Szabad Nép, 1946. július (4. évfolyam, 145-170. szám)
1946-07-03 / 146. szám
IV. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM ARA 500 BILLIÓ PENGŐ / VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!1 SZABAD ! a Sportcsarnokban A rádió is közvetíti Rákosi elvtárs beszédét SZERDA, 1946 JULIUS Igazságot a szlovákiai magyaroknak Néhány nap óta Szlovákiában újabb éleshangú sajtóhadjárat indult Magyarország ellen. A pozsonyi sajtó a „javíthatatlan magyarokról“ cikkez, akik egyezményeket sértenek, veszélyeztetik a békét, elnyomják a szlovákokat. Ennek a sajtóhadjáratnak igazi okát tárja fel a párisi hír: Csehszlovákia a külügyminiszterek beleegyezését kéri ahhoz, hogy kétszázezer magyart — a lakosságcsere-egyezmény keretein túl — áttelepíthessen Magyarországra. Ezzel a lépéssel és az úgynevezett reszlovakizálással — a szlovákiai magyarok erőszakos elszlovákosításával — akarják megvalósítani a csehszlovákiai magyarságnak, mint nemzetiségi csoportnak teljes megsemmisítését. És ennek a lépésnek az előkészítését szolgálta a szlovák lapok magyarellenes hadjárata. Csehszlovákia Paksban azzal vádolja Magyarországot, hogy megakadályozta a magyarországi szlovákok áttelepülését s ezzel is megszegte azegyezményt. Mi az igazság? Az igazság, hogy Csehszlovákia június 26-án nyújtotta át az áttelepülésre jelentkezettek névjegyzékét. Ezeknek a névjegyzékeknek átvizsgálására tehát még sor sem kerülhetett. Ennek ellenére a magyar kormány a jószomszédi viszony érdekében megengedte, hogy egy bányászokból álló csoport soron kívül áttelepedjék. Csehszlovákia vádja tehát nem helytálló. Csehszlovákia azt állítja, hogy a „reszlovakizálás“ nem erőszakosan, hanem önkéntes jelentkezés alapján történik és ezért a magyar sajtó, amely erőszakos,elszlovákosításról ír — rágalmaz. Mi az igazság? A reszlovakizálási rendelet minden csehszlovákiai magyar számára lehetővé teszi, hogy július elejéig döntsön: szlováknak akarja-e magát vallani, vagy megmarad-e magyarnak? Ezt a rendeletet nemcsak a magyarellenes intézkedések és rendeletek sora előzte meg, hanem — a nagyobb nyomaték kedvéért — a reszlovakizálás időpontja egybeesik a magyarok összeírásával — a kitelepítés céljából. Az „önkéntesség“ így abból áll, hogy a magyar földműves választhat: szlováknak vallja-e magát és így részesül a földreformból, vagy pedig hű marad-e magyarságához és akkor elveszik tőle meglévő földecskéjét is? A magyar munkás is „szabadon“ választhat: vagy szlováknak vallja magát, vagy megmarad magyarnak, megfosztják minden rendkívüli juttatástól, gyermeksegélytől és bármely pillanatban felmondás és végkielégítés nélkül az utcára tehetik. A magyar tanító vagy szlováknak vallja magát és ismét álláshoz jut, vagy pedig továbbra is állás és fizetés nélkül marad. A magyar nyugdíjasnak „csak“ nyugdíja függ attól, hogy szlováknak vallja-e magát A magyar diáknál „csak“ arról van szó, hogy tanulhat-e, építheti-e életpályáját vagy sem. És minden magyar választás előtt áll: szlováknak vallja-e magát, átengedje-e gyermekeit a teljes elnemzetlenítésnek, vagy kitart a szlovákiai magyarok keserves, sovány kenyere mellett, „rettegés és félelem“ közepett várja, mikor jön érte a kitelepítési közeg, mikor űzik el szülőföldjéről. Így fest a „reszlovakizálás“ önkéntessége. Az újkori történelem egyik legerőszakosabb elnemzetlenítési kísérlete ez. Nem szívesen használjuk ezeket az éles szavakat. Nem akarunk semmit sem tenni, ami a magyarcsehszlovák viszonyt még jobban elmérgesíti, még jobban megnehezíti a közeledést, a baráti