Szabad Nép, 1945. november (3. évfolyam, 181-204. szám)

1945-11-09 / 186. szám

% November 4-től emelik | HM) §%á/alélíllal a béreket Az Országos Munkabérmegállapító Bizottság javaslatára jelenik meg a rendelet BÉzottrág1 November 7-\ ú)amk.h fog-­­ksN­soEO'tá; a S«a,k»t'e:rv'O*0ti T-ftíi&cs hsíiáfor«i.tó.vetl. A g&jráiwiÁgl mioi^. h»mkkr.| folyta­t­ó.r^vatá* alapján rk Orszá­g­oa Mnokíb­ér­­javasa text- ter­­jpmvX he * kormánynak a 100 ft'/_á­­nj«t­Srj »érrm^lés törvénye#» ein­Kksnerés^e ér&efcé&ftn. A bé­re­mtvtésre votifttkMó reiMteier eSorétAtkft tóak­i november 9-én vagy 10-én jelenik meg’ a hivatalo^ fcap­­lban. A rendelettervezet s­zerint a november 4-e után kifizetésre kerülő béreket 100 százalékkal fetengezve kell folyósítani. E Ez vonatkozik mind a fivi­ai, mind a szellemi dolgozókra. Hat vagon krómot kaptunk rí Szovjet­uni­ótól K­rfin­oli 100­ 1 tonná­t/itr­iai «Kén A »zovjet-mag­ya­­r áxulcser­aforgalom­egyeznkén­­y keretében szerdán isd­eff érkezett Mag­yaroszág­ra az első krómszállíttvány. Bot, vágón króm érkezett a Szovjetuni­ftból. Gerő Ernő elvtárs kereskedelem- és közleke­­désüg­yi miniszter azonnál intézkedett, hogy ezt a fontos nyersanyagot haladék nélkül szétosszák a nagy iparvállalatok között. A len­gyelországgal kötött megállapodás kereteiben ugyancsak Gyver­­dán írjaibb ezer tonna sziléziai szén főt­ott be az egyik In­d­apes­ti t­ehez­­pályau­dvarra. NAPONTA 3000 VAGON élelmiszert, szenet, tűzifát, építő­­­anyagot, vasat szállít a MÁV llw. IxHinii al«0 h«(*i«opoD»ra cm«'Jk­­m .«-s.a tiltás A «zónhiány miatt a személyfor­­gatnmt az, állArnva»-i!a,k legtöbb zó­naién egyelőre föl keltett függesz­­teni. A MÁV minim erejét meg­feszíti, hogy te tutija bonyolíttni »a egyre növekvő fc®tusi*1*AVi­taM. Na­ponta áttegYui a m-jgyíu gu*döi«»gi élet­belit) »7. uhS-'grev,tuu­k kielé­gíté­­sére 3(Ht0 1tagant rak rrutg­i» MÁV. Hogy mit jelent ez a a»ám, arra elég egyetlen adat: fél évve/ vu. előt­ tOO 500 kocsi volt a stepi legen­gyobb teljesítmény. A 3000 vágón Szenet, tűzifát, epiőt­ nyago­­ket, fát, vasét, egyéb ipari nyers­»rnyaigak­at és ten­mészetesen élelmi-t ásson spáttft. Ma már a* a helyszet, hogy itt,' a Hamva suták »kar 4000, «öt ecnél; valamuível több vagóot te be tudná­­nak aVítiípj áruszátáilasr*, érni mór! caaál ég yluu vna ».hívni kisebb a há-i botit «Wtti évek teljesítm­ényénél. étajnuM, Vyl a többletet, 1000 1 .:\/0 vagont nem lehet f‘_il*x'al' tn:'"i á í­­tríni, mer nincs gfíén. A spénhelyzet »,» utóbbi hetekben, sajnos, egyálta­­lában nem javult é» *y. v«*,'.él vezt­e**­­ a mai 3000 vágon forgalmát is. Anglia nem sérti a Szovjetunió keleteurópai politikáját • tömegek tü­rednetlen követeléseitől tart Az Alsóház külügyi vitája soráig Bein külügyminiszter beszédet mon­dott, amelyet az angol közvélemény Vegyes érzelmekkel fogadott. A mi­nap elhangzott Byrnes- beszéd nyo­­mán Bevin ugyan némi ej­éged­m­énye­ket tett az amerikai állapontjaik, amely újabban ismét hívtái.ostoya­ n hangsúlyozza a nemzetközi együtt­­működés politikájának szükségessé­gét. A leglényegesebb kérdésekben mégis bizonyos homály marad a be­széd után a brit kormány politikája köztn. A londoni rádió kom­men­­tá­tora szerint a beszéd kiitö-n°s&n, a kongg-m­­atív képviselt körében váltott , vagy tetszést. A muulw »párti kép­viselők inkább azt válták Beviptől, hogy az atombomba titkának szi­­hadd-tétele mellett­ foglal állást. Jel. Vmze a kommunist«. Daily Workes állésfoglalásra: Bevin b&Szén­ o és a kölnipi/i vita talán a t­u­ikósmazpaí­­m­.puszkoániok kell ahhoz, hopp a kormátis világotáts jelentse ki, merre tart. A nyugati blokk é, az atombomba t*t°kban tartóba nem •nyertethető össze « problémák megh­oldásáamak szándékával, nem­ fér össze a három nagyhatalom egységé­vel sem, noha n­­uigatran nyugszik a­­világ­béke. Bevin beszéde abi­n­ előnzöi h­avi atombomba kérdését taglalta. Noha elismeri e fegyver nagy jelentőségét, úgy véli, hogy politikai serepét tú­lozzák a jelenlegi helyzetben. Bár az Egyesült Nemzetek szervezete még nem épült ki, minden meghozamoó döntésnél gondolni kell arra, hogy az összhangban répísen ,ne új világszer­vezet alkotmányával és kötelezett­­ségeivel. — Elvi kérdések körül folyik a vita — folytatta Bevin - és az el­­lentéteket csupán a megértés szel­leme egyeztetheti össze. Egyrészt a bizony­tlanaig réme ijeszti az em­­beréltét, másrészt ott an­ etali i­nt, mint cél, &‹: egyiilimisítödés elv«. A dlv.ily nOh r...,s‚'[) é­s joinsf.l llOVOl tulódnu­k, hogy dönteni kell needt: vaijon sza­kittenkor teljesen voi/il »em a­z'-ol, amit befolyási éret­elmek és hatalmi politikájak növelnek. A to­­vábbia­kba­n Bevin az angol nép tü­relmét kéri, majd általában a töme­gek türelmetlenségéről beszélt. Az a kérdés — mondotta szó szerint­­—, vájjon a tömegek nem fogják-e oly­­­is t­el­meik­nül követelni kivár­ságaik kielégítését, hogy a törvényhozók nem t­u­d­ne­k ámnak elég gyorsan meg­­felelni. Ami a nemzetközi együttműködést illeti, Bevin felhívással fordul a nagyhatalmakhoz, hogy „tegyék le az asztalra képes lapjukkal felfelé fordítva a kártyát". Mi készek ,hi­­gyünk erre, mondotta — nem «. sziket k sent on­ orgon ké­pé**t és nem en­gedjük meg, hogy bármely meg. b­.0Uienk vagy tripUrt­atámk bárfai olyat tegyen, ami gyű­lölséget ébresz­tene, vagy a Szovjetunióra rtézve ká­ros helyzetet terem­tene a kelet­­európai orsadgo h’ban. Kijelentése után Viswont amellett kerdoskodott hogy Anglia fontos viszo­nyra léphes­sen a nyugati államokkal. y Amerika és Magyarország között megindul a kereskedelmi forgalom A washingtoni kereskedelmi mi­nisztérium bejelentette, hogy újra felveszi Magyarországgal, Romániá­­val és Bulgáriával a korlátolt keres­kedelmi forgalmat. Megalakult a Demokratikus Ifjúság Világszövetsége A londoni világifjúsági értekezlet megalakította a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetséget. A szövetség keretében CongressAds alakul, amely színben harmadik évben­­összeül. A Kongresszus tanácsot választ amely éven­te ülésezik, végrehajtó bizott­sága pedig három havonként ül ösz­­sze. A szövetség fő célja az ifjúság nemzetközi együttműködésének elő­mozdítása. SZABAD NÉP Hin­x szerkezet( «ntifikátsinak­ köszonh­ető: Osztják a burgonyát a nagyüzemek munkásainak Fuvarosok u­soraárai megdrágítják a smirgonyát Először az ikres lápesik m-ts-m­ek a mázsáidra. Azután bngórt­ylistát mé­rnek le. Eg­ymásutáni gumisak a kézis­­kocsiik a vagonok felé: a nagyvásár­­telep Ili burgonyaik­e­reskedőjemík bó­déihoz, a gavynoamek kdeghtöttjei utalványaikat 111 vsíthatják be. Körülbelül egy hete tan­ellaneoda- Kjry hete megindult­ak a burgonyés vagonok Budapest felé és napont­a átlagosam lő 20 érkúrttá. A glgk­­azetvaív-tek­nók­ü­ldölt­ el 20 ma­­káis, IS napoo rohammuffijával, «*4. ben, eári/wn, ««értem járták Szabolcs felvált és elérték azt, ami a Ju'Cs-?k- Faraghó e®bereknek, a megyei szí­­japánok: - k és jegyzök ok tmn sike­rült : elb­yút­atták a burgonyát Buda­pest dolgozói számára! Az Elektromos Müvet­, a Qnm*, a W. M. munkáim, már megkap-'ák a burgonyát. A T­ele­fonógyári­­mun­kát­sok kiküldöttei wwl jelentkeznek. A be­fedett jegyek szerint 60 máz­ára k­­aptak utalványt a Lónyay­ utcai jegyzet­apoltlban. Az utalványt alá­írták, lepecsételték, a burgonyát ki­fizették, már csak a fuvar hiányaik. Hatötti-négy kétfuvar­szekér áll a hagyva sártelepen. Áraik egységesek: egy k­iló burgonya fuvar­zásáért 20 pengőt, kérnek. Ez a Heálu almái meg­lepőbb, mert, ma­góért a burgo­nyáért (»2 petigőt, fiy,­­ a gyár a nü­gyker­epkédőneik. A kocsi tulajdo­nosa tehiát a no *eázs*i burgonyát 120.I.­00 pörgőért fr- n '''zm be :t I’ágyvásárlé­épről a Hungária­ kör­útoa. A telep nagykereskedői 52 pengő­ért vásárolják a burgosnya kilóját és kilónként 4 pengőt fizetnek, amién a vagonoktól a bódéjukig hoznák. Ha a kijelölt nagykereskedőtől a nagy­üzem munkásai nem tudják Magási­­tani a burgonyát egy na­p alatt, éj­szakán át sok-pvc lopnak belőle. Mindenesetre késlelteti a sz­étos­ztá­st a­z is, hogy a nagykereskedőkön kel i­tilíztül bonyolódik le. A k­­­gyüz­emek még nem is tudják mind, hogy van már burgonya.. Egyes vagonok három-négy napja állnak már a telepen, mert nem jön senki az oT.íilvá­nnyal. Eddig csak a nagyüzemek utalvá­nyait váltották be, ma először ho­K- 87,a hetek óta, osztottak burgonyát néhány kiskereskedőnek is ----- ter­mészetesen szintén utalványra. Ma e’te:",(­- a községi ízlelem­szor­e­seny is küldött fiókjainak burgonyát el­adásra. (P. *..) A néphwőnágyáéuek. vagy í«k ah-­­ hoz hasonló .potkirái biró»ú,g-Á`a.õ'k »ahol nincs fellebbviteti ru­: iimtik. Magyarnaságon mégis fölállították a K’OT.ot, a Népbíróságok Országos Tanácsát, mer­t egyes vidéki és pesti népbírószóigi tanácsokból hiányo­zott a kellő demokratikus elég és sok esettben túlságosan enyhén ítél. kert-tek. Ez ««, egységes joggya- K'jrbst biztokSttása. DlVtá élette a Á'or.ot. A NOT etsakote te ftelelt, híva. l-iíiíknak. Ii olyan je- Venségeket­ észlesítik a NO­ f Irélevei­­ben­, antelyeik­ent a sEzarvei pepecselő, p*,ragraánn­okle»,l lefed­őttö, az őrszá.r. hasog­áró­ja egyébsalúen „úri” bíró­sággá alekította át„. A NOT elítéli a ,nyi)»s rablog.vU- fcósoloait, »V. ela Hst.vj,sodot» párrír sol­­gálatocokAt és a kegyet­len­kedő ké­­r-arlagény«kel., t movtii ml­ndsizokAt, a­dkryese olyan su­lyos bünteik ven­­nak, hogy közönséges úton le a leg­keményebben kellene lakóin sok. A NOT a törvény teljes szigorával t­ sp.p le a kitswTvbw­ ekTv in, de futni hagyja a va­saltnadrágosokat, o, mo­­­gyar reakció szellémi vezéreit és alvaséreit, helyette a hárbo­rtis bímncot­ Dr. Szabó Iván 1838. óta felső­­bébi tag volt és régzít vett az összes háborús és népellenes határozatok meghi­vayalába­n. A kecskeméti nép­­bíróság' évért háborús bűnösnek mia­tátbe és 2 évi fe­gyhássra ítélte. A NOT hoesc'AA búza vont,, * tagiáns átelaldlása után felmen­tette a Vádlott... •k N­z o*uk néhány példa vadlt ás tahin nem is a legkirivóbbak. De ezek is bi­r­onyitják, hogy a NOT messze eltá­volodott eredeti céljától. Elsősorban a Tamácsbem ülő hivatásos bírák, Ulje?tm meg feledkeztek arról, hol ott­ok a nép bírái. A­ nép pedig nem­ pecsel, nem tologatja az aktákat, áe­m a m­entőkörülm­ényeket keresi a háborús bűnösöknél, hanem kím­életű­len megtorlást követel azokkal szem­ben, akik nyomorát, szenvedését , gyalázatát okozták. A mi új iga­zsófió ügyi szerveinket azért hívják nép-' líróságntba, hogy a nép akaratát és­ gyűlöletét fejezzék /a réleér-b­etellesi módom a fos­­se­iákkal és a reakció. sokfco.l szem­ben. Vagy megértik, ezt az ordillő bíró urak­, vagy n­e­m- és ok* kor nincs helyük semmiféle népi de* rinkrera­t­i­kus szerv­ben. népbíróság vagy a fasiszta urak fel­mentője? Lator, nem lator? Pé ideskép mindjárt meg is emlí­­tünk néhány ítéletet, ammelyek ön­magukért beszélnek. Dr. Lator Ggae. igt az cégügyiefozis­­térium­i tanácsos 1944 október 15-ig­­ a propaganda,m­in­isztérium osztá­ly­­vezetője tol. A népbíróság a há­borús hírverés szolgalé­tában