Szabad Nép, 1946. február (4. évfolyam, 27-49. szám)

1946-02-01 / 27. szám

PÉNTEK. 1945 EEBEL'ÁR 1 SZABAD MEP halál Dorogi-Farkas: 15 év A Népbíróság­ Csétky­ tanácsa csü­törtökön délben hirdetett ítéletet Dorogi Farkas Ákos volt nyilas pol­gármester és Mohai-­Mohaupt Gyula budape­st volt főpolgármestere ügyé­ben. A Népbíróság bűnösnek mon­dotta ki a vádlottakat az összes ter­hükre rótt, népellenes és háborús bűntettekben és ezért Dorogi Farkas Ákost 15 esztendei kényszermunkára, Mohai-Mohaupt Gyula volt főpolgár­mestert kötél általi halálra ítélte. A halálraítélt főpolgármester kegyelmet kért. A Népbíróság tanácsa kegyelmi tanáccsá alakult át, amelynek hatá­­rozata titkos. A Szövetséges Ellen­őzi Bizottság a magyar b­ranya­ egyetértésben intézőik az lóidő ellett — mondotta a Nemzeti Bank elnöke Szerdán délután a Nemzeti Bank­ban sajtóértekezlet volt, amelyen Oltványi Imre, a Bank elnöke tájé­koztatta a Sajtó képviselőit ,a Szövet­­séges Ellenőrző Bizottság által foga­­natosított intézkedésekről. — Vorosilov marsal, akinek végte­len jóakarata tette egyáltalán lehe­tővé a magyar jegybank működését­­— mondotta —, mint a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke új­abb lé­pést tett segítségünkre. A Szövetsé­ges Ellenőrző Bizottság egyik tisztjét, aki kívülről eddig is ellenőrizte a bank működését, belső munkatársul adta mellénk. A megbízott feladata a hitelpolitika ellenőrzése és jelenléte óta a magyar kormány és a Szövet­­séges Ellenőrző Bizottság egyetértés­ben határozzák meg a hitelezhető összegeket. Ezután Oltványi azt a véleményét fejezte ki, hogy ez a segítség azért is kívánatos, mert előjele lehet a Szö­vetséges Hatalmak még hathatósabb segélynyújtásának. Az egyik újságíró megkérdezte: ,,Nem jelent-e az új „takarékos“ rendszer fennakadást a hiteligények kielégítésénél?“ — Minden igényt kielégítünk — válaszolta határozottan a Nemzeti Bank elnöke, — a különbség csak az, hogy az ellenőrizetlen hiteligény, kielégítés helyébe az ellenőrzött hitel, igénykielégítés lépett! Egy másik újságíró kérdésére a Nemzeti Bank elnöke azt ,a vélemé­nyét hangoztatta, hogy ,,az infláció­nak van olyan mérve, amely egyene­­sen hasznos a közgazdasági életre“. — Ezen mi már túl vagyunk — szólt közbe valaki. — Nem tudnám megítélni — vála­szolta a Nemzeti Bank elnöke. A sajtóértekezlet Korcsmáros Nán­dornak, az Újságíró Szövetség elnö­kének zárószavaival ért véget. „Büszkék leszünk demokratikus köztársaságunkra“ Tildy és Nagy Ferenc a kisgazdapárti képviselők értekezletén A Független Kisgazdapárt képvi­selői csoportja kedden délután a parlament épületében értekezletre ült össze, amelynek tárgya a köztár­­sasági elnöki tisztségre való jelölés volt. Az értekezleten Nagy Ferenc, a párt országos elnöke szólalt fel. Rá­mutatott, hogy körülöttünk egymás­után alakulnak ki az új államfor­mák, kivétel nélkül mindenütt a demokrácia alapján. Magyarország is a demokráciát választotta jövendő politikai életformájának. Ezért a Független Kisgazdapárt az összes más pártokkal együtt a köztársaság mellé áll. Ezt a döntést megértette­m, magyar nép is. Nemsokára éppen olyan büszkék leszünk demokrati­kus köztársaságunkra, mint amilyen büszke erre a berendezési formára más, hatalmas, demokratikus álla­mok népe. Nagy Ferenc ezután hi­tet tett­­ az egység mellett és hang­súlyozta, hogy lassanként a világ minden népe méltónak talál bennün­ket arra, hogy felvegye velünk a kapcsolatokat. A