Szabad Nép, 1945. április (3. évfolyam, 7-30. szám)

1945-04-01 / 7. szám

ill. é*f. 7. szám Vasárnap. 1945 április 1 Ára 1 pengő A MAGYAR KOMMUNISTA PART KÖZPONTI LAPJA Meg kell gyorsítani a földreform ti leniét! Irta: Rákosi Mátyás sag földreformellenes köreiben például erősen javasolják a felosztás helyett az olcsó árendába való adást vagy a nagybirtokot „mintagazda­sággá“ akarják hirtelen átalakítani. Megnő a „célvagyonok“ száma is,és egyes birtokokra crőnek'erejévet rá szeretnék bizonyítani, hogy fel nem oszthatók, mert jövedelmük állítólag valami közcélra szolgál. A jó földigénylő bizottságok nem engedik megzavarni magú* kát, hanem a rendelet szelleméhez és betűje* hez ragaszkodva, földhöz juttatják az arra jogosultakat. Néhol a földigénylő bizottságok tagjainak földje körül van vita. Békésben elhatározták, hogy ott, ahol több csoportban végzik a föld* osztást, az egyik esoport vezetőinek a másik csoport jelöli ki a juttatandó földet, nehogy azzal vádolják a földigénylő bizottságok ve* zetőit, hogy a legjobb földeket maguknak osztották ki. A földhözjuttatás az űj demokratikus Ma* gyarország egyik legdöntőbb tette. Demokrati* kus az a magyar haza, amelyben szabadon, jő* módban él a munkás, ahol az eltűnt nagy* birtokok helyébe viruló, egészséges, életképes kisgazdák százezrei lépnek, ahol a gyárak ont* ják a közszükséglet cikkeit, ahol a kisiparost nem nyomja el a tőke versenye és ahol a haladó értelmiség szabadon működhet a nép javára. Ilyen demokratikus Magyarországot akar a kommunista párt. Ezért már most irta* sítja tagjait, hogy támogassák minden rendel* kezesükre álló eszközzel az új gazdákat. Segít* senek nekik a vetésnél, az igásállatok, fraklo* rok, vetőmag megszerzésénél. De mindenek* előtt fokozzák a földhözjuttatás iramát. Gon* doskodjanak róla, hogy lehetőleg a jövő hét folyamán már tető alá jusson az új népi Ma* gyarország legfontosabb alkotása. Mind min* denütt, járjanak elől önfeláldozó példával, tartsanak rendet, mutassák meg, újra a falu népének, hogy a munkában élen járnak, hogy ők az új Magyarország legjobb, legfegyelmc* zettebb katonái. Harcba minden erőt Irta; Gerö Ernő A mai közlekedési viszonyok mellett nem könnyű a jó hírnek elterjednie az országban. A nagybirtok megszüntetéséről és a föld* művesnép földhözjuttatásáról szóló törvény mégis futótűzként terjedt el. A falu népe nagy lelkesedéssel fogadta mindenütt s gyor* san hozzálátott végrehajtásához. Lassanként kezd kialakulni a földreform menetének képe. A hozzánk érkező adatok, melyek körülbelül a 2—3 nap előtti helyzetet tüntetik fel, főleg a Tiszántúlra, a Duna—Tisza*közre és a Felvidékre vonatkoznak. Nem egészen 1600 községből 1510*ben megalakultak a föld* igénylő bizottságok. Borsod, Abaúj, Zemplén, Szabolcs, Szatmár, Jásznagykunszolnok, Hajdú, Heves megyékben, a Viharsarok vár* megyéiben, de Tolnában és Somogybán is minden községben elkezdték már munkájú* kai. Nyolc megyében nem teljes adatok szc* rint 946 ezer hold szántót és szőlőt készi* tettek elő a felosztásra. Egyelőre Szabolcs megye jár az élen majdnem 200.000 ezer holddal, Csongrád jön utána 150.000*rel, utána Bihar következik 130.000*rel, Békés 120.000*rel. A földigénylés terén Békés megye jár elől, itt majdnem 100 százalékig jelentkezett mindenki, akinek a földhöz joga van. Hasonló a helyzet Abaújban, Borsod* ban és egy sor más megyében is. A föld* osztást már 366 községben étvégezíék. Ezen a téren is elől jár Békés megye, ahol 67.500 holdat