Szabad Nép, 1945. július (3. évfolyam, 79-104. szám)

1945-07-22 / 97. szám

VASÁRNAP, 1845 JULIUS 2* SZABADKÉP Tatai bányászok •/MajorTamás napló jegisikete Major Tamás elvtárs, a Nemzeti Színház igazgatója, színtársulatával sorba látogatja a nagyobb üzemek munkáskolóniáit: a magyar kultúrát, az igazi magyar színművészetet viszik a dolgozók közé. Legutóbb a tatai bányászoknál voltak. Hogyan látja egy kommunista színész a legnehezebb testi munkát végző bányászok küzdelmes életét, milyen benyomásokkal távozik a sötét tárnák mélyéből, erről szól Major Tamás naplójegyzete, amelynek részleteit közöljük. * Izgalmas ez a találkozás. Annyit hallottunk már róluk. Tudjuk, hogy színházba nem járhattak, hiszen a legszörnyűbb nélkülözések között dolgoznak. Eljönnek-e várjon az előadásra? Sietünk, szinte rohammunkával dolgozunk, hogy a színpad idejére elkészüljön. Az előadás alatt arra gondolok, milyen jó volna, ha közönségünk, ez az igazi közönség élvezné a színjátékot. Figyelek, van-e kapcsolat közöttünk és nézőink között. Lesz-e hatás azoknál a részeknél, ahol Pesten tapsra csattant a közönség tenyere. Nem baj, ha nem fogunk tetszeni — gondolom —■, nem baj, ha nem értik meg a darabot. Ez csak azt bizonyítja, hogy többet kell közétek járnunk. Tanuljatok tőlünk és tanuljunk mi is tőletek. Hiszen nem céltalanul csináljuk esekéit a vendégjátékokat. Azt akarjuk, hogy végre színházat kapjanak a dolgozók, akik eddig nem jutottak hozzá. És azt akarjuk, hogy végre a színészek is találkozzanak a dolgozókkal, kerüljünk közelebb egymáshoz. Az aggodalom talán nem volt megokolt. Előadásunk, azt hiszem, tetszett. Sokat tapsoltak, ha talán nem is éppen ott, ahol a pestiek. De szálljunk le a színpadról. Nézzük meg közelebbről új közönségünket. Osztrovszky elvtárs, bányamérnök a vezetőnk. Elmondja, hogyan mentették meg a gépeket, hogyan küldöttek értékes gépalkatrészek helyett ócskavasat Németországba, hogyan lopkodták el ,,játékból“ a gyerekek a hidak alól a tányéraknákat, hogyan ásták az árkokat, segítettek a felszabadítóknak. Osztrovszky elvtára néhány számadatot közöl: a bányászok létszáma 4000-ről 2400-ra csökkent, vagyis 40 százalékkal, az élelmezés 543 tonnáról 221-re, vagyis 60 százalékkal. Ugyanakkor a széntermelés 52 százalékkal esett vissza. Kitűnik ebből, hogy az élelmezés 60 százalékos csökkenése ellenére a fejenkénti teljesítmény csak 20 százalékkal lett kisebb. A 7-es aknához érkezünk. Rongyos, bőrig lesoványodott emberek csoportja az udvaron. — „Nekem most már beszélhetnek, több ígéretre nem adok, így nem tudunk tovább dolgozni" — mondja közülük valaki. — Az egyik szobában vásott bakancsokat látok, szinte kijavíthatatlanok. Mutatják, hogy ilyenben dolgoznak. Indulunk lefelé. Az akna faláról csorog a víz. Párás, rossz levegőben dolgoznak. Először olyan helyre megyünk, ahol jó szén van és könnyebb a munka. Itt hat-hét csillét is fejtenek naponta. A vájár mutatja szerszámát, a ,,réselő“-t, ezt a sűrített levegővel működő vésőt. Könynyedén emelgeti, a feje fölött is dolgozik vele. Egyik díszletmunkásunk kipróbálja, fél percig sem tudja tartani. „És mindezt hónapokon keresztül, napi két-három sültkrumplival" — jegyzi meg valaki. Tovább megyünk. Megnézünk egy másik munkahelyet. Itt rossz minőségű szenet bányásznak. A legkitűnőbb munkás is legfeljebb csak napi négy csillét tud kitermelni és sokkal nehezebb a munka. Szikrázik a fúró, de alig mozdul a palás szén. Rettenetes küzdelem ez az anyaggal. A csillések valósággal akrobatikus ügyességgel kötözik a megrakott csillét a folyton mozgó drótkötélre. Nagy figyelmet, ügyességet igénylő munka és gyakori a szerencsétlenség. A liftaknában megállít a liftkezelő: „Nagyon köszönjük, hogy lejöttek közénk. Mondják el, ha tudják, hogy már nem bírjuk tovább". Fent a napvilágon valóságos gyűlés fogad arra a hírre, hogy itt vagyunk. Sovány ember áll a középen, szakadt bársonyruhában. „Mi nem akarunk sztrájkolni, de ezt már nem bírjuk sokáig“. Amikor arról van szó, hogy mivel táplálkoznak, elmondják sorban: „Június 9-én két deci olajat kapott minden dolgozó bányász. Július 7-én megint két decit, a nem dolgozók egyet. Cukrot nem is tudjuk, mióta nem láttunk. A gyerekeinknek valami szirupot utaltak ki. Az is olyan, hogy csak szopogassa el a Faraghó. Mit adjunk el? Nekünk nincs ruhánk, amelyet élelemre cserélhetnénk. Ami rongy rajtunk van, azért úgysem adnának semmit".— Egyre izgatottabb a hangulat, egyre több a közbeszólás. — „És ha kimegyünk a vidékre, ott sem szerezhetünk mi semmit. Azoknak eddig is büdös kommunisák voltunk, most legföljebb nem merik mondani. Honnan szerezzünk valamit?" Most a bérek kerülnek szóba, valaki panaszkodni kezd, de azonnal leintik : „Nem akarunk inflációt, adjanak csak enni és adjanak ruhát". — A hátam mögött szólal meg valaki: „Most nem állhatunk le elvtársak. Vegyetek példát a szovjetkatonákról. Azok is szó nélkül fogták a puskát és harcoltak, amikor harcolni kellett. Mert ez is harc, elvtársak, harc az életünkért, a jövőnkért". Amikor teherautónkhoz kísérnek bennünket, még utánunk szólnak: „Mondják el mindenütt, beszéljék el, hogyan élünk mi itt, tatai bányászok, hogyan dolgozunk. Mondják el, hogy mi dolgozunk, mert nem tudunk mást tenni". Útközben Osztrovszky elvtárs még elmeséli, hogy a reakció sem alszik. Sokan a hatórás munkaidő követelésére uszítanak. A bányászok azonban öntudatosak és nem hallgatnak az uszítókra. Délután utolsó tatai előadásunkon nagy a siker. Előadás után — a darab hatására — néhány értelmiségi jelentkezett rohammunkára, egyik barátom előadás után hallgatózott a közönség között. — „Látod, — mondta valaki —, hogy dolgozott ez a professzor a munkásokkal együtt, pedig még cigarettapapírra sincs pénze, újságpapírból szívta a cigarettát". Visszajövünk Budapestre, hozzuk magunkkal a tatai bányászok segélykiáltását, kérését, amelynek mintegy véletlen követei, közvetítői lettünk. Az üzenetet, ezt a tárnák mélyéből föltörő vészkiáltást átadtuk Vas Zoltán elvtársnak. Szerencsére elkéstünk vele. Mire a fővárosba érkeztünk, a polgármester már intézkedett: Tatabánya dolgozói ugyanazt az ellátást kapják, mint a budapestiek. Vas elvtárs már útnak is indította az első élelmiszerszállítmányt. A bányászok sem mostohagyermekei a demokratikus Magyarországnak. Milyen jó volt találkozni velük és mennyivel zavartalanabb lesz a viszontlátás, ha újra meglátogatjuk őket. Major Tamás a bányászok között FOGÁSZAT évtizedek óta változatlanul Baross-u. 98 I.em 2 Szolid árak! Tízéves jótállás! Képek a szakadt á fistól ii. Széles sorokban állják el a detektívek a Place St. Michel Metro állomásának valamennyi kijáratát. Pillanatok alatt végignézik, tapogatják a kifelé igyekvő utasok csomagját, táskáját, ridienljét, csak azután engedik őket tovább. Feketeárut keresnek. Vajat, sajtot, hiét, bort... A párisiak hangosan kifakadva szidják a kormányt és a közellátási szerveket, amiért zaklatják őket, ,eredményül“ pedig azt érik el csupán, hogy másnapra a marchénok a feketepiac árai még magasabbak lesznek. Ami elég baj, mert ■mindenki rá van szorítva feketevásárlásra. Néha a város másik végére kell menni vajért vagy olajért, az árut dugva, lopva kell hazavinni, hogy ne találják az esetleg razziázó detektívek. Kis tételeket nem számítanak házhoz a batyuzók, ők eleget kockáztattak már akkor, mikor a vidékről felhozták az árut, hiszen állandó razziák vannak a vonatokon is és a páliyaudvarokon árgusszemű detektívek figyelik az érkezőket. Napi 35 deka kenyér, heti egy liter bor, havi félkiló cukor. Enynyit mindenki kap. Kellene még kapnia havi 9 deka húst és 50 deka zsiradékot, olajat vagy margarint. Elvben. A gyakorlatban hús nincs, zsiradék pedig 10—15 deka egy hónapban. Mióta a burgonyát és a házinnyulat jegy nélkül „szabadon“ lehet vásárolni, az is eltűnt a piacokról. A vásárlási nehézségeken túl a párisi asszonyt otthon várja a másik probléma: a főzés. Nincs szén, tehát nincs gáz, a napnak bizonyos óráiban lehet csak a gázt kinyitni, a villanyból pedig 30 kiloháttnál többet nem szabad használni. Ellenőrök járják végig a háztartásokat és ahol többet fogyasztottak, ott kikapcsolják a villanyt. A falvakból a fővárosba érkező élelem a különböző „Comité d‘organisation“-okba, bürokratikus élelemelosztó helyekre jut. Ezek a szervek már Pétain alatt is működtek nagyrészt ugyanazon embereknek a vezetése alatt, mint ma. Vezetők és céljaik nem változtak: árdrágítás. Elfogatják a „kis feketézőket“’, hogy a „nagyok” annál zsírosabb falatokhoz jussanak. Ugyanakkor a francia népben elkeseredést akarnak szítani a demokratikus pártok ellen. De ebben a számításukban nagyon tévednek. A „szürkék“ (így nevezik a franciákat az ott élő magyarok) a német megszállás hosszú évei alatt sokat tapasztalták és világosam látják: a vonatok járnak, mezőgazdaság érintetlen, mégis: az ennivaló sokszor ott rohad el a raktárakban, senki sem törődik vagy nem akar törődni a szétosztásával. Paris asszonyai tüntető felvonulásaikon követelik Ramadier, a közellátási miniszter lemondását, a Comité d‘organisation szabotáló vezetőinek letartóztatását, a feketézők elleni rendszabályok eltörlését. Minthogy az amerikai és angol hadsereg — a „fekete“ árukon kívül nem tudja az éhező párisiakat segíteni — még hajókat sem bocsátanak a rendelkezésre, hogy a gyarmatokról élelmet hozhassanak. Paris népe ma idestova egy évvel felszabadulása után még mindig sokat éhezik. (P. Zs.) NEHÉZ, KÉTIOVAS sVáfkotsikal 25—30 M.;TERMAZSA TEHERBÍRÁSSAL azamaha keresunk VIII., Rökk SzHárda 4. (Érdeklődni a portásnál.) Budapest Székesfőváros Elektromos Művei azonnali felvételbe keres légvezetéki villanyszerelőket továbbá betanított munkásokat Jelentkezés 7 és 13 óra között a Hinek Központi üzemi Bizottságánál V . Váci út 72—74. szám. 7 Magyar-román sebészkongresszus, magyar-román képzőművészcsere A napokban fiatal tudós érkezet Bukarestből a magyar fővárosba: dr. Szép Umtu André orvos, aki a román orvosi kamara elnökének, dr. Metaxa Jón professzornak üzenetét hozta a Magyar Orvosok Szabad Szakszervezetéhez. Metaxa professzornak az a kívánsága, hogy a magyar-román kulturkapcsolatok megteremtése során minél előbb meg kell rendezni a két nemzet orvosainak találkozóját is. Egyelőre az a terv, hogy szeptemberre sebészkongresszust hívnak össze Bukarestbe. Ezen magyar részről 10—15 kiváló sebészorvosunk venne részt. Ugyanakkorértesülésünk van arról, hogy a romániai magyar mozgalom közvetítésével tárgyalások indultak meg a magyar és román képzőművészek között is. A tárgyalások célja: legkitűnőbb képzőművészetek részvételével magyar reprezentatív kiállítás megrendezése Bukarestben s ugyanakkor előkészítése annak a képzőművészeti kiállításnak, amely a mai Románia művészeinek alkotásait mutatja be Budapesten. Komoly remény van arra, hogy rövidesen nemcsak gazdasági vonatkozásban, hanem a tudomány és a művészet minden területén a legszorosabb baráti együttműködés indul meg a két fiatal demokrácia között. — SZOMBATON DÉLELŐTT A MINISZTERELNÖKSÉGEN pártközi értekezlet tárgyalta le a politikai bizottság délutáni ülésén napirendre kerülő ügyeket és a papírellátás kérdését. — Kenyérpótjegyre nem lehet finomlisztet vásárolni. Budapesten és a közellátásilag hozzácsatolt községekben július 23-tól kezdve az étkezési jegyekre kiadásra kerülő finom, liszt és búzadara ára kilónként 14 pengő. Július 23-tól kezdve kenyérpótjegyekre finomlisztet beváltani nem lehet. A kereskedőket figyelmeztetik, hogy a július 23 előtt érvényes kenyérjegyszelvényekre kiadott finomlisztet még nyolcpengős egységáron, a búzadarát pedig tízpengős kilónkénti egységáron kell elszámolni Itt írjuk meg, hogy a kereskedőknek a júniusi étkezési jegy „2“ számú különszelvényét az élelmiszerjegyközponthoz olajkiutalás céljából be kell szolgáltatniok. — Három letartóztatás az Igazságügyi Igazoló bizottság ülésén. Az Igazságügyi tárca Igazolóbizottsága dr. Szilágyi Endre büntetőtörvényszéki bírót, aki ellen súlyos tanúvallomások hangzottak el, fasiszta magatartásáért állásvesztésre és Népbíróság elé utalásra ítélte. Ugyanilyen súlyos büntetést kapott dr. Balás Dániel járásbíró és Pintér Miklós irodatiszt, akiket nyomban le is tartózattak. Ádám János fogházőr ügyét is tárgyalták és szintén letartóztatták. Este 9 órában állapították meg a XIV. kerületi nyilvános helyiségek záróráját. A rendelkezés életbelépett — Igénybe veszik a nyilvános óvóhelyeket burgonya tárolásra, mert a Közélelmezési Ügyosztály a téli nehéz időkre már jóelőre felkészül és nagyobb mennyiségű burgonyát vásárol. — A MaDISz újjáépítési osztálya néhányhetes működése óta komoly eredményeket mutat fel. Több háztetőt, illetve házat hozott rendbe és a munkákban mindenütt részt vett a MaDISz-ifjúság a szakértők mellett. Új cseréprakási módszereket alkalmaznak s így kevés anyaggal is képesek befedni a tetőket. Az ott dolgozó ifjúság rendes órabért kap, a szervezet versenyeket tűz ki, a legjobban dolgozókat kitünteti. Az ifjúság gyorsan és kedvvel tanulja meg a cserepezőmesterséget a hozzáértő szakemberek vezetése mellett. — MAGYAR ÍRÓK A SEGESVÁRI ÜNNEPSÉGEKEN. Ismeretes, hogy a romániai Magyar Népi Szövetség Petőfi Sándor eltűnésének kilencvennegyedik évfordulóján, július 19-én ünnepségeket rendez Segesvárott és ezekre meghívta a Magyar Írók Szövetségét is. A magyar írók küldöttségét Gergely Sándor elvtárs, Illyés Gyula és Kárpáti Aurél vezeti. A találkozón jelentős tárgyalásokat folytatnak majd a dunamenti népek kulturális kapcsolatainak ügyében is. *4 Aranyat, briliánst MAGYAR ÁRPÁD VI. Hunyadi- tér 7. — A mestervizsga az elmúlt fasiszta rezsimben nem a szakemberek javát szolgálta, hanem rejtett szelekció volt különböző reakciós célok érdekében. A mestervizsga megszüntetése ügyében a Szakszervezeti Tanács néhány nap múlva az illetékes szervek bevonásával értekezletet hív egybe a Háziasszonyképző iskola. A földművelésügyi miniszter a Dombóvár közelében fekvő Odalmand-puszta kastélyában háziasszonyképző iskolát állít fel. Az iskolát Internátussal kötik össze és benne a gazdák leánygyermekei részesülnek korszerű nevelésben. — Július 24-én kezdődnek a képességvizsgálatok. Július 23-án a fővárosi pedagógusoknak a számukra rendezett átképző tanfolyamon kell megjeleneiök. — A Mtttynn Ped*iotrn*ok Srsbod Si»kspergetete felkérte a S?»’.tanácsot, hogy terjessze a Nemzeti Bázorság elé azt a kérését, hogy az ország területén előállított minden sajtótermékből két kőtaln példányt a Szakszervezeteik Országos Központjához kelljen beszolgáltatni. Ebből egy példány a Szaktanács könyvtárának jutna, egy példány a sajtótermék tárgyköre szerint illetékes atrajcszervet sietnek, így minden szatorperviezetrfe módjában lesz, hogy az egyes sajtótermékeikre még azok elterjesztése előtt szakszerüln hozzá, szóljon. Nem kapnak pótjegyet, akik nem számoltak el. Azok az üzemek, vállalatok, hivatalok stb., amelyek a júliusi pótjegyekkel nem számolnak el, nem kapják meg az augusztusi pótjegyeket. Az érdekeltek azonnal jelentkezzenek elszámolásra az élelmiszerjegyközpontban. Néhány bélyeget kivonnak a forgalomból. Ez év augusztus 15-én érvényüket vesztik a templomokat ábrázoló bélyegek, a piros színű 30 fillér értékjelzésű Szent Margit-bélyeg, a Patrona Hungariaet ábrázoló 18 és 24 filléres és a Magyar Vöröskereszt javára szolgáló 1944 évi feláras bélyegek. FOTOKOPI A RÁD(Oktogon-témák — Nyolcvanegy vágón szenet indítottak Budapestre a Gázmüvek részére. Illetékes hely nyilatkozata szerint a Gázmüvek válsága hamarosan megoldódik. — Szeptembertől kezdve újra megindul a gázvilágítás Budapest olyan területein, ahol a múltban is gázzal világítottak. A javítási munkákkal már elkészültek. — ÚJ KÖNTÖSBEN JELENT MEG A ,(MAGYAR IFJÚSÁG” LEGÚJABB SZÁMA. A pompás ifjúsági lapot szerkesztői az eddigi tapasztalatok alapján továbbfejlesztették. A ,(Magyar Ifjúság” 16 oldalas új száma tartalomban és formában merőben új lap. A mélynyomásos képek tömege mellett igen nagy mértékben növekedett az olvasni való anyag. Az ifjúság szellemi életének minden területéről: technika, művészet, irodalom, tudomány, sport, stb., stb. kapunk értékes cikkeket. A ,Magyar Ifjúság” ebben a formájában kétségtelenül túlszárnyalja eddigi sikerét. Illetékes helyről közölték, hogy azok a hírek, amelyek a zárórarendelet megváltoztatásáról az utóbbi napokban elterjedtek, tévedésen alapultak. A záróra változatlan marad és a budapesti rendőrség számos erőteljes rendszabállyal fogja előmozdítani a közbiztonság javulását, az esti órákban. Mindenfajta síésbört, retikül- keretet, zip.,zárat vesz és eladRjték, Andrássy út 21. szám. Székely Emil IvákócziTif 26 brillenst, stringal, ezüstöt lord,idákban vesz neoneaikadémia nagyterme, július 24. déli után fél 6 órakor A „ReM-tó Austinvitáig." 12 internált és deportált újságíró egyetlen előadásban ismerteti a borzalom állomásait. Megnyitó beszédet tart: Mihók Sándor miniszterelnökségi államtitkár. Jegyek a Zeneakadémia portásánál és a jegyirodákban kaphatók.