Szabad Nép, 1945. április (3. évfolyam, 7-30. szám)

1945-04-01 / 7. szám

PÁRTÉLET Két harcos hónap A diadalmasan előretörő­ Vörös Hadse­reg szétzúzta a német fasiszta hadakat és a nyilasok uralmát Magyarországon. Hu­­szonötévi illegalitás után pártunk végre szabadon léphet a magyar nép elé. Még tartott Budapesten az ostrom és a fölsza­badult kerületekben elsőnek megalakultak a Magyar Kommunista Párt pártszerveze­tei. Két hónap telt el azóta s ma már min­den kerületben erős, viszonylag jól meg­szervezett pártszervezetek működnek a Nagy-Budapest területén a Magyar Kom­munista Párt a legerősebb politikai tömeg­­párttá nőtte ki magát. A Szabad Nép munkatársa felkereste a Magyar Kommu­nista Párt Központi vezetősége Szervezési Osztályának vezetőjét, Kovács István elv­társat, s néhány kérdést intézett hozzá: 1. Mivel magya­rázha­tó s­z, hogy a Magyar Kommunista Párt »Unde­null elsőnek látott hozzá szervezeteinek ki­építéséhez, a normális élet megindítá­sához . A Kommunista Párt — felelte Kovács elvtárs — volt az egyetlen politikai párt, amely a huszonötéves elle­n­forra­dalom min­den üldöztetésével dacolva, a föld alatt szakadatlanul folytatta a harcot a reakció ellen. A mi pártunk emelte magasra a füg­getlenségi front zászlaját, amely mögé később a többi demokratikus pártok is felsorakoztak. A mi pártunk volt az egyet­len politikai párt a demokratikus pártok között, amelyet nem ért váratlanul 1944 március tizenkil­encedike. A német meg­szállás magával hozta az edddig legális demokratikus pártok teljes szétesését s csak a mi Pártunkat nem tudta szétverni a magyar reakció és Gestapo ügynökeinek had­a. Egyetlen párt volt, amely illegális apparátussal és szervezetekkel s kemény,­­fegyelmezett harcosokkal rendelkezett s következetesen harcolt a németek s az őket kisz­olgáló Sztójay, Imrédy és Szálasi bandája ellen. A Magyar Kommunista Párt adta ki Szálasiék ura­lomra jutása után a fegyveres ellenállás és a partizán­­harc jelszavát. Az ostrom alatt­ a Gestapo, a nyilas ügynökök állandó razziázása, a srapnellek, aknák, gépfegyverek füzében a Kommunista Párt, vezetői és tagjai éle­tük kockáztatásával szervezték ,s vezették a fegyveres ellenállást. A kőbányai, új­­ppesti partizán harcok, a KISz, s a külön­böző partizáncsoportok fegyveres harcai a magyar munkásmozgalom leghősibb fe­jezetei közé tartoznak. A Magyar Kommunista Párt az elmúlt huszonöt év, de különösen az elmúlt év harcaiban rakta le szilárd alapjait a ha­talmas, erős, legális politikai tömegpárt­nak. Pártunknak meg­volt a szervezete Buda­­listen. Tagjaink már régóta várták azt a napot, amikor végre megkezdhetik a legá­lis kommunista tömegpárt kiépítését. Munkát és fáradságot nem kímélve, lelke­sen láttak hozzá a feladat megoldásához. Ez a magyarázata annak, hogy napok alatt minden felszabadult kerületben meg­szerveztük pártszervezeteinket és hetek alatt erős tömegszervezetté építettük ki. 1. Milyen eredményeket, ért el a Ma­­gyar Kommunista Párt a legális meg­alakulás után? Csaknem mindenki tudja, hogy a Ma­gyar Kommunista Párt tagjai elsőnek lát­tak hozzá a szétrombolt Budapest normá­lis életének megszer­vezéséhez. A mi kez­deményezésünkre alakultak meg a Nemzeti