Szabad Nép, 1945. július (3. évfolyam, 79-104. szám)

1945-07-01 / 79. szám

VIIÁC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÉP 845 JOt 21 W-doa------pcr*c>* y £ t 3^^ A magyar'izakszcrvczctek a szakszervezeti világkongrcsz* szuson — Qerő elvtárs közlekedésügyi miniszter beszéde Szolnokon — A francia kommunista párt a munkásegy* ségért — A munkássajtó összejövetele — 50.000 jugoszláv ifjú hősi halála a szabad Jugoszláviáért — Elakad a pénz* ügyminiszternél a vasutasok és postások fizetésrendezése A MA G Y A R KO MM UN ISTA P A' RT K Ö Z P 0 N T 1 L A P J A III. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM ÁRA 2 PENGŐ, KÉPES SZABAD NÉP PEL EGYÜTT 4 PENGŐ. VASÁRNAP, 1945 JULIUS 1. A Szovjetunió: szomszédunk Irta: Révai József A Szovjetunió és Csehszlovákia szerződést kötöttek, melynek ér­telmében Kárpátalja „csatlakozik eredeti hazájához, Ukrajnához és beleolvad az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaságba“. Ezzel a Szovjetunió szomszé­dunk lett. Magyarországnak és Szovjetukrajnának közös határa van. Szívből örülünk ennek a meg­oldásnak. Magyar szempontból, a nemzeti önrendelkezési jog • szem­pontjából, a Duna-medencében élő népek békéje és együttműködése szempontjából egyaránt helyes és igazságos ez a megoldás. Kárpátalja 1918-ig Magyaror­szághoz tartozott, Trianonnal Csehszlovákiához került, Csehszlo­vákia feldarabolása után Magyar- ország fegyvers erőszakkal meg­szállta. Ezt a megszállást a demo­kratikus hatalmak sosem ismer­ték el, Kárpátalja nemzetközileg Csehszlovákia ideiglenesen okku­páit részeként szerepelt. Kárpátalja népe sosem nyugo­dott abba bele, hogy Csehszlová­kia és Magyarország civódjanak érte. Nem akart se Csehszlová­kiához, se Magyarországhoz tar­tozni. Elleneszegült mind a cseh gyarmatosításnak, mind a ma­gyar elnyomásnak. A kárpátaljai ukrán és orosz nép nem kapta meg az Ígért autonómiát se a csehektől, se a magyaroktól. Kár- pát-Ukrajna népe a cseh uralom alatt is, a magyar uralom alatt is hazavágyott, a nagy ukrán államba," nemzeti és állami egyesülésre tö­rekedett a 40 milliós ukrán nép­pel. Most végre teljesedett évtize­des vágya: megtörtént az ukrán nemzeti állam legutolsó elszakí­tott darabjának egyesülése az ukrán anyaországgal. Magyar szempontból ezt az egyesülést csak üdvözölni lehet. Akik „Szent István1’ birodalmá­nak“ egy darabját siratják, akik a „gens fidelissimát", „Rákóczi népét“ emlegetik, gondolják meg, hogy Kárpátalja népe számára Magyarország nem Rákóczi, hanem Tomcsányi Vilmos és Kozma Mik­lós országa volt. A „történeti jog“ a múlté. A magyar „biroda­lom“ imperialista álma két ízben vitt bennünket a megsemmisülés szélére, ideje végérvényesen fel­számolni minden igényünkkel, minden „történeti“ jogcímünkkel a szomszédságunkban élő szláv népek elnyomására. El kell ismer­nünk nemzeti egységre, önálló ál­lamiságra való jogukat, annál in­kább, mert ezt a jogukat elisme­résünk nélkül is gyakorolják. Az önrendelkezés joga megilleti a kárpátaljai népet is, a 40 milliós ukrán nemzet részét. Amikor Kár­pátalját Csehszlovákiához csatol­ták, a magyar sovinizmus több­kevesebb joggal emlegethette, hogy a kárpátukrajnai népen erő­szakot követtek el. Még magyar hazafiak is akadtak, akik keserű­séggel gondoltak Kárpátukrajna bekebelezésére Csehszlovákiába. Most ennek vége. A