Szabad Nép, 1946. április (4. évfolyam, 75-96. szám)
1946-04-02 / 75. szám
KEDD 1946 ÁPRILIS 2 SZABAD MÍ sássá®3 államosítás, állami kezelés, állami ellenőrzés Korlátozott nyersanyagkészlettel és ipari teljesítőképességgel kell jóvátételi kötelezettségünket teljesítenünk, az újjáépítés feladatai várnak ránk. Ma már nyilvánvaló, hogy nem tudjuk emelni a magyar nép életszínvonalát és megfékezni a pénzromlást, ha csak a kulcsiparok a nyersanyag- és tőkeellátás parancsnoki hiáján a monopolizált nagytőke képviselőit nem váltja fel a demokratikus államhatalom, a magyar nép egészének képviselője. Államosítás, állami kezelésbevétel, állami ellenőrzés: ezek segítségével lehet a dolgozó milliók érdekében tervszerűsíteni a termelést. Nézzük meg, hol akarja a demokrácia ezeket az eszközöket használni. Szén Barnaszentkincsünk és termelésünk a világon a második. Pécs környékén jelentős feketeszenünk is van — bár ebből behozatalra szorulunk. Energia, termelésünknek 70 százalékát a szén szolgáltatja. A legnagyobb szénfogyasztók a villamosenergiatelepek, a MÁV, a kohó- és fémipar, élelem, ruházati, építőipar és mezőgazdaság. Tehát tulajdonképpen az egész magyar termelés alapja a szén. . Szénbányáink termelésének több mint 90 százalékát három nagyvállalat szolgáltatta: a Salgótarjáni Kőszénbántya Rt birtoka a salgótarjáni és dorogi nagy bánya és sok kisebb bánya. Érdekközösségben van a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű bányáival. A Magy. Általános Kőszénbánya Rt bányái közül egyedül Tatabánya 1943-ban több mint napi 700 vágón szenet fejtett ki övé Tokod, érdekeltségeihez tartoznak az Urikány-Zsilvölgyi bányái, köztük Brennberg ,és a Borsodi Szénbányák Rt bányái, köztük Sajószentpéter. A DGT bécsi vállalat, Magyarországon csak képviselete van, amely 1941-ben 34 millió aranypengőt utalt ki Asztriába. Gyakorlatilag rendelkezik a magyar feketeszén fölött, mert övé a pécsi bánya. Ezek a mammutvállalatok lelkesedéssel szolgálták ki a németeket. Tatabánya 1943 decemberében napi 769 vágón szenet termelt, Dorog 360 vagont, Salgótarján 493 vagont, Pécs 310 vagont, Tokod 61 vagont. A demokrácia szénellátását azonban prabotálták. 1915 novemberében az állami kezelésbevétel előtt az ország szén termelése 1330 vagonra esett.. Az állami kezelésbevétel előtt napi 1435 vágón termelést irányoztak elő a vállalatok, az állami kezelésbevétel után az első hónapban már 1950, a másodikban 2013 vágón volt a napi termelés. Most folyik a széncsata napi 2500 vágón ért. Kis ebben a széncsatában a bányászokat legjobban fiz sarkalja, hogy küszöbön az államínosítás és vele jövőjük biztosítása, működő bauxitfeldolgozó gyáraink drága barna szél,kincsünket használják el. Ezért nem annyira az általuk gyártható 17—18 ezer tonnányi aluminiumtermelést kell fokozni. Inkább félkészterméket, timföldet kell exportálni. Eddig a legnagyobb felvevőpiacunk Németország volt, most a Szovjetunió, amely nemcsak átvenni hajlandó a bauxitot, hanem esetleg a kárpátaljai vízierőművek felhasználásával elősegítené a hazai feldolgozást is. A bauxittermelést kézbentartó két nagy vállalat, a Bauxit Trust és a Magyar Bauxitbánya urai azonban, amilyen szívesen szolgálták ki a németeket, amilyen szíváson bénították meg kétharmadrészben