Szabad Nép, 1946. április (4. évfolyam, 75-96. szám)

1946-04-02 / 75. szám

moimmi eg **“**%* k*—.óra SZABAD NÉP ?E X^tntószeüí& özések a görög válasz- **;oapián— MSodsaeníy ulabb leve!® A miMiszterteraács elfogadta a telepítési Javaslatot — Sváb Sas'szia szervezkedés Diósgyőrött - Jövő hétre halasztották a nemzetgyűlés összehívását — Az tizem! bizottságok védelme IV. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM ÁEA 6S.000 PENGŐ KEDD 1946 ÁPRILIS 2 tZ-í±5.X&*'i^nWtfitríM Nagy Ferenc miniszterelnök beszéde akorniány gazdasági és külpolitikai programjáról Nagy Ferenc miniszterelnök szom­baton délben Rajk elvtárs belügy­miniszter, Ries elvtárs igazságügy- táinlszter, Keresztúri/ vallás- és köz- oktatásügyi miniszter, kisgazdapárti miniszterek, államtitkárok és szá­mos kisgazdapárti képviselő kísére­tében különvonaton Pécsre utazott, ahol a miniszterelnököt nagy ünne- pélyességgcl fogadták. Szombaton este a budapesti vendégek tisztele­tére rendezett vacsorán Nagy Ferenc miniszterelnök és Rajk László elv­társ belügyminiszter mondott po- hárköszöntöt. A miniszterelnök hangsúlyozta: csak a demokratikus éllamberendezés tette lehetővé, hogy B magyar kormány élére egyszerű parasztember kerüljön. A demokrá­ciában minden a nép sorából szár­mazó dolgozó számára megnyílt- az üt a legmagasabb pozíciók felé. RP-jk elvtárs pohárköszőntőjét minden mondat után lelkes tapsok szakítot­ták félbe. Különösen aklcor részesí­tették nagy ünneplésben, amikor azt mondotta, hogy a magyar demokrá­ciának lehetnek különböző pártjai, de csak egy magyar nép van, ennek az egy népnek csak egy országa van és az összes párt ennek az ország­nak a felemelkedéséért és jövőjéért kell, hogy küzdjön. A közös célnak azonban nem csak beszédekben és programokban kell megnyilvánulnia, hanem abban is, hogy komoly tar­talommal töltjük meg demokráciánk kereteit és végre Is hajtjuk azokat az elhatározásokat, amelyeket az összes demokratikus pártok vállal­nak. 1 demokrácia ®r51c©s és wégSeges politikai forma Vasárnap délelőtt nagy tömeg töl. tötte meg a Sgéchenyi-tevet, ahol a * ZTfjtd?ajzdfípért tartotta, meg Nagygyűlését. A tér közepén Bajcsy. Zsilinszky Endre hatalmas méretű arcképe díszlett- Nemcsak Pécs, ha­nem a környező falvak polgári és kisgazda.társadalma is felvonult s gyüKsre. NaOg Ferenc miniszterelnö­köt nagy éljenzés fogadta. A miniszterelnök beszéde elején az első világháború végétől kezdve át. tekintette a magyar politikai élet alakulását. Megállapította, hogy első világháború után visszanyert állami függetlenséget a népszabad­sággal kellett volna megerősíteni. De ennek éppen ellenkezője történt. Letörték a demokráciának a munkás, oldalról feltörő forradalmi megjele­nését, majd szétzüllesztettük a pa­rasztdemokráciát és intézményesítet­ték a reakciót, a világ legiiresebb, Hegtartalmailanabb és legléhább jel. szavának, a szegedi gondolatnak a jegyében. — Azért vetítettem a múltnak ha­misítatlan képét — mondotta —, hogy mindenki tisztában legyen vele: a demokrácia a második vi­lágháború után már nem lehet poli­tikai kísérlet, amelyet felválthat a régi rendszernek valamilyen javí­tott formája, hanem örökös és vég. leges politikai forma, amelyért élni, dolgozni és ha kell meghalni is ér. demes. (Éljenzés és taps.) Inkább érdemes meghalni, mint még egy­ezer vállalni a bukást, visszaengedni a múltat a nép elnyomásával, új (szerencsétlenségek sorozatának meg­indításával. Ezért kell tanulnunk a múltból. Meg kell fogadnunk azt, hogy a nép kezébe adott hatalmat soha többé nem engedjük elvenni tőle, sem -erőszakkal, sem a mai helyzet nehézségeinek iga~ságiaian felhány forgatásával, sem szép sza­vakkal, sem ravaszsággal. fi hallom a »ép kezében maradjon A magyar társadalomra és a ve­zetőkre két nagy feladat hárul: a demokrácia biztonságának a megte­remtése és a nép boldogulásának biztosítása. A demokrácia biztosítása érdekében fokozni kell a harcot a reakció ellen. Á régi világ, talán ép­pen a fasizmus útját egyengetnénk, ha korlátlan szabadsággal engednék szájalnl a demokrácia ellenségeit. Vájjon a reakciós bandhdzmusr.ak milyen elfajulásával találkoznánk, ha erőszakos fellépésével szemben nem állana ott a demokrácia fegyvere? Ha az elnyomás uralma mellett ott állott a csendőr, akkor a népuralom mellett ls ott kell állnia a demokra­tikus rendőrnek. Harcos demokrá­ciára van szükség. Legalább olyan energiával kell harcolni nekünk a reakció ellen, mint ahogy a régi vi­lág vezetői harcoltak a demokrácia ellen. Ha ők önös érdekből féltették a maguk önkényes világát, akkor nekünk több erkölcsi jogunk van vé­denünk a magyar nép felemelkedé­sének rendszerét. Nem akarjuk a demokráciát mai formájában meg­merevíteni. A demokráciának fejlőd­nie és formálódnia kell úgy, ahogy a nép kívánja és akarja. Csak egy a fontos: maradjon a nép kezében a hatalom és soha ne adja azt ki ke­zéből. Munkás-paraszt összefogás a haladó értelmiség bekapcsolásával Az első világháború után azért bukott meg a demokrácia, mert a reakció éket tudott verni a két nagy dolgozó réteg, a parasztság és a mun­kásság; közé. Külön-külön politikát akart folytatni a két nagy néprőleg A tanulság világos: a két nagy d°l- gozó nemzeti réteg bízzék egymás­ban, dolgozzék együtt a demokrácia sikeréért, harcoljon együtt a reakc'á ellen. Vegye maga mellé harmadik­nak a haladó értelmiséget, amelynek egyes tagjai élen járnak a demo- k-'ária feilőr,é'-»n"k kimrmi-íl'' fi k©alicI6 «gy©»!©n lehetséges emrmáRW* forma A kcal'C'ás kormányzást biztosi ifo-il keli mindaddig, amíg az ország gondjai el nem múlnak. Nem sza. bad az együttműködést szükséges rossznak tekinteni, hanem nélkü’öz- hetetlen poütkai eszköznek a belső rend biztosítására és az ország újjáépítésére. Az egyetlen lehetséges kormányzati forma a mai viszonyok között a koalíció. Míg a demokrácia meg nem erősödik, míg a világbéke nincs elrendezve, addig ragaszkodni kell a koalíciós kormányzáshoz, hogy az ország vezetése és az ez zel járó felelősség egyformán oszol jék meg minden párt és minden dol­gozó réteg között. , A dolgozók együttműködésén kí­vül a társadalmi béke megteremti, séhez szükséges a vallás és politika egymáshoz való viszonyának a tisz tázása. Sajnálatosan helytelen lenne, ha as egyház körein bélül egyes klerikális körök biztatására helyte­len vélemény alakulna ki a magyar demokrácia megítéléséről. A társadalmi kérdések felsorolása után Nagy Ferenc miniszterelnök aj kormány programjának ismerteté. j sére tért át. A Kisgazdapárt válsá 1 gáról Szólva, azt mondotta, hogy aj kormányzati elfoglaltságok folytán ■ szinte vezető nélkül maradt Kis­gazdapárt a válság során magára íalált és elindult azon az úton amelyről sohasem tért le, amelyen csak megállt egy pillanatra. Büszkék vagyunk a Szovjetunió barátságára Ma már a nemzetközi politika a legjobb úton halad a békeszeretet és a bölcseség győzelme felé. Ebben a helyzetben könnyebben fogalmazhat­juk meg a magyar külpolitika Irá­nyát Is. A felszabadulás után nem­csak a belső reakciónak, hanem a reakció egyoldalú külpolitikájának ha tása alól is felszabadultunk. Módunk van ma már hálával éis bizalommal fordulni a fasizmust legyőzök, hazán­kat felszabadító és nemzeti függet fenségünket visszaadók felé. Április 4-én lesz egy éve, hegy a Vörös Hadsereg végkép kiverte ha­zánk földjéről az ellenséget. (Hosz- Szantartó lelkes taps.) Ünnepi érzé­sekkel várjuk ennek az évforduló­nak az eljövetelét, hogy kifejezzük örömünket és a megemlékezés virá­gaival díszítsük azolcnak az orosz katonáknak a sírját, akik életüket adták a mi magyar szabadságun­kért. A magya külptnAlca ce: nés-eí- szertíleg elsősorban fordul a Szovjet- unió felé. Szomszédjává lettünk a hatalmas szovjet birodalomnak. Ke­vés Volna annyit mondani, hogy ér­dekünk a vele való jóviszony, de