Szabad Nép, 1946. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1946-01-04 / 3. szám

VÉNTEK, 1946 JANUAR 4 SZABAD NÉP 3 Nem akarják visszaadni ételliszerjegyeiket a vezérigazgatók és villatulajdonosok December 20-án lejárt a háztar­tási lisztkészletek bejelentésének ha­tárideje. A rendelet szerint, akiknél személyenként 50 kilót meghalad készletük van, vissza kell adnid­ kenyér­jegyüket. Egy másik rendelet szerint vissza kell vonni az élelmi­­szerjegyeket azoktól, akiket a köz­ellátási miniszter rendelete és a pol­­gármester jegyzéke a hatósági ellá­tásban részesülők köréből kizárt. Idetartoznak a vállalati vezérigazga­tók és egész sereg konjunkturális szakma tagjai. Érthető, ha ez a há­romirányú tevékenység — megfelelő, pontos előkészítés hiányában — zavarokat okoz, helyenk­int pedig visszaélésekre ad alkalmat. Tömegjelenések a jegyfiókokban Eddig a tömbmegbi­zottak vett­ék át az élelmiszerjegyeket és osztották szét a házmegbízottak, ezek pedig a lakók között. Minthogy a jegyfió­koknak ily módon kevés személlyel volt dolguk, a lebonyolítás gyorsan és zökkenő nélkül ment. Ezt a ren­det megváltoztatták és most újra a házfelügyelők veszik át a jegyeket a jegyfiók­oknál. Következmény: zajos, sokszor tettlegességig fajuló tömeg­­jelenetek és napokig tartó sorbanál­­lás az élelmiszerjegyfiókok előtt. A személyzet sem készült el ilyen ost­romra, ez a magyarázata annak, hogy — különösen a nagy népességű kerületekben — a fogyasztók jelen­tékeny része még január 3-án sem, kapta meg élelmiszerjegyét. Fokozza a zűrzavart, hogy a jegykiosztással egyidejűleg folyik a beszolgáltatott és a visszavont é­lelmiszerjegyek be­nyújtása. Az lett volna a célszerű és helyes, ha előbb Valamennyi házfel­­­ügyelőnek kiadták volna a jegyet és egy bizonyos idő eltelte után kellett volna a visszaadott és visszavont élelmiszerjegyekkel elszámolni. Ezt az általánosan tapasztalható fejetlen­séget - mint a Szabad Kép munka­társa megtudta - több kerületben sokan a rendeletek kijátszására hasz­nálják fel. A szerény vezérigazgatók köztudomású, hogy a rendelet sze­rint a nagyjövedelmű vállalati veze­tők, vezérigazgatók stb. nem része­sülhetnek hatósági ellátásban. Sok ebbe a kategóriába eső személy úgy igyekszik kibújni a jegy visszaadása alól, hogy egyszerűen tagadja „vezér­igazgatói", ,,igazgatói‘" rangját. Most, amikor az ellátatlanok­ érdekében le kellene mondani a hatósági kenyér­ről, a nagyhatalmú vállalati vezetők egyszeriben szerény, beosztott hiva­talnokokká változnak. Legtöbben az­zal érvelnek, hogy felettük még ott van ,,az elnök", tehát a rendelet rájuk nem vonatkozik, mert­ nem ők a válla­lat vezetői. A házmegbízottak s a sze­mérmes vezérigazgatók között ren­geteg a vita. A Házmegbízottaak Tes­tülete éppen ezért indítványozza, hogy n­e a vám, hanem a vállalati vezetők­nél a jövedelem mértéke döntse el a kérdést: megillette a hatósági jegy a vezérigazgatót vagy sem!