Szabad Nép, 1945. július (3. évfolyam, 79-104. szám)

1945-07-01 / 79. szám

4 „MARGIT-KÖRÚT...“ Feketén, összetörve, kormosán — olyan az épület, mint egy összerug­dosott pribék, aki ezeregyszer, végre­­valahára, mégis csak megkapta a ma­gáét. Hosszú, hosszú időn át gyűlt össze a kín, a szenvedés ebben a rop­­pant szürke házban, amely mintegy miniatűr képe volt az elnyomók tár­sadalmának ... De végre, végre még­is eljött a nagy ítélet ideje és a vörös tüzérség dübörgő ágyútüzében mál­­lottak szét százszor átkozott. Szürke falai ... Most üres, üres a börtön. Senki sem szenved a rácsok mögött. Rabruhák, ezernyi cafat, ezernyi hi­vatalos papiros hever kőpadlózatán, bilincsek rozsdásodnak a sarkokban és kopnak, gyorsan kopnak a piszkos falakra reszkető kezekkel felfirkált nevek ... Nevek, amelyek ott élnek örökkön örökké minden dolgozó, min­den proletár, minden igaz magyar em­­­ber szivében. Lent a pincékben né­mán hevernek a gépek ... Csend van. Az üres börtön csodálatos, megrázó, könnyet fakasztó csendje. És ez a csend valami hangtalan ujjongással tölt el mindent. Mégis igazuk volt azoknak, akik a bitófák árnyékában éltették a szabadságot, akik üdvöz­lésre emelt ököllel léptek a kivégző osztagok puskacsövei elé. Igazuk volt. Üres a börtön, szörnyű erő tépte le a rozsdás vasrácsot. Gyertek ide, elvtársak, nézzétek meg az üres börtönt. Nézzétek meg a rop­pant kapukat, melyeket a Vörös Had­­sereg tüzörvényt támasztó aknavetői martak Szürke falaiba. Mert nincs szebb, nincs csodálatosabb, nincs meg­­rá­zóbb látvány, mint ez az összetört és üres börtön. Amikor megkezdődött a nagy há­ború előjátéka, szinte úgy zúdultak a rács mögé a Felvidékről, Ruszin- Bakóból, Erdélyből, a Délvidékről az elfogott, megkínzott, félig agyonéhez­te­tett emberek, akiknek szabadság­­szeretetükön kívül semmi más bűnük nem volt. 1941—42. telén az ország haladó közvéleménye már látta, hogy Németország elvesztette a háborút és az ország öntudatos munkásságá­val karöltve függetlenségi frontot alakított. A reakció teljes dühével vettette magát azokra, akik hűséges utódai voltak a nagy magyar szabad­­sághősöknek és a „i­ef” pribékjei százszámra kínoztak munkásokat, diákokat, katonákat és a haladó ér­telmiségeket. Minden cellának külön története van. Lépten-nyomon újabb és újabb szörnyű bűntettek emléke bukkan fel a folyosókon heverő, szürke aktacsomókból. Bűntettek em­léke. Ezeket a bűntetteket a reakció követte el a magyar szabadság har­cosai ellen. Nem egy riport, hanem vastag könyv kellene ahhoz, hogy csak hozzávetőlegesen is szemléltet­hető legyen a szenvedés és a hősies­­ség, a gonoszság és a lelkiismeret­­lenség. Íme, néhány mozaik: Beszéld szoba ... Alacsony, pisz­kos, sötét helyiség. Egyik részét sűrű rács választja el a másiktól. Az anya, a nővér, a feleség, a rokon ott állott a rács egyik oldalán, míg a másik oldalon három percnyi időre vezet­ték be a foglyot. A drótháló mellett álló fegyőr bele-belekiabál a beszél­getésbe. Alig egy-két szó, egy-két pillantás és az őr máris üvölt: — Vége a beszélőnek! Mennyi könny hullott itt. Mennyi keserű, forró könny, amilyent csak az tud hullajtani, aki nagyon messzi­ről, valahonnan a rácsontús világból jön ide a szenny, szemét, sötétség, tetvek és reménytelenség házába. Könyvtárhelyiség... A durva áll­ványokon néhány könyv. A többi a földön hever. Amikor a nyilas Ko­vács hadnagy, a börtön mindenható ura „átvizsgálta" ezt a könyvtárat, sok kivetni valót talált benne. A könyveket a kazánházba vitték, de a kazánház mellett dolgozó rabok valósággal az életük kockáztatásával mentették meg a legnagyobb részü­ket. Siralomház ... Itt töltötte utolsó óráit az, akit akasztásra vagy fébe­­lövésre ítéltek. Most üres a siralom­ház. Valami irtózatos erő törte össze a rácsát, leszaggatta az ágyakat, fel­döntötte a tetejét és szilánkokká tépte az ajtaját. A küszöbét porrá őrölte a Matyusa- aknasorozat né­hány lövedéke. Mintha egy óriás rontott volna féktelen dühében ebbe a helyiségbe és az ő roppant vaslába alatt mállott volna szét így az a kü­szöb, amelyen a háláiba indulók át­léptek. Munkatermek ... Tökéletlen, ócska gépek hevernek berozsdásodva, össze,­törve egymás hegyén-hátán. Itt dol­­gozott Kovács István elvtárs, Háy Mihály, Kondor, Goldmann, Kurta Já­­ttos és mások... A rácson behulló napsugár furcsán hull a gépek hal­mazára. A nagy csendben valahonnan az udvarról behollatozik a madár­fütty. A börtön vezetősége mindent megtett, hogy a politikai foglyok mi­nél nehezebben jussanak munkához. Az első emeleten volt az „orvosi rendelő“. Weil Emil elvtársnak, aki kilenc évet töltött ezen a szörnyű he­­lyen, valóságos csodákat kellett mű­velnie, hogy mégis megőrizze vala­hogy egy-egy rab egészségét. Itt, az orvosi rendelőben jutottak a foglyok néha-néha újsághoz, amelyet ezer ve­szély között adogattak egymásnak. Negyvennégyes cella ... Ide hozták be Schönherz Zoltán elvtársat, aki az irtózatos kínzások után is csodálatos kitartással arra vállalkozott, hogy szemináriumot tart. A cellában sok más fogoly is volt. Schönherz két-há­­rom embert gyűjtött maga köré és ezeknek magyarázott. Ismertette pár­tunk vonalát, a demokráciáért vívott harc modorát. Ha valaki elment a halkan beszélgető csoport mellett, mindnyájan elhallgattak. Amikor a szeminárium végetért, az elvtársak tovább mentek a többiekhez és ismét hármas,négyes csoportokat alakítva, továbbadták az anyagot. Negyvenötös cella ... Bajcsy-Zsi­­linszky, Kis, Nagy, Tarcsay altábor­nagy cellája. Hetvenegyes cela ... Ide zsúfolták össze az összes kommunistákat, ami­kor egy provokátor azzal vádolta meg őket, hogy lázadást akarnak szítani a fogházban. Az emberek a puszta földön aludtak és a légiriadó alatt nem mehettek le a pincébe. Tiszti zárka ... Itt voltak az ellenv­állási mozgalom tisztjei. Akkoriban már Dominics, Radó és más nyilas hóhérok parancsoltak a Margit­ körúti börtönben. A bíróság épületében szé­kelt a nemzeti számonkérő különít­mény. A foglyokat a harmadik eme­­letről átvitték a törvényszék épüle­tébe és ott rettenetesen megkínozták őket. Különösen a lábaikat verték össze gumibottal, úgyhogy a legtöb­ben nem tudtak járni. Az összevert embereket azután puskatussal kerget­ték ismét fel a harmadik emeletre. Az összetört, megkínzott foglyok négykézláb, térden csúszva kúsztak végig a lépcsőkön gúny, szitok és ütlegek záporában. Hetvenhármas cella ... Ebben a nyolc embernek való cellában száz­negyvenöt munkaszolgálatost zsúfol­tak össze. A W. C. rossz volt és az emberek az irtózatos bűzben még csak le sem tudtak ülni. — Egyszer bejön ide Bakay Szi­lárd altábornagy. Meglátja, hogy a foglyok szalmazsákon alusznak, — mondja a szélesvázú, feketehajú, komorarcú fiatalember, aki valami­kor maga is fogoly volt, — el kell venni a szalmazsákot ezektől a kom­munistáktól, rendelkezik nagy kiabá­lással. A szalmazsákot valóban el is vitték, a szalmát viszont odahányták ki a cella közepére. A szalma rette­netesen piszkos, bűzös és tetves volt. Valamivel később, mint írnok, be­léptem a cellába. A szalmacsomóban akkor néhány ember ült. Csak az összevert arcuk látszott ki... Csak a duzzadt, egészen elformátlanodott, összevert arcuk. A szalmától nem láttam, milyen ruha volt rajtuk. „Onner, mi a foglalkozásaim' — kér­dezem az egyiktől — Altábornagy... Azt hiszem, Tarcsay Vilmos volt... A lépések tompán konganak az üres lépcsőházban. A falon felirat: „__Ez az épület az általános ke­resztény humanista felfogást szol­gálja.” Lent egy sötét zárka. A földön fémkarika. Itt voltak többek között öt napig Schiffer Pál elvtárs, a Szo­ciáldemokrata Párt kemény harcosa. Kint az udvaron napfény, téglák garmadája, az egyik fal mellett a földön mély, furcsa lyuk. Itt állott a bitófa. Valahányszor akasztottak, már kora reggel az egész épületben hallható volt a kopácsolás. Bent, a hadbíróság épületében, már előre kész volt az ítélet és amíg a forma­ságok komédiája tartott, addig a hóhér már régen megérkezett és várta áldozatát. A „tárgyalást’ még javában tartott, de az udvaron már állott a bitófa. Bogár János hóhér­nak az volt a szokása, hogy kivégzés előtt mindig megnézte áldozatát. A rabok legbiztosabban arról tudtak, mlyen lesz az ítélet, hogy a hóhér vendégeskedett valamelyik cellában. — Hogyan halt meg Schönherz Zoltán elvtársi — Schönherz Zoltán elvtársat 191­3 nyarán hozták be. Rettenete­sen meg volt kínozva, de tele volt harci kedvvel és elszántsággal. Amikor a tárgyalás megkezdődött, bátran kiállott és viselkedésével példát mutatott mindegyiknek. Ha visszajött a cellába, illetve később a sétákon, lelkesen magyarázta, mi­lyen bátran vallott mellette Szako­síts Árpád elvtárs és Bajcsy-Zsi­­linszky, akik résztvettek a független­­ségi mozgalomban. Egy alkalom­mal a főtárgyalás után sokáig be­szélt az egységes erőfeszítés szük­ségességéről. Mi sokáig hallgattuk őt. Később egyikük megkérdezte: és milyen volt az Ítéleti” Schön­­herz elvtárs olyan hangon, mintha valami egészen jelentéktelen dolgot mondana, így szólt: Az ítéleti Halálra ítéltek.” Amikor kivégzése már biztos volt, a következőket mondotta: Az ember annál boldo­gabb, minél többet tehet az embe­riségért. A bitófa alatt is megmuta­tom, hogyan hal még egy kommu­nista“. Aznap már reggel hallottuk, hogyan kopácsolnak a bitófa körül. Megtudtuk, hogy itt volt a hóhér, „a fekete ember” és megnézte az elítéltet. Aznap nem volt séta. Nem láttam a kivégzést, de mindnyájan hallottuk, amint érces, meg nem rez­zenő hangon kiáltotta a bitófa alatt: „Le a háborúval! Le Hitler­rel! Mi békét akarunk! Éljen a szabad, független, demokratikus Magyarország! Még a legvadabb pribék is tisztelettel beszélt erről a hősi halálról... Az udvaron csend van. Az egyik fal mellett furcsa deszka golyófogó. A deszkát széjjelkarmolták a sor­­tüzek. Az egyik végébe vaskarika nem erősítve. — Odavezették az áldozatot — folytatja kísérőm. — Kezét hátra­kötözték, oda, ahhoz a vaskariká­hoz. Az áldozat térdenállva, vagy leguggolva várta a halált. A sor­­tűz rendesen olyan közelről érte az elítélt fejét, hogy az arca a fel­­ismerhetetlenségig összezúzódott. Hogy megállapíthassák a személy­­azonosságot, a kivégzendők zsebébe cédulát tettek, amelyre fel volt írva a nevük. Oldalt mutat a­z udvar egyik sar­kába, amelyet már egészen elborított az árnyék. — Itt hevert napokig a kivégzett Kis, Tarcsay, Nagy tábor, nők holtteste ... Valóban alig volt hét, hogy ki ne végeztek volna em­bereket ... Alkonyodik. Az árnyaik lassan megnyúlnak. A börtön udvarán, ahol az akasztófák állottak, ahol annyi ember bukott el szétlőtt fejjel, ott a furcsa deszkafal mellett a nyár csendje uralkodik. A véráztatta föl­dön gyorsan nő a fű. Kovác­s Ir­ne dr. Buday-Godberger K­eemné úgy maga, mint gyermekei; dr. Buday Goldberger Antal is felesége Okány-Schwärz Vilma, B­u­­day. Goldberger Miklós és felesége Schröder Eta, Buday-Goldberger Friderika és férje Burg Mihály, nevelt leánya Pexpater Edit és kis unokái nevében mély fájdalomtól megtört saiwel jelenti, hogy drága jó férje, a legjobb arpa és szerető nagyapa dr. Buday-Golerger Leó a matzzt­auseni halál­táborban, né­met rabságban töltött 14 hónap után a felszabadulás perceiben tragikus körülmén­yek között el­­húnyt, örök gyászt és vigasztalan bá­­ivatot hagyott maga után. ­. Goldberger Sám. F. és Fiai Rt. igazgatósága, tisztviselői és munkássága őszinte fájdalommal jelentik, hogy elnökük dr. Buday- Goldberger Leo a mauthauseni in­tormál­ótáborban, hova a fasiszta gonoszság hurcolta 1A, német rabságban töltött 14 hónap után, súlyos megpróbálta­tások következtében el­hunyt. Bolgos ősök által, generációk során megépített vállalatunkat ő fejlesztette a magyar gyáripari termelés egyik legjelentékenyebb tényezőjévé és Szerzett gyártmá­nyainak az egész vil­ágon piacot és becsületet. Teremtő elméjének kihunyta, m­elyet lelkesedéssel és tehetséggel állított volna az or­szág újjáépítésének szolgálatába, mindannyiunk számára súlyos megpróbál­tatás. Legyen példa előttünk munkás élete, nagy ter­veket kigondoló szelleme és cse­­lek­vő akarata. SZABAD NÉP VASÁRNAP, 1945 JÚLIUS 1- Lakos és Székely speciális gépek gyára, Bpest, XIII. Béke­ tér 3., valamint az ugyanazon telephelyen működő Magyar ELEKTHERMAX Részvénytársasághoz a budapesti Nemzeti Bizottság által ki­­küldött Igazoló Bizottság felhívja mindazokat, akik fentnevezettt válla­­latok alkalmazottainak, továbbá utóbb nevezett vállalat igazgatósági és fel­ügyelőbizottsági tagjainak olyan ma­gatartásáról tudnak, amely a magyar nép érdekeit sértette vagy sérti, nyi­lasok, fasiszták, németbarátok voltak, bejelentéseiket 8 napon belül a bizott­­­ság elnökénél, Komlóssy Vilmosnál (Budapest, X. Szabóky­ utca 27.) te­gyék meg. Névvel és pontos címmel el nem látott bejelentések figyelembe nem vétetnek Az igazolandók névsora a vállalatok hirdetőtábláján kifüg­­gesztetnek 1354 holdas feloszlott birtokból 1350 holdat visszaigényel a fehérvári püspökség Sárkeresztúr határában fekszik a székesfehérvári püspökség 1354 ka­tas­ztrális hold szántóföldje. Mivel a püspökségnek másutt is van birtoka, viszont Sárkeresztúr határában a földhöz juttatandók arányához képest kevés a föld, a földigénylő bizottság a püspöki uradalmat teljes egészében felosztotta. Kezünkbe került a székesfehérvári püspökségnek a megyei földbirtok­­rendező tanácshoz intézett beadvá­nya, amely nem kis meglepetésünkre az 1354 holdból 1350 holdat a követ­kező címeken visszaigényel: 1. A fehérvári püspöknek a nem­zeti ellenállásban és a németellenes szabadságharcban szerzett kimagasló értemeiért 100 holdat; 2. templom fenntartására 30 holdat; 3. plébániaépület fenntartására 30 holdat; 4. a plébánosi javadalom kegyúri illetményeinek megváltására 100 hol­dat; 5. a püspöki iroda dologi kiadásai, továbbá fűtés, világítás, takarítás fe­jében 50 holdat; 6. a püspöki irodai személyzet, irodaigazgató, titkár, széktartó, vi­lági irodatiszt, irodaszolga teljes ellá­tása és fizetése fejében 500 holdat; 7. az egyházmegyei nyugdíjas pa­pok ellátására 100 holdat; 8. a szeminárium fenntartásához való hozzájárulás váltsága fejében 150 holdat; 9. a székesegyház belső felszerelé­­séhez és az istentiszteletek fenntartá­sához hozzájárulás fejében 100 holdat. Ez összesen 1350 hold. A visszaigénylő beadványból nyil­ván tévedésből maradt el a kerekké tevő 10. pont, pedig annak révén akár túl is lehetne jutni az igénybe­vett eredeti 1354 holdon. Hogy lehet, hogy erről meg­feledkeztek­. A Szovjetunió Magyarország felszabadítója és a magyar nép barátja A keddi pártnap menetrendje 1., Krisztina­ körút 139 6 Széll Jenő, 11., Fillér­ utca 34. 6 Baló László, DI. Fő­ tér 4 6 Máté György * — Újlaki csoport (Kedden) 6 Rott László. — Rómaifürdőd csoport (Szerda)­­7 Fülöp Péter. IV., Városház­ utca 14 6 Szalay a V Fürst Sándor.u 21b. 6 Orbán L VI. , Csengery.utca te. 7 Kovács Zoltán. — 1. körzet, Lehela, b­. Vzl Fapp La­jos. — 2. körzet, Andrássy-út 68. 7 Gár­­dos Gyöngy. — 6. körzet, Andrássy-út 6. 7 Morvai Mihály VII. , Erzsébe­t-körút 40. Réti L. — A Szoc. Dean. Párt demokrata helyisé­gében. Dohány-utca 71. Közös pártnap kedden,­­ Losonczy Géza VIII. , Tavaszmező.1­. 6[ 6 Sziklai S. — 3. körzet, Üllői­ út 6*4. 1 Fáy Boris —’ 1. körzet, Szentkirályi­ utca 16. 6 Hriv­­nyák J. — 4. körzet, Baross-utca 122 6 Kán­a Lőrinc. IX. , Köztelek-utca 8 5 Sebes István X. , Halom­ utca 31. *A6 Kállay Gy — 1. körzet, Üllői.út 12. 6 Visontai Ilona. — 3. körzet, Maglód­-út 18. 6 Lenkei Ottó. — 4. konzet, Századoe.u. 8. 6 Fle­­rek Zoltán. — 5. körzet, Gyömrői.út. 5 Galambos S. — 7. körzet, Kerepesi­-út 138. 6 Szabados J. — 2 körzet, Város­széli-telep ^»6 Nagy II. — 6» körzet, Tisztviselő­ telep (Szerda) 6 Garay Tibor. XI. , Horthy Miklós-út 29. ( dr Szőnyi Tibor. XII., Istenhegyi-út 8. ( dr. Halé« P. XIII. , Fáy.utca 18. Yn6 Kovács I. — 1. körzet, Madarász­ telep (Pista bácsi vendéglő) 6 Mulató J — 2 körzet, Dől­­mény utca 36. 6 Vér­émi F.­­ — 3. körzet, Róbert Károly.körút 36 6 Kocsis J. — 6. körzet, Teve .utca 41. (Keres-gyár) 6 Megadja József XIV. , Stefánia-út 61 6 Mód Aladár. — Kertváros (Kedd) 6 Tímár. — Hermina, mező (Szerda) 6 Zádor . — Kiszugló. (Szerda) 6 Erdőé. — P’osta-járműtelep (Péntek) 3 Komlósy Újpest, Árpád.u. (Ker.kávéház) , Apró Antal Kispest, Kisfaludy u 5­. Hl Há*i A. — 1 körzet, Vt 7 Egri Aranka. — 2 körzet, %7 Odor* Béla. — 3. körzet, Vtz Kyemecz Lajos. — 4. körzet,* Vzl Harmati Sándor. — 5.­­körzet, 7 Déri Ferenc. Rákospalota, Istvántelki kaszinó 6 Kiss József. Pesterzsébet, Kossuth­ u. 39. 6 Non György. — 1. körzet, 7 Veres József. — 2. körzet, 7 Samu József — 3. körzet, 7* Bán­fi János. 4. körzet, 7 Biró Károly. — 5 körzet, 7 Horváth János. — 6 kör­­­zet, Magyar­u és Csal­lököm, sarok, 7 Keleti F. Pestújhely. Ipartestület (Hétfő) 6 Kal­már Sándor Pestszentlőrinc, Barossa. 10. 6 G. Fa­zekas Erzsébet. Rákosszentmihály, Világ­mozgó (Péntek) 7 Piros László. XII. , Zugi­igei és Hűvösvölgyi szerve­­zetnél. Szilágyi E. fasor (Szerda) 5 Ga­­licza Károly. Cepel 1 körzet, Horthy Miklós­ út 19. (Csütörtök) 6 Kalamár J. — 2. körzeti Maros-utca 10 (Csütörtök) 6 Bakó J — 3. körzet. II.­ Rákóczi F.u. 100. (Csü­­törtök) 6 Thály Sándor’ — 5. körzet. Ungvári­ u. 8. (Vasárnap) 6 Kovács F. Csillaghegy, Csillag­ mozgó (Szerda) 7 Hegedűs József ÜZEMI PARTNAPOK IV. , Belvárosi Főposta (Szerda) 3 Gáthy István. — Vízművek. Egyetem.u 2 (Péntek) 3 Major Tamás. V. , Szikra-nyomda, Arany János.u. 10. Lakatos Béla. VT., MÁV. igazgatóság, Andrássy-út 76. 3 Siipos István. — MÁV Nyugati pá­lyaudvar és 60-es posta Nyugati p. u. remiz. 3 Kovács Zoltán.. — MÁVAUT. Lők­nortár-u. és Szabolcs-u sarok. %4 Se­­besy Imre. — Be­sz­­kárt főműhely és Gundel vendéglő. Városliget Ho Béki Ernő. VII. , Keleti Milsa. Kocsihivatal Moz­­dony­vezetők Otthona, Verseny­ utca 1 (Hétfő) 4 Szikra Sándor. — Posta 70. 72-es, 78.a., Postás István­ út 44. I. em. (Szerda) 6 dr Weil Emil. — Beszkárt központ, Erzsébet-körút 49. I. em. ( Szombat) 3 Palkó S. — * Athenaeum. Rákóczi-út (Csütörtök) 4 Kopta Károly. — Eka, Bethlen Gábor­ u. (Péntek) 126 Torma Lajos. — OMTK. Rottenbiller-u (Csütörtök) 4 Szilágyi Pál. VIII. Ganz.gyár, Szabóki-utca 47 (Szerda) 3 Tömpe István. — Fogaske­rék, Üllői-út 66 (Szerda) 5 Nagy Tamás — Józsefvárosi - u., Salgótarjáni-út 1 3 Kristóf Károly. — Rókusz kórház/­­Szerda) 3 Lukács László. — Tűzoltók (I ) Kun.u 4 (Szerda) 5 Benedek Pál — Tűzoltók (n.) Kun-u. 4 (Csütörtök) 5 Abonyi Ferenc. Csatornafenntartó, Ke­repesi-út 21. (Szerda)­­5 Ervész József. — OTI. Fiumei út 19 (Szerda) 4 dr Kádár Iván. — József telefonközpont. Mária Terézia-tér (Szerda) 3 Medgyes Béla — OTKA. Treffort­ u. 3. (Szerda) 172 Kállai Magda. — Magyar Távirati Iroda (Hétfő) %4 Molnár László IX. , Hungária kénsavgyár, kéj*-utca (Szerda) 3 Balassa Béla — Fűtőház (Csütörtök) 4 Papp Sándor — W. M. konzervgyár (Csütörtök) 3 Horváth And­­rás. — Ferencvárosi Fűtőház (Csütörtök) 1 5 Bárd Ármin. — Schmidt és Császár­malom (Szombat) 12 Szipka József. — Szivattyútelep (Csütörtök) 4 Asztalos ! — Hungária Vegyi és Kohó, Dlótos-út (Csütörtök) 3 Pozsonyi István. — Mária Valéria,fcelép. Ecseri-út 4.­­(Szerda) 6 Korbácsány P. — Községi Élelmiszer Üzem, Sorok­sári­ út 58. (Szerda)­­4 Koós Béla. — Ferencvárosi p. u. (állo­másépület) (Csütörtök) Horváth A. — Hazai Fésüsfolyó, Soroksári-út 164­­3 Solt Jenő. — Gizella gőzmalom (C­sü­­törtök) 12 Papp Sándor — Szent István, kórház (Csütörtök) 5 Kiss Zoltán. X. , Beczkürt 3 Flórek Z. — Mávag, %4 Fóris Sándor. — Richter 5 Róna I. — Dohánygyár. 5 Szinai Miklós. — Kro­­k­upper 5 Juhász István. — Gumigyár, %4 Kubányi István. — MÁV Északi Fő­­műhely (Szerda) 5 Demeter György — Schuller J­­24 Flórák Emil — Hubert és Sz­üli A .út 124 Lenk­ey Ottó — Gyűjtő (Csütörtök) 6 Nemes Béla* — Magnezit (Csütörtök) 6 Sankó István — Vigodni bőrgyár (Csütörtök) 5 Kö­­­vács Miklós XIII., Magyar Acélgyár, fi (Hétfő) Vz. Ratkó Anna. — Ganz ,hajó­­gyár, Medep­ u. 8. (Csütörtök) %6 Zen­­tai Béla — Elzett Csavar, Tudor, Her­mann gyárak, Bencze­ utca 1—3 (Kedd) 5 Sollner József. Kispest, Hofheil­r.gyár, állomút (Kedd) %6 Kende István. Dunakeszi Főműhely (Kedd) 6 Köböl József. Csepel, Papírgyár (Csütörtök) %4 Vida Lajos. — Posztógyár (Csütörtök) 3 Ba­log Jenő. — Vámmentes kikötő (Csü­törtök) 3 Löke Péter. — Mauthner­ gyár (Csütörtök) 6 Grediczereivszky József. Csepelen a pártnap hétfő délután fél 6 órakor lesz, előadó: Kossa István. Párttagok részére a megjelenés­ köte­­lező, vendégeket szívesen látunk kérjük az elvtársaikat, hogy a pártnapon ponto­san jelenjenek meg. PARTÉLET A Magyar Kommunista Párt VI. kerü­leti Szervezetének 3. körzete hétfőn, július 2 án d. u. 6 órakor párttag értelkein­etet tart Csengery­ utca 68. sz. párthelyiségünk­­ben. A megjelenés kötelező. A budapesti törvényhatósági bi­zottság kommunista tagjai (szak­­szervezetiek is) hétfőn délután 4 órakor összejövetelt tartanak. Fel­tétlen megjelenés! SZAKSZERVEZETI HÍREK A Budapest és környékén dolgozó sza­­kaszok július 2-án délután 6 órakor érte­­kezletet tartanak a Ruházati Munkások Szabad Szakszervezetének helyiségében (Almássy­ tér 2.). A Magánal­kalmazottak S­zabad Szak­szervezete Grafikai Szakosztálya július 2-án délután fél 6 órakor a Dob­ utca 90. szám alatti helyiségében ü­z­emi bizott­sági és bizalmi értekezletet tart. A Vág- és Fémöntődei Munkások Szervező­ Bizottsága július 2-án délután 6 órakor alakuló ülést tart a Vasas-szélő­­házban A volt Gépkocsiszertári szakmunkások és segédmunkások igen fontos ügyben július 1.én, vasárnap délután 4 ór­akor jelentkezzenek a sashalmi Kan­tier­­féle­ vendéglőben. Neumann Sarolta úgy a maga, mint özv. Klekner Lászlóné és családja nevében, valamint a Klek­­ner-gyár összes alkalmazottai mély­séges fájdalommal tud­ják, hogy Neumann Gyula a Klekner gyár cégvezetője f. hó 29 én tragikus hirtelenséggel elhunyt. A vállalatnál eltöltött 43 év­ fáradhatatlan munkássága alatt mindenki szenvzetét és nagyrabe­csülését kiérdemelve edduo­ytával mély gyászt és pótolhatatlan űrt hagyott maga után. Az elhunytat július 2-án d. u. fél 2-kor a rák­os­ke­resztúri köz­temetőben, az evangélikus egyház szertartása szerint helyezik örök nyugalomba

Next