megegyezést. Számos lépést tettünk — a reakció, a sovinizmus elleni harcunkkal — ennek a barátságnak érdekében. Komoly engedményeket is tettünk — mindenekelőtt a lakosságcsere-egyezmény elfogadásával. Nem lehet azonban a közeledést, a megegyezést úgy elképzelni, hogy csak Magyarország tesz engedményeket. Csehszlovák oldalról is hozzá kell járulni a két szomszéd közötti viszály elsimításához: meg kell szüntetni a magyarok üldözését, jogfosztását,, véget kell vetni az erőszakos elnemzetiesítésnek. Az a politika, amelyet Csehszlovákia a magyarokkal szemben folytat, keresztezi a magyar demokrácia munkáját és azt a reakciós tábort erősíti, amely ellen Csehszlovákiában harcot hirdetnek. Mert nem lehet itt eredményesen népszerűsíteni a demokráciát, ha a magyar-szlovák határ túloldalai, a demokrácia nevében üldöznek egy népet. Nem lehet itt eredményes szlávbarát politikát folytatni, ha északi szláv szomszédosok magyargyűlöletet hirdet. Nem lehet itt eredményesen irtani a sovinizmust, ha Szlovákiában burjánzik. De nemcsak a magyar demokráciát támadja és a magyar reakciót támogatja Csehszlovákia politikája. A szlovákiai választások eredménye bizonyította, amit kezdettől hirdettünk: nem lehet a reakció sovinizmusával versenyezve „kifogni a szelet“ a fasiszták vitorlájából. Magyarellenes politikájával a csehszlovák demokrácia nem hódította el a reakciós befolyás alatt álló tömegeket, hanem még erősítette ezt a befolyást. Itt az ideje, hogy Csehszlovákiában megszívleljék a választások tanulságát és a reakciót leverjék minden vonalon , a magyargyűlölet vonalán is. Szerettük volna, ha közvetlen magyar-csehszlovák tárgyalások vezettek volna eredményre. Mivel az nem így történt, a Magyar Kommunista Párt a leghatározottabban támogatja a magyar kormányt abban a törekvésében, hogy a csehszlovákiai magyarok sérelmei, üldöztetése ellen a nemzetközi fórumokon találjon orvoslást. Csakis a csehszlovákiai magyarság nemzetiségi, gazdasági és politikai jogainak biztosítása, rettegés és félelem nélküli élete teremthet rendet és békét Középeurópának ebben a sarkában. Al Szovjetunió háromszáz vágón gabonát küld Budapestnek Az új termésig biztosítva van a kenyérellátás Tavaly kétszer mentette meg a Szovjetunió Budapest népét a végső éhségtől, most, az új termés betakarítása előtti sztk napokban ismét Sőt vágón kenyérgabonát ad kölcsön a főváros éhező dolgozóinak. A stabilizációt és az új termés megérkezését most már nyugodtabban várhatjuk, mert tudjuk: a Szovjetunió jóvoltából a legszükségesebbre, a kenyérre nem lesz gondunk. Bárányos Károly, közellátásügyi miniszter erről így nyilatkozott: Az elmúlt hetek gyorsabb ütemű felhozatala révén a malmok jelenleg 200 vágón, a pékek általában 8—10 napra való gabonakészlettel rendelkeznek. A felhozatal üteme meggyorsult, mert a vidéki kormánybiztosok erős kézzel járnak közre. Az elmúlt három hétben több mint 400 vágón kenyérgabona érkezett a fővárosba. — A napokban megkapjuk a hivatalos értesítést, hogy hol vehetjük át a 300 vagonos gabonakölcsönt, amely a Szovjetunió jóindulatából az ínséges főváros ellátása terén óriási jelentőségű. — Budapest kenyérgabonával való ellátása tehát a Szovjetunió nagylelkű támogatásával biztosítottnak látszik. Hová tűnik a Budapestreelszállított élelem? Fokozódik a felhozatal — gyorstehervonatokat indít a MÁV — 2 órától adópengejegyet követelhet a kereskedő A budapesti vásárcsarnokokban délfelé eltűnik az élelem. A munkából hazatérő dolgozók hiába sietnek 3 óra után bevásárolni, üres boltok várják őket. A