Szabad Nép, 1945. november (3. évfolyam, 181-204. szám)

1945-11-03 / 181. szám

Bárdossyra A Bárdossy-per harmadik napján Major Ákos elnök felolvasta Bajcsy- Zalinszky Endre Bárdossyhoz inté­zett levelét és memorandumát. Mind­kettő figyelmeztetés, hogy az elkö­vetkezendő összeomlásból ki kell vonni Magyar­országot és csak tartós válasz Bárdosnay állítására, amely szerint a magyar közvélemény egy­­iketsin nem tiltakozott a háború el­len, Bándo­ssy a levélre nem emlék­szik. Reményi-Schneller Lajos, Szombathelyi Ferenc, Raskay Ká­roly, Ghiczy Jenő és Náray Antal tanúkihallgatása után Major Ákos dr. különböz­ő leveleket és iratokat ismertetett. A pént&s tárgyalás megnyitój­a­­kör Major Ákos felolvasta Bárdossy rádiószózatot, amelyben a bolseviz­­mus elleni harcra hívta fel a ma­gyar népet. Majd Bethlen István BBÄSgHSaifÄSaS^^ gróf 1041 április 7-én a külügyi bi­­z­tságban elhangzott felszólalását olvassa fel az elnök. Bethlen itt ki­fejtette, hogy a jugoszláv kérdésben teljes értékben helyesli a kormány elhatározását. A betegest felevő Gr­a­isi Józapi SS-altábornnagynök, a délvidéki vá­­rengzés este egyik főirányítójának val­lomása szintén éles fényt vet az új­vidéki „tisztogat­ói akció” szörnyű­ségei­re. A tanuiként megidézett Vladár Gábor nem jelent meg, írásbeli val­lomásában azonban elind­ulja, hogy Bárdossy s az Egyesült Keresztény Ligában igyekezett m­eggyőzni a ha­all­­gatóságot: a németek mellett ist kell tartani. Lehetségesnek tartja, hogy Bárdossy javasolta a Fa­raghó elleni hazeántlá­si pert. A vád­beszédek Általános érdeklődés közben Fe­ltessz Ferenc népügyész kezdte meg vádbeszédét. — Bárdossy képzett, ügyes és gyakorlott diplomata. Nem védekez­­hetik azzal, hogy nem tudja hova került cselekményei következtében az ország. Tudnia kellett, hogy a hitleri téboly nem győzhet a világ Szabad­ságszerető népeinek összefo­gása ellen. Jó magyarok 1941 óta állandóan ostromolták Bárdossyt: hagyja abba esztelen kalandorpoliti­káját A vádlott mindezt semmibe véve, főtanácsokat és jóindulatú táv­iratokat elsikkasztva tovább járt a megkezdett úton. Ha nem látta előre a bekövetkezett dolgokat, még in­kább bűnös, mert elvállalta az ország kormányzását, amikor százezrek élete függött minden tettétől. Ha vol­tak is hibák, sőt nagy bűnei az utolsó évtizednek —­ folytatta emelt hangon a népügyész —, az igazi romlás Gömbös uszításával kezdő­dött. A hajálm­arsot pedig Bárdossy parancsszavára indították meg. Ezért felelőssége még az utána következők­nél is sokkal súlyosabb. Ezután a vádirat Vékyjetev ismer­tetésére tért át dr. Fenessy Ferenc. Rámutatott arra, hogy Bárdossy volt kezdemény­ezője annak a német követ­elésnek, hogy a magyar fegy­veres haderők beavatkozzanak a jugoszláviai eseményekbe. Bárdossy, noha módjában állott volna a kato­nai nyomás ellen védekezni, vagy poszt­járól leköszönni, egyenesen sür­gette a katonai akciót a Szovjetunió ellen. Eltitkolta a Szovjetunió jó­indulatának nyilvánvaló jelét, Kris­­tóffy sürgönyét. A nemzetgyűlés elő­zetes hozzájárulása nélkü­l üzent ha­dat a Szovjetuniónak. Akkoriban a vádlott kiállt háborús politikája mellett és minden háború­­ellenes megmozdulást elítélt. Úgy vi­selkedet­t, hogy Szálasi pártja is fel­figyelt működésére. 1944 szeptem­be­­rében igyekezett meghiúsítani a fegy­verszüneti tárgyalásokat. A Nemzeti Szövetség Bárdossy tevékenységére jött létre. Akkor is azt hangoztatta, hogy a becsület útján, a német szö­vetségesek mellett kell tovább har­colni­ Tisztelgő látogatásra jelentke­zett a „nemzetve­zető" Szálasánál," 1945 januárjában újra felkereste Szálasát Brennbergből. Résztvett em­bertelen törvények meghozatalában. A parlamentben, kijelentette, hogy még több „kétes állampolgárságú“ személyt akart Galíciába szállítani, a biztos halálba, de szállítási nehéz­ségek miatt a németek nem enged­ték a további transzportokat. Emelt hangon végezte beszédét a népügy­ész: — Enyhítő körülményt­, jogcímet nem td­atok az irgalomra­ A ma­gyar nemzet igazságért, megtor­lásért kiállt, ítélkezzék a törvény teljes Szigorával hogy az a bűn, melyet Bárdossy László hazája, népe és nemzete ellen elkövetett, megso­roltassék- Igazságos a megkípzott. Most Szalai Sándor politikai ügyész emelkedett sieólásra: — ha ma a­ magyar nép éhezik, ha nehezen kapunk segítséget és ne­hezen jutunk a világ szabadságsze­rető népeinek közösségébe, ebben döntő része van annak, hogy Bár­dossy László Magyarországot Né­metország ceatlósálamává testi. Bár­­dossy L­eszi bűnössége a tárgyalás második percében, a vádlott beisme­rése alapján, eldőlt. — Tudták a ném­etek, hogy nem kell nyomást gyakorolniok egy­ or­szágra, amelynek kormánya az ellen­­forradalomból nőtt ki és amelynek élén ott van Bárdossy. Ide hangsú­lyozni kívánom, hogy Bárdossy nem egyedül bűnös, mert mellette itt kel­lene ülniök a vádlottak padján 1919- ig visszamenőleg a miniszterelnökük egész sorának! — A terem hallgató­­sága tapssal fogadja az ügyész meg­állapítását. Bárdossy magába roskiad­va ül, szeme lehunyva, kezét idegesen tördeli, arca hol falfehér, hol élénk piros. — A kormány, az egész társaság úgy mest Bárdossy után, mint bir­káik — folytatta Szálát Sándor, ő volt a vezér és az egész 25 éves re­­zsimet képviselte. 91­0 erőnek a nép­nek­­nemzetközi megítélése nagyrészt azvngk­ bebizonyításától függ, hogy az elmúlt éveik alatt í­gy klikk rendel­­eteiért felelte, istákkor " "Mrdwím? a nemzetközi közvélemény előtt megpróbálta befeketíteni a magyar népet, azt állítva, hogy az egész nép mögötte áll. Köztudomású, hány mártír pusztult el, hányan viselik testükön a Hadik-laktanya vill­any­­vallatójának nyomait, nemcsak kom­munisták és szocialisták, de polgá­riak is. Bárdossy most azzal akarja menteni a nyakát, hogy megvádolja a magyar népet. Szalai elmondta, hogy a kül­ügy­minisztérium titkos irattárában két sürgönyre bukkant, amelyből kide­rült, hogy Milotay és Echkhardt már 1966-ban Berlinbe utaztak, hogy pártjuknak pénzt szerezzenek.­­— B.CT'í1o.-i­g­­ vékony­ éve alatt óriási német nyomás volt és ezt a né­met nyomért ő képviselte. (Taps.) Hitler szerencséje, hogy­ mindenütt akadtak Bég­ hölgyék, akik hajlandók fialtak nemzetközi bűncselekmények­ben, hulla-rablásban és egyebekben r­észtvenni. Tizenegy hónapig volt Bárdossy miniszterelnö­k, ez alatt az éő alatt annyi bűncselekményt, kö­vetett­ el, amennyi még a háborús bűnösök körében is páratlan­. Nem kárpótolja a magyar né­pet semmiért, ha Bárdossyt eléri méltó büntetése. És m­ndazok a dol­gok után, amelyeket elkövetett oly mindegy már, hogy él-e, vagy hal ez az ember de mégis követelnünk kell a legszigorúbb ítéletet, mert pontot teszünk az ítélettel a­ világ előtt a huszonöt esztendős rendszer­ben! ■— Igazságot kell szolgáltatni en­nek a megkínzott, megalázott, ki­fosztott magyar népnek, amely most áh er­re és a legnagyobb szükségek között kínlódik azért, hogy vissza­nyerje azt, amit Bárdossy László el­vett tőle: helyét és hírét a szabad­ságszerető népek közösségében! Szalai Sándor laikus ügyész sza­vait a terem hallgatósága dörgő, szűnni nem akaró tapssal fogadja. Ezzel a vád befejezte perbeszédeit, majd dr. Berend Béla tartotta meg védőbeszédét. Utána Bárdossy László az utolsó szó jogán próbálta védeni cselekedeteit. 11 SZRBAD­HÉP SZOMBAT, 1945 NOVEMBER 3 ) Miért élkezik Büdfosst? Amikor Rákos­i Mátyás emelkedett szólásra, a gyűlés hallgatósága fel­állva, percekig tartó lelkes éljenzés­­ Sel, tapssal és ütemes „Éljen Rá­kosi!“ kiáltással üdvözölte a Kom­munista Párt vezérét. — Ami az é­rkezés terén törté­nik — m­ondta —, azt nem lehet to­vább tűrni. A termés gyenge volt, de nem annyira, hogy a budapesti választások előtt egyáltalában ne le­gyen kenyér és most ismét erősen csökkenjen az élelmiszerfelhozatal Ez nem véletlen, ebben szándékos­­ság is van­ A MKP az utolsó hetekben többet tett a k­enyér megszerzéséért, mint a közellátási minisztérium tiszt­vise­lő karának 95 százaléka. Ad­dig nem kertz jó közellátás, míg a minisztériumban ott ülnek a füzesek és Faraghó által összeszedett tiszt­viselők. Ezért éhezik Budapest.­­ Legutóbb rögzítették az árakat ás a béreket is. Rögzített áron nem kapni sehol semmit, de a rögzített béreket­ úgy szabályozták, mintha a munkás valóban 800 pengőért kapna egy kiló zsírt. Ilyen szemfényvesz­tésbe nem megy besze a MKP. Kö­veteljük, hogy csak a val­óban dol­gozók kapjanak élelmet és vonják meg az élelmiszer­jegyeket mind­azoktól, a­k nem végeznek hasznos munkát. Nem árrögzítést követe­lünk, hanem mozgó bérskálát. A termelt közhasználati cikkek 70 százalékát osszák ki hatósági áron a város és falu dolgozói között. Vi­déken a zerros parasztoknál és a­ volt nagy bírt­okosoknál, akiknek meghagytunk 3­00 holdat, rengeteg élelem van. Ezek nem nagyon ."''él­nek Budapest élelmezésén«. Az élel­mezés zavarai ma politikai fegyver a demokrácia ellen. Mé­g« élelmet iparcikkek vagy pénz ellenében Sze­retnék összegyűjteni, de ha azt lát­juk, hogy ki akarják éheztet­ni a demokráciát, akkor meg fogjuk sze­rezni az élelmet a demokrácia öklé­vel is. — Aki elégedetlen az élelmezési helyzettel, szavazatával tudtára ad­hatja az országnak, hogy a MKP programját, támogatja, amely bizto­sítani tudja a közelii átért. Vannak, akik azt mondják: „Mit kell itt sza­vazni? Kimegyünk az utcára!" Ha a­ demokrácia érdekei megkövetelik, mi leszünk az elsők, akik majd ké­­rik az, elvtársaka­t, hogy „ki az Miért M­odla Sándor szolnoki kisgazdapárti elnök felhívása az ország gazdatársadalmához Kedves gazdálkodó és polgár ba­rátaim! Úgy érzem, magyarázattal tartozom Nektek a Pártból való ki­válásom okairól. Mint a Kisgazda­­párt belső életével tisztában levő egyén, meggyőződést, szereztem arról, hogy a Független Kisgazdapárt köz­ponti vezetősége hűtlen lett az alap­vető elgondolásokhoz, bár állandóan a demokráciát hangoztatta, mégis se­gédkezet nyújtott ahhoz, hogy a párt teljesen a régi Egységes Párt műkö­déséhez hasonuljon. Amikor észre­vettem, hogy a párt életével baj van és figyelmeztető szóval fordultam Varga Béla országos elnökünkhöz, figyelmeztetve őt a scétlaki politika veszélyességére, levelemre választ nem kaptam, hanem a párt vezető­sége még több teret engedett a párt felé törekvő fasiszta és reakciós ele­­meknek. Ebből láthattam, hogy sza­kítottak a demokrácia gondolatával, végképpen felhígították a pártot nem odavaló, sőt káros befolyást előidéző elemekkel. Úgy a pártvezetőség, miint a képviselőjelöltek jórésze az elmúlt rendszer levitézlett politikai szereplőiből került ki. Beláthatjátok, hogy ezek után meggyőződésem elle­nére nem maradhattam meg a párt kebelében. Láttam ast, hogy a Magyar Kom­­mnitt­a Párt változatlanul kitart eredeti elgondolása mellett. Rendist, fegyelmet, becsületes közellátást, jó pénzt kíván, hogy a jelenlegi gazda­sági zűrzavarból az országot ki le­hessen vezetni. Ez a párt kezdte meg és folytatja a legszívósabb har­cot az ország függetlenségéért, ezért úgy határoztam, hogy belépek a Ma­gyar Kommunista­ Pártba. Kedves gazda és polgár barátaim ! Most benneteket újból fel akarnak használni a reakció feltámasztására. Súlyos felelősség terhelne bennete­ket, ha engednétek tovább is a félre­vezető törekvéseknek. Hiszem, hogy Ti sem akarjátok, hogy újból az el­nyomók és kizsákm­ányolók kezébe kerüljön az orsz­ág fölötti politikai hatalom. Becsületes magyar gondol­kozástok tiltakozik ez ellen. Köves­sétek példámat: lépjetek ki abból a pártból, amely a gazdák és polgárok tömegét ma is csak félrevezetni és kihasználni akarja. Szavazzatok a magatok és a nemzet érdekében, a kisemberek és dolgozók pártjára, a Magyar K°mmimtsta Pártra. Szabadság! Modla Sándor so­k, a Független Kisgazdapárt volt ügyvezető elnöke. !RBNÉBB5!9E£IE3EE3Z Október 31.: Rákosi beszél a Sportcsarnokban. Budapest dol­gozó népe megmozdult és ezres tömegekben özönlött a fellobogó­­zott Aréna-úton a MKP válasz­­­tási nagygyűlésére. Percekig tartó lelkes éljenzés, zúgó tapsvi­har fogadta a Kommunista Párt vezérét, amikor Bajti Gerő és Kossá el­vtársak kíséretében meg­­jelent a nemzetiszínű és vörös drapériákkal díszített emelvé­nyen. Ünnepi hangulatban, állva énekelte el a hallgatóság a Himnuszt és az Iriterna Csornáiét. Rajk László elvtárs elnöki meg­nyitója és Kossa István elvtárrork, a Szakszer­­zezeti Tanács főtitkárának beszéde után Krkó Gyárfás, a ro­mániai Magyar Népi Szövetség or­szágos elnöke tolmácsolta az­ erdélyi magyarság üdvözlőjét a­­magyaror­­­szági dolgozóknak. A gyűlés hallga­tósága lelkesen éltette a demokrati­kus Romániát és Groza miniszter­elnököt. Kurkő Gyárfás elmondotta, hogy , nem közömbös, hogy milyen