Szabad Nép, 1945. április (3. évfolyam, 7-30. szám)

1945-04-18 / 20. szám

SZERDA, 1945 ÁPRILIS 18 SZABAD NÉP Mérkőzés a gyöngyösi reakcióval A város régi reakciós elemei még ma is kulcspozíciókat töltenek be Megkezdődött a tisztogatás munkája A Magyar Kommunista Párt gyöngyös­patai szervezeténe­k titkárát, Kórós Pál elvtársat harmadszori kísérletre orvul meggyilkolták. Kétszer rálőttek és meg­sebesítették Szabó Pál elvtársat, a gyön­­gyös-járásbeli Nagyréde község bíráját. Gyöngyös kommunista pártszervezeté­nek titkára ellen kétszer követtek el sikertelen merényletet. A város kommunista rendőrparancsnokára rálőttek, egy másik elvtársunkat karján megsebesítettek. Gyöngy­össólymoson két fegyvertelen orosz katona jelent meg szol­gálati jeggyel. Vételezni akartak és pénzt hoztak magukkal, hogy fizessenek. A fel­bujtott lakosság a Vörös Hadsereg két fegyvertelen katonáját agyonverte. Az orosz parancsnokság a polgári hatóságokra bízta a vizsgálatot és íme, kiderült, hogy Gyöngyössólymos főjegyzője hétpróbás németbarát, aki a Szálasi éra alatt csak annak ügyében volt hajlandó intézkedni, aki a nyilaspárt tagja. Április 6-ig ez az úr a helyén ült, bujtogatott és dirigált. Ahol 25 évig volt az a reakció 1919-ben Gyöngyösön fegyveres ellen­­forradalmi megmozdulások voltak. Horthy „országlásának“ huszonöt esz­tendeje alatt a reakció uralma kikris­tályosodott, a túlméretezett hivatalnokréteg és a jó­módú gazdák osztályuralma kiépítette el­nyomó szervezetét. Sokan éltek jól a „nemzeti“ jelszavakból. 1939 után ők változatlanul jól éltek, de a parasztok és a munkások meneteltek a távoli meszesgödrök felé — értük és jel­szavaikért­ 1944 őszén Gyöngyös hadszín­térré változott. Három hétig állt a harc a Mátra aljában és a város többször gazdát cserélt. Az eredmény: huszonhatezer lakos helyett húszezer, tizenhárom nagyüzem közül kilenc maradt meg és az ötszáz kis­ipari üzem nagyrésze elpusztult. Ami meg­maradt : a reakció mindent átvészelt lovag­jainak elszánt akarata, hogy megtartsák Kánaánjukat.­­ A fog lovagjai ismét megkezdte működését a rosszem­lékezetű KÁLÓT. A KALOT-bálok ked­venc műsorszáma jelenleg: „Minden elmú­lik egyszer ... Gyöngyös városában és a járás egyes községeiben leszaggatták a vörös zászlókat. A Magyar Kommunista Párt gyűlésre hívó falragaszait átpecsételték: „Ha magyar vagy, otthon­­maradsz“. És még egy a kór­tünetek közül: 1945 április 6-án dr. vitéz Kiss Kálmán, gyöngyösi polgármesterhe­lyettes, mint az egykori Vitézi Szék tulaj­donát képező birtokok gondnoka, bead­vánnyal fordult Atkár községhez. Taby Árpádnak, a volt Magyar Meg­újulás Pártja tagjának birtokát igé­nyelte vissza a földigénylő bizottság­tól, mert annak felosztása „olyan cselekmény lenne, amely a magánjog alapelveit sér­tené meg és büntetőtörvénykönyvbe ütkö­zik“. Megkezdődik a tisztogatás . A Magyar Kommunista Párt az elmúlt év december 10-én alakult meg, utána két héttel a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Paraszt Párt és Kisgazda Párt. A demo­kratikus pártok most már megerősödtek és teljes erővel felvették a harcot. A ko­m­munista és szociáldemokrata pártok külön ülésen, de egy időben kimondták, hogy de­legáltjaik kivonulnak az igazolóbizottság­­ból. Csatlakozott a határozatokhoz a Nem­zeti Paraszt Párt is. A három párt ezzel a demonstrációval tiltakozott az ellen, hogy a város régi reakciós elemei még mindig kulcspozí­cióikban ülnek. Egyúttal új némy pontban tömörített iga­zolási eljárást léptettek életbe és a lakos­ság segítségét kérték az alapos vizsgálat­hoz. Kórós Pál elvtársunk meggyilkolása után kiszállt, a pesti és a debreceni politikai rendőrség és erélyes kézzel belenyúlt a reakció dzsungeljébe. Április 2 án felállították az internáló­­t­ábort. Pár nap alatt kétszáz nyilas és né­metbarát került ide — köztük a gyöngyös­­só­­ymesi főjegyző. A Magyar Kommunista Párt április 9-i gyűlésén meghatározta má­jus 1-i versenypontjait. A viszonyokhoz al­­­­­­almazkodóan előtérbe került a reakció eleni harc. A városházának, a rendőrség­nek és a többi közhivataloknak a fasiszta elemektől való tel­jes megtisztítását hatá­rozták el. A mártírhalált halt Kórós Pál elv­társ elpusztított házát, közadakozás útján, ismét felépítik. És valami, amiről eddig nem írtunk. Pártunk munkájának legjavát eddig a földosztás és a termelés kérdéseire fordí­totta. Több mint 30.000 katasztrális hold, fő­ként szőlő került felosztásra. A föld­­igénylők száma 8954. Harmincnégy üzem­ben lévő traktor működik az igáslovakkal vontatott mezőgazdasági ekék mellett és az orosz parancsnokságtól már 40 tonna üzemanyag érkezett és került szétosztásra a járásban. A földosztás végefelé közeledik és a ter­melés kérdése megoldást nyert. Gyöngyös dolgozói ezután teljes ere­jükkel a reakció ellen fordulhatnak. A terrorra és a gyilkosságokra méltó feleletet fognak adni. A féktelen uszítás és a merényletek nem tudták meggátolni a földnek a nép kezébe való juttatását. A­­ nép megmutatta erejét és válasza a provo-­­ kációkra­ az, hogy egyetlen fasiszta ország-f­rontó sem fogja elkerülni sorsát: a nép-| bíróságot és az internálótábort­......... m­MIH Wil' i ........... Május elsejért lép életbe a közmunkaszolgálat új rendje A Szabad Nép egyik legutóbbi számában szóvátettük azokat a híreket és észrevétele­ket, amelyek a közmunkarendelet végrehaj­tásával kapcsolatban elhangzottak. A bizony­talanságot az okozta, hogy egyes jelentések szerint április 15-én, más jelentések szerint április 22-én lép életbe a közmunkaszolgálat új rendje." A határidők vészesen közeledtek és a főváros lakossága­ még mindig nem kapta meg azokat az űrlapokat, amelyeken be kell jelentenie, hogy kétkezi munkával vagy a rendeletben megállapított díj lefize­tésével akar-e eleget tenni a közmunkaszol­gálat kötelezettségének. Munkatársunk illetékes helyen most azt a felvilágosítást kapta, hogy a közmunkaszolgálat új rendje május el­sején minden körülmények között életbe­lép, addig azonban a régi rendszer szerint kell a lakosságnak a közmunkaszolgálatban részt­ venni. A­­­szükséges űrlapok már elkészültek és szétosztásuk a kerületben a háztömbmeg­­bizottak, illetve a házmegbizottak között meg­kezdődött. A közmunkarendelet végrehajtási utasítása egy-k­ét naponl belül megjelenik. A közmunkai kötelezettséget megváltó sze­mély köteles lesz a házmegbízottól vásárol­ható vallomás a közmunka ügyében!“ című űrlapon bejelenteni, hogy mennyi a közmun­­kaváltság alapjául szolgáló havi jövedelme, illetve keresete. Az ily módon készült jegy­zéket szembetűnő" helyen nyolc napon át ki­függesztik. A megajánlás ellen bárki felszólamlással élhet. Egyébként közmunka alatt a köz érdekében a helyreállítási és újjáépítési munkálatok kö­zül kifejtett azt a testi, vagy szellemi erővel végzett tevékenységet kell érteni, amelyet a lakosság a hatóság felhívására ellenszolgál­tatás nélkül elvégezni tartozik. A lakóházak szokásos tisztántartása nem tartozik a köz­munkafogalom körébe. A védettség (Schutz­pass) nem mentesít a közmunkaszolgálat alól. A közmunkamegváltási díjat az első esetben, tehát május elsején 48 órán belül, ezentúl mindig a hónap első napján kell a házmeg­­bízottnak kifizetni. Kovác történet a szemről, az éhező dorogi bányászokról és vitéz Faraghó Gábor minisztériumáról Mi szükséges ahhoz, hogy a földhöz­­juttatott parasztság megművelje új tulaj­donát és biztosítsa az új termést? Traktor, eke, ásó, kapa. Mi hiányzik a mezőgazda­sági üzemeknek a felsorolt iparcikkek elő­állításához? Villanyáram. Mi hiányzik a villanyáram előállításához? Szén. Mi kell ahhoz, hogy a mezőgazdasági ter­mékek a falvakból a városokba és a mező­­gazdasági iparcikk­ek a városokból a fal­vakba jussanak? Szén. Szén. Mi kell tehát ahhoz, hogy az ország nor­mális gazdasági vérkeringése megindulhas­son? Szén. Szén. Szén. Tudja ezt mindenki. A dorogi bányászok is­ Mikor a Vörös Hadsereg felszabadí­totta őket, a bányaberendezések siralmas állapotban voltak. A tárnákban magasan állott a víz, a villanyközpontot súlyosan megrongálták. A bányászok nem sokat tétováztak. Hozzáláttak a romok eltakarí­tásához, a károk kijavításához. Napokon, éjjeleken át verejtéket, kemény munkát végeztek. Aztán leszálltak a bányákba sze­net fejteni. Fizetést nem hagytak. Ami az élelmiszert veti: saját szűkös készleteiken éltek, amíg az el nem fogyott. De most már elfogyott. A dorogiak naponta 15 vágón szenet küldenek fel Pestre, hogy a pesti üzemek­ben működjenek a gépek, termeljenek a munkások. De a dorogi bányászoknak is „üzemanyagra“ van szük­ségük, hogy dol­gozni tudjanak. Milyen „üzemanyagra“ van szükségük a bányászoknak? Ennivalóra- Ezt is mindenki tudja. Csak vitéz Faraghó Gábor közellátási minisztériuma nem. így történt meg, hogy a dorogiakat ez a szerv eddig semmiféle­képp sem támogatta élelmiszerrel. Látva kérésük hiábavalóságát, a bányá­szok egyik társukat, a Magyar Kommu­nista Párt ottani szervezetének titkárát felküldték Pestre, hogy lépjen közbe érde­kükben vitéz Faraghó Gábor miniszté­riumában. Elvtársunk meg is érkezett. Köz­ben olvasta a közeliét­és­ügyi miniszter rendkívül bizakodó hangú nyilatkozatát: Budapest népének élelmiszerellátása bizto­sítva van .. . zsír, olaj bőven van ... napi 30.000 liter tej érkezik Budapestre... „Innen biztos nem térek vissza üres kéz­zel" — gondolta a dorogiak kiküldöttje és bekopogtatott a Széchenyi-rakparti minisz­tériumba. Takács (vagy Takách?) osztályfőnök úr színe elé került. Előadta kérését. Hát bi­zony, nem tudunk segíteni — hangzott a válasz. Élelmiszerünk nincs ... Pénzünk sincs. Nem tudunk segíteni! — Dehát a Szovjetunió 20­ 000 tonnás élelmiszer segítsége? — kérdezte elvtár­sunk. Válaszképp szovjetelenes kirohanás hangzott el Takács (vagy Takách) úr ré­széről. — Dehát a Szovjetunió újabb 250 mil­lió pengős kölcsöne? Újabb szovjetelenes kirohanás után Takács osztályfőnök úr sürgős értekezletre hivatkozva, ajánlotta magát és faképnél hagyta dorogi elvtársunkat. ★ Újabb adalék vitéz Faraghó Gábor mi­nisztériumának működéséhez. És talán alap egy újabb derűlátó nyilatkozat­hoz, így valahogy: Dorog bányászainak ellátása biztosítva van ... Zsír, olaj bőven van ... Naponta 30.000 liter tej érkezik Dorogra­­. . Mellesleg szólva: dorogi elvtársunk két­­­ségbeesésében Vas Zoltánhoz fordult, aki — bár Dorog illetékességén kívül esik — gyorssegélyként azonnal egy vágón bur­gonyát utalt ki a bányászoknak. ZDREK, LAKATOK, stb. eladását igazolt vaskereskedők részére korlátozott mértékben meg­kezdtük. Szállítóeszközünk nincs, s kérjük vevőinket, az árut gyárunk­ból készpénzfizetés ellenében el­vitetni. Árusítás hétfőtől péntekig, 8—14 óráig XIII. Bence­ utca 1—5. Nyilas munkásszázad Pestszent­lőri­ncen Pestszentlőrincen eddig kétszáz nyilast in­ternáltak. A drótkerítés mögé került Pál­­völgyi József, a szegénygondozó vezetője, aki örömöt lelt az ínségesek sanyargatásában, továbbá a volt anyakönyvezető és pénztáros is. Pestszentlőrincen ezenkívül a németbará­tokból kétszázfőnyi munkásszázadot állítottak fel. Ennek tagjai végzik a romok takarítását. Mindet fel kell építeniük, ami német cimbo­ráik miatt elpusztult. 3 »Működési engedély« Közük, hogy a miniszterelnök „működési engedélyt“ adott a Demokratikus Néppártnak. Hát az mi­ ,„működési engedély“ ? A Magyar Kommunista Párt — bevalljuk — „működési engedély“ nélkül működik. Úgy tudjuk, a Független Kisgazdapártnak, a Paraszt­pártnak és Szociáldemokrata Pártnak sincs „működési engedélye“. Megvannak nélküle. Miért nem tudott meglenni nélküle a Demo­kratikus Néppárt? Miért volt szükség arra, hogy a kormány „adja meg“ neki ,„ politikai pártokat megillető teljes szabadságot“? Az a gyanúnk, hogy nem a „teljes szabadság“ meg­adásáról van itt szó (mellesleg szólva: mi fán termett az „adományozott“ szabadság?). Egész másról van szó. Arról, hogy a Demo­kratikus Néppárt erre a „teljes szabadságról“ kiállított adománylevélre támaszkodva kíván majd megfelelő „paritásos“ képviseletet a Nemzeti Bizottságokban. Erre csak azt jegyezzük meg, hogy az ado­mánylevél szólhat ugyan a „teljes szabadság­ról“, de arról nem szólhat, hogy a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai kötele­sek befogadni maguk közé a Néppártot. A kormány szabadságlevele kötelezi a hatóságo­kat, de nem kötelezi a demokratikus párto­kat. A Magyar Frontra, mint jogforrásra való hivatkozás ebben az esetben nem helytálló. Pálffy József lehetett tagja a Magyar Front­nak, de a Demokratikus Néppárt nem volt az. És maga az a tény, hogy a Demokratikus Néppártnak Pá­lffy József gróf a vezére, még nem változtat azon, hogy a Demokratikus Néppárt a Keresztény Pártnak, a 25 éves reakció hűséges támaszának, a folytatása. Egyébként a Keresztény Párt a Hitler-bérenc háborús kormányrendszer összeomlásának küszöbén szintén „Keresztény Néppártira változtatta a nevét. A további metamorfózis csak abban áll, hogy újabb névváltoztatás tör­tént: a „keresztény“ szót helyettesítették a „demokratikus“ szóval. De arról, hogy az el­nevezésen túl Pálffy gróf demokrata pártja miben különbözik Nyisztor György és Közi- Horváth fasiszta pártjától, nem tudunk sem­mit. Amikor a MÁV „visszavon“... Nemrégiben „Amikor a MÁV cenzúráz” címen szóvátettük a Déli üzletvezetőségnek azt a rendeletét, amely szerint — ma, a szólás- és véleményszabadság idején — az állam­­vasúti alkalmazottaknak tilos a közlekedés­­ügyi miniszter engedélye nélkül a sajtóban nyilatkozni, cikket írni, valamihez hozzá­szólni. A véleménynyilvánítás jogának meg­sértése ellen tiltakozó cikkünknek megvolt a kellő hatása. A MÁV-nál megkezdődött a­ vizsgálat, ki követte el ezt a baklövést ? Mi megmondjuk­ a rendelkezést Tóth Tibor, a Déli üzletvezetőség igazgatója adta ki. És csodálatos, mi történik? Mindenkit vizsgálnak, mindenkit felelősségre vonnak: a mérnököt, aki a rendeletet továbbította, a gépírónőt, aki legépelte, a hivatalnokot, csak éppen azt nem, aki kiagyalta­ Tóth igazgató urat. Igaz, hogy felszólalásunk után a ren­delkezést visszavonta, de az is igaz, hogy a vizsgálat lefolytatásával azt a dr. Szombat­­helyit bízta meg, aki a Szál­asi-uralom alatt is fegyelmi b­iztos volt s mint ilyenről, nem lehet állítani­, hogy a dolgozók érdekeit tar­totta szem előtt. Nem, uraim, nem azt kell megbüntetni, aki tiltakozott a jogfosztás ellen, sem azt, aki a sérelmet a sajtó tudomására hozta, hanem azt a „szórakozott” agyvelőt kell megkopogtatni, amely pihent­s­ég­ében még ma is lehetségesnek tartja a dolgozók el­némítását. Egy kézfogáshoz A Függetlenségi Kossuth Pártot üldözte a reakció: ennél jobb ajánlólevél polgári párt számára aligha lehetséges. Negyvennyolc és tizennyolc szellemét igyekezett ébren tartani — legalább azokkal a nagyon korlátozott esz­közökkel, amit a polgári legalitáshoz való ragaszkodás az elmúlt emberöltő alatt meg­engedett. Az a tény, hogy történelmünk igazi nemzeti és forradalmi hagyományai a mun­kásság harcában éltek, közelebb hozza hoz­zánk azokat a polgári mozgalmakat is, ahol ennek a harcnak legalább a vészfénye élt. A Kossuth Párt gyengesége is elszigeteltsé­gében volt: a munkássághoz nem talált kap­csolatot, a polgári oldalról pedig ellenforra­dalmi politikai világ vette körül. Épp ezért örömmel üdvözöljük és a demokratikus front megerősödésének tekintjük a Kossuth Párt összekapcsolódását a Kisgazda Párttal, Nagy Vince azok közé a ritka polgári politikusok közé tartozik, aki őszinte és kipróbált híve a demokráciának. Épp ezért súlyt helyezünk arra, hogy eloszlassuk egy aggályát, ami ta­lán másokban is él. Azt tanácsolja nekünk, hogy ne lássunk „mindenben reakciót és el­­lenforradalmiságot, ami át ak­arja menteni ennek a nemzetnek és országnak a múltjaiból midazt, ami szép, ami jó ... “ Hadd emlékeztessük Nagy Vincét: ha volt az elmúlt szörnyű években egyetlen párt, amely a legnagyobb önfeláldozással át akart menteni mindent, ami érték a nemzetnek, az a mi pártunk volt. Nem a programunk, ha­nem cselekedeteink, amik néhány hónapja az egész ország nyilvánossága előtt formálják népünk sorsát/ bizonyítják, hogy számunkra osztályunk és nemzetünk érdeke egy. * Ha Nagy Vince azt látja jónak­­és szépnek a nemzet múltjában, ami a nép érdeke volt és azt rossznak és rútnak, ami a reakciós urakat szolgálta, ak­kor egyformán látjuk a magyar múltat és bizonyára a magyar jelent és jövőt is.

Next