osztottak ki legnapelőííig. Abaújtorna megyében 24.000 holdat ősz* ioítak ki, Borsodban 15.800 holdat. Minden jel árra mutat, hogy a földreform végrehajtása most kezd csak lendületbe jönni. Semmi kétség, hogy a felosztásra kerülő föld mennyisége és felosztása most gyorsan nö* vekedik s a hét végén a legtöbb helyen be is fejezik a földhözjuítatást. Ezt követeli a tavaszi vetés érdeke is. Ezért a földreform minden híve feszítse meg a legközelebbi na* pókban erejét. Egyben vonja le a tanulsá* got az eddigi tapasztalatokból. Miről beszél* nek ezek a tapasztalatok? Az első tanulság, hogy a földhözjuttatás a legnagyobb rendben folyik. Aki azt hitte, hogy a nagy népi tömegek nem tudnak ren* def tartani, az újra csalódott. Az eddigi hi* rek mind arról tanúskodnak, hogy a falvak népe lelkesen, de fegyelmezetten hajtja végre a földreformot. Leggyorsabban és legsurló* dásmentesebben ott folyik a munka, ahol a falu pártjai, a kommunisták, a szociáldemo* kraták, a nemzeti parasztpart és a füg* getlen kisgazdák szorosan együttműködnek. A legnagyobb tevékenységet a falun is tér* mészeíesen a Magyar Kommunista Párt fejti ki. Egyik*másik helyen előfjórdult, hogy túlbuzgóságból a kommunisták nem juttattak elég szerepet a többi pártoknak s elfelejtet* lék a Központi Vezetőségnek azt az utasí* fását, hogy mindenütt a többi pártokkal szó* rosan egyetértve kell dolgozni. Mindenütt tö* rekedni kell arra, hogy a falu összes demo* kratikus elemei teljes erejükkel részt ve* gyenek a földosztásban. Helyenként á földtelen parasztok között olyan hangulat kapott lábra, hogy a 15—18 holdas gazdának, akinek 6-r-7 gyereké van, vagy egyébként rászolgált, nípm akarnak föl* óét adni. Ez hiba. Az ilyen'gazda is kapjon legalább 1—2 holdat és így győződjék meg róla, hogy az új Magyarország úem felejtke* zik meg róluk sem. Másutt a Rosszul java* dalmazoft lelkészekkel szemben szűkmarkú a földigénylők bizottsága. Például a heves* megyei Egerszovát községben a római kato* likus pap ellátására 12 hold sovány! föld állott rendelkezésre. A földigénylők bizottsága csak a kommunista földríénylők tá riogatásával mondotta ki, hogy erre a célra 20 hold első minőségű földet kell kihasítani. Ezt a példát másutt is meg kell szívlelni. Persze akad rosszindulatú, alattomos, a földreform menetét elgáncsolni akaró kísérlet is. A pestmegyei Irsán — de másutt is —, a földreform ellenségei elhíresztelték, hogy csak az kap földet, aki belép a kommunista pártba. Az ilyen hazugság persze rövidélelü, de helyenként van hatása, azért le kell lep* lezni. Néhol a földnélkülit, aki egyik pártnak sem tagja, ilyenekkel fogadják: »Most, mikor kapni köll, bezzeg jelentkezel.« Ez nem he* lyes. A biharmegyei Hosszúpályi községben a jegyzőnek kezdetben sikerült magakadá* lyozní egy 700 holdas úribirtok igénybevéte* lét azzal, hogy tulajdonosa Törökországba menekült hazafi, akinek a népbírőságok men* tesífést fognak adni az igénybevétel alól. Világos, hogy ebben az esetben a földre* formot ki akarták játszani és helyesen tette a földigénylők bizottsága, hogy a népbírósá* gokra való hivatkozás dacára igénybevette a birtokot. Persze, vannak más kísérletek is. A Hajdú* A földosztás megkezdődött. Mikor e soro­kat írjuk, Sövényházán a Pallaviciniek sok­ezer holdja és Szabolcsba^! a Kállay-birtok már a mezőgazdasági munkások, cselédek, törpebirtokosok és középparaszti birtoko­sok tulajdonába ment át. A magyar feudá­lis nagybirtok részben eltűnt. A hazaáru­lók, németbérencek, nyilasok