Szabad Nép, 1945. november (3. évfolyam, 181-204. szám)
1945-11-09 / 186. szám
rníc pRoimmt tomOimm r> r 'S' C _0r.-------^rc/ Nag^Ki#^a nyák urairó! és a bányák"cTGTgozóiró! — Hat vágón krómot kaptunk a Szovjetuniótól — 3000 vágón árut szállít haponta a MÁV* Churchill és Bevin a Szovjetunióról A választások mérlege IrSa: Révai József " A választások lezajlottak. A hiányzó néhány adat már nem igen fogváltoztatni a kialakult végeredményen, a választásokmérlegét tehát már meg lehetvenni. Az első, amit meg kell állapítani, hogy a választások a legnagyobb rendben és nyugalomban zajlottak le. Ez egymagában is annak bizonyítéka, hogy a Függetlenségi Front pártjainak még a választások előtt közzétett felhívása a nemzeti egység fenntartásának szükségességéről, komolyvisszhangot vert ez országban. A magyar nép nem azokat követte, a akik a demokrácia rendjét felakarták borítani, hogy halászhassanak a zavarosban. A magyardemokrácia a választásokkal ország-világ előtt tanúbizonyságot tett arról, hogy rálépett a megsziárdulás, a konszolidáció útjára. A demokrácia konszolidálásánakegyik igen jelentős tényezője a Magyar Kommunista Párt komoly választási sikere. Ha az következett volna be, amire a demokrácia -ellenségein túl a kommunistáikat kivéve — a demokrácia hívei is számítottak, hogy a választásokból Pártunk komolyan meggyengülve kerül ki, akkor ma a demokrácia ellenségei ujjonganának és szó sem lehetne a demokrácia megszilárdulásáról. De a Magyar Kommunista Párt a választásokból nem „törpe partiké» t? ki. Egy párt. e «.♦«tre 300.000 szavazat esett, és amely 70 képviselővel vesz i ■- ot az új tnemzetgyűlésben: nagy, erős párt, «melynek kitéphetetlenül mély gyökerei vannak a néptömegeken. Pártunk választási sikerénekértékelésénél számba kell venniazt, hogy szinte minden ellenünkdolgozóit, hogy a körülmények, a közhangulat nem nekünk, hanem a velünk szembenálló erőknek kedvezett. Számba kell venni azt is, hogy mint nyíltan működő tömeg, ■párt. fiatal párt vagyunk, sokkal kevésbé rendelkezünk tapasztalt, iskolázott funkcionáriusokkal, mint a 25 éves legalitás előnyével induló többi párt Mégis kiálltuk a próbát, dacoltunk minden nehézséggel és SOO,OOO dolgozó magyar Elit mellénk. A választásokon a számok döntenek, de az igazi erőviszonyokat nemcsak a szavazatokon kel mérni. Az a SOO,OOO szavazat, amely Pártunkra esett, nem akármilyen szavazat. A választási eredmények elemzése mutatja, hogy a Magyar Kommunista Pártnak van az országban a leginkább homogén, a leginkább egységes tábora. Ránk a bányamunkások zöme, a budapesti, csepeli, ózdi, diósgyőri nagyipari munkások tömege szavazott, tehát a magyar munkásság legrégibb szervezeti hagyományokkal, rendelkező, legöntudatosabb, legharcosabb, de a termelés szempontjából is legnagyobb fajsúlyú része. De a választások azt is megmutatták, hogy a Magyar Kommunista Párt nemcsak a városi dolgozók, nemcsak az ipari munkásság pártja. Nyolcszázezer szavazónknak körülbelül a fele: paraszt. És itt súlyosan esik latba az, hogy elsősorban a régi, demokratikus öntudatos, 48-as és Szocialista mozgalmi hagyományokkal rendelkező parasztság szavazott ránk: a Tiszántúl, a Viharsarok, Jásznagykunszdnok, Csongrád, Csannád, Békés szegény parasztsága, földmunkásai és kubikusai. Mi, kommunisták, nem pihenünk husga babérainkon, nem hunyjuk be szemünket Pártunk gyengéi és fogyatékosságai előtt. A választások ezekre,jjs fényt derítettek, a tansttgigoifejat tü9»iget»k ée fankcionáriu«aink nevelése, szervező munkánk megerősítése tekintetében le fogjuk belőlük vonni. De a döntő tanulsága a választásoknak nemcsak a mi számunkra, hanem a magyar demokrácia többi tényezője, az egész ország számára az, hogy a Magyar Kommunista Párt nagy tömegpárt, hogy a magyar politikában játszott szerepének és vállalt felelősségének alapja semmi, egyéb, mint önnön ereje. A Magyar Kommunista Párt a mögötte álló tömegerőre támaszkodva kért szót eddig is és követel befolyást ezután, is a magyar demokrácia irányításában. A választások eredményének további jellegzetessége az, hogy a Független Kisgazdapárt több mint két és félmillió szavazattal megszerezte az abszolút többséget. De állapítsuk meg mindjárt azt is, hogy ez a többség messze elmarad azoktól a vérmes reményektől, amelyeket bizonyos körök a választások előtt tápláltak. A Kis,gazdapárt nem kapott se 75, se 65, hanem csak 56—57 százalékos többséget. Többségnek persze többség ez is. De 75 százalékos és 57 százalékos többség között az a különbség, hogy a Kisgazdapárt választási győzelme korántsem jelenti a magyar demokrácia balszárnyának azt az „elsöprését" és ..fagázolását“, amelyben a demok.é .. e-Mansége) reménykedtek és amely b* következik'— a magyar demokrácia belső egyensúlyának felborulásával, sőt a Kisgazdapárton belüli helyzet felbomlásával is fenyegetett volna. A magyar demokrácia megszilárdulásának feltétele volt, hogy a Kisgazdapárt jobbszárnyának reményei az „elsöprő" választási győzelemről, füstbe mentek. Ezeknek a választásoknak a jellege más volt, mint a budapesti választásoké. Most az ország szavazott, tehát szavaztak a Kisgazdapárt paraszti tömegei is. Ezért a Kisgazdapártra leadott szavazatok többségét nem lehet úgy értékelni, mint Buda és a Belváros szavazatait A Kisgazdapárt 2.600.000 szavazójának jóval több, mint felét bízvást lehet a demokrácia komoly hívének tekinteni. De a magyar demokrácia minden hívének — és ez vonatkozik a Kisgazdapárt demokratáira is — szembe kell néznie azzal a ténnyel is, hogy a Kisgazdapárt szavazóinak jelentékeny része nem demokratikus meggyőződésből, hanem éppen ellenkező meggondolások alapján szavazott a Kisgazdapártra. Nem véletlenség, hogy a Független Kisgazdapárt nem a Tiszántúlon, hanem a Dunántúlon érte el a legnagyobb sikert, tehát nem az ország politikailag haladóbb, hanem politikailag elmaradottabb részén, nem ott, ahol Áchim András, hanem ott, ahol Nagyatádi Szabó hagyományai elevenek, ott, ahol a nyilas fertőzés a leginkább hatott, ott, ahol a feudális uralom a parasztságban, a cselédségben a legtovább őrizte meg a jobbágyi alázatosság szellemét, azon a Dunántúlon, amely jóval később szabadult fel, mit a Tiszántúl, ahol tehát a demokrácia csal, jóval később kezdhette el, és sokkal kisebb eredménnyel folytathatta tisztogató és átnevelő munkáját. A Kisgazdapártra leadott szavazatok tehát nem egységesek és az összecsapás azok között, akik a Kisgazdapártra leadott reakciós szavazatokra és azok között, akik a Kisgazdapártra leadott demokratikus szavazatokra támaszkodnak, elkértehetettes. A választásokon testvérpártunk, a Szociáldemokrata