Bizottságok, melyeknek segítségével hozzá­láttunk a szétesett állami és közigazgatási apparátus újjászervezéséhez. A Kommu­nista Párt hozta ki az óvóhelyekben meg­bújt lakosságot és mozgósította ők­et a romok eltakarítására, lerombolt lakásaik és üzemeik helyreállítására. Még dörögtek Pesten az ágyúk, amikor a szociáldemo­krata és szakszervezeti munkásokkal együtt hozzá­fog­tünk az üzemek helyre­állításához, hogy segíthessük a Vörös Hadsereget a német fasizmus elleni végső harcában. Az élelmezés, az egészségügy megszervezésében előljártunk. Egymagunk több mint tízmillió pengő értékű élelme­zési kölcsönt helyeztünk el. Az a tény, hogy húsvétra Budapest arculata úgy megváltozott, hogy nem is lehet össze­hasonlítani a két hónappal ezelőtti fővá­rossal (anélkül, hogy lebecsülnénk a többi demokratikus pártok erőfeszítéseit) első­sorban a kommunista pártszervezetek munkájának az eredménye. Pártunk tag­jai a felszabadulás óta eltelt­­hetekben munkájukkal bizonyították be, hogy min­den nehézséget és akadályt le tudnak küz­deni s a nemzet ügyének a legjobb har­cosai. 3. Milyen kérdések foglalkoztatják most a pártszervezeteivel ? Február végén a­dta ki a Magyar Kom­munista Párt a „Föld, Kenyér, Szabadság’’ jelszavát, amelyet azóta nemcsak a mun­kásosztály, hanem az egész magyar dol­gozó nép magáévá tett. A Párt Központi Vezetősége az összes pártszervezeteket e három feladat, elsősorban a földreform gyors és radikális végrehajtására mozgó­sította. Komoly eredményként könyvelhet­jük el, hogy e három jelszó rövid néhány hét alatt a megvalósulás útjára lépett. Alig egy hete került tető alá a földre­form­ rendelet . Pártunk minden erejével hozzá­látott ennek gyors végrehajtásához. Ezt tekintjük ma a­ legdöntőbb feladatnak. A budapesti pártszervezetek óriási erő­feszítéseket tesznek, hogy leküzdjék a ne­hézségeket és erejük minden i­atbavetésével megbirkózzanak e hatalmas feladattal. A legjobb vezetőinket, legaktívabb pártmun­kásainkat irányítottuk vidékre, mert tud­juk, hogy a földreform gyors végrehaj­tása nemcsak a parasztság, hanem a munkásosztály és így, az egész nemzet elsőrendű érdeke. Ma már a mozgósított kommunisták százai gyalog járják a falva­kat, hogy­ megszervezzék a többi demo­kratikus pártokkal együtt a falu népét az évszázados elnyomó félfeudális nagy­birto­kosok liquidálására s a földnélküliek, a kis- és középparasztok földhöz juttatására. A Magyar Kommunista Párt történetében új jelenség­ a kommunisták falura való mozgósítása. Ne sajnálják a pártszerveze­­tek azt, hogy legjobb erőiket a falura irá­nyítottuk. Elvtársaink a vidéken most segí­tenek történelmet csinálni, eltüntetni azt a magyar nagybirtokos osztályt, mely év­zá­­zadokon keresztül elnyomta a magyar dol­gozó népet. Ezzel a Vörös Hadsereg ütése után a második hatalmas csapást mérjük a magyar­ reakcióra. Menjenek a falura legjobbjaink! Mozgó­sítsák a falu népét és a falusi pártszerve­zeteket s a többi demokratikus pártokkal együtt zárják szorosabbra a munkásosz­tály s a parasztság testvéri, széttéphetettek­ szövetségét, amely biztos záloga lesz az új, szabad, független és demokratikus Magyar­­országnak. SZABAD NÉP VASÁRNAP, 1945 ÁPRILIS 1 A Terézváros dolgozik Két hónapja múlt, hogy Budapest felzaba­d­ult, két hónapja, hogy megindult a buda­pesti pártszervezetek munkája, melyre most visszatekintve, beszámolnak. A beszámolók közül most csak egyet emelünk ki, Budapest egyik legnagyobb kerületének, a VI. kerületi pán­szervezet jelentéséből idézzük a követke­zőket: ,,Janu­á­r 16-án a Terézvárosnak még csak egyik fele szabadult fel és szinte órákra rá már helyiség után loholunk, keressük azt a pontot, ahol gyökeret ereszthetünk a kiszik­kadt, elkínzott talajba. Alakuló gyűlésünkbe még beleszólt ágyúk hangja mellett a tá­voli gépfegyverek kattogása is. Emellett a kísérőzene mellett indultunk neki a munká­nak. Ezernyi probléma nézett velünk farkas­­szemet: a szétlőtt lakások, az éhség, a teme­­tetlen hullák, a fagyoskodó és nélkülöző gye­rekek, a járvány leselkedő réme és mindezek mögött a reakció kárörvendő vigyorgása. Felvettük a küzdelmet. AZ ELSŐ HÉTEN két népkonyhánkon ezer embernek adtunk szerény ebédet a meg­szökött nyilasoktól elkobzott élelmiszerekből. Megnyitottuk a Zichy Jenő­ utcai orvosi am­bulanciát A MÁSODIK HÉTEN megindítottuk az ablaküvegek kiszolgáltatását, megindítottuk a Charité Poliklinika működését, kiépítettük a házmegbízotti intézményt. A házak lakói közadakozással támogatják a leginkább nél­külözőket, a háztömbökben a­z éhező és fa­gyoskodó csöppségek számára napközi ottho­nok létesülnek. A munkát bénító suttogók egyre nagyobb számban kerülnek lakat alá. HARMADIK HÉT: A kezdeményezésünkre megalakuló üzemi bizottságok megindítják az elmenekült fasiszták által elhagyott üzemeket. Február 11-én házmegbízott-nagygyűlésünkön másfélezernyi közönség gyűlt egybe, igazolva, hogy a kerület lakossága megértette és támo­gatja munkánkat. Sikerült a reakciós, gyak­ran basáskodó légó­sz­er­vezet helyére olyan demokratikus szervet állítanunk, mely óriási, eddig elképzelhetetlen feladatokat oldott meg és old meg ma is: egymaga teljesítette kez­detben a rendfenntartás, közigazgatás, köz­­ellátás tömérdek munkáját. Egyetlen kérdés, egyetlen funkció nem volt, ahol pár­tunk munkájával meg ne előzte volna a hivatalos intézkedéseket: a romeltakarítás, étkeztetés, közegészségügy problémáit az első napokban csak így lehetett megoldani. Az első hegy hét munkájára a ‘Rákosi-töm­eggyű­­lésre zászlaink alatt felvonult nyolcezer em­ber tette fel a koronát, ahol a lakószervezetek élért már a kerület nagyüzemeinek impozáns csoportja haladt.” Komoly munkát teljesített ez a pártszerve­zet eddig és komoly munka vár rá a jövőben is. Két hónap nem nagy idő, de történelmi fordulópontok idején sorsdöntő lehet pártok, osztályok s egész országok számára is. Az­­ élet egyre újabb feladatokat tűz ki, s a párt egyre nagyobb kört mozgat meg e feladatok elvégzésére. A párt vállalja az áldozatkész munkát, a küzdelmet, mert tudja, hogy az megsokszorozza erőit s képessé teszi arra, hogy betöltse a munkásosztály és az egész nemzet vezetésében rá váró történelmi sze­­repét. Májusi verseny A Józsefváros válasza a csepeli felhívásra A Magyar Kommunista Párt VIII. ker. szervezetének vezetősége elvtársi üdvözletül fogadta a csepeli elvtársak versenyfelhívá­sát. Csatlakozásunkat és a verseny pontjai­nak összeállítását abból a szempontból mér­legeltük, hogy kerületi ,szervezetünk milyen célkitűzésekkel erősítheti legeredményeseb­ben az új független, szabad, demokratikus Magyarország felépítését. Ebből a szempont­ból kiindulva, nem vállalhattuk magunkra■ a csepeli elvtársaink azon versenypontjainak keresztülvitelét, amelyek nem kizárólag pár­tunk, hanem az egész ország demokratikus szerveinek feladata. Biztosra vesszük, hogy az itt, közzétett verseny­pogromunk megvaló­sításával olyan részt, vállalunk az ország újjáépítésében, ami biztosítja továbbra is pártunk vezető szerepét a VIII. kerület dol­gozói között. Versenyfeltételeink a következők: FÖLD 1. Vállaljuk a kiskertakció kapcsán a VIII. kerület valamelyik terének megműve­lését, kiskertakció propagálására három­­színű plakát kinyomását, terjesztését üze­mekben és házakban. 2. ötven kat. hold föld önálló megműve­lését a kerület párttagjainak bevonásával, 3. ezerháromszáz kat. holdon dolgozó kis­birtokos gazdák megsegítését munkaerővel, vetőmaggal és a VIII. ker. üzemeiben elő­állított gépekkel. Erre a célra megszerezzük a kerületi ipari munkásság azon részét, akik a fasiszta rombolások miatt a termelésben nem vehetnek részt, 4. a földreform propagálására kerületi nagygyűlés rendezését, 5. ötven kerületi párttag vidékre küldését, a földosztással kapcsolatos munkák elvég­zésére. Ezek az elvtársak szervezetünk leg­képzettebb és legharcosabb rétegéből fognak kikerülni, , ■ 6. húsz érdemes munkáscsalá­dnak el­hagyott fasiszta kerteslakásokba való el­helyezését,­­ 7. az ipari munkásság és a parasztlág összefogásának hirdetését szakelőadások és kultúrmatiné segítségével. KENYÉR A) Vállaljuk üzemi földmegmunkáló akciónkon keresztül a VIII. kez­­ipari mun­kásság egy részének (50--60.000 embernek) mezőgazdasági termékekkel való részbeni el­látását, B) egymillió pengő élelmezési kölcsön el­­­helyezését, C) harmincágyas csecsemőotthon felállí­tásának és ellátásának megszervezését. A FÓRUM MA NYÍLIK! MEGNYITÓ MŰSOR: Az amerikai repülés hőseinek br­a­tc­ú­r f­i­l­m­j­e akik az eget szántják Rendezte: FRANK BORZ­AGE Robert Taylor, Walter Pidgeon, Ruth Hussey I M­etro-Gol­hry­- Mayer-film­ I T­ál­ácOJt AókuS­Z Husvét vasárnapján megnyílik Előadások: vasárnap és hétfőn délelőtt 11 és dél­­ után 113 órakor. Jegyek: József Attila könyvkeres­kedőben VI., Teréz-krt. 19. és New-York jegyirodái­ban, VII., Erzsébet-krt 9. és a cirkusz pénztáránál. D) az ellátással kapcsolatos problémák meg­vita­tás­ára, élelmezési kölcsön propagálá­sára kétszáz lakó- és röpgyűlés megtartását,­­ E) száz ellátatlan 1—14 éves munkás­ gyer­mek elhelyezését vidéki elvtársainknál, F) minden VIII. kerületi lakó ügyének fel­karolását, akik élelmezési­­ és korrupciós kérdésekben szervezetünkhöz fordulnak. En­nek keresztülvitelére panaszszervet állítunk, fel, Gr) a közellátási korm­mánybiztosság minden rendeletének figyelemmel kísérését, a fent­­említett lakó- és röpgyűléseken való ismerte­tését és háztömbszervezeti párttagjainkon ke­resztül a végrehajtás állandó ellenőrzését. SZABADSÁG I. Vállaljuk pártszervezetünk sorainak megtisztítását a legszigorúbb újabb leigazo­­lásokon keresztül, szakszervezeti véleménye­zés és a végzett pártmunka