és egyéb há­borús bűnösök földjei is a jogos igénylők kezére kerülnek. A magyar demokrácia bebizonyítja, hogy programját komolyan veszi. A földet, amelyet megígért a pa­rasztnak, oda is adja neki. Mikor azonban megállapítjuk, hogy ha­talmas lépést tettünk előre a kitűzött cél felé vezető utón, hiba volna megnyugodni a babérokon abban a reményben, hogy most már a dolgok maguktól fognak to­vábbmenni. Mi, kommunisták tudjuk, hogy sikert csakis erőfeszítéssel lehet elérni és hogy az elért siker újabb, fokozottabb erőfeszítést követel, mert csak így vagyunk képesek a magunkra vállalt feladatokat teljesíteni. Hiba volna az is, ha azt gon­dolnánk, hogy a földreform megvalósítása terén minden a legjobb rendjén van. Ve­szedelmes volna nem látni azokat a visz- szásságokat, melyek bizony előfordulnak a földosztás kapcsán és még veszélyesebb volna ki nem javítani az egyes hibákat. Ezért teljes nyíltsággal rá' kell mutatnunk a visszásságokra, hogy helyrehozhassuk az elmulasztottat és ne ismételjük meg a már elkövetett hibákat. A földreform végrehajtása során eddig szerzett tapasztalat mindenekelőtt paran- csolólag követeli, hogy szorosabbra zár­juk a sorokat, melyekben a demokratikus pártok felvonulnak. A Magyar Kommu­nista Párt igyekezett tőle telhetőleg min­den erejét mozgósítani a nagy nemzeti fel­adat végrehajtására. Az első napokban a többi demokratikus pártok nem mindenütt tudtak lépést tartani velünk. Ez helyen­ként azt a látszatot keltette, mintha a földreform megvalósítása szinte kizárólag a Kommunista Párt ügye lenne, holott nyilvánvaló, hogy ez közös nemzeti ügy, az összes demokratikus pártok, az egész magyar demokrácia legéletbevágóbb kér­dése. Ezt a kezdeti hibát a demokratikus pártok közös megállapítás alapján kez­dik kijavítani. A demokratikus pár­tok Vezetőségei között Debrecenben meg­egyezés jött létre, melynek értelmé­ben e pártok vezetőinek részvételével az egész ország területén egyelőre, tizenhat központilag szervezett nagygyűlést tarta­nak. Ezek a nagygyűlések nemcsak agitá- ciós megnyilatkozások, hanem arra szol­gálnak, hogy mindenütt lendületet adja­nak a földosztasnak és egyben demon­strálják a demokratikus erők szilárd egy­ségét a földreformot szabotálni törekvő reakcióval szemben. A másik fontos tanulság, melyet az ed­digi tapasztalatokból le kell vonnunk az, hogy feltétlenül fokoznunk kell a tempót a földreform végrehajtásánál. A földosz­tás óriási politikai és gazdasági jelentősé­gét és elengedhetetlen szükségességét sem­mivel sem kisebbítjük, ha megállapítjuk, hogy a reform végrehajtása pillanatnyilag zavarja a tavaszi mezőgazdasági munká­latokat. Ezért a föld kiosztásának idő­tartamát a minimumra kell leszorítanunk., hogy az új birtokos azonnal hozzáláthas­son a tulajdonába adott föld megművelé­séhez. Az ország utolsó vármegyéit és vá­rosait most szabadítja fel a dicső Vörös Hadsereg. Egyik megsemmisítő csapást a másik után méri a német fasiszta hor­dákra és nyilas cinkosaikra. Nem engedi meg, hogy magukhoz térjenek ájultságuk- ból. Vegyünk példát róla. Mérjünk olyan megsemmisítő csapásokat a magyar belső reakcióra, amilyenekkel sújtja a Vörös Hadsereg a náci fenevadat. Ne tűrjük, hogy a reakció időhöz jusson, összeszedje erejét és ellentámadásba menjen át. Fo­kozzuk a tempót. Minden nap nyereség a földreform végrehajtásánál körülbelül száz­ezer métermázsa gabonatöbbletet jelent. Ezért a tempó fokozása nemcsak közvetve, hanem közvetlenül is az egész ország ér­deke és nem utolsó sorban az ipari mun­kásságé. De hogyan lehet fokozni a tempót? Ügy, hogy minden demokratikus párt újabb erőfeszítést tesz, hogy mindegyik újabb erőket mozgósít a közös feladatra. A Ma­gyar Kommunista Párt a maga részéről ezt már megtette. Minden budapesti kerü­letből és fontosabb környéki pártszerve­zetből kiegészítöleg mozgósított néhány vezető elvtársat a falu segítségére. Saját szállítóeszközök hiányában ezek az elvtár­saink gyalogosan, szekéren, vasúton kell, hogy eljussanak' rendeltetési helyükre. Ezt megtehetik a többi pártok is. Ez az a te­rület, ahol versenyeznünk kell. Versenyez­nünk kell abban, hogy ki hoz nagyobb ál­dozatokat, ki tesz nagyobb erőfeszítést a közös cél érdekében. Általában a falu nincstelenjei, de a törpebirtokosok és a középbirtokos pa­rasztok is nagy lelkesedéssel fogad­ták a földreform hírét. A legtöbb fa­luban a földosztás kezdete — , ünnep, melyen a falu egész lakossága részt vesz. A legtöbb esetben az igénylők föld­hözjuttatása rendben, közmegelégedésre, vagy legalább is nagyobb súrlódások nél­kül megy végbe. Azonban vannak esetek, amikor egyes csoportok vagy rétegek nem akarnak számolni más rétegek vagy cso­portok jogos igényeivel és igyekez­nek ezeket háttérbeszorítani, vagy ki­zárni őket a földosztásból. Előfordul pld.* hogy földmunkások, mezőgazdasági cselé­dek, zsellérek, béresek nem akarnak földet juttatni a középbirtokos parasztoknak, akik, ha nagy a családjuk, vagy rossz föl­dek birtokában vannak, sokszor rosszabb körülmények között élnek, mint egyik­másik középbirtokos. A kommunistáknak határozottan fel kell lépniük ilyen törek­vések ellen. Meg kell magyarázniok a föld­nélkülieknek, hogy a középparasztbirtoko- sok jogosult igényeinek mellőzése a föld­reform végrehajtásánál a nagybirtokosok és a reakció malmára hajtja a vizet. Figyelmeztetni kell arra, hogy most a Du­nántúlon óriási birtokok és kitűnő földek szabadulnak fel és hogy ott kapnak földet azok, akik a saját falujuk, vagy községük határában esetleg nem jutnának földhöz. Előfordul azonban az is, ez persze a rit­kább eset, hogy kisbirtokosok minden föl-* det maguknak akarnak s azt mondják a nincsteleneknek, hogy várjanak, míg a Du­nántúl felszabadul, majd ott kapnak földet. Hasonló törekvések voltak például Ceglé­den, ahol egyébként a földreform végrehaj­tása most gyors ütemben folyik. Természe­tesen ilyen állásponttal sem lehet egyetér­teni. Az igényjogosultak minden rétegét földhöz kell juttatni. A demokratikus pár­toknak közösen kell ügyelniök arra, hogy a földosztás a földreformrendelet szellemé­ben történjék és ne forduljanak elő túlzá- sak sem az egyik, sem pedig a másik irány­ban. Végül rá kell mutatnunk még egy hi­bára, mellyel hegyenként a földreform gya­korlati megvalósítása folyamán találko­zunk. Egyes községekben, «ho! kévé- a ki­sajátításra kerülő nagybirtok, vagy az el­kobzásra kerülő nyüas stb. birtok, bizonyos körökben olyan hangok hallatszanak, hogy a rendelettel ellentétben, fel kell osztani a száz holdat meghaladó parasztbirtokokat is. Jóllehet ez az álláspont az első pillan­tásra tetszetős, mégsem szabad megenged­ni, hogy a látszat félrevezessen bennünket. Nemcsak arról van szó, hogy a demokrati­kus pártok és az Ideiglenes Nemzeti Kor­mány által egyhangúlag elfogadott rende­let mindenkire nézve egyaránt kötelező, ha­nem arról, hogy ennek így kell lennie, mert ez így helyes. Egy percig sem szabad

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék