Szabad Nép, 1945. május (3. évfolyam, 31-54. szám)
1945-05-12 / 39. szám
SZOMBAT, 1945 MÁJUS 12 SZABAD KÉP A Nemzeti Főtanács Gém Ernő elvtársat kereskedelem-és közlekedésügyi miniszterré nevezte Újjáépítési minisztériumot állítottak fel, amelynek élére Nagy Ferenc került Pér feje délután 6 órakor az újjászülető Magyarország politikai élete érdekes fejezethez érkezett: Budapesten elsőízben összeült az ideiglenes nemzetgyűlés politikai bizottsága, hogy előterjesztést tegyen Gábor József elvtárs lemondása következtében megürült kereskedelmi tárca betöltésére és kibővítse az ideiglenes nemzeti kormányt az újjáépítés miniszterével. A nemzetgyűlés egyetlen bizottságának, a múlt év december 21-én Debrecenből felállított politikai bizottságnak első ülése a parlament épületében zajlott le. Délután 11 óra után megélénkült a parlament környéke, egymás után érkeznek az ideiglenes nemzetgyűlés politikai bizottságának tagjai a fontos ülésre, hogy először lépjenek be a parlament épületébe, amely immár megszűnt a feudális Magyarország politikai bástyája lenni. A második emeleti nagy olvasótermet alakították át a politikai bizottság tanácskozásai színhelyéül. Itt gyülekeznek a kormánynak azok a tagjai, akik egyúttal tagjai a politikai bizottságnak is. Négy óra után néhány perccel érkezett meg az ülésre Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Kommunista Párt vezére, Révai József és Gerő Ernő elvtársak kíséretében. Meghívást kapott az ülésre a függetlenségi front valamennyi pártjának vezetője Szakosíts Árpád elvtárs, Tildy Zoltán, Kovács Imre és Teleki Géza kultuszminiszter. Már 6 óra is elmúlt, amikor végetért a politikai bizottság ülése és összeült a parlament épületében a Nemzeti Főtanács, hogy határozzon a politika bizottság javaslatai felett tett újjáépítési minisztérium szervezésére és a tárca betöltésére Nagy Ferenc nemzetgyűlési képviselőt javasolta. A politikai bizottság a miniszterelnök indítványát egyhangúlag elfogadta. Zsedényi Béla elnök javaslatot tett a nemzetgyűlés ideiglenes gazdasági bizottságának megalakítására. A politikai bizottság úgy határozott, hogy a gazdasági bizottságot megalakítja, abban a pártok egy-egy taggal képviseltetik magukat. A Keresztény Demokrata Néppárt kérelmet intézett a politikai bizottsághoz. Miután a kérelmet a politikai bizottság már Debrecenben március 12-én tartott ülésén elbírálta, a most újonnan benyújtott kérelem pedig új körülményt nem vet fel, a politikai bizottság a kérelem felett napirendre tért. A Nemzeti Főtanács rő nevezi a hét új minisztert A Nemzeti Főtanács május hó 11-én, pénteken délután fél 7 órakor ülést tartott, amelyen a politikai bizottság javaslatához képest Gerő Ernő elvtársat kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterré, Nagy Ferencet újjáépítési miniszterré kinevezte. Hivatalos jelentés a poltikai bizottság első budapesti üléséről Az esti órákban a politikai bizottság első budapesti üléséről a következő hivatalos jelentést adták ki: A politikai bizottság május hó 11-én, péntek délután 4 órakor a képviselőház bizottsági termében Zsedényi Béla elnöklésével ülést tartott. Zsedényi Béla a politikai bizottságnak március hó 12-én tartott ülésének határozatával kapcsolatban tett intézkedésekről számolt be, majd bejelentette, hogy az államfői jogkör szabályozására bizottságot hív össze, amelynek tagjai az ideiglenes nemzetgyűlés elnöksége, a miniszterelnök, az igazságügyminiszter és belügyminiszter, valamint a pártok képviselői. A bizottság szakértők meghallgatásával folytatja tárgyalásait. A politikai bizottság a lemondás következtében megürült kereskedelem- és közlekedésügyi tárca betöltésére Miklós Béla miniszterelnök javaslatára egyhangú határozattal Gerő Ernő nemzetgyűlési képviselőt hozza javaslatba. A politikai bizottság Gerő Ernő elvtársnak, a Nemzeti Főtanács harmadik tagjának lemondásával megüresedett helyét Révai József elvtárssal töltötte be, póttaggá Kádár János elvtárs nemzetgyűlési képviselőt választotta. Miklós Gyula miniszterelnök javaslatot Hosgár a Vegyi és Kocsinövek Rt. felhívja mindazokat, akik Illatos úti, vagy Csontutcai gyártelepünkről árut, saerszzámokat, felszerelési tárgyakat, vagy bármely más ingóságot elvittek, vagy pedig megőrzés céljából biztonságba helyezitek, hogy az elvitt tárgyakat folyó hő 16- g Illatos úti telepünkre annál is inkább szállítsák vissza, mert ellenkező esetben kénytelenek lennénk a hatóságnál a kellő lépéseket folyamatba tenni. A Fővárosi Közmunkák Tanácsánál május 14-én, hétfőn megkezdődik az alkalmazottak igazolása. Az igazolás alá kerülő tisztviselők és alkalmazottak névjegyzéke a tanácsi székház (VII. Madách Imre tér 4) kapubejáratánál megtekinthető. Az Igazoló Bizottság felkéri mindazokat, akik a Közmunkatanács tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak a magyar nép érdekeit sértő cselekményéről vagy magatartásáról tudnak, ezt írásban vagy szóval — az esetleges tanúk vagy bizonyítékok megjelölésével jelentssék be a bizottság elnökének (Ertwler József, VIII, Népszímházuca 21) bejelentéseket a bizottság nem fondhat el. Gyakorlott hanyszerelőt VETŐ, Király utca 112 szám, felvesz . ———mmm m árak is üfü az országos iailisuifaiusii Nem gyártunk luxuscikkeket Péntek délelőtt a miniszterelnökségen miniszterközi értekezlet volt, melyen a gazdasági miniszter, a pártok képviselői és a szakszervezeti vezetők vettek részt. Az értekezlet céljául tűzte ki, hogy az érdekeltek az árak és bérek kérdésében állást foglaljanak. A közellátási miniszter bejelentette, hogy péntek délután ugyanerről a tárgyról értekezletet tart az Országos Gazdasági Tanács is és ennek javaslatai bevárása után fog foglalkozni a minisztérium újból az áraik és bérek kérdésével és teszi meg előterjesztését a minisztertanácsiban. Az Országos Gazdasági Tanács ülésén a Kommunista Párt részéről Farkas Mihály és Gergő Zoltán elvtársak, a szakszervezetek részéről pedig Kossa István és Somogyi Miklós elvtársak vettek részt. Az ülésen mindenekelőtt az ipari árszínvonal kialakításával, az ipari alapanyagok árának megállapításával foglalkoztak. A legfontosabb ipari alapanyagok, mint a szén, elektromos áram, rúd- és gömbvas, textil anyagok, bőrfélék, tégla, cserép, ásványolajok, savak, stb. A Tanács az ülésen kialakult vélemény alapján azt a javaslatot intézte a közellátásigyi miniszterhez, hogy az említett ipari alapanyagok árát kalkulációs alapon határozzák meg, amelyben a költségelemek a következők: 1. Anyagköltség : a mindenkori beszerzési áron, de ha az utánpótlási ár magasabb, úgy ez az ár érvényesíthető. 2. A mindenkor valóban fizetett munkabérek. Az érvényben lévő kollektív szerződésben megállapított bérek, így teljes egészükben érvényesülnek majd a gyáripari önköltségszámításban. 3. Az üzemi rezsi, melyben, háborús károk helyreállítási költségei is beállíthatók lesznek. Az Országos Gazdasági Tanács magáévá tette a két nagy munkáspárt azon javaslatát, hogy a rendelkezésre álló nyersanyagokból elsősorban olyan közszükségleti cikkeket kell gyártani, amelyek az ipari és mezőgazdasági munkások, valamint a dolgozó értelmiség számára nélkülözhetetlenek. Luxuscikkek gyártását a rendelkezésre álló anyagkészletek elégtelensége folytán ezért a jövőben nem fogják megengedni. Az Országos Gazdasági Tanács előterjesztése alapján a közellátásügyi miniszter most elkészíti az ipari kalkulációs irányelveket és sémákat, amelyeknek segítségével a gyáripar önmaga fogja a szóban lévő iparcikkek előállítási árát megállapítani. A fogyasztók széles rétegeit érintő mezőgazdasági árak megállapítására az árhatóság az előmunkálatokat megkezdte. A kémiamunkásság első szabad kongresszusa Május 12-én és 13-án tartják Budapesten a felszabadulás után a bányászok első országos kongresszusukat. Először jönnek össze szabadon, nem lesz jelen rendőrkapitány, csendőr vagy szolgabíró. Először mondhatják el szabadon sérelmeiket, célkitűzéseiket, azt, hogy mit akar a bányászmunkásság, hogyan kíván bekapcsolódni az újjáépítés nagy munkájába. A bányamunkások szervezetei eddig nem fejlődhettek ki, súlyuknak megfelelő arányokban. A csendőri és a szolgabírói önkény megakadályozta fejlődésüket, akár a földmunkás szervezeteknél. Ennek ellenére az eddig kis szervezetek is öntudatos vezetőivé váltak a bányamunkásságnak. Régi és kemény harcokban eltelt nagy múlt áll mögöttük. Az utolsó időben pedig minden terror és minden nyilasámítás ellenére a bányamunkások is levették részüket a németek elleni küzdelemből. A bányák nagyobb részében általános volt a passzív ellenállás, a termelés csökkentésével igyekeztek a munkások támogatni a Vörös Hadsereget. Az északi területen viszont aktív harcot is folytatott a munkásság. Az összeülő első bányászkongresszus új fejezetet nyit a bányamunkásság szervezkedésének történetében. Most van először lehetőség arra, hogy a magyar bányamunkások súlyuknak és a termelésben elfoglalt fontos szerepüknek megfelelő szervezetet építsenek ki maguknak. Rendkívüli feladat vár erre a szervezetre. Az ország élete és munkája szempontjából a kenyér után a szén az első. Az újjáépítés döntő részben attól függ, lesz-e elég szenünk. A bányamunkások új szabadszervezetének mozgósítania kell a bányamunkásságot az újjáépítés harcában. Új alapra kell helyeznie az eddig védtelen, s ma súyos ellátási nehézségekkel küzdő munkásság bér- és életviszonyait. Mindehhez erős és harcos szervezet kell, az egész bányamunkásság szervezett erejére van szükség. Az újjáépítéshez tégla, a földhözjuttatottnak ásó, kasza, a szántáshoz traktor, az üzemeknek, a vasútnak, az újjászülető országnak szén, szén és ismét szén kell! Fel a munkára! Jó szerencsét! Zgyerka János, bányamunkás A parasztság anyagi gyarapodását tette lehetővé a földreform Erdei Ferenc belügyminiszter előadása A Társadalomtudományi Társaság, amelynek működését 1919-ben az ellenforradalmi rendszer betiltotta, újból megkezdte működését. Az első előadást Erdei Ferenc belügyminiszter tartotta „A magyar agrárdemokrácia, fejlődési lehetőségei” címmel. Történelmi visszapillantást vetett a magyar parasztság társadalmi fejlődésére és az agrárdemokrácia gyökereire és ismertette az agrárszocialisztikus törekvéseket. A továbbiakban rámutatott arra, hogy a földreform végrehajtásával új korszak kezdődik a magyar parasztság történetében, mert az felszámolta a nagybirtokot és a földet a dolgozó parasztság kezére juttatta. — Mostantól kezdve kétféle parasztsággal kell számolni,— hangsúlyozta a miniszter. — Az egyikhez tartoznak azok, akik már eddig is önálló birtokosok voltak, a másikhoz az újonnan földihöz juttatottak. Valószínű, hogy az előbbi, konzerváltabb része a parasztságnak hozzá fog idomulni a most felszabadult és fejlődésbe lendült birtokos parasztsághoz A termelés tekintetében a földhözjuttatottaknak nehéz lesz az élete, de ez ráébreszti majd őket a társulás szükségességére. Ez a körülmény kiváló szövetkezeti szervezkedés alapjá teremtheti meg. Kulturális téren is rendkívül kezdetleges a földhözjuttatottak tájékozottsága, de a földreform ezen az oldalonis olyan ösztönzést jelent, amelynek eredményekép sokkal tanulékonyabb és sokkal tanulnivágyóbb lesz a most birtokhoz juttatott parasztság, mint a régi volt. Olyan kezdeményezés történt és olyan felszabadulás, amely vagy poltikai és társadalmi erőket szabadítaia és megnyitja az utat nagy anyagi gyarapodás lehetőségei előtt. Ne a magyar baka szobrát! Május elsején a Harminckettesek terén ledöntötték a 32-es honvédek bronzszobrát. A szobordöntők csak egy kis táblát hagytak a szobron: „Jó lesz nyersanyagnak“. Való igaz, hogy az újjáépítés munkájához sok nyersanyagra van szükség, sőt nem egy szobor 1xír még ledöntésre. De talán ne éppen a magyar baka szobrából öntsünk gépalkatrészeket! A hadseregben a honvéd volt az, aki a legkevésbé felelős az ország pusztulásáért. Most új nemzeti, demokratikus hadseregre van szükség, olyan hadseregre, amelynek gerincét a nép adja, a honvéd. Ne döntsük le a magyar katonát talapzatáról: emeljük fel inkább és tisztítsuk meg a ráragadt szennytől a régi fasiszta hadsereg szellemétől! Harcoljon ki a magyar honvéd végre méltó helyet a világ népei között! Dunaparti palotasor? Itt az alkalom, hogy Budapest Európa legszebb metropolisává legyen! — A Mai Nap ezzel a címmel számol be Székely Bélának a Mérnökszakszervezet ankétján tartott előadásáról. Erről az előadásról, melynek az ország újjáépítésének problémájáról kellett volna szólnia, mi nem osztjuk laptársunk lelkendező véleményét. Mi azt vártuk, arról lesz szó, hogyan lehet az építkezés felfolcozásával megszüntetni a lakásínséget és milyen munkálatokkal gyorsíthatjuk meg a közművek helyreállítását. A víz a beázott mennyietekről a lakók fejére csöpög, lehulló omladékok veszélyeztetik a közbiztonságot; az elsötétítési rendeletet hiába szüntették meg, nem lesz világosság, mert nincsen villany és mert az üveg hiányában ablakként használt fatáblák nem átlátszóak. Azt vártuk feszült figyelemmel, mit mond az előadó úr a tatarozásról, lakásépítésről, közművekről. Hát nem sokat mondott. Kezdte, ami a Mai Nap cikkeimé, hogy tudniilik most azután „itt az alkalom, stb/* Bizony, itt az alkalom. A város egy részét úgy „kinyírták“ a „hősies ellenállással“, hogy kő kövön alig maradt, most azután lehet tervezni helyükbe városrendezést, keleteurópai zárlat és új dunaparti palotasort. Légvárakat a legkönnyebb építeni, csak éppen az marad kérdés, mi lesz közben a pesti, budai lakosokkal, akiknek nincs lakásuk, ha van, beázik, nincs fájuk tüzeléshez, nincsen gáz a főzéshez és gyakran oly zsúfoltan laknak, hogy a háború előtti népszüjtó vágyálom ahhoz képest. A mérnököktől nem délibábokat és az öz várát várjuk, hanem szakszerű ötletekkel teli kifejtését annak, mint lehetne segíteni a jelen nyomasztó gondjain. Terveket, munkát, iránymutatást, mit kell tenni ma, honnan kaparjuk elő a nyersanyagot, hogyan biztosítsuk a munkaerőt, hány tetőt lehet elkészíteni, hogy ne menjen tökre az is, ami megmaradt. Minket nem érdekel ma „Bécs, Prága, Budapest, Belgrád és Bukarest versenye az idegenforgalomért“. Minket iz nyugtalanít, hogy még mindig valóságos hadimúzeum a város, itt is, ott is ma ingathatjuk a belövések, bombázások, robbantások okozta sebeket. És nem történt semmi, vagy alig valami, hogy végre teljes erővel induljon az újjáépítés. Mi a szakemberektől légvárépítés helyett a bajok és hibák következetes feltárását és a segítés módjainak megjelölését várjuk. Épp oly károsnak tartjuk utópiák megcsillogtatását, mint a tétlenséget. Az ország mai állapotában nem szabad ábrándozni, hanem haladék nélkül erős kézzel meg kell ragadni a dolog nehezebbik végét. Egyetemi igazoltatást! Az egyetemeken a professzorok igazoltatása mellett az egyetemi hallgatóság igazoltatására is sürgős szükség lenne. A magyar egyetemi hallgatók között mindig igen sok volt a reakciós elem és a hallgatóság összetétele még nem változott. A munkásosztály és parasztosztály fiai az egyetemeken jóformán nincsenek képviselve. Az egyetemi hallgatóknak számot kell adniok, mit tettek eddig a demokratikus Magyarország újjáépítéséért. Míg a munkás- és parasztifjúság nagy része az ország felépítésén dolgozik, sok egyetemista húzódozik ettől a munkától. Az egyetemekről sürgősen el kell távolítani a Turul és a hasonló bajtársi szövetségek hű tagjait. Helyüket elfoglalhatják majd a munkás- és paraszt fiatalság tehetséges elemei, akik eddig nem tudtak az egyetemre jutni, feltéve persze, hogy ezt új tandíjrendszerrel és kellő egyetemi reformmal lehetővé teszik számukra. De ehhez az egész magyar ifjúság ragaszkodni fog és a demokratikus ifjúsági reformot ki fogja vívni magának. Csak úgy tudjuk biztosítani a magyar élet megtisztítását a fasiszta és reakciós elemektől, ha már a reakció csíráit, a jövendő reakciósait is félretesszük az alakuló magyar demokrácia útjából. László bútor jó, olcsó és megbízható. Vétet, dladár VI, Jókai utca 11 szám.