magyar haza­fiak számára is elégtétel, hogy Kárpátalja népe nem úgy szaba­dult fel a magyar elnyomás alól, hogy cseh elnyomás alá került, hanem úgy. hogy megszabadult mindem' elnyomástól. Közös határunk van a Szovjet­unióval ! Amikor 1939-ben a Szov­jetunió a lengyel nagybirtokosok uralma alatt nyögő Nyugatukraj- na felszabadításával megjelent a Kárpátoknál és szomszédunkká lett, a magyar reakción rémület lett úrrá. Sőt, nemcsak a magyar reakción, hanem számos oíyan magyar demokratán is, aki össze- egyeztethetőnek tartotta a ma­gyar nemzeti és a magyar „biro­dalmi“ gondolatot és a magyar „birodalmi" igényeket féltette a Szovjetuniótól. Még a magyar de­mokratikus erők egy részét is megbabonázta a Szovjetunió szom­szédsága — ez volt a főoka an­nak, hogy oly nehezen, oly této­ván, oly sok gátlással indultak csak harcba a háború alatt a né­met elnyomás ellen. Reméljük, ezeknek a gátlások­nak és ijedelmeknek vége. Re­méljük, a magyar demokraták zöme már felismerte, hogy a ma­gyar függetlenségnek a Szovjet­unió szomszédságától nem kell tartania, hisz a Szovjetuniónak köszönhetjük visszanyert függet­lenségünket. Reméljük, a magyar demokiácia táborában csak törpe kisebbség azoknak a száma, akik a magyar „birodalmi“ gondolat uijáéledésében reménykednek és akik a magyar függetlenség biz­tosítékát két nagyhatalom Ma­gyarországért való vetélkedésé­ben látják. Mi nem tartozunk azok közé, akik a világpolitika alakulásában a földrajzi tényezőnek döntő sze­repet tulajdonítanak. A geopoli­tika „tudományát“ fasiszta hum­bugnak tartjuk. De hogy a föld­rajzi tényezőnek is van szerepe a világpolitikában, országok sorsá­nak alakulásában, azt nem tagad­juk. Az, hogy a Szovjetunióval kö­zös a határunk, olyan földrajzi tényezője sorsunk alakulásának, amit nem tudomásul venni, botor­ság és vakság. A Szovjetunióval való barátság politikáját a azovjet-magyar szom­szédság ténye egymagában is dik­tálja, ha számbavesszük, hogy ke­leti szomszédunknak köszönhetjük szabad: águnkat, köszönhetjük a magyar demokrácia győzelmét és megsegítését. E szomszédság té­nye emlékeztessen bennünket ar­ra, hogy Európának ahhoz a ré­széhez tartozunk, amely sokkal közelebb fekszik a Kárpátokhoz és a Fekete-tengerhez, mint a La Manche-csatornához. Annál fontosabb erre emlékezni, mert nem múló, konjunkturális változások tették a Tiszát szovjet­magyar határfolyóvá, hanem tar­tós, hosszú időre szóló változások. Még sokan nem érik fel ésszel, hogy ez a háború évszázadokra szóló vál­tozásokat eredményezett az euró­pai államközi viszonyokban. Az egyik döntő ilyen változás a Szov­jetunió világpolitikai súlyának, jelentő égének és hatalmának a megnövekedése. Nem kell Euró­pát „érdekszférákra“ osztani ah­hoz, hogy belássuk: a Szovjetunió megnövekedőit világpolitikai sú­lya jobban érvényesül a határai­hoz közelebb, mint a távolabb fekvő területeken. Magyarország határos a megnövekedett súlyú Szovjetunióval: ez a tény nem konjunkturális, hanem évszáza­dokra szóló jelentőségű, amelyet tanácsos nem egyszerűen a napi politika szempontjából, hanem a magyar állami lét körülményei­nek és feltételeinek nagy törté­nelmi távlataiból is megítélni. „A Duna-völgye a dunai né­peké“ — hangzott a jelszó egy évszázad óta. Ne legyen a Duna- völgye nagyhatalmak vetélkedésé­nek színhelye, a Duna-medencéjé- ben lakó népek ne ellenségei, ha­nem testvérei legyenek egymás­nak! A magyar, a román, a jugo­szláv, a cseh és szlovák nép leg­jobbjai álmodtak a dunai népek békéjéről és barátságáról, az im­perialista vetélkedés száműzéséről a Duna völgyéből. Mindhiába! Amíg a Duna völgyében szavuk és Molotov: Elsőízbeo egyesült az ukrán nép Küszöbön a hármas találkozó — Megszűnik Olasz­ország megszállása — Az új lengyel kormány A világpolitika nagy eseménye közvetlen közelünkben zajlott le. Firlinger csehszlovák miniszterelnök moszkvai tárgyalásai, melyek a leg- szívélyesebb légkörben folytak, jú­nius 29-én egyezmény aláírására ve­zettek. Az egyezmény értelmében a Szovjetunió és Csehszlovákia számot vetnek a kárpátukrajnai nép akaratával és ezért Kár- pátukrajnát Szovjetukrajnához csatolják. Ezáltal Magyarország a Szovjetunió közvetlené szomszédjává válik. A cseh-szovjet. egyezményt orosz, ukrán és szlovák nyelven szövegez- ték meg és azt Molotov és Firlinger csehszlovák miniszterelnök írta alá. Az ukrá>i és orosz nemzetiségű sze­mélyeknek jogukban áll 19If6 január 1-ig egész Csehszlovákia területén a szovjetállampolgárságot felvenni. A Kárpátalja területén lakó cseh és szlovák nemzet iségüeknek viszont jogukban áll, hogy ugyaneddig a ha­táridőig a csehszlovák állampolgár- Ságot válasszák. As átköltözök min­den ingatlanukért kártalanítást kap­nak. Az egyezmény aláírása után Mo­lotov a következő beszédet mondta: •— A csehszlovák köztársaság és a Szovjetunió között Kárpát-Ukraj- nára vonatkozóan épen most aláírt szerződésnek nagy politikai jelentő­sége van. A kárpátukrajnai nép ezer esztendőn át el volt szakítva anya­országától,- Ukrajnától. Már a X. század végén a magyarok uralma alá került. A magyar földbirtokosok és kapitalisták, majd a németek, a jogtalanság, az elnyomás és a gyarmati kizsákmányolás kor. mányzatát teremtették meg ott. Üldözték az ukrán nyelvet, megtil­tották ukrán iskolák megnyitását, és minden módon igyekeztek szét­rombolni és megsemmisíteni Kárpát- Ukrajna nemzeti ukrán kultúráját. Kárpát-Ukrajna sok lakosa kényte­len volt szülőföldjét elhagyni és más országokba költözni. Mindezek ellenére Kárpát-Ukrajna népe nép­rajzi jellegénél, nyelvénél, erkölcsei­nél és szokásainál, valamint törté­nelmi sorsánál fogva az ukrán nép része volt s maradt. Közismert, mi­lyen nagy volt; régtől fogva az az óhajtása, hogy * ismét egyesüljön ukrán fajtestvéreivel. A sok meg­próbáltatáson keresztülment népnek mindig ez voät a vágyálma. „A megegyezés példaképül szolgáiba!" — Az első világháború után Kárpát Ukrajna Csehszlovákia kötelékébe került. Az ukránok helyzete jobb lett, de elszakítva maradt Ukrajná­tól. A Vörös Hadsereg nagy felsza­badító küldetését teljesítve, kiűzte a német és magyar foglalókat Kárpát- Ukrajnából, felszabadította Kárpát- Ukrajnát a fasiszta rabszolgaság alól és ezzel megkezdte a cselvzlovák köztársaság egész területének fel­szabadítását. Kárpát-Ukrajna népe megkapta a lehetőséget, hogy maga döntsön sorsáról. A kárpát ukrajnai népbizottság 1944 ntovetnber 26 án Muikacevóban megtartott első ülé­sén egyhangúlag kiáltványt fogadott el Kárpát-Ukrajna népének arról az óhajáról, hogy csatlakozni kíván Szovjet - Ukrajnához. Csehszlovákia elnöke és kormánya teljesítették Kár­pát-Ukrajna népének ezt az egy­öntetű óhajtását. A szovjet kormány hálával vesz tudomást a csehszlovák köztársaságnak erről a barátságos ténykedéséről. A megegyezés példaképül szolgálhat arra, mi- kép lehet testvériesen eldönteni olyan kérdést, amely két egy­mással szomszédos szláv nép érdekeit érinti. E szerződés aláírásával a kárpát- ukrajnai nép évszázados vágyakozása valósul meg. Egyesül szülőhazájá­val, Ukrajnával. Az egesz ukrán nép, történelme során, most elsöízben egyesül-- ^egységes állam keretében. Ez a szerződés hatásos megnyilvánu­lása a szláv népek közti őszinte ba­rátságnak, valamint a Szovjetunió és a Csehszlovákia közti testvéri együttműködésnek. — Legyen szabad kifejezést adnom annak a mcggyözödfts’imnek., hogy valamennyi szabadságszerelö nép üd­vözölni fogja ezt a szerződést, amely a népek közti béke politikájának és a barátságos kapcsolatoknak meg­nyilvánulása. A szovjet kormány a legmelegebben üdvözli Kárpát-Uk­rajna népét, amely ismét egyesül ukrán hazájával és ezzel belép a Szovjetunió népeinek testvéri család­jába- Kívánjuk, hogy a S -ovjetúnió és a Csehszlovákia közti barátság és együttműködés tovább fejlődjék, népeink boldogulása és a világbéke érdekében. Az új lengyel kormány miniszterelnöke, Csubka-Morawski közölte, hogy kormánya barátságos megegyezés alapján alakult meg. A miniszterelnök a tescheni kérdés­ről is nyilatkozott és hangsúh-ozta, reméli, hogy Csehszlovákiával barát­ságos alapon fognak tudni meg­egyezni. A magyarországi lengyel bizottság határozatot hozott, amelynek értel­mében szerencsekívánataikat tolmá­csolják a sokat szenvedett lengyel népnek a szabadság és demokrácia zászlaja alatt való egyesülés alkalmá­ból. Hangsúlyozzák erős elhatározá­sukat, hogy a lengyel nép egységé­nek megbontását minden eszközzel meg fogják akadályozni. Stockholmban hivatalosan közük, hogy a diplomáciai viszony Svéd­ország és Lengyelország között ói­ból helyreállt. Az angol rádió rn: állapítja, hogy az angol korma ■■ már számolt azzal, hogy nem isrn heti el a londoni lengyel kormái • és az ezzel kapcsolatos intézkedé két ismertette. Az angol körmi* eddig több mint 120 millió font tá­mogatást juttatott a „lengyel ke mánynak“, részint pénzben, részint áruban, illetve hadianyagban. Az angol rádió jelentése szét')' brit és amerikai tisztek repültek Berlinbe, hogy befejezzék a meg­szálló brit és amerikai csapatok be­vonulásának előkészítését. Az angol­szász csapatok bevonulása után rö­videsen egy hét, esetleg tíz napon belül megtörténik a hármas találkozó amelyen angol részről Churchill es Attlee vesznek részt, esetleg felgyó­gyulása után Eden. Az amerikai sajtó szintén ügy értesül, hogy- a hármas talál­kozó a jövő héten jön létre. A tárgyalásokat az azután követ. kező héten folytatják. Ezeken a tárgyalásokon fogják Truman elnök szerint meghatározat­lan időre megszabni a demokratikus Európa jövőjét. Az Egyesült Nemzetek alapokmá­nyát már tárgyalja az amerikai par­lament. Az eddigi szónokok mind az alapokmány mellett beszéltek, így rövidesen várható annak törvényije iktatása. Londonból közük hivatalosan, hogy az indiai alkirály és az indiai pólir tikai élet vezetői között folyó simlai értekezletet* amelyen India önkormányzatáról tárgyaltak, július 14-ig elnapolták. Ugyancsak az angol rádió közli, hogy Szíria miniszterelnöke és Liba­non külügyminisztere találkozott egymással és megbeszélte a francia koirnányhoz intézendő közös jegy­zék szövegét. A jegyzékben arra kérik a francia kormányt, hogy vonja ki csapatait a két országból. Joseph Mc Marney tábornok, a Földközi tengeri térség legtöbb pa­rancsnokának helyettese csütörtökön Washingtonban kijelentette, hogy Olaszország ellenőrzcso szeptembertől kezdődően megszűnik. A szövetségesek valószínűleg csak Bolzano és Venezia Julia térségét tartják majd ellenőrzésük alatt. 1946 januárjáig elszállítják Olasz­országból az amerikai katonákat, 1600 különleges megbízatású katona kivételével; ezekenkívül előrelátható­lag egy hadosztály marad Venezia Julia területén. Mintegy 5000 főnyi repülöalakulat továbbra is Olaszor­hatalmuk volt imperialista hatal­maknak, addig a dunai népek megbékélése vágyálom maradt, addig az itt élő népeket egymás ellen lehetett kijátszani, mert egyiknek is, másiknak is módjá­ban volt a vetélkedő nagyhatal­mak egyikéhez, vagy másikához elszegődni. A dunai népek a ma­guk békéjét a maguk erejéből nem tudták megvalósítani. Most első ízben adódik alkalom a nagyhatalmi vetélkedés és ezzel a Duna-völgye népei közti békét­lenség kiküszöbölésére. Első ízben jelenik meg a Kárpátok gerincén innen egy olyan nagyhatalom, mely a dunai népekre semmit nem akar rátukmálni, kivéve azt, amit maguk is akarnak, békét, egymás megértését és demokráciát. Első ízben jelenik itt meg egy olyan nagyhatalom, melynek önnönér- deke, hogy ne szítsa, hanem ki­küszöbölje a dunai népek év­századok óta kifejlődött ellentéteit és a végleges megbékélés útját egyengesse Európának ebben a hagyományos viharsarkában. Hogy ez mit jelent, azt mi, ma­gyarok tudjuk legjobban és éppen most, amikor nem felül vagyunk, hanem alul. A Szovjetunió duna- völgyi szerepéből kóstolót kap­tunk akkor, amikor a Vörös Had­sereg beavatkozására végeszakadt a Maniu-gárdák magyarellenes ga­rázdálkodásának Északerdélyben és megkezdődött a Gróza-kormány demokratikus, a sztálini példa után induló nemzetiségi politikája. A Szovjetunió duna-völigyi befo­lyásának fogja köszönhetni és kö­szöni máris a szlovákiai magyar­ság sorsa enyhülését, a pozsonyi és komáromi magyar iskolák meg­nyitását és a jövőben az elismeré­sét annak, hogy érdemes a demo­kráciára és a2 egyenjogúságra. Ha a duna-völgyi népek békéje és megértése: magyar nemzeti ér­dek, akkor a Szovjetunió meg­jelenése a Kárpátokon innen, ugyancsak az. . A közös szovjet-magyar határ évszázadokra szóló változás, mert a világtörténelem legnagyobb há­borújának eredményeiből követke­zik. De ebből folyik az is, hogy illenék a Duna-völgyében végbe­ment demokratizálódás, köztük a magyar demokrácia berendezkedé­sét is, évszázados és nem hónapos mértékkel mérni. A magyar reak­ció, mely apró-cseprő belső csete­patékkal, a demokrácia berendez, kedésének lassításával foglalkozik, homokba dugja a fejét a szovjet- magyar közös határ világtörté­nelmi ténye előtt. Aki akkor, ami­kor a Tiszánál Szóvjetukrájna kezdődik, reakciós intrikákra fe- csérli az idejét, elárulja, hogy mucsai perspektívából csinál ma­gyar politikát. De a magyar reak­ció téved: Mucsa nem Magyar- ország. Nem Mucsa diktál Európá­nak. A szovjet-magyar közös ha­tár világtörténelmi tényével szem­ben: a magyar reakció lovagjai szánalmas Don Quichote-lovagok,

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék