Szabad Nép, 1945. december (3. évfolyam, 205-227. szám)

1945-12-01 / 205. szám

SZABAD NÉP Kikiáltották a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot A M AGYA R K 0 M M U N I STA PÄRT K ( ) Z f > 0 N TI LAPJAI III. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM ARA 100 PENGŐ SZOMBAT, 1945 DECEMBER 1 A KORMÁNYPROGRAM Kapcsolataink erősítése a Szovjetunióvala többi nagyhatalommal és szomszédainkkal — Alkotmány- jogi reformok — Leszámolás a reakcióval — Demokratikus hadsereg — Törvényjavaslat a bányák államosításáról —Kereskedelmi kapcsolatok kiépítése — Munkaerőgazdálkodás — Erélyes rendszabályok a spekuláció megfékezésére — Harc az infláció ellen — Az árak szabályozása Tildy miniszterelnök nagy beszéde Pén'.eken délben 12 órakor ösz- szeült a nemzetgyűlés. Az elnök megnyitója után Kiss Károly elv­társ felolvasta a tegnapi ülés jegyzőkönyvét, majd Tildy Zoltán miniszterelnök többórás beszédben ismertette kormánya programját. Beszéde elején a miniszterelnök általános politikai kérdésekkel fog­lalkozott. Rámutatott a választások nagy kül- és belpolitikai jelentősé, gére, majd méltatta az ideiglenes nemzeti kormány nagy munkáját. — Az ideiglenes nemzetgyülés utolsó ülésén azt mondottam, — foly­tatta beszédét — azt Szeretném, ha a választások után ide, az ország­háziba nem ellenfélként, hanem ba­rátokként térnénk vissza, hogy to vábbra is őszinte egyetértésben dol­gozva, oszthassuk meg a munkát és a felelősséget. Nagy megnyugvás számunkra, hogy ez így Is történt. A kormány megalakítását viszonylag hosszú tárgyalások elözték meg, ezek­nek a tárgyalásoknak a jellemzője minden párt részéről a felelősség- tudat és az egységkeresés volt. Azt hiszem, megbeszéléseinkkel annyira tisztáztuk a jövendő kormányzás szempontjait, hogy már csak azért is jó volt a tárgyalások időt nem kímélő alapossága. Különösen nagy biztosítéka a de­mokrácia megszilárdításának, hogy a két nagy munkáspárt vezetői, mint miniszterelnökhelyettesek részt vesz­nek a kormányzás munkájában. — Az új kormány sok meg nem oldott feladatot vett át. Az állam­életnek, a gazdasági életnek és a közéletnek vannak kérdései, amelyek megoldására több céltudatosságot és határozottságot kíván mutatni az ed­digi kormánynál. • Külpolitikánk alapja: a Szovjetunióval való kapcsolatok kimélyítése — Az új magyar kormány külpo­litikájának továbbra is az az alapja, amelyet az ideiglenes nemzeti kor-' mány még Debrecenben lefektetett. K külpolitika első feladatának tekinti hatalmas szomszédunk, « Szovjet­unió bizalmának megszilárdiuísát, a Szovjetunióval való gazdasági és kuk túrdlis kapcsolataink megalapozását. A kormány s az egész nemzet e kap­csolatok feltételének tekinti, hogy minden erejével hiánytalanul telje­sítse a fegyverszüneti szerződésben vállalt kötelezettségeit. A kormány annyival is inkább folytatni kivárja ezt a politikát, mert az eddig is je­lentős eredményeket hozott a fiatal magyar demokrácia számára, neveze­tesen elsősorban a Szovjetunióval való diplomáciai kapcsolatok felvéte­lét, amely kiemelte hazánkat diplo­máciai elszigeteltségéből. A Szovjet, unió részéröl történt megnyilatkozá­sok hivatalosan is megállapították, hogy Magyarország kivette részét a német fasizmus elleni háborúból és A győztes nagyhatalmakkal való kapcsolatok ápolásán kívül kü­lönös jelentőséget tulajdonit a ma. gyár kormány a szomszéd népekkel vájó viszonyunk rendezésének és a demokratikus együttműködés és köl­csönös megértés szellemében való továbbfejlesztésének. — örömére szolgál a magyar kor­mánynak, hogy Romániával jelenleg fennálló kapcsolatai fejlődésképeseK- nek ‘ekintheíök. A magyar kormány tudja, hogy ezt elsősorban a demo­kratikus Grozá-kormány Magyar- ország irányában tanúsított megértő magatartásának köszönheti. K Groza miniszterelnök