világ rokonszenvé­­nek növekedése közben fontos a belső béke és ezért a békéért min­­mindenkinek áldozni kell. Ezután határozottan kijelentette, hogy a köztársasági elnökjelöltséget nem vállalja és hűséget fogadott Tildy Zoltánnak. Ezután Tildy Zoltán miniszterel­nök szólalt fel. Visszapillantást ve­tett arra a harcra, amelyet a Kis­gazdapártnak meg kellett vívnia. Megemlékezett Bajcsy-Zsilinszky Endréről, majd hangsúlyozta, hogy a magyar politikának két nagy célja volt. Az egyik a szabad, tiszta választások végrehajtása, a másik a békeszerződés. Megköszönte a párt bizalmát, majd beszélt a párt fel­adatairól, az egyes képviselőkre há­ruló feladatokról. Figyelmeztette, hogy a pártok együttműködését, a magyarság egységét vegyék nagyon komolyan, mert olyan sorsdöntő magyar kérdések vannak, amelyeket a párt egyedül nem oldhat meg. Ezeket csak együttesen oldhatja meg az egész nemzet. Ezután Kovács István javaslatot tett, hogy Nagy Ferenc legyen a Független Kisgazdapárt országos vezére. Az értekezlet úgy határozott, hogy a nagyválasztmány döntéséig Nagy Ferenc töltse be a pártvezéri tisztséget. MÁVAG-ünnep A MÁVAG a felszabadulás emlé­kére ünnepélyt rendezett, amelyen a Szövetséges Ellenőrző Bizottság, a minisztériumok és a főváros­ képvi­selői is megjelentek. Borbély Kál­mán vezérigazgató beszámolt a MÁVAG-dolgozók elmúlt esztendei hősies munkájáról, Szakasits Árpád elvtárs, miniszterelnökhelyettes az újjáépítésben tevékenyen részvett munkások dicséretes teljesítményéről emlékezett meg. Szakasits Antal elvtárs, miniszteri osztályfőnök, az iparügyi­ miniszter képviseletében hangoztatta, hogy a MÁVAG­nak to­vábbra is az élen kell haladnia az újjáépítés terén. Tildy Zoltán miniszterelnök, Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád h. miniszterelnökök védnöksége alatt a „Szikra Lapvállalatok“ összes dolgozói 1916 február hó 2-án, szombaton d. e. 10 órakor a Vasas székház dísztermében (Vili., Magdolná­m­ 5.) a szabad sajtó egyéves felszabadulása alkalmából SZA­BA­D­SÁ­G ÜNNEPÉLYT rendeznek. Ünnepi beszédet Rajk László nemz. gyűl. képviselő tart. A műsor keretében fellépnek: Basilides Mária, Gobbi Hilda, K­ispál Mária, Várkonyi Zoltán, Szigeti Sándor, az MKP Vili. ker., színjátszói. Felhívás a magyar fizikai és szellemi dolgozókhoz! A Szakszervezeti Tanács örömmel csatlakozik az Országos Nemzeti Bizottság felhívásához, hogy a ma­gyar nép az egész országban tömeg­tüntetésekkel fejezze ki a demokrá­ciához való törhetetlen ragaszkodá­sát és szándékát, hogy a köztársa­ságot minden erejével megvédi. A Szakszervezeti Tanács felhívja Nagy-Budapest összes üzemének, gyárának, műhelyének, irodájának és üzletének dolgozóit — az első­rendű közszükségleti üzemek kivé­telével (villany, gáz, vízművek, vas­utak, kórházak stb.), hogy munka­helyükről zárt sorokban, zászlók és táblák alatt vonuljanak fel február 1-én délután 2 órára a Kossuth La­jos­ térre az Országház elé, megün­nepelni a magyar demokrácia diada­lát, a Köztársaság kikiáltását. ELKÉSZÜLT ' ' “ ■•■r . ' . I:-"-"-'''. " .1 . . :í'r. : Súlyosabb esetben halálbüntetés — Törvényszakasz a nemzetiségi faji- és felekezeti iz­gat­ás ellen Az igazságügyiinsztérium elké­szült a demokratikus állami rendszer és a köztársaság büntetőjogi védel­méről szóló törvényjavaslat munká­jával. A javaslat 14 szakaszra osz­lik. Az első kimondja, hogy a de­mokrácia megtámadásának bűntettét követi el, aki a demokratikus állami rendszer megbontására, megdöntésé­re, a köztársasági államforma jog­ellenes módon való megváltoztatá­sára irányuló cselekményt követ el, ilyen szervezkedést kezdeményez, ve­zet. Erre a bűncselekményre halál vagy életfogytig tartó kényszer, munka, illetve fegyház szabható ki. Ugyanezt a bűncselekményt követi el az is, ami ilyen szervezkedésben tevékeny részt vesz vagy előmozdít. Ebben az esetben a büntetés 5—15 évi kényszermunka vagy fegyház. A második paragrafus szerint a köztársasági elnök megtámadásának bűntettét követi el, ak­i a köztársa­­sági elnököt életétől, testi épségétől, személyes szabadságától vagy alkot­­mányos hatalmától megfosztja. Eb­ben az esetben is a büntetés halál vagy életfogytig tartó kényszer­­munka, fegyház. Aki e két bűncselekmény elköve­tésére szövetkezik, izgat, felajánlko­­zik, annak a büntetése 5—15 évi kényszermunka vagy fegyház. Bűntettet követ el az is, és 5—15 évi kényszermunkával sújtandó, aki a köztársasági elnököt tettleg bán­talmazza. Aki rágalmazza, vagy be­csületében megsérti, annak a bün­­tetése 2-5 évi börtön. Bűntettet követ el az is, aki a de­mokratikus állami rendszer megbon­tására, megdöntésére, a köztársasági államforma jogellenes módon való megváltoztatására, a demokratikus állami rendszer vagy annak alap­intézményei ellen gyűlöletre izgat, továbbá, aki valamely személy vagy nép meghatározott csoportja ellen annak demokratikus vagy köztársa­sági meggyőződése miatt, továbbá az állampolgári jogegyenlőség érvénye­sülése, nemzetiségi, faji, felekezeti gyűlölködésre izgat, illetve annak felkeltésére alkalmas más cselek­ményt követ el. Ezekre a bűncselek­ményekre a büntetés 2—5 évi börtön. Bünteti a törvény azt is, aki há­borús vagy népellenes bűncselek­­ményt vagy annak elkövetőjét dicséri, aki olyan valótlan tényt állít, híresz­­tel, amely alkalmas a demokratikus rendszer vagy a köztársaság iránti megvetés felkeltés­ére, vagy a nem­zetközi megbecsülés csorbítására. Megbüntetik azt is, aki az első két paragrafusban meghatározott szer­vezkedésről nem tesz jelentést a ha­tóságoknak. Ezekben az esetekben a büntetés 2—5 évi börtön. Kimondja a törvnyjavaslat, hogy ezeknek a bűncselekményeknek az elbírálása a Népbíróságok hatás­körébe tartozik. Végül arról intézkedik a törvény­­javaslat, hogy a büntető törvény­­könyvnek a királyság Intézményével kapcsolatos rendelkezései hatályukat vesztik. Az élelmiszer- pótjegy-jogosultság kiterjesztése Az élelmiszer jegy igényjogosultsá­got megállapító tárcaközi bizottság szerdai ülésén elhatározta, hogy a jóvátételi és újjáépítési üzemekben alkalmazott mérnökök testimunkás pótjegyet kapnak. Ezenkívül megálla­pították, hogy a szakszervezeti alkal­mazottak, a MaDISz, MNDSz, a Vö­rös Kereszt és a Nemzeti Segély fi­zetett alkalmazottai pótjegyre igény­­jogosultak, végül kimondották a nyomdászmunkások pótjegyigény­­jogosultságát. ki egyes csövekkel a rádiózókat, amatőröket valamint — megfelelő engedménnyel — a viszonteladókat VÖRÖS REZSŐ oki. gépészmérnök VERSEN­Y.UTCA 2 im—.i..........................................—................ Napok óta folynak a tárgyalások a kollektív szerződések keretében nyújtandó természetbeni ellátás ügyében. A Gazdasági Főtanács csütörtöki ülésén pontosan meghatározta a ter­mészetbeni juttatások mértékét. A rendelet szerint a szén- és érc­bányákban föld alatt dolgozók és azok a testi munkások, akik olyan munkahelyen dolgoznak, ahol 400 fok vagy ezt meghaladó sugárzó hő­nek vannak kitéve, vagy ehhez ha­sonló nehéz körülmények között dol­goznak, hetenként ,10.900 kalóriának megfelelő élelmiszert fognak kapni­ A többi munkavállalók és szellemi dolgozók 17.320, a családtagok 8560 kalóriát kapnak. A­ rendelet előírja, hogy a dolgozóknak milyen élelmi­szert kell adni Ha a munkáltató va­lamelyik héten a rendeletben előírt élelmiszereket nem tudja beszerezni, vagy ugyanolyan kalóriamennyiség­­ben más élelmiszert adhat, köteles a kalóriamennyiséget hetenként pénz­ben megváltani. A megváltás mérté­két a Gazdasági Főtanács hetenként közzéteszi. A munkavállalót megillető kalória­­mennyiségbe beszámít az is, amit a munkavállaló a vállalattól élelmezés ■keretében kap. A jegyre beszerez­hető élelmicikkek a természetbeni szolgáltatás kötelezettségébe beszá­mítanak. Ha a munkavállaló nem teljes hetet dolgozik, az élelmiszer­­mennyiségnek annyiszor e­gyhatodát kapja, mint ahány munkanapot dol­gozott. Igazolt betegség esetén az első három napra a munkaadó köte­les a természetbeni szolgáltatást tel­jesíteni. A rendelet február 1-én lép életbe. Kossa elvtárs ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: — Döntő, hogy a Gazdasági Főta­nács magáévá tette a Szakszervezeti Tanácsnak az új kollektív szerző­désekre vonatkozó javaslatát. Ez azt eredményezi, hogy most már fenn­­akadás nélkül megindul a természet­beni ellátás. A közellátási miniszté­rium, a munkáltató hatóságok bizto­­sítani fogják a dolgozók és elsősor­­ban a jóvátételi újjáépítési gyárak, bányák és nagyobb fontosságú köz­üzemek természetbeni ellátását. Re­méljük, hogy a dolgozók munka, kedve a kedvezőbb élelmiszerellátás következtében lényegesen emelkedni fog és ez kedvezően fog hatni a ter­­melés emelkedésére is. Az utóbbi hetekben az új szerződés hírére máris javulást mutat a munkafegye­lem és ez szemmel láthatóan a ter­­melés emelkedését vonta maga után. Nagyobb nehézségek merültek fel a kisiparban foglalkoztatott dolgozók ellátása kérdésében. Itt ugyanis na­gyon lényeges megterhelést jelenthet a munkaadó számára, ha munkavál­lalójának nagylétszámú családja van. A nagyiparban ez nem játszik szere­pet: családtagnak kiegyenlítik azt a terhet, amit a nagycsaládok jelente­nek. A kérdést valószínűleg úgy old­ják meg, hogy az ipartestüknél köz­ponti pénztárt állítanak fel, amely egyenlő arányban osztja el a család­tagok ellátásának terhét. Egyelőre február 9-ig az IPOK-kal történt megegyezés értelmében a természet­beni ellátás helyett 150 százalék bér­pótlékot fizetnek. a bányászok heti 19 900 kalóriát kapnak A kisipari dolgozóknak február 9-ig 750% bérpótlék jár 3 Napoleon-aranya­k a fehér kenyérben A gazdasági rendőrség a Liszt Fe­­renc­ téren tetten érte Guttmann Ber­nét gyarmatáru kerekedőt, aki börön­­dök tömegével egy állítólagos futár­autóval Olaszországba akart utazni. A megrémült csempész egyik bőrönd­jéből hatalmas fehér kenyér került elő. A kenyérben 20 Napóleont, bril­­liáns fülbevalókat s gyűrűket talál­tak. Letartóztatták. Most jelent meg K­iis Mihály összes m­­vei Tartalmazza a nagy költő összes költeményeit, kia­datlan hagyatékát és tanulmányait biblia papíron, díszes kötésben 1152 oldal. Alapára P 1 75 FRANKLIN TÁRSULAT KIAD­ÁSA Kapható minden könyvkeresk­edésben. OPERA kávéház OPERA szalon 17., Andrássy­ út 24 Ebéd és vacsora men­ü Vacsora menü 3 tál étel .... P 30.000 3 tál étel.... P 40.000 Elsőrangú k­oyha, Szalonban Gáspár Lajos zenekara

Next