Szabad Nép, 1945. június (3. évfolyam, 55-78. szám)

1945-06-02 / 55. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Szombat, 1945 métus 2 óra 2 pengő SZABAD NÉP A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI LAPJA évfolyam. Ki kell zárni a közellátás minden ágából azokat, akik hasznos mun­kát nem végeznek, internálni kell és közmunkára fogni a spekulán­sokat, az árdrágítókat, a felépí­tés minden hátráltatóját. i.■ - ty ... mt * *• p * Az udacpites és az üzemi bizottságok A fiatal magyar demokrácia tűzpróbája az újjáépítés lesz. A nagy történelmi fel­adat végrehajtásában, döntő szerep vár az üzemi bizottságokra. Az üzemi bizott­ságok e megnövekedett szerepének kere­teit biztosítja a működésüket szabályozó új rendelet, mely eddigi hatáskörüket je­lentős mértékben kiszélesíti, s biztosítja a nagyüzemek munkássága számára azt, hogy közvetlenül részt vegyen az üzemek irányításában. Az üzemi bizottságok ed­digi munkájukkal kétségkívül kiérdemel­ték hatáskörük kiterjesztését. Érdemük, hogy az elhagyott üzemekben a munka egyáltalában megindult, s hogy ma hozzá­foghatunk az újjáépítéshez, s hogy leg­alább munkánkkal segíthettük a Vörös Hadsereget. A munkásság az üzemi bizott­ságok vezetésével mutatta meg, mire ké­pes a legnehezebbb körülmények között is, ha átérzi, hogy munkájával a szabadság­ért és saját felemelkedéséért küzd. A munkásság közvetlen részvétele a termelés irányításában — az elmúlt hó­napok tapasztalatai után senki sem von­hatja kétségbe — csak fokozni fogja az üzemek termelékenységét. Mindenképpen feltétele annak, hogy a munkásság maga tegyen meg mindent a munkafegyelem erősítésére és a munka termelékenységé­nek a fokozására. A munkásság mindent leküzdő erőfeszítése csak akkor remél­hető, ha a munkásság kezében érzi az ellenőrzés jogát, annak biztosítékát, hogy munkája nemcsak a tőkés hasznát, ha­nem valóban azt az újjáépítést szolgálja, mely egyedül teszi lehetővé a munkásság életszínvonalának emelését. Az üzemi bi­zottságok hatáskörének kiterjesztése ebben az értelemben az újjáépítés sikerének egyik döntő előfeltétele. Pártunk világosan és félreérthetetlenül kifejezésre juttatta, hogy az­­ újjáépítés érdekében minden erőt össze kell fogni, a termelésnek a legteljesebb anyagi támoga­tást, a legnagyobb ösztönző erőt kell biz­tosítani. Az újjáépítésben vezető szerep vár az üzemi bizottságokra. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a pártkonferencia összes, az újjáépítést illető határozatai mint csomópontban fonódnak egybe az üzemi bizottságok munkájában. Az ipari termelésben az üzemi bizottságok az új magyar demokrácia legfontosabb alap­szervei, az ő feladatuk, hogy vezessék az üzemek munkásságát az újjáépítés har­cában. Megnyerjék, bevonják a küzde­lembe az értelmiséget, megtalálják az újjáépítést támogató vállalkozóval az együttműködés útját, s lecsapjanak a szabotálóra, éljenek az új magyar demo­krácia által biztosított széleskörű tör­vényes jogaikkal s biztosítsák a nemzeti újjáépítés érdekeit. Az üzemi bizottságok a munkásegység közvetlen megtestesítői, benne dolgoznak közvetlenül együtt a kommunista, szociáldemokrata és párton­­kívüli szervezett munkások az üzemi munkásság közvetlen ellenőrzése mellett, nekik kell szilárddá és eltéphetetlenné ko­vácsolni az egységet, nekik kell a munka­­fegyelem biztosításával, az önkéntes ra­cionalizálással, a termelést előmozdító javaslatokkal az élen járni a több­termelésben, de feladatuk a tőke ellen­őrzése is, a túlzott árfelhajtás, a szabo­tázs, a nyersanyagkészletek spekulációs elidegenítésének, vagy az újjáépítés érde­keivel ellenkező felhasználásának a meg­akadályozása is. Az ő feladatuk, hogy vezessék az üzem dolgozóit az éhség, a nyomor, a lerongyoltság elleni harcban a többterm­elés útján a felemelkedésért. Az újjáépítés csak demokratikus alapon és nemzeti egység jegyében vezetett ket­tős küzdelem útján valósítható meg: egy­­oldalról harc a szabotálok, a reakció, az