Szabad Nép, 1946. április (4. évfolyam, 75-96. szám)

1946-04-02 / 75. szám

KEDD 1946 ÁPRILIS 2 SZABAD MÍ­ sássá®3 államosítás, állami kezelés, állami ellenőrzés Korlátozott nyersanyagkészlettel és ipari teljesítőképességgel kell jóvátételi kötelezettségünket tel­jesítenünk, az újjáépítés felada­tai várnak ránk. Ma már nyil­vánvaló, hogy nem tudjuk emelni a magyar nép életszínvonalát és megfékezni a pénzromlást,­­ ha csak a kulcsiparok a nyersanyag- és tőkeellátás pa­rancsnoki hiáján a monopolizált nagytőke képviselőit nem váltja fel a demokratikus államhatalom, a magyar nép egészének képvise­lője. Államosítás, állami kezelésbe­vétel, állami ellenőrzés: ezek se­gítségével lehet a dolgozó milliók érdekében tervszerűsíteni a terme­lést. Nézzük meg, hol akarja a demokrácia ezeket az eszközöket használni. Szén Barnaszentkincsünk és termelésünk a világon a második. Pécs környékén jelentős feketeszenünk is van — bár ebből behozatalra szorulunk. Energia, termelésünknek 70 százalékát a szén szolgáltatja. A legnagyobb szén­fogyasztók a villamosenergiatelepek, a MÁV, a kohó- és fémipar, élelem, ruházati, építőipar és mezőgazdaság. Tehát tulajdonképpen az egész ma­gyar termelés alapja a szén. . Szénbányáink termelésének több mint 90 százalékát három nagy­­vállalat szolgáltatta: a Salgótarjáni Kőszén­bántya Rt birtoka a salgó­tarjáni és dorogi nagy bánya és sok kisebb bánya. Érdekközösségben van a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű bányáival. A Magy. Általános Kőszén­­bánya Rt bányái közül egyedül Tata­­­­bánya 1943-ban több mint napi 700 vágón szenet fejtett ki övé Tokod, érdekeltségeihez tartoznak az Uri­­kány-Zsilvölgyi bányái, köztük Brenn­­berg ,és a Borsodi Szénbányák Rt bányái, köztük Sajószentpéter. A DGT bécsi vállalat, Magyarországon csak képviselete van, amely 1941-ben 34 millió aranypengőt utalt ki Asztriá­­ba. Gyakorlatilag rendelkezik a ma­gyar feketeszén fölött, mert övé a pécsi bánya. Ezek a mammutvállalatok lelke­sedéssel szolgálták ki a németeket. Tatabánya 1943 decemberében napi 769 vágón szenet termelt, Dorog 360­ vagont, Salgótarján 493 vagont, Pécs 310 vagont, Tokod 61 vagont. A demokrácia szénellátását azonban prabotálták. 1915 novemberében az állami kezelésbevétel előtt az ország szén termelése 1330 vagonra esett.. Az állami kezelésbevétel előtt napi 1435 vágón termelést irányoztak elő a vállalatok, az állami kezelésbevétel után az első hónapban már 1950, a másodikban 2013 vágón volt a napi termelés. Most folyik a széncsa­ta napi 2500 vág­ón­ ért. Kis ebben a szén­­csatában a bányászokat legjobban fiz sarkalja, hogy küszöbön az állam­ínosítás és vele jövőjük biztosítása, működő bauxitf­eldolgozó gyáraink drága barna szél,kincsünket használ­ják el. Ezért nem annyira az álta­luk gyártható 17—18 ezer tonnányi aluminiumtermelést kell fokozni. In­kább fél­készterméket, timföldet kell exportálni. Eddig a legnagyobb fel­vevőpiacunk Németország volt, most a Szovjetunió, amely nemcsak át­venni hajlandó a bauxitot, hanem esetleg a kárpátaljai vízierőművek felhasználásával elősegítené a hazai feldolgozást is. A bauxittermelést kézbentartó két nagy vállalat, a Bauxit Trust és a Magyar Bauxit­bánya urai azonban, amilyen szíve­sen szolgálták ki a németeket, ami­lyen szíváson bénították meg két­­harmadrészben az aluminiumkohókat, olyan szabotázzsal akadályozzák most a jóvátétel teljesítését és a termelés emelését. A jelenlegi ter­melés a békebeli 25 százaléka. Csak az államosítás biztosíthatja, hogy a magyar föld nagy kincse a magyar nép felemelkedését szolgálja. mellett a Ganz három gyára (az elektromos-, hajó- és gépgyár) ural­kodik a magyar géppiacon és ezzel irányítja az ipari újjáépítést. A há­­rom gyár együtt­­a magyar vas- és fémipar munkásságának majdnem hatvan százalékát foglalkoztatja. Ma mind a három gyár főképpen jóvátételre dolgozik. A magyar nép legelsőrendű érdeke, hogy minél ha­marabb és minél teljesebb mértékben teljesítsük a jóvátételt, hogy minél magasabbra emeljük a termelést, hogy a jóvátétel mellett jusson ele­gendő az újjáépítés feladataira; hogy Bauxit 1925-ben még 40 vagon bauxitot bányásztak egész Magyarországon, 1929-ben már 39 ezer vagont. E két évszám között ugyanis feltárták a Pilis—Vértes—Bakonyi bauxit-me­­teket és kiderült, hogy mintegy 409 millió tonnányi bauxi­tkincsünkkel Európa leggazdagabb bauxit-term­elő országa vagyunk. A magyar mezők­nek más előnyük is van. Franciaor­­szágban és Albániában néha még 600 méter­ mélyre is alá kell száll­­niok a bauxitbányászoknak. Nálunk az 1—5 méter mély mezőket felületi fejtéssel kiaknázhatják. A bauxit a „jövő fémjének", az alumíniumnak nyersanyaga. Ameri­kában alumíniumból készülnek a vasúti és teherkocsik, alumium-ötvö­zetből az épületgerendák, de pótolja az alumínium a rezet is, mert huza­lokat készítenek belőle, a fát, mert ablakkerettelket és ajtókat gyárta­nak alumíniumból. Négy tonna bauxitból elektrolízis útján lesz 1 tonna alumínium. Eh­hez az átváltozáshoz azonban alumí­nium-tonnánként 20—22 ezer kilo­watt áram kell. Magyarországon nincsen olcsó áram, így Ajkán, Cse­pelen, Tatán és Magyaróvárott Képet, szobrot, szőnyeget és stílbútort masss áras? mi Szalmássá IV, K­ossuf&­ L. (1.12. félem. Tel.: 189-534 Olaj, gáz, fémek, energ­ia A magyar olajjal hasonló a hely­zet, mint a bauxit­nál. 1937-ben még 221 vágón volt a termelés, 1939-ben a Lispe—Lovászi—Hahót—Lendva— Újfalu—Budafapuszta petróleummező már 14.184 vágón olajat adott, 1943- ban pedig a rablógazdálkodás csúcs­pontján: 90 ezret. Gyorsan fejlődött olajfeldolgozó iparunk is, amelynek telepeire (Almásfüzitőre, Budapest­re) Lovásziból csővezeték viszi az olajat. Ásványolajtermelésünk ügyet­len cégnek, a Standard Oil-nek kezén van, amelynek a termelés mindössze 15 százalékáért Horthyék 50 éves monopóliumot adtak. Mivel olajunk alig egy évtizedre elegendő, gyakor­latilag a teljes olajmezőt eladták. Ezt a szerződést Imrédy pénzügymi­niszter írta alá, majd Reményi- Schr­eller hosszabbította meg. Földgáz termelésünk is jelentős, 1638-ban 13,270 köbméter­ volt. En­nek a mennyiségnek tekintélyes ré­szét „lefölözik", azaz kiválasztják belőle a melléktermékeket, a gáz nagy részét pedig visszanyomják a földbe, hogy az olajkutak nyomása ne csökkenjen.