végzett jelentős szellemi munkáért 6 évi börtönre, állás- és nyugdíj veszté®aa ítélte. A NOT a büntetést leszállí­totta 8 hónapi börtönre, amit a vád­lott már ki is töltött és fenntar­totta­ a nyugdíjjogosultságot. A budapesti népbíróság háromévi börtönre ítélte dr. Doros Géza egyetemi tanárt, mert fasizta szel­lemű könyvével, cikkeivel és a MONK-ban kitekert működésével népellenes bűnt követett el. A NOT dr. Dolost felmentene. Szaba­dlábra, elvetés, felmentés Dr. .­onecsó Elemért háborún bűn­tett miatt 5 évi fegy­házra ítélte a népbíróság. A NOT alaki okok miatt új eljárásra utasította a nép­­bíróságot és addig ig szabadlábra Vorosilov marsai és Puskin követ fogadocstjí Oktob­eri voro-««^ij tábornagy é& Pusk**i, a Sftfruj*f­jAmd magyaror&»c.gL követe az 1917 Októberi forradalom­ évfor­dulója alkalmából eétélyt adott, ame­lyen megjelent Mi­klós Béla xnintsy,­­t­erei nők is, aki pohárköser­­tói eben ban^x­^rajta, hog­y ez fiz imnv-p rie-m­­c*C;k a S*or,jei'Wn'ief h&nem az emberi Forradalom évfordulóján WMbadMiffiifrekvések diadalának leg­nagyobb ünnept, i«. Varo/Atbc tébor.« nagy válaszában hangsúlyozta azt a reményét, hogy a jövőben az embe­rek fajra, vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül egyesítik erőikat a haláre haladás szolgálatában. A MV.AKAI­­R*P «teflaen­-i példA n.valóak kézbesítésére k­e­r­a­a­it d k­i bpkihordókat jele*i/t,kie«­és• J'öa&bi-líea-á: 5, il. ttcu.. Auíi»i e+y tárSíl ás Holnapután végetér az Őszi Vásár A kiállítók költésodís kfiimdtuilt kp.v.demé­­n­y­e*éR- al0.p.j«;n ma a« Oiv^aAgos 1-pa.i •­­egyesület ejlmök.ség­e h­ugiialkozott &v. 0&/A Vásár (ipSzab­bí­tésárfcak káiija-^é ,&1, Ta^píiiha-teiiilasi. Uoáy H»Kiapestnek n# ciilin nagy vldk­e-fr-*renieLye saprúí napiA rokokónu törö­rf.sikt'rt ér el; -a- ItíxUi­-oTc n€,55TiaKe enheH) jiíSücmi e-íért s?.ivess.c» v«ar»i ía y&fár i­tt.r£-aTi.áaiöits iní^ij03&víi\L Lín­sá-f Á rtdbdkén&éE ntts-i ennek el­iejjiésé ivgry r»síitiromolt lio.g'y dik e-i fd.a,i rtl'gastdo-l­ife'an­GA u­gy­hogy fty. *»*i Vál4r min :(-íi elpokezír hírrel s*en,l,eit_­e kerrteltél ingva mert»’lnfKlm­ papnn, vagyis vasárnap este a i,r,k.e r ei étté­l«nérvé»yes«n f»S©J a% CHURCHILL: Fokozni kell a Szovjetunió és Anglia között kifejlődött barátságot Az angol konzervatív ellenzék ve­zére, Win­ston Churchill Tasmán el­nök 12 pontjáról indult alsóházi kül­ügyi vitáiban beszédet mondott. Min­­denekelő­­ meg­áll­apí­tot­t­a, hogy a ministerelnökkel és a külügyminisz­terrel folytatott m­egbeszélései után nem kívá­n előhozakodni oly kérvj/e* kérdéseikkel, m­­int az európai or­s^tí­­pok helyset* és a görög, szíriai, pa. je­sz'Urm, egyiptomi zavargások. Cs ak az Egyesült Államokról kíván be­szél­ni. Az Egyesült Államokról nem be­szél­hetünk anélkül, hogy meg n^» em­lékezzünk a hatalmas ellenség­­felett vívott győzelmünk másik n^gy p.r i*té­neréröl mondotta. Azt hiszem, volton len­nymnk szive mélyé­röl beszé­lek, amilön kifejezem azt a hálát, amellyel a némes orosz népnek tar­tozunk. a vilési ,szovjet at-rvgek, ami­kor Hirkij litkik támad?., k­iérhesíiít­­len­ ^.évvédé.véksen imittek át A végső gyű­zekcin­ tai­­­vá.HO ér­i. tövéi­t az égés.. brit őszinte óhaját fejezem ki, am­ikor rámuta­tok $ brit 6$ (tr-r orosz nép közt kifej­lődött bajtár* taSsoly és fyhátság ér­zéseire, amelyeket ne­m cs­u­fán jetni­ tartani, hanem még jelentősen fo­kozni is kell. Itt votlemenny­mnk örö­mét fejezem, ki annak láttam, hogy Sztálin vezérlőből nagy oly áll a kOVYtXátYryrgd­in éltét­­ és irányítja ha­jóiul. áh szem­élyesen szeret­h­ljes csodájáigt érzék ez iráni a­ixthiban nagy férfiú Wání, aki hazá-ia atyja ék üT'ő?á-CfQ’ é&VHá'ti&fo íTü'ityii hé­­heteán- ^ Ú­jítód­ in 0p, Védjél Dié -Jt) jf- !\ ;j bu. Ytimi-hr Mw-g aiffikor iA, hő.­politikai, iá ihí& dalioi és tiv kin 1­g*í.i k­ez­elés­ében­ elfedtétek vannak­­közöttünk és a sovjet kormány között, ebigen akk­or&tv.-glím nem szabad mege­ngedni, hogy a két nép között a vakodón áll-, jön be, mert népeink közt létrejött Vírálás hozta meg a győzelmet. úgy érzem, szükség­es volt az el­ismerés adóját lerónom a Szovjet­unió iránt, amely oly nagy terhet viselt, annyit szenvedett és pusztítás érte. Az ide­u olyan feste­­v­és, hogy Nagybritalniai szo­vjetel­lenes politikát folytat, vagy a Szeve jehipió kárára terveket »tő, télt€fM ellentétes a brit gondolkodás­móddtal és le­lkiismerettel. Ghurchill beszédének a Szovjet­unióra vonatkozó részét, az alsóház­ nagy tetszéssel fogadta. A konzer­vatív ellenzék vezére a továbbiév«­­b«n s­ »koros »ngol-amerikai együtt­­működés szükségességéről beszélt, majd arról, hogy Nagybritannia és az­ Egyesült Államok baráti tri­­iszonya nem jelent ellentétes állás­­foglalást más hatalmakkal szemben. Végül Churchill az atombombáról beszélt s az atombomba gyártásá­nak titokban tartása mellett foglalt állást. PftTW®, tf'.tS­VOVWWWWR $d Versenytárgyalási hirdetmény A MwAV’ar ÁW›a-Tft\,8^uteli Lga^írate­­›Aj?€L a Bnddp^sr Nvu^ati p.­u.-i TTI. ›w­ iran ma ktár át-dlnkít« *i mát,teni,-R nyi !váni›9 v-e­­s»e«nytárgy^éírt h*k­etet Az ajun'lat^k be-n­yuj.ós­i határid­ej­e tajyó évi novéjutvér hó 22 év d­ óh lid óra a. pályázat f «?J i ét C’lsd lói a. 'MÁVT 0 TV, »VI. •s nunyor út :6 V. óra. 5fr)­iVrtv.viTíDoj nő ,i föl lékéi éróekFótini. A a fiji'v.kw teleire th lipok F-'úf P*írt!rő öniküli,·‚•.«:i ár hefsz^té«^ ♦!­­I ei i ahw i i.g Vf»*n o ir kAr·b at ok, Bii­ dt^veinnt. |¡‡4ín ávi n-nv^m^x^r hó. A/ KtA/GA'I CS 40* ——----------—-———-—-W

Next