Párt, éppúgy, mint mi, komoly erőnek bizonyult. Különösen örvendetes, hogy a fővároson kívül, főleg a vidéki városok lettek a Szociáldemokratárt fellegvárai: Szeged, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, stb. Ezeket a sikereket a Szociáldemokrata Párt annak is köszönheti, hogy jelentős polgári és demokratikus kispolgári rétegek benne látták a magyar demokrácia „középpártját“, a kiegyenlítés tényezőjét és ezért rászavaztak. A Szociáldemokrata Párt érdeme és sikere, hogy ezeket a rétegeket, amelyek a Kommunista Párttól egy és más okból idegenkednek, megnyerte a magyar demokrácia balszárnya számára. A választási küzdelmet a két nagy munkáspárt annak a megállapodásnak a szellemében folytatta, amelyet az országos választások előtt kötött: kommunisták és szociáldemokraták külön indulnak, de nem egymás ellen, hanem egymás mellett, szoros szövetségben, a reakció ellen. A munkás egységfront a választások alatt — egy-két sajnálatos esetet kivéve — fényesen kiállta a próbát. A választások eredménye teljes mértékben igazolta az egységfront híveit és megcáfolta azokat, akik a budapesti választások után a kommunistákkal való közös listában vélték felfedezni a kudarc okát. Igen figyelemreméltó eredményt ért el a választásokon a Nemzeti Parasztpárt, különösen, ha számba vesszük, hogy a Parasztpárt fiatal párt és alig volt ideje országos szervezet kiépítésére. Több mint 300.000 szavazója bizonysága annak, hogy a Parasztpárt a magyar demokrácia fejlődőképes, nem elhanyagolható tényezője. A Nemzeti Parasztpárt kétségkívül még komolyabb sikert érhetett volna el, ha politikai vonalvezetése nem mutatott volna oly ingadozásokat, amelyek épp a párt fő bázisában, a radikális érzelmű szegény paraszti rétegben váltottak ki zavart és megütközést. A választásokon a magyar demokrácia balszárnyán álló három párt, a Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Parasztpárt — megkapta a szavazatok több, mint 41 százalékát. Ez olyan eredmény, amely mutatja, hogy a magyar demokráciának — 25 esztendős Horthy-uralom és nyilasfertőzés ellenére — széles, komoly népi bázisa van és hogy mindazoknak a reménye, akik a magyar demokrácia fejlődését szeretnék visszafordítani, homokra épült. A választási küzdelem alatt az ország előtt álló súlyos problémák kissé háttérbe szorultak. A választások lezajlottak, most el kell kezdődnie a komoly munkának. Helyzetünk oly nehéz, hogy nem szabad késlekedni egy percig sem. Az utat jelzi a Függetlenségi Front négy nagy pártjának közös nyilatkozata és az abban lefektetett kormányzási program. E program értelmében kell haladéktalanul hozzálátni a közellátás megszervezéséhez, a dolgozók mindennapi kenyerének biztosításához. E program értelmében kell haladéktalanul hozzálátni az infláció megfékezéséhez, kemény rendszabályok foganatosításához, hogy pénzünk további romlását meggátoljuk. E program értelmében kell megkezdeni a közigazgatás megtisztítását a reakciós elemektől és végigvinni a harcot a nép ellenségei ellen Mindennek feltételei erős kormány alakítana, mely végre tudja és akarja hajtani a közös programot. A Magyar Kommunista Párt a mögötte álló tömegek erejére, öntudatára, szervezettségére ÉS fegyelmére támaszkodva, a magyar demokrácia előrehajtó erejeként, vállalja a felelősség ráeső részét