Szabad Nép, 1946. május (4. évfolyam, 97-121. szám)

1946-05-02 / 97. szám

SZERDA, 1946 MÁJUS 1 SZABAD NÉP 7 RÉGI HARCO MÁJUSOK 9 9 9 Május elseje ikssebb világért küzdő dolgozó nép harcos ünnepe. Lenin így beszélt róla: „Május elsején a világ dolgozói öntudatra ébredésüket ünnepük, üdvözlik egyesülésüket a kizsákmányolás és elnyomás elleni harcban, ezen a napon ünnepük a munkásság milióinak az éhség, nyomor és lealacsonyítás elleni küzdelmét.“ Csoda-e, ha az elnyomók ezt a napot rettegve gyűlölik, kardlapokkal, golyókkal, vagy hitvány kisajátítással igyekeznek megsemmisíteni — és nem az emberiség szebb jövőjének igérete-e, hogy » dolgozók mégis, a legfékeveszettebb terror idején is, megünnepelték ? A 8 órás munkanapért 1888. A munkások Európában, Amerikában és Ázsiában tis tizenkét órát, sőt még többet is dolgoznak. Magyarországon 1894-ben törvény rendezte a munkaidőt — napi 16 órás keretben! Az Északamerikai Egyesült Államokon sztrájkhullám söpör végig és decemberben az Amerikai Munkásszövetség St. Louisban határozatot hoz: induljon harc a 8 órás munkanap törvénybeiktatásáért. A harc kezdőnapját is kitűzik: 1890 május 1. Érik az új világ. Nemcsak a töltésrendszer gondolkodik már világviszonylatban, amikor piacokról és kizsákmánylásról van szó —, hanem a munkásság is a világ minden tájáról Párisba küldi képviselőit a II. Internacionálé ülésére. Ezen az ülésen határozatot hoznak. „Egyszerre minden, országban és városban, egy és ugyanazon a napon a munkásság tüntetni fog a 8 órás munkanapért, a gyermek és nőmunka védelméért, az éjjeli munka eltiltásáért és egyéb követeléseiért”. A nagy munkástüntetés napja az, amit az amerikaiak már kitűztek: 1890 május 1. 1889. A GyOSZ elődje ellenünk Világszerte készülődik a munkásság első nemzetközi tömegfellépéséit" Nálunk is megindult a munka. Agitátorok mennek a gyárakba, szakma, gyűléseket hívnak össze és ismertetik május céljait. Budapesten és vidéken új lendülettel készülődik a munkásmozgalom. A reakció megretten A GyOSz elődje, az Iparegyesület beadványt intéz a belügyminiszterhez: „a 8 órás munkanap ellenkezik a szabadságjogokkal“ — írják. Az egyház rálicitál a munkáltatókra. Schlauch Lőrinc nagyváradi püspök szerint a 8 órás munkanap egyenesen a „rabszolgaság új formája”, mert „a törekvő munkás nem dolgozhat ezáltal többet a lustánál." A rendőrség sem maradt el: Budapesten tilos közös nagy ünnepélyt tartani! Tilos a vörös zászló! És mégis! A főváros külön útjain felvonulók — mintegy hatvanezren — összetalálkoznak az Aréna előtti téren. Ünnepelnek Arad, Eger, Győr, Kolozsvár, Komárom, Nagybecskerek, Pécs, Pozsony, Sátoraljaújhely, Sopron, Szeged, Szombathely, Temesvár, Újvidék munkásai is. Szászkőbányán, Bogsán, Resicán, Aninda provokátorok működnek, lövések dördülnek el és munkáshalottak, sebesültek hullnak az út porába. Elseje után hatalmas sztrájkhullám jelzi, hogy a munkásság harci készsége megnövekedett. Külföldön szintén sikerült tüntetések és emelkedő harci szellem jellemzik az első május 1-i ünnepet. Engels így ír: „Ma láthatják végre az egész föld tőkései és földbirtokosai, hogy a világ proletárjai valóban egyesültek!” Tilos! Kizárás! Sortűz! Riadtan mozgósítsák az elnyomók erőszakszervezeteiket. Magyarországon Szapári gróf rendeletet hoz: „Aki pedig május elsején nem dolgozik, az többé nem mehet vissza a gyárba!” A tőkés sajtó sopánkodik: „Halálos csapás volna a 8 órás munkaidő a gyárban fekvő tőkék legtöbbjére.” Egy alispán körlevélből: „ha gyülekezni, lázongani, tüntetni merészelnek, a főszolgabírák a törvény szentségét a legerélyesebb rendszabályokkal biztosítják." megy mégis Budapesten az utcára — másnap mind kizárják a gyárakból. Almássán, Szénáson, Békéscsabán a csendőrség a tüntetők közé lőtt. Orosházán a földmunkásegyesületre kitűzött fehér „szabadság, egyenlőség, testvériség” feliratú zászlót a szolgabíró letépette és hivatalába vitette. Két küldöttség ment értük: a szolgabíró rájuk lövetett — megint csak halottak, sebesültek hullanak. De a munkásmozgalmat, május elsejét nem lehet megfojtani. 1895. ben szuronyerdő között olyan proletártömeg vonul fel Budapesten, hogy a Bris///-diiktatúra meginog. És évről-évre Párisbam, Barcelonában, Milánóban, Bécsben, Oroszországban, szerte a földkerekségen, ugyanazon a napon munkás tíz- és százezrek vonultak fel és ez a nagy harci seregszemle újult erővel tölti el a dolgozókat, csak egyszer fenyegette veszély: az IS belülről jött. Német és angol javaslatra az Internacionálé 1904.es kongresszusa kimondta, hogy csak ott szüneteltessék a munkát, ahol ez a munkásság érdekeinek megsértése nélkül lehetséges. Mintha május 1. sérthetné a munkásérdekeket! Lenin szembeszállt ezzel a határozattal. Luxemburg Róma „elhantolásának” nevezte ezt a felfogást. És a világ munkássága nekik adott igazat, mert Május elsejét néhány város kivételével május 1. 1904-ben és azután is maradt, ami volt. Háború és a béke? Egyre élesedő fegyver a mi május elsejénk! A háború közepén 1915 áprilisában Lenin „Május 1. és a háború’’ című beszámolójában rámutat a háború forradalmasító erejére, és háborúellenes harcra szólítja fel a világ dolgozóit. 1916-ban Karl Liebknecht vezetésével imperializmusellenes tüntetés zajlik le Berlinben, de tömegek mozdulnak meg Oroszországban, Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában és Magyarországon is. Bécsben és Prágában a munkásság megütközött a rendőrséggel. 1917 májusában Petrográdon százezer munkás és katona vonult fel „Le a háborúval!” „Minden hatalmat a szovjetnek!” feliratú zászlók alatt. És 1919 ben, a győztes szocialista forradalom fővárosában, a moszkvai Vörös Téren már így beszélhetett Lenin: „A dolgozók minden országban az imperializmus elleni harc útjára léptek. A felszabadult munkásosztály nemcsak Szovjetoroszországban, Magyarországon és Bajorországban ünnepel ma nyíltan.” Micsoda május! A támadó imperializmus fojtó gyűrűjében, elszigetelve orosz és bajor szövetségeseinktől is, a felszabadulás örömében, harci elszántságban vonult fel Marx, Engels, Lenin, Liebknecht és Petőfi szobrai előtt a budapesti nép soha nem látott, 600.000 főnyi tömege és szerte az országban óriási, lelkes népgyűléseken olvasták fel Csicserginek, a Szovjetunió külügyi népbiztosának üdvözlő táviratát. De azért voltak már jelei annak is, hogy a béke, amelyet az első világháború hozott, nem a felszabadult népek békéje. A ,,győztes“ Franciaországban a kormány megtiltotta május 1. megünneplését, Clemenceau százezer, jórészt színes katonával szállta meg Párist. De ha a munkásság erre általános sztrájkkal és fegyveres összeütközésekre vezető tüntetésekkel válaszolt is, Clemenceau szelleme még sokáig új maradt a Szovjetunió elleni intervenciós háborúk formájában éppúgy, mint Horthy uralomra juttatásában. Világ proletárjai együtt küzdenek Ha a világ öthatodán ál is tudott maradni az imperializmus, minden május elseje a rettegés napja maradt számára óriási tüntetések Németországban, sztrájkol Olaszország. 1922: Bulgáriában összetűzések a rendőrséggel, 1923: félmillió ember Berlin utcáin. Lengyelországban katonaság segít a rendőröknek a tömeg ellen-Kínában, Indiában, Indonéziában, Japán-ipari gócpontjaiban porondra lép a proletariátus az imperializmus elleni harc, a szabadság és a függetlenség jelszavával. 1925: A kínai forradalom százezreket mozgósít. 1928: Bombay tüntet: jelszavuk a munkás-parasztszövetség. 1929: Japán munkások május 1-i jelszava: a Szovjetunió támogatása. Berlin rendőrfőnöke géppuskával lövet a tömegbe. 1930: Parisban 300, Berlinben 200, Newyorkban 150, Budapesten 100 ezer ember tüntet a háborús készülődések ellen, a Szovjetunió mellett. Aztána fasizmus ellen mozdulnak meg évről-évre a dolgozók, 1936-tól 1938-ig a spanyol nép szabadságharcának támogatása a május 1-i felvonulások fő célja. És hiába minden elnyomás: május 1 és Budapesten is. Hűvösvölgyi majálisokon, kevélynyergi titkos monstretúrákon gyűlnek össze a dolgozók. A Kommunista Párt illegális röpcédulákat szór, a Népszava ünnepi számmal jelenik meg. Szovjetmájusok Más színt kapott a májusi ünnep a Szovjetunióban. Győzelmi ünnep immár a marxizmus, leninizmus eszméjének győzelmi ünnepe. 1920-ban májusi rohammunkával járulnak hozzá a dolgozók hazájuk újjáépítéséhez. És a jelszavak évrőlévre építő jelszavak. Amint a szovjet nép milliói elvonulnak 1924-ig Lenin, azóta pedig Sztálin elvtárs előtt, transzparenseik és zászlóik a szocializmus megszilárdításáról, a szovjet haza védelméről, és az építőmunkáról szólnak. A május 1-i seregszemlén kikristályosodnak az eredmények —a belső ellenségekkel való leszámolás, a szocialista építőmunka megteremti a Hitler feletti győzelemnek alapfeltételét, a dolgozók erős, egységes, szabad, szocialista államát és védelmezőjét, a Vörös Hadsereget, következnek ezután. Európa öntudatos dolgozói az üzemekben, a frontokon, a gyűjtőtáborokban és a börtönökben egyaránt a Szovjetunióra gondolnak, Moszkvára szegzik szemüket — és nem hiába. 1942 május 1-én Sztálin generalisszimusz Hitler közelgő vereségéről beszélt akkor, amikor egész Európa le volt igázva és hat szovjetköztársaság nyögte a Háborús májusok germán megszállást. Ellenállásra, vezelte Sztálin a frontok és a partizáncsapatok katonáit, gyárakban készülő fegyverek kezelésének elsajátítására. 1913 május elsején már a sztálingrádi győzelem eredményeit és az ellentámadás sikereit ismertethette Sztálin elvtárs napiparancsa. 1944 májusában pedig így írt Sztálin marsal: „A Vörös Hadsereg csapásai alatt recseg ropog és széthull a fantiista államok blokkja. Románia, Magyarország, Finnország és Bulgária számára csak egy lehetőség van a katrasztrófa elkerülésére: a németekkel való szakítás és a háborúból való kilépés. Minél hamarabb ismerik fel ezt ezeknek az országoknak népei, annál kevesebb háborús áldozat és kár lesz osztályrészük, annál inkább számíthatnak a demokratikus államok megértésére.” Új májusok előtt , .A magyar nép nem hallgatott Sztálinra, a magyar urak folytatták Ingapolitikájukat, beletaszítottak a megszállás gyalázatába, a kifosztás tragédiájába, a szétdúlás szerencsétlenségébe. Mint Hitler utolsó zsoldostársai, minden más népnél keményebb következetességgel kell oltalmaznunk demokráciánkat, építenünk a dolgozóik szabad Magyarországát — ha azt akarjuk, hogy a világ demokratikus nemzeteinél megértésre találjunk. Eredményeinket méltányolják. A világ népeinek szeme 1945 május elsején elsősorban a Vörös Hadseregre szegeződött, amely aznap foglalta el Berlint. De azért észrevették az első szabad magyar május elsejét is. A félmilliónyi tömeg, amely a földosztást és a demokratikus átalakulás többi vívmányát ünnepelte, Ráknyi Mátyást, Szakasits Árpádot és Kossa Istvánt hallgatta, jó szolgálatot tett a magyar nép ügyének, mert nyilvánvalóvá tette, hogy országunk fiatal demokráciája erős oszlopokra támaszkodik. És jó szolgálatot tesz a magyar nép mai május elsejei ünneplése is. Ez a seregszemle tanúságot tesz majd a világ szabad nemzetei előtt, hogy a magyar dolgozók harci kedve töretlen és készek építeni országunkat és védeni a demokráciát. A dolgozók jövőbe vetett bizalmával, ■ szilárd harcikészségével megyünk az új májusok elé. 15.000 ember Magyarországon 1921. Felhivás hagyarurnap dolgod népihez f ... *»•«**** •'«*. t,oAW** * »»tofiuV o«**3'isea®*® tttr.W'^adrtLaoK^* JfjjjsSJi' m&v ri • ^t,.T am w k. Hof, tkorljik • fln'mfl r. hotelnál' tu kinäUhtkr«. KM*» aionban n daruit ikfclk: gépfegyverek, pinkák, harengok fmlM nwiiM, lángéra hull ti légi harci •kit, haUhufirtkM gyártanak lealignMin. t—»list* » &£*&&* "V*,, **'►' l\ ’■*W^r — ’*' V « V aJ/r^V^rf *"*, ElU ran“- •./..f*»*•». / V* * *1t57 ■"«Ir.!T*?12r.184 / r»^*srst» ••"*” 2SS..-«aaff^SSgl^; i fet u ^ iucmm** '*■ A z illegális Kommunista Párt az 1926*27*28*29*30*as években röpcédulákon hiv harcba május 1-én a nyomorúság ellen, Trianon ellen, a Horthy—Bethlen-fasizmus ellen teyr Service megnyílt! Steyr —■ Astro Daimler Puchművese Magyar Kereskedelmi r. , Budapest, VL, Lehel-n 25.