Szabad Nép, 1945. november (3. évfolyam, 181-204. szám)

1945-11-29 / 203. szám

Rajniss Perem­­ a népbíróság előtt Szerdán kezdték meg Rajniss Fe­renc bűnügyének tárgyalását. Raj­niss sápadtan áll meg a mikrofon előtt. Elmondta, hogy eddig csak párbajvétségért volt büntetve. A sze­mélyi adatok felvétele után felolvas­­­sák a vádiratot A vádirat Az első vádpont szerint Rajniss Ferenc a múlt év október 15-én a rádióban felolvasott fegyverszüneti proklamáció után igyekezett részben cikkeivel, részben erőszakkal meg­akadályozni a fegyverszünet végre­hajtását. Autón a várba, a német kö­vetség épületébe ment, ahol Veesen­­mayer megbízottal, Kahn német kö­vettel, Winkelmann SS tábornokkal és Szálasi nemzetvezetővel tárgyalt. Bajniss hívta életre a „Nemzeti Szö­vetségiét azért, hogy a háborút ne fejezhessék be és hogy a hadviselés­ben döntő­ változás ne történhessék. A nyilas kormányban a vádlott mi­niszterséget vállalt. 1043-ban köve­telte Nagy Vilmos akkori honvé­delmi miniszter távozását, mert ez a munkaszolgálatosokkal embersé­gesen bánt. Rajniss lemondásra kényszerít­ette a minisztert és ezzel megindult a munkaszolgálatosokkal szemben a kegyetlen bánásmód. Raj­niss mint a Szálasi-féle kormány tagja, nem gátolta, sőt előmozdította, hogy azokat, akiket a faji törvények miatt üldöztek, összetereljék, meg­hurcolják, megkínozzák és agyonlő­jék. Bűnös abban, hogy rengeteg magyar diákot, egyetemi hallgatót részben Németországba telepítettek ki, részben felkészületlenül a hábo­rúba küldték és ezáltal elpusztítot­ták őket. A vádlott cikkeivel befolyá­solta a közvéleményt, s tömeggyil­kosságra, háborúra uszított. Felelős a háború milliónyi áldozatáért. A vádirat felolvasása után Cserecz Sándor védő nagy derültség közben kétségbe vonja a bíróság illetékessé­gét. Kitartásra buzdított Ezután került sor Rajniss Ferenc kihallgatására. Kijelentette: — Amíg a nemzet háborúban van, addig kötelességemnek tartom a népet kitartásra, a háború folyta­tására serkenteni. Rajniss élete és politikai fejlődése történetének elmondása során be­vallja, hogy: — Meggyőződése? jobboldali vol­tam. A nemzeti szocializmus nem érdekelt mindaddig, amíg a magyar revízióval nem lehetett összekap­csolni. A revízió kérdése vezetett a nácizmushoz is. — Ebben nem csalatkozott az első és második bécsi döntés alkal­mával? — kérdi az elnök. Rajniss kerülgetni próbálja a fe­leletet, kitér a válasz elöl, de végül az elnök sarokba szorítja és vála­szolnia kell. — Kérem — dadogja —, én .. én... Csáky külügyminiszterrel be­szélni is akartam ebben az ügyben, mert észrevettem, hogy a németek bennünket brutálisan becsaptak. Rajniss ezután minden kérdés elől hazug válaszokkal igyekszik kibújni. Nyilvánvaló tényeket szemérmetlenül letagad. Szerinte meglepetésként érte március 19-e. — A Lacicatos-kormány alatt. — mondja — napról-napra a legsúlyo­sabb jelenségek mutatkoztak. Ekkor született meg a Nemzeti Szövetség, amely Irak megalakításában én is sze­repet játszottam, — ismer be végre Valamit. — A céljuk az volt, hogy megaka­­dályozzák a fegyverletételt. — Igen, — ismeri el újra Rajniss. — A háború megindításakor vizs­gálták a parlament hozzájárulását? — Hivatalosan nem, pedig kellett volna. De nem tartottuk tisztességes játéknak, hogy azok adják föl a há­borút, akik elkezdték és áldozatul dobják oda a magyar jobboldalit, amellyel együtt haladtak. Vonatkozik ez Horthyra és Kállaira is, áld azt hangsúlyozta, hogy ez a háború „az én háborúm”. — Tisztességes dolog volt az egész magyarságot odadobni, hogy megmentsenek néhány száz jobb­­oldalit ? — A kormányzónak kötelessége lett volna... — dadogja Rajniss. — Ön a Németország melletti ki­­tartá­st, vagy a háború melletti ki­tartást tartotta szem előtt ? — A németség, a szövetséges me­l­letti kitartást, ezt írtam cikkeim­ben is. Cikkek, amelyek tömegsís gyil­kossá­gokat váltottak ki Ezután elmondja, hogy első kép­viselősége idején ismerkedett meg Szálasával, ak­i Pom­ázon fellépett képviselőnek és ak­kor Rajniss közben járt Gömbösnél, hogy támogassa Szálasi mandátumát. Gömbös erre ígéretet is tett. Ezt követően országgyűlési képvi­selősége idején a nép érdekeit súlyo­san sértő jogszabályok megszavazá­sában és a zsidótörvények életbelép­­tetésével kapcsolatos vádpontokra felel Rajniss. — A zsidótörvények meghozatalá­ban részt vettem. Nem tagadom, iparkodtam elősegíteni. Bűnösnek érzi magát ebben? —­Nem! Meggyőződésem volt, be­állítottságom is ilyen irányú. Gyorsan peregnek a kérdéseit, Rajniss nem ér rá kertelni, elkenni, kénytelen az elnök világos kérdé­seire azonnal világosan válaszolni. Kínosan feszeng a keresztkérdések pergőtüzében. •— A deportálásokról tudott? — Tudtam. •— Tudja-e, hogy azok a cikkek, amelyeket ön írt, azok voltak kivál­tói a legbritálisabb tömeggyilkosság­nak ? Rajniss Ferenc hallgat, mire az el­nök megjegyzi: — Ez is válasz. Tudomása volt ar­ról, hogy március 19-én minden nem német gondolkodású keresztény em­­bert elfogtak, vagy elvittek? — foly­tatja kérdéseit az elnök. — Tudom. — Nem rendítette meg ez a néme­tek melletti szövetségi hűségét? ■— Nem érezte, hogy az öngyilkos­ság felé halad a nemzet is? Rajniss lehajtja fejét és nem­ felel. Ekkor az október 15-i esemé­nyekre vonatkozó kérdések követ­keznek. — Amikor hallottam, hogy Horthy letette a fegyvert, elmentem a né­met követségre, ott töltöttem az egész napot és az éjszakát, mindad­­dig, amíg a követséget kiürítették és átvitték Budára.. — Ez személyének biztonságba he­lyezése volt. — Igen. További kérdésekre elmondta, hogy Beregffy honvédelmi miniszter je­lentette be az egyetemi hallgatók kitelepítését Németországba, de a tervezetet már ő készítette. ■— Nem látta, hogy Magyarország nem kívánja tovább folytatni a­ há­borút? Már a katonatiszti karban is jelenségek mutatkoztak erre. — Tudtam erről, — suttogja­ Elmondja, hogy az elmúlt évek során öt párt tagja volt, így a füg­getlen ellenzéki, a kisgazda, a re­formnemzedék, a MAP és az Im­­rédy-pártnak. Az Imrédy-párt tagja vagyok ma is — teszi hozzá hangos derültséget keltve. Elmondta még, tudta, hogy súlyos lesz Magyar­­ország helyzete, ha a németek győznek, mégis kitartott a német vonal mellett. — Ön azt mondta egyszer Fialá­nak Szálasiról: „Nem szeretem az olyan embert, aki gyűlés előtt festi magát.” •— Igen, mondtam ezt — teszi hozzá halkan. . Ezzel az izgalmas részletekben bő­velkedő tárgyalás délután két óra­kor véget ért és folytat­ását az elnök pénteken reggel nyolc órára halasz­totta. ­­ tm MIDI ! Mától!BOTI KiüJÉSTE Vidámság! ötlet! Szellem!CAPITOL Dráma egy munkásról, aki a műhelyben ír hős katona! SIE SMITH.AMERIKAI A főszerepben : T — Hősök a front mögött! Érdekfeszítő, izgalmas, újszerű kémdráma! Primmima! COIIVIN SZABAB &CIP CSÜTÖRTÖK, 1M5 NOVEMBER 29 Az Ideiglenes Nemzetgyűlés feloszlatása és a végleges Nemzetgyűlés megalakulása A magyar aakotmányjog egyéves fejlődése . Majdnem egy évvel ezelőtt, 1944 december 21-én ült össze elő­ször a debreceni ősi Kollégium falai között az Ideiglenes Nemzetgyűlés. Tagjai azok sorából kerültek k­i, akik — mint a magyar demokra­tikus pártok és a Nemzeti Bizottsá­gok küldöttei — magukra vállalták a legnehezebb feladatot: az ország megmentését. Az elnök megnyitó be­szédében azt mondotta: „Azért hív­tuk a magyar nép megbízottait, hogy jelentsük ki: az idegen uralom­tól felszabadult magyar nemzet maga veszi kezébe sorsának intézé­sét. Vezetőket állít magának, akik a nemzeti ügynek lesznek a mun­kásai, akik tetteikről nem az idegen hatalomnak, hanem a magyar nép­nek adnak számot”. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés a magyar nép szuverén akarata egye­düli képviselőjének mondotta ki ma­gát és első céljául a háború befeje­zését tűzte ki. Mint törvényhozó testületnek, először is végrehajtó szerveket kellett megválasztania. Ez a 22 tagú politikai bizottság útján történt, amelynek eredetileg csak egy feladata tett volna: a kormány megalakítása. December 22-én a po­litikai bizottság javaslatára az Ideig­lenes Nemzetgyűlés, amely akkor az összes felszabadult területek kép­viselőiből állott és 230 tagot szám­lált, megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. A politikai bizottság eredetileg­ megállapított hatásköre a körülmények kényszerítő hatása alatt később kibővült. A nemzetgyű­lést ugyanis — technikai akadályok miatt — nem lehetett volna mindig összehívni, amikor az ország érdeke megkívánta volna. Ezért a politikai bizottság, mint szükségszerű kisegítő szerv, elvégezte azokat az elkerülhe­tetlenül sürgős feladatokat, amelyek nemzetgyűlési határozatokat követel­tek. Az így hozott határozatokat jó­váhagyás végett a nemzetgyűlés elé kellett terjeszteni. Debrecenben a politikai bizottság mellett még egy bizottság alakult meg: a mandátumvizsgáló bizottság. A későbbiek során újabb bizottsá­gok alakultak: a gazdasági bizott­ság, a mentelmi bizottság, a földbir­tokpolitikai bizottság, amely azt bí­rálta el, hogy kínéit az ingatlana mentesül 300 holdig ellenállási érde­mei alapján az igénybevétel alól, az alkotmányjogi bizottság és a véderő bizottság. Az államfői jogkör gyakorlásának kérdésében nem állott be lényeges változás a múlttal szemben. 1919 óta ezt a kérdést az ideiglenesség jellem­zi. Ideiglenes jellegű volt ugyanis a kormányzó intézménye és ideiglenes jellegű a mostani megoldás és az ál­lamforma kérdésének szabályozása. Az államfőt megillető kinevezési jogkört a VI. fizetési osztályig be­zárólag az egyes miniszterek, az V. fizetési osztálytól felfelé az illetékes miniszterek előterjesztésére a mi­niszterelnök gyakorolja. A honvédség tisztikarának tagjait a honvédelmi miniszter előterjesztésére szintén a miniszterelnök nevezi ki. A Nemzetgyűlés Elnöksége ne­vezi ki a miniszterelnököt a politi­kai bizottság­ előterjesztésére, a Ma­gyar Kúria, a Közigazgatási Bíró­ság, a Legfőbb Állami Számvevő­szék elnökségét és a politikai állam­titkárokat pedig a minisztertanács javaslatára és ugyancsak a Nem­­zetgyűlés Elnöksége nevezi ki a tá­bornoki kar tagjait a miniszterel­nök, a honvédvezérkar főnöke, a honvédelmi miniszter és a honvé­delmi minisztérium politikai állam­titkárának előterjesztésére. A Nemzeti Főtanács jogkörébe tartozik: a miniszterek