Szabad Nép, 1945. július (3. évfolyam, 79-104. szám)

1945-07-21 / 96. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÉP •31 Mura marsall autót bocsátott a nemzetgyűlés elnökének rendelkezésére — A szövetségesek pár napon belül kiadják Szálasit és társait, jelentette be Gerő Ernő elvtárs —Erélyes intézkedések a papírellátás biztosítására — Megakadályozták a Ganz-gyár munkásai egy igazgató igazolását . Tildy a szlovákok és a magyarok közös érdekeiről A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT HONTLAPJA I. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM Mincs kegyelem! A legsúlyosabb ítélethez még a a fele is sok lett volna annak, amit Béldy elkövetett. Ha egyebet nem cselekedett volna, csak azt, hogy népünket és országunkat segített belesodorni a világtörténet legaljasabb rablóháborújába, már megérdemelné, hogy bűneit kötéllel mérjék. Béldy azonban sokkal többet is megtett ennél. Ifjúságunk színe-virágát rontotta meg. S mikor már a magyar fiatalságot az önálló gondolkodás és szabad cselekvés képességétől megfosztotta, eladta őket Hitlernek. „Urat cserélni könnyű“, mondta Kossuth Lajos. S valóban az a magyar ifjúság, amelyet Horthyhoz szoktattak nevelői, különösebb lelki megrázkódtatás nélkül mehetett kiszolgálni Hitlert is — vezérének, Béldynek jóvoltából. Hogy a magyar ifjúságot a nemzeti veszély legsúlyosabb pillanataiban pusztulásra adta el Béldy, ez volna az ő legnagyobb bűne, ha nem volna még egy ennél sokkal súlyosabb is. Főbűne pedig az, amivel éppen védekezni akart, hogy ő előre látta a bekövetkező eseményeket. Tudva-tudta, hogy ezt a háborút a demokrata hatalmak fogják megnyerni, hiszen mint attasé többször is szolgált a nagy demokrata országok fővárosaiban és ismerte ezeknek az államoknak roppant gazdasági és katonai erejét. Tudta tehát előre, hogy az ország pusztulásra jut és szégyenpadra kerül, ha hadra kel a demokrata nagyhatalmak ellen. Béldy mégis egyik vezetője volt ennek a háborúnak és azt üzente az ifjaknak: inkább pusztuljatok az utolsó szálig!... Tehát tudta előre. Rosszabb ez, mintha valaki a ráibizott vakot nekivezeti a szakadéknak . Rosszabb, mert itt olyanról volt szó, aki látott volna, ha a szemét ki nem szúrják éppen Béldy és társai Megvakították a magyar népet, hogy a szakadékba vezethessék, s hogy annyi szenvedés után dicstelen végre juttassák. Meg kell állapítani, hogy Béldy nem egyedül követte el bűnét. Erre a nemzetellenes gonosztettre egyedül ő maga kevés is lett volna. De akadtak bűntársai elegen. Bűnös ebben az egész Horthy-rendszer, élén magával Horthy Miklóssal. Ez a politikai bűnszövetség értette a módját annak, hogy miképpen kell hazafias szólamokkal kábulatba ringatni a magyar népet. Nagyon is értették a módját annak, hogy amikor magukat már kevésnek érezték az emelkedő nép nyaka között, akkor onnan vegyék az aljas szövetségest nyomatéknak, ahol éppen kínálkozik. Ez a gonosz szükség boronálta össze őket Mussolinival és Hitlerrel is. Hogy a segítségért fizetséggel tartoztak, az nyilvánvaló. Meg is fizettek érte az országéból. Törvényellenesen hadat üzentek. Törvényellenesen odadobták honvédeinket idegen ország háborújába rabszolgának. Ételünket, italunkat, munkánk minden eredményét odaadták a fasiszta gyilkosoknak csak azért, mert segítettek nekik abban, hogy elnyomják az ország népét, a magyart. Törvényellenesen eladták fiainkat Hitlernek. (Ezt Béldy csinálta.) Ezeket a nemzetellenes gonosztetteket egy törvénytipró gaz rendszer vezetői, Horthy és bűntársai követték el, köztük Béldy maga is. Amikor védekezik, vádol. Amikor hivatkozik felelőssége korlátaira, a szolgálati kötelmekre, a függelemre. Horthyékat idézi a vádlottak padjára. De ugyanakkor elmarasztalja önmagát is. Mert törvénytipróval szemben nem kötelezhet sem szolgálat, sem függelem. Törvénytiprónak bűntársai vannak és nem alantasai. Olyan bűntársai, akiknek bűnhődniük kell, mert a meg- ÁRA 2 PENGŐ SZOMBAT, 1945 JÚLIUS 21 Béldyt halálra ítélte a Népbíróság A Horthy-politika felelősségéről beszélt az ügyész Pénteken reggel ezrekre rugó tömeg vonult fel hatalmas táblákkal a Népbíróságra. A táblákon ilyen feliratok: „Halál Béldyre!“, „Bitófára a magyar nép árulóival!“. A Néptörvényszék épületeinek falaira röpiratokat függesztettek ki, amelyeken ez állott: „Hol van a fiam, kérdi 300.000 magyar anya? Feleljen Béldy vezérezredes úr, aki ágyútölteléknek dobta oda fiainkat a német rabló imperialista törekvéseknek!“ A tüntető tömeg benyomult az esküdtszéki terembe, amely azonban szűknek bizonyult az érdeklődök befogadására és nagy részük kiszorult a folyosókra. Fél 11 kor, amikor fegyőrei között bevonult a tárgyalóterembe Béldy Alajos, a hallgatóság percekig felháborodva tüntetett ellene. Körülötte rendőrkordon sorakozott fel, hogy az esetleges meglincseléstől megvédje. A tárgyalást vezető Egyed Lajos tanácselnök először Vörös János honvédelmi minisztert hallgatta ki, aki többek között elmondta: Moszkvában olvasott arról, hogy Béldyt tavaly október 16 án letartóztatták, de a letartóztatás körülményeiről nem tud semmit. Keve János őrnagy, Béldy volt személyi segédtisztje a hallgatóság gúnyos és felháborodott közbekiáltásai közepett igyekezett menteni volt főnökét. Közben a hallgatóság soraiban helyet foglaltak Erdei Ferenc belügyminiszter, Farkas Mihály és Kovács Kálmán államtitkárok és a jogászélet számos kiválósága A két tanúvallomással be is fejeződött a bizonyítási eljárás és Szegő Vilmos főügyészhelyettes a tárgyaló,terem feszült izgalma között megkezdte vádbeszédét. Azt fejtegette, hogy az ezeréves Magyarország legszomorúbb korszaka azon az őszi nappon kezdődött, amikor szürke lován megjelent a volt kormányzó s körülvette magát olyan emberekkel és kamarillával, amely a mai helyzetbe juttatta az országot. Ezek merték becsmérelni a felszabadító dicső orosz hadsereget (percekig tartó taps és éljenzés), amelynek segítsége nélkül éhhalál pusztította volna el a legjobb munkáskezeket és nem lehetett volna tisztességes életet kezdeni. Amikor Horthy elhatározta, hogy német és olasz mintára Magyarországon is felállít egy ifjúsági szervezetet, a vezetésre alkalmasabb egyént nem találhatott volna, mint Béldy. Nem hivatkozhatik arra, hogy katona volt és parancsot teljesített. Miért vállalt ilyen szerepet? A fasiszta európai ifjúsági szövetség egyik megalapítója volt. — Gyilkos! Halál reá! •— kiabálta a hallgatóság. — Akit az ifjúság legfőbb vezetésével bíznak meg, annak kötelessége lett volna törődnie, hogy tisztességes magyar érzésre neveljék a fiatalságot, ehelyett gyűlöletre nevelték. — Gyilkosokat neveltek! — zúgott fel a tömeg. — Béldy felelőssége nem vitatható és az ifjúságot megrontó szegyéért a legsúlyosabb büntetéssel kell sújtani. Béldy sápadtan, le-lecsuskódó szemekkel hallgatta az ügyész súlyos vádjait, amelyek hallatára a hallgatóság újra és újra percekig tüntetett Béldy ellen. A továbbiakban azt fejtegette az ügyész, hogy Béldy magas pozícióban volt és innen a háborúban való fokozottabb részvétel érdekében igyekezett befolyásolni a közfelfogást. Közben az ellen az ország ellen is uszított, amelynek köszönhetjük, hogy most szabadon beszélhetünk. A tömeg ismét lelkesen éljenezte Oroszországot és a Vörös Hadsereget. — Megmérgezte az ifjúságot — emelte fel hangját az ügyész — és ez az ember merte mondani, hogy a keresztény kultúráért küzdünk a németek oldalán, holott a történelemből tudhatta, hogy Magyarországnak sohasem volt nagyobb ellensége, mint a német. A vádbeszéd után a közönség ütemesen kiabálta: Kötelet Béldynek és Dr. Halász Lajos védőbeszéde alatt állandóan felzúgott a tiltakozás moraja, különösen mikor azt a kijelentést tette, hogy két vád ellen kell küzdeni: az egyik az utca vádja, a másik a népügyész vádja. Hosszú tanácskozás után a délutáni órákban hirdette ki az elnök a Népbíróság ítéletét, amelyben Béldyt kötél általi halálra ítélte. A közönség hosszan éljenezte a Népbíróságot. Az elnök az ítélet indokolásában ismertette Béldy beszédeit, amelyek mind a háborúban való kitartásra és részvételre uszítottak. Ezek a beszédek — mondotta az elnök —■ kimerítik a háborús bűncselekményt, amely oly súlyos, hogy azzal csak halálbüntetés van egyenes arányban. Enyhítő körülményt a bíróság nem talált, súlyosbító körülmény volt, hogy közszolgálati vezetőállását és magas katonai rangfokozatát használta fel az izgatásra, amikor pedig saját vallomása szerint is Magyarországnak a háborúban való részvételét katasztrófának tartotta és a háború kimenetelét világosan látta. Az ítélet elhangzása után mind Béldy, mind védője kegyelmet kért. A Népbíróság ezután kegyelmi tanáccsá alakult át és zárt ülésein hozta meg döntését. Béldyt a közönség hangos tüntetése közben rendőrök sorfala között kísérték vissza cellájába. Sztálin és Churchill háromórás tárgyalása Potsdamban Tito: Viszonyunk a szomszéd államokkal mind jobban megszilárdul — Minimálisan 22 millió ember pusztult el a háborúban — Magyar jelöltek sok szerb szavazatot kaptak a vajdasági választásokon Truman elnök Berlinben beszélt az amerikai katonákhoz. Többek között a kvetkezőket mondotta: — Az amerikai nép egy jobb, békés világ eljövetelét várja. Nem feledkezünk meg arról, hogy mi a békéért küzdöttünk és az emberiség jólétéért, nem pedig hódításért. Nem akarunk területi nyereséget, sem anyagi előnyt. Békét és fejlődést akartak a® egész világ számára. Churchill miniszterelnök három óra hosszat tárgyalt Sztálin generáliszszimusszal. A tárgyaláson és az ezt megelőző vacsorán a tolmácsokon kívül senki más nem volt jelen. Egyébként a Potsdamból érkező hírek még mindig nem menték túl az étlapok és a látogatások ismertetésén. Egy washingtoni hír szerint Truman elnök segítséget ígér Európának, de ellenértéküt megkívánja: Európa tegyen meg mindent, hogy Amerika minél gyorsabban befejezhesse a japán háborút. Ezzel kapcsolatban Capehart amerikai szenátor úgy nyilatkozott, hogy a japán békehírek konkrét tényeken alapszanak és a potsdami tárgyalásokon is szó van ezekről. Japán veresége A szenátor megállapítja, hogy Japán máris vereséget szenvedett, de Amerikának meg kell jelölnie a feltétel nélküli, vagy feltételhez kötött fegyverletétel pontjait. A háború gyors és győzelmes befejezése minden szabadságszerető, demokratikus és emberiesen gondolkodó nép közös ügye. Egy svájci szakértő szerint a háború, amely 2077 napig tartott, a katonák közül 12—15 millió, a polgári lakosság köréből pedig 10—15 millió halálos áldozatot követelt. Eddig tehát minimálsan 22, de lehet, hogy 30 millió halott. Ehhez járul még 10—12 millió rokkant, őrült és gyógyíthatatlan beteg, csúfolt, kijátszott, becsapott és tönkrenyomorított nemzet új útra akar lépni és hogy léphessen, lába elől elhányja a gazt. Hiába rikoltoznak egyes tájakon azért, mert egy marokra való kis nyilast szabadon eresztettek. Jól tették! Azokból még kikerülhetnek rend sebesültekkel, özvegyekkel és árvákkal a háború áldozatainak száma még sokkal több. A háború másik oldalát mutatja egy amerikai hír, amely szerint az Egyesült Államok 1942-ben 4100, 1944-ben 7400 millió dollárt költött havonta a háborúra. Az államadósság 1944 végén 230.600 millió dollár volt. Az amerikai felfogás egészséges irányára mutat Patterson amerikai államtitkárnak egy nyilatkozata. Egy képviselő ugyanis azt a kijelentést tette, hogy Stimson hadügyminiszter azért kénytelen lemondani, mert megengedte, hogy kommunisták szivárogjanak be a katonaság körébe. Az államtitkár erről kijelentette: az a tény, hogy valaki a Kommunista Párthoz tartozik, vagy a spanyol háborúban részt vett, nem akadályozza meg senkinek az előrehaladását a katonai pályán. Tito a szakemberekről Tito tábornagy Újvidéken nagy beszédet mondott, amelyben kitért az időszerű napi kérdésekre és az ország külpolitikai céljait vázolta, beszédéből a következőket idézzük: — A vajdasági választások kitűnően sikerültek. Rövidesen megtartják az országos választásokat, amikor döntenek az ország államformája felöl. Ma nem az a kérdés, hogy Titónak ilyen, vagy olyan kormánya lesz-e, hanem az ország jövőjéről van szó... Szakértőkre, tapasztalt tisztviselőkre, politikusokra is szükségünk van, kik a mi vonalunkon haladnak. Olyan szakemberekre van szükdés munkásemberek. De a vezetők, a háborús fenevadak, az embernyúzók, a főpribékek, akik egész megyéket néptelenítettek el egyik napról a másikra, azok nem fognak szabadulni. A Nép bíróságának a Nép szellemében kell mérni az igazságot. És a Nép azokra kétség, akik dolgozni s nem rombolni akarnak. Aki dolgozni akar, tekintet nélkül arra, hogy tisztviselő, értelmiségi, akármilyen szakmához vagy párthoz tartozott a múltban, elfogadjuk ... Ha az egész régi állami apparátust fel tudtuk volna használni, nem hoztunk volna az állásokba partizánokat ... De nincs elegendő szakemberünk, ebben van a gyengeségünk. Ezt a gyengeséget kihasználják népünk ellenségei... A népnek ebben segítenie kell bennünket, mert mindent nem oldhatunk meg egyedül. A külpolitikai kérdésekről a követkzőket mondotta: — Viszonyunk napról napra mindjobban megszilárdul a szomszéd államokkal, azokkal az országokkal, amelyeknek ma népi kormányaik vannak... Azt akarjuk, hogy szilárd kapcsolatok fűzzenek össze és gazdasági és politikai együttműködéssel még jobban megerősítsük országunkat ... Soha nem követeljük az elszigetelődés politikáját. Végül kijelentette Tito, hogy Jugoszlávia egységét minden erővel megvédik és igyekeznek békés úton felépíteni Jugoszlávia jövőjét. A jugoszláviai helyzetre igen jellemző, hogy a különböző nemzetiségi szavazók megtalálták egymást a vajdasági választásokon — írja a Borba. — A választásokon sok szerb is magyar jelöltekre szavazott. Jelentik még: Szung, Kína miniszterelnöke szerint a Japán elleni háború még ez évben, de legkésőbb 1946 elején véget ér. Szung nyilatkozata az első jóslat a háború időtartamára nézve. A miniszterelnök nagy megelégedéssel nyilatkozott moszkvai tárgyalásáról és kijelentette, hogy a kínai kormányt rövid időn belül teljesen újjáalakítják. Negrin, a köztársasági Spanyolország utolsó miniszterelnöke Mexikóban minisztertanácsot tartott, amelyen a spanyol pártok egységét igyekeztek megoldani. A francia Kommunista Párt, elvben az egyetlen és szuverén alkotmányozó gyűlés mellett foglalt állást. Piacenzában letartóztatták Mateotti gyilkosát. A Németországot megszálló amerikai hadsereg szabadon bocsátott másfélmillió német katonát. Ez a szám egyharmad része az amerikai katonák által ejtett valamennyi fogolynak. Belgrádiam véget ért a balkáni ifjúsági kongresszus, amely megalakította a Balkáni Országok Ifjúságának Tanácsát. A szovjet hatóságok 250 tonna rotációs papírt adnak a magyar sajtónak közölte Puskin követ a miniszterelnökkel A Szövetséges Ellenőrző Bizottság politika-, tanácsadója, Puskin követ, pénteken délben egy órakor látogatást tett a miniszterelnöknél. Az időszerű politikai kérdések megbeszélése után közölte, hogy a szovjet hatóságok 250 tonna rotációs papírt bocsátanak a demokratikus magyar sajtó rendelkezésére. halált, akik a népet ámították és pusztították. Ez a jog, ez a törvény, ez az igazság. Béldy az első, de korántsem a legnagyobb és főként nem az utolsó. Ma jött a bejelentés, hogy a Szövetségesek rövidesen átadják a magyar Nép-V»rr''e!áp*TipV 0 1 c* rr*-» - orwVKJ-i' 0 ' i bűnösöket: Szálasit és társait. A nép bírái előtt fogja látni Béldy után a többit is: a cinkosokat, a főbűnösöket, népünk megrontóit. Az ifjúság gyilkosa, Béldy után az ország gyilkosai következnek Nincs kegyelem, h ui - «-«in-