a közös munkában, a magyar demokrácia megszilárdításában, a gazdasági bajok leküzdésében, a kormányzásban. Hétfőn kinevezik az új kormányt A pártvezérek csütörtökön folytatták az új kormány megalakítására irányuló tárgyalásaikat. Péntek délelőtt tovább tárgyalnak Tildy Zoltán lakásán. A nemzetgyűlés Politikai Bizottsága hétfőt ül össze. Ekkor nyújtja be a régi kormány lemondását és a Politikai Bizottság kinevezi az új kormányt. A Magyar Kommunista Párt 70 megémi lasztott rsamseti Filési képvissidla A belügyminisztérium hivatalosan közölte, hogy a november 4-i országos választáson a Magyar Kommunista Párt 70 mandátumot szerzett. A 16 választási körzetben és az országos listán jelölt elvtársaink közöl ezek szerint a magyar nép a következő kommunista képviselőket küldte be a nemzetgyűlésbe: BARANYA-TOLNA: Farkas Mihály, Krantz Pál, dr. Hajdn Gyula. SOMOGY: Nagy Imre. ZALA: Rákosi Mátyás. VAS: Kossá István. GYŐR- MOSON - SOPRON: Kossá István, Vass Ó Kámán, VESZPRÉM 41 Molnár Erik. FLJER-X' O M 4 ROM-ESZTERGOM Rajk Lotár. áos-■ n~Vf-..,'y Wyörgy, Zgyerka János NAGY-BUDAPEST: Rákosi Mátyás, Rajk László, Vas Zoltán, Kossa István, Gera Ernő, Szobek András, Kádár János, Révai József, Kiss Károly, Szabó Piroska, Kovács István, Drahos Lajos, Rattkó Anna, Apró Antal. PEST-KECSKEMÉT-BAJA: Nagy Imre, dr. Molnár Erik, Sefrankó Emánuel, dr. Jonáth Ferenc, Gábor József, Macskai József, Horváth Márton. CSONGRÁD-CSANÁD: Révai ,Tórmet, Keresztes Mihály, Kiomócsi Rihály, Kiss Imre, Iüridi Imre. BÉKÉS: Rákosi Mátyás, Gyuska János, Szirmai István, Birkai Imre. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK: Gore Ernő, de Kovács Antal, Ragó Antal, Gyenes Antal. HAJDU- BIHAR: Kállai Gyula, Szabó István,’alogh Elemér. sz. ■ KOLCO-BaROG - SÜRTMAK: Rákosi ttág,svágy Imre. BORSOD-ZEMPLÉN:yógrádi Sándor, Fekete Mihály, Lonizky Gyula, Urbancsek Mihály, Fülöp József. HEVES - HONT - GÖMÖR: Kádár János, Oczel János, Sulyán György, Herrmann Ferenc, Oszip István. ORSZÁGOS LISTA: Rajk László, Szobek András, dr. Rudas László, Olt Károly, dr. Andics Erzsébet, Somogyi Miklós, Mód Aladár, Fapp Lajos. Mint a fenti névsorból kitűnik, egyes elvtársakat több helyen választottak meg képviselőnek. így Rákosi Mátyást négy helyen, Nagy Imrét, Kossa Istvánt és Rajk Lászlót három helyen, Gerő Ernőt, Révai Józsefet, Molnár Eriket, Szóbeli Andrást ,és Kádár Jánost két helyen választották meg. Ezek még eddig nem döntöttek arról, hogy melyik mandátumukat tartsák meg. Abban aiasszési tr -prr’- tirpni terapnt adanak Tnegbízatásairól, a sorban következő kommunista jelöit terül be a nemzetgyűlésbe. Hivatalos választási végeredmény 795.659 kommunista szavazat Szerda délutánra a belügyminisztérium választási csoportja összeállította mind a 16 választási körzet eredményét. Ennek alapján az országos választások összesített végső eredménye a következő: Magyar Kommunista Párt 785.659 Szociáldemokratapárt 313.082 Függetl. Kisgazdapárt 2.680.527 Nemzeti Parasztpárt 322.711 Polgári Dem. Párt 78.322 Magyar Radikális Párt 5.695 Összesen 4.701.026 választó adta le szavazatát. A szavazatok17 százalékát kapta az MSKP, 17,4 százalék jutott a Szociáldemokrata Pártnak, 57 a Kisgazdáknak, 7 a Parasztpártnak, 17 a Polgári Demokratáknak és 0,14 százalék a Magyar Radikális Pártnak.