Szabad Nép, 1945. április (3. évfolyam, 7-30. szám)
1945-04-29 / 30. szám
VASÁRNAP, 11945 ÁPRILIS 99 SZABAD NÉP Befejezés előtt a földosztás írta: Rákosi Mátyás A küszöbön álló május elseje a Tiszánál és a Duna-Tisza közének sok járásban a földosztás százszázalékos végrehajását is jelenti. Pontos adatok természtesen nem állanak rendelkezésre, de már megközelítőleg kialakul a földosztás inonáló képe. Földigénylő bizottságok, műödnek 2892 községben s számuk még nő, mert a Dunántúl és a Dráva mentén sokaluban csak most alakulnak meg. Eddig felosztás céljaira igénybevettek 3,362.000 oldat s felosztottak belőle 2,700.000 halat. Az igénybevett földterület még megog nőni, mert a Dunántúl nagybirtokaink jó része csak ezután kerül sorra, s a plksbundista sváb földek komoly számbaétele is csak most indul meg. Indokolt remény, hogy az igénybeveendő földterülz nem nagyon marad el a 4.000 000 holdól, amennyire a komoly földreform hívei zárni látták. Földigénylő eddig 682 ezer jelentkezett. Ez a szám is nő még, nemcsak a Dunánúlon, de egyebütt is, mert sok földnélkülek, aki nem hitt a földosztás komolyságban, most megjött az étvágya és utólagelentkezik. A földreform eredetileg 700.000 igénylővel számol és úgy látszik,ogy ez a várakozás is helyesnek bizoyult. Földet kapott eddig 524.000 igénylő, gy hogy átlagban valamivel több mint öt old jutott egy főre. Az új gazdák nagy üresedéssel fogtak a föld megműveléshez. Általában lelkes és emelkedett a falu angulata. Az időjárás is jó. Ma már azz is látja, hogy a földosztás nélkül leetetlen lett volna a vetést elvégezni. Beetetlen területet főleg ott látni, ahol sok 200 holdig terjedő paraszti birtok. E teintetben legrosszabbul áll Debrecen köryéke, ahol úgy látszik, komoly és szeretett szabotázs folyik, mert sok traktortulajdonos még a meglévő üzemanyagot em vételezte fel. Itt a földek azonnali fénybevételéhez kell folyamodni, különen az őszre sok tízezer mázsa gabonával 11 kevesebb a nemzet ellátásának rendelezésére. A földosztás eddigi menete tehát azokat igazolta, akik bíztak abban, hogy aalvak népe rendet tart s a kapott földet, a igája nincs, saját kezével is megmunálja. Ahol rendetlenség vagy baj mulatozott, ott nem a földigénylőkben volt a lba. Például a Pallavicini őrgróf földjeink egy részét már harmadszor osztjákra, legutóbb a megyei földbirtokrendező anács rendeletére. A pusztaszeri, tömörényi, sövényházai földhözjuttatottak miatt joggal vannak elkeseredve s azt mondják, hogy a csongrádmegyei földbirokrendező tanács rendeleteibe Pallavicinigróf volt jogtanácsosa is belefolyik. A Dunántúl, ahol a német fasiszták kiesése után rengeteg ,,menekült“ köztisztiselő, rendőrtiszt maradt s ahol a legöbb helyről még nem távolították el a gilasokat hűen kiszolgáló jegyzőket, színén sok a panasz. Például Kaposváron főnök erejével mentesíteni akartak egy 200 holdas birtokot azzal, hogy belőle katonai gyakorlóteret akarnak csinálni! Nem egy helyről hallani, hogy a földhözuttatottat azonnal behívják katonának, mi nem válik a földosztás javára. Eldördül, hogy egy faluban 14—15 hold jut gy igénylőre, míg a szomszéd községben sok 2 vagy 3 és a jegyző úgy „védi*1 a aluját, hogy feltüzeli az igénylőket az arányosítás ellen ami természetesen az ■gész földosztást zavarja. Ilyen helyen aztán se vége se hossza a két község közti veszekedésnek. Nehezen szánja rá magát sok földgénylő, különösen a törpe- vagy kisbirtokos arra, hogy a Dunántúlra, vagy a volksbundos sváb falvakba menjen. Persze ez sincs így mindenütt. A mezőkövesdi sommások már „előőrsöket“ küldtek Tollába s hasonlóra készülnek a Viharsarok falvaitból is azok, akiknek helyben nem jut eld. Általános a követelés, hogy a volkslundisták kitelepítését és a magyar földlélküliek betelepítését ne csak átgondoltan, szervezetten és erélyesen, de gyorsan s hajtsák végre, úgy, hogy az új gazdák a kukoricát már maguk vethessék el s belefoghassanak a tavaszi munkálatokba. Sok földigénylőbizottság azt tűzte ki célul, hogy a földosztást május elsejére befejezi. Ennek megfelelően az utolsó napokban meggyorsult a földosztás üteme s napi 80—90.000 hold került kiosztásra. A földhözjuttatásnak a munkásság nemzetközi seregszemléjével, a május elsejeivel való összekapcsolása újabb jele annak, hogy gyorsan szélesedik a falu szemhatára. Erre mutat az is, hogy a földigénylő bizottságok feladatuk elvégzése után népi szűntek meg, hanem folytatják működésüket az új gazdák támogatására és a földosztás eredményeinek biztosítására. A városban is kezd felderengeni a földosztás korszakalkotó jelentősége. Ami most a falun végbemegy, az a magyar nép egyik legnagyob csatája a reakció és elnyomás legerősebb vára, a feudális ezerholdasok ellen. S ma már kétségtelen, hogy a nagy ütközet első szakaszát megnyerte a magyarság, mikor végre birtokába vette a földet, melyet annyi évszázadon át verejtékével öntözött. Megdőlt ezzel a reakció legerősebb bástyája s hatalmas rés nyílott, amelyen át megkezdheti vonulását az új, demokratikus országot építők hada. De nemcsak a népi Magyarország egyik alapfeltétele valósult meg a földosztással, —------------— hanem gyökeresen megváltozott nemzetközi helyzetünk is. Amíg nálunk fenyegetően és osztatlanul állottak a középkor maradványai, a feudális nagybirtokok, addig a demokratikus világ joggal nézett bizalmatlanul felénk Csak most, mikor kirántottuk az ezerholdas reakció lába alól a talajt, csak most fordulhat felénk a demokratikus szomszédok, a felszabadult és felszabadító Szovjetunió, a megújhodott Jugoszlávia, Románia, Csehszlovákia s a haladó nemzetek bizalma. A földosztás számunkra nemzetközileg ugyanaz, mint az új gazdának a birtoklevél: igazolja, hogy jogosan megillet bennünket az a hely, melyet a többi szabad nép közt elfoglaltunk. A fiatal magyar demokráciának két legkomolyabb sikere az a fegyelmezett, áldozatos, szívós munka, mellyel az ipari munkásság a nemzet élniakarásának és élni tudásának adta jelét és a földosztás gyors és zavartalan végrehajtása. Erre gondolunk most, a negyedszázad óta első szabad május elsejének előestéjén s ebből merítenek erőt az új sikerekhez azok a százezres dolgozó tömegek, melyek egyesülten készülnek a fasiszta reakció végső kiirtására és a rombadőlt nemzet újjáépítésére. Közmunkára munkaikesztyűt, munkaköpenyt, munkakötényt és munkaruhát legolcsóbb napi áron, azonnal Rónaszéki Textilipar, Budapest, VII., Karine*? u utca 5. a*. Megváltoztatták a népbíráskodási rendeletet A péntek délutáni minisztertanácson elfogadott népbírósági új rendelet lényegesen módosítja az eddigi rendeletet és május 1-én már hatályba is lép. Az új rendelet szerint a főbüntetések nemei: halál, kényszermunka, fegyház, börtön, mellékbüntetések pedig: pénzbüntetés, vagyonelkobzás, állásvesztés vagy foglalkozástól való eltiltás és a politikai jogok gyakorlatától való felfüggesztés. Kényszermunkát életfogytig vagy határozatlan időre is ki lehet szabni. v. Állásvesztés vezető állásban lévő magánalkalmazottra is kimondható. Kegyelmezem jog gyakorlásának csak halálbüntetés esetében és csak az elítéltnek vagy védőjének kérelmére van helye. A halálbüntetés életfogytiglan tartó kényszermunkára, illetve fegyházra változtatható. Akegyelmezés joga a Nemzeti Főtanácsot illeti. Az új rendelet kiszélesíti a háborús bűnösök kategóriáját. Háborús bűnös az is, aki akár belföldön, akár külföldön felbujtója, tettese vagy része volt emberek törvénytelen kivégzésének vagy megkínzásának, továbbá az is, aki olyan tevékenységet sejtett vagy fejt ki, amely a népek háború utáni békéjének vagy együttműködésének megnehezítésére vagy megbontására alkalmas. Népellenes bűntettben bűnösnek mondja ki az új rendelet azt, aki nyomtatványban, beeszédben vagy rádió útján fasiszta vagy demokrataellenes irányzatok elterjesztésére, a faji és felekezeti gyűlölet felkeltésére alkalmas tevékenységet fejt ki. Népellenes bűntettben bűnös az is, aki belépett a Volksbundba vagy valamelyik fasiszta, illetve demokráciaellenes pártban vagy szervezetijég tisztséget vállalt vagy tagként működést fejtett ki. A népbíróság ítélete ellen a népügyész az elítélt terhére fellebbezéssel élhet, de ez alapon az ítélet enyhíthető is. Halálbüntetés esetében a népbíróság az ügyet nyolc, nap alatt köteles a népbíróságok országos tanácsához felterjeszteni, atanácsnak viszont három nap alatt tárgyalási határnapot kell kitűznie. Az új rendelet a Népbírósági Tanács tagjainak számát hatra emeli fel. Ezentúl az öt politikai párton kívül az Országos Szakszervezeti Tanács helyi szervezete is beküld egy tagot. A születés pillanatában írta: Illyés Gyula A Szabad Nép nyereségnek tartja, ha helyet adhat pártunkon kívül álló írók műveinek is. Illyés Gyula olvasóink számára beszámol a dunántúli földreformról, írásának második részét következő számunkban közöljük. I. Az országutat szegélyező cseresznyefák fűrésszel, gondosan derékbavágva a földön hevernek; tenyérnyi kéreg tartja őket, de így is virágoznak. Jelképéül az egész országrésznek: Nagybajom csupa rom. A Meszegnyő, Kelevéz, Bize is, Marcali eleje is. Az ember legszívesebben arcát tenyerébe ejtve röpíttetné magát a gépkocsival ezeken a nemrégiben is oly tündöklő somogyi tájakon. Ha föltekintesz: döglött ló, döglött ágyú, végtelenbefutó drótsövény, felrobbant híd és pusztaság, pusztaság. Csak az őszi zöldes konokan a feketére égett tankok körül, sárgán hagyva a kettős csapást, amelyen a szörnyetegek haláluk előtt, mintegy végső kínukban, ide-oda kanyarogtak, kiölve talpuk alatt még a fű életét is.Ha Szekszárd, Pécs, Kaposvár alig érintett békevilágán az ember azt mérhette, mi maradt volna Magyarországból, október nélkül; itt, ezen a pusztuláson azok felelősségét mérheti, akik azt előidéztél. De a szétlőtt ház maradék falán, a kidőlt palánk árva dúcán is ott a földosztásra váró hirdetmény. Hogy fogják itt megoldani? Ez mindenütt a kérdés, s gyakran nem is minden kárörvendés nélkül. Amilyen tunya az emberi elme a kérdések belátásában, olyan igényes abban, hogy az egyszer felvetett kérdésekre azonnal a legtökéletesebb megoldást kapja. Holott vannak kérdések — épp a legnagyobbak — amelyeket csak fogyatékosan, csak korlatokon át lehet megoldani. Ki talált megoldást arra, hogy épp a legnagyobbat mondjam —, hogy a születés ne legyen minden esetben az életet adó test számára kín és vér és félkatasztrófa? Már az élet kezdetét is csak rosszul lehet megoldani? A hangsúly azon van, hogy megoldani, mégis, mármi áron. Erről folyik a szó, miközben a kocsi felkanyarodik Keszthely felé, elhagyja a pusztulás táját. Négy megye tapasztalata van mögöttünk. Mérlegelem, miben is foglalhatnám össze. Ebben: anya és csecsemő egészséges. A folyamat könnyebb volt, mint magam is hittem; könnyebb, mint amivel a vajúdás méltán ijesztett. Ennyi életerő van még ebben a népben ? Megkönnyebbülten nézek ki az ablakon. ★ Szemben velünk az utón, menekülők áramlanak visszafelé. Ezen a környéken hadi kiürítés volt. Elképzelem, milyen állapotban vitték annak idején a kevés holmit ezek az ütött-kopott szekerek és targoncák, amelyek nyilván most még kevesebb holmival, még kopottabban vonulnak hazafelé. De mit tesz a puszta tudat, hogy mégis: haza! A szekerek körül szaladgálnak a gyerekek, az arcok derültek. Holott mi várja őket? Olyanformán derültek, mint én: a nehezén már túl vagyunk. Keszthely külseje megint: béke. Tanácskozás, hogy a Balaton felső vagy alsó partján tartsunk-e Pest felé. A felsőt ajánlják, mert az alsó végig csupa robbantó". De nem azért laknak Csumbáknak, a kocsi konokan jókedélyű és jófejű vezetőjének a szülei Lellén, hogy végül mégis ne az alsó partot válasszuk. Minden kilométer külön diadal neki, végig sértetlen uton suhanunk. Szárszó után egy csapat boronáló bérest fordultukban épp az út szélén kapunk . Osztják már? Nagyjából már fel is osztották, családonként hat holdat véve, mert ez a föld itt a Balaton mentén tízszeres érték, kertnek való. Hunyady Lászlóét osztják, de 300 hold annak is marad. — Miért? — A Vörös Hadseregben szolgál az első perctől fogva. December 4-én a tihanyi partról végignéztem, milyen eszeveszett bombazáport eresztettek egy álló nap a stukák a szántódi állomásra. Meglepődöm, hogy alig látni a nyomát. De Siófoknál ismét háborús övbe érünk. A város fele rom, a határban az ismétlődés ellenére is megszokhatatlan kép: elhagyott fedezék, végtagjaikat szétvetett páncélosok. Aztán egy karaván csángó, derű nélkül. — Hova? Már maguk sem tudják. Aztán Fűzfő. A gyár már ismét dolgozik. Gyufát, gyertyát, fogkrémet csinálnak és cipőpasztát. Aztán a szentkirályszabadjai fensíkon megint: lödög, lövészárok, hernyó módjára széttaposott rengeteg páncélos. Veszprém nemcsak a hirtelen lejtőivel egy fiók Buda, hanem most a romjaival is. A bizottságban megkapjuk a képet a megyéről. Ahol előbb vonult el a háború, ott az osztással a vége felé tartanak, de ahol később, ott még van nehézség, fő!e° T ittL is ~ a közlekedés miatt. De az átalános helyzet jó. Május elsejére mindenütt befejeződik. 3 Kijelölték az Országos Gazdasági Tanács tagjait Az Országos Gazdasági Tanács, ez a nagy feladatokra hivatott új intézmény május 11-én délután 3 órakor tartja első alakuló ülését a Pénzintézeti Központ nagy tanácstermében. A Tanács tagjainak számát 26-ra emelték és ennek felét a demokratikus pártok, másik felét az egyes gazdasági érdekeltségek küldik be. Az utóbbiak nagyrészt szintén pártemberek. Néhány kivétellel már teljes az OGT tagjainak névsora. A Magyar Kommunista Párt két kiküldöttje Révai József és Gergő Zoltán, a Szociáldemokrata Párté Bán-Rosmdyer Antal és Faragó László, a Független Kisgazdapárté Tildy Zoltán (a másik tagot még nem jelölték). Nem jelölt még kiküldöttet a Parasztpárt sem. A Polgári Demokrata Párt delegáltja Baranyai Lipót. A Szakszervezeti Tanácsnak háromtagú képviselete, van: Kossa István, József Károly és Malasits Géza. A gazdasági érdekeltségek eddigi jelölései a következők: a Magyar Nemzeti Bank részéről Oltványi Imre (Kisgazdapárt), a Pénzintézeti Központ részéről Markovits Jenő (Magyar Kommunista Párt), a TÉBE részérül Bessenyei Ferenc (pártonkívüli), a GyOSz részéről Knob Sándor (pártonkívüli). A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kiküldöttje Makay Miklós (Demokrata Párt), a Kisiparosok és Kiskereskedők Szervezete Jászi Ferencet (Magyar Kommunista Párt), a KOKSz Markovits Lászlót (Szociáldemokrata Párt), az Országos Földbirtokrendező Tanács Veres Pétert (Parasztpárt), az Országos Mezőgazdasági Kamara Halács Ágostont küldte a Tanácsba. Az Országos Szövetkezeti Tanács és a Magyar Parasztszövetség még nem jelölt tagokat, úgyszintén a MÁV és az Ipak sem, ez utóbbiak közül az első kiküldöttje technikai szakember lesz, a másiké a Magyar Kommunista Párt tagja. Főtitkárnak dr. Andos Istvánt (Kommunista Párt), jogtanácsosnak dr. Hernád Istvánt (Szociáldemokrata Párt) jelölték. A Tanács mellett működő tíztagú iroda megkezdte működését. Egyébként az alakuló ülésen 11 albizottságot is választanak a tagok és póttagok sorából. A földművelésügyi minisztériumot érintő kérdésekben 3, a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium kérdéseiben 3, a pénzügyminisztérium és iparügyi minisztérium kérdéseiben 2,2 és a közellátási minisztérium ügyeiben 1 albizottság alakul meg. Örök dicsőség a Vörös Hadsereg hős , kik hazánk felszabadításánál vérüket hullatták!