az aluminiumkohókat, olyan szabotázzsal akadályozzák most a jóvátétel teljesítését és a termelés emelését. A jelenlegi termelés a békebeli 25 százaléka. Csak az államosítás biztosíthatja, hogy a magyar föld nagy kincse a magyar nép felemelkedését szolgálja. mellett a Ganz három gyára (az elektromos-, hajó- és gépgyár) uralkodik a magyar géppiacon és ezzel irányítja az ipari újjáépítést. A három gyár együtta magyar vas- és fémipar munkásságának majdnem hatvan százalékát foglalkoztatja. Ma mind a három gyár főképpen jóvátételre dolgozik. A magyar nép legelsőrendű érdeke, hogy minél hamarabb és minél teljesebb mértékben teljesítsük a jóvátételt, hogy minél magasabbra emeljük a termelést, hogy a jóvátétel mellett jusson elegendő az újjáépítés feladataira; hogy Bauxit 1925-ben még 40 vagon bauxitot bányásztak egész Magyarországon, 1929-ben már 39 ezer vagont. E két évszám között ugyanis feltárták a Pilis—Vértes—Bakonyi bauxit-meteket és kiderült, hogy mintegy 409 millió tonnányi bauxitkincsünkkel Európa leggazdagabb bauxit-termelő országa vagyunk. A magyar mezőknek más előnyük is van. Franciaországban és Albániában néha még 600 méter mélyre is alá kell szállniok a bauxitbányászoknak. Nálunk az 1—5 méter mély mezőket felületi fejtéssel kiaknázhatják. A bauxit a „jövő fémjének", az alumíniumnak nyersanyaga. Amerikában alumíniumból készülnek a vasúti és teherkocsik, alumium-ötvözetből az épületgerendák, de pótolja az alumínium a rezet is, mert huzalokat készítenek belőle, a fát, mert ablakkerettelket és ajtókat gyártanak alumíniumból. Négy tonna bauxitból elektrolízis útján lesz 1 tonna alumínium. Ehhez az átváltozáshoz azonban alumínium-tonnánként 20—22 ezer kilowatt áram kell. Magyarországon nincsen olcsó áram, így Ajkán, Csepelen, Tatán és Magyaróvárott Képet, szobrot, szőnyeget és stílbútort masss áras? mi Szalmássá IV, Kossuf& L. (1.12. félem. Tel.: 189-534 Olaj, gáz, fémek, energia A magyar olajjal hasonló a helyzet, mint a bauxitnál. 1937-ben még 221 vágón volt a termelés, 1939-ben a Lispe—Lovászi—Hahót—Lendva— Újfalu—Budafapuszta petróleummező már 14.184 vágón olajat adott, 1943- ban pedig a rablógazdálkodás csúcspontján: 90 ezret. Gyorsan fejlődött olajfeldolgozó iparunk is, amelynek telepeire (Almásfüzitőre, Budapestre) Lovásziból csővezeték viszi az olajat. Ásványolajtermelésünk ügyetlen cégnek, a Standard Oil-nek kezén van, amelynek a termelés mindössze 15 százalékáért Horthyék 50 éves monopóliumot adtak. Mivel olajunk alig egy évtizedre elegendő, gyakorlatilag a teljes olajmezőt eladták. Ezt a szerződést Imrédy pénzügyminiszter írta alá, majd Reményi- Schreller hosszabbította meg. Földgáz termelésünk is jelentős, 1638-ban 13,270 köbméter volt. Ennek a mennyiségnek tekintélyes részét „lefölözik", azaz kiválasztják belőle a melléktermékeket, a gáz nagy részét pedig visszanyomják a földbe, hogy az olajkutak nyomása ne csökkenjen. A földgázzal ma elképesztő rablógazdálkodás folyik. Naponta 273.000 köbméter megy a levegőbe, — minthogy ennek energiatartalma 6500 kilogramkalória köbméterenként — 200—220 vágón barnaszénnek megfelelő energia pocsékolódik így el. Az olajnak és a gáznak tervszerű kihasználását (a magyar olaj 45 százaléka a földben marad, míg Amerikában csupán 20 százalék) épenúgy csakis az állam biztosíthatja, mint az Epplény környéki mangán, a rudabányai vasérc és a recski réz, arany, ezüst, kén tervszerű bányáásását. De nemcsak a magyar föld kincsei felett kell az egész magyar népnek rendelkeznie,, hanem energiatermelésünkkel is, hiszen ennek megbénítása az egész ipar megbénítását vonná maga után. Ezért kell államosítani mintegy 970 millió kilowattóra termelésére képes áramfejlesztő berendezésünket, köztük a nagy felsőgallai, pécsi, bánhidai és a most újjáépítendő mátravidéki centrálét. Rima, WM, Ganz Három mammutiparvállalatt: a Rimamurány-Salgótarjáni Vasművek, a WeisS Manfréd és a Ganz Művek kukshelyzetet töltenek be a magyar iparban A Rimamurányi az ország hat vasolvasztó kohójából néggyel rendelkezik. (A másik kettő a diósgyőri állami vasgyáré.) Jelenleg egyetlen kohó működik. A diósgyőri állami vasgyár 190.000 tonnányi acéltermelési lehetőségén kívül csupán a Rima ózdi telepe rendelkezik 390.000 tonna termeléséhez és a WM 100.000 tonna acél termeléséhez szükséges kemencékkel. Hengerelt árut Diósgyőr mellett megint csak Ózd és a WM képes előállítani. Kovácsolt árut jelentős mennyiségben rajtuk kívül a Ganz. A WM szerszámgépei, motorjai az állami pénzzel folytatott termelés a lehető leggazdaságosabb legyen és az állaan pénze ne kerüljön zug utakon a fekete piacra a termelés helyett. Ezek a követelmények teszik szükségessé, hogy a Rimát, a W. M.-et és a Gangot állami kezelésbe vegyük. Bankok Magyarországon a bankok irányítják az ipart, hiszen a gyárak 70 százalékával rendelkeznek. A bankok számára azonban az újjáépítés sokkal kevésbé jövedelmező, mint a spekuláció, így tőkéiket szívesebben kölcsönzik ki kosztkamatra, vagy bonyolítanak le áruüzletet, mint termelnek. Ezért kell a demokratikus államhatalomnak ellenőriznie a bankokat és úgy irányítani hitelpolitikájukat, hogy a feketepiac elől elduguljanak és a termelés előtt megnyíljanak a pénz csatornái. Ezeket követelte a Magyar Kommunista Párt és a baloldali tömegek mozgósítása után sikerült a demokratikus pártok közös programjává tenni. Most a végrehajtáson van a sor. A magyar nép készen áll arra, hogy tömegerejével őrködjék a végrehajtás felett. A termelés irányítását a szabotáló nagytőkétől minél előbb a demokratikus államhatalom vegye át! Gombó Pál 44 „A robbanás isten — rémslgeti a bányászokat a brenmbergi plébános Éhes bányászok, „fuseráló“ internáltak és rémhírterjesztő reakciósok közt (Brendbergbánya. A Szabad Nép kiküldött munkatársától). RákosiAkna bejárata. A felvonó sebesen száll fel a hatszázméteres mélységből. Az első műszak bányászait hozza. A lámpák kis lánggal égnek. Az arcok szénporosak, izzadtak, fáradtak. A második műszak embereinek arca még pihent, tiszta, így váltják egymást. Az egyik Csoport A bányászok: Kevés a mélyszíni munkás. Azelőtt 100-1100 bányász szállt le a tárnákba, ma 65—67—70. A bánya munkásainak létszáma 700. Ebből csaknem 500 külszíni munkás. Vajk igazgató: A kalória kevés, nohaaz előírt mennyiséget megkapják. De a brermbergi bányászok munkája nehéz és ezért még több élelemre van szükségük. A kereset is kevés. A kollektív szerződés nem biztosít megfelelő bért a bányászoknak. Ezzel szemben a brermbergi bányában még mindig nem állapították meg a termelési normát s ezért a bányászok nem kaphatják a többtermelés után járó prémiumot. A bányászok: Nem volt bányafa. Előfordult, hogy a vájárolt bányafa* hiány miatt nem dolgozhattak. Ezért jön a napi széncsatából, a másik indul lefelé. Legjobb tudásuk szerint végzik kötelességüket, de az előírt teljesítményt, a napi huszonöt vágón szenet még mindig nem tudták elérni. Március tizenhetedikén 21, tizennyolcadikán 10, tizenkilencedikén és huszadikán 24 vagon volt a napi termelés. Egy vagonnál kevesebb. Miért ? internáltakat rendeltek ki bányafakitermelésre. Az internáltak munkáját ellenőrző rendőrök, felülvizsgáló körútjuk során megállapították, hogy az internáltak, munkaidő alatt a tisztviselőknek dolgoztak. Outtmann könyvelőnek és Fekete üzemvezető főmérnöknek bútorfát termeltek, Vajk igazgató tehenének pedig két internált szecskát vágott. Vajk igazgató nem tud arról, hogy a vájárok bányafahiány miatt nem dolgoztak volna. Dolgozik a reakció Más okok is akadályozták a termelés fokozását. Bolczer Ede római kát. plébános a januári bányaszerencsétlenség áldozatainak temetésén a temetőben azt prédikálta: a robbanás azért következett be és ezért fog megismétlődni, mert ffi munkások a kommunista és a szociáldemokrata párt tagjai. A napokban pedig felelőtlen egyének házról házra járva összeszedték a kommunista bányászok tagsági könyveit azzal, hogy jönnek az angolok és akinél kommunista könyvet Lilátnak, fölakasztják. Az ügy vizsgálata folyik. Az üzemi bizottsági választás előtt is erősen dolgozott a reakció. Azt akarták bebeszélni a bányászoknak, hogy öt évig nem választhatnak új üzemi bizottságot — csakhogy a régi üzembizottsági elnök helyén maradhasson. A választás azonban március 21-én mégis megtörtént és keresztülhúzta a reakció számításait. Az üzemi bizottság elnöke Schenk Károly (MKP) elvtárs lett, az üzemi bizottság tagjai pedig kommunista és szociáldemokrata elvtársak Az új üzemi bizottság azonnal hozzáfogott munkájához. Célja mindemekelőtt fokozni a termelés-, elérni és túlszárnyalni az előirányzott mennyiséget, biztosítani a munkások közellátását és könyörtelenül leszámolni a brennbergi reakcióval, amely a munka ütemét, a bányászok nyugtalanításával akadályozta. Hamvas II. Sándor Kevés a munkás, a bér, a kalória Heti adófizetés Hogyan kell fizetni a kereseti adót Az általános kereseti és társulati adóelőlegek és a jövedelemadó fizetésére a pénzügyminiszter április 1-15i új rendszert vezetett be. Ennek lényege, hogy az említett adóelőleget (adót) heti részletekben, az előző heti üzleteredmény alapján a következő hét első köznapján sima pengőben lehet befizetni. Az adópengősítés csak késedelmes befizetés esetében következik be. A márciusi üzleteredmény után járó említett adókat még adópengősítve kell befizetni. NéPBÍRÓSÁG A népbíróság hétfőn megkezdte és kedden már valósznűleg be is fejezi Ferenczy László csendőralezredes háborús és népellenes bűnperének tárgyalását. Ferenczy volt a deportálások kíméletlenül durva, kegyetlen végrehajtója. Tízezrek haláláért felelős. Tanúként kihallgatják a Zsidótanács tagjait és Faraghó Gábort, a csendőrség volt felügyelőjét. Kolosváry-Borcsa Mihály és bűntársai bűnperében a tanúk hétfőn Bágyoni-Váró Andor zavaros anyagi ügyeiről és a zsaroló színházi újságíró politikai kirándulásairól vallottak. A bűnperben a bizonyítási eljárást kedden befejezik. Szakváry Emilt, a Szálas- kormány volt iparügyi miniszterét nem jogerősen tíz évi fegyházbüntetéssel sújtották. Antal István volt propagandaminiszter bűnügyének hétfői tárgyalásán gróf Eszterházy Móric és Arnóthy-.Tungert Mihály vallott arról, hogy Antalt súlyos felelősség terheli a bekövetkezett pusztulásért. ii sorsjáték Húzás április lé-tól 26-ia. Elérhető legnagyobb nyeremény 3 milliárd peng® Sorsié gyárak: EgáSZ 600.033 P., Fér 300.000 P., Hegyed 150.000 P. az összeg előre beküldendő. Itt a. és isa. MUi rt. Budapest, Szereta-tér 3. Pomai&karékpénztári szja. 6361. KOVÁCSEVICS MILOS, a véreskezű pesti rendőrkopó a szabadkai népbíróság előtt A szabadkai népbíróság a napokban megkezdte Kovácsevics Milos, a hírhedt véreskezű budapesti rendőrvéreb háborús staparénok tárgyalását. Kovácsevics nevét Budapesten is jól ismerik, mert egyike volt a „nagymultú” és a baloldaliakat kíméletlenül üldöző rendőrkopóknak. Szerb származása ellenére már fiatalkorában a K. u. K. titkosrendőrség szolgálatába lépett és annak idején szarajevói útjára elkísérte Ferenc Ferdinándot. Tevékeny részt vett a merénylők , elleni nyomozásban. A világháború befejezése után magyar szolgálatba lépett. Ettől kezdve Kovácsevics G. gázával és ezrével juttatta a fasiszta rendőrség kezére a munkásmozgalom legjobb harcosait. Később „visszavonult", kávés és szállodás, majd sertéskereskedő lett és nagy vagyont szerzett. A második világháború kitörésekor, mintszakértőit reaktiválták. Első állomása ungvár volt, ahol cseheket, ukránokat és haladó gondolkozású magyarokat juttatott rendőrkézre és résztvett kegyetlen megkínzásukban. A délvidék megszállásakor a véreskezű pribéket Szabadkára vezényelték politikai rendőrfőnöknek. Itt, amellett, hogy korrupt volt és egy pár csirkével meg lehetett vesztegetni, példátlan rémuralmat teremtett. Kéthónapos működés után már ezrek sínylődtek börtönökben, és büntetőtáborokban. Kíméletlen hajszát indított a kommunisták ellen, akik abban az időben kezdtek szervezkedni, hogy részt vegyenek a jugoszláv szabad-,ságharcban. 1941 őszén Szombathelyi vészbírósága 15 szabadkai kommunistát kötélállali halálra ítélt és mindannyiukat ki is végezték. Kovácsé.vics büszkén mesélte akkoriban, hogy ezzel a turnussal bitóra juttatott áldozatainak száma elérte az ötvenest és ez a lelketlen véreb fogadta a "jubileumi" üdvözleteket. Vérengzései után ismét nyugalomba küldték s ekkor Kovácsevics a Gestapo szolgálatába lépett. Mint terepismerőg vérek, résztvett emberek elrablásában, különösen a Délvidéken és Belgráidban. Áldozatait megzsarolta.Jugoszlávia Kovácsevics Milost, mint háborús bűnöst, kikérte. Szombathelyen tartóztatták le a bujkáló gonosztevőt és kiadták a jugoszláv íróságoknak. A szabadtai népügyészség azzal is vádolja, hogy ő gyilkolta meg Turanov Lázár szabadkai rendőrkapitányt. i \ Uanfszor-Zongora-fSió : : — vétel —• eladás ,ejfelényesebben REMÉNYI $ Király-u. 58. 1.224-877 "*tÁ W Hői szendérfalaip különlegességeket pánikázva, hajlékony bőrcsuklókkal fisZlSÜOSOfí SzÖY8lí?878tS minden mennyiségben szállít ---------------------* Erkel-u. 20. isi.: iss—21&