újjáépítés minden ellensége ellen, de másoldalról együttműködés minden az újjáépítést elősegítő tényezővel, s harc minden túlzó s a demokratikus alapot és a nemzeti egységet megbontó törekvéssel. S ez nem kis feladat. A felszabadulás után spontán megalakított üzemi bizott­ságok sok helyt nevezték magukat üzemi tanácsnak, s lényegükben is azok akartak lenni: a tulajdonos vagy az igazgatóság helyére akartak kerülni, s nem egy helyt nem eresztették be az igazgatót vagy a tulajdonost a gyárba. Egyes üzemi bizott­ságok az igazolások során tekintet nélkül a termelésben elfoglalt szerepükre, a leg­szívesebben sorra kitették volna az üze­mekből az igazgatókkal együtt a mérnö­kök és technikusok legnagyobb részét. Nem kétséges, hogy ez a magatartás ma, amikor a termelőeszközök magántulaj­donban vannak, visszariasztja a tő­két a vállalkozástól, csak növelné nehézsé­geinket, akadályozná az újjáépítést, s el­nyújtaná a munkásosztály nélkülözéseit. A felépítés, a munkásosztály és a ma­gyar nép szenvedéseinek megrövidítése megköveteli, hogy minden munkaerőt, szakértelmet, tőkét bekapcsoljunk az újjá­építés munkájába. Hogy ez mennyiben si­kerül, az döntő részben függ attól, hogy az üzemi bizottságokban dolgozó elvtár­saink és az üzemi pártcsoportok meny­nyiben értik meg, s mennyiben tudják ke­resztülvinni a pártkonferencia határoza­tait. A demokrácia nem adta az üzemi bi­zottságok kezébe az üzemet, de a mun­kásság és az egész nemzet sorsa m­égis kezükben van. Az ő feladatuk, hogy a demokratikus újjáépítés feltételeit meg­értve, a munkásság élére álljanak, vezes­sék az újjáépítésért folyó harcot és szi­lárddá kovácsolják a nemzeti egység alap­ját, a munkásság egységét. Nagyrészt raj­tuk áll, hogy a földreform végrehajtása után biztosítsák az új demokratikus Ma­gyarország felemelkedésének másik alap­pillérét , az új magyar ipar megteremtését. Mód Aladár Váratlan fordulat Szíriában: Amerika közvetít, Anglia beavatkozik, tüzet színlelnek a franciák A Szíriai eseményekről drámai módon tájé­koztatnak az alábbi táviratok, amely a mai nap folyamán érkeztek szerkesztőségünkbe: 10 óra 15 perc: Bagdad. Hamdi al Pasasi iraki miniszterelnök a parlament szerdai ülé­sén a következőket mondta: Most, hogy a levantei helyzet rosszabbra fordult, biztosít­hatom önöket, hogy kormányom minden tőle telhetőt meg fog tenni levantei testvérei megsegítésére. A június 4-én összeülő arab liga remélem drasztikus rendszabályokat fog hozni a veszélyben lévő Levan­te szabadságá­nak és függetlenségének megoltalmazására. Biztos vagyok benne, hogy a szövetségesek segítenek nekünk megvédeni­ ügyünket s Szí­riát és Libanont megvédik a francia táma­dástól. 11 óra 15 perc, San Francisco. A libanoni külügyminiszter a san franciscói értekezlethez intézett táviratában tiltakozik a franciák Szíriai magatartása ellen és kéri, hogy az értekezlet bírja rá Franciaországot a fegy­vertelen országgal szemben elkövetett erő­szakosságok megszüntetésére. 11 óra 20 perc, London. A beiruthi rádió pénteki híradásában közli, hogy Damaszkusz légibombázását csütörtökön este abbahagy­ták. A nap folyamán a városban viszonylagos nyugalom volt. Amarthe, Aleppo és Deir Es Zor városokban enyhült a helyzet-az iraki miniszterelnök nem beszélhetett volna úgy, ahogy beszélt. Sőt, amint az utolsó hír bizonyítja, az iraki fellépésnek je­lentékeny pénzügyi alapja is van. Chiarcine üzen de Geralle-nak... 11 óra 20 perc, London. Angol csapatok parancsot kaptak arra, hogy további vér­ontás elkerülése céljából i­atkozzanak bele a sziíriai eseményekbe. Churchill miniszter­­elnök a következő üzenetet­­ küldte De Gaulle tábornokhoz: „Tekintettel a súlyos helyzetre, amely Szíriában és Libanonban előállott és arra, hogy heves harcok törtek ki, mély saj­nálattal arra utasítottuk a középkeleti szö­vetséges főparancsnokot, hogy a további vér­ontás megakadályozására, és az egész Közép­­kelet biztonsága érdek­ében, amely fontos támaszpontunk a Japán elleni■ háborúban, avatkozzék be a küzdelembe. Hogy elkerül­jük a brit és a francia csapatok közötti ös­-­szeütközést, arra kérem önt, azonnal ren­delje el, hogy a francia csapatok szüntessék be a harcot és vonuljanak vissza laktanyá­jukba. Mihelyt a harcok végetértünk és a rend helyreállósa készséggel hajlandók leszünk részt venni egy londoni háromhal­­aim, érte­kezleten:­. 17 óra 50 perc, London, Reuter jelenti: idén pénteken délelőtt az alsóházban bejel­­entette, hogy a Szíriai francia haderők pa­rancsnoka az elmúlt éjszaka közölte a brit 9. hadsereg parancsnokával, miszerint, azt az utasítást kapta Parisból, hogy ne, ellenkezzék a közelkeleti főparancsnok parancsaival. „Bizonyosra veszem, hogy ezt a közlést a ház valamennyi pártja örömmel üdvözli.­­Élénk helyeslés.­ Bízom benne, hogy most már számíthatunk minden érdekelt fél közre­működésére abban az irányban, hogy teljes mértékben helyreállítsuk a törvény és a rend uralmát, ami valóban a legelső és leglényege­sebb kelléke a bonyolult kérdés megoldásá­nak". A külügyminiszter még hozzátette: reméli, hogy most már minél előbb az­ST.en­hez az »­izottság, amelynek az lesz a feladata, hogy a bonyolult kérdés végleges rendezését biz­tosítsa. A­merikai jegyzék 14 óra, London. Nyilvánosságra hozták az amerikai jegyzéket, amelyet hétfőn a párisi kormányhoz intéztek, amelyben az amerikai kor­mány ,,,i le­­g bar­át­s­ág­o­sa­b­b módon köve­teli” a francia kormánytól, hogy Szíria és Libanon szuverenitását és függetlenségét tel­jes mértékben tartsák tiszteletben-Nagybritannia ás Irak között pénzügyi meg­egyezés jött létre. Bagdadban angol-iraki bizottság alakult a devizakérdések megoldá­sára. Lapzártakor jelentik: a francia csapatok megkapták a „tüzet szüntess’’ parancsot, de nem vonulnak be laktanyáikba, hanem helye­ién maradnak. Iits még egy hír, amelynek látszólag semmi köze nincs a levantei eseményekhez: Perzsia hivatalos jegyzékben szólította fel Angliát, az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót, hogy tekintettel az európai háború befejezésére, vonják vissza Perzsiából az ottlevő csapa­taikat. Londonban és Washingtonban kedvezően fogadták Perzsiának azt a kérését, hogy ki­vonják csapataikat Perzsiából. Ezt az elhatá­­rozásukat a Szovjetunióval egyetemben hoz­ták meg. Ezerkilométernegyvenkettőben Per­zsiával úgy állapodtak meg, hogy a Német­ország és a németek szövetségesei ellen vívott háború befejeztét követő, legkésőbb hat hónap után kivonják csapataikat. Ennek alapján módjuk volna a Japán elleni háború után hat hónappal csapataikat kivonni, de a szövetsé­gesek már most hajlandók erre a lépésre. A konfliktus hétfőre Mi az értelme és mi lehet a háttere a vá­ratlan és kedvező fordulatnak, amely a szí­­riai kérdésben az elmúlt 24 óra folyamán bekövetkezett? A be nem avatott előtt is világos volt és erre több ízben fel is hívtuk a figyelmet, hogy a szíriai kérdés tulajdonképpen a moszuli petróleum-mezők, illetve az Irak Petroleum Co. körül robbant ki. A vállalatban érdekelve van mindhárom nagyhatalom. Az angol petró­leumtrösztök, a Royal Dutch és az Anglo Iranian Co. uralkodó helyzete a Középkeleten közvetlen a háborút­ megelőző időkig kétség­telennek látszott. Ekk­or azonban a Standard Oil, (tehát Rockefeller amerikai érdekeltsége) erős offenzívába kezdett a Perzsa-öbölben fekvő Bahrein-szigeteken és az ahhoz közel fekvő szárazföldön is,­­ a perzsa olajmezők közvetlen szomszédságában! Ez az előnyo­mulás érthető módon nyugtalanította az Anglo Iranian Co. urait, annál is inkább, mert az itt termelt petróleum fedezte az indiai­­óceáni angol flotta ü­zemanyagszükségletét. Egyelőre azonban semmit nem tehettek­ Az amerikai pozíció ezen a területen a háború folyamán erősödött azáltal, hogy amerikai csapatok is részt vettek Perzsia megszállásá­ban. Ismeretes ugyancsak az a feszült viszony, amely a francia nagytőke egy része és az angol érdekeltségek között a háború előtt és a háború elején fennállt. A francia érde­keltségek állandóan féltékenyen ügyeltek arra, hogy a náluk lényegesen erősebb angol vetélytárs ne kerekedhessen föléjük. A fran­cia pozíciók azonban egyre gyengültek, úgy­té­tszik, egyes francia körök érezvén gyenge- A­et, Anglia helyett Amerika felé orientá­lódtak. A háború után a szíriai kérdés lett volna az első kísérlet az új tájékozódás kipró­bálására. Az első roham azonban úgy látszik tiákorán jött és maga Amerika fújja le a meggondolatlanul elindított kalandot. Annál is inkább, mert Anglia megint egyszer ha­tározottan és energikusan, hogy­ ne mondjuk, brutálisan lépett fel s így a franciák kényte­lenek voltak engedni. A franciák úgy látszik vesztettek pozíciójukból, ami semmiképpen nem gyengíti az amerikai érdekeltségek hely­zetét. Valószínű, hogy sem a perzsa kormány nem tehetett volna, ilyen nagy fontosságú lé­pést megfelelő sugalmazás nélkül, sem pedig Tevékenykednek a trösztök Anglia fellépett és amerikai közvetítésre most már nyitva áll m út a békés tárgyalá­sok előtt, amelyen Amerika a három óccánt Zlotyival a há­i mögött, jelentékeny érveket vethet a latba. Kérdés,­ hogy milyen erők áll­nak majd szemben a másik oldalon. Nyilván­való most már, hogy újból a nagy nemzet­közi kartellek és trösztök érdekellentétei miatt tornyosulnak a viharfelhők. A Krass­­naja Zvjßzda■ — más kérdéssel kapcsolatban leplezi le ezeknek a trösztöknek a tevékeny­ségét: „A háború idején megcáfolhatta­tlanul beiga­zolódott, hogy Németország fegyveres fenn­maradását jelentékeny mértékben segítették elő az angol és amerikai nagy monopolisták. A szövetséges országok kormányainak figye­lembe kell venni, hogy milyen veszedelemmel fenyegetik Európa békéjét és gazdasági meg­újhodását azok a kísérletek, hogy a háború befejezése után visszaállítják a kartelegyez­­ményeket. A valóság a­z, hogy alig csitult el a harci zaj, a nemzetközi kartellek monopo­listái máris elhelyezték aknáikat a béke épü­letében.” Ismételjük, a Vörös Hadsereg lapja más vonatkozásban támadja a kartelleket, de meg­állapításai ebben az esetben is találnak. „Az a céljuk . . . hogy minél nagyobb bévé­stő­re é­s haszonra tegyenek­­szert a monopolisták. Az ember milliók keserves ta­pasztalata ismét bebizonyította, hogy a nem­zetközi kartellek helyreállítása elkerülhetetle­nül új háborúhoz vezet. A szabadságszerető népek demokratikus együttműködés útján kívánják­­helyreállítani gazdasági életüket .. " Erősödő háromhata­lmi együttműködés A samfrane Deói értekezlet munkája vége felé közeledik. Addig­ra, amíg a tagállamok törvénybe iktatják a megegyezéseket, el fog­ják látni a legfontosabb teendőket. Nem­ szű­nik meg a nemzetközi együttműködés gazda­sági és szociális téren. A három nagyhatalom együttműködésére jellemzők az alábbi hírek: Amint ezt szintén Jaltában elhatározták, a közeli napokban felállítják Németországban a megszállás tartamára az ellenőrző taná­csot a Szovjetunió, Nag­y-Britannia, az Egye­sült Államok és Franciaország főparancsnok­­ságainak képviselőiből. A Szovjetunió képvi­selője Zsukov tábornagy, a németországi szovjet megszállócsapatok főparancsnoka lesz. A legfrissebb hírek szerint Zsukov, Eisenhower és Montgomerry a közeli napok­ban már összeülnek Berlinben, hogy Német­ország igazgatásét kezükbe vegyék. Ellenőrizhetetlen amerikai jelentés szerint Nagy-Briannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között ka­tonai szövetség készül. A hírek szerint Hopkins és Dav­ies erre vo­­natkozó utasítást is kaptak Trumcintől. A szövetséghez való csatlakozásra később szó­lítanák fel Franciaországot és Kínát. Törvényszék előtt a háróests bűnösök Montgomery a Németországot megszálló brit haderők főparancsnoka kiáltványt inté­zett a német néphez, amelyben közös mun­kára szólítja fel a németeket és feltétlen együttműködésre hívja fel őket. Megígéri, hogy segít az életet rendes kerékvágásba visszaterelni, de hangsúlyozza azt is, hogy a német katonákat lefegyverzik, gyújtőtábo­

Next