Szabad Nép, 1945. november (3. évfolyam, 181-204. szám)

1945-11-03 / 181. szám

* VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! r.’P Ví'C / SZABAD NÉP Wsárnap minden dolgozó a es listára szavaz III. ÉVFOLYAM, 181 SZÁM ARA 30 PENGŐ SZOMBAT, 1945 NOVEMBER S Itt as idő: válasszatok! Lerombolt, kifosztott ország népe, magyar nép! Holnap vedd késibe a jmav&zócédulát, mert a sorsodról van szó. Ha az urak azt suttogják a füledbe, hogy nem & te dolgod a politika, válaszold nekik: megtanultad a leckét, elég volt ezerévig nélküled rólad dön­teni. Vasárnap a nép dönt maga- magáról és saját soraiból küldi képviselőit. Vedd késije a szavaaóoéáuiát és használd fegyvernek 1 Mert belső ellenségeid, akik nyakadra hozták Hitler hordáit, a nyilas dűlőét és a pusztító háborút — ezer év óta kizeákmányolóid — ma újra vesz­tedre szövetkeztek. Nézz körül: éhségre és nyomorra spekulálnak, szabotálnak a minisztériumokban, a jegyzőségeken, a főispán!, és al- ispáni hivatalokban és a hadse­regbe,*!. Dúl m infláció, mankukira nevetnek a feketézők, Üresen fut­nak a vagonok, megróttad a drága gabona, behívókat küldenek a szénbányászoknak, hogy újabb vonatok álljanak le és ne ’.egyen áram a pesti gyárak számára. Erős még- a reakció: erősebbnek kell hát lennünk nekünk, a nép­nek, a dolgozóknak és a dolgozók élén haladó Kommunista Pártnak. Használd fegyverként a szavazó- cédulát: erősítsd véle a Magyar Kommunista Pártot! Váttmsf magyar párásét! A Kommunisla Párt eldöntötte szá­modra az ezeréves pert és megazí­I-,»-.(<. ,< f?;i.i.r.- i ;iA magyar* föld került 700.000 aoeiiéri és kispnvaszt kezébe. Mines azon­ban még vége a harcnak: ólom­lábon halad a földmérés, a birtok- levelek kiosztása és igyekeznek megfosztani a kölcsöntöl, a vető­magtól és a termelőeszközöktől az új birtokosokat. Támadásra, indul­nak a 10—20—30 holdas régi gaz­dák ellen is. Mesterségesen elérték, teienítetr, bankókat kínálnak érté­kes terményeitekért. A Kommu­nista Párt harcol : sürgeti a föld­mérést, a birtoklevelek kiosztását, a kölcsönök haladéktalan kiutalá­sát, a traktorok, ekék, szerszámok és gépek falura juttatását. Mi. kommunisták követeljük, hogy az ezerholdasokból lett „kisgazdák“ és a 100—200 holdasok adjanak vetőmagot annak a kisparasztnak, akinek nincsen. Mi, kommunisták értük el, hogy papírpénz helyett ruha, cipő és iparcikkek jutot­tak már vidékre a gabonáéit és azt akarjuk, hogy az a csere­akció sokkal nagyobb méreteket öltsön, hogy minden parasztnak jusson lábbeli és ruha a termény­ért! Válassz tehát: újra úri rab­ságot, örök szegénységet — vagy * Kommunista Pártot, amely érted harcol! Válássá, magyar munkás! Éle­sedik. a harc a reakcióval. Meg­ijedt a ti hatalmas öklötöktől, attól, hogy a gyár urainak kör­mére nézhetnek az üzemi bizottsá­gok és a szakszervezetekbe tömö­rült öntudatos munkások szerve­zett erején az ország semilyen el­nyomó hatalma nem lehet úrrá. Ezért kerülőúton kísérelik meg­bontani erőtöket. Mindent elkövet­nek, hogy éhezzetek. Szemelek előtt szövetkezik ;i dzsentrifiú-kü?.- tisztviselő a feketepiaccal. Az egyik szabotálja a Vendeleteket, a másik ellopja élelmedet és a gaz­dagok asztalára viszi. Itt az ideje leszámolni velük! Fel kel] kötni a feketézőket és le kell csukni a bű­nös közhivatalnokokat! Azt akar­jak, 'hogy aki nem dolgozik, ne is egyék! A kevés élelem jusson a dolgozóknak.-Nyissák meg a so­rompókat a munkásság élelembe- szerzó'i előtt, adjanak Számukra vásárlási engedélyeket! 