Szabad Nép, 1945. november (3. évfolyam, 181-204. szám)
1945-11-29 / 203. szám
Rajniss Perem a népbíróság előtt Szerdán kezdték meg Rajniss Ferenc bűnügyének tárgyalását. Rajniss sápadtan áll meg a mikrofon előtt. Elmondta, hogy eddig csak párbajvétségért volt büntetve. A személyi adatok felvétele után felolvassák a vádiratot A vádirat Az első vádpont szerint Rajniss Ferenc a múlt év október 15-én a rádióban felolvasott fegyverszüneti proklamáció után igyekezett részben cikkeivel, részben erőszakkal megakadályozni a fegyverszünet végrehajtását. Autón a várba, a német követség épületébe ment, ahol Veesenmayer megbízottal, Kahn német követtel, Winkelmann SS tábornokkal és Szálasi nemzetvezetővel tárgyalt. Bajniss hívta életre a „Nemzeti Szövetségiét azért, hogy a háborút ne fejezhessék be és hogy a hadviselésben döntő változás ne történhessék. A nyilas kormányban a vádlott miniszterséget vállalt. 1043-ban követelte Nagy Vilmos akkori honvédelmi miniszter távozását, mert ez a munkaszolgálatosokkal emberségesen bánt. Rajniss lemondásra kényszerítette a minisztert és ezzel megindult a munkaszolgálatosokkal szemben a kegyetlen bánásmód. Rajniss mint a Szálasi-féle kormány tagja, nem gátolta, sőt előmozdította, hogy azokat, akiket a faji törvények miatt üldöztek, összetereljék, meghurcolják, megkínozzák és agyonlőjék. Bűnös abban, hogy rengeteg magyar diákot, egyetemi hallgatót részben Németországba telepítettek ki, részben felkészületlenül a háborúba küldték és ezáltal elpusztították őket. A vádlott cikkeivel befolyásolta a közvéleményt, s tömeggyilkosságra, háborúra uszított. Felelős a háború milliónyi áldozatáért. A vádirat felolvasása után Cserecz Sándor védő nagy derültség közben kétségbe vonja a bíróság illetékességét. Kitartásra buzdított Ezután került sor Rajniss Ferenc kihallgatására. Kijelentette: — Amíg a nemzet háborúban van, addig kötelességemnek tartom a népet kitartásra, a háború folytatására serkenteni. Rajniss élete és politikai fejlődése történetének elmondása során bevallja, hogy: — Meggyőződése? jobboldali voltam. A nemzeti szocializmus nem érdekelt mindaddig, amíg a magyar revízióval nem lehetett összekapcsolni. A revízió kérdése vezetett a nácizmushoz is. — Ebben nem csalatkozott az első és második bécsi döntés alkalmával? — kérdi az elnök. Rajniss kerülgetni próbálja a feleletet, kitér a válasz elöl, de végül az elnök sarokba szorítja és válaszolnia kell. — Kérem — dadogja —, én .. én... Csáky külügyminiszterrel beszélni is akartam ebben az ügyben, mert észrevettem, hogy a németek bennünket brutálisan becsaptak. Rajniss ezután minden kérdés elől hazug válaszokkal igyekszik kibújni. Nyilvánvaló tényeket szemérmetlenül letagad. Szerinte meglepetésként érte március 19-e. — A Lacicatos-kormány alatt. — mondja — napról-napra a legsúlyosabb jelenségek mutatkoztak. Ekkor született meg a Nemzeti Szövetség, amely Irak megalakításában én is szerepet játszottam, — ismer be végre Valamit. — A céljuk az volt, hogy megakadályozzák a fegyverletételt. — Igen, — ismeri el újra Rajniss. — A háború megindításakor vizsgálták a parlament hozzájárulását? — Hivatalosan nem, pedig kellett volna. De nem tartottuk tisztességes játéknak, hogy azok adják föl a háborút, akik elkezdték és áldozatul dobják oda a magyar jobboldalit, amellyel együtt haladtak. Vonatkozik ez Horthyra és Kállaira is, áld azt hangsúlyozta, hogy ez a háború „az én háborúm”. — Tisztességes dolog volt az egész magyarságot odadobni, hogy megmentsenek néhány száz jobboldalit ? — A kormányzónak kötelessége lett volna... — dadogja Rajniss. — Ön a Németország melletti kitartást, vagy a háború melletti kitartást tartotta szem előtt ? — A németség, a szövetséges melletti kitartást, ezt írtam cikkeimben is. Cikkek, amelyek tömegsís gyilkosságokat váltottak ki Ezután elmondja, hogy első képviselősége idején ismerkedett meg Szálasával, aki Pomázon fellépett képviselőnek és akkor Rajniss közben járt Gömbösnél, hogy támogassa Szálasi mandátumát. Gömbös erre ígéretet is tett. Ezt követően országgyűlési képviselősége idején a nép érdekeit súlyosan sértő jogszabályok megszavazásában és a zsidótörvények életbeléptetésével kapcsolatos vádpontokra felel Rajniss. — A zsidótörvények meghozatalában részt vettem. Nem tagadom, iparkodtam elősegíteni. Bűnösnek érzi magát ebben? —Nem! Meggyőződésem volt, beállítottságom is ilyen irányú. Gyorsan peregnek a kérdéseit, Rajniss nem ér rá kertelni, elkenni, kénytelen az elnök világos kérdéseire azonnal világosan válaszolni. Kínosan feszeng a keresztkérdések pergőtüzében. •— A deportálásokról tudott? — Tudtam. •— Tudja-e, hogy azok a cikkek, amelyeket ön írt, azok voltak kiváltói a legbritálisabb tömeggyilkosságnak ? Rajniss Ferenc hallgat, mire az elnök megjegyzi: — Ez is válasz. Tudomása volt arról, hogy március 19-én minden nem német gondolkodású keresztény embert elfogtak, vagy elvittek? — folytatja kérdéseit az elnök. — Tudom. — Nem rendítette meg ez a németek melletti szövetségi hűségét? ■— Nem érezte, hogy az öngyilkosság felé halad a nemzet is? Rajniss lehajtja fejét és nem felel. Ekkor az október 15-i eseményekre vonatkozó kérdések következnek. — Amikor hallottam, hogy Horthy letette a fegyvert, elmentem a német követségre, ott töltöttem az egész napot és az éjszakát, mindaddig, amíg a követséget kiürítették és átvitték Budára.. — Ez személyének biztonságba helyezése volt. — Igen. További kérdésekre elmondta, hogy Beregffy honvédelmi miniszter jelentette be az egyetemi hallgatók kitelepítését Németországba, de a tervezetet már ő készítette. ■— Nem látta, hogy Magyarország nem kívánja tovább folytatni a háborút? Már a katonatiszti karban is jelenségek mutatkoztak erre. — Tudtam erről, — suttogja Elmondja, hogy az elmúlt évek során öt párt tagja volt, így a független ellenzéki, a kisgazda, a reformnemzedék, a MAP és az Imrédy-pártnak. Az Imrédy-párt tagja vagyok ma is — teszi hozzá hangos derültséget keltve. Elmondta még, tudta, hogy súlyos lesz Magyarország helyzete, ha a németek győznek, mégis kitartott a német vonal mellett. — Ön azt mondta egyszer Fialának Szálasiról: „Nem szeretem az olyan embert, aki gyűlés előtt festi magát.” •— Igen, mondtam ezt — teszi hozzá halkan. . Ezzel az izgalmas részletekben bővelkedő tárgyalás délután két órakor véget ért és folytatását az elnök pénteken reggel nyolc órára halasztotta. tm MIDI ! Mától!BOTI KiüJÉSTE Vidámság! ötlet! Szellem!CAPITOL Dráma egy munkásról, aki a műhelyben ír hős katona! SIE SMITH.AMERIKAI A főszerepben : T — Hősök a front mögött! Érdekfeszítő, izgalmas, újszerű kémdráma! Primmima! COIIVIN SZABAB &CIP CSÜTÖRTÖK, 1M5 NOVEMBER 29 Az Ideiglenes Nemzetgyűlés feloszlatása és a végleges Nemzetgyűlés megalakulása A magyar aakotmányjog egyéves fejlődése . Majdnem egy évvel ezelőtt, 1944 december 21-én ült össze először a debreceni ősi Kollégium falai között az Ideiglenes Nemzetgyűlés. Tagjai azok sorából kerültek ki, akik — mint a magyar demokratikus pártok és a Nemzeti Bizottságok küldöttei — magukra vállalták a legnehezebb feladatot: az ország megmentését. Az elnök megnyitó beszédében azt mondotta: „Azért hívtuk a magyar nép megbízottait, hogy jelentsük ki: az idegen uralomtól felszabadult magyar nemzet maga veszi kezébe sorsának intézését. Vezetőket állít magának, akik a nemzeti ügynek lesznek a munkásai, akik tetteikről nem az idegen hatalomnak, hanem a magyar népnek adnak számot”. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés a magyar nép szuverén akarata egyedüli képviselőjének mondotta ki magát és első céljául a háború befejezését tűzte ki. Mint törvényhozó testületnek, először is végrehajtó szerveket kellett megválasztania. Ez a 22 tagú politikai bizottság útján történt, amelynek eredetileg csak egy feladata tett volna: a kormány megalakítása. December 22-én a politikai bizottság javaslatára az Ideiglenes Nemzetgyűlés, amely akkor az összes felszabadult területek képviselőiből állott és 230 tagot számlált, megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. A politikai bizottság eredetileg megállapított hatásköre a körülmények kényszerítő hatása alatt később kibővült. A nemzetgyűlést ugyanis — technikai akadályok miatt — nem lehetett volna mindig összehívni, amikor az ország érdeke megkívánta volna. Ezért a politikai bizottság, mint szükségszerű kisegítő szerv, elvégezte azokat az elkerülhetetlenül sürgős feladatokat, amelyek nemzetgyűlési határozatokat követeltek. Az így hozott határozatokat jóváhagyás végett a nemzetgyűlés elé kellett terjeszteni. Debrecenben a politikai bizottság mellett még egy bizottság alakult meg: a mandátumvizsgáló bizottság. A későbbiek során újabb bizottságok alakultak: a gazdasági bizottság, a mentelmi bizottság, a földbirtokpolitikai bizottság, amely azt bírálta el, hogy kínéit az ingatlana mentesül 300 holdig ellenállási érdemei alapján az igénybevétel alól, az alkotmányjogi bizottság és a véderő bizottság. Az államfői jogkör gyakorlásának kérdésében nem állott be lényeges változás a múlttal szemben. 1919 óta ezt a kérdést az ideiglenesség jellemzi. Ideiglenes jellegű volt ugyanis a kormányzó intézménye és ideiglenes jellegű a mostani megoldás és az államforma kérdésének szabályozása. Az államfőt megillető kinevezési jogkört a VI. fizetési osztályig bezárólag az egyes miniszterek, az V. fizetési osztálytól felfelé az illetékes miniszterek előterjesztésére a miniszterelnök gyakorolja. A honvédség tisztikarának tagjait a honvédelmi miniszter előterjesztésére szintén a miniszterelnök nevezi ki. A Nemzetgyűlés Elnöksége nevezi ki a miniszterelnököt a politikai bizottság előterjesztésére, a Magyar Kúria, a Közigazgatási Bíróság, a Legfőbb Állami Számvevőszék elnökségét és a politikai államtitkárokat pedig a minisztertanács javaslatára és ugyancsak a Nemzetgyűlés Elnöksége nevezi ki a tábornoki kar tagjait a miniszterelnök, a honvédvezérkar főnöke, a honvédelmi miniszter és a honvédelmi minisztérium politikai államtitkárának előterjesztésére. A Nemzeti Főtanács jogkörébe tartozik: a miniszterek kinevezése, a kormány tagjainak felmentése, a közhivatali és más tisztségekre való kinevezések, amelyek a fennálló törvények szerint a kormány, vagy a miniszterelnök kinevezési jogát meghaladják és nincsenek a Nemzetgyűlés Elnökségének jogkörébe utalva. Ide tartozik címek adományozása, rendjelek és kitüntetések alapítása, az elítélteknek kegyelemben való részesítése. Általános kegyelmet (amnesztiát) azonban csak az Ideiglenes Nemzetgyűlés adhat. A külügyek terén a Nemzeti Főtanács jogkörébe tartozik a követek és konzulok küldése, fogadása és a nemzetközi szerződések megerősítése. Az így kialakult demokratikus magyar törvényhozói és végrehajtói hatalomnak legfontosabb intézkedései a fegyverszünet megkötése, a Németországnak való hadüzenet, a földbirtokreformrról szóló törvény, te népbírósági törvény és az új választójogi törvény voltak. Ezekkel a törvényekkel a magyar nép képviselői véglegesen szakítottak a múlttal és megteremtették az új jövő felépítésének feltételeit. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és annak bizottságai ezzel teljesítették feladatukat. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés utolsó ülését szeptember 13-án tartotta meg. Ekkor bizonytalan időre elnapolta üléseit és felhatalmazta az elnököt, hogy ha ez szükségessé válnék, hivassa össze a nemzetgyűlést. At múlttal szemben tehát — a rendkívüli történelmi időkre való tekintet- tel — a nemzegyűlés ekkor még nem oszlott fel, hanem megbízását érvényben levőnek tekintette mindaddig, amíg a végleges nemzetgyűlés össze nem ült. Történelmi Örökség Ma tehát, 1945 november 29-én, feloszlik az ideiglenes nemzetgyűlés és megalakul az általános titkos, demokratikus választások alapján ősz, szehívott, végleges nemzegyűlés. Történelmi jelentőségűek voltak azok a feladatok, amelyeket az ideiglenes nemzetgyűlés megoldott. A végleges nemzetgyűlés történelmi örökséget vesz át: egy száz évvel ezelőtt kitűzött és azóta elnémított magyar követelésnek a misigvalósítását, áss 1848. törvény 3. cikkének, a dinokroiskus népképviseleti rendszernek a megvalósítását. 1848-ben a rendi állam ledöntésekor az akkori országgyűlés két ok miatt nem tudta hivatását teljesíteni: az idegeni imperializmus és a feudalizmus nagy politikai súlya miatt. Ezek az akadályok elhárultak az Ideiglenes Nemzetgyűlés egyévi működése alatt és most már semmi sem áll útjában, hogy a magyar nép választott és hivatott képviselői megvalósítsák népünk százesztendős álmát: a szabad, független és demokratikus országot. Ennek megvalósítása nemcsak feladata, hanem kötelessége is az új nemzetgyűlésnek és az új kormánynak. Jó törvényeket hozni és azokat jól végrehajtani. Munkájuk közben lebegjen előttük Kossuth Lajos szelleme és 1348-ban mondott szavai: „A szabadságnak nincs nagyobb ellensége, mint az úgynevezett „Zu viel regieren“ (magyarul: a bürokrácia). Hoztunk törvényeket, amelyek a nép irányában jótékonyak és a végrehajtásukat nem bízhatjuk olyan szervekre, amelyek nemesek,ből állanak“. 1015-ben: a nép törvényeit a nép képviselőinek kell magyhozatok és a nép küldöttjeinek kell végrehajtaniok. Vásárhelyi Miklós ReW 1J elektromos öngyújtó Harisi tapi költség T fillér Vezérképviselet: Reno és Kai Budapest, V., Nádor utca 20. szám. Rádió — ETramofon — kerékpár. Viszonteladóknak is. A Kispesti Schiel Testvérek IIL. (Kispest, Szapáry utca 7—3) gyári alkalmuzzottait 1. évi december he 1.től a Kispest tn városok Számú IGAZOLÓ BIZOTTSÁGA igazolja. Aki a fenti alkalmazottakról olyan adatokat tud, amelyek alkalmaz Bad az illető múltbeli politikai magatartásinak, és cselekedeteinek, valamint a népellenie® törvények és rendeletek végrehajtása során teljesített hivatalos és magán ténykedéseik megítélésére, jelentse a tárgyalást határnap előtt legalább négy nappal szóban vagy írásban, név és pontos lakcímre írja k1 ülésével az Igazoló Bizottságok Titkánságánál (Kipipest, Városháza, I. 39), vagy személyesen a tárgyalásnál. — Kispest 1945 november 27. Bizottsági titkár. Az új 100 tonnás úszódaruval emelik a pillérekre a Kossuth-híd vasszerkezetét A Ganz dolgozói a napokban adták át Gerő elvtársnak az első 100 tonnás úszódarut, amelyet hónapokig tartó rohammunkában készítettek el. Most a Kossuth-híd mellett áll a hatalmas — huszonhét méter magas — alkotmány, hogy beemelje a tartópillérekre a híd egyik szelvényét. Ez az első eset Magyarországon, amikor kész hídmezőt így emelnek be a helyére. Senki sem sejti, milyen nehézségek léphetnek fel. Jóelőre felkészülnek minden nem várt eshetőségre. A daru kapitánya és kezelő legénysége mégegyszer átbeszéli a feladatot. Tíz órakor megérkezik Varga államtitkár kíséretében Gerő elvtárs közlekedési miniszter is, hogy végignézze a műszaki szempontból is érde be a munkát. A daru hatalmas acélkarja a part felé nyúlik. Len serény munkás, kezek még az utolsó igazításokat végzik a köteleken. Sípszó hangzik, A Csiga karvastagságú kötelei megfeszülnek és a Kossuth-híd első szelvénye lassan a magasba emelkedik. Mint a pehely, száll a levegőben a 28 méter hosszú 10 tonna súlyú acélszerkezet. Berregni kezdenek a motorok és a daru méltóságteljesen elfordul a parttól a pillérek felé, ahol már sűrű sorokban várják a munkások. Magasan fejük felett lebeg az acélváz. Ifjabb sípszó és lassan ereszkedni kezd. Mikor már centiméterek választják el a pillértől, a munkások belekapaszkodnak és a tartósarukra illesztik. Félórai nehéz és lélekzetállító munka volt. Ezy helyére tett első időszelvény messze hirdeti a Margithíd és a Lánchíd romjai között a magyar dolgozók alkotó munkáját. 111 annuicC, aki eLve.vsxHt, A/2410. számú DK W személyautó nyomára vezet Bpest. V József Attilautca S. KOFFMAN, BRMT, BRILIÁNST, EZÜSTÖT veszek, eladok. Jegygyűrűt, ékszert készítők, javítások megvárhatók, aa R Jt Schwarz aranyműves, Dohány-u. Jfc&j 8* »SNagyvállalat keres szifty- is lttóPSüEszak azonnali belépésre, fizetéssel é© természetbeni ellátási’! — Jelentkezés: dr. Schöpflin, V. Wekerle Sándor-utca 11. sz. • KARÁCSONYRA Rozgonyi fénykép IV, Kálvin-tér 5 és IV, Váci-utca 11/b. sz. Székesfővárosi Zenetár dec. 2-án, vasárnap 1 3. 3411, Város Színház. — Beethoven, Weiner, Debussy. — Villanykorlátozás dacára megtartva. Jegyei® Népművelés. Koncert: Rózsavölgyi. Bort., borpárlatot gyümölcspálinkát állandóan vásárol CZitJLKó LAJOS szeszesitalnagy kereskedő, Budapest, VI. Bajcsij-Zsilinszkyút 49. s.dm. Tel Icfon: 120—220. Dunára néző szoba fűtéssel kapható. IV. Molnár utca SS II. emelet I. DuKADORSO PENSIO Székely Emil £££,„, 2S bzsillártst, aranyat, ezüst©*, érát legdrágábban vess TQUETIERI ffriső taláiskolásunk december 2-án cMOelőtt 10-kor a Savoy-kávvéházban S p i t ze r.