­ A földgázzal ma el­képesztő rablógazdálkodás folyik. Naponta 273.000 köbméter megy a levegőbe, — minthogy ennek ener­giatartalma 6500 kilogramkalória köbméterenként — 200—220 vágón barnaszénnek megfelelő energia po­csékolódik így el. Az olajnak és a gáznak tervszerű kihasználását (a magyar olaj 45 százaléka a földben marad, míg Amerikában csupán 20 százalék) épenúgy csakis az állam biztosít­­hatja, mint az Epplény környéki mangán, a rudabányai vasérc és a recski réz, arany, ezüst, kén terv­szerű bányáásását. De nemcsak a magyar föld kin­csei felett kell az egész magyar népnek rendelkeznie,, hanem energia­termelésünkkel is, hiszen ennek megbénítása az egész ipar megbé­nítását vonná maga után. Ezért kell államosítani mintegy 970 mil­lió kilowattóra termelésére képes áramfejlesztő berendezésünket, köz­tük a nagy felsőgallai, pécsi, bán­­­hidai és a most újjáépítendő mátra­­vidéki centrálét. Rima, WM, Ganz Három mammutiparvállalatt: a Rimamur­ány-Salgótarjáni Vasmű­vek, a WeisS Manfréd és a Ganz Művek kuk­shelyzetet töltenek be a magyar iparban A Rimamurányi az ország hat vasolvasztó kohójából néggyel ren­delkezik. (A másik kettő a diósgyőri állami vasgyáré.) Jelenleg egyetlen kohó működik. A diósgyőri állami vasgyár 190.000 tonnányi acéltermelési lehetőségén kívül csupán a Rima ózdi telepe ren­­delkezik 390.000 tonna termeléséhez és a WM 100.000 tonna acél terme­léséhez szükséges kemencékkel. Hen­­gerelt árut Diósgyőr mellett megint csak Ózd és a WM képes előállítani. Kovácsolt árut jelentős mennyiség­­ben rajtuk kívül a Ganz. A WM szerszámgépei, motorjai az állami pénzzel folytatott termelés­­ a lehető leggazdaságosabb legyen és­­ az állaan pénze ne kerüljön zug­­­ utakon a fekete piacra a termelés­­ helyett. Ezek a követelmények teszik szükségessé, hogy a Rimát, a W. M.-et és a Gangot állami kezelés­be vegyük. Bankok Magyarországon a bankok irányít­ják az ipart, hiszen a gyárak 70 százalékával rendelkeznek. A bankok számára azonban az újjáépítés sok­kal kevésbé jövedelmező, mint a spe­kuláció, így tőkéiket szívesebben köl­csönzik ki kosztkamatra, vagy bo­nyolítanak le áruüzletet, mint ter­melnek. Ezért kell a demokratikus államhatalomnak ellenőriznie a ban­kokat és úgy irányítani hitelpoliti­kájukat, hogy a feketepiac elől el­duguljanak és a­ termelés előtt meg­nyíljanak a pénz csatornái. Ezeket követelte a Magyar Kom­munista Párt és a baloldali tömegek mozgósítása után sikerült a demo­kratikus pártok közös programjává tenni. Most a végrehajtáson van a sor. A magyar nép készen áll arra, hogy tömegerejével őrködjék a végre­hajtás felett. A termelés irányítását a szabotáló nagytőkétől minél előbb a demokratikus államhatalom vegye át! Gombó Pál 44 „A robbanás isten — réms­lgeti a bányászokat a brenmbergi plébános Éhes bányászok, „fuseráló“ internáltak és rémhírterjesztő reakciósok közt (Brendbergbánya. A Szabad Nép kiküldött munkatársától). Rákosi­­Akna bejárata. A felvonó sebesen száll fel a hatszázméteres mélység­ből. Az első műszak bányászait hozza. A lámpák kis lánggal égnek. Az arcok szénporosak, izzadtak, fá­radtak. A második műszak emberei­nek arca még pihent, tiszta, így váltják egymást. Az egyik Csoport A bányászok: Kevés a mélyszíni munkás. Azelőtt 100-1100 bányász szállt le a tárnákba, ma 65—67—70. A bánya munkásainak létszáma 700. Ebből csaknem 500 külszíni munkás. Vajk igazgató: A kalória kevés, noha­­az előírt mennyiséget meg­kapják. De a brermbergi bányászok munkája nehéz és ezért még több élelemre van szük­ségük. A kereset is kevés. A kollektív szerződés nem biztosít megfelelő bért a bányászok­nak. Ezzel szemben a brermbergi bányá­ban még mindig nem állapították meg a termelési normát s ezért a bányászok nem kaphatják a több­termelés után járó prémiumot. A bányászok: Nem volt bányafa. Előfordult, hogy a vájárolt bányafa* hiány miatt nem dolgozhattak. Ezért jön a napi széncsatából, a másik in­dul lefelé. Legjobb tudásuk szerint végzik kötelességüket, de az előírt teljesítményt, a napi huszonöt vá­gón szenet még mindig nem tudták elérni. Március tizenhetedikén 21, ti­­zennyolcadikán 10, tizenkilencedikén és huszadikán 24 vagon volt a napi termelés. Egy vagonnál kevesebb. Miért ? internáltakat rendeltek ki bányafa­­kitermelésre. Az internáltak mun­káját ellenőrző rendőrök, felülvizsgáló körútjuk során megállapították, hogy az internáltak, munkaidő alatt a tisztviselőknek dolgoztak. Outtmann könyvelőnek és Fekete üzemvezető főmérnöknek bútorfát termeltek, Vajk igazgató tehenének pedig két inter­nált szecskát vágott. Vajk igazgató nem tud arról, hogy a vájárok bányafahiány miatt nem dolgoztak volna. Dolgozik a reakció Más okok is akadályozták a ter­melés fokozását. Bolczer Ede római kát. plébános a januári bányasze­rencsétlenség áldozatainak temeté­sén a temetőben azt prédikálta: a robbanás azért következett be és ezért fog megismétlődni, mert ffi munkások a kommunista és a szo­ciáldemokrata párt tagjai. A napok­ban pedig felelőtlen egyének h­ázról házra járva összeszedték­­ a kommu­nista bányászok tagsági könyveit azzal, hogy jönnek az angolok és akinél kommunista könyvet Lilát­nak, fölakasztják. Az ügy vizsgá­lata folyik. Az üzemi bizottsági választás előtt is erősen dolgozott a reakció. Azt akarták bebeszélni a bányászok­nak, hogy öt évig nem választhat­nak új üzemi bizottságot —­ csak­hogy a régi üzembizottsági elnök helyén maradhasson. A választás azonban március 21-én mégis meg­történt és keresztülhúzta a reakció számításait. Az üzemi bizottság el­nöke Schenk Károly (MKP) elv­társ lett, az üzemi bizottság tagjai pedig kommunista és szociáldemo­krata elvtársak Az új üzemi bizottság azonnal hozzáfogott munkájához. Célja min­dem­­ekelőtt fokozni a termelés-­, elérni és túlszárnyalni az előirány­­zott mennyiséget, biztosítani a mun­kások közellátását és könyörtelenül leszámolni a brennbergi reakcióval, amely a munka ütemét, a bányá­szok nyugt­alanításával akadályozta. Hamvas II. Sándor Kevés a munkás, a bér, a kalória Heti adófizetés Hogyan kell fizetni a kereseti adót Az általános kereseti és társulati adóelőlegek és a jövedelemadó fize­tésére a pénzügyminiszter április 1-15i új rendszert vezetett be. Ennek lényege, hogy az említett adóelőle­get (adót) heti részletekben, az előző heti üzleteredmény alapján a következő hét első köznapján sima pengőben lehet befizetni. Az adó­­pengősítés csak késedelmes befize­tés esetében következik be. A már­ciusi üzleteredmény után járó emlí­tett adókat még adópengősítve kell befizetni. NéPBÍRÓSÁG A népbíróság hétfőn megkezdte és kedden már valósznűleg be is fe­jezi Ferenczy László csendőralezre­­des háborús és népellenes bűnperé­­nek tárgyalását. Ferenczy volt a de­portálások kíméletlenül durva, ke­gyetlen végrehajtója. Tízezrek halá­láért felelős. Tanúként kihallgatják a Zsidótanács tagjait és Faraghó Gábort, a csendőrség volt felügyelő­jét. Kolosváry-Borcsa Mihály és bűn­társai bűnperében a tanúk hétfőn Bágyoni-Váró Andor zavaros anyagi ügyeiről és a zsaroló színházi új­ságíró politikai kirándulásairól val­lottak. A bűnperben a bizonyítási eljárást kedden befejezik. Szakváry Emilt, a Szálas- kor­mány volt iparügyi miniszterét nem jogerősen tíz évi fegyházbüntetéssel sújtották. Antal István volt propagandamin­i­szter bűnügyének hétfői tárgyalá­sán gróf Eszterházy Móric és Ar­­nóthy-.Tungert Mihály vallott arról, hogy Antalt súlyos felelősség terheli a bekövetkezett pusztulásért. ii sorsjáték Húzás április lé-tól 26-ia. Elérhető legnagyobb nyeremény 3 milliárd peng® Sorsié gyárak: EgáSZ 600.033 P., Fér 300.000 P., Hegyed 150.000 P. az összeg előre beküldendő. Itt a. és isa. MUi rt. Budapest, Szeret­a-tér 3. Pomai&karékpénztári szja. 6361. KOVÁCSEVICS MILOS, a véreskezű pesti rendőrkopó a szabadkai népbíróság előtt A szabadkai népbíróság a napok­ban megkezdte Kovácsevics Milos, a hírhedt véreskezű budapesti rendőr­­véreb háborús staparénok tárgya­lását. Kovácsevics nevét Budapesten is jól ismerik, mert egyike volt a „nagym­ultú” és a baloldaliakat kí­méletlenül üldöző rendőrkopóknak. Szerb származása ellenére már fiatal­­korában a K. u. K. titkosrendőrség szolgálatába lépett és annak idején szarajevói útjára elkísérte Ferenc Ferdinándot. Tevékeny részt vett a merénylők , elleni nyomozásban. A világháború befejezése után magyar szolgálatba lépett. Ettől kezdve Kovácsevics G. gázával és ezrével jut­tatta a fasiszta rendőrség kezére a munkásmozgalom legjobb harcosait. Később „visszavonult", kávés és szállodás, majd sertéskereskedő lett és nagy vagyont szerzett. A második világháború kitörésekor, mint­­szak­értőit reaktiválták. Első állomása ungvár volt, ahol cseheket, ukráno­kat és haladó gondolkozású magya­rokat juttatott rendőrkézre és részt­­vett kegyetlen megkínzásukban. A délvidék megszállásakor a véreskezű pribéket Szabadkára vezényelték pol­itikai rendőrfőnöknek. Itt, amellett, hogy korrupt volt és egy pár csir­kével meg lehetett vesztegetni, pél­dátlan rémuralmat teremtett. Két­hónapos működés után már ezrek sínylődtek börtönökben, és büntető­táborokban. Kíméletlen hajszát indí­tott a kommunisták ellen, akik abban az időben kezdtek szervezkedni, hogy r­észt vegyenek a jugoszláv szabad-,­ságharcban. 1941 őszén Szombathelyi vészbírósága 15 szabadkai kommu­nistát kötélállali halálra ítélt és mind­­annyiukat ki is végezték. Kovácsé.­­vics büszkén mesélte akkoriban, hogy ezzel a turnussal bitóra juttatott ál­dozatainak száma elérte az­ ötvenest és ez a lelketlen véreb fogadta a "ju­bileumi" üdvözleteket. Vérengzései után ismét nyuga­lomba küldték s ekkor Kovácsevics a Gestapo szolgálatába lépett. Mint terepismerőg vérek, résztvett embe­rek elrablásában, különösen a Dél­vidéken és Belgráidban. Áldozatait megzsarolta.­­Jugoszlávia Kovácsevics Milost, mint háborús bűnöst, kikérte. Szombathelyen tartóztatták le a buj­káló gonosztevőt és kiadták a jugo­szláv íróságoknak. A szabadtai népügyészség azzal is vádolja, hogy ő gyilkolta meg Tura­nov Lázár sza­badkai rendőrkapitányt. i \ Uan­fszor-Zongora-fSió : : — vétel —• eladás ,ejfelénye­sebben REMÉNYI $ Király-u. 58. 1.224-877 "*tÁ W Hői szendérfalaip különlegességeket páni­kázva, hajlékony bőrcsuklókkal fisZlSÜOSOfí SzÖY8lí?878tS minden mennyiségben szállít ---------------------* Erkel-u. 20. isi.: iss—21&

Next