Szabad Nép, 1946. február (4. évfolyam, 27-49. szám)
1946-02-14 / 37. szám
IV. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM ARA 2000 PENGŐ Thraepepiszlás .Budapest felszabadulásának év-tordülőjén tíz percre megállt aauika az üzemekben. A dolgozók isázezrei tettek bizonyságot arról, hogy készek pozdorjává zúzni a Jiyilas csőcseléket, amely vasárnap előmerészkedett odújából. Atízperces sztrájk, az országépítés tízperces szünete nemcsak a vasárnap tüntető háromszáz nyilas-t golksbundista-földesúri gyülevészbandának és fürbedt védnökének szót, hanem mindazoknak, akik az utcán, vagy közhivatalokban, nyilvánosan vagy burkoltan a magyar népet, a magyar demokráciát, a magyar köztársaságot, a magyar földreformot, a magyar munkásság és parasztság nehezen ierekedett vívmányait támadják. 1 . A tömegek habozás nélkül, el- iánián válaszolnak e kihívó támadásokra. A tömegek ébersége megnőtt az elmúlt huszonöt év alatt, amikor saját hátukon próbálták végig az úri elnyomás minden fajtáját. De különösen megnőtt az elmúlt évben. Ma úgy ragaszkodnak a tömegek a magyar demokrácia kínban, mondhatatlan nélkülözések között született minden vívmányához, mint az életükhöz. A szemérmetlenül provokáló reakciónak meg kell tanulnia: aki ezekhez a vívmányokhoz nyúl, az a munkásság és parasztság öklébe ütközik. A nehezen mozduló parasztság pártállásra való tekintet nélkül egyszerre talpraáll, százával és ezrével vonul Budapestre, hogy megvédje frissen meghódított darabka földjét a földesurak politikai ügynökeinek fondorlatai elől„Aki a földhöz nyúl, meghal“ — így szól a tüntető parasztok tábláinak felirata s aki a szemükbe néz, az tudja, hogy az igazságot mondják ezek a szavak. A parasztok a városba jönnek, hogy imrakástestvéreiktől kérjenek segítséget a földreform teljes diadaláért vívott harcukhoz. A munkásság pedig nemcsak segítséget ad, hanem a szervezettség és harci elszántság példáját mutatja. Példát mutatott, amikor szétverte az utcára merészkedett fasisztákat, de akkor is, amikor imponáló egységben több mint háromszázezer üzemi dolgozó résztvételével tüntető sztrájkkal figyelmezteti a demokrácia ellenségeit lebírhatatlan erejére. A tízperces sztrájk komoly intelem mindazok címére, akik szeretnek megfeledkezni a magyar munkásság elszánt erejéről. Igaz, a kommunisták, a munkáspártok, a szakszervezetek sokszor szembefordultak a munkások számos szervezetlen sztrájkjával. De éppen azért tették ezt, mert meg akarták akadályozni, hogy a munkásság harci lendülete ellanyhuljon szervezetlen, „vad“ sztrájkok során. Az ilyen sztrájkokkal szembefordultunk, mert tudtuk, hogy nagy harcok előtt állunk és szükség lesz a munkásság egységes harci készültségére. Most elérkezett az a pillanat, amikor le kellett tenni a munkát, hogy utána szabadabban lehessen folytatni az építést. Tegnap megadott tíz percre az a munka, amely a leghazafiatlanabb korszakban elpusztított vasútvonalak, szétzúzott szerelvények, felrobbantott hidak és tönkretett üzemek helyébe új vasúti hálózatot, mozdonyokat, termelő üzemeket és fővárosunk büszkeségét, a Kossuth hidat teremtette meg. A A nemzetgyűlés szerdai illírét folytatódott a kormányprogram általános vitájaRévész Fér®c elvtárs, a Szociáldemokrata Párt szó, noha annak fontosságát hangoztatta, hogy ne csak újjáépítsék 12 országot, három újat építsünk. Mérhetetlen károkat okoznak — mondotta — azok az uszítók, akik szószéket demagógiára használják vagy akiit a hazáról beszélnek és az üzletre gondolnak. Erről a szellem reakcióról akarok beszélni. (Nen, érdekel! — hangzik a Kisgazdapártból.) A szószékről elhangzottzgatás statására a fasisztatüntetők már lesz utcára is kimerészkedtek. A magyar dolgozók nem fogják ezt tűrni. (Mi ez? Fenyegetés? — kérdik a Kisgazdapárt soraiból.) H ha a képviselő úr fenyegetésnek nevezi azt, hogy harcolni akarunk a fasizmus ellen, akkor fenyegetés. Vállaljuk és hozzáteszem, hogy a harcot folytatjuk és a reakciót ott fogjuk szétzúzni, ahol találjuk. Nagy károsítat okoz a soviniszta izgatás is. A magyarság ez ellenségeinek egyik ilyen soviniszta szervezkedését a Délvidékiek, Felvidékiek és Erdélyiek szervezetét, most kellett feloszlatni. (Elég baj! — kiáltja egy kisgazda képviselő.) Kevesz elvtárs a továbbiakban a nevelés ügyének reformját sürgette, ingyenes oktatást és a tankönyvek te- XltvirSgifiSAtu,Hmiiresku javaslatot nyújtott be, hogy a nemzegyűlés utasítsa a kormányt: sürgősen terjesseen be javaslatot a közoktatás demokratikus átszervezéséről. A következő felszólaló a parasztpárti Kondor Imre, beszéde elején a nemzetgyűlés tapsai között emlékezett meg Budapest teljes felszabadításának évfordulójáról. Tiltakozott az olyan revizionista hangok ellen, amelyeket Sulyok Dezső felszólalásában hangoztatott. — Meg kell védenünk a kisebbségek jogait — mondotta —, de ha fel akarjuk számolni a múltat, szakítanunk kell a Soviniszta propagandával is. — Követelte a svábkérdés radikális megoldását és sürgette a B-lista megvalósítását. — Rövidesen foglalkoznia kell a kormánynak a malmok községesítésével is — folytatta beszédét Kondor Imre. (Nem kerül rá a sor! — zúdult fel erre a Kisgazdapárt.) Tisztázzuk végre, mit akarunk tenni a malmok kérdésében. (Semmi! — kiáltják a Kisgazdapárt jobbszárnyáról.) A továbbiakban a felszólaló a magyar nevelésügy kérdéseivel foglalkozott. Kondor beszédével a kormány" Pragram általános vitája lezárult. Révész László, az alkotmányjogi bizottság előadója, beterjesztette a Nemzeti Kormány részére adandó felhatalmazási törvényjavaslatot és kérte annak sürgős letárgyalását. Ezután Varga Béla házelnök az ülést félórára felfüggesztette. A miniszterelnök beszéde Szünet után Nagy Ferenc miniszterelnök rövid felszólalásban válaszolt a kormányprogram vitájában elhangzott beszédekre. Bevezetőjében kérte a nemzetgyűlés összes képviselőit, hogy beszédeikben, de közijelszólásaikban is sohasem feledkezzenek meg arról, hogy szavukat nemcsak a nemzetgyűlés és az orség, hanem a külföld is meghallja. Egy év alatt sikerült Magyarország tekintélyén igen sokat javítani és minden magyar embernek, de a képviselőknek legelsősorban nagy gondot kell fordítaniok arra, hogy parlamenti viaskodásukban ezen a jóhíren ne ejtsenek csorbát. A koalíció szükségességét mindenki elismeri és a koalíciós kormányzást tartja az egyetlen lehetséges politikai kibontakozási útnak. Mégis sokszor hall kicsendülni bizonyos fanyarságot a koalícióval szemben egyes felszólalóktól. Úgy érzi ilyenkor, mintha a pártok vezérei megegyeztek voltak a koalícióban, de a pártok táborai nem érzik át teljes mértékben ennek jelentőségét. El lehet-e várni a földművesektől, munkásoktól, bányászoktól, értelmi dolgozóktól, hogy ezer nehézség között folytassák áldozatkész munkájukat az országért, ha szívükben a kormányzással szemben ellenzéki érzelem rejtőzik? Minden dolgozó rétegnek hatalmon lévőnek kell éreznie magát, mert csak a hatalom érzése adhatja meg a felelősségérzetet és a munkakedvet. A miniszterelnök bejelentette: éppen azért, hogy minden dolgozó réteg érezze, hogy hatalmon van, ragaszkodik hozzá: a két munkáspárt vezetői, Rákosi és Szakosíts elvtársok, mint miniszterelnökhelyettesek legyenek a kormányban. Gazdasági téren megígérte, hogy a gazdasági élet fejlődésével párhuzamosan megalkotják mindazokat a reformokkat, a nertet ítt Statikoznak. Átfogó, egységes nagy gazdasági terv készül az infláció megállítására és a termelés fokozására. Ugyancsak ■ rövidesen bemutattk a költségvetési tervezetet. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság kezdeményezésére megkezdődtek a jóvátételi tárgyalások. A kormány határozott lépéseket tett illetékes szerveknél az elhurcolt javak viszahozatalára.— A Gazdasági Főtanács, amely a legközelebbi jövőben kiegészül a pénzügyminiszterrel és a közellátásügyi miniszterrel, az összes érdekelt felek megegyezése alapján intézi az ügyeket. A kormány egyik legfontosabb gazdasági feladatának tekinti a könnyű keresetek lehetőségének megszüntetését. Az egész magyar demokrácia a földreform alapján fill. (Nagy taps a baloldalon.) Minden ijesztő híresztelés amely a földreform megingatásáról szól, árt a termelésnek és a társadalmi békének. De a kormány az eddigi földreformon túl nem fog menni semmi körülmények között és ragaszkodik a törvény betartásához. (Nagy taps a Kisgazda Párton.) — A rendőrségen a napokban megindulnak azok a kinevezések, amelyek azt célozzák, hogy a demokráciának ezzel a fontos szervével minden párt meg legyen elégedve. A B-lista kérdése politikai, gazdasági és társadalmi kérdés. Ami a köztisztviselők számarányát illeti, Magyarországon volt ez egyike a legegészségtelenebbeknek egész Európában. De világviszonylatban is negyedik helyen álltunk, olyan aránytalanul sok köztisztviselő volt nálunk már a háború kitörésekor. A háború alatt ezeknek száma még szaporodott. És ha most az Amerikai Egyesült Államokban 500.000 fővel csökkentették a túlzottan megduzzasztott bürokráciát, nekünk is végre kell hajtanunk ezt a műveletet. ■— A külpolitikai kérdésekhez nagyon óvatosan és bölcsen kell hozzányúlni. Meg kell értenünk, hogy a békekötés szempontjait nem a mi érzelmeink befolyásolják, hanem a külföldnek rólunkalkotott véleménye. Csak ennek a realitásnak a felismerése lehet a helyes külpolitikai kiindulópont. A nemzetgyűlés és a nemzet minden tagjának meg kell győződnie arról, hogy ebben a kérdésben a kormányt a legmélyebb hazafiasság és a szomszéd népekkel való békés együttélés szempontjai vezetik. De ismételten felhívta a miniszterelnök a figyelmet arra, hogy minden itt elhangzó kijelentésnek visszhangja támad a külföldön és éppen ezért Sulyok Dezső képviselő felszólalását helyteleníti és véleményét magánvéleménynek tekinti, amellyel sem a Független Kisgazdapárt, sem, a kormány nem ért egyet. Ezután a miniszterelnök az egész nemzetgyűlés helyeslése és tapsai közben újra leszögezte a kormány álláspontját a sváb kérdésben, hangsúlyozva, hogy a magyarországi svábok a német imperializmus szálláscsinálói voltak hazánkban. A továbbiakban beszámolt Gyöngyösi külügyminiszter prágai tárgyalásairól, amelyeknek eredményeképpen télőlünk önként kitelepülő szlovákok számának megfelelő magyar települ át Szlovákiából Magyarországra, beleszámítva a már eddig kitelepítetteket is. Ezzel azonban a problémának csak egy, részét tisztázták és még fennmaradnak más nyitott kérdések. A miniszterelnök beszédét a nemzetgyűlésmistjen, Adglán nagy tapssal fogadták. Interpellációk Több benyújtott határozati javaslat elfogadása után a nemzetgyűlés rátért az interpellációk tárgyalására. Kiss Károly elvtárs (MKP) a nyasok és friszták által Németországba hurcolt, magyar nemzeti javak hazahozatala ügyében Interpellált. Hazahozatali panamisták — A magyar közvélemény mondta Kiss elvtárs — aggódva tekint nyugatra hurcolt értékeink sorsára. Azok a személyek, akik ezek hazahozatalával foglalkoznak, munkájukat inkább a haza nemhozatal érdekében fejtik ki. Igen sok közöttük a nyugatra menekült fasiszta, mint például vezetőjük, Gellért Andor. A magyar kormány nevében tárgya. Franciaországban dr. mikes- Papp Lajos, mint a Vöröskereszt megbízottja, aki mindenben támogatta a németeket, fiát pedig földalatti fasiszta szervezkedés vezetése miatt nemrég tartóztatta le a politikai rendőrség. — Amikor a magyar bányászoknak nincs bakancsuk és a magyar parasztság rongyokban jár, fasiszták és csendőrök egy egész esztendeig élnek odakinn az elkótyavetyélt katona bakancsok és sicipők árából. — Igen nagy veszteséget okozott a nemzetnek Tóth B. László, a GyOSz kiküldött főtitkára, aki a Németországba hurcolt gyárak és ipartelepek hazaszállítása helyett azokat külföldön letelepítette. Ezután Kiss elvtárs az üzemek egész sorát nevezte meg, amelyek ma különböző német városokban működnek, felhívta a figyelmet továbbá az autók vásárlásával kapcsolatos visszaélésekre is. — Kérdezzük a kormányt — mondta végül Kiss elvtárs — mit szándékozik tenni a visszaélések megszüntetésére és külföldre hurcolt javaink hazahozatalára ? "Egységes gazdasági terv készül — jelentette be a miniszterelnök a nemzetgyűlésnek Nagy Ferenc. Sent a kisgazdapárt, sem a kormány nem ért egyet Sulyok Dezső felszólalására! ntrau ,____eré________pr pc / Reakciónak 300.000 dolgozó tüntető sztrájkkal válaszolt Mindszenty és hívei uszításaira. ma CSÜTÖRTÖK, 1946 FEBRUÁR 14 ■ .munkának ez a tízperces és egységes felfüggesztése épúgy a szabad termelés, a magyar demokrácia érdekeit szolgálta, mint maga az újjáépítés munkája. A munkásság néhány percre elfordítja arcát a munkapadtól és a Pesten tüntető parasztság az otthoni rögtől. Magyar munkás és magyar paraszt együtt és egyszerre szemébe néz ellenségeinek. Mindezt csak néhány pillanatra — és utána munkás és a paraszt egyaránt folytatja a munkát. De ha a nép ellenségei nem értik meg ennek a tízpercngre a jelentőségét és folytatják a provokációt, akkor elsősorban saját végzetüket idézik fel. Ha a fasiszta provokációk megismétlődnek, ha Mindszenty népellenes uszításai nem érnek véget, ha a közhivatalok demokratikus megtisztítását nem hajtják gyorsan és alaposan végre, ha nem teremtik meg gyorsan azokat a gazdasági intézkedéseket, amelyek a tehetősek terhére javítják meg az ország gazdasági helyzetét és biztosítják a dolgozók ellátását, a termelés zavartalan menetét , akkor a munkásság és parasztság a szükséges keménységgel fogja folytatni a harcot. Erre figyelmeztet háromszázezer budapesti munkás tízperces sztrájkja. A rendkívül nagy feltűnést keltő interpelláció után Andahásp Karnytt treia (Kisgazdapárt), a külföldre hurcolt javak hazahozatalárak kormánybiztosa, személyes megtámadtatás címén kért esőt. — Feltételezem — mondotta -■, hogy a interpelláló képviselő urat a legjobb ajándék vezette, de az adatok tévesek. El kell ismernem — folytatja Andaházi —, hogy a képviselő úr állításainak legnagyobb része igaz, sőt a helyzet még rosszabb, mint ő vázolta (Akkor miért mondta, hogy tévesek az adatok? — kiáltják a munkáspárti képviselők), de azok a személyek, akik a visszaéléseket elkövették, nem tartoznak a kormánybiztosság szervezetéhez. Ezek számára még Miklós Béla miniszter elnök adott megbízóleveleket. A tanítóiéért és az ifjúságért A következő interpelláló Loboveczki Géza elvtárs volt, aki a magyar pedagógusok súlyos anyagi helyzetéről és a közoktatásban tapasztalható visszásságokról interpellált. Hangsúlyozta, hogy az MKP álláspontja szerint aZ értelmiség, tehát a pedagógusok is a demokratikus társadalom egyenjogú tagjai és ezért a nemzet életében az őket megillető helyet kell elfoglalniuk. A pedagógustársadalmon belül is a tanítóság helyzete a legsúlyosabb. Losonczy elvtárs feltette a kérdést a közoktatásügyi miniszterhez: tud-e róla, hogy a 2500/1945. számú rendelet, amely a tanítóknak olyan fizetési és előmeneteli lehetőségeket biztosít, mint azoknak, akiknek áfájára vonatkozólag a középiskolának csak 4 osztálya elvégzése szükséges, még mindig hatályban van. Ez a rendelet a magyar demokrácia szégyene és sürgösseis'lfti'.'dónításra szorul. Kövfelfeita, hogy minden tanító a X. fizetési oszt ilyban kezdje a szolgálatot és fokozatosan a AII. fizetési osztályba lépjen elő. A testület 10 százalékát pedig léptessék elő a VI. fizetési osztályba. Követelte Losonczy elvtárs, hogy a tanítóság foglalja el az őt megillető helyet a tanügyi közigazgatásban és szüntessék meg a gyámságot jelentő iskolaszéket és gondnokságot. Államosítani, a tankolmiadást ! Ezután néhány szemelvért olvasott fel azokból a Szent István társulat kiadásában megjelent középiskolai tankönyvekből, amelyekből még ma is tinítanak. A nemzetgyűlés megdöbbenéssel és felháborodással hallgatta a demokrácia, a szocializmus és a köztársasági eszme ellen uszító kitételeket. Losonczy elvtárs kérte a ■demokratikus jellegű tankönyvreform ■not és a tankönyvkiadás államosítását. Végül kérte a minisztert, valósítsa meg a progresszív tandíjrendszert. Az egyetemi ifjúság a most induló félévben is a reakciós, antiszociális tandíjrendszer alapján iratkozhat be, holott már a múlt év novemberében követelték a progresszív rendszert.Loepsiczy elvtársnak a nemzetgyűlés minden oldalán nagy tapssal fogadott interpellációja után Justus Pál elvtárs (szoc. dem.) élesen kritizálta a pedegógusok között megbúvó reakciósok káros tevékenységét. Pásztor Imre elvtárs (szoc. dem.) az állami,a megyei és városi közalkalmazottak súlyos anyagi helyzetéről és fizetéseik rendezéséről interpellált a belügyminiszterhez és a pénzügyminiszterhez. Hajdú Ernőné (Szoc. dem.) a csecsemőhalandóság emelkedése és a terhes anyák fokozottabb védelme ügyében a népjóléti miniszterhez, a Budapestre történő tejfelhozatal érdekében a közellátási miniszterhez intézett interpellációt Molnár Erik elvtárs népjóléti miniszter válasza után Ilaám Tibor (FKG) sportügyek