részéről ismételten felvetett magyar-román vámunió es az útlevéikényszer megszüntetésének gondolata, további kapcsolatok kiépi. térének lehetőségét jelenti, amelyet a magunk részéről is készséggel megfontolunk. Románia volt szom­szédaink között az első ország, amellyel • árucsere-szerződést ^kötő ­tűnk. . __ Jugoszláviával barátságos, jó­szomszédi viszonyban vagyunk. Ezt Tito marsai, a jugoszláv népfelsza­badító harc júliusi évfordulóján tar­tott beszédében maga is leszögezte. Különösen értékes számunkra az a körülmény, hogy Jugoszláviában a kezdeti nehézségek után a magyar nemzetiség Immár szabadon élheti fiépl életét a többi jugoszláv állam­polgárral egyenjogúan. A magyar hadifoglyok haza bocsátása, külön­böző magyar küldöttségeknek Bel­ládban történt baráti fogadtatása tanúsítják Jugoszlávia szomszédi jó­indulatát és rokonszem'ét a közel­h ogy fegyverszüneti kötelezettségeit erejéhez képest lojálisán teljesíti. To. vábbi jelentős eredménye ennek a politikának a Szovjetunióval kötött árucsereegyezmény, amely jelentős mértékben hivatott gazdasági nehéz­ségeinken -segíteni. örvendetesen bontakoznak ki a Szovjetunióval való kulturális kapcsolataink is; kultúr- értékeink kicserélődése megindult és biztatóan fejlődik. A kormány a Szovjetunióval való őszinte barát­ság és együttműködés szilárd ala­pokra helyezését óhajtja. —- A Szovjetunióval való kapcsola­tunk elmélyítésével párhuzamosan nagy gondot fordít, a magyar kor­mány a nagy nyugati demokráciftK- kal: az Amerikai Egyesült Államon,, kai és a Brit Birodalommal való kap­csolatok újra való kiépítésére, is­merve azt a jelentőségeit, amellyel ezek a kapcsolatok a fiatal magyar demokráciára mind kulturális, mind gazdasági téren bírnak. múlt szomorú eseményeinek ellenére is. A jóindulatú és barátságos jugo­szláv megnyilatkozásokat a magyar kormány őszintén értékeli, szívből viszonozza és azokat a komoly ba­ráti jóviszony kialakulása zálogának tekinti. — A demokratikus Ausztriával nincsenek ellentéteink, sok körül­mény, elsősorban gazdasági egy­másrautaltságunk és régi kulturá­lis kapcsolataink egyaránt kívána­tossá teszik Ausztriával való kapcso­lataink mielőbbi felvételét és jó­szomszédi viszonyunk kiépítését, amelyre a magyar kormány őszintén törekszik. A cseliszlovák-magyar viszony — A demokratikus Magyarország jószomszédi viszonyt igyekszik te­remteni a Csehszlovák köztársaság­gal is. Be kell vallanunk, hogy ez az igyekezetünk, eddig nem járt eredménnyel, mert a jószomszédi vi­szonyt a Szlovákiában végbemenő és az ottani magyarságot súlyosan érintő események miatt nem tudtuk kellőképpen kialakítani. Köztudomá­sú, hogy Csehszlovákiában magyar állampolgárokat vagyonuktól meg­fosztanak, nagy tömegekben kiutasí­tanak, vagy internáló táborokban tartanak fogva, mindössze azért, mert magyarok. — A csehszlovákiai magyarságo* megfosztoták politikai jogaitól, kulturális életlehetőségeitől, sőt különböző vagyonkobzó- és jogfosz'ó intézkedések után ma már az anyagi életfenntartás lehetősége is kétséges számukra. Mindezeken az intézkedé­seken felül legutóbb megkezdődött a magyarlakta vidékek férfilakosságá­nak tömeges elszállítása. Sajnálattal kellett megállapttammk, hogy Szia. vákda egyes vülék^n efefm els-ál Mások erősen a múlt fasiszta rend. szerére emlékeztető módon történtek. — A magyar kormány ezekre a jelenségekre felhívta a szövetséges nagyhatalmak figyelmét és kérte közbelépésüket. Megállapíthatjuk, hogy Csehszlovákiának a magyar kisebbséggel szemben tanúsított bánásmódja a világ közvéleményé­ben elitélést váltott ki. — A magyar kormány őszintén reméli, hogy a csehszlovák kor­mánnyal a tisztes megegyezés út. ján rendezni tudja a csehszlovákiai magyarság helyzetét. — A külügyminiszter úr a napok­ban Prágába látogat és mi remél­jük, hogy e látogatás eredményeként az országaink közötti súrlódási felü­let eltüntetését könyvelhetjük majd el. Mindenesetre kívánatosnak látná a magyar kormány — már csak e tárgyalások sikerének előmozdítása érdekében Is —, ha a csehszlovák kormány a tárgyalások meginduld, sáig nem teremtene további befeje­zett helyzeteket, sőt az eddigi jog­fosztó rendeletek és intézkedések végrehajtását is felfüggesztené. Kapcsolataink a semlegesekkel — Bár Franciaországgal Magyar, ország — a magyar demokrácia nagy örömére — nem került hadiállapotba, kapcsolataink a hadiesemények miatt mégis megakad'ak. A kormány őszintén kívánja és reméli a Fran­ciaországgal való diplomáciai kap. csolatok gyors helyreállítását és ezzel a kulturális és gazdasági érintkezés mielőbbi megindulását. Ugyanez a reménye a magyar kormánynak Olaszországot és Lengyelországot il­letően is. E kapcsolatok jövőjéről a magyar kormány reméli, hogy ezt motiválni fogja az a magatartás is. amelyet a magyar nép francia hadi­foglyokkal és lengyel menekültekkel, éppen úgy, mint a Németországgal hadbanálló más államok Magyaror­szágra menekült állampolgárai iránt tanúsított. — Törekszik a magyar kormány a Bulgáriával fennállott barátságos kapcsolatoknak újrafelvételére és 3 semleges országokkal, elsősorban Svájccal és Törökországgal való kap­csolatainak újrafelvételére is. öszmte örömére szolgál a magyar kormány, nak, hogy a semleges országok közül Svédország máris kifejezte készségét a hazánkkal való diplomáciai viszony újrafelvételére és Budapestre kül­Demokratikus együttműködés a szomszéd államokkal dendő ügyvivőjének személyét már meg is nevezte. 4 — Kívánatosnak tartja a magyar kormány a Szentszékkel való kapcso­lataink helyreállítását is. Végleges szakítás az imperialista politikával A diplomáciai kapcsolatok után Tildy Zoltán o békekötés kérdésével foglalkozott. Nemcsak a magyar kormány, hanem az egész nemzet is várja, hogy a békekötés minél előbb valósággá váljék. A békekötésnél a kormánynak az az óhaja, hogy a megkötendő békeszerződések a ma­gyar kérdést a világbéke ügyének és valamennyi középeurópai nép ér­dekeinek figyelembevételével rendez­zék. — A kormány magyar nemzeti szempontból is azt a békét tekinti a legjobbnak — mondotta Tildy Zol­tán —, amely a háborúban megsa­nyargatott népeknek megnyugvást hoz, minél tágabb körben elégedett, séget teremt és az összes külálla. mokkái, különösen pedig szomszé­dainkkal a békés együttműködés biz­tos alapjait teremti meg. Ebből az alapelvből kiindulva, a magyar kor­mány kész a dunai térségben élő nemzetekkel a legszorosabb és a békemüben intézményese is bizto­sított gazdasági együttműködésre. A demokrata Magyarország egyszer s mindenkorra szakított mindenféle imperialista politikával, nem igényel magának a Kárpátmedencében elő. jogokat. Egyenlő munkatársa akar lenni valamennyi dunai népnek a boldogabb és biztonságosabb jövő felépítésénél abban a reményben, hogy szomszédai Is hasonló politi­kát folytatnak. Első belügyi feladat: bare a reakció ellen Ezután a miniszterelnök a belső kérdésekre tért át. Utalt a kezdeti nehézségekre, majd kijelentet* e, hogy most már minden erővel biztosíta­nunk kell a teljes rendezettség álla­potát. Erős ltőzpon'i kormányzat mellett egyedül jó és fegyelmezetten müködö állami, közületi és rendé- szeti apparátus biztosi hatja az újjá­építő munka sikerét. A kormány a legteljesebb céltudatossággal fogott hozzá, hogy ezen a téren mutatkozó feladatait megoldja. A belügyminisztérium munkájával foglalkozva bejelentette a miniszter­elnök, hogy a belügyminisztérium az igazságügyminisztériummal együt' e- sen közjogi és alkotmányjogi refor­mok kidolgozásával foglalkozik. A belügyi kormányzat legfontosabb fel. adata a reakció elleni kíméletlen harc. (Nagy taps az Ház minden ol­dalán.) A kormánynak az az állás­pontja, hogy minden reakciós próbál­kozást lehetetlenné kell tenni mind a közéletben, mind az államgépezet, ben és a közületek életében elsősor­ban a vidéki közigazgatási appará- tusban. A közélet egész vonalán ér. vényt kell szerezni demokra'ikus törvényeinknek és feltétlenül biztosí­tani kell a kormányrendeletek és in­tézkedések pontos, gyorg és igazsá- gos végrehajtásé*. A közigazgatás égyszerüsitésévcl egyidejűleg meg kell teremteni és erősíteni a fegyel­met, ami feltétele az erős központi ha‘ alomnak. Éppen ezért a belügyi kormány leg sorsdöntőbb feladata megszilárdítani a belső rendet és példás közállapotokat teremteni, olyan közbiztonságot, amely az or. szág minden polgára számára bizto­sítja a nyugodt, békés termelő mun. ka lehetőségét, az élet- és vagyon, biztonságot. — A belügyi kormányzat az Igaz.’ ságügyminiszterrel együtt kímélet­len eréllyel fogja letömi a feketé. zök, árdágitók és spekulánsok mes­terkedéseit. A nagy feladatok elvég­zése azt a követelményt támas tja, hogy a végrehajtó szervek és köze­gek felaóattfk magaslatán álljanak. Fokozni kell a közigazgatási appa­rátusban a kötelességérzetet és szi­gorú munkafegyelmet, A korrup. ciót gyökeresen ki kell irtani az államgépezetből, mindenekelőtt azokból a szervekből, amelyeknek elsősorban hivatásuk őrködni az ál­lamgépezet normális és politikai tisztasága felett. —• A demokratikus átalakulás kezdeti érthető nehézségei után mintaszerű rendőrséget kell terem­teni, amely szervezettségével és éré. lyével, pontosságával és vasfegyeU mével a törvények szigorú és igazsá­gos végrehajtásával komoly tekin. télyt szerez magának és kiérdemli a nép. szeretetét és rokonszenvét. A kormány ismeri az eddigi hibákat, kctelessgének érzi, hogy a rendfenn. tartó szervek eddigi komoly érde­melt is megállapítsa és kötelezést érez arra, hogy a rendőrség zavar­talan ellátásáról minden vonalon a lehetőség végső határáig gondos, kodjék. Ezután Tildy Zaltán a honvédelmi minisztérium, a hadsereg demokrati­zálásának kérdéseivel foglalkozott, majd áttért az igazságügyi kormány­zat munkájára. Ezután a tájékoztatdsü-yi minisz­tériummal foglalkozott Tildy Zoltán, majd a földmivelé.ügy problémájá­ról szólott, A földmívelésügyi kor­mányzat igen sürgős feladata a föld­reform gyors befejezése. — Nagyon fontos állatállományunk számszerű felszaporítása és minő­ségi javítása. Mind az új, mind a régi gazdák számára további olcsó és hosszúlejáratú termelési kölcsönöket folyósít a kormány. Kívánatos a cu- korrépatermeiés felkarolása; éppen ezért a termelők a beszállított cukor­répáért pénzbeli és természetbeni te­rítést fognak kapni. A szakoktatást, különösen az új gazdák szakoktata. sát sürgős feladatnak tartja a kor­mány és biztosítani akarja a mező- gazdasági kamara reformján keresz­tül vagy esetleg új érdekképviseleti szerv létrehozásával a földműves la­kosság gazdasági érdekképviseletét. Hasonló módon sürgős feladat a mezőgazdasági termelő és éri ékesít 6 szövetkezetek kiépítése. A bányák államosítása — Az iparugyi minisztérium Ipai- jogi és iparpolitikai reformok elő­készítőé vei foglalkozik. V) ipartör­vény fogja szabályozni a munka­jogot, munkakötelezeibtséget, figye- lembevéve az államosítási törekvése­ket és racionalizálási szempontokat. Kor.zerü reformon megy át az ipari szakoktatás is és a bányák és ener­giát elepek államosítására a közeljövő­ben elkészül a törvény. Az iparügyi minisztérium megváló.1 ltja a jövőben a kötött anyag gazdálkodást és igye­kezni fog az exporttermelés kifej­lesztésére. Foglalkoznak az Ipari vál­lalatok számára még békeidőben nyúzott állami hitelek valorizáció­jával. (Tildy miniszterelnöknek a bányák államosításáról szóló beje­i

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék