Szabad Nép, 1946. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1946-01-01 / 1. szám

/J VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABA Szombaton és vasárnap tartja a Magyar kommunista Párt nagybudapesti pártértekezletét A M A G Y A ft K : 0 M M ü N í S T A PA'R' T K Ö Z í > 0 N T 1 LAPJ A IV. ÉVFOLYAM. 1 . SZÁM ARA 500 PENGŐ KFIM*, I94K JANKÁK 1 1946 békéi, kenyeret, jé pénzt, köztársaságéi hoz a magyar népnek jt Rákosi Mátyás elv társ nyilatkozata: fí-C*l(ttel‘h&g fhhne­pók Után aok *<=-h &?•'■>?& P?l kézéi*, dg alytmHn-i és re- ménn-pei telve tekintenek a ma- (eper rniMkások, parajotok és értelmiségi dohgozók a# új esz- tmáá felé. A gazdasági nehéz­ségek, a belpolitikáé, étet a-hilcv- 1/iAa, a nr-msetközi helyzet a kérdések tömegét veti felszín .. re. A sok kérdés körül kívá- lasztnthmlt néhányat, amelyet különösen időszerűnek teertot- iynk és megkértük Rákosi Má­tyás ehdársO't, a 'Nemzeti Kor­mány mrni&ztei-elo ök-helyeüte- ■* (é a Magyar Kommunista Párt főtitkárát, kokig a Szobád Kép hasábjam beszéljen róluk n magyar népéék. Első kérdésünk természtfe­vágá ouzdoSági hetyzeire vo­natkozott. Megkérdeztük a fő­titkár élrtársot, köp ’ mit tort na újév küszöbén <’ z ország láp t o» topább és hegéin >l,b gaz­dasági kérdéseinek ? — A válasz erre nem nehéz. A közellátás megjavítását és a to­vábbi pénzromlás meg akadály ósá­gát. Ami az élelmezés megjavítását vagy legalábbis a meglévő kész­letek egyenletesebb és igazságo­sabb elosztását illeti, arranézve a nemzeti kormány tett már egy gór intézkedést. Ezek az .intézke­dések, bár külön-külön nem. áttitő- erejűek, együttesen és más termé- S7.etű rendszabályokkal együtt al­kalmasak arra, hogy a7. ellátás eddigi formáján változtassanak.' Változtassanak olyan módon, hogy a meglévő kevés elsősorban az ipari munkásoknak jusson, akik erre legjobban rászorulnak és akikre az ország újjáépítése szempontjából is a legnagyobb súlyt kell helyezni. Mikor1 ezt megállapítom, hozzá kell tennem, hogy az, amit e téren tettünk, még csak a kezdet és lé­nyegében csak a már begyűjtött éielmiszermennyiségek elosztására vonatkozik. Meg kell változtatnunk azonban a begyűjtés rendjét is, amely eddig tulajdonképpen csak. az önkéntességen alapult. Ez a mi viszonyaink mellett, amikor, saj­nos, a közerkölcs laza, természe­tesen nem adhatott megfelelő eredményt. A gazdáknál iévö, a városok és iparvidékek ellátására igénybevehető készleteket, elsősor­ban az árucsereforgalom emelésé­vel és az eddiginél nagyobb, job­ban megszervezett iparcikk jutta­tással kell igénybevenni. Ameny- nyibed az így kapott mennyiség nem volna elegendő, akkor más eszközökkel is gondoskodni kell arról, hogy az üzemek és bányák dolgozói megkapják azt a mini­mumot. ami munkájuk elvégzésé­hez feltétlenül szükséges. Milyennek látja Rákosi (Ívtárs a fiatal mag!>■« e demo­krácia esélyeit, n: •rifláriá el­leni hírt'cbon * írtént. esi'­csomó rendszabály és intézkedés. Köztük a legszélesebb és legköz­ismertebb a bankjegyek fel- bélyegzése. Ez utóbbi intézkedés hatása kétségkívül, azonnal mutat­kozott az árak és a vaiuták esé­sében. Természetesen tartós és gyökeres változást a pénzt el- bélyegzés magábanvéve nem hoz­hat. Ki kell egészíteni olyan rend­szabályokkal, melyek emelik az állam jövedelmét, csökkentik az állam kiadásait, Ezenkívül fo­kozni kell azokat az intézkedése­ket, amelyek elsősorban a speku­lációs jövedelmet és azokat a va­gyonokat sújtják, amelyek a pénzromlásból keletkeztek. Ez utóbbiaknál á legkíméletlenebb eszközökhöz kell folyamodni. A dolgozó tömegek a háborús rom­lásból és a rossz termésből folyó legsúlyosabb nélkülözéseket és ál­dozatokat is nyugodtR-r váúa'iík, na. iht.a-t.iv, mg- valóban meg van a közteherviselés és az ő nyomo­rukból és nélkülözésükből senki nem gyűjthet vagyont és nem folytathat fényűző, dőzsölő élet­módot. — d»- udiibbi apókba,, gyű egész sor drákói büntetés lé­pett hatályba * gazdasági re­akció letörésére. Kdeiig gsta. v a feketézőkéi lehetett hálád-ra. ítélni, most ezt na orgazdáikra is kiterjesztették. Ás adócsa­lókra az eddiginél is sokkul szigorúbb büntetéseket rónak ki. Mi a Véleménye, Rákosi elvtársitok 11. büntetések rá.r- * ho.tó végrehajtásáról és hotii- sóról T / Ezeket a büntető intézkedéseket természetesen helyeslem. Meg kell azonban mondanom, hogy az eddigi bírói gyakorlat tapasztala­tai alapján nem látom annak biz­tosítékát, hegy ezek az intézkedé­sek nem maradnak-e papíron. Tény az, hogy bár a nagy feke­tézőke: halállal lehetne büntetni, és egy sor felháborodást keltő ilyen feketézési esetet lepleztek le, a komoly megtorlás minden eset­ben elmaradt. Hasonló a helyzet az adócsalással is, ahol a for­galmi adónál napónta milliárdok- kel károsították meg az államot. Itt is feltűnéstkeltő visszaélések­ről rántották le a leplet, de az Ígért megtorlás elmaradt. He­lyette lépten-nyomon tapasztal­ható, hogy a bíróságok, különö­sen a rendes bíróságok, nagyon enyhén kezelik nemcsak azokat a bűnöket, amelyek gazdasági éle­tünk alapjait ássák, alá és a dol­gozók nyomorát fokozzák, hanem méginkább a politikai természetű, népellenes bűnöket. Ezen a ' téren a rendes bíróságok és különösen az ügyészségek szabó;ázsa annyira nyilvánvaló, hogy fel kel| vetni a kérdést, nem volna-e jobb a Horthy, és a fasiszta rezsimtől öí ököl 1 bírákat és ügyészeket — tiszteletreméltó kevés kivétellel — felfüggeszteni és kizárni, azoknak az intézkedéseknek végrehajtásá­ból, melyek fiatal demokráciánk gazdasági és politikai alapjainak megvédéséi célozzák Ha nem tudjuk biztosítani, hogy rendelkezéseink és intézkedéseink végrehajtását célzó büntető rend­szabályokat a legkíméletlenebbül alkalmazzák, akkor legfontosabb és legjobb indulatú határozataink is csak papíron fognak maradni. A tetejébe pedig fokozzák a dol­gozó tömegek jogos elégedetlen­ségét és aláássák ahelyett, hogy megszilárdítanák fiatal demokrá­ciánk rendjét. Ezen a téren feltét­lenül gyors és gyökeres változásra vau szükség. . Y. ■—• Az ország dcmojíiu-tikaA közévéit menyébe n m i u <1 g ya k­rabban beszélnek az á Ua/tn- forma re-piiezé-sé-nek kérdésé­ről, Mi az átlós-pontja ezzel kapcsolatban • A Magyar Kommunista Párt te mészetesm. a demokratikus ::i *i!ii .,jH .-.s '. u ságának a Nemzetgyűlés legutóbbi ülésén hangot, is adott. Ugyancsak a köztársaság mellett nyilatkozott meg a Nemzetgyűlésen testvér­pártunk, a Szociáldemokrata Párt. Nem kétséges, hogy a Pa- rasztpáit is a demokratikus köz­társaság híve. A Kisgazda Párt­ban akadnak egyesek, akik a ma­gyar nemzetre annyi romlást, hozó Habeburg-ház hívei. Hallottunk olyanokról .is, akik az államforma kérdésének rendezését a legköze­lebbi hónapokban nem tartják időszerűnek. Az eddig elhangzott hivatalos megnyilatkozások azon­ban nem hagynak kétséget afelől, hogy a. Független Kisgazdapárt zöme ugyancsak a köztársaságot követeli. Számolni lehet vele, hogy a magyar demokratikus köz­társaságot & Nemzetgyűlés hama­rosan törvénybe iktatja és ezzel hazánk harmonikusan beilleszke­dik a szomszéd államok köztársa­sági gyűrűjébe. A köztársaság törvénybeiktatása az Amerikai Egyesült Államok demokráciájá­nál is bizonyára meleg helyeslés­sel fog találkozni. Mit tart a moszkvai meg ál lapod á sok mag y i rors-pií g{ kihatásáról 1 Ezek a kihatások r-inden te­kintetben fontosak. A külügymi­niszterek szeptemberi londoni ér­tekezletének sikertelensége után a magyar reakció már úgy látta, hogy meghasonlás áll be az angol­szászok és a Szovjetunió között. Azt hitték, hogy régi vágyálmuk, a demokratikus nagyhatalmak összeveszése, melynél a reakció lenne a nevető harmadik, a meg­valósulás stádiumába lépett. Ez a reményük a moszkvai konferencia után semmivé foszlott. Bebizonyo­sodott, amit a demokrácia követ­kezetes hívei nem szűntek meg hangoztatta, hogy a döntő kérdé­sekben a három győztes nagy­hatalom megtalálja a közös és célravezető megoldást. A mosz­kvai megegyezés ennek megfele­lően a magyar reakciónak is sú­lyos veresége és-fiatal demokrá­ciánk erősödését fogja eredme-'; uyezni. Rendkívül örvendetes számunk­ra, hogy a moszkvai konferencia megállapítja többek között a ha­zánkkal kötendő békeszerződés időpontját. Ezzel eltűnik egy bi­zonytalansági tényező: most már tudjuk, hogy néhány hónapon be­lül hazánk újabb jelentős és döntő lépést fog tenni függet­lensége és szuverenitása helyre- állításának útján. Az esztendő első felében jelentős mértékben ki fog küszöbe ődni országunknak az a függősége, amely a megdőlt fasiszta rendszernek egyik súlyos hagyatéka volt. Számunkra a moszkvai konfe­renciának az a döntése is fontos, amelyben az Egyesült Államok és Anglia elismerik a romániai Gróza.. kormányt és ezzel erőteljesen alá­támasztják a romániai demokrá­ciát. A magyar reakció egyik tit­.„•'••.'yV • .. . ' zenei* anság volt, amely 0 Gróza- kormánynák az angolszászok ré­széről való el nem ismeréséből „következett. A bizonytalanságot itt is a demokratikus megoldás váltotta fel és mi magyarok, akik ismerjük a román miniszterelnök hazánk iránt táplált őszinte jóin­dulatát, csak örülhetünk a mosz­kvai értekezlet e határozatainak. —- A békekötés új korszakot nyit meg a magyar nemzet éledében. Hogyan javíthatlak RáköM elvtárs véleménye sze­rint legjobban,, kilátásainkat a béke kötésre T Elsősorban azzal, hogy erősítjük demokratikus intézményeinket és megkezdjük végre minden téren, gazdaságin csak úgy, mint politi­káin, a reakció ellen azt a kérlel­hetetlen harcot, amelyről sokat, beszéltünk ugyan, de sajnos, elég keveset tettünk. Minél demokra­tikusabb lesz belső berendezkedé­sünk. annál jobb kilátásokkal nézhetünk a béketárgyalások elé és megfordítva. A reakció minden erősödése itthon, lerontja kilátá­sainkat és eshetőségeinket a béke- tárgyaláson. Különösen lerontja kilátásainkat az utolsó két-három hónapban lábrakapolt felelőtlen és reakciós agitáció. Ez nyíltan vagy elken­dőzve azt a régi Horthysta reví­ziót hirdeti, amely egyik iooka volt annak, hogy Hitleréit olyan könnyen taszíthatták hazánkat a szörnyű következményekkel járó háborúba. A reakciós soviniszta propaganda, mellyel szemben még nem léptünk fel a szükséges erély- lyel, már eddig is igen súlyos ká­rokat okozott és kezdi megmér­gezni egészségesen és jól induló viszonyunkat Jugoszláviával, sőt részben Romániával is. A közeledő békekonferencia kilátásainak meg­javítása céljából a magyar demo­krácia legsürgősebb teendője, hogy ezeket a Horthysta, reakciós követeléseket, melyek csak árta­nak hazánk érdekének, erélyesen és félreérthetetlenül elutasítsa. — é - :.j físz'e-ndö Cg-gbe-n a mnijyn-e badság máöödtk észténél(tét is rele-nO Mii írre hot a nemzet n: áj. demokra­tikus életének második élétől? Elsősorban a gazdasági helyzet alapos javulását. Hála a falu és a város együttes erőfeszítésének, 3 millió holdunk van őszi baboná­val bevetve. Ezenfelül több mint. félmillió hold már a tavaszi veté­sek alá van szántva. Rendes ál- lagtermést feltételezve, a 3 millió hold ős-zi vetés egyedül kiadja azt a gabonamennyiséget, amely az ország lakosságának normális, békebeli kenyérellátására elegendő. Előre lehet látni, hogy az aratás­sal egy csapással megszűnnek az annyi-ra nehéz élelmezési gondok. Az élemezés megjavulása egész gazdasági életünkre kihat és lé­nyegesen megkönnyíti az infláció leküzdését. A szabadság második évé rneg'ho-.'/ü a magyar i ■ s én elmúló, .)-• j *•»»«■. * Politikai téren meghozza a de­mokratikus köztársaságot és az annyira áhított békét. Mindezek a tényezők természetesen meg fogják erősíteni a demokrácia alapjait, is. A demokrácia erősö­désének. minit a múltban, úgy az új esztendőben is elengedhetetlen előfeltétele a nemzeti erők össze­fogása. A nemzeti összefogás leg­fontosabb oszlopának mi elsősor­ban testvérpártunkkal, a Szocin! demokrata Párttal való még szo­rosabb és még eredményesebb együttműködését tartjuk. Ezen túlmenöleg rajta leszünk, hogy a Független Kisgazdapárttal és, a Parasztpárttal szintén szorosabbra fűzzük a magyar Nemzeti Függet­lenségi Front minden téren helyes­nek bizonyult es egyedül célra­vezető politikáját. Remélem, hogy ez a szándékunk meg is valósul és a második szabad esztendő sokat szenvedett hazánk száz égő sebét begyógyítja s hogy a magyar nép hatalmas lépéseket tehet azon az úton, mely újra visszavezet; a szabad, boldoguló nemzetek kö­zösségébe. J9k befejezésül még csak azt szerelnök. megkér de -ni. mii eiír Rákosi Mátyás elv­t<lrs, a Magyar Ko-ni mu-n ide Párt főtitkára, az új epziér‘dó- Ijen a többi plctársnklól, ,1 sa­ját pártjától? Remélem, hogy a Magyar Kom­munista Párt az új esztendőben a megnövekedett feladatoknak meg­felelően még egyöntetűbb, még összekováesoltabb, fegyelmezet­tebb és áldozatkészebb lesz, mint az 1945-ös esztendőben. Mindenütt ott kell lennie, ahol példát kell mutalni, ahol kezdeményezni kell és ahol tettekkel kell igazolni, hogy megérdemeljük a kommu­nista nevet. Meg vagyok győ­ződve róla, hogy pártunk meg is felel ennek a várakozásnak és még mélyebben ereszti gyökereit a magyar nemzet döntő rétegei­nek. a munkásoknak, a parasztok­nak. a haladó értelmiségnek egészséges és nemzetfenntartó ta­lajába. \ riv»1 vi >tikion

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék