Szabad Nép, 1946. május (4. évfolyam, 97-121. szám)

1946-05-02 / 97. szám

SZERDA, 194« MAJléá i SZABAD NÉP .................IMII ..Imin ........* ■"T”T"HÜTTT—1,tJ " u“* '^*'**'‘"T~ZETWTBWr­P^WBW»TITTKrT7nTll(inTi1WinKIRlBirinriiBriiiirA|i|i|i|||i||iiH|)||||iii|i imi i| i , Egy „demokrata“ főispán színváltozásai VIDOVITS FERENC útja lopásokt­ól, sötét mára­­marosi üzletekől, MÉP- tagságtól, szovjet - gyalázó és Horthy-rajongó cikkektől — Somogyország kis­gazda-kiskirály­ságáig Mintha Somogyország külön világ volna, ki a reakciós állam a demo­krata államban. Minden úgy folyik itt, mintha az országházban Gömbös hagy­mázas szelleme uralkodnék s helyén ülne minden botos népnyúzó főszolgabíró és kakastollas csendőr. Ennek a „régi világnak“ látható feje, ura és mindenhatója Vidovits Ferenc kisgazdapárti főispán. Különös dolgok történnek ebben a megyében: lefoglalnak munkásélelimszerszál­­lítmányokat, az elkobzott javakat gyanús módon osztják fel, a „mező­őrök“ alól — ha megkaparják őket — kibújik a volt csendőr, Vidovitsék külön vámokat szednek, a községek nyakán „régi jó jegyzők“ ülnek s ők olyanok mint a főnök, a mindenható főispán. Hiába feljelentés, tilta­kozás, panasz, Vidovits tovább fűzi kisded játékait, úgy ahogy a Horthy rezsim iskolájában talpnyaló vidéki sajtófenegyerekként kiszolgálta Bárdossytól Sztójayig az összes MÉP-ista miniszterelnököket, noha kisgazdapárti tag volt. Hogy milyen felfogása volt abban az időben a pártbőségről, azt majd látni fogjuk. A már­amar­osszigeti folt Ma már csak kevesen ismerik Vi­dovits Ferenc eseménydús pultjá­nak legjellemzőbb 191,1—1,1,-es szaka­szát. Mi most felelevenítjük a hiteles tanúvallomások és kihallgatási jegy­zőkönyvek alapján. Erdély egy részének visszacsato­­lása után a kétes „anyaországbeli” egzisztenciák egész raja szállta meg a visszatért friss vadászterületeket. Máramarosszigeten 1941 elején tűnt fel Vidovits Ferenc „szerkesztő úr”. Azzal jött, hogy lapot, természetesen kormánypárt lapot kell „gründolnia". Tárgyalni kezdett a hírhedt nép­­nyúzó Jurka Flávius akkori főispán­nal, a rezsim hű szolgájával és dr. B­atky Béla polgármesterrel, a kor­mány mündenreképes exponensével. Vidovits, a „pesti” gyorsan végzett: bérbevette a Román Közművelődési Nyomdát és „Új Máramaros” címen megjelentette a MEP lapját, amely­nek felelős szerkesztője és vezércikk­írója volt. Nos, nem hisszük, hogy a „kisgazda” Vidovits most nagyon fog örülni, ha idézgetünk MEP-ista ujjon­­gásaiból és uszító ultrafasiszta cik­keiből. Vidovits Ferenc szerkesztő a lap megindulása után sorra látogatta a hivatalosokat és Jurka főispán ba­rátjára hivatkozva nyomtatványok rendelésére „ösztönözte” azokat. Igen ám, de a helybeli Kaufman-féle nyomda olcsóbban szállított és így Vidovits elesett az üzletektől. Hirte­­len azonban minden megváltozott. A kémelhárító 1941 július 19-én kom­munista szervezkedés miatt letartóz­­tatta Kaufman Imrét, a nyomda egyik tulajdonosát és a garanyi in­ternálótáborba zárta. Pár nap múlva megvonták a Kaufman-nyomda ipar­­engedélyét. Újabb két nap múlva Vidorits megbízottja megjelent Kauf­­t­m­a Sándornál, a nyomda másik tu­lajdonosánál és felajánlotta a­ len­dü­lést, „mert az iparengedélyt egy­­ilyen kommunista nyomda úgyse kapja vissza soha, tehát nem dol­gozhatna”. Októberben meg is kötötték a megállapodást és Vidovits strómant­ként betársult a nyomdába, áthozta lapját, közben eladott néhány gépet Kaufmannnak, de később az eladott gépeket egyszerűen ellopta és Pes­ten eladta. Kaufman Imre, a társ mukkani sem mert. Fokozta bizal­matlanságát Vidovitssal szemben, hogy megtudta: a Szerkesztő úr a városban pénzeket vesz fel, szub­venciókat vág zsebre a várostól, a MÉP-től és a megyétől, de társának egy szót sem szól. Később egy kö­zönséges sikkasztás mellett Kaufman feljelentette Vidovitsot az ellopott gépek miatt is, de Vidovits össze­köttetései érvényesültek s az ügyet elkérték, elhúzták. Vidovits, hogy a kellemetlen társtól szabaduljon, min­­dent elkövetett, hogy Kaum­ant in­ternálják, de ez nem sikerült, mert még a Vidovits-hű hatóság is látta, honnan fúj a szél. Vidovits, aki nyúzta a nyomdai munkásokat, nem fizetett nekik és folyton pereskedett velük, miközben ő na­gylábon élt, ekkor egyszerűen kidobta a nyomdá­ból a Kaufman családot, a családta­gok közül Adolfot és nővéreit dur­ván tettleg inzultálta. S míg Vido­­vits úr kifelé hangos antiszemita volt, itt van Papp Imre esperes h­á­sos vallomása arról, hogy hajlandó az általa üldözött Kaufman­ család ügyében a minisztériumban eljárni, „de ehez pénz kell”. Minthogy nem ugrottak be neki, sorra feljelentette é­ Új lapjában denunciálta a Kaufman család férfi tagja­it a kassai hadtest­nél és behívatta, őket ,.mint gazda­ságilag káros Személyeket.” munka­szolgálatra. Másokkal sem volt iz­­galmasabb. Kaufmanék mégis visz­szakapták iparengedélyüket és Vi­­dovitsnak mennie kellett a nyomdá­ból. Ekkor a ■ berendezés és gépező 60 százalékát eltulajdonította és Pesten eladta. Végül 1943 február 5 én nyolc fegyveres rendőr vette körül Kaufmanék lakását, a család tagjait bevitték a rendőrségre és ott Fehér felügyelő főleg Kaufman Sándort véresre verte. A család több üldözött tagja elpusztult táborokban és Ukrajnában. A munkások és polgárok vallomá­sainak tömege bizonyítja, hogy Vi­­dovits miként garázdálkodott Mára­­marosszigeten. Titkárnője, Stadler Istvánná, született. Sarlós Olga, akit Vidovits pénzéből kiforgatott, vallja: Egy alkalommal megkérdeztem Vi­­dovicsot: hogyan lehet az, hogy kis­gazdapárti tag létére a MÉP-ben és a kormány uszító lapjánál tevékeny­­kedik? Így felelt: ,,Nem az a fon­tos, hogy az ember milyen politikai pártban van, hanem mit lehet ke­­resni, az üzleten’". Majd hozzátette: „Az ember arra hajlik, amerre szük­­séges”. Ezt a „hajlékonyságát” Vidovits­­nak az Új Mármarosban megjelent épületes cikkel is igazolják, ha nem mondaná, akkor is. S­X­­f thus'Jdflz dlfw a­nnyi fe ERZSÉBET­ KÖRÚT 5. Mindenkit kiszolgálni a demokráciák ellen Ez lehetne Vidovits cikkeinek gyűjtőcíme. Kezdte 1942 március 10-én egy Bárdossyt magasztaló ve­­zércikkel. Undorító szirupos ömlen­gés arról, hogy a miniszterelnök „nemes Balzac­l alakja őrködik a magyar nép boldogulása felett”. Tudjuk, hova vezetett ez az „őr­ködés“. A Mi vezérünk" címen ez­után Horthyról ír: „régen volt, mi­­kor a tiszaparti ellen forradalmárok közt megjelent kemény katonás alakja... Mikor aztán megdőlt Kun Béla vörös janicsárjainak uralma a budai oldalon megjelent fehér lo­ván ..Vidovitsnak nem voltak akkoriban sem gátlásai. Antal István­ról oldalas dicshimnuszt zengett s ez jó alkalom, hogy Gömbös Gyula „művét“ méltassa és a gömbösi szellem architektúrájáról puffogtas­­son lelkes frázisokat. Másnap „Egy honvéd panaszkodik” címen a „mo­dern vörös népvándorlás dzsingisz­­káni hordáiról" cseveg s biztosítja a magyar népet, hogy „sohasem fogják átlépni a Kárpátok gerincét“. Vidovítynak mindenkiről van egy jó szava,­­­ ak­itől remélhet valamit: „Közéleti partizánok“ címen Tisza Istvánt glorifikálja s közben jól oda­­mondogat a „partizánoknak". A Szovjetunió ellen uszító cikkeknek se szeri, se száma. Mikor Kálin­y kerül uralomra, feledi Bárdossyt, Gömböst, Antalt és az egész garnitúrát. „Nemzeti felemelkedés útja“ című vezércikkében beajánlja magát az új kormányelnöknek. A teljesség ked­véért lepocskondiázza Rooseveltet 1941 szeptember 12-én * szembe­állítja vele Hitlert Horthy látogatása kapcsán. Ez a cikk sűrített uszítás a Szovjetunió ellen s felhívás „keresz­tes háborúra“ az istentelenség és pusztítás démonával szemben. Kár folytatni a háborús izgatás­nak, fasiszta rajongásnak, a reakció, rezsim felmagasztalásának és a szabadsága v­ezető népek küzdelme ócsárlásának ezeket a megdöbbentő bizonyítékait. Ezek a cikkek és Vido­­vitsnak a háború alatt tanúsított fregoli-viselkedése elég lenne ahhoz, hogy más „halandót" legalább is népbíróság elé állítsanak. Vidovits Ferenc, „demokrata“ fő­ispán Somogyban. Életvágy! • Küzdelem! Karrier! • Szerelem! Claudette Colbert világfilmje : Emlékszel még? SC­ALA FOR­UM Díszbemutató csütörtökön! A 20th Century For Min 1946.évi új produkciója A Gazdasági Főtanács a kalória megváltásának ellenértékét április 29-től Nagybudapesten és mindazok­ban a helységekben, amelyekben az ü­zem­ek a budapesti készpénzbérek 100 százalékát kötelesek fizetni, 3000 pengőben, azokban a vidéki helysé­gekben, amelyek a budapesti kész­­pénzbérek 95 százalékát fizetik, 2700 pengőben, ahol 90 százalékát, 2400 pengőben, ahol 85 százalékát, 2100 pengőben állapította meg. A Gazdasági Főtanács az április 28. után teljesített munkáért a t.a. nőnénk részére­­200, a segédmunká­ sok részére 175, a többi munkávalg­laló részére 150 százalékkal maga­­sabb árért állapított meg. * Kalória:3000peried Április 28-tól 150-200 százalékos fizetésemelés 9 Menetirányunk csak balra lehet — mondotta a Kisgazdapárt főtitkára A Független Kisgazdapárt jász­berényi nagygyűlésén Kovács Béla, a párt főtitkára mondott beszédet, amelyben a magyar demokrácia leg­főbb biztosítékának a koalíció meg­szilárdítását mondotta. A Független Kisgazdapárt baloldali volt az elmúlt 15 esztendőn át és az új demokrá­ciában i, az akar lenni. Ha­ párt­program és világnézet szerint akar­juk a demokratikus pártokat el­helyezni, akkor nyilvánvaló, hogy a­ Kisgazdapárt a­ sor jobbszélére ke­rül, azonban így is cs­a­k úgy lehet minket elhelyezni, hogy arcra­ bal­felé álljunk és menetirányunk csak balra lehet. Tiszta népi m­agyar demokráciát akarunk. A tömegmegmozdulásokról Kővári Béla kijelentette, hogy * Kisgazda*­párt is gondot Audit, a demokrácia megerősítésére és nemzetünk kül­politikai tekintélyére, és ezért a jövőben a tömegtüntetéseken kény­telen lesz mi­ lakozni a munkás­pártokhoz. Ünnepélyesen kiosztották a Kossuth­-em­­lékér­meket Nagy Ferenc miniszterelnök és Gerö elvtárs méltatták a hídépítők teljesítményét Kedden délelőtt a nemzetgyűlés épülete előtt osztotta ki Nagy Fe­­renc miniszterelnök és Gerö Ernő elvtárs közlekedésügyi miniszter mintegy ezerfőnyi tömeg előtt azo­kat az emlékérmeket, amelyeket a magyar kormány alapított a Kos­­suth-híd építői számára. Az ünnep, a­ jégen megjelent Trainin ellentenger­nagy, Kossa István és Kisházi Ödön elvtársak, Kővágó polgármester, va­lamint Katona és Bechtler alpolgár­­mesterek a főváros részéről. Nagy Ferenc miniszterelnök rövid beszédében üdvözölte a Kossuth-híd mérnökeit és munkásait. Hangsú­lyozta, hogy Európában ez az első új végleges felépített híd a háború befejezése óta. A magyar dolgozók­nak ezt a nagy teljesítményét a nemzet sohasem felejtheti el, ezért alapította a kormány a Kossuth-em­lékérmet. Az első érmet, Gerő Ernő közlekedésügyi miniszternek nyílt tom­át, — mondotta a miniszter­­elnök — aki nemcsak megálmodója, han­em első munkása is volt a Kos­­suth­ hídnak. Gerő elvtárs a hídépítők nevében köszönetet mondott a miniszterelnök­nek azért, hogy a kormány kellően tudta értékelni azt az erőfeszítést, amelyet a munkásság végzett. A fia­tal magyar demokrácia akkor fog megszilárdulni, ha többet és jobbat produkál, mint a múlt rendszer. Ezután Massik szovjet ezredesnek nyújtották át az érmet, aki a szov­jet műszaki csa­patokat vezette. Trainin ellentengernagynak Nagy Ferenc a magyar nép nevében meg­köszönte azt­ a segítséget, amelyet a Vörös Hadsereg csapatai nyújtottak a hídépítéshez. Majd átnyújtotta neki a szovjet katonáknak adomá­nyozott emlékérmeket. Ezután 84 ezüstérmet és 1160 bronzérmet osz­tott ki a miniszterelnök és Gerő elvtárs a hídépítő munkások között. Az­ ünnepség Kossa elvtárs Sza­vaival ért véget. Pénz én ruha a bányászoknak A VI. kerületi Nemzeti Bizottság és a MNPSz VII. kerületi csoportja ünnepélyes keretek között átadták a bányászok szakszervezetének kerü­leti gyűjtéseik eredményét: az NB 36.500.000 adópontot, a Nöszövetség­ pe­dig 40 kiskabátot adott át, ame­lyeket maguk kötöttek és 10X10 cen­timéteres kockákból állítottak össze. ­ AZ OTI biztosítottjai és ezek víraláró­­lagjai részére a budapesti kerületi pénz­tár területén bevezeti a Gy­ógy­szerti fid­elégi Nyilvántartó lap kötelező használatát. Má­jus 15-től az Intézet orvosai csak úgy­­telhetnek gyógyszert, ha a biztosítottak az igény­jogot igazoló okiraton felül a gyógy- B­ernyilvántartó lapot is felírt irtatják. Dreher élesztő nemesítve e Dreher Antal - Richter Gedeon eljárással

Next