­ "Sok 15 százalék került vissza. A na­­gyár­ázat az, hogy ebben a családi­­lás­ és villanegyedben nincs házfel. Figyelő és házmegbízott, olyan ma­­gánosan lakó villatulajdonos pedig kevés akad, aki belátóan és meg­értően önmagát zárná ki a közellá­tásból. A XIII. kerületben még nin­­csenek adatok, mert a jegyek kiosz­tása csak most kezdődött meg­. Eb­ben a negyedben, minden jel szerint, a jegyek 20 százaléka , kerül vissza, ami azt mutatja, hogy ahol nagyobb a dolgozók­ által gyakorolt ellenőrzés és ahol öntudatos munkások laknak, sokkal tisztességesebben történik a lisztkészlet bevallása. Megfigyelhető ez a XI., VI., VII., X. és XIV. ke­rületben is. Nem állapítható ugyanez az úgynevezett „előkelő" negyedek polgárairól. Általános az a vélemény, hogy a készletek elhallgatásának egyik ma­gyarázata az a „megnyugtató” köz­lés volt, amely szerint nem kell tar­sas ellenőrzéstől. A bejelentés mér­tékéből leszűrhető tapasztalat pon­tosan az ellenkezőjét sürgeti: szíg°rú ellenőrzést! György István Kevesen szolgáltatták vissza a jegyeket A másik feltűnő megállapítás az, hogy az úgynevezett jómódú polgári kerületekben, de különösen a villa­negyedekben aránylag kevesen szol­gáltatták vissza kenyérjegyüket, noha nyilvánvalóan sokkal többen rendelkeznek lisztkészlettel, mint amennyien ezt beismerik. Az I. kerületben eddig az egész lakosság húsz százaléka szolgáltatta be kenyérjegyét, az ellátásból kire­kesztettek száma a lakosság 15 szá­zalékát éri el. A I­. kerületben ön­ként visszaadta a­ je­gyét 30 száza­lék, kizártak 20 százalékot. A IV. kerületben 20 százalékkal­­ csökkent a közelátásban részesülők száma. Az V. kerületben 20—25 százalékos a csökkenés. A VI. kerületben és a VII. kerületben 40 százalékra rúg a kirekesztettek és az önként lemon­dók száma. A VTII. kerületben a csökkenés 35 százalékos. A IX. ke­rületben az egész lakosság 12­ száza­lékát zárták ki az ellátásból, jegyét önként 12 százalék adta eddig vis­­­sza. A XI. kerületben a jegyfiók ve­zetője szerint a jegyek 60 százalékát vissza kellett volna adni, de eddig Nyers házi és mezei nyúlbőrt, nyúlszőrt mt­.dpn ippmu viNpjfbc’i nev/ FISCHER KALAPGYÁR S­V, Gh­elin át M. Horthy kitüntette és előléptette az újvidéki és zsablyai vérfürdő rendezőit 1942-ben úgy tett mint 1920-ban­ Az 1912. évi gyalázatos újvidéki és zsablyai vérfürdő rendezőinek egy csoportja az újvidéki jugo­szláv katonai bíróság ítélete alap­ján megkapta méltó büntetését. A vérengzés tulajdonképpeni szerzői és végrehajtói Grassy altábornagy és Zöldi csendőrszázados január 7-én kerülnek magyar népbíróság elé. A tárgyaláson, amelyet nagy érdeklődéssel vár a világ közvéle­ménye, bizonyára felfedik a dél­vidéki gaztettek politikai hát­terét, is és ebben az esetben kitűnik majd, hogy a szálak egé­szen Horthy Miklósig, az orgová­­**i/> „eset" rendezőjéig vezetnek. A Délvidék politikai mozgalmait a náci időben a szegedi német főkon­zulátus irányította. Egy napon meg­jelent Szegeden báró Feilitsch Ber­­thold, a németeknek abban az időben legfőbb bizalmi embere és huszon­négy óra alatt elintézte a főispán­cserét. Az új főispán az ő embere, Tukats Sándor lett, aki Szegeden a gyógyszertan magántanára volt, és akit Hitler a Sas-renddel tüntetett ki. Ezt követően a­ szegedi hadtest parancsnokává Feketeh­almi-Czeyd­­ner Ferenc altábornagyot nevezték ki. A főispán is és a hadtestparancs­nok is készséges eszközei voltak a szegedi német főkonzulátusnak. El­érkezett az idő a cselekvésre. Szombathelyi Ferenc vezérkari fő­nök ellen most készül a vádirat. Re­méljük, ebben­­a vádiratban az ügyész meg fogja kérdezni az egykori vezér­kari főnököt: mi a története Grassy és Deák ezredesek előléptetésének és kitüntetésének. Függetlenül azonban a vezérkari főnök vallomásától, már most megállapítható, hogy Horthy 19­­2-beli magatartása teljesen azonos az 1920-sal. 1920-ban, a fehér terror dühöngésének idejében Horthy meg­védte a gyilkos tiszteket azzal a ki­jelentésével, hogy ezek az ő legjobb tisztjei. 1942-ben tovább ment egy lé­péssel és ezeket a legjobb tiszteket, az újvidéki és zsablyai tömeggyilko­sokat előléptetéssel és kitüntetéssel védte meg a közvélemény felháboro­dása és az igazságszolgáltatás üldö­zése ellen. Gyöngyösi Nándor fi közös magyar-szerb-front ellen 194­2 január elején a Bánát felöl eikért a Tiszán egy partizáncsoport, ezt a magyar csendőrség és katona­ság szétugratta, teljesen felszámolta. Ez az eset kapóra jött a németbé­renceknek. Készséges eszközük, az újvidéki főispán, Fernbach Péter, katonai tisztogatásra kért és kapott engedélyt a vezérkartól. Fernbach Péter mögött Nagy Iván, újvidéki közjegyző, a nyilas érzelmeiről hír­hedt uszító, jobboldali képviselő ál­lott. Ő sugalmazta minden cseleke­detét. Nagy Ivánnak és elvbarátai­nak fájt, hogy a Bácskában magya­rok és szerbek közösen egységes frontot alkottak a német és magyar nácik, I­mrédyék és a Volksbundis­­ták ellen. Ezt az egységet kellett felrobbantani az újvidéki vérengzés­sel. Tervük sikerült. Az ezer és ezer ártatlanul megölt szerb, magyar és zsidó áldozat vére elmosta a­ ma­gyar-szerb megértést. Még jobban kiélezte a helyzetet az újvidéki vé­rengzést követő Horthy-politika. Egy megrendelt interpellációra Kállay ki­jelentette, hogy Újvidéken voltak ugyan ártatlan áldozatok, lényegé­­b­en azonban semmi olyan nem tör­tént, ami megtorlást követelne. Nemcsak a miniszterelnök helyezke­dett ilyen felháborító álláspontra. Maga Horthy Miklós kormányzó járt elöl az újvidéki vérengzés igazolásá­ban. Ennek a példanélküli vérfürdő­nek két, főtettesét, Grassy és Deák ezredeseket a „legfőbb hadúr" elis­merésének kegyeivel tüntette ki. Grassy ezredest előléptette vezérőr­naggyá, Deák ezredest pedig a Ma­­gyar Érdemrend középkeresztjével tüntette ki. Mindkét kitüntetés köz­vetlenül az újvidéki vérengzés után történt, antik jutalmazására. „fi legjobb tisztek" Nagy Ivánnak azt a kijelentését, hogy a szerbek ellen csak a kollek­tív megtorlás rendszerével lehet élni, szorosan kiegészíti Horthynak ez a tömeggyilkosok mellé való állása. RÁKOSI ELVTÁRS Angyalföld küldötte Az MKP XIII. kerületi szervezete egyhangúan elhatározta, hogy Rá­kosi Mátyást a nagybudapesti párt­értekezletre a kerületi kiküldöttnek választja meg. A szervezet a kö­vetkező levelet intézte Rákosi Má­tyáshoz: ü­dvözöljük Önt az új esztendő al­kalmával, valamint abból az alka­lomból, h­ogy a Xlll. kerületi párt­­szervezet a nagybudapesti pártérte­kezletre mint első küldöttet egy­hangúlag megválasztotta. Biztosítjuk önt, hogy azokban a nehéz küzdelmekben, melyet a ma­gyar demokrácia megszilárdításáért pártunk az elkövetkezendő évben meg fog vívni, Angyalföld dolgozói egyöntetűen fognak felsorakozni Rákosi elvtárs és a Magyar Kom­munista Párt mögött. Tudjuk, hogy a reakciónak kérlel­hetetlenebb ellensége nincsen pár­tunknál és a központi vezetőség bátran támaszkodhat a küzdelem során Angyalföld harcokban meg­­edzett dolgozóira. Tiltakozik a sváb pék, aki jogtalanul kiutalt pékségében elfeketézi a lisztet A napokban hoss­zú­ listát köz­öl­tünk a liszttel, fával spekuláló pé­kekről. Másnap megjelent a szer­kesztőségünkben Szinner Alfonz és Perger Mihály, nagyhangúan helyre­­igazítást kértek, dle nem tehetnek semmiről. ,,Becsületes iparos vagyok, négy éven át katona voltam .­­ mondotta egyikük. Véletlenül ugyan­akkor megjelent egy idősebb ember a szerkesztőségben, aki elmondta, hogy az az üzlet, amelyben Perger úr ma működik, nemrég még az övé, Weinberger Imréé volt. Munkaszol­­g­álatra hívták be, azután deportál­ták. Weinberger felesége és Szinner potom pénzért eladták a pékmester jogos tulajdonát Perger Mihály paksi svábnak. Most megérkezett a régi tulajdo­nom. Visszaigényelte üzletét. EKő­­fokon és másodfokon ii. kapta. A­ Tábla azonban elutasította kérelmét­. Nem csoda különben, hi­szen a szakértők között ott szerepel Vas Károly, aki szintén hasonlókép­pen jutott hozzá csekély 36.000 pen­gőért egy üldözött üzletéhez. A má­sik szakértő Schleder­er Rezső László budai pék, akinek mindössze két azonos módon szerzett üzlete van- A bíróság még külön 1944 jú­lius 1-i értékben számított 21.000 Pengőnyi perköltség­ fizetésére is kö­telezte Weinbergert. Pármillió pen­gőt követelnek tehát az egy szál ru­hában megérkezett embertől, mert vissza merte kérni saját tulajdonát. Szinner és Perger pedig háborí­tatlanul bent ülnek az üzletben, bírósági támogatás védelmében be­csületről meg igazságról prédikál­nak és elfek­etézik a lisztet, meg­­a dolgozókat kenyerüktől­ fosztják Elindult Tatabányára a Ma­DISz első önkéntes bányászcsapata A budapesti MaDISz-ifjúság és a szakszervezetek fiatalsága száztagú csapatot szervezett önként jelentke­zőkből, hogy a tatabányai szénbá­nyás szénbányákban segítségére si­essen a munkaerőhiánnyal küzdő bá­­nyászoknak. Az első csapat, amely száz főből áll, csütörtökön délben in­dult el munkára. A csapatot a Vörösmarty-tér­i íVlaUlsz helyiségben ünnepélyes kül­sőségek között búcsúztatták. Az ipar­­ügyi miniszter képviselet­ében Nóg­rádi Sándor­ államtitkár és Lankasits Antal miniszteri osztályfőnök elvtár­­sak búcsúztatták az ifjakat. NETROPOL SOROZD “ff" Ebédmen­ű íieV0SJÖZ8l6k,téSZtíi) P 4600.­MUBER r­ i jángik: JHRIM­ARY ANDOR •/.«* rí­z»sz.o 1*7.0 rongm­ág­ik : POKORSZKY 0,0*7 Pm­-0. Hétfőn ítélet Endre-Baky-Jaross bűnperében Az Endre—Baky—Jaross-ügy csü­törtöki tárgyalásán a három hóhér védője beszélt: enyhítő körülménye­ket­­kerestek és méltányos ítéletet kértek. Ezután került sor a három vádlott utolsó szó jogán való véde­kezésre. Hétfőn reggel 9 órakor hir­detnek ítéletet ügyükben. 1 . . I NI • V \ I ll­llv l/.I.FT A FŐV­ÁROS t:I.KI.i: \l\l FI. V A 1.0 iVIFONKGI TK­SFKK Szabolcsban 69 vagon búzát, ISO vagon rozsot, 26 vagon érpát és nagymennyiségű tengerit gyűjte­nek össze a főváros részére. Hasonló ér­tesítés érkezett a polgármesterhez Csanád vármegyéből is. Kővágó Jó­zsef polgármester csütörtökön felke­reste Bárányos Károly közellátási minisztert és kérte, hogy sürgősem hívjon össze főispáni értekezletet a főváros közellátási helyzetének meg­javítása érdekében. A polgármester délelőtt felkereste Ger­e Ernő elvtárs közlekedési minisztert is, akivel a szállítási kérdések megoldását be­szélte meg". A hercegprímás szilveszteri beszéde világosan mutatja, hogy az eszter­­gomi érseki szék jelenlegi birtokosa még mindig nem heverte ki azt a keserű fájdalmat, amit a föld­reform okozott szívének. Igaz, hogy közel 700.000 hold földet vett el a katolikus Egyháztól, mint az ország legnagyobb feudális földes­­urától a demokrácia, de a fájdal­mat enyhíthetné az a tudat, hogy a százezer holdak jó kezekbe ju­tottak: s­zegény magyar- paraszt­­­családok tulajdonába. Mindszenty hercegprímást azon­ban most, Szilveszter estéjén is ugyanaz a keserűség hatotta át, ami annak idején a hirhedt pásztor, levél megírására késztette. Ezért látja 1945-öt, a szabadság és a földreform esztendejét a szen­vedés és a megpróbáltatás esz­tendejének és ezért nem akarja látni, hogy a szenvedések és meg­­próbál­tatások közepette rövid egy esztendő alatt többet alkotott a magyar demokrácia ,,a béke és igazság országának" érdekében, mint a reakciós rendszer egy ne­gyedszázad alatt. A hercegprímás komoly felelős­séget vállal magára, ha demokrá­cia­­ellenes magatartásán nem v­ál­toztat. Pártunk a felszabadulás első percétől kezdve jóindulatú magatartást tanúsított az egyhá­zak iránt; cselekedetek egész so­rával bizonyítható, hogy­ ez a maga­­tartás nem volt áltatás. Ezt a politikát kívánjuk folytatni a jövő­­ben is. A hercegprénás rossz szol­gálatot tesz egyházának, ám anti­demokratikus áramlatok hangadó­jává, a magyar reakció pártfogó­jává szegődik. Nem sebeket gyó­gyít, hanem sebeket mérgesít s a lelkek nehezen kialakuló békéjét megbontja. Aki a nagybirtokosok érdekében vonja ki szablyáját, az a nemzettel találja szembe ma­gát. Aki 1945-ből csak a pusztulást látja anélkül, hogy­ tetemre hívná az országpusztítókat, az fedezi a bűnösöket. A hercegprímásnak pe­dig, mint a magyar katolikus egy­­ház fejének, ezekben a nehéz időkben nem ez lenne a feladata. Diáksztrájk — internálással A szarvasi rendőrség politikai osz­tálya erélyes nyomozást folytat a szarvasi gazdasági tanintézeti sztrájk ügyében. Az elmúlt napokban a szarvasi rendőrkapitányság Juhász Gábor és Juhász János negyedéves diákokat internálta, mert náluk,­ mint a sztrájk szellemi vezetőinél, fegyve­reket, lőszert, gumibotokat talált. Az egyik intézeti tanárt, a­ki a sztráj­koló diákok oldalán állott felfüggesz­tették állásától. Egészségügyi zárlat az ország keleti határszélein Bár a tél kezdetén komolyabb tífuszveszély nem jelentkezett, a népjóléti miniszter a különösen ve­szélyeztetett határszéleken már most megfelelő óvóintézkedéseket tett. A keleti határszél összes át­lépő helyein étkeztető­ állomásokat állítottak fel, amelyekhez fertőtle­nítő intézményeket kapcsoltak. Bé­­késcsaba, Cseng­er, Biharkeresztes, Záhony alkotják a Háromrétegű egészségügyi záróvonal első vona­lát. Ezekről az állomásokról a be­tegeket, a hozzájuk legközelebb eső kisvárdai, mátészalkai, berettyó­újfalui és gyulai kórházakhoz adják le. A harmadik vonal Debrecen, Szolnok, Szeged. Itt vannak a nagy kórházi központok és üdültetési ál­lomások. Tömeges határátlépés ese­tére az összes átjövőket két-három hétre vesztegzár alá helyezik, ha közöttük kiütéses tífuszeset for­dulna elő. Felhívás : December 31-éről január hére virradó éjszaka a Thököly, és Hun­­gária-utak sarkán elloptak egy szovjet katonai­ egység tulajdonát képező Ford 4 típusú, fedett teher­gépkocsit. Rendszám: NB 64021 Motorszám: 542036. Laszi: 3.000 építési év: 1943. A szovjet katonai hatóságok fel­szólítanak mindenkit, hogy aki en­nek a kocsinak a hollétéről tud, azt azonnal jelentse 221—880 telefon­­szám alatt. Ugyancsak figyelmez­­tetik az összes szakiparosokat és szakkereskedőket, hogy ennek az autónak megvétele, átalakítása vagy alkatrészeinek a megvásár­­lása, súlyos büntetőjogi felelősséget von maga után.

Next