4Z élelmi­szerek árai o’ legyenek elérhetet­lenek a dolgozók előtt: rá kell térni a mozgó bérskálára. Mind­ezt követeljük, de nem csak papi- ion, hanem, keményen végrehajt­va! Ha eleged volt a papuesdemo­kráciából, ha eleged volt kiesur- rarió nyállal nézni a kirakatokat, míg gyomrod korog é3 családod éhezik: altkor a dolgozók kemény, harcos pártjára, a Magyar Kom­munista Parira szavazz! Válassz, magyar értelmiség! Ha valaha volt számodra hivatás a magyar hazába«, most van! Éhes munkások, rongyos parasz­tok. indwlinak harcba szebb élet­ért, olyan hazáért, ahol joga is van a népnek. Körülöttük romok, háöorűpuaztította földek. Van-e szebb feladat magyar mérnöknek, mint vállalni az építés gigászi müvét? Lehet-e különb hivatás, mint ma gyógyítani? A katedrák ssőaaé&ei kilétnek a szebb jövő­nek és seabadságra, emberségre taníthatnak a tanítók. Magyar közilsztviselÖ! Fordulj azokkal szembe, azokkal, akik bitorolják ezt a nevet és nincs más goadjuk, mint egymást igazolni, aztán sza­bó t-álai. Csodát tehet ma s be­csületes, jószáadékú tisztviselő! A néppel a népért vívhatod a. har­cot! Hol a helyed, magyar értel­miség? A dolgozók között, akik termelnek, építenek, alkotnak, a Kommunista Párt zászlaja alatt, amely az élen halad a szabad­ságért éfi a kenyérért vívott küz­delemben. Benne sin rótt ^«gynkabo ’ u reakció. Á légitámací sok rémüle­tei között kínlódtatok, fkápkat. apátokat, fivéreteket az arevo- aalba vitték. A mindennapi ke­nyérért ti vívtátok tat egész csa­lád harcát. Hosszú évek óta áll­tok sorba a pékműhelyek előtt és egyre inkább fojtogat a fekete­piac. Most a demokrácia hatalmat adott a kezetekbe •— vigyázzatok, jól éljetek' vele! Ne felejtsétek el, hogy a Horthy —Száláéi banda vitte háborúba az országot — és a. kommunisták küzdöttek legjob­ban a békéért. Az urak parancs­szavára mentek csatába a férfiak, akik foglyul estek— és a kom­munisták hozzák haza őket. A Ma­gyar Kommunista Párt küzd a termelés növeléséért, az infláció megállításáért, a sorbanáilás és a feketepiac ellen. A Kommunista Párt érte el, hogy végre van tör­vény a« elüsdiék ellen és csakis a mi erőnk képes ezeknek a örvé­nyeknek végrehajtásáról gondos­kodni. A kenyeredért és családo­dért, gyermeked szebb. jövőjéért: a Magyar Kommunista Pártra sza­vazz ! Válasszatok, magyár fiatalok! A jövőtökéi t folyik ma a harc. Ha azt akarjátok, hogy többé ne le­gyen különbség a gazdag és a sze­gem fiúk, lányok között, mindenki előtt nyitva álljanak az iskolák kapui és a tanulás Lehetősége: a tandíjmentességért, a dolgozók egyetemi felvételéért a Kommu­nista Párt küzd! Ha nem nvugosz- tok bele abba. hogy harminc, negyven, esatendőt szabjanak meg az újjáépítésre, ha nem akartok öregek lenni, mielőtt szépen élhet­tetek volna: gyertek velünk, há­rom év alatt újjáépíthetjük az or­szágot! Nem kell más hozzá, csak kemény kézzel megfékezni a reak­ció: és lelkes, okos munkával ha­ladéktalanul hozzáfogni a program végrehajtásához. A gyors épí­tésért, magatok szebb életéért szavazzatok a Kommunista Pártra. Magyarok! Munkások, parasz­tok, értelmiségiek, nők és fia tolok! A dolgozó milliók harcos pártfa a Magyar Kommunista Párt! Az- or­szágért, n szabadságért, önmagád és az egész nép érdekeiért velünk együtt harcold „ki: a kenyeret, jó pénzt, rendet! Rákosi nagy beszéde a a rossz pénz és a zűrzavar okairól !■ I U.UL1 uuni_iu_tiJm___Lj U ___________________h__i__i_i mii i.rtvjn fin—i i ■■■ m nr-ini r B yrnes amerikai külügyminiszter s Amerika nem csatlakozik sesnmiiéie szavleielienes csonertosaiáskoz Byrnes amerikai külügymi­niszter fontos nyilatkozatot tett az Észak-amerikai Egyesült Államok­nak it. Szovjettmióhoz való viszo­nyáról. Ez a hivatalos amerikai nyilatkozat újabb bizonyítéka, hogy a béke ellenségei homokra építenek: Amerika és a Szovjet­unió között a leglényegesebb kér­désekben nincsenek erőnlétek. Az Egyesült Államok ugyanúgy ellen­zik a világnak ellenséges érdek­szférákra való bontását, mint szovjetkórnsáay. Természetesnek tartják és támogatják a Szovjet­unió törekvéséi, hogy szoros és baráti kapcsolatot építsen ki szomszédaival. — Távol állunk attól mon- ’ dot fa az amerikai kiili'-o’ini '■ »vilntkozste - >• '.»•••’.« ea ­' ’■* * ***-'• (8* .- > j-t • • !^4f ÍM>«*'y ä erii i'ti kimkho/, fcteifUMiló j! jószomszédi puiitikát fejlesszenek j| ki. Éppen ezért rokonszenvvel néz-| zük például a Szovjetuniónak arra irányuló törekvéseit, hogy szoro­sabb és barátságosabb kapcsolatba kerüljön közép, és keleteurópa szomszédaival. Teljes mértékben belátjuk, hogy különleges bizton­sági érdekei fűződnek: ezekhez az országukhoz. Ezeket az érdekeit el is ismertük azokban a megállapo­dásokban, amelyeket a volt ellen­séges államok megszállása és el­lenőrzése tárgyában létesítettünk. — Meg tudjuk érteni, — foly­tatta Byrnes — a Szovjetunió né­pének azt az eltökéltségét, hogy soha többé nem tűri el ezekben az országokban olyan politika köve­tését, amely a Szovjetunió bizton­sága és életmódja ellen irányul. És Amerika sohasem fog csatla­kozni semmiféle csoporthoz ezek­ben az országokban, amely ellen séges cselszövést sző a Szovjetunió ellen. A magam részéről bízom benne, hogy a Szovjetunió nem csatlakozik ellenünk irányuló el­lenséges cselszövéshez a nyugati féltekén. A továbbiakban Byrues kijelen­tette, hogy nem helyesli a regio­nális rendszert, tacnl a világhír- ionsági rendszeri helyettesítő meg­oldást és megismételte azt » né­zetét, hogy mindén nemzetnek, akár kiesi, akár nagy, amely vál­lalta a háború terheit, részt kel! vennie a béke terheinek vállalásá­ban is. Egy világban élünk és ebben az atomkorban a regionális elszigetelődés a nemzeti elszigete­lődésnél is veszedelmesebb.' A vi­lágnak választania kell. Vagy megteremt egy világot mindnyá­junk számára, vagy nem lesz világ senkinek, Byrnes beszéde alatt Truman elniik beszélt egy washingtoni sajtóértekezleten. Bejelentette, hogy kielégítő választ kapott Sztá­lin generalisszijmiszf ól arra az üze­netére, amelyet Hamrean moszk­vai nagykövet utján juttatott el v Fekete-léagermclíéki Szoe.sjban iidiilŐszab& d « ágon levő Sztálinnak. Truman közölte, hogy Sztálin .le­vele barátságos válasz és meg- : ígérte, hogy a lefolyt levélváltás anyagát alkalomadtán nyilvános- ■ ríni Harriman, az Egyesült Álla­ságra hozza. tnok moszkvai nagykövete felkei A londoni rádió jelentés® sze- j reste Molotov külügyi népbiztost, 4 Függetlenségi Front pártjai visszautasítják Mímíszenty hercegprímás pásstorleveiéneh tá m a dósait A pásztorlwél egyes általmik Is elítélt jelenségeket általánosítva, az egyre javuló közállapotokról helyte­len képet fest és nem veszi ügyei lenibe a demokratikus pártok erő« feszítéseit, amelyeknek ez a javulás köszönhető. A háború és a fasiszta bűnözői; által okozott zűrzavarból ». demokratikus pártok emelték lei az országot, azoknak az intézmények­nek a segít igével Is, am-lyckkel •i* •' oben a hercegprímás úr csak A pártközi értekezlet nem vonj» kétségbe az egyházaknak azt b jo­gát, hogy állást foglaljanak a köz­élet minden kérdésében. De vesze­delmesnek tartja, ha a napi politika kérdéseibe avatkoznak bele. különö­sen a hercegprímás pásztor levett bo-n megnyilatkozó igazságtalan és tii- rebuetlen módon, amely csak arra alkalmas, hogy még a különböző demokratikus pártokhoz tartozó hí vek lelkében is zavart kelthessen. A hercegprímás nem járt el mél­tányosan » demokratikus pártokkal, holott ezek eddig is féltő gonddal ápolták azt a zavartalan viszonyt, amely a demokratikus átalakulás óta az egyház és az állam között fennáll. Ez a pásztoriévá! nem szolgálj* sem az ország, sem a katolikus egy­ház érdekeit. MCallin'_ Kommunista Pórt, SsöciátfienioJcrnta Púit, Független Kisgazda, Fötdmu-itkds és Polgári Párt. Ném -el i Pa niszí párt, Magyar flachhál ,■ Párt. fi MKP palltikas bizottságának nyilatkozata Miuilszenty iierceprimás pászlerlovelérsl Az, ország katolikus templomaiban november elsején felolvadták Mind- szenty József hercegprímás pásztoi- levelát a knszubönáHó választások­ról. \ paaztorlevé) » pkrMUurte őrre alatt, a tényék meghamisításá­val, példátlan beavatkozás a válasz­tási küzdelembe a reakció met tett, a munkáspártok ellen. A pászlorlevél megtévesztéssel igyekszik befolyá­solni a katolikus hívőket politikai álláspontjukban, egy ben kísérlet arra, hogy felborítsa azt az egyezmény t, mely a Magyar Nemzeti Piiggelien- sé»\ Front négy parija között a nemzeti egység-, a reakció elleni kimeieífen háté, az ország előtt álló súíyo* gazdásági kérdésen meg- olé&m érdekébe«» létrejött. A pásztor, levét védeiitiélte veszt a nemzetronió nagybirtohósoUat, leplezetten táma­dást intéz a demokratikus földreform ellen, mely « magyar parasztok százezreit földhözjuttatta és kezére játszik azoknak a külföldi' körök­nek, amelyek újból nyeregbe sze­retnék segíteni a magyar reakciót. Meg vagyunk győződve róla, hogy a katolikus hívők többsége, süt az egyház képviselőinek számottevő ré­sze nem ért egyet Mindszenty Jó /séfnek ezzel a fellépésével, amely az egyházat a népellenes reakció eszközévé akarja süllyeszteni és asw /.ni fenyeget, hogy az egyház r«ia.g* is pártharcok H/inhelyésé válik. Megállapítjuk, hogy Mindszenty •Tó/pef püs/Vorlevele •— amelyet sók helyütt a papok Kihirdetési alkal­mával azzal egészítettek ki, hogy felhívták a hívőket egy bizonyos pártra való szavazásra —, kérdé. sessé teszi a választások érvényejn ségél. A Magyar Kommunista Párt ismé­telten és ünnepélyesen kijelentette, hogy a teljes valläaszabatlsag híve, hogy tiszteletben tartja mindenki vallásos hitét. T.e.-zögeztük azt és, hogy amennyiben a katolikus egy­ház mm fordul a tlemokrácia ellen és a politikái harcban pártatlan magatartást tanúsít, tiszteletben tartjuk jogállását. Ezt változatlanul valljuk ma is. A történtek után azonban kijelentjük, hogy a jövőre nézve levonjak a következtetéseket és bizonyos egyházi körök táma­dását, amelyek a reakció, segédcsa­patává szegődnek, ugyanolyan er élj- lyel tog-jnk visszaverni, mint a ma. gyár demokrácia ellen intézett bár. mely oldalról jövő támadást. Budapest, 1945 november 2. Magyar Kommunista Párt Politikai Bizottsága Mmdazenly Jozsej Hercegprímás pá-'ztorleve’éfc olvasták vél november 1-én a katolikus templomokban. A pásztorlevél mélységes megdöbbenést kelteit a iVew^e ti Függetlenség, Fz-ont 'pasijaiban és a pártokhoz tar­tozó katoiiíiua hívők soraiban. A pártok képviselői november 3-án dél­előtt a r^nissterelnökségen pártköd - •íekeatitS ter toltak, amelyen a kö- v. : i. :. ■ ’ - rétet • füligtitr, i’.-grnd-', Föl * ■ ki 8"Cei'ft.is-in0iCi-a?n Párt, Magyar &'x)t»M.-axjpta Paff, Keiiiceii Pa'cusptpárt, Magyar Radikális Párt. A pártközi értekezleten résztvetí Dalnoki Miklós Béla miniszterel­nök i®. A párat odovél ismertesse titán a pártliözi értekezlet megállapította a következőket: A hercegprímás pász,torlevele pél- látlan ég illetéktelen beavatkozás a napi politikába és a választások Menetébe. A magyar demokrácia legnagyobb rív mártva: » földreform a magyar lép évszázados vágyait valósítja «eg\ A pásztorlevél azzal vádolja meg a demokratikus pártokat, hogy » földreformot a volt nagy birtoko­lok eltet» érzett bosszúvágyból és tüntetésként vitték keresztül. A jásatorlevél ezzel az igazságtalan és néltánytaiau beállítással a uépelle- ics reakció törekvéseit támasztja ilá, * így a demokrácia ellen irányi- otf nyílt támadásnak kell tekinte­tünk, amelyet a leghatározottabban v issza utasítunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék