Szabad Nép, 1945. december (3. évfolyam, 205-227. szám)

1945-12-19 / 219. szám

Egymás ellen vallanak BAKY és ENDRE A háborús és népellenes főbűnös, Endre László és társai bűnperének keddi tárgyalásán először tisztázni akarták, hogy az április 7-i vagy az április 19-i belügyminiszteri ér­tekezleten határoztak-f el a zsidó­ság kitelepítését. Endre bevallotta, hogy a határozatot Baky szerkesz­tette és ő ellenjegyezte. Ez a ren­delet indította el a deportálást. An­nak ellenér­e, hogy Endre betekint­­hetett a régi jegyzőkönyvekbe, nem lehetett tisztázni a dátumot. Sze­rinte az első gyűjtőtábort Kárpát­alján állították fel. Beismerte, hogy a deportálások ügyében Szegeden, Marosvásárhelyen, Szatmárnémeti­ben, Miskolcon, Székesfehérvárott és Nyíregyházán tartott értkezle­­teket a csendőrkerületi vezetők és a főispánok bevonásával. Hazudik és Rigael Felháborodás moraja kísérte Endrének azt a cinikus kijelenté­sét, hogy sem neki, sem Bakynak nem volt szerepe a zsidók összek­igyűjt­ésére vonatkozó rendeletek részleteinek a megállapításában. A további kérdésekre Endre mégis be­ismerte, hogy a deportálások lebo­­nyolításához karhatalmat adott. A lebonyolítást Ferenczy csendőralez­­redes irányította. — Ki adta a parancsot, Ferenczy­­nek ? — A VII. ügyosztály — felelte Endre. — Ennek vezetője Baky volt. — Tehát Bakyra hárítja a felelős­séget ?­­ — Nem­ akarom Bak­yra hárítani a felelősséget, de tény, hogy a VII. ügyosztálynak ő volt a­ vezetője. A pergőtűzként hangzó kereszt­kérdések súlya alatt végül Endre beismerte, hogy Ferenczy Bákytól és fels­zar­ta az utasításokat. Dán Dezső népbíró tett fel ezután kérdéseket hétszázezer ember elhur­colásáról. Endre László, minél job­­ban szorult körülötte a bizonyítékok hálója, annál indulatosabb és ki­hí­vóbb lett. A brutalitásokat tagadta. Olyan fényt is tagadni próbált,, amelynek mag­a a népbiró is szenvedő részese volt. A vádlott és a népbiró között heves és szenvedélyes fajra tá­madt, úgy hogy az elnök öt percre felfüggesztette a tárgyalást. Szünete után Endre László arról kez­­dett beszélni, hogy „síkraszállt a nagybirtokok felosztása mellett". Szavait derültség kísérte. Harsány ne­vetést keltett, amikor Endre kijelen­tette, hogy „szerette és támogatta a szakszervezeteket". Azt, ellenben ta­gadta, hogy 80 embert zsúfoltak egy- egy deportáló vagonba. Ezt az eljá­rást egyébként ,,relatíve emberséges"­­nek "ártotta. — Ki adta, ki az első parancsot a get taktikák deportálására? Endre László nagyot nyert: — Baky és én. Tagadta, hogy tudott a kegyet­lenkedésekről és arról, hogy a bom­batámadások idején a munkaszol­gálatosokat Csepelen és máshol nem engedték le az óvóhelyre. „Csepelt nem is bombázták“ mondta bár­­gyán. A politikai ügyész kérdésére válaszolva Endre előadta, hogy rádiót nem hallgatott, „csak mun­kájának élt" s a Mein Kampf-nak is csak az elejét olvasta k­. Újabb szünet után Baky László kihallgatására került sor. Elmondta, hogy Ruprecht Olivér, a Magyarság szerkesztőjének lakásán március 19-én reggel fél hétkor találkozott dr. Hettl SS-őrnaggyal, aki összekötő tiszt volt Veesenmayer és Kalten­­brunner, Hinder helyettese között. Höttl elmondta, hogy német csapa­tok vonulnak be Magyarországr­a. Ezt közölte Faraghó Gáborral, a csend­­őrség felügyelőjével, aki kijelentette, hogy ellenállási tilalmat kapott a Csendőrség részére, ő is figyelmez­tette Faraghót, nehogy a csendőrök ellenálljanak. Baky szerint Veesenmayer teljesen Imrédy­ kormányt akart, mert meg­tudta, és ezt Horthy kormányával is tudatta, hogy Magyarországon Baloglio­ féle árulás készül. Horthy hozzájárult egy németbarát kor­mány alakításához. Rajniss azt akarta, hogy Baky legyen Budapest rendőrfőkapitánya, de nem vállalta, mire belügyi államtitkár lett. Köz­ben Weesenmayer elkészítette a kor­mánylistát és elvitte Horthyhoz, így alakított kormányt — a német kö­vet Horthy hozzájárulásával. Baky szerint Endre László készí­tette el a deportáló rendeletet. Ezt szemébe­ is mondta Endrének. Endre erre kijelentette, hogy a ren­­deletet Ferenczy hozta a németek­től, ő továbbította Bakyhoz, aki azt aláírta. Egyébként az egész akció­hoz megvolt Horthy hozzájáru­lása is. Izgalmas szembesítési jelenet során Baky Endre szemébe mondta, hogy még a mentéseket is deportálni akarta. Ezután arról vallott, hogy jú­nius végén csendőrkarhatalmi zászló­aljak jöttek fel Pestre, a főváros és környéke zsidótlanítására. Az egyik népbíró elébe tárta, hogy Munkácson a csendőrök sortüzet ad­tak a deportáltakra, azután a holta­kat is berakták a vagonokba. Baky semmiről sem akar tudni. A tárgyalás folytatását az elnök szerdán reggel fél kilencre tűzte, ki. r "­ RÉVAI KARÁCSONYI KÖNYVEI Hoffmann Edith: Hűvészfejek Tizennégy remek tanul­mány az európai művészet legnagyobb alakjairól. Négy színes melléklet, huszonöt fekete tábla. Alapára kötve Un Yufang: Falevél a vihar. A kínai partizánok harcai­nak lenyűgöző eposza a legyőzhetetlen, örök Kína regénye. 48.— P Alapára kartonkötésben 30—, P Rilke : Válogatott versek A nagy költő legszebb verseinek gyűjteménye, Lu­kács László avatott, mű­vészi fordításában. Alapára kötve 14.— P .P V­K­MflGSMY JUUUSRIN HA PREMIER! Mulatságos, szerelmes optimista DICK POWEL Paramount-film ®, VÁROS! SZÍNHÁZ 2 ­M. Csepelt nem bombázták“ Arra a kérdésre, hogy a leventék kitelepítése ügyében is magyar ér­zelmeire hivatkozik-e, Endre azt vá­laszolta, hogy erről nem tehetett, egyébként is a leventék megmarad­tak és ma is megvannak. A továb­biakban eszelősen ismételgette, hogy ő mindig azt követelte, hogy emberi­ségesen bánjanak a gettóba zárt zsidókkal. Az elnök megunva Endre hazudozásait, felolvasta egyik jelen­tését, amelyből ennek pontosan az ellenkezője derült ki. Endre mindent a németekre és Ferenczyre hárít. A népügyész, hogy végül tisztázza a helyzetet, egyenesen felteszi a kér­dést. SZABAD NÉP SZERDA, 1945 DECEMBER 19 ­lénti bizottságokat a be nem jelentett élelemkészletek felkutatására A szegedi péntközi értekezlet f­el­hívása Néhány nappal ezelőtt a Szabad Nép beszámolt arról, hogy a szegedi Nemzeti Bizottság elhatározta: népi bizottságokat létesítenek a beszolgál­tatandó élelmiszerkészletek felkuta­tására. A Nemzeti Bizottság hatá­rozata nyomán most a demokratikus pártok szegedi képviselői pártközi értekezleten foglaltak állást ebben az ügyben. Az értekezlet csatlako­zott a Nemzeti Bizottság határozha­tóhoz és felhívással fordult Szeged népéhez az él­el­e­m­be­szol­g­ált­atás és az igazságos elosztás érdekében. „Népi bizottságok alakulnak" — hangoztatja a felhívás „a fölös kész­letek felkutatására és a nincstelen kisemberek közötti szétosztására". Mindenkit felszólítunk: saját és nél­­külöző embertársai érdekében még a hatósági segédlettel működő népi bizottságok munkájának megkez­dése előtt szolgáltassa be feles­ére­­lemtartalékait és mondjon le a ható­sági ellátásról. Dr. Pálffy György főispán a Nem­zeti Bizottság, és a pártközi értekezlet határozatait most jóváhagyás végett felküldte a kormánynak. Értesülé­sünk szerint egyébként mind a sze­gedi N. B., mind a pártközi bizott­...A hasonló népi bizottságok közreműkö­dését szándékszik igénybe venni a reakciós tisztviselők, eltávolítására. Ötezer karácsonyi üdvözlet a Szovjetunióban lévő hadifoglyoktól A MKP Hadifogoly Irodája még karácsony előtt szétkü­ldi a hozzátartozóknak az üdvözleteket Az MKP Központi Hadifogoly Iro­dája három hónappal ezelőtt kezdte meg működését és vállalta a Szovjet­­unióban lévő magyar hadifoglyok hazahozatalának elősegítésén kívü­i kapcsolatok megteremtését a foglyok és hozzátartozóik között. Irodánk — híven vállalt feladatá­hoz — a levelek tízezreit juttatta ki a Szovjetunióban lévő hadifoglyokhoz. Ezekre a levelekre most tömegesen érkeznek a válaszok. Ladánk forgal­ma, különösen most karácsony előtt, óriási mértékben megduzzadt. Kitűnő szervezete révén irodánk ötezer ma­gyar hadifoglyot, láttatott fel, akikről a hozzátartozók semmit sem tudtak. Ezekől a felkutatott hadifoglyoktól karácsonyi üdvözletek és pontos cí­mek érkeztek. Az ötezer névvel ellátott karácsonyi üdvözletét pártunk hetilapja, a Sza­bad Föld karácsonyi számában kezdi közölni. Ettől függetlenül Hadifogoly Irodánk még karácsony előtt eljut­tatja az üdvözletét a hozzátartozókhoz a, felkutatott hadifogoly címével együtt és így nincs többé akadálya an­­nak, hogy a hozzátartozók válaszol­hassanak. Érkezett mintegy 150—200 levél is, irodánk ezt is még az ünnepek előtt eljuttatja az aggódó hozzátar­tozókhoz­ Az MKP hadifogolyirodája ezzel a hatalmas rohammunkájával karácsonyra sokezer mgyar csládnak szerez valóban boldog ünnepeket. ~i­f­fjd­a­l­o­m ^ mmw ^ Qjuieniánij, a budapesti középiskolások filmelőadásokat néznek végig dél­­előttönkint a Városi Színházban. A „Miért harcolunk?“ című amerikai dokumentumfilmet pergetik a diákok előtt. E filmelőa­dások látogatása kötelező a középiskolai növendékek számára. Helyes intézkedés ez. Hadd lássák, mily barbár, pusztító dühvel gyilkoltak és romboltak a fasiszta hordák s hogyan harcolt ellenük az angol és az amerikai nép. Hadd­­győződjenek meg saját szemükkel az igazságról a magyar diák­ok, akiket oly soká tartottak a Göbbels­ propaganda hazugságain. A fasiszta hírverés a szovjet népre szórta a legtöbb szitkot és szennyet. Éppen ezért rendkívül helyesnek tartanák, hogy ugyancsak kötelező előadások keretében bemutassák a magyar középiskolásoknak a két budapesti moziban most pergetett Szépség ünnepe’’ című szovjet dokumentum­­filmet, amely hitelesen számol be a szovjet ifjúság életéről és a szovjet­ népek barátságáról. A film egyéb­ként felejthetetlen művészi élményt is nyújtana a magyar fiatalságnak. A közoktatásügyi miniszter 25.800/1945. Hl. sz. rendeletével (te­hát még a Teleki-éra alatt) tanköny­vül engedélyezett, a gazdasági közép­iskolák II. osztálya számára készült Magyar Olvasókönyv összeállítói: dr. Koval°vszky Miklós és dr. Bar­tha János elengedhetetlennek találták, hogy a magyar remekírók közt meg­ismertessék az ifjúsággal Kodolányi Jánost is. Azt a Kodolányi Jánost, akit a múltban a fasizmus egyik leg­­odaadóbb kiszolgálója volt és akit mostani szereplése sem tett alkalmas­­sá arra, hogy a­ demokrácia szelle­mében nevelje hazánk fiatalságát. Az „Istenek" című regénye, amelynek egy részletével találkoztunk az ol­vasókönyv lapjain, a honfoglalás utáni évszázad világába viszi az ol­vasót és pontosan mutatja már Ko­dolányi későbbi „fejlődésének" irá­nyát, a „Herrenvolk‘”-elmélet hatását. Kodolányi s regényének hősei ma­gyar urak­ról és szláv szlugákról, úr­népről és szolganépről beszélnek. Nem akad megfelelőbb olvasmány a demokratikus Magyarország iskolás­gyermekei számára ? * MOUERE „A KOR ISKOLÁJA" című vígjátékéit pénteken este fél­­.-kor újítja fel a Nemzeti Színház. A közel félszázad óta nem játszott dar­abot Haltai Jenő fordításá­ban és Hont Ferenc rendezésében mutatják be. Szigethy József egykori híres szerepét, Arnolphe-ot Maler Tamás, Ágnes szerepét Mészáros Ági, Horace-ot pedig Gábor Miklós alakítja. Az új díszleteket Varga Mátyás, a jelmezeket Nagyajtai Teréz tervezte. — Fedák Sári Budapesten. Ked­den délután Németországból repülő­gépen Budapestre hozták Fedák Sá­rit, László (Lautschek) Dezső altá­bornagyot, Radó Ernő csendőrszáza­dost, a Nemzeti Számonkérő Szék elnökét és Tarnai Bélát. — A DEMOKRATIKUS NŐK SZÖVETSÉGE jól sikerült zeneé­let rendezett székházának nagytermében, ahol az új magyar Zene kivá­lóságait szólaltatták meg. Közreműködtek: Kadosa Pál, Inselt Kató, Frieder Kató, Raics István és a Gát József-féle zenetanár-kórus. Német maszlag Az ódon ritkaságok és furcsaságok szorgalmas kutatója, Bevilaqua Bor­­sody Béla új történelmi pamfletet írt Német maszlag címen (Magyar Téka kiadás). Inkább népszerű történetírás ez, mint komoly tudomány, bőséges történeti anyag dús halmozása, de kétségtelenül végig érdekes még a maga sajátos, öreges, barokk nyelve­zete ellenére is. Egy évezred ördögi, pusztító német befolyását mutatja be egészen Hitlerig, a legutolsó német ördögig. Színes, szórakoztató olvas­mány, sokat lehet belőle tanulni,­­­­mégha az adatok könnyedén odave­tett tömege néha azt a gyanút kelti is bennünk, hogy nem szabad min­dent feltétlenül elfogadnunk. (Például Martinovits történetírója nem Frak­­nói Antal, hanem Vilmos). Minden­esetre megtanít német­ gyűlöletre, ha egyik-másikunk netán elfeledt© volna, hogy a németet gyűlölni kell! (n. gy.) A SZÍNHÁZAK SZERDAI MŰSORA: Opera­ház,: Pique Dame (5). — Nemzeti: Szent Johanna (5). — Nemzeti Kamara: Veszélyes forduló (5). — Vig: Dollárpapa (5). — Pesti: Varázs (HSi). — Belvárosi: Egy pohár víz (5). — Magyar: vé­na le­vente IV20). — Művész: Esti (Vfi'l. — Meri­­gyaszay: Válóok (tró). Fia­városi Operett: Napgugárkásasszonyok (5). — Pódium: A mi kis kormányunk (5). — Vidám Varieté: Borura­dertt (5) — Kamara Varieté: Fuss vagy­­nevess (5). — Royal Revü Varieté: Csak vidáman (1S). — Új Színház • Egér, fogó (5). MOZIK: ADY: Gunga Din (fél 12, 2, 1, 6). — BETHLEN: Ziegfeld-górs (amerikai). Hedy Lamarr, Judy Garland (4, hárospn. 6, fél 8). BODOGRÁF (József krt ui 3): Éjféli gyors. Enyélkenesz (3, 5, 7, v., ti. 0 és 1 is). — CORSO (XV, Váci­ utca 9. Tel.: 18—28—18): Téli szerenád (2, 4 b. sz., v. és ti. 12 is). — DÉCSI (Tel - 12-13-43): Téli szerenád (tél 2, fél 14, fél 8, fél 8). — DÓZSA- Nagy keringő (5, 7, v 3 is) - KÖRÚTI HÍRADÓ: A szépség ünnepe (színes sportparádé). 4-ik hétre prolongálva! Reggel 1S-től este lét­­ig. — RÁKÓCZI ÚTI HÍRADÓ (Rákócz­i út 82): A szépség ünnepe (színes sport­­parádé). 4-ik hétre prolongálva Reggel 9-től este 9 ig folyt. — HOMEROS: Zola. Kísérő műsor (3, 5. 7). — HUNNIA: (XI, Horthy Miklós­ út 130): Utolsó dal (3, 5, 7, v.­­1 és 1 is).­­ IPOLY (V. Csáky­u. 85): Potyautas Palócvirág (3,5 7, v 11­2, 4. 6). — JÓZSEF ATTILA (Kálvária tér 7): Utoló dal (fél 3. fél 6. fél 7, v. fél 1 is). — KULTUR (IX. Kinizsi­ u. 28): A Heardy fiút szeretik a lárvok (fél 3, fél 5, fél 7, v. v. 1, 3. 5, 7). — OMNIA (Köl­csey utca): A notre-damei torony­őr (2. *45, y27, v. 1 12 is).­­ OTTHON (Baross­­utca 8M): Az 5-ös számú őrház Amerikai híradó (3. 5. 7, v. 1 is). — RÁDAY: Vir­rasztás (6, 7. sz. 3 ig, v. ut éa 1 is). — ROYAL A POLIO: Modern Pimpernel (am.), (2. Mb, %7­, V.­­412 is). — SÁGVÁRI (VIII. Üllői-út 4): Bo­ld­og idők (fél 3, fél 5, fél 7, v. 11 is). — SCALA: Akit­­visszavárnak (orosz), (2. Mb, Ml. v. % 12-kor is). — SZABADSÁG (XI. Horthy Miklós-út 62): Ziegfeld-görlök (3, 5, 7 v.. v. fél 12 is). — TINÓDY I. (Nagymező utca 8. Telefon: 4­20—172): Fekete liliom Amerikai híradó (fél 3. fél 5 és fél 7-kor) - TINÓDY II. (Nagymező­ utc­a* 8. Tel: 420—172): Minden délelőtt folytatólag 10—2-ig Metró-matiné: Az atombomba hatása Japánban. Ameri­­kai híradó: Szöcske Szepi (színes). Kulturfilm. Bűnügyi burleszkfilm- Egységes helyárak, minden csütörtökön új műsor. — TÚRÁN (VI. Nagymező­ utca 21): Eszmény? asszony. Híradók (11. 1. 3, 5. 7). - URÁNIA: Vágyak a viharban *2. A45. *47. v., v. 1412 - VÁROST SZÍNHÁZ (Tisza Kálmán- tér. Tel.: 187—500). Karácsony júliusban (Dick Powell, Ellen Drew). Amerikai (fél 3, fél 5 és fél 7 órakor). Karácsonyra VH. RAKÓCZI­ UT 5*. Női-, férficipők, házicipők, Bilgeri- csizmák, szövet- és bélésáruk, női és férfi pulloverek férfi­ ingek, női divat cikkek, harisnyák, sálak, ékszer­­utárazato­k, finom bőr-retikülök és egyéb bor ajándék tárgyak, csillá­rok, rádiók, porszívógépek, fényképezőgépeik, keleti és magyar perzsasacsü­vegeik, női szövet , szőrme- és gyermekkabátok. SZOLID ÁRAKON NAGY VÁLASZTÉKBAN Móricz Zsigmondi Gnb­lin uif in Weöres Sándor: fi flilaaaaéti fi In ceiuOff VISy Móricz Zsigmond legszebb ít isn­esses ibis A ma tépettlelkü emberé­állatmeséi Endrédy György­nek gyógyító könyve, illusztrációival. Illés Árpád könyvdíszeivel éss címlapjával. Alapára..............................32.— P Alapára ........................14.— P „Móricz Zsigmond“ könyvkiadó­n­á­r 1

Next