kinevezése, a kormány tagjainak felmentése, a közhivatali és más tisztségekre való kinevezések, ame­lyek a fennálló törvények szerint a kormány, vagy a miniszterelnök kinevezési jogát meghaladják és nincsenek a Nemzetgyűlés Elnöksé­gének jogkörébe utalva. Ide tarto­­zik címek adományozása, rendjelek és kitüntetések alapítása, az elítél­teknek kegyelemben való részesí­tése. Általános kegyelmet (amnesz­tiát) azonban csak az Ideiglenes Nemzetgyűlés adhat. A külügyek terén a Nemzeti Főtanács jogkö­rébe tartozik a követek és konzu­lok küldése, fogadása és a nemzet­közi szerződések megerősítése. Az így kialakult demokratikus magyar törvényhozói és végrehajtói hatalomnak legfontosabb intézkedé­sei a fegyverszünet megkötése, a Németországnak való hadüzenet, a földbirtokreformrról szóló tör­vény, te népbír­ósági törvény és az új vá­lasztójogi törvény voltak. Ezekkel a törvényekkel a magyar nép kép­viselői véglegesen szakítottak a múlttal és megteremtették az új jövő felépítésének feltételeit. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és annak bizottságai ezzel teljesítették fel­adatukat. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés utolsó ülését szeptember 13-án tartotta meg. Ekkor bizonytalan időre elnapolta üléseit és felhatalmazta az elnököt, hogy ha ez szükségessé válnék, hi­vassa össze a nemzetgyűlést. At múlttal szemben tehát — a rendkí­vüli történelmi időkre való tekintet-­ tel — a nemzegyűlés ekkor még nem­ oszlott fel, hanem megbízását ér­vényben levőnek tekintette mindad­dig, amíg a végleges nemzetgyűlés össze nem ült. Történelmi Örökség Ma tehát, 1945 november 29-én, feloszlik a­z ideiglenes nemzetgyűlés és megalakul az általános titkos, de­mokratikus választások alapján ősz­, szeh­­ívott, végleges nemzegyűlés. Tör­ténelmi jelentőségűek voltak azok a feladatok, amelyeket az ideiglenes nemzetgyűlés megoldott. A végleges nemzetgyűlés történelmi örökséget vesz át: egy száz évvel ezelőtt ki­tűzött és azóta elnémított magyar követelésnek a misigva­lósít­ását, áss 1848. törvény 3. cikkének, a dino­­kroiskus népképviseleti rendszernek a megvalósítását. 1848-ben a rendi állam ledöntésekor az akkori ország­­gyűlés két ok miatt nem tudta hi­vatását teljesíteni: az idegeni impe­rializmus és a feudalizmus nagy politikai súlya miatt. Ezek az aka­dályok elhárultak az Ideiglenes Nem­zetgyűlés egyévi működése alatt és most már semmi sem­ áll útjában, hogy a magyar nép választott és hi­vatott képviselői megvalósítsák né­pünk százesztendős álmát: a sza­bad, független és demokratikus or­szágot. Ennek megvalósítása nemcsak fel­adata, hanem kötelessége is az új nemzetgyűlésnek és az új kormány­nak. Jó törvényeket hozni és azokat jól végrehajtani. Munkájuk közben lebegjen előttük Kossuth Lajos szel­leme és 1348-ban mondott szavai: „A szabadságnak nincs nagyobb el­lensége, mint az úgynevezett „Zu viel regieren“ (magyarul: a büro­krácia). Hoztunk törvényeket, ame­lyek a nép irányában jótékonyak és a végrehajtásukat nem bízhatjuk olyan szervekre, amelyek nemesek,­ből állanak“. 1015-ben: a nép törvé­nyeit a nép képviselőinek kell magy­hozatok és a nép küldöttjeinek­ kell végrehajtaniok. Vásárhelyi Miklós R­e­W 1J elektromos öngyújtó Ha­­r­isi t­api költség T fillér Vezérképviselet: Ren­o és Kai Budapest, V., Nádor­ utca 20. szám. Rádió — ETramofon — kerékpár. Viszonteladóknak is. A Kispesti Schiel Testvérek IIL. (Kispest, Szapáry­ utca 7—3) gyári al­­kalmuzzottait 1. évi december he 1.től a Kispest tn város­ok­ Számú IGAZOLÓ BIZOTTSÁGA igazolja. Aki a fenti alkalmazottakról olyan adatokat tud, amelyek alkalmaz Bad az illető múltbeli politikai maga­tartásinak, és cselekedeteinek, vala­mint a népellenie® törvények és ren­deletek végrehajtása során teljesített hivatalos és magán ténykedéseik­ meg­ítélésére, jelentse a tárgyalást határ­nap előtt legalább négy nappal szó­ban vagy írásban, név és pontos lak­cím­re írja k1 ülésével az Igazoló Bizott­ságok Ti­tkánságánál (Kipipest, Város­háza, I. 39), vagy személyesen a tár­gyalásnál. — Kispest 1945 november 27. Bizottsági titkár. Az új 100 tonnás úszódaruval emelik a pillérekre a Kossuth-híd vasszerkezetét A Ganz dolgozói a napokban adták át Gerő elvtársnak az első 100 tonnás úszódarut, amelyet hónapokig tartó rohammunkában készítettek el. Most a Kossuth-híd mellett áll a hatalmas —­ huszonhét méter magas — alkot­mány, hogy beemelje a tartópillérek­re a híd egyik szelvényét. Ez az első eset Magyarországon, amikor kész hídmezőt így emelnek be a helyére. Senki sem sejti, milyen nehézségek léphetnek fel. Jóelőre felkészülnek minden nem várt eshetőségre. A daru kapitánya és kezelő legénysége mégegyszer átbeszéli a feladatot. Tíz órakor megérkezik Varga állam­titkár kíséretében Gerő elvtárs köz­lekedési miniszter is, hogy végig­nézze a műszaki szempontból is ér­­de­ b­e­ a munkát. A daru hatalmas acélkarj­a a part felé nyúlik. Len serény munkás, kezek még az utolsó igazításokat végzik a köteleken. Sípszó hangzik, A Csiga karvastagságú kötelei meg­feszülnek és a Kossuth-híd első szel­vénye lassan a magasba emelkedik. Mint a pehely, száll a levegőben a 28 méter hosszú 10 tonna súlyú acél­­szerkezet. Berregni kezdenek a mo­torok és a daru méltóságteljesen el­fordul a parttól a pillérek felé, ahol már sűrű sorokban várják a mun­kások. Magasan fejük felett lebeg az acélváz. Ifjabb sípszó és lassan ereszkedni kezd. Mikor már centi­méterek választják el a pillértől, a munkások belekapaszkodnak és a tartósarukra illesztik. Félórai nehéz és lélekzetállító munka volt. Ez­y helyére tett első időszelvény messze hirdeti a Mar­­githíd és a Lánchíd romjai között a magyar dolgozók alkotó munkáját. 111 annuicC, aki eLve.vsxHt, A/2410. számú D­K W személyautó nyomára vezet Bpest. V József Attila­­utca S. KOFFMA­­N, BRMT, BRILIÁNST, EZÜSTÖT veszek, eladok. Jegygyűrűt, ékszert ké­szítők, javítások megvárhatók, aa R Jt Schwarz aranyműves, Dohány-u. Jfc&j 8* »S­Nagyvállalat keres szifty- is l­ttóPSüEszak­ azonnali belépésre, fizetéssel é© termé­szetbeni ellátási’­! — Jelentkezés: dr. Schöpflin, V. Wekerle Sándor-utca 11. sz. • KARÁCSONYRA Rozgonyi fénykép IV, Kálvin-tér 5 és IV, Váci-utca 11/b. sz. Székesfővárosi Zenetár dec. 2-án, vasárnap 1 3­­. 3411, Város Szín­ház. — Beethoven, Weiner, Debussy. — Villanykorlátozás dacára megtartva. Jegyei® Népművelés. Koncert: Rózsavölgyi. Bort., borpárlatot gyümölcspálinkát állandóan vásárol CZitJLK­­ó LAJOS szeszesitalnagy kereskedő, Budapest, VI. Bajcsij-Zsilinszky­­út 49. s.dm. Tel Icfon: 120—220. Dunára néző szoba fűtéssel kapható. IV. Molnár­ utca SS II. emelet I. DuKADORSO PENSIO Székely Emil £££,„, 2S bzsillártst, aranyat, ezüst©*, érát legdrágábban vess TQU­ETIERI ffriső taláiskolásunk december 2-án cMOelőtt 10-kor a Savoy-kávvéházban S p i t z­e r.

Next