Szabad Nép, 1945. június (3. évfolyam, 55-78. szám)

1945-06-03 / 56. szám

2 A Palatínus Építő és Ingatlanforgalmi R. T. cégnél az igazgatósági és felügyelőbizot­tság­i ta­gok, valamint a tisztviselők és alkalmazottak igazolását az Igazoló Bizottság megkezdte. Az igazolás alá kerülő személyek névsora az V.. Rudolf-tér 1­. alatt a kapubejáratnál megte­kin­t­hető. Az Igazoló Bizottság felkéri mindazokat, akik az igazoló eljárás alá vont személyeknek a magyar nép érdekeit sértő cselekményeiről vagy magatartásáról tudnak, esetleg tanuk és bizo­nyítékok megjelölésével jelentsék be Kertész Jenőnél, VII., Doh­ár u­.1­30/b. I. 7. Olvasható aláírás és pontos címmel ellátott bejelentés vétetik figyelembe. szükséges intézkedést, de a békülékenység szellemében. A fegyverek elcsendesedtek te­hát a Levante-om, de Beirutban például még mindig tart a sztrájk. Bidault francia külügyminiszter az Egyesült Államok párisi nagykövetéhez írt levelében megállapítja, hogy a francia kormány csak nemrég bizonyította be: elismeri a Szíriának és Libanonnak tett függetlenségi nyilatkoza­­tot azáltal, hogy a két országot meg akarta hivatni a san franciscói értekezletre. De Gaulle szombaton nyilatkozott a Szíriai kérdéséről. „Szíria és Libanon kérdését két ok nehezíti meg, — mondotta. — Az első, hogy különböző vallási­ népek lakják. A második pedig Anglia magatartása. Angliának az volt a jelszava, hogy Franciaország irányítsa a maga sorsát­, de ezt az elvet nem tartotta be.” De Gaulle a továbbiakban kijelentette, hogy a zavargóknál angol fegyvereket találtak. Sze­rinte Szíria ügye nemzetközi kérdés. Hajlandó tárgyalásokba bocsájtkozni, de csak akkor, ha a tárgyalásokon valamennyi érdekelt, tehát az egész arab világ képvselői, továbbá az Egyesült Államok és a Szovjetunió is részt­vevőnek. A Szovjetunió közbelép A Szovjetunió Távirati Irodája közli, hogy a levantei viszály ügyében a szovjet kormány nyilatkozatot intézett a francia kormányhoz, valamint Nagybritannia, az Egyesült Álla­mok és Kína kormányához. A nyilatkozat vázolja a Levante-on kialakult helyzetet és megállapítja, hogy a helyzetet az a körül­mény is súlyosbítja, hogy mindhárom állam részt vesz a san franciscói értekezleten. A nyilatkozat rámutat arra, hogy „a szíriai és libanoni események nem egyeztethetők össze sem azzal a szellemmel, amely létrehozta a dumparton-paksi határozatokat, sem pedig az Egyesült Nemzetek san franciscói értekez­letének ama céljával, hogy a népek bizton­ságát és a békét biztosító szervet létesítsen. Ezért a szovjet kormány szükségesnek véli oly rendszabályok meghozatalát, amelyek a katonai műveletek beszüntetéséhez és a vi­szály békés elsimításához vezetnek. A szovjet kormány ezt az indítványt azért terjeszti az ideiglenes francia kormány, vala­mint Nagybritannia, az Egyesült Államok és Kína kormánya elé, mert ezek a kezdemé­nyezői annak a békeszervezetnek, amelynek célja a háború utáni nemzetközi biztonság megvalósítása“. Csak megnyugvással vehetjük tudomásul a Szovjetúniónak e mérsékelt hangú, de ha­tározott közbelépését, ami nyilvánvalóan szintén hozzájárult ahhoz, hogy a szíriai, illetve a köze- és középkeleti kérdésekben kitört viszály váratlanul és legalább is egy­előre elcsitult. Remélhető, hogy a kérdés to­vábbi tárgyalása már a san franciscói elvek alapján fog történni. Menekülő bűnösök „Nincs és nem lehet kegyelem a fasiszta háborús bűnösök számára. Ezek a hóhérok meg akarták fosztani Európa népeit sza­badságuktól, elpusztították Európa legszebb városai és kannibálok birodalmává akarták tenni Németországot. Még nem mindenki ébredt annak tudatára, mit érdemelnek e szörnyű gaztettek elkövetői. Borzas­zó el­gondolni, hogy akadtak emberek, akik kezet­­fogtak Göringgel és leültek vele egy asztal­hoz. Sok fasiszta öngyilkos lett, de mások illegalitásba vonultak, abban a reményben, hogy nemsokára újra eljön majd az ő ide­­jük. Miből táplálkoznak ezek a remények?..." — veti fel a kérdést a moszkvai rádió hír­­magyarázója. Laval és Degrelle biztonságban érzik ma­gukat Franco védőszárnyai alatt. Ha Svájc és Svédország — ha nem is barátságos nyo­más nélkül — de mégis kiutasítottak né­­hány száz német fasisztát, ez m­ég mind nem elég. A repülőtechnika ma igen fejlett és a háborús bűnösök aránylag kevés kockázat­tal juthatnak el a tengerentúlra is. Monte­­videoból érkező hírek szerint újból három fasiszta személy érkezett Buenos Airesbe. Az egyik Richard Schröder, az úgynevezett munkafront egyik vezető személyisége. Ez rokonságban van a kiterjedt Schröder ban­kárcsaláddal, amelynek németországi feje Freyherr Kurt Schröder, volt rajnai szepa­ratista, a német acéltröszt egyik vezető egyénisége. A család angliai ágának feje Henry Schröder, szintén igen befolyásos az angol pénzvilágban. Nem csodálatos, hogy ezeknek az uraknak a rokona a munkafront élén állott. Megérkezése után rögtön érint­kezésbe lépett gróf Luxburggal, aki az ame­rikai német kémközpont vezetője volt és a legutóbbi időkig szorosan együttműködött Himmlerrel. A moszkvai lapok közül, hogy Argentíná­ban százmilliókra megy az ott titokban el­helyezett fasiszta tőke. „Mindezek tények, amelyek a legutóbbi időkből származnak . .. Az állítólagos demokrácia csak arra szolgál, hogy kényelmes „spanyolfal" mögött tovább folytathassa a hitlerizmussal való összeját­szás politikáját. Ha meggondoljuk, hogy Argentína vasútai, bankjai és iparvállalatai­nak jelentős része is a legreakciósabb cham­­berlaini angol nagytőke kezében van, vagy legalább is annak befolyása alatt áll, nem csodálkozhatunk Argentína magatartásán a közelmúltban, amellyel a pánamerikai egy­séget igyekezett szabotálni, sem pedig a je­lenlegi „demokratikus" magatartása miatt. Felhívjuk a kerületi pártszervezetek sajtó- (propaganda) osztályait, hogy a megfelelőe­i kitöltött és le­bélyegzett vasárnapi utalványok akadálymentes beváltását az utcai árusítóknál sűrűn ellenőriz­zék. Kérjük, hogy mindazon árusítók nevét és helyét, akik vonakodnának ezeket az utalványo­kat készpénzfizetés gyanánt elfogadni, szerve­zési osztályunkkal soronkívül közöljék. SZABAD HEP VASÁRNAP, 1945 JÚNIUS 3 Aj bérek lépnek életbe a vasiparban Hathónapi munka után hatnapi fizetett szabadság A Szakszervezeti Tanács új iránybérei alap-­j­káért egyenlő bér jár. Az adókat, teljes égé u­tán elsőnek a Vas- és Fémmunkások Szabad I­szében a munkáltatók fizetik. Szakszervezete mondta fel a régi egyezményt . Az iparban heti 48 óra a megszabott és a Szaktanács által javasolt iránybérek , munkaidő, a részletes munkabeosztás az alapján ült össze új tanácskozásra a munka­adóikkal. A munkásság jogos követeléseit a mun­káltatók nem fogadták el és kérték, hogy a javaslatot terjesszék az Orszá­gos Munkabérmegállapító Bizottság elé. A bizottság jogosnak és minden tekin­tetben méltányosnak találta a vasmun­kásság kívánságát , elfogadta a javas­latot. Ennek alapján az új bérek a következőképpen alakulnak: a csoportvezetők órabére 16—22 pengőig terjed, a szakmunkásoké 12—16 pen­gőig. Az elsőosztályú betanított, önállóan dol­gozó gép- és segédmunkások 12—16 pengőig terjedő bért kapnak, a másodosztályú betaní­tott segédmunkások és gépmunkások (nap­számosok) 10—14 pengőt, az ifjúmunkásnak (nem tanult) 6—8 pengő, a tanoncnak pedig 3,6 pengő órabér jár. A felsorolt órabéreken kívül még 25 százalékos akkordot, illetve pré­­­miumot is kaphatnak a dolgozóit. Férfi- és női munka között különbség nincs: egyenlő mun-üzembizottságok feladata. Az esetleges túlórákat százalékosan kell díjazni, még­pedig az első túlórában 25 százalékkal, a másik kettőben 50 százalékkal, azon túl pedig 100 százalékkal. Ugyanez a 100 szá­zalékos pótlék fizetendő a vasárnapi és ün­nepi munka után is. Egyébként az éjjeli turnusban dolgozóknak, tekin­­tet nélkül arra, hogy fizikai vagy szel­lemi munkát végeznek, még külön tíz­százalékos bérpótlék jár. Rendezte az egyezmény a szabadságidő bér­­dését is. Hathónapi munka után hat napi fize­tett szabadság jár, ezen túl havonként egy évig bezárólag egy-egy nappal emelkedik a szabadságidő. Az új bérek május 27-én léptek életbe és az egyezmény hatálya Nagybudapest egész területére kiterjed. A vasmunkásság új kollektív szerződése lesz irányadó a többi iparág számára is, és egységes, a munkásság és az ország érdekének megfelelő bérrende­zést fog létrehozni. Forgalmas helyen üzlethelyisége van. De mit ér vele, ha nem reklámozza ? kirakatát rendezi. Üzlete áru­lóit, reklámozza, nevét fogalommá teszi a VI. MADISZ reklám,grafikai műterem, VI. Vörösmarty­ utca 35. Most jelent meg! V­ol­kov—Bog’han: Tanuljunk könnyen, gyorsan oroszul P 60.­'Javák Rudolf és Társa kiadása, Budapest, VIII., Baross,U. 21 Mdmdenütt kapható! a Hazai Papírgyár Rt. céghez kiküldött igazoló bizottság felhívja mind­azokat, akik a vállalat kapujánál kifüggesztett névsorban szereplő alkalmazottak fasiszta, vagy a magyar nép érdekeit sértő magatartásáról adatokat tudnak, azokat élőszóban vagy írásban (név és cím pontos megjelölésével, tanukkal és bizonyítékokka­l alátámasztva) az igazoló bizott­ság elnökénél, Szilágyi Lászlónál, Bajcsy Zsi­linszky­ út 37. sz. alatt 1992-ig 8 napon belül be­jelenteni szíveskedjenek. GÁBOR ANDOR: Az egyiptomi nő ki nem ismeri (vagy lehet így is: ki ismeri ?) az egyiptomi falfestmények jel­legzetes barna színeit ? Ezek néznek rám Budapest falairól, egy plakátról, amely a gyermeknapot hirdeti. S a barna színen túl, a nő, akit a plakát ábrázol —­ nyilván az anya — szintén egyiptomi, (közelebbi néprajzi tanulmányok nélkül egyelőre azt hiszem, hogy kopt.) És a gyermek is, aki jelen van a plakáton, szintén nem Gyurika vagy Jancsika, hanem Koptocska. És én ott állok és töröm a fejemet rajta, hogy mit használ a magyar gyermeknapnak, ha a plakát szemlélőjében szánalom és részvét ébred az egyiptomi nők és gyermekeik iránt? Nyilván az egyiptomi nőknek és gyermekeknek is szükségük van részvétre; nyilván, de váljon az ezirányú szánalom­­keltés a mi budapesti feladatunké? Hisz Egyiptom, a mai közlekedési viszonyok mellett, a­melyek Kecskemétet is jelenté­kenyen odébb tolták, mint ahol azelőtt fe­küdt, — direkt távol van országunktól. De ha közelebb lenne is, s ha csakugyan ezen a szokatlan úton, az egyiptomi nőn keresz­­tül, kellene szánalmat kelteni, a magyar anyák iránt, akkor is: miért van csak egy szeme a nőnek? Miért vet a kis kopt­ fiú feje olyan fekete árnyékot, hogy az egy­szerűen megfosztja saját édesanyját a másik szemétől? Ezt nem szabad! S ha már a gyerek, mert egyiptomi, s mert ezért talán kultúrában hátramaradt, ezt nem tudná, miért nem tudja a plakát mű­vésze ? Tudom, hogy erre az én feljajduláso­mra azzal fognak felelni, hogy elavult ember vagyok, aki nem tud tájékozódni az izmttá­sokban, s nem ismerem azt az izmust, amely egyenesen megtiltja, hogy egy ma­gyar gyermeknapi plakáton magyar anya és magyar gyerek szerepelhessenek s telje­­sen lehetlenné teszi azt, hogy egy anyá­nak, még ha egyiptomi is, két szeme le­­gyen. De én az utóbbit — mégis — feltét­lenül szükségesnek tartom. És azt is, hogy általában jobb plakát­jaink legyenek. Az egyiptomi nő mellett ott van az a plakát, amely egy gyönyörű csákányt ábrázol, a romokat eltakarítót­ S a kéz, amely a csákányt fogja, lent fogja a csákányt, ahol a feje van. Hát nem, így nem lehet a romokat eltakarítani. A csáká­­nyozás munkaprocesszusát csak egy egy­szemű (magyarul félszemű) egyiptomi nő nézhette ilyennek. Azért nincsenek Egyip­tomban a romok mind a mai napig eltaka­rítva. Négyezer év óta ott hevernek. A rosszulfogott csákány és a félszemű egyip­­tomi nő következtében. Nekünk gyorsabb munka kell. S az­­ izmus, ha még olyan izmos is, arra nem ad erőt. Jó, egyszerű, igazi művészet igen. Erre gondoljanak plakátművészeink. Helyreállítjuk a második vágányi­ Forgalomgyorsítást tesznek lehetővé a pályafenntartás dolgozói Az Istvántelki főműhely dolgozói által megindított „vasutas versenybe" teljes szív­vel, hatalmas lendülettel és nem kisebb áll­hatatossággal kapcsolódunk be mi, pálya­­fenntartási munkások is. Mi, akik eddig a vasutasság legmostohábban késett munkás­rétege voltunk, megmutatjuk, hogy más el­bírálást érdemlünk. Hiába készülnének el a mozdonyok, a ko­csik, ha a háború előtti kétvágányú forga­lom helyett továbbra is egyvágányú marad a közlekedés. A mi feladatunk a pályák és épületek fenntartása, s ez ma nem kis feladat. Mi nem műhelyekben dolgozunk, hanem sok-sok ezer kilométer hosszúságban a vá­gányok mentén szerte az országban kell helytállnunk. Munkánk természetéből folyik, hogy hosszabb határidőt kell szabnunk, és­pedig a termés betakarítása után meginduló nagy őszi szállítások idejéig, október 23-ig. Mi a Budapest­ József­városi osztálymér­­nökség dolgozói versenyre hívjuk a Buda­­pest-Ferencvárosi és a Budapest-Terézvá­­rosi osztálymérnökségeket a következő versenypontokra: Rákos és Pécel között helyreállítjuk a második vágányt. A második vágány helyreállításánál szükséges hidakat megépítjük. A józsefvárosi pályaudvart bekapcsol­juk a forgalomba. A vonalon a sebességet a jelenlegi 80 km-ről 50 km-re emeljük óránként. Az állomásépületeket, munkáslaktanyá­­kat, áruraktárakat és a személyzeti laká­sokat használhatóvá tesszük.­­ A pályafenntartási munkásság példás mó­don kapcsolódik be a vasút nagy újjáépí­tési versenyébe; közvetlen feladatába vágó versenypont­ok­et tűz ki, még­hozzá mind olyanokat, melyek a vasút egy-egy alapvető kérdéséhez kapcsolódnak. A vonalon lebonyolítható sebesség emelésé­nek előfeltétele a vágányhálózat szakszerű, alapvető helyreállítása, a sebesség emelése pe­dig rendkívüli jelentőségű. Ugyanolyen jelentősége van a második vá­gányhálózat lefektetésének, mert a forgalom gyorsaságának megkétszereződését jelenti, ami felmérhetetlen jelentőségű az újjáépítés ütemében. Végül nem kevésbé jelentős a munkáslak­tanyák építésének versenypontja sem. A vasút ma óriási munkerőhiányban szenved: munkás­­tartalékát nagyrészt a vidék munkássága al­kotta. A távolabb lakók nem tunak bekapcso­lódni, mert megfelelő elhelyezésükről a lebom­bázott, vagy felrobbantott munkáslaktanyák nem képesek gondoskodni. Ha ezen az alap­vető hiányon segít a verseny, nagy lépéssel viszi előbbre az egész vasút helyreállításának ügyét. * Ez a versenyterv példája annak, hogy a ver­­senynek minden területen megvannak a lehe­tőségei és feladatai. Akik a versenytervei, kidolgozták, jó ka­tonái az újjáépítésért folyó nagy küz­delemnek , megtalálták a módját an­nak, hogy saját területükön minden erőt a legfontosabb frontszakaszra összpon­­tosítsanak! A verseny ezzel új területre terjedt ki , csatlakozzanak hozzá az ország valamennyi osztálymérnökségei." Követi-e Csehszlovákia a román példát? Szovjetsró a cseh miniszterelnök nyilatkozatáról Fjodorov N­i­k­o­l­á­j az orosz rádióban a magyar-román viszony kedvező alakulá­sáról beszélt. Ezután arra a kérdésre tért át, amelyre a demokratikus magyarság annyi gonddal, aggodalommal tekint: „Nemcsak Romániában és Magyarorszá­gon hangzott el már olyan nyilatkozat, amely a békés együttélést kívánja meg­valósítani a Dunamedence népei között, hanem másutt is. Firlinger csehszlovák miniszterelnök legutóbb úgy nyilatko­zott, hogy a Dunamedence népeinek békés együttélésben kell működniük." Nincs okunk kételkedni a csehszlovák kormányfő szavainak komolyságában. Fir­­linger, aki hosszú évekig Csehszlovákia moszkvai nagykövete volt, nem idegen diplomataként élt a szovjet fővárosban. Megismerte és megszerette a szovjet nép államát. Megismerte a sztálini nemzeti­ségi politikát is. Mi sem volna természetsebb, mint ha Csehszlovákia szovjetbarát kormányzata a köztársaság magyar lakossága iránt is ezt a politikát alkalmazná. Mi sem volna természetesebb, mint ha Csehszlovákia demokratikus kormánya megtisztítaná az országot a reakciós sovinizmus hirdetőitől. „Nyújtsanak egymásnak testvéri jobbot a dunamenti népek“. — hangoztatta Fjo­dorov Nikoláj cikkében. És mi hisszük: nem hiába hangoztatta. Röntgent, kardiográfot, refraktométert VESZEK — ELADOK R. H. mikroszkóp, kvarc, számoló-írógép, stb., orvosi, optikai, műszaki gépek, adás-vétel-csere Kővári, Nap­ utca 19 szám. A Finommechanikai és Optikai Művek R. T.­ hoz a Nemzeti Bizottság által kiküldött Igazoló Bizottság megalakult. Az Igazoló Bizottság ezen­­nel felhívja mindazokat, akik a vállalat alkalma­zottainak olyan magatarásáról vagy cselekmé­nyeiről tudnak, amelyek a magyar nép érdekeit sértették vagy sértik, mind ezt, mind vonatkozó bizonyítékaikat az Igazoló Bizottság elnökénél Kasztl József úrnál (XI., Boglárka utca 13.) 8 napn belül írásban vagy szóval jelentsék be. Az írásbeli be­jelen­tésnek a bejelentő nevét és címét tartalmaznia kell névtelen bejelentésekkel a bizottság nem foglalkozik. A tárgyalásokon panasza előadásánál bárki megjelenhet Az iga­zolás alá vonandók névjegyzéke a vállalat tele­pén, XI., Fehérvári­ út 85. sz. vám közszemlére kitéve. Bútorszövet, bútor vászon SZABÓ ÉVA műhelyében, Gróf Teleki Pál­ utca 14 szám.

Next