Szabad Nép, 1945. szeptember (3. évfolyam, 130-154. szám)

1945-09-04 / 132. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 111. ÉVFOLYAM, 132. SZÁM AKA 4 PENGŐ ü fefgdemsfer'srSÜMssafets wátas2ié$©ff — A magyar demokrácia sikerei elsősorban az összes hazafias erők összefogásának eredményei — kezdte beszédét Rákosi elvtárs. — A nemzeti erők összefogásán belül a legfontosabbnak azt tartottuk, hogy szorosan együttműködjünk nagy testvérpártunkkal, a Szociáldemokrata Párttal. Az volt a véleményünk, hogy a magyar demokrácia csak akkor igazán erős, ha a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Pártnak, összefogását semmiféle mesterkedés nem zavarja meg. (Úgy van, általános helyeslés.) Ezért felajánlottuk a Szociáldemokrata Pártnak, hogy ne folytassunk külön-külön választási harcot, mert ennek során esetleg megromlana a két párt jó viszonya. Lépjünk inkább az egyetlen útra, amely igazán győzelemre vezethet, a munkásegység útjára. Vidéken a falu kérdéseire áttérve, elsősorban az új gazdákhoz szólt Rákosi elvtárs. — Nagyon sok helyen az új gazdák földje még nincs mérnökileg kimérve. Nagyon sok helyen nem kapták meg a birtoklevelet, az új gazdák földje még nincsen telekkönyvileg bekebelezve és a legtöbb helyen még nem kapták meg a telekkönyvi kivonatot. A Magyar Kommunista Pártnak az a véleménye, hogy ezen a helyzeten gyorsan változtatni kell. Az új gazda érezze magát teljes jogú birtokosnak azon a földön, amelyet a demokrácia adott neki és erről legyenek meg neki az összes hivatalos okmányai. — A városokban sok a panasz amiatt, hogy az arra jogosultak nem kaptak házhelyet. Ezen is gyorsan változtatni kell. Teljesítsük a város ház- és földnélkülieinek jogos követelését azzal, hogy a demokratikus házhelyakció révén nekik is megadjuk a lehetőséget, hogy előbb, vagy utóbb saját hajlékukban lakjanak. Rákosi elvtárs ezután arra kérte a munkásegység jelszavát a Kommunislista Párt szeretné kibővíteni a mimikás és f parasztegység jelszavával. A választójog kérdéséről szólva, kijelentette Rákosi elvtárs:— A Kommunista Párt véleménye az volt, hogy a választójog a lehető legszélesebb, legdemokratikusabb legyen. A választójog legyen titkos, legyen általános, községenkénti és nőkre is kiterjedő. A Kommunista Párt véleménye az, hogy nem szabad kizárni egyetlen 20 éven felüli nőt sem a választójogból. Meg vagyunk győződve róla, hogy minden asszony, minden leány, ha végiggondolja, hová juttatta hazánkat a reakció, akkor csak a demokráciára fog szavazni. A kommunisták mindent meg fognak tenni, hogy a választás tiszta, fegyelmezett, zavarás, nélküli lefolyású legyen, a gazdákat, hogy az alacsonyra szabott beszolgáltatást és természetbeni földadót mielőbb a városba juttassák és ezzel segítsék a város dolgozóit az ipari termelés megindításában. Ezt különösen azért tartom nagyon fontosnak aláhúzni, mert, sajnos, egyik-másik helyen a reakció mesterkedései más irányba akarják lökni a falu dolgozóit. Sajnos, ebben a tekintetben a Független Kisgazdapárt is komoly hibát követett el. Két héttel ezelőtt volt egy nagyválasztmányi ülése, s ott nem találtak fontosabb feladatot, mint határozatba venni a parasztság sztrájkjogát. Ez annyit jelent most, a beszolgáltatás idején, hogy a zsíros gazdáknak joguk van be nem szolgáltatni a terményt és kiéheztetni a város és a bányák dolgozóit. Mi meg vagyunk győződve róla, hogy a hazafias földművesek és kisgazdák nem sztrájkolnak, hanem segíteni akarnak a nemzet talpra állításában és az ő segítségük egyik legfontosabb része, hogy a város dolgozóinak enni adjanak, mód, ahogyan Szlovákiában, a magyarokat kezelik, nem felel meg a demokrácia követelményeinek. Az a vélményünk, hogy itt az ideje ezt a kérdést most már közvetlenül a csehszlovák és magyar kormányok egymás közötti tárgyalásainak alapjává tenni. — Nagyon jól tudom — folytatta Rákosi —, hogy sokan elégedetlenek azzal a móddal, ahogyan a fiatal demokrácia a feketéző!?, a spekuláció, az infláció ellen fellép. Meg kell mondanunk, hogy mi kommunisták még kevésbé vagyunk megelégedve. Itt vannak a választások. Aki azt akarja, hogy a feketézőket, a spekulánsokat és a reakciósokat torkon ragadjuk, az segítsen nekünk és szavazzon ránk. — A reakciós körök nagy várakozással néznek a Dunántúlra. Szeretném megkérdezni, kit fogtok támogatni: a demokráciát, vagy a reakciót. (ütemes kiáltások: A demokráciát!) — Itt Győrött, a püspöki városban külön akarok szólni a Kommunista Párt és Egyház viszonyáról. Nagyon kérem hallgatóimat, különösen a falusiakat, hogy sohasem aszerint ítéljenek meg bennünket, mit mondanálk rólunk ellenségeink, hanem mind arról, hogy mit teszünk. Nézzék majd meg a választásokon jelöltjeiket. Előre megmondhatom, hogy a Kommunista Párt a legjobban, a legöntudatosabban harcol a magyar nemzet érdekeiért, beléptek pártunkba és vállvetve küzdenek velünk az új Magyarország felépítéséért. (Hosszantartó éljenzés és helyeslés.) — Ennek a választásnak óriási belpolitikai jelentősége lesz. De külföldön is a magyar demokrácia erőit elsősorban a kommunisták választási sikerével fogják mérni. A választások fogják megmutatni a külföldnek, hogy Magyarország mennyire haladt a demokrácia útján. — De nemcsak nemzetközi jelentősége van ennek. Mindenki tudja, hogy pártunk napirendjére tűzte a bányák államosítását. Ha ezen a vá srloklevelet ide új gazdáknak! Vége a második világháborúnak — Tiszti klikk szervezkedését leplezték le Miskolcon — Bányafát hozunk be Ausztriából — Hatvanmillió pengő értékű áru a csempészek budapesti központjában KEDD, 1945 SZEPTEMBER 4 3.Csak a lét mientespárt @», sz igarán erős a magyar Rákosi Mátyás elvtárs 75.000 ember előtt beszélt Győrött és Sopronban a munkás- és parasztegységről; a választásokról a terménybeszolgáltatásról) a spekulánsokról és a reakció elleni harcról Rákosi Mátyást Győrbe vivő útján zászlódíszbe öltözött falvak, diadalkapuk, falakra és az úttestre festett üdvözlő feliratok fogadták. Gönyü foteren várta Győr városának vezetősége és Karcsagin altábornagy, a Szovjetunió hőse, a Győr megyében állomásozó szovjet erők parancsnoka. Az üdvözlő beszédek elhangzása után együtt folytatták útjukat Győrbe, ahol Udvaros István szociáldemokrata polgármester és a politikai pártok kiküldöttei vettek részt az ünnepélyes fogadtatáson. ,,Büszkék vagyunk arra, hogy Győrött üdvözölhetjük a magyar demokrácia, a függetlenség, az egység és a szabadság nagy harcosát!” — mondotta Udvaros elvtárs. A friss nyári reggelen Győr városában csak a fellobogózott házak mutatják, hogy a város ünnepségre készül. Az utcákon alig van járókelő, a Magyar Kommunista Párt csillagos karszalagos rendezői sietnek munkájukra. Tíz órakor cigányzene töri meg a csendet. A veszprémi és pápai szervezetek jönnek. Különvonatjuk alig látszott ki a transzparensekből, mozdonyukat óriási Rákosi-kép díszíti. Enese községből szövget teherautó érkezik, a földmíveseket hozza a gyűlésre. Nyúl, Győrszentiván, Kismagyar, Csanak díszített kocsikon jönnek. A várpalotai bányászok feketeegyenruhás zenekara előtt nagy olajfestményt visznek: ajándék Rákosi elvtársnak. Most már egymás után érkeznek a környező, közeli-távoli helységek dolgozói: Ajka, Bakonybánk, Kismegyer, Sikátor és a többi helyekről, de mikor11-kor a Dunakaputérre, a gyűlés színhelyére hajtunk, a nagy téren még nem látjuk a Rákosi-gyűlések megszokott impozáns tömegeit. De pontosan 11 órakor felharsan a zene a tér bejáratánál és megkezdődik Győr szervezett munkásságának felvonulása. Egyszerre megváltozik a kép. Zászlók és transzparensek erdeje vörösük a napfényben. Mosolygó lányok, ünneplőbe öltözött parasztok, fegyelmezett, rendben álló munkások tengere látszik csak, már egy talpalatnyi hely sem marad üresen. Negyvenezer ember szorongott a téren, hogy meghallgassa Rákosi elvtársat. Győr, a szocializmus egyik legerősebb vidéki fellegvára, hű maradt hagyományaihoz. Az első jelszó, amely átzúg a sokaságon és ütemesen harsan az emelvény felé: Munkásegység! Munkásegység! A lelkes hangulat percről-percre fokozódik és tetőfokára ér, mikor Rákosi Mátyás és kísérete megérkezik. Szűnni nem akaró éljenzéssel és tapssal fogadja a Magyar Kommunista Párt, vezérét északnyugat Dunántúl népe és Győr munkássága. A vasárnapi nagygyűlést a Himnusz elhangzása után Szántó Zoltán elvtárs, területi titkár beszéde nyitotta meg. Üdvözölte Karcsagin altábornagyot, Zuzin őrnagyot, a szovjet katonai küldöttséget és a budapesti vendégeket. A Szakmaközi Bizottság, az értelmiség, a győri és északdunántúli nők, az ifjúság, az ajkacsingeri bányászok üdvözlései után Rákosi Mátyás lépett az emelvényre.lasztáson a Kommunista Párt nem szerez imponáló szavazatmennyiséget, akkor ez a kérdés nem oldódik meg simán. Én bizonyosra veszem, meglesz hozzá az erő, hogy a választások után megoldjuk ezt a kérdést, mint hazánk többi nehéz kérdését is. A Kommunista Párt, amikor rámutat arra, hogy nehézségek előtt állunk, ugyanakkor hangsúlyozni kívánja: nincs az a nehézség az országban, amelyet nem tudna ■egyűrnl, ha összefogjuk a nemzeti erőket és ha a munkásegység jegyében irányt mutatunk a demokrácia manden rétegének. » Avraw Uh spek talárosok és reakciósok ellen... — Ahol nagy volt a szárazság, a búza nem nagyon alkalmas vetőmagnak. A földművelésügyi miniszter, Nagy Imre elvtárs ezért érintkezésbe lépett az oroszokkal és megbeszélték, hogy minden mázsa idei termésű, silány búzáért az oroszok egy mázsa vetőmagot fognak adni. A külföldi kapcsolatokról szólva, kijelentette Rákosi elvtárs, hogy a Kommunista Párt nemcsak arra törekszik, hogy a szomszéd államokkal helyreállítsa az egészséges gazdasági forgalmat, hanem arra is, hogy helyreálljon végre a szomszéd népekkel az egészséges, becsületes jóviszony. A Magyar Kommunista Párt őszinte fájdalommal látja, hogy az a 53^osaz©ira!áik békési rákosi Niát^áSj hogy kiszabadítottál bennüinkét Alig tételezhette volna fel valaki, hogy a náci fasizmus egykori fészkében, Sopronban ilyen tökéletes mozgósítást jelent a Magyar Kommunista Párt gyűlése. De nemcsak a város lakossága, nemcsak Új környék dolgozói jöttek el. A 35.000 főnyi tömegben a hadifoglyaik végtelen sorai szürkéltek. Ez a gyűlés azoknak a gyűlése is volt, akiket nyugatra hurcolt a náci-önkény. Arcukon fenyegető elszántság és egyúttal a hazatérés vidám várakozása. Ismerik a reakciót, saját bőrükön tapasztalták a náci terrort és tudják azt is, hogy Szabadság utcát elsősorban a Kommunista Pártnak köszönhetik. Tízezernyi tömegben jöttek el, hogy megköszönjék a Magyar Kommunista Pártnak, Rákosinak, Farkas Mihálynak, hogy végre megnyíltak a nyugati kapuk is és Ausztria felől is megindult hazafelé a nagy csakis ezernyi ezer, végre felszabadult áldozatának végtelen sora. Csupa szín a tér, csupa érzés a tömeg, csupa forrongó is. Ez nem a győriek ünnepi várakozása, ez a nácizmus poklából kiszabadultak szilaj bosszúvágya, féktelen igazságszomjúsága. A zenekar a Himnuszt játtssza, azután fölzendül az Internacionálé és a katonák sora tovább is vigyázzba meredve hallgatja az elnyomóktól százszor elátkozott, lázadó dalt. — Köszönjük neked, Rákosi Mátyás, hogy kiszabadítottál bennünket! — Ezzel üdvözölte Rákosi Mátyás elvtársat a Magyar Kommunista Párt soproni nagygyűlésére felvonult mintegy 7000 kiszabadított magyar hadifogoly nevében Fodor János törzsőrmester. — ígérjük — mondották, —, hogy úgy fogunk dolgozni, mint még soha és az újjáépítésből kivesszük a részünket. — A brennbergi bányászok képviselője arra kérte Rákosi elvtársat, járuljon hozzá, hogy a bányát ezentúl „Rákosi Mátyás bányá“-nak nevezzék. Az üdvözlések után Kovács István elvtárs, a Magyar Kommunista Párt központi vezetőségének tagja tartott bevezető beszédet. Ezután Rákosi Mátyás lépett az emelvényre. Részletesen ismertette a bel- és külpolitika időszerű kérdéseit. A hadifogságból szabadult magyar katonákhoz intézve szavait,ezeket mondotta: „A nyugati hadifogolytáborokban a nyilas tisztek még egy héttel ezelőtt arról beszéltek, hogy milyen szörnyűek a magyarországi állapotok. A való helyzetről most saját szemeitekkel győződhettetek meg. Láthatjátok, hogy nem igaz az, amit a nyilas tisztek mondottak. Az utolsó percig félrevezettek benneteket. Tanuljatok ebből és legyetek a fiatal, népi Magyarország hű harcosai. r _ __ Új várospolitikát jelent Budapesten & munkáspárti többség, mondotta Szakasits elvtárs A Szociáldemokrata Párt XIII. kerületi szervezete vasárnap délelőtt népgyűlést rendezett az angyalföldi Vasas Otthonban. A népgyűlés ünnepi szónoka Szakosits Árpád elvtárs ismertette a két munkáspárt választási szövetségének előnyeit. Bevezetőül vázolta a reakció bűnös várospolitikáját, amely teljesen elhanyagolta Angyalföldet és általában a munkáslakta városrészeket- Ha a választásokon megszerezzük a döntő többséget —, mondotta —új várospolitikát kezdeményezünk, biztosítjuk a munkásság befolyását a város kormányzásában és adókor Budapest szebb lesz, mint volt. Ezután tolmácsolta Szakasits elvtárs a munkáspártok köszönetét a Láng-gyár üzemi bizottságának és munkásságának, akik a gyár felszerelésének jórészét megmentették egy becstelen szabottázscselekmény nyomán keletkezett tűztel. Rátérve a közös munkáslista kérdésére, a következőket mondta: — A két munkáspárt közötti kapcsolatnak megbonthatatlannak kell lennie. Ezt kívánja a munkásosztály, az egész dolgozó Magyarország és ezt kívánja az ország bel- és külpolitikai érdeke is. Mi őrködni fogunk azon, hogy pártunkon belül senki ne próbálkozzék olyan politika kezdeményezésével, amely ellentétes a két munkáspárt céljaival és a demokráciávaal. Ha győzni fog a munkásegység, Budapest a szabadság, a magyar kultúra városa lesz. A lelkes hangulatú népgyűlés Rákosi és Szakasits elvtársak percekig tartó ünneplése után a kültelki Szabadság munkásán gárda énekszámával fejeződött be. Hétfőn 16 000 fogoly érkezett a foksári fogolytéborbe Nap nap után ezrével érkeznek meg hadifoglyok, többnyire romániai táborokból. Hétfőn 16.000 fogoly érkezett Budapestre, ahol csoportokba szétoszolva vagy pesti, vagy pestkörnyéki lakhelyükre térnek vissza vagy akit a Dunántúlon laknak — a Déli pályaudvartól mennek tovább otthonukba.