ke­vés volna a hivatalos barátság is- Arra van szükség, hogy népünk lel­kében is erősödjék állandóan a vágy az igazi barátság iránt. Necsak a magyar kormány, a magyar nép is TámogatfMlc Jygosilávia trieszti igényeit Mély hálával és őszinte megbecsü­léssel fordulunk a nagy angolszász demokráciák felé, őszinte hálával köszönjük meg az Egyesült Álla­mok kormányának azt a döntését, amellyel elhurcolt magyar javak egy részét visszaadták nekünk. Ennek a szenvedő, de felemelkedésre váró népnek az a kérése, hogy ugyanilyen nemes gesztussal adják vissza a korábban elhurcolt, értékben na­gyobb javainkat, {gy aranyunkat ls, hogy mielőbb a gazdasági stabilitás állapotába juthassunk. Ez a kéré­sünk a többi megszálló hatalmakhoz, Angliához és Franciaországhoz is. A magyar nép mindig őszinte von­zalmát és barátságot érzett a áéii Szomszédnép iránt. A második világ, háború alatt semmit sem üdvözölt népünk olyan őszinte melegséggel, mint a Jugoszláviával kötött örök barátsági szerződést, amelytől a két ország közötti végleges béke és ba­ráti együttműködés megalapozását remélte. Tudjuk, hogy a reakc ős ma­gyar politika súlyosan vétkezett a megtámadott Jugoszlávia el en. Szi­lárd elhatározásunk, hogy a közel, múltnak ezt a keserű emlékét, amely a magyar népre is fájdalmas, a ma­gunk őszinte és reális barátságával el fogjuk feledtetni, A m gyár nép széles rétegei őszinte hálával vették tudomásul, hogy a Jugoszláviában élő magyarság emberi és népi szabad­ságát a jugoszláv demokrácia bizto­sította. Ml a magunk részéről az or­szágunkban élő szerb, horvát és szlo­vén lakosság számára a legmessze bb, menő mértékben bizto-itoítuk máris Végleg Beszámoltunk a sovinizmussal legyen büszke nagy szomszédunk ba­rátságára; hangulatával, magatartá- "ával szolgálja a társadalom is az őszinte jóviszony kimélyülését. A reakciós Magyarország oktalan háborút kezdett a SzovjetunióváA 'emokratikus Magyarország saját övője érdekében ls kötelessé-'éneit ismeri, hogy jóvátegye ezt a törté­nelmi hibát, hűséggel szolgálja a ba­ráti viszony megerősítését A hálán túl egyéb kötelességünk Is van a Szovjetunióval szemben. A há­borús károkért jóvátétellel tartozunk. 3s amidőn a magyar kormány min­dent elkövet • ennek fokozott teljesí­tésére, innen hívom fel mindazokat a tényezőket, amelyeken a jóvátétel! szállítások múlnak, hogy minden erő­vel támogassák a kormánynak ezt a törekvését, mert a kormány hatal­mával és szigorával kerülnek szembe azok, akik a jővátéteü teljesítés terén nem hajlandók kötelességüké1 mara­déktalanul teljesíteni. Nemzeti becsü­letünk van rajta, politikai kapcsola­taink alakulása függ tőié. Mindent el kell követni, hogy Magyarország úgy mint a múltban is, kötelességeinek ezután is eleget tegyen. örülünk annak, hogy a gazdasági kapcsolatok kimélyít ősének úján tovább haladhatunk a Szovjetunióval. (Éljenzés és taps.) a népi, kulturális és emberi jogokat. Iskolákat állítottunk fel olyan helyen is, ahol ezt maga a lakosság nem kívánta, hogy bizonyítékát adjuk tel­jes lojalitásunknak. A délszláv lakosság összeírása al­kalmával az a hiedelem terjedt el, hogy valakinek esetleg bántódása le­het abból, ha nemzetiségét őszintén megvallja- Magam szállottam ki egyik legszebb és legkedvesebb sokác. faluba, Szalántára, ahol közöltem a lakossággal, hogy nyugodtan vali- hatja be a maga anyanyelvét, és nemzetiségét, mert a magyar állam minden körülmények között biztosí­tani fogja nekik továbbra is azt a békés és nyugalmas életet, amelyet eddig éltek, A magyar és jugoszláv népek kö zött sok közös népi vonás is meg­könnyíti a barátság megalapozását és fenntartását. A magyar nép még a múlt háborúban is mély megbecsü­léssel tekintett a szerbek hősiessé­gére, most pedig csodálattal szem­lélte Tito* tábornagy seregének fel­szabadító harcait, amelyek még Ma­gyarországot is megmentették attól, hogy a déli német hadsereg valaha is hazánk földjére érkezzék és itt harcoljon. Szilárd elhatározásunk, hogy a magunk részéről a jugoszláv- magyar barátság minden biztosíté­kát megteremtjük. Gazdaságilag ls vannak közös ér. dekeink Magyarországnak az lenne az érdeke, hogy az Adriára egyet­len jószomszédi ország területén jusson ki Ezért látnánk szivespn, ha Jugoszlávia tengerparti igényei jóindulattal intéződnének el. Románéval eddig sikerült a leg­barátságosabb jóviszonyt forintár tani, bár a hivatalos kapcsolatot még nem tudtuk egymással felvenni Túl a két ország közötti közös ér­dekből fakadó kapcsolaton ez a vi­szony Erdély népe szempontjából ts közelről érint bennünket. Helyesnek tartanám, hogy ha a nemzetközi po l’rtka illetékes fórumai előtt felme­rülnek ls közöttünk kérdések, ezek elintézése sem zavarná öreg* a to­vábbi jóviszonyt a két ország le®, zött. Groza Péter román miniszter* elnök többször megnyilvánult ma­gyarbarát politikája azt mutatja, hogy a román demokrácia szintén a jóviszony ápolásán fáradozik. A román miniszterelnök úrnak a vámunió kérdéséről felvetett gonlo- latára azt válaszolhatom, hogy a békekötés után Magyarország ka. resni fogja a lehetőségét minél szo­rosabb keleteurópai gazdasági együttműködés megteremtésének és elképzelhető, hogy ennek alapja éppen a Groza miniszterelnök úr ál­tal felvetett vámkapcsolat lesz. Amíg a magyar kormánynak és a magyar népnek módjában van fenn. tartás nélkül minden vitát lezárni déli szomszédjával, Jugoszláv ával és ünnepélyesen kijelenti, hogy a két ország között nincs és a jövő­ben sem lehet vitás kérdés, Cseh. xzlevákúí.val vannak mrgo'ciandó k/.r., déseínk. E kérdések végleges és olyan megoldása, hogy a magya? nép is őszintén kijelenthesse a vitá­nak történelmi lezárását, csak köl­csönös őszinteséggel és jóakarattal lehetséges. Tudjuk, hogy legyőzött ország vagyunk és hogy háborús kormá­nyaink vétkének következményeivel nemzetünknek számolni kell,, mégis kötelességünknek tartjuk, hogy rá. mutassunk a történelmi megoldások szükségességére. Szeretnénk, ha né­pünk minden szomszédnéppel őszin. tén és hátsó gondolatok fenntartása nélkül teremthetné meg a tartós béke alapjait. Ennek egyik feltétele, hogy a magyar demokrácia se kénysze­rüljön elviselhetetlen terhek felvéte­lére. Ilyen elviselhetetlen teher lenne, ha a Csehszlovákia területén élő, körülbelül 650.000 magyar sorsa tel­jesen bizonytalanná válnék. Legutóbb lak03ságcsere.egyezménvt kötöttünk, amely úgy szól, hogy egyenlöszámű magyar ,és szlovák lakosságot cseré­lünk ki. Ezt az egyezményt részletei, ben is, végrehajtásában is a legtelje­sebb lojalitással tartja meg a magyar kormány. Viszont féltő szeretettel nézünk a határon túl élő magyarok felé, akiknek sorsa, helyzetének ala­kulása természetes fokmérője lesz s, két ország közötti viszony alakulá­sának. Ausztriával, nyugati szomszédunk­kal is a legjobb viszony megterem­tésére törekszünk. Szeretnék, ha & demokrácia lélekben közelebb hozna bennünket egymáshoz, mint a négy­száz év reakciója alatti együttélés. Egyelőre komolyabb érintkezésünk nincs, de nyilvánvaló, hogy a kap­csolatok felvétele után a két nép közötti érintkezés csak elmélyíti majd a jóviszonyt. Ez a háború sok mindenre meg­tanított bennünket. így megtanultuk — reméljük, a dunai népek mind­egyike megtanulta —, hogy a Duna. medence békéje nem valósulhat meg az egymás iránti bizalmatlanság és gyűlölködés jegyében. Mi levontuk a múlt tanulságait és ezért végleg leszámoltunk a sovinizmussal. Ha Magyarország békecéljait kellene megjelölnünk, az ebből a tanulság­ból levont következtetéseik irányítják a magyar békecélokat is. Nemcsak egy igazságos és észszerű magyar békére, hanem igazságos és észszerű európai békére, közelebbről dunai bé­kére törekszünk, ame'vnek alapél vét az Atlanti Charta és a Kelet két nagy államférfia: Lenin és Sztálin

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék