Szabad Nép, 1946. február (4. évfolyam, 27-49. szám)

1946-02-01 / 27. szám

fllÁC PROLETÁRJAI EGYESÜLJ ETEK! SZABAD NÉP f# \ pénteki »»t^pségf^Stfejnieirewdjes hé,t órakoí\f>agy .Ferenc, a,4*éfozeJ|R;ü!és elnöke a par- 'lament lépcső iérctKfyeffiftutijf £a yíiwnialf]Iköztju’s&ság megala 25 tagú Küldöttség indul---------C, hd jjf köztársaság megala­kulását. A pártok k Tildy Zoltánért, a köztársaság elnökéért. A négy politikai párt szónoka üdvözli, majd é maga. mond beszédet. Déli egy órától bárom óráig a Belvárosban szünetel « villamosközlekedés. Este dísziinnepség lesz az Operákázban. ahol a Bánk ^ bán kerül színre. A házfelügyelők szakszervezete kéri tagjait, hogy a házakat lobogózzák fel. ( ! A MA G Y A R K 0 M M U N 1 S TA PART K Ö Z P 0 N T 1 LA P J A IV. ÍVFOLYAM, 27. SZÁM ÄRA 200Q rengő PftNTEK. 19« FEBRUAR I A nemzetgyűlés elfogadta az 1946. évi 1. tör vény cikket; Magyarország - köztársaság , A nemzetgyűlés egyhangúan 'megszavazta a törvényt a magyar %'öztársáságről. Törvényerőre emel­kedett új államformánk: Magyar- ország az európai köztársaságok porába lépett. Történelmi lépés ez, mélyet évszázados harcok előztek meg, akár a másik harcunkat, *melyet egy évvel ezelőtt vívtunk győzelmesen a- földreformért. A |földreform a földet juttatta, a nép 'kezére, a köztársasági törvény pedig az országot. A törvény fontosságát tükrö­zik a kemény harcok, melyek szü­letését kísérték. Még a nemzet- gyűlés tegnapi ülése is a köztár­saságot védő és támadó szenve­délyes szónoklatokkal volt terhes. .4 régi urak és főpapok köztár­saságellenes hangja is megszólalt egyik szónok szavaiban, aki jónak látta a történelmi tradíció —• az ö szavai szerint — ,,festői öltözé­kével“ utolsó kétségbeesett kísér­letet tenni a királyság intézmé­nyének népszerűsítésére. De soha nem mutatkozott meg ennyire, mint most, hogy a nép igazi kép­viselői ülnek a nemzetgyűlésben- Munkás- és parasztképviselők egy-egy mondata elsöpörte az ósdi Habsburg-propáC/aiutát. ' A nép történelmi hagyományúi élőb­bek, mint a diszmagyaros, vitéz- kötéses, pulástos, úri-papi törté­nelem, mely ma már a könyvek sárgult lapjaira kívánkozik. Ami­kor a szentségről, trónról és ki­rályról beszélt, egy parusztképvi- selő oda vágta: „Ne a Habsbur­gokról, hanem Dózsa tüzes trón­járól és vaskoronájáról beszéljen nekünk“. A nemzetgyűlés történelmi ülé­sét nem jellemezte hideg, hivata­los fény, sok pompa és formalitás. De a hangulat emelkedettségéi épp a harc tüze idézte elő. Harc kisérte a magyar köztársaság születését és e harc füzében ősz-' szekovácsolódott a nemzetgyűlés demokratikus többségének szilárd egysége. Igaza volt ónnak a kis­gazdapárti képviselőnek, oki ki­hangsúlyozta. hogy épp az ünnep­rontó szónoklatokkal és kísérle­tekkel szemben mutatkozik meg leg szilát dobban a nemzetgyűlés demokratikus egysége. Az ünneprontás tehát visszafele sült el. Túlontúl ismeri népünk a Habsburg-királyság 400 éves el­nyomását s annak méltó örökösét, Horthy terror-uralmát, Nincs pa­raszt és nincs munkás, aki, ne áll­va keményen új törvénye mellett, melynek első mondata végre ná­dunk is törvénybe iktatja egyik legfontosabb demokratikus vív­mányunkat: „Az államhatalom ki­zárólagos fonása és birtokosa. « magyar nép“. Tegnap megszavaztuk, ma ün­nepeljük a köztársaságot. Holnap a hétköznapok jönnek, „a köztár­saság 1000 éve“ — ahogy egy közbeszóló mondta tegnap a nem­zetgyűlésen. Népünknek élnie kell a hatalommal, melyet kezébe vett. Élnie kell o demokratikus szabad­ságjogokkal, melyeket kivívott magának, hogy emelt fejjel, egyenjogú társai lehessünk a vi­lág szabad népeinek. Ma ünnepeljük a magyar köz­társaságot, de egy pillanatig sem. feledkezihk meg arról, hogy ezt az előre tett történelmi lépést ne­héz harcok előzték meg és ke­mény küzdelmek fogják követni. Ha a nehézségekre a demokratikus erők olyan tömörülésével fogunk válaszolni, ahogy tegnap tettük « nemzetgyűlésen, akkor a legna­gyobb magyar szabadsághősök ál­ma, a demokratikus magyar köz­társaság jövője biztosítva van. A nemzeigyutés vitája A nemzetgyűlés csütörtöki ülésén a. köztársasági államformáról szóló törvényjavaslat általános vitájában Schlachta Margit volt az utolsó fal­szólaló. A saját nevében szólva sík- rászállt beszédében a királyság és a Habsburg-ház érdekei mellett, a nemzetgyűlés valamennyi pátija osztatlan felháborodással fogadta ki­jelentéseit. A Ház minden oldaláról felkiáltá­sok nyomták el a szónok hangját: mi Kossuthot követjük és nem Fe­renc Jóskát! Kis Gergely kisgazda- párti képviselő hangja k.ihallatszik a zajból: Még Dózsa Györgyöt, is! Egy hang a Kisgazdapárt középső soraiból: ,,Ez a beszéd azért jó, mert mutatja, milyen egységes a nem­zetgyűlés“. Ezután Schlachta Mar­git arról beszélt, hogy ha visszala­pozunk. a történelemben, azt látjuk, hogy a királyság hagyományai je­lentik a nemzet prkölcsi tökéjét. Erre újra felzúdúlt a vihar. ,,A. munka adja az erkölcsi lökét,“ kiál­totta az egyik kisgazei:: párri paraszt,- "képviselö. már hsak élőre's pó­zunk a. történelemben". mondta Kéthly elvtársnő. Marosán György /ívtárs, a Szoci&Memokra la Párt legszorgalmasabb közbeszólója, gú­nyosan kiáltotta a beszélő felé: ,.Ez­előtt botot kért, most királyt kár. Mit akarT Úgyse tesz udvarhölgy!“ A továbbiakban Schlachta kifejtette, hogy a köztársasági elnök pártokat képvisel és a király a népet, képvi­seli. Erre természetesen újra felzű­Ssabó Imre MKP: akik a fbldref* A következő felszólaló a Magyar Kommunista Párt nevében Szabó Imre elvtárs voll. Mind pártom, mind pedig a föld- hözjuttatottak nevében üdvözlöm g tárgyalás alatt álló javaslatot — kezdte beszédét Szabó elvtárs. üd. vözlöm elsősorban azért, mert pontot tesz egy olyan történelmi korszak vé­gére, meyben talán egyetlen dolgozó rétegnek sem jutott osztályrészül annyi szenvedés, nyomor és megaláz­tatás, mint nekünk, volt cselédeknek és zselléreknek. És mi évszázadokon keresztül ve.„ejlékeltünk nyolcon a grófi és bárói tízezer holdakon, ame­lyeket sole esetben a királyoktól kap­tak tulajdonosaik azért, mert o, ki­rály „őfelsége:’ érdekébe’)! hátba tá­madták a■ magyar nép szabadság- harcai!. Az iskolában arra tanítottak bennünket, hogy szeressük hazánkat és királyunkat. De vájjon szerethet­tük e a királyt, amikor idegen voll a magyar néptől és két kézzel oszto­gatta a magyar földet azoknak, akik a monarchia, iránti hűségből a magyar parasztság százezreit gyilkolt attak le? A Horthy-rendszer is azérl rer. tolla, fenn a királyság államformáját, mert tg y tudta elodázni a földié for. mot.' így tudott kedveskedni a reak­ciót mindig hűen kiszolgáló nagybir­tokos eic- Hlynak.- - Mikor a köztársasági állam­forma kérdése napirendre került, egyesek azt rebesgették, hogy a pa­rasztság, főleg a dunántúli paraszt­ság idegenkedik a köztársaságnak még a gondolatálól Is. íln, aki a Dunántúl. Víg mrsyé.ben zsellérked- tem és ma is parasztok között él'k. bizonyságot teszek amellett, hogy » dunántúli parasztság, ha egy év­vel ezelőtt még idegenkedett volna is a köztársaságtól, 'um, amikor a maga földjén szánt-vet, már nagyon jól tudja, kiknek érdeke a, királyság emlegetése Mem igazs bogy királyt dúlt a nemzetgyűlés. „Foglalkoz­zunk komoly dolgokkal. Hagyja már abba!“ hangzott a Kisgazdapárt so­raiból. (Schlachta ugyanis beszédét állandóan a kisgazdapárti képviselők felé fordulva a munkáspártoknak háttal állva mondotta el.) Az egyik pat'aszfcképviselö rá. is szólt: „A túlsó oldalt teanék már firtatni, ne csak minket!" Végül arról akart, be­szélni, hogy a királyság- hatalmát a legfőbb erőktől kapja, de hangját ismét elnyomták a kommunista frak­ció felöl felzúgó: „Éljen a köztársa, sag!“ kiállások, amit az egész nem­zetgyűlés átvett. Nagy Ferenc elnök szavazásra tette fel a kérdést: Elfogadja-e a Ház Schlachta Margit, javaslatát az államformáról való döntés elhalasz­tásától? A Ház a javaslatot elve­tette. Elítéljük a nagytőkét és az cser holdasokat véd fii legitimism üst Ezután megkezdődött a törvény- javaslat részletes vitája. Elsőnek Parragi György kizgazdapárti kép­viselő szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy ebben a törvényjavaslatban az em­beri jogokat olyan pártok és olyan képviselek iktatják törvénybe, akik valamennyién' aníTínsi szf ák, ami annyit jelent, hogy harcolnak a fa­sizmus intézményei, szelleme és min­den hagyatéka ellen. Elítéljük azo­kat - mondotta Parragi akik a szentkorona mögé sompolyogva a nagytőke és az ezerholdzsok érde­keit védik. ,4 magyar köztársaság, ban, a demokratikus partok együtt­működése változatlanul történelmi szükségszerűség, a magyar sors pa­rancsa és a magyar jövő záloga. Tűn jenek ei ások, rmot iá madják vár a parasztság. Ezt mi sem bizo­nyítja jobban, mint hogy a földre­formot állandónak tekinti és az ö'Zl munkák során három millió holdat vetett be. Ebből a munkából a du­nántúli parasztság is kivette a részét. — Megmondom, mit vár a pa­rasztság a köztársasági államformá­tól. Azt várjuk, hogy a köztársaság megszilárdítsa azokat a vívmányokat és eredményeket, amelyeket eddig o demokráciának sikerült elérnie. A;j várjuk, hogy r-ltünjenek a közéletből és a közigazgatásból azok. okik elő­segítik a kiosztott földek elleni támadásokat. ...nem a császár képe... A következő felszólaló Kisházi Ödön elvtárs, a szociáldemokrata párt nevében örömmel üdvözölte az emberi jogok kinyilatkoztatását. A magyar munkásság mondotta saját börém tapasztalta: mit je lent jog nélkül élni. A királyság alatt a magyar dolgozók a királyi ház és a. nemesség játékszerei vol­tak. A királyság idején mindenürt több joga volt a magyar munkásság­nak és parasztságnak, mint saját hazájában. Ezért is örömmel fo. gaaja a magyar munkásság a köz­társaságot. A kö-lársaság fogja biz- iosUaui, hogy „ munkásság Szabadon építhesse a saját hazáját. Kisházi után Hegyest János, a Nemzeti Parasztpárt képviselője szólalt fel. Amikor én beszélek ' - mon doita - csak a hang az enyém, de a szavak az egész magyar paraszt­ság véleményét mondják él. A ma­gyar parasztság tiszteli a hagyo­mányokat, de helyes jogérzékével felismeri: melyek azok a hagyomá. nyak. amelyek megérdemlik a fisz. leletet. Sokan még azt, állítanák itt, hogy *. parasztnak király kell. Én jártam sok magyar parasztházban, ott láttam a falon Kossuth, Rákóczi és a 48-as szabadságharc vértanúi­nak képét, de eehoL a császárét vagy a királyét. Vannak, akik vissaakí- vánnák a Ferencjóskás jó időket. Ezek a „jő idők“ a magyar paraszt­ságnak csak nyomort és szegénysé­get hoztak, nincs okunk rá, hogy visszakívánjuk. Beszéde végén Schlachta Margit­tal szállt vitába. ..Nagyon csodálko­zom azon mondotta . hogy az egész magyar népptl ma olyan mer ezam beszállni, aki az ellenforrada­lom idején a boíbüntetés bevezetését «tkai't®. A magyar nép a, köztárs» ságot akarja és ágért a javaslatot pártom nevében plfogadom. A vita további fórén Drózdy Győző, a Kisgazdapárt képviselője, kifogásolta a mostani pártrendszert, amely szerinte akadálya a demo­kratikus fejlődésnek. Eziltán a rend­őrségtől és egyéb, a tárgyhoz nem tartozó kérdésekről kezdett el be­szélni. mire többen kiáltották felé; ...4 köztársaságról beszéljen! Fele­lőtlen iinneprontó!“ B. Tóth kisgazdapárti képviselő annak a néhány sornak a javaslat­ból való törléséért szállt síkra, amely a. múlt rendszert megbélyegzi. kollektiv felelősség ! Faragó László elvtárs a Szociál­demokrata Párt nevében sajnálattal állapította, meg, hogy az ünnepélyes vitát néhány meggondolatlan k.jelen­téssel megzavarták. Ezután Révei József elvtárs szó­lalt fel. Leszögezte, hogy minden modern demokrácia, a szabad pari- rendszeren alapul. Ez ellen a párt- rendszer ellen eddig is hadakoztak a fasiszták. De csodálkozik azon, hogy a. nemzetgyűlés legnagyobb kormánypártjának egyik képviselője az, aki ezt a demokratikus pártrend- ov.Ti ‘"‘ogásolja. Ami egyes intéz­mények monopolizálásó.C illeti, üem>. kratikus fejlődésünkben épp ott je­lentkeznek bajok és nehézségek - a közigazgatásban és a gazdasági élet vezető pozícióiban —. ahol a de­mokratikus pártok nem tudják kellő mértét?ben szavukat érvényesíteni a reakcióval szemben. Az. emberi jo. gokról szólva Révai elvtárs kijelen­tet/p, hogy nem osztja Parragt György képviselőnek vé'emányét, amely Szerint a kollektív felelősség elvét el kell vetni. A m i tt rendszer bűneiért igenis kod’ ktiúeii krll filf- lösségre vonni innék a rendszernek legfőbb támaszait, a feudális nagy. birtokosokat, a Horthy, ki kiért és a, németek bérenceit. A törvényjavas­lat világosan mondja, hogy az emberi jogokod csak a demokratikus állam, rend határom bálul kívánja biztosi, tani o demokratáknak ás nem a fa. tisztáknak. Ezt a. jogkinyilatkoztatást bem szabad úgy értelmezni, hogy ezzel csorbítsuk a. demokrácia kardját. Az emberi jogok nem gátolhatják a de­Kossa elvtár», a Ház alelnüke, iktatásáról szóló törvényjavaslatot, kihirdetettnek jelenlette ki. Valamennyi képviselő felállva a magyar köztársaság kikiáltását. A nemzetgyűlés pénteken délelölt fél 12 órakor tartja legközelebbi ülését, amelyen ünnepélyes keretek mokraták harcát a nép ellenségei ellen Sulyok Dezső előadó sajnálattal állapította meg. hogy az első sza­kaszhoz hozzászóló saját pártjabeli, képviselők, felszólalásukkal egyálta­lában nem mozdították előre a kér. dóst, de meg rontották azt az ünne­pélyes hangulatot, amelyet pártközi megegyezés alapján a Nemzetgyű­lés tagjai fenn kívántak tartani. A kisgazdapárti szónokok által tett módosító indítványokat, nem fogadta, el As kérte a szövegnek eredeti for­mában való elfogadását. A nemzet- gyűlés sí elöa.cjó javaslatát elfő- gSädta. Révai elvtárs ezután a 13. paragra­fus módosítását, kér.e. olyan értelem­ben, hogy a végrehajtó hatalom írd. nyitása- és ellenőrzése ne a köztársa­sági elnök, hanem a nemzetgyűlés kezében legyen. Sulyok Dezső előadó elvben egyetért Révai elvtár .ssal. De szerinte, a javaslat eredeti szövegezése is megfelel ennek a, követelménynek. Kérte a nemzetgyűlési, hogy ezzel az elvi megállapítással: a vég rehajtó ha. tóimat a nemzetgyűlésnek felelős leormány és nem a köztársaságí elnök gyakorolja - fogadja el a javaslat eredeti szövegét. A Ház hozzájárult az előadó indítványához. A 14. paragrafusnál a nemzetgyű­lés elfogadta azt a módosítást, amely­nek értelmében az összes ttélöbírákat, fizetési osztályra való tekintet nélkül a köztársasági elnök nevezi ki. A ja­vaslat összes tö’.bi paragrafusát vál­toztatás nélkül fogadta el a nemzet - gyűlés és így a köztársasági állam, formáról szóló törvényjavaslat rész­letes vitája is befejeződött. a magyar köztársaság' 1 örvény Iré­nül! t az I94B. évi I. törvénycikket. Magyarország köztársasággá lett! tartó viharos tapssal ünnepelt* között megválasztják a magyar liöz- társaság elnökét, aki leteszi az esküt e. nemzetgyűlés előtt. Ezzel percekig Két hét múlva adnak Budapest védőgátjai Dolgoznak a Vörös Hadsereg dunai jégtörői A főváros árvíz-vesz-de’mének hárítására megtörtént minden em­beri'tg lehetséges intézkedés. Vas Zoltán elvtárs, volt polgármester még szeptemberben utasítást adott, hogy «3 árvízvédelmi fete tereléseket a lehetőséghez képest pótolják és ugyancsak ő nyújtott segítséget a védőgátok felépítéséhez és megerő­sítéséhez. A helyzet most az. hogy k/t hét n,Hlra 6 hálóméi eres szakaszon, a. • Római fürdőtől a Műegyetem kör­nyékéig, továbbá az Brzsébet-híd és Ferenc- József-híd között készen lesz JO méteres mege-ősitett védőgát. A lánchíii vízmérce szerint a víz jelen­legi állása e 10 méter. Ha a vlz­színt eléri í, 7-es vonalat, a Duna, elönti az alsó rakpartot. 10 méteres gátak mellett tehát, pillanatnyilag* nincs ok aggodalom* a. A Vóiös Hadseregtől értékes se­gítséget is kaptunk. Trainin eíl?n- teügemagy utasítására két jég.övöt és több kisebb hajót állítottak ön a Duna jenének feltörésére. Egy hét alatt a Boráros-téri hídtól. a Mm- glt-hidig váglak folyosót a. Duna je. gébpn a Vörös Hadsereg műszaki ?laknia!ai. A cél az, hogy még mi­előtt a baja— budapesti szakaszon is befagy a víz, robbantásokkal és jég­törő hajókkal hasított csatornán le­hetővé (egyék a jégtáblák elvonui lását. i , ­V < J

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék