Szabad Nép, 1945. október (3. évfolyam, 155-180. szám)

1945-10-28 / 178. szám

mC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! , ,# /■f BffiOKT» \___óra—--P^V n ^*Sfszavazz a 4-es listára!1®" Cselebvő demokráciát !rIrta: Horváth Márton A tömegek elégedetlensége és felkeseredése nő. A dolgozó rétegeknek nemcsak a pillanatnyi helyzete válik egyre elviselhetetlenebbé, hanem aközeledő tél nyomán a jövő kilátásai is sötétnek tűnnek. A tömegek reményei látszólag csökkentek s ezzel együtt a reakció reménye nő, így érvelnek: „Mit ér a demokráciátok és szabadságotok? Az ellenforradalom és fasizmus börtöne után a nyomorúság börtönébe jutottatok.“ Ha az elmúlt 25 év szörnyű tapasztalatai után a reakció még mindig tömegbefolyásra tud szert tenni, ha maga felé tudja fordítani különösen az asszonyok százezreit, azt ennek az érvelésnek köszönheti. A reakció nem ad és nem adhat programot, nincs is szüksége rá. Elég, ha elválaszthatatlannak mutatja egymástól a demokráciát és a nyomorúságot, ha zsörtölődik az ellátás miatt, ha suttogó propagandával, rágalmak és rémhírek terjesztésével nem a jövőt, a múltat idézi, amikor „mégis akadt egy darab kenyér“. Ezt az agitációt különböző rétegek különbözőképpen fogadják, de a budapesti választások bebizonyították, hogy elég széles körre hat. A munkásokra kevésbbé, mert a munkásság tovább lát az orránál. Megvédik a suttogó propaganda hatásától súlyos történelmi tapasztalatai és világos célkitűzései. Sőt, azonnal felsorakozik a demokrácia védelmére a veszély első jelére, s ezt is bebizonyították a budapesti válaszra,sok. A középrétegek nyonban, a kispolgárság, az értelmiség és a parasztság jelentékeny része könnyért beleeshet a nyomorúságot felidéző és nyomorúsággal agitáló reakció csapdájába. Ezt ki kell védeni. Ha a reakció a múltat idézi fel, mi a jövőt mutatjuk meg. Nemcsak ők, mi is kritizáljuk ezt a mai demokráciát. A reakció felszisszen, ha a rendőőrség lesújt a spekulánsokra, ha megakadályozza a szabad rablást, ha a volt fasisztákat és cinkosai, hát meg akarjuk fosztani fontos pozícióiktól és a demokratikus előjogoktól. Olyan zajt csapnak azonnal, hogy azt a világ másik, végén is meghallják és egyes külföldi reakciós körök azonnal ráolvassák nehézségekkel küzdő, fiatal demokráciánk fejére, hogy itt nincs szabadság. A mi véleményünk is az, hogy itt még nincs igazi népi demokrácia. Azért nincs, mert túl sok szabadságot élveznek a demokrácia ellenségei . A szabotálok, nemzetközi csempészek, spekulánsok nemcsak zúgkávéháink sarkaiban, hanem gazdasági életünk csúcsain fejtik ki „szabadon“ tevékenységüket és közhivatalok vezető pozícióiból is „szabadon“ végzik 41-lamellenes munkájukat. Nincs addig teljes szabadság és következetes demokrácia itten, amíg a nép ellenségei szabadon élhetnek viasszá gazdasági és politikai befolyásukkal. Ma közlünk egy cikket, amely megmutatja, hogy ha ki is húzzuk a földet a nagybirtokosok lába alól, döntő gazdasági és bizonyára politikai pozíciók birtokában tovább harcolhatnak a nép ellen. A napokban írtunk arról, hogy a tőzsde alelnökét, — aki most, október 7-én lett városatya, — le kellett tartóztatni a valutaspekulációkmiatt. Az államszervezet fontosposztjain hasonló erők érvényesül- Iperc A „szürke reakciónak“ kitűnő búvóhelye a közigazgatás. A demokrácia szele éppen csak megérintette ezt a hatalmas szervezetet. A következetesen demokratikus erők gyengék az államszervezetben. Az egyes minisztériumokban a kommunisták száma alig éri el itt-ott a tíz százalékot, sokhelyütt azonban éppen csak mutatóban akad. Politikai életünk hangos a demokrácia jelszavaitól, de gazdasági és államszervezetünk gyökeresen demokrratikus jellege nincs még biztosítva. Gazdasági és állami életünk terén az erélytelenig, zűrzavar és szabotázs annak a belső birkózásnak az eredménye, amely a szervezeten belül leköti a demokrácia gyengén képviselt erőit. «p,. Mit jelent ez a gyakorlatban? A demokratikus politikát képviselő minisztereknek harcolniok kell a minisztertanácson és le kell küzdeniük nem egyszer a saját szervezetük részéről megnyilvánuló ellenállást, így születnek erélyes és demokratikus javaslatok, melyekből nem lesz rendelet — és rendeletek, melyek nem kerülnek végrehajtásra soha. Szónokok és újságok címfeliratai kiabálnak: Teljhatalmat! ... Halálos ítéletet!... De a spekulánsok és szabotálok, a nyomorúság vámszedői a markukba nevetnek. Ezt a mai demokráciát és mai szabadságot a harácsolóknak találták ki — gondolják Itt az ideje, hogy felébresszük őket. Itt az ideje, hogy az erélyes rendelkezések ne csak a hivatalos lap rubrikáit töltsék meg, ne csak a választási agitációt szolgálják, hanem a népet is. Mondjuk ki nyíltan: a demokrácia mai foka és mértéke még messze esik attól, amiért a világ népei, — s mi magunk is — harcoltunk a fasizmus égén. Messze esik attól, hogy mai módszereivel meg tudjon birkózni a nyomorúsággal. Ha a reakció így felel erre a tömegek előtt. ,, tehát nem kel demokrácia.'“, mi ezt válaszoljuk: „tehát igazi népi demokrácia kép!“ A munkásság már megmutatta a budapesti választáson szavazatával és a választás után erélyes fellépésével, hogy a demokrácia az ő elképzelésében nem ilyen erélytelen, papucsban csoszogó, sokat fecsegő és keveset cselekvő kormányzat. Erre a látványra s a reakció agitációjára a munkásság nem visszafelé fordult a demokráciától, hanem a való helyzet felismerésével együtt annál keményebb harcot kezd a népi demokrácia következetes megvalósításáért. A nép többi rétegének, a dolgozó tömegeknek követniük kell ebben a munkásságot. Demokráciánk fiatal. A fiatalság azonban erőt is jelképezhet, nemcsak gyermeki gyengeséget. Pártunk feltárta a nehézségek megoldásának útját. Most azonban nem a terveken, hanem az erélyes, gyors és céltudatos végrehajtáson van a sor. Mindenki, aki kiutat keres a nyomorúságból és híve az erélyes, cselekvő demokráciának, álljon mögénk és támogasson minket! Egy hét múlva, a választásokon lényegében az fog eldőlni, hogy tovább tart-e gazdasági és állami életünkben a tehetetlenség és belső szabotázs, vagy végrehajthatók lesznek-e mindenki által ismert terveink, melyeknek legközvetlenebb célja: Kenyeret, jó pénzt, rendet! it ! Kenyeret, jó pénzt, rendet! Szavazz a 4-es listára! %. Levitézlett földesurak a nagybankokban és a nagyiparban Hol kell keresni a hazai A földbirtok reform a magyar demokráciának egy legnagyobb és legeredményesebb tette volt. A középkorban Ittfelejtett amit szociális, hűbérjellegű nagybirtok-rendszer volt a magyar reakcónak és az egész magyar közélet züllöttségének alapja. A 4 millió holdnyi nagybirtok felosztása azonban csak az egyik, első és legfontosabb lépés volt a nagybirtokrendszerből fakadó gazdasági és politikai visszásságok felszámolására, a földbirtokreformot követnie kell mezőgazdaságunk gazdasági átállításának és a nagybirtokrendszer egyéb politikai és gazdasági következményei felszámolásának. Ssázexer holdak A legnagyobb magyar földbirtok, amely egyetlent kézen volt, Esterházy Pál hercegé, nem kevesebb, mint SSS.OOO hold. Ilyen hatalmas birtoktestgazgatása, különösen, hogy ha azon létesített különböző ipari üzemeket is számításba vesszük, vezérigazgatók, igazgatók, gazdatisztek, spánok, kasanárok, szolgabírák és jegyzők egész seregét tette szükségessé. Jegyzőket és szolgabírákat is említettünk, mert a hatalmas birtokon külön közigazgatást kellett bevezetni, úgynevezett eszmei községeket létesíteni, ahol az uradalom cselédei, zsellérei és munkási és egyéb alkalmazottai nem tehettek egyebet, mint Ográság jelöltjeit választották meg bírókul, jegyzőkül és az uraság által kinevezett, szolgaurák parancsait fogadják el. Esterházyt és az Esterházyakat elkergette a földreform, földjeiket felosztotta, de azok, uruk hatalmukat és jólétüket nekik köszönhették, ottmaradtak a birtokon, tovább folytatják munkájukat, volt uruk érdekében, rémhírterjesztéssel, propagandával, nyílt és burkolt gazdasági és ponitiai szabotázzsal. Ederházy Pál csak egy az Esterházyak közül, igaz, hogy a legnagyobb. De a többi Esterházy grófnak és hercegnek együtt önesen, több mint 400.000 hold földje és ennek megfelelő számú csatlósa volt, akik részben ma is ott élnek és folytatják aknamunkájukat A Festettek grófi és berceei család birtokai is több mint 100.000 holdra terjednek ki. A Habsburg főhercegek 90.000 hold földdel rendelkeztek a régi Magyarországon. Ők elmenekültek, de csatlósaik itt maradtak. És itt vannak a többi grófok és hercegek, magyar és Magén tízezerholdasok birtokainak és érdekeinek hű sáfárjai: a Hohenlohe hercegek 18.000 holdján, a gróf Hunyadyak 35.000 holdon, a Janikovich grófi család 25 000 holdján. A többi tízeverfioldasok: a Mejláth grófi család: 16.000 hold Merán grófok le.606 hold. Metternich 10.000 hold. Montemicro herceg 15.000 hold, a Nemes grófok 19.000 holt. Palaviciui Alfonz őrgróf 50.000 hold és így tovább. Földesurak és Sparkárék A kiegyezés utáni magyar iparosodás korszakának jellemző tünete volt az ipari és banktőke szoros szövetsége a feudális nagybirtokkal. Az ipari, bank és agrártőke szövetségét nemcsak a nagy részvénytáraságok elnöki, igazgatósági és felügyelőbizottsági székekben ülő grófok és hercegek mutatták. Az arisztokrácia, és a nagytőke között családi kapcsolatok is szövődtek. Az Arisztidek és Taszítok — ahogy tik mondották — szívesen „frissítették fel a régi vért" az ujjal és ha tehettek. ..bearanyozták az ősi, megkopott koronát" a modern bank és iparvilág aranyával. Ilyen módon a levitézlett arisztokrata-feudális nagybirtok érdekképvislői, de a régi középnemesi családok tagjai is ott ülnek még mindig a különböző nagybank és iparvállalatokban. Vidéki csatlósaik munkáját, a gazdasági élet szabotálását, a demokrácia politikai tekintélyének aláásását központi gazdasági pozícióikból végzik. Soroljunk fel néhány példát a részvénytársasági arisztokrata- és dzsentri családok jellemzésére. A Batthyány grófi család 50.000 hold földje mellett 13 nagy ipari és bankválalatban van képviselve. A Bethlen grófok közül öt rendelkezik összesen 15 igazgatósági és elnöki pozícióval. Az Esterházy grófok csak tíz részvénytársaságban Irányítanaik, a Hadikok hétben, a Harkányi, bárók 5-ben, de például a Hohenzohe hercegi család két tagja 29 vállalatban szerepel. A Károlyi grófok 100.000 holdja mellett 23 nagyvállalatot igazgattak, de az ipargrófok között a rekordot a Telekiek tartják 59 igazgatósággal, ámbár a Széchenyi grófok 30 igazgatósági, felügyelőbizottsági, elnöki -stb. tisztségre -sem megvetendő hatalmat jelent. Említsük-e még, hogy a Széchényieknek 116.000 holdas birtokuk volt s a Telekiek sem rendelkeznek kevesebbel, mint 24.000 holddal. De nemcsak az arisztokratákról van szó, hanem a magyar középbirtokosok 500—1000 holdas birtokairól is. Ezek az 500 és 1000 holdak igen tekintélyes hatalmat jelentenek, ha meggondoljuk, hogy egy-egy családban több személynek is volt ilyen bírtoka s ezek a dzsentricsaládok jelentették, valóban a félfeudális magyar állam alapját. A kültagok egyenként aránylag kis középbirtokokkal rendelkeztek, hiszen saját vagyonukat éppúgy elkártyázták, mint az országot. Ezzel szemben 57 részvénytársaságban találunk Kállayakat. A Horthy— Purghy — Edelsheim - Gyulay-család „szerény" 1000 holdas dzsentribirtokokkal rendelkezik. E birtokok összege azonban szintén több mint 10.000 hold. Az ipari és bankvilágban két tucat tisztségük van, a fontos állami pozícióikról nem is beszélve. A harmadik végtelenül fontos hatalmi pozició, amelyet a régi levitézlett urak még ma is megszállva tartanak: az államgépezet. A dzsentrik, bárók, grófok é® hercegek egész légiója szerepelt különböző fontos hivatalok vezető helyein és ezek közül bizony igen sokan csúsztak át az igazoló bizottságok igen ritka szitáján. Hivatalból a gazdasági életbe De nemcsak a földbirtokos arisztokrácia és dzsentri hivatali pozícióiról van szó. Ez a réteg időnként felfrissült alulról a parasztságból, vagy kispolgárságból jövő elemekkel, de csak olyanokkal, akik szorgalmukor, kivitt szolgai meghunyászkodásukkal és saját uraikat is túlszárnyaló hatalmaskodásukkal tintek ki. Ezek egyre magasabbra kerültek a szamárlétrán: miniszteri tanácsosok, államtitkárok, miniszterek lettek belőlük, a jutalmul jelentős közgazdasági pozíciókat kaptak. Alig van volt miniszter, ellenforradalmi különítményvezér vagy tábornok, aki ne volna benn néhány milliós bank vagy iparvállalat igazgatóságában. A magyar középosztály egyik szociográfusa állapította meg igen szellemesen, hogy a magyar „úr" negyven éves koráig dolgozik, ötven éves koráig címeket szerez és azután vagyont gyűjt. Az ilyen dzsentri és nem-dzsentri hivatalnokokból lett gazdasági vezérek közül említésreméltó például a Bornemisza-família 20 vezető pozícióival. Dormándy Géza 11 helyen igazgat. Grats Gusztáv 14 vállalatban szed fel igazgatósági és felgyelőbizottsági tantiemeket, rosszul megérdemelt miniszteri nyugdíján felül. Ugron Gábor 15 nagyvállalat vezetésében vesz részt. A kistehetségű, de nagyszorgalmú sváb kispolgári akarnokok prototípusa és mintaképe Winischer Frigyes volt, aki nem kevesebb, mint 39 bankban, iparvállalatban és álszövetkezetben fejtette ki áldásdús tevékenységét, amíg ebben a népbíróság meg nem akadályozta. Nem említjük most a magyar gyáripar és bankvilág vezetőit és az általuk vezetett nagyvállalatok bonyolult összeszövődéseit. De érdemes beszélni arról, hogy ezek az iparmágnások szenvedéllyel gyűjtöttek maguknak földet és igyekeztek abban is hasonulni mintaképeikhez, hogy lehetőleg minél több ezer holdat kaparintottak meg maguknak. A Weiss Manfred örökösök , rokonságuk nagyvállalataik melltt több mint 10.000 holdat sereztek. Dreher Jenő, a Dreher-Hatgenmacher sörgyár és több más mű vállalat ura szintén 16 000 holdas földbirtokos. A Hatvany-Deutsch bárók szintén megszereztek nyagukanak annak idején néhányra-r holdat, hogy az arisztokrata címhez megfelelő birtok is járuljon. ★ Reméljük, a kép világos. Ebben a képben a magyar reáció keresztmetszetét igyekeztünk adni. Mint egy kábelban az ö-zesodródó és egymás menllett futó drótszíjak, úgy haladnak egymás mellett a magyar nagybirtok, az arisztokrata és az etricsaládok, a hivatalnok-pligrchia, az ipari, keretkérelmi és banktőke érdekei. Ha a reakcióról beszélünk, golydoljuk meg, hogy ennek a szónak reális tartalma van. Az, amit itt megmutattunk, tb joggal érdekelné a tömegek 4. Vájjon hol, melyik pártban találták meg helyüket ezek az urak ? A magyar reakciót nyertük Cnó hadállásából Most összpontosítja erőit a többiben, hogy ellentámadásra induljon. Via-vázzunk, ho - gy az ellentámadás ne érjen készlil'de-II. Tudjuk mi is, amit a reakciósok tudnak, legjobb védekezés a támadás. Markos György Harriman átadta Truman levelét Sztálinnak Illetékes szovjetkörök értesülése szerint Truman elnök október 14-i levelét Harriman az EgyesültÁllamok moszkvai nagykövete október 24-én adta át Sztálinnak Szocsiban, ahol Sztálin pihenőszabadságát tölti. Harriman szóbeli közlések átadására is utasítást kapott. Sztálin generalisszimusz két ízben fogadta Harrimant, aki október 26-án viszszatért Moszkvába. Petróleumot utalnak ki a munkásoknak A kormány közbenjárt a megszálló orosz hatóságoknál az ország munkásságának petróleummal való ellátása érdekében. Vorosilov marsall- Szviridov altábornagy megértő jóindulattal teljesítette a kérést, amely azt célozza, hogy az egész ország munkássága a tél folyamán a legolcsóbb hatósági áron kapjon az üzemi ellátás keretében világítási és főzési célra petróleumot. A szétosztás már megkezdődött.