Szabad Nép, 1946. április (4. évfolyam, 75-96. szám)

1946-04-10 / 81. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK SZABAD NÉP /■a\KUAM!!//?^,v ' ■ 'w-\ # 1946MR1Q n7/?,­­óra.­..... perc, Kafék­a: 660 pengő — Április 7-től százszázalékos fizetés­em­e­l­é­s - A közalkalmazottak egyhavi drágasági segélyt kapnak A MAG­YAR K­O­M­M­U­N­ISTA P­Á­­R­T KÖZPONTI LAP­JAI IV. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM ÁRA 50.000 PENGŐ SZERDA, 1946ÁPRILIS 10 Dolgozó magyar aik­ orta: Szirmai István Demokratikus asszonyok nélkül nincsen demokrácia. A nemzet többségét alkotó nőtársadalom nem maradhat ki az ország újjá­építéséért folyó kemény harcból. A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének első országos talál­kozója megnyugtatóan bizonyítja, hogy az ország asszonyainak ez a demokratikus szervezete érti hiva­tását, teljesíti feladatait, neveli és szervezi a magyar asszonyokat, munkára és harcra a magyar de­mokrácia érdekében. A három­napos találkozón együtt voltak a­­ falvak, a városok, a gyárak, a bá­nyavidék asszonyai és tanácskozá­saik során ledőlt közöttük minden társadalmi korlát, amelyet a múlt mesterségesen épített. Egység mutatkozott meg a múlt értékelé­sében, a jelen feladatainak mgszö­­vegezésében. Nem sajátos női kérdésekről ta­nácskoztak,­­ az ország dolgait beszélték meg. Dolgozó asszonyok álltak a mikrofon elé, munkájuk­ról, a termelés nehézségeiről, az ország népének súlyos mindennapi gondjairól beszéltek, orvoslási módszereket javasoltak. Érett po­litikusok majd mindannyian, akik tudják, hogy az asszonyok gya­korlati egyenjogúságát csak a de­mokrácia­ biztosíthatja, akik tud­ják, hogy a demokrácia építése a feladatuk. A.. magyar asszonyoknak ez­ a kongresszusa bebizonyította, hogy a Magyar Nők Demokratikus Szö­vetségének neveltjei nemcsak szo­ciális segítő munkások, hanem po­litikusok a szó legjobb értelmében. Szervezetük a magyar nők politi­kai szervezete, a magyar élet ko­moly politikai tényezője. A munka mellett harcot hirdetnek a nép­ellenes politikai erők ellen. Részt vesznek abban a politikai harc­ban, amely a demokrácia védel­méért folyik, védik az új gazdák földjét és a demokrácia minden más eszmei és tárgyi vívmányát. Helyüket a magyar demokrácia balszárnyán, határozzák meg és együtt kívánnak működni azokkal a magyar politikai tényezőkkel, akik kemény harcot folytatnak a reakció ellen. Az egységbontó rémhírterjesz­tőkkel, a soviniszta, antiszemita uszítókkal szemben az egység épí­tői és a béke legjobb védői. Szor­gosan építik nemzetközi kapcsola­taikat, elsősorban szomszédaink­kal, a dunavölgyi népek és a Szovjetunió asszonyaival. A teljesített munka és a vállalt harc jogán szövegezték meg a kongresszus résztvevői a magyar asszonyok követeléseit. Követelik helyük biztosítását a közélet min­den területén. Üzenik a találkozó résztvevői a magyar nőkhöz: ne bízzák többé sorsuk intézését csak férfiakra, harcolják ki jogaikat, ne dönthes­sen a jövőben egyetlen hatóság sem meghallgatásuk nélkül, szűn­jék meg a különbségtétel nők és férfiak munkájának értékelése között, bérben, pozícióban, előlép­tetésben. Szervezzék meg soraikat a magyar asszony­ok — üzeni a Magyar Nők Demokratikus Szö­vetsége —, hogy saját kezükbe vehessék végre évszázadok elnyo­mása után saját, sorsuk intézését. A nők találkozója és ennek eredménye komoly nyeresége a magyar demokráciának. Hatalmas tábor sorakozott fel egyenrangú politikai tényezőként a demokra­tikus pártok politikája mögé és ez a tábor éberen vigyáz a családok és gyermekek nyugalmára, az élet biztonságára és tudja hogy mind­ezt csak a népi demokrácia győ­zelme biztosítja. N­­agy Ferenc miniszter­elnöke. Szakasits, Gerő és Gyöngyösi miniszterek társaságában kedden reggel Moszkvába repült Nagy Ferenc miniszterelnök, Szakasits Árpád elvtárs minisz­terelnökhelyettes, Gerő Ernő elv­társ közlekedésügyi miniszter és Gyöngyösi János külügyminiszter kedden délelőtt 8 óra 30 perckor repülőgépen Moszkvába utazott. A magyar államférfiakat elkísérte Puskin, a Szovjetunió magyaror­szági követe és Grigorjev követ­­ségi tanácsos is. A verefényt a tavaszi reggelen ha­talmas, modern repülőgép várta a magyar küldöttséget a mátyásföldi repülőtéren. Búcsúztatásukra megje­lent­ Tildy Zoltán köztársasági elnök és felesége. Szovjet részről ott volt Szv­iridov altábornagy, Ljevuskin vezérőrnagy, Tramin ellentenger­nagy, Beljanov és Ko­ndratov vezér­őrnagyok, Berulim és Osjukin követ­­ségi tanácsosok, Kartusén ezredes repülőtérparancsnok, Rjapcsenkó ez­redes a magyarországi Szállítási Hivatal vezetője és több Budapesten tartózkodó szovjet katonai és pol­gári vezető személyiség.­­ Magyar részről megjelentek: Rákosi Mátyás elvtárs, miniszterel­­nökhelyettes, Rajk László elvtárs, belügyminiszter, Ries elvtárs, igaz­ságügyminiszter, Rónai elvtárs, ke­­reskedelemügyi miniszter, Gordon pénzügy-, Tombor honvédelapi-, Ke­­resztury közoktatásügyi-, Dobi föld­művelésügyi-, Bárányos közell­átás­ügyi és Antall iparügyi miniszter, Balogh István, Bortka Béla, Mih­ók Sándor ás Vas Zoltán államtitká­rok. Nagy Ferenc miniszterelnök el­utazása előtt a következőket mon­dotta az újságíróknak: — A moszkvai látogatást én kez­deményeztem. Szükségét látom an­nak, hogy az ország felszabadulása után egy esztendővel látogatást te­gyünk annak a nagyhatalomnak a kormányánál, amelynek felszabadu­lásunkat köszönhetjük. Szakasits Árpád miniszterelnökhelyettes, Gyön­gyösi János külügyminiszter és Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter tár­saságában utazom Moszkváig. Nagy örömmé­ vettük a hírét, hogy a Szovjetunió kormánya szívesen vár bennünket. Meg vagyok róla győ­ződve, hogy ez­ a látogatás nagy­mértékben hozzájárul majd a Szov­jetunióval való baráti viszonyunk további elmélyítéséhez. A küldöttség tagjai elbúcsúznak az itt­honma­r­adók­tól. A kétm­otoros gép felemelkedik a levegőbe és tava­szán Moszkva felé, ahol a küldöttség mint 8 napig fog tartózkocstani. Nagy Ferenc m­iniszterelnököt, és Gerő elvtárs közlekedésügyi minisz­tert távollétükben Rákosi, Mátyás elvtárs helyettesíti. Szakosíts Árpád elvtársat Rónai elvtárs kereskede­lemügyi, Gyöngyösi külügyminisz­tert Balla Aulal tájék­oztatóügyi­ntiminter fogja helyettesíteni. Hat hét alatt végrehajtják a közigazgatás megtisztítását Rajk elitírx belügym­inisszter «s «»■**«§ főispán­jai, alispánjai és polgármesterei előtt ismertette a tisztogatás irányelveit Rajk­ László elvtárs belügyminisz­ter hétfőn értekezletre hívta össze az ország főispánjait és polgármes­tereit. Az értekezletet Reisinger elvtárs belügyi államtitkár nyi­totta meg, majd Rajk elvtárs tar­totta meg nagy beszédét. Bevezeté­sül megemlékezett a demokrácia eddigi eredményeiről, majd a kö­vetkezőket mondotta: Meg kell gyorsítanunk munkamódszereinket — Nagy Ferenc miniszterelnök pécsi beszédében ismertette a kor­mány programját, amelynek legna­gyobb részét ,a gazdasági intézkedé­sek alkotják. Bejelentette, hogy a demokratikus magyar kormány fel­­lülvizsgálja az összes közhivatalo­kat, a tisztviselők létszámát és meg­állapítja, hogy szükség van-e erre az óriási apparátusra. Kitűnt, hogy nincs rá szükség. A régi rendszer a bürokráciának végtelen hálózatát építette ki. Ma például a Népgon­dozó Hivatalnak egy pénzkiutalási kérelme 32 fórumon megy keresz­tül, amíg a hivatal az igényelt ösz­­szeget megkapja. Erre a bürokrá­ciám semmi szükség sincs. Ha a nép ügyét ak­arjuk szolgálni, lénye­­gesen meg kell gyorsítanunk mun­kamódszereinket. Ezért rendelte el a kormány az összes közhivatalok revízióját és olyan létszámcsökken­tést, hogy a tisztviselők létszáma az 1997 évinél 10 százalékkal kisebb legyen. A létszámcsökkentésnek nagy politikai jelentősége is van, mert megtisztítja a közigazgatást a demokráciában nem kívánatos ele­mektől. A közigazgatás megtisztí­tása a reakciósoktól a földreform mellett a demokrácia második leg­nagyobb vívmánya. E történelmi feladat végrehajtása megköveteli, hogy minden figyelmün­ket a helyes és gyors elvégzésére összpontosítsuk. Ezt a célt szolgálja ez az értekezlet. — Az igazolási eljárás csődje nyil­vánvaló. Az igazolások végtelenségig elhúzódtak, a közigazgatás megtisztí­tását viszont rövid idő alatt kell végrehajtani. A belügyi tárca a maga területén, ha törik, ha szakad, hat hét alatt végrehajtja a tisztogatást. Annyi bizottságot alakítunk, amennyi ez idő alatt be tudja fejezni ezt a munkát. Valamennyi megyében egy­szerre fogjuk a tisztogatást lebonyo­lítani. Egy bizottság becsületes, a­la­­­pos munkával naponta átlag 10 köz­­tisztviselőt tud felülvizsgálni. A bel­­ügyi tárcának fisk­lós bizottságra van szüksége, hogy hat hét alatt be­fejezhesse ezt a munkát. A tisztogatásról szóló rendelet alapelveit már ismerjük. Távozniok kell azoknak a tisztviselőknek, aki­ket az igazolási eljárás elmarasz­­talt, akiknek magatartása olyan volt, hogy a­ demokráciának meg kellett, vonnia tőlük a bizalmát E szempon­tok szerint már­is hozzá kell fog­nunk a munka előkészítéséhez. Ezért kérem főispán és alispán urakat, hogy erről az értekezletről visszatérve szer­vezzék meg megyéjükben a köztiszt­viselők felülvizsgálatát. Két, hét alatt minden megyéből meg akarom kapni a­ listát, a főispán és alispán urak közös aláírásával ellátott jelen­tését minden egyes járásról és­­köz­ségről. A munka elvégzésére rendel­kezésére állanak a törvényhatósági szervek, polgármesterek, főjegyzők stb. Erélyes központi intézkedéseket, kell tenniök és az utasítások végre­­hajtását mindennap ellenőrizniök kell, így sikerül majd a­ munka­ A Nemzeti Bizottságok bevonása . Sok olyan lehetőség van, amely megkönnyíti ezt a munkát. Elsősor­ban a legfontosabb népi szervre, a Nemzeti Bizottságokra hívom fel fi­gyelmüket. Végzetes hiba volna, ha a Nemzeti Bizottságokat, a nép kép­viselőit nem vonnánk be az előkészítő munkába. Elsőrendű szempont az, hogy a koalíció ne gyöngüljön és ezért feltétlenül megkívánom, hogy a főispán és alispán urak ,a Nem­­zeti Bizottságok megkérdezésével ál­lítsák össze a listát. Gondoskodni fo­gunk arról, hogy a­ munka előr­eha­­ladásáról a belügyminisztériumot ál­landóan tájékoztathassák.­­ Komoly munkát kell végez­nünk, hogy a kormány programját eredményesen végrehajthassuk, ön­­kormányzati vezetőinknek a napi ügyek intézése mellett gondoskod­­niuk kell a munka racionalizálásáról is. A kormány programját alkalmaz­­zák a helyi viszonyokra, csináljanak egy megyei programot és szervezzék meg ehhez a­ szükséges erőket. Kö­telességük­­ ellenőrizni, hogy­ alanta­saik eleget tettek-e az utasításoknak. Amikor a kormány napirendre tűzte a földreform befe­jezését, akkor a fő­ispánoknak és alispánoknak első fel­adata lett­ volna, hogy biztosítsák a telekkönyvezés végrehajtását, meg­védjék az újgazdák érdekeit. Ami­­kor a kormány legfontosabb feladat­nak azt jelölte meg,­ hogy egyetlen hold föld se maradjon megművel­et­i­ül, akkor utasítást kellett volna adniok beosztottjaiknak, hogy egy hét alatt pontos jelentéseket küldje­nek arról, kinél­ nincs vetőmagja, termelőeszköze, így be lehetett volna szerezni azokat. Ugyanígy kellett volna eljárniok az elszámoltató bi­­zottságoknál is. — Mi azt várjuk, hogy’’ a jövőben minden demokratikus köztisztviselő épp olyan odaadó, áldozatkész mun­kása lesz a magyar nép ügyének, mint a földek és gyárak dolgozói. Nálam — minden párt szempontot félretéve — egyetlen értékmérő lesz a köztisztviselők elbírálásánál: mi. Igeni tempóban, milyen lelkiismere­tesen és odaadóan hajtják végre a kormány általános politikáját Az olyan köztisztviselő, aki elhanya­golja munkáját és ezzel lehetővé teszi, hogy megyéjében demokrácia­ellenes magatartás nyilvánuljon meg, hogy néhány nagygazda kedvéért el­nyomják a közép- és kisparasztot, aki elszabotálja a kormányprogram végrehajtását — 70 óráig sem ma­rad hivatalában, bármelyik politikai párthoz tartozzék is. — A kormány intézkedéseinek maradéktalan végrehajtása érdeké­ben elrendelem, hogy a várm­egyék fő- és alispánjai végzett munkájuk­ról kéthetenkint közös jelentést küld. "jenek a belügyminisztériumhoz. A végrehajtás ellenőr­zése — A belügyminisztériumban ellen­őrző bizottságokat szerveztünk, ame­lyek meglepetésszerűen fognak ki­­szállni egy-egy községbe, járásba, vagy megyeszékhelyre és felülvizs­gálják az ottani állapotokat. Ezek a bizottságok ellenőrzik, hogy a je­lentések mennyire felelnek meg a valóságnak. Eltávolítjuk azokat az okokat, amelyek eddig meggátolták, h nagy a közigazgatási apparátus így működjék. Az államgépezet megtisz­títása u­tán olyan pontosan működő munkaközösséget fogunk kiépíteni, amely a legteljesebb odaadással szol­gálja a magyar nép ügyét — fejezte fel nagy tetszéssel fogadott beszédét Rajk elvtárs. Ezután a­ vitát Bibó István minisz­­teri osztályfőnök nyitotta meg, majd hozzászólások következtek. A hozzá­szólások során felvetődött fontos kérdésekkel a Szabad Nép legköze­lebbi számában, külön cikkben fog­­lalkozunk. Adőpengő költség­vetéseket ! Az értekezlet második napján Veli Zoltán elvtárs, államtitkár tartott előadást a kövületek gazdasági és pénzügyi feladatairól Helyre kell állítani a közü­letek költ­ségvetésének egyensúlyát. A kövüle­­tek a felszabadulás óta állami kölcsö­­nökből éltek. 1945-ben 63 milliárd, 1946 januárjában 64, februárban 241, április első hetiben mintegy 1,200 milliárd pengőt, juttatott az állam a közületeknek. Ezt a rend­szert nem tarthatjuk fenn tovább, mert az államcsődöt mindenképpen el kell kerülni. A közületeknek adó­­pengő,költségvetést kell felállíta­niuk és bevételi forrásokat kell teremte­­niök. Ha megszilárdul a munkafegye­lem, ha következetesen magvalósít­­juk az egyéni felelősség elvét, "ak­kor jobban fog működni a közigaz­gatás és könnyebb lesz a gazdasági problémák megoldása is. Az álla­mot illető összegeket a közületüknek a rendeltetési helyükre kell juttat­­niuk. Ezután­ Kemény pénzügyi állam­titkár tartott előadást pénzünk ér­tékállóságának helyreállításáról és az ipari-mezőgazdasági árucsere za­vartalan lebonyolításának feltételei­ről. Az­­ezután­ következő hozzászó­lások során az­­önkormányzatok ve­­zetői beszámoltak az egyes közüle­­tek költségvetési problémáiról.

Next