Szabad Nép, 1945. szeptember (3. évfolyam, 130-154. szám)

1945-09-16 / 142. szám

Demokratikus egészségügyi politika írta: Molnár Erik népjóléti miniszter Az összeomlott reakciós rendszer a közegészségügy területén is demagóg kirakatpolitikát folytatott. Mutatós intézményekkel törekedett elfedni a valóságot, a mezőgazdasági munkástömegek teljes elhagyatottságát, a külvárosok nyomortelepeit, amelyek melegágyai voltatt minden betegségnek. Népélelmezési bizottságot létesített, hogy a dolgozókat megtanítsa, miként kell helyesen táplálkozni, amikor a dolgozók azért szenvedtek, mert kereseti viszonyaik következtében nem tudtak elégséges táplálékhoz jutni. A demokratikus egészségügyi politika nem látszatok keltésére igyekszik. Céljául a nép egészségének gondozását tűzi ki. Tisztában van azzal, hogy a nemzet legértékesebb vagyona a dolgozó nép munkaereje. Ezért legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy a dolgozók munkaerejét épségben fenntartsa, tehát az ember egészségét ártalmaktól megóvja. Nem vár addig, amíg az emberek megbetegszenek, csak akkor siessen segítségükre orvossal, kórházzal. A társadalmi viszonyok olyan átalakítására törekszik, amely mellett az emberek minél kevésbé vannak kitéve a megbetegedésnek, minél kevésbé szorulnak rá kórházi ápolásra- Az orvos gyógyító szerepét kibővíti tanácsadó, felvilágosító szerepével, s így az orvostudományt a betegségek megelőzésének szolgálatába állítja. A demokrácia felemeli a tömegek anyagi és kulturális életszínvonalát s ezáltal megteremti az egészséges élet általános feltételeit. A demokratikus egészségügyi politika gondoskodik a népélelmezés észszerűsítéséről, a lakás- és üzemi építkezéseknél az egészségügyi szempontok érvényesítéséről, népfürdőket állít fel, kifejleszti a munkaegészségügyi szolgálatot, felveszi a küzdelmet a népbetegségekkel, a tüdővésszel, a nemi bajokkal, így létrehozza a maga szűkebb területén az egészséges élet különös feltételeit. A betegségek megelőzése mellett nem hanyagolja el azok gyógyítását sem. A társadalmi betegbiztosítás kiterjesztésével, szolgálatai fokozásával, a kórházak szaporításával, színvonaluk emelésével teljesíti a társadalom kötelességét megbetegedett tagjai iránt. Növeli az állam befolyását a közegészségügyre, de ugyanakkor biztosítja a dolgozók, a nép közreműködését az egészségügyi kérdések megoldásában. Abból indul ki, hogy amint a dolgozók felszabadulása csak saját maguk műve lehet, úgy egészséges életük feltételei is csak aktív részvételükkel valósíthatók meg. Ezért a közegészségügy terén is nem egyszerűen társadalmi, hanem népi szerveket hív életre. S egyúttal a közegészségügy személyzetét, az orvosoktól a védőnőkig demokratizálja, lehetővé téve a munkás- és parasztifjúság számára a közegészségügyi pályára való elhelyezkedést, így válik a demokráciában az egészségügyi politika a népegészségügy emelésének eszközévé, a nép által s a nép javára. 95 Kitalálás és szem díszedett hazugság66 — állapítja meg a Jegyhivatal a Kis Újság botránycikkéről Felkérték a Magyar Országos Tudósítót a következő nyilatkozat közlésére! „Budapest Székesfőváros Központi Jegyhivatala hivatalosan jelenti, hogy a Kis Újság-1915 szeptember 16-tki, vasárnapi számában „Botrányos visszaálés a Lónyay utcai jegyközpontban" című cikk elejétől végig kitalálás és szemenszedett hazugság. Az történt mindössze, hogy a jegyközpont egy tisztviselője pillanatnyi elmezavarában agyonlőtte magát. A jegyközpont vezetőjének leváltása is a megírt esettől teljesen függetlenül történt. A cikk tipikus példája annak, hogy rágalommal és hazugsággal hogyan lehet félrevezetni az éllmiszer-nehézségek miatt amúgyis nyugtalan közönséget. Ehhez nem kell kommentár. Bókay János, Hegedűs Tibor és Túrai Ida a Népbíróság előtt A Színész Szakszervezet igazolóbizottsága Túrai Idát eltiltotta a működéstől, mert tavaly részt vett a Magyar Művészek Háza ülésén, amelyen kihirdették a baloldali elemek kizárását és szoros kupcsolatot, tartott fenn a jobboldali gondolkodású Murát Lilivel és Vaszary Piroskával. A bizottság döntése ellen Túrát fellebbezett a Népbírósághoz. A nagy érdeklődés közben megtartott tárgyaláson Túrát tagadta, hogy jobboldali gondolkodású lett volna. Tanúképpen kihallgatták Stella Adorjánt, Fényes Szabolcsok Faragó Babát, akii megerősítették Tarai védekezését A Népbíróság ítéletében jövő év március 15-ig eltiltotta Tarait a fellépéstől. Ezután Bókay János író, a Révaikönyvteladó vállalat vezérigazgató, Jánate ügyét vették elő, akit a könyv- teiadók és könyvkereskedők igazolóbizottsága vezető állásra alkalmatlannak talált, mert háborút dicsérő beszédeket tartott és népellenes intézkedéseket hajtott végre. A Népbíróság előtt tagadta, hogy jobboldali lett volna, arra hivatkozott, hogy az Újságírók Szövetsége és a Révai RT igazolóbizottsága igazolta. A Népbíróság kimondotta, hogy Bókay Ügye nem tartozott a Könyvkiadók és Kereskedők igazolóbizottsága elé és az ügyet áttette a Révai Könyvkiadó Vállalat igazolóbizottságához. Ezután áttértek Hegedűs Tibornak, a Vígszínház volt igazgatójának ügyére, akit az igazolóbizottság eltiltott a működéstől, mert mindvégig a Vígszínház élén maradt és a fasiszta- színészkamarának választmányi tagja volt. Hegedűs ügyében a tárgyalást elnapolták. KfIt. 5 ISIlSS szennyesek szaküzlete Llenés M Ml, /f., Teráz-Kerút 51 s. Nyugatinál 10 Gyors-Semce kft. Laboratórium: Szabó József* utca 12. Telefon: 220*202 Áivevőhelyek ezenkívül: thökölyeut 3. (Vörös) Tel.: 222*441 Horthy Miklós»ut 46. (Magyary.) Pozsonyi*«1 10. (Borsody.) BÁLLOM és esőkabátok A O r P Városház utca 4 sz . JT létemalet. r • itwmcmtsi*;rnsier,jMxto RADIOT-RADíOCSÖVET alkaírésaelsaf. ' qma”a?abb áron VÉS&BOL BELGRADER és MAULIS ___RAnAV-UíCA 11. TEUTON: 18S-303 VASARXA?, 15-15 KHFHMBÍHB IS A háztömbmegbízottak gyűlésén S@t@prezték a Kisgazdapárt jobbszárnyának m©st©rk©dés©it A házmegbízottak után a házmestereknél próbálkoznak A Belváros tömbmegbizottai csütörtökön este hayos gyűlésen tiltakoztak a támadások ellen, amelyeket a Kisgazdapárt rendszeresen intéz a házmegbizottató ellen. Már a gyűlés megnyitása előtt hangos kis a kiadások hangzottak el az alaptalan vádaskodások miatt, amelyekkel a Kis Újság éket akar verni a házmegbiztottató körré. A gyűlésen Bors Jenő, a Budapesti Házmegbízottak Testületének elnöke megállapította, hogy a kerületben a Függelen Kisgazdapárt a bajkeverő szerepére vállalkozott. A házmegbízotti testület kimondotta, hogy nem kívántja a napi politika küzdelmeibe vonni a testületet. Viszont azt kell tapasztalniuk, hogy a házmegbízottaknak ezt a magatartását csak a munkáspártok respektálják, míg a Kisgazdapert. léptennyomon erőszakos akciókkal kísérli meg, hogy a házmegbizottakat eltérítse helyes álláspontjuktól. A házmegbizottaktól állandóan érkeznek a panaszok a kisgazdapárti erőszakoskodásokról és amikor csődöt mondanak a házmegbizottaknál, a házmestereket próbálják felhasználni a választók befolyásolására. Kisgazdapárti megbízottak járnak mindenütt a kerületben, a házmestereket a lakók névsorának kiszolgáltatására kérik és a lakók pártállása iránt tudakozódnak. A Magyar utca 27- számú házban a házmegbízott igazoltatott is egy ilyen melléklépésen járó kisgazdapárti agitátort. Ugyanakkor, amikor a Kis Újság 28.000 házmegbizott közül kettőthármat kipécéz és baloldali erőszakoskodással vádol , a Kossuth Lajos utca 8. számú ház kisgazdapárti házmegbizottja a ház válusztógyilésén nem engedte felszólalni a többi párt szónokolt. Dr. Reicher Endre, a Prohászka Ottokár utca 10. szám kisgazdapárti házmegbizottja külön szervezkedésre igyekszik rábírni a házmegbizottakat és arra biztatja őket, hogy ne kövessék a Házmegbízotti Testület utasításait, ő maga, ahelyett, hogy kötelességszerűen ellenőrizte volna, a számlálólap kitöltött rovatainak helyességét, a 7 ik rovatot (Nem esik-e a túloldalon felsorolt kizáróokok valamelyike alá?) ezzel a szöveggel töltötte ki: ,.Az összeírott, fél bemondása szerint kizáró ok nem forog fenn." Kató Dániel kisgazdapárti házmegbízott, a Cukor utca 4. számú házban még tovább ment és kijelentette, hogy nem hajlandó kitölteni a számlálólap II. rovatát (Mi a foglalkozása ?) sem a jelenlévő, Sem a távollévő lakókról, főként pedig nem hajlandó a 7-ik pontban foglalt kérdésekre válaszolni, mert az neki nem kötelessége. Az 1945 szeptember 12-én a IV. ker. Elöljáróságon felvett jegyzőkönyv szerint az elnök felolvassa a számlálólap hátlapján lévő tudnivalókat, amelyből kitűnik, hogy, a házmegbízott köteles a számlálólapot kitölteni és felteszi a kérdést: Ezek után is megtagadja-e a vonatkozó rendelet végrehajtását? Válasz: a 7ik rovatot ezek mán sem hajlandó kitölteni. A kisgazdapárti házanegazottak egy része nyíltan szabotálja a rendeletet, sőt ellene dolgozik. Egy másik jegyzőkönyv szerint ugyanez a Kató Bániel, mint tömbmegbízott három héten keresztül nem jelentette a házmegbízott testületnek, hogy az Egyetem utca 1. számú házmegbízottat le kell váltani, mert munkahelyén nem igazolták. Külön bizottságot kellett kiküldeni s■. összeférhetetlenség megállapítására, esete ezután lehetett új házmegbizottat választaná. A kerületnek ilyen kisgazdapárti kiskirályai igyetkeztek ellentéteket kelteni a házmegbizotti testületben. — A Házmegbizotti Testület, erélyesen tiltakozik a Kisgazdapárt széthúzást keltő mesterkedései és nyílt támadásai ellen — mondotta Bors Jenő elnök. Ez a testület a fiatal, magyar demokráciának a nép által választott demokratikus testület és joggal hiszi magáról, hogy Budapest népét képviseli. Ha a Független Kisgazdapárt sajtója azzal vádolja, ezt a testületet, hogy baloldali beállítottságú, ezzel nem bennünket vádol meg, hanem a mi megbízóinkról, Budapest népéről állítja ki a baloldaliság bizonyítványát. SPORT 12 FONTBÓL ÁLL a Nemzeti Sport Bizottság kiáltványa, amelyben leszögezi a magyar demokratikus sport kívánságait. A kiáltvány követeli: a sport intézményes állami támogatását, a lóverseny jövedelmének 20 százalékos hozzájárulását az embersport javára, a testnevelési adók eltörlését. A sport képviselőinek a törvényhatóságban és a nemzetgyűlésben való részvételét, sportönkor■ mánylatot, a Testnevelési Főiskolán érettségi nélkül is tanulhasson a munkás- és parasztifjúság, a 11z éven felüliek sportorvosi vizsgálatát, a demokratikus nevelés kötelezővé , tételét a sportban; a leventevagyon és felszerelések átadását a demokratikus ifjúsági sportegyesületeknek; sportintézmények és olimpiai stadion építését; sportorvosi intézmények létesítését és végül, ami a legfontosabb: a magyar sportélet vezetői csak a demokratikus pártok által ajánlott sportemberek legyenek. ASBÓTH LEGYŐZTE PALADÁT a nemzetközi teniszbajnokság szombati fordulóján. A magyar bajnok 6:3, 6:4, 6:4 arányú győzelmet aratott a kiváló jugoszláv teniszező felett. Mitic izgalmas versenyben győzelmet aratott a fiatal Forró ellen. AZ ÜGETŐVERSENYEK vasárnapi, negyedik fordulójának kiemelkedő eseménye a IV, Handicapfutam, amelyre a belügyminiszter ajánlott fel tiszteletdíjat. A tenyésztés és a sport szem előtt tartását célozza az azintézkedés, hogy a versenyek díjazását felemelték. Akad olyan versenyszám, amelynek összdíja eléri a 100 ezer pengőt. A MUNKÁS SPORT KÖZPONT úszóversenyén szombaton Tátos 21: 23.8 mp-es idővel nyerte az 1500 méteres magyar úszóbajnokságot a szolnoki Hasznos és Lemhényi (UTE) előtt. A 100—200—100 méteres vegyes úszóbajnokságban az UTE győzött 5.26 mp-el, 2. Vasas, 3. FTC. Férfi toronyugró bajnok: Hidvéghy (FTC) 114.60 p. Hölgy toronyugró bajnok Zágot Irén (FTC) 32.37 p. A 800 méteres ifjúsági bajnok: Nyéki (UTE) 11.30 mp, 2. Bucsányi (UTE), 3. Splis (UTE). A 100 méteres hölgy mellúszást Székely Ilva 1:28:2-vel, a hátuszás Novák Ilonka (MMUE) 1:22-vel nyerte. Vízilabdában az FTC 7:1 (2:1) arányban verte az MMUE-t. A Tipográfia 5:3 (1:3)-ra győzte le az MTK-t. A DÓZSA—MaDISz I kitűnő együttese a Ferencvárossal méri össze erejét, a Kispest pedig az MTK-val találkozik az Üllői úti sporttelepen. A délután 2 órakor kezdődő futballmérkőzéseken teljes számban megjelennek a MaDISz első országos kongresszusának, külföldi és vidéki kiküldöttei. A miniszterelnök felhívása, amellyel a nemzetgyűlés csütörtöki ülésén ügyességre és felelősségre hívta fel a háziasszonyokat, nem érte váratlanul a magyar nőtársa- dalmat. A magyar asszonyok már sok nehéz telet vészeltek át az elmúlt esztendőkben. Leleményességükkel jelentősen megkönnyítették az oktalan, idegen érdekekért folyó háború nehézségeit. Az idei tél még nem köszöntött ránk, de a hűvös reggelek és korai esték már az ősz hírnökéé és a péküzletek előtt kígyózó sorok a közeledő tél gondjainak megoldására figyelmeztetnek. Születnek is ötletek, tervek, megoldások a nehézségek leküzdésére. De az asszonyok lázas igyekezetének, a tél kellő fogadására való felkészülésnek az idén egészen más képe van, mint máskor. Asszonyok százai és ezrei ma nem elégszenek meg azzal, hogy a maguk számára ablakot, tüzelőt vagy élelmet szerezzenek, hanem nagy áldozatkészséggel, hozzáértéssel és közös munkával látnak hozzá, hogy segítsenek közös gondjaikon. Amíg a főváros lakosságának nagy része sopánkodik a feketézés és áremelés miatt, a IX. kerületi nőszövetség tagjai szövetkezetet létesítenek, az V. és XIII. kerületek asszonyai árellenőrző razziákat rendeznek a piacokon, másik ügyes csoportjuk pedig közvetlen kapcsolatot teremt a bolgár kertészekkel és így akadályozná meg a zöldségfélék és főzelékek kalandos vándorútját a termelőtől a fogyasztókig. De nemcsak az élelmezés terén segítenek magukon a budapesti nők. Már lázasan szervezik a gyermekek fűtött szobában való átteleltetését is. A XIII. kerületi demokratikus nők nem engedik, hogy kerületük gyermekei cipő nélkül várják a telet. Kukoricaháncsból készült talppal csinálnak cipőt a gyermekeknek. Ezeken kívül még sokat mondhatnánk el az asszonyok, leleményességét dicsérő kezdeményezésekről. Tevékenységük csattanó a válasz a reakciónak arra a kísérletére, hogy a beszerzési nehézségek fokozásával, az árak mesterséges emelésével elégedetlenné és a demokrácia ellenségeivé tegye a nőket. A magyar asszonyok nem siránkoznak a bajok felett, hanem cselekszenek. Munkájuk egyre szélesebb körű lesz és a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének nagy ankétgyűlésén, amelyet szeptember 12-én, szombaton délután 4 órakor tartanak a Sportcsarnokban, már számos kidolgozott, javaslatot és elkészített tervet hoznak a téli gondok megoldására. Fontos, hogy ezen a gyűlésen minél több asszony és leány vegyen részt, hogy azután valamennyien bekapcsolódjanak a tél nehézségeit leküzdő nagy mozgalomba. Nem kétséges, hogy a gyűlésre meghívott polgármester és közellátási államtitkár örömmel fogják fogadni a Nöszövetség kezdeményezését, az egész budapesti társadalom mozgósítását a téllel közeledő nehézségek leküzdésére. B. V. Országos érvényű élelmiszerirányárakra van szükség Miért kerüli el az áru a fővárosi piacokat? Az irányárakéletbelépése óta a nagy vásártelep vezetői megállapították, hogy egyes zöldségfélék (hagyma, burgonya, zöldség) úgyszólván eltűntek, más cikkek behozatala erősen csökkent A szállítások ilyen arányú visszaesését azzal magyarázzák, hogy a közvetítő kereskedelem és a vidéki termelők árujukat olyan városok felé irányítják, ahol nincsenek kötött áram Másik megfigyelés, hogy a termelők a nem gyorsan romló termelvények eladásával „nem sietnekEz a két körülmény erősen megnehezíti a budapesti ellátást. Tagadhatatlan, hogy az irányárak bevezetése egyoldalról megállította a budapesti piac felfelé rohanó árait, másrészről azonban elterelte az árut kötetlen piacok felé. Már annak idején rámutattunk erre s most csak ismételjük, hogy a piaci egyensúlyt csak országos irányárak bevezetésével lehet helyreállítani. Egyidejűleg jogos esetekben, korrigálni kell azoknak a terményeknek az árát, amelyeket méltánytalanul és viszonylag alacsonyan állapítottak meg. Rá kell azonban mutatni itt arra is, hogy az irányárak bevezetésekor megtorlást helyeztek kilátásba óvna kereskedők ellen, (jogosítvány- és helyelvonás) akik az árszabályozás miatt szándékosan elhanyagolják és csökkentik az áruszállítást. A vásártelep vezetősége könnyen megállapíthatja, hogy kik azok a közösségellenes kereskedők, akik ily módon szabotálják a közellátást. Ezekre kíméletlenül se kell sújtani.