utat választ a magyar nemzet. Ak­kor, amikor a felszabadítás u­tán a román reakció hadjáratot kezdett az ottani magyarság ellen és tízével végezték ki a székelyeket, attól a tábortól kaptunk segítséget, amely­nek élén a Román Kommunista haalot. Azóta minden magyar demo­krata, felekezeti és pártkülönbség nélkül a Magyar Népi Szövetségbe tömörült és a román demokratikus erőkkel összefogva egyik reakciós kormányt a­ másik után döntötte meg, amíg uralomára került Groza demokratikus kormánya. Kommu­nista munkás és katolikus püspök kéz a kézben harcoltak a demokrá­ciáért. Erdély papjainak nagy­ része ezt az utat választotta. (Lelkes éljen­zés.) Most segítséget várunk a ha­ladó magyar demokráciától is. Olyan­­kormányt, amely megoldja a román­­magyar barátság kérdését. Ez a kor­mány nem lehet konzervatív-demo­­kratkus, amely mű­fgelUiMhat n.-vel, difimé vámh Hagsgjtapait Jc-*r-l • «»vé­tel­jük a határokon túl, hogy demo­kratikus kormánya legyen Magyar­­országnak, mert a magyar reakció •jt­rakrut rabszolgasorba döntené a n­emzet­­ség­eket, utcára!“. (óriási taps.) De addig vannak xnáa esz­közekik is és a vá­lasztások idején a szavazócédula 1® fegyver. Hogy milyen lesz a válasz­tások után megalakított kormány, az nagymértékben függ a MKP-ra eső szavazatok számától.­­ A választások előtti egendben mindem fronton készü­lődik a reak­ció. A köz­v­é­lemén­y­be bedobták, a földreform megreformálásának kér­dését. Nem azt értik alatta, hogy a megmaradt 200 holdakból vegyünk el míg 100-at, hanem azt, hogy aki hat holdat kapott, attól vegyünk el hármat, esetleg az egészet is. Ha a faltai a földreform kapcsán előre tör a reakció, akkor előretör a tdiros­­bim is. Más hangon beszélnek a tő­kések, mint ezelőtt. Mi erre azzal vá­laszolunk, hogy követeljük Csepel és az erőműtelepek államosítását, a falu népe pedig követeli a mamok község hűsítését. is­métó akarunk! — Nem­csak az élelmezés, a p­énz­­rontás is politikai fegyver. Jó pénzt akarunk. Az­ eddiginél sokkal kímé­­lettlenebb harcot kö­vetelünk a pénz­rontó spekuláció, a szalutáló nagy­tőke ellen, amely inflációval és ki­­éheztetéssel akarja megtörni a szer­vezett munk­ásság ellenállását. (Fel­­kiiáltások, sola!) ■— Külön­böső mesterkedésekkel kí­sérletezik a reakció a munkásság so­miban is. Az utóbbi időben sokat sze­­ra­pel egy régi ismerősünk: Peyer Károly. Jól ismerjük működését: 25 esztendőn keresztül volt a Horthy­­rendszer kocsi „ellenzéke“ és orosz. b.mrésze volt abban, hogy a magyar dolgozók tavaly, a döntő pila­natba­n nem tudták úgy felvenni a harcot a fasizmus ellen, ahogy azt az ország és a dolgozók érdeke megkövetelte. Ez a Peyer Károly most azzal fog­lalkozik, hogy a reakció helyett a Kommunista Pártot támadja. Erre is meg fogja kapni a megfelelő választ. — Nemzeti színű csomagolásban, kenettelifis­­­hingen támadnak ben­nünket. A kizgazdapárt például leg­újabb választási plakátján megkö­szöni fővárosi választóinak,, hogy Budapest újra magyarrá lett. Azt akarják mondani ezzel, hogy az a 1­00.000 dolgozó, aki a munk­áslistára szavazott, nem­ magyar, de magyar is a feketéző és a belső kerületekben lakó volksbundista internált felesége, aki a Kisgazdapártra szavazott! Senki se tanítson bennünket hazafi­­ságra. Az segít a nemzetnek, aki ro­hammunkáival rendbehozta Nagy- Budapest üzemeit. — A Kommunista Párté volt az, amely a szlovákiai magyarok kérdé­sét elsőként komolyan és felelősség­­teljesen napirendre tűzte, fm­ magam jártam ebben az ügyben Prágában és ha s­em sikerült a csehszlovák re­­akciónak és a sovinisztáknak olyan mértékben kisöpörni e magyarságot Szlovákiából, ahogy tervezték, az elsősorba­n a MKP érdeme. Ezen a téren egyedül többet tettünk, mint az összes többi pártok együttvéve. Ezt üzenem azoknak, akik nemzeti­­színű plakátokkal szaladgálnak most a pesti feketézők szavazatai u­tán. — Mi rendet akarunk, de egészen más rendet, mint a reakció. Nemrég letartóztatták Kollács Emilt, akit a Kisgazdapárt listáján megválasszot­­tak városatyának és aki elmmondta.A hogy sokszor egy nap alatt félmillió perg­őt keresett, adót azonban csak 4'1.OOO pengőt fizetett évente, i'ő,a munkaválságot pedig egy fillért sem, mert orvosi igazolványt kapó­­ betegségéről. Amikor ezt a ts­aját bíróság elé akartuk állíta­ni, kiderült, h°gy a törvények szerint, nem fiter­­lelthetik meg, legfeljebb internálhat­ják. Mi azt mondjuk, hogy ez nem­ rendr­ess rendetlenség. Mi olyan nm­esét akarunk, ahol az ilyen fék­­­tevő­ket és országdöntők­et bitófár­a lehet húzni, ha kell. A demokrácia rendjét akarjuk és meg is fogjuk valósítani. (Nagy tend!) Eu­róps választ — Szólnunk kell külpolitikai kér­désekről is. Egész Európa választ. A francia választások a demokrácia győzelmével végződtek. (Nagy taps, éljen a Francia Kommunista Párt!) Csehországban is a kom­mmum párt a legerősebb. Jugoszláviában Tito marsall (lelkes éljenzés!) a kommunista párt listavezetője. A választásaik bizonyára ott is egész jól fognak sikerülni. Bulgáriában Dimitrov a listavezető (nagy taps!) Szovjetunió is. A körül­etek ott itjott vetélkednek egymási köz­t, hogy mé­lyük kapja meg listavezetőül Sztá­lin elvtársat. Azt hiszem, ott is egész jó eredményt ér el a válas­oztásokon a kommunista párt. (Nagy derült­ség, taps!) E­lvbben a választát­i had­­járattban tehát egész, jó társaság­­szomszéd álljamcít magyarsságára is, és végül: választásokra készül a bn­n vagyunk. Nemzetközi jelentő­­sége van ezeknek a választásoknwi­k, amelyeknek eredménye hatással les®; nemcsa­k a magyar népre, hanem a­­szomszéd államok magyarságára isa. Polittikai tisztánlátás, a magyar dol­­gozók történelmi jelentősége és ezen belül a Kommunista Párt történelmi szerepének felismerése vezessen ben­nünket a választásokon. A MKP-nak olya­n impozáns sztn­éizatmennyisé­­get kell kapnia, amely képessé te­szi azoknak a feladatoknak végre­hajtására, amelyek­et nemcsak a dol­gozók, de az egész nemzet demo­­k­ratikus többsége joggal elvár tőle.­­ A nemzet romlására törő reak­ció csak tőlünk fél igazán. A magyar demokrácia alapvető követelései meg­­valósulásának egyetlen biztosítéka: a Kommunista Párt győzelme. Annál erősebb lesz a magyar demokrácia, minél több alavagdtot kap a ti­e» lista, a kommunista listai sik­ifre üli«­m cimüe o filier i reiulefliBise iiswoi olson

Next