figyelembevéte­lével, II. a kerületi Kommunista Pártszervezet összes tagjainak aktivizálását, új háztömb­­csoportszervezetünkön keresztül, agitációs szervezési és propagandamunkába való be­vonását, III. pártunk irányvonalának keresztülvi­­telét negyven programszeminárium segítsé­­­­gével, IV. a háztömbökben, jelentősebb üzemek­ben pártszervezeti csoportok megalakítását, V. hetenként megjelenő faliújságjaink szá­mát (üzemekben, körzetcsoportokban) 20-ra felemelését, VI. tízezer Szabad Nép előfizetésének megszervezését és terjesztését, VII. a kerület üzemeiben és legalább háztömbben a Szabad Nép munkáslevelező­­csoportok megszervezését és egy munkás­­levelezőankét megrendezését, VIII. pártunk szervezési és kulturális cél­kitűzéseinek propagálására könyvkereskedés és jegyiroda felállítását. IX. értelmiségi előadássorozat rendezését a kerület szellemi munká­­ának bevonásával, X. május elsejei felvonulásunkat úgy tö­megében, mint külsőségeiben a Rákosi­­gyűlés sikeres felvonulásánál is eredménye­­sebben szervezzük meg­, XI. százötven főnyi fegyelmezett védő­gárda felállítását, XII. kerületi zenekar megszervezését, XIII. kerületünk üzemi munkásai számára öt operaelőadás bérleti rendezését, XIV. az orosz—magyar kultúrkapcsolatok kiépítésének elősegítésére egy, a Vörös Had­sereg valamelyik zenekarával közös hang­­verseny megrendezését, XV. kultúrgárda és szavalókórus meg­szervezését, XVI. háromezer kötetből álló pártkönyv­­tár megnyitását, XVII. vállaljuk végül, hogy szervezetet állítunk fel a demokratikus hatóságok tá­mogatására, a reakciós és fasiszta elemek leleplezését. VÉGREHAJTÁS Vállaljuk mindezen célkitűzésünk teljes megvalósítása érdekében kerületi kommu­­nistaverseny megszervezését, amelynek állá­sáról a Szabad Népen, fal­uságjainkon, gyű­léseinken a résztvevő elvtársakat állandóan tájékoztatjuk. Ezen tervünkkel csatlakozunk a csepeli elvtársaink májusi versenyfelhívásához, abban a reményben, hogy munkánkkal pár­tunk s nemzetünk megerősítésének ügyét, szolgálhatjuk. Budapest, 1945 március 29. Az ipari kikiga­ljalás átszervezése Elsőrendű fontosságú, hogy a magyar, ipar minél előbb teljes mértékben bekap­­csol­ódhassék a termelő munkába.. Ennek egyik s nem utolsó feltétele, hogy az ipari közigazgatást, tehát az ipar munkáját elő­segítő hatóságokat, elsősorb­an az iparügyi minisztériumot megfelelően átszervezzék. Itt mindenekelőtt arra van szükség, hogy az iparügyi minisztériumiból eltávozzanak azok a személyek, akik korábbi működésük miatt alkalmatlanok az ipar ügyeibe való beleszólásra. Ezt a munkát a felállított iga­zoló bizottságok végzik el. Az ipar­teremtő munkájához fűződő fontos gazdasági érde­kekre való tekintettel tehát az állami tisztviselők körében elsőnek az iparügyi miniszérium tisztviselőit igazolják le. Az iparügyi minisztérium igazoló bizottságai, minden más minisztériumot megelőzően, e hét elején tették le esküjüket, pénteken megtartották első ülésüket és kijelölték azokat a tisztviselőket, akiket el önök igazolnak le. A listát megfelelő nyilvános­ság előtt, közzéteszik, hogy mindenki meg­tehesse észrevételeit az illetők múltbeli politikai magatartására. Hét tenget* ördöge Errol Flynn GSSun.,.« Corvin

Next