Rákóczi téri csarnokban hétfőn délután 4 órakor az árusoknak több mint fele már hazament. Alig egy-két helyen árusítottak, ott is többnyire selejtes gyümölcsöt. Az ár változatlan, tartják a reggeli irányárat, de csak adópengőt fogadnak el. Emiatt percenként kirobban a veszekedés. Az árusok azzal védekeznek, hogy 2-tel állnak a Baross utcai posta előtt adójegyért — hiába. A csarnok felügyelősége tehetetlen. Kevés az ember — panaszolja a felügyelő, de hogy eddig miért nem indult egyetlen esetben sem eljárás, arra nem tud felvilágosítást adni. Az adójegykérdés rertdezése Az adópengő-fizetés körül mutatkozó nehézségek is megoldódtak. A közellításügyi minisztérium rendeletet adott ki, amely szerint az árusok jogosultak délután 2 után adópengejegyet kérni. Ezzel az intézkedéssel minden fizetési nehézséget kiküszöböltek. Gondoskodtak arról is, hogy 2—4 óra között több helyen árusítsanak adójegyet és szigorúan előírták, hogy a kiskereskedőktől a csepeli nagycsarnokban feltétlenül elfogadják az adójegyet. A nagykereskedők viszont a Községi Takarékpénztár kirendeltségénél az adójegyeket korán reggel be tudják váltani sima pengőre. A pénzügyi nehézségek azonban nem okolják meg, miért nem lehet délután vásárolni. A felhozatal az utolsó napokban állandóan emelkedik és ha délután a háziasszonyokat üres piac fogadja, annak csupán a reakció tervszerű mesterkedése az oka, amely mindent elkövet, hogy a stabilizációig minél nehezebb helyzetbe hozza a dolgozókat és felvásárolja a csarnokokban az élelmet. Külön gyors tehervonatok Budapestre júniusban vágón élelmiszer érkezett. Ebből a hónap első felében 382, az utolsó két hétben: 567. Megdönti a rémhírterjesztők állításait, hogy az árrögzítés után nem érkezik majd elég élelem Budapestre, az a körülmény, hogy míg 24-ig az átlagos napi felhozatal 39 és fél vágón volt, 25-én 30, 26-án 51, 27-én 11, 28-án 61, 29-én 44 vágón. Kedden tovább fokozódott a felhozatal és még 200 őstermelő is hozott fel árut lovaskocsival. A MÁV-nál elmondották, hogy Budapest élelmiszerellátásának biztosítására külön gyorstehervonatokat járatnak, amelyek 12 óra alatt felérkeznek a fővárosba. Egyes szerelvények az£rt érkeznek késve a csepeli vásárcsarnokba, mert a vagonokat késlekedve rakják meg. Az ország zöldség- és gyümölcs, termelése az idén igen jó. A kormány rendelete, amely egyelőre szünetelteti az exportot, további lehetőséget nyújt Budapest élelmiszerellátására. A felhozatal nehézségeinek oka, hogy vidéken egyes oldalakról nagyarányú uszítás folyik. Rábeszélik a gazdákat, ne szedjék le a fáról a gyümölcsöt, hagyják megrohadn, mert akkor nem inflációs pénzért kénytelenek eladni, hanem pálinkát főzhetnek belőle. A közellátási minisztérium felügyelői ezentúl ellenőrzik, hogy mi történik a gyümölccsel és zöldséggel és a szabotálókkal szemben a legszigorúbban eljárnak. Az ellenőrzés Budapesten is folytatódik. Kedden a gazdasági rendőrség emberei végigjárták a pékeket, mivel az utóbbi időben újra sorbaálltak a kenyérért. A gazdasági rendőrség ellenőrizte a pékek raktárait és felügyelt arra, hogy ne dughassák el a meglévő készleteket. Szerdán Kővágó polgármester felkeresi Bárányos közellátásügyi minisztert, hogy részletesen megtárgyalja Budapest élelmiszerellátásának lehetőségeit. Mint értesültünk, a polgármester azt fogja kérni, hogy a főváros maga szerezhesse be a szükséges élelmet és ehhez megfelelő hitelt kapjon. A csarnoki helyzet kedden kedd: Vajbab kilója 1400 billió, fejeskáposzta 1000, kelkáposzta 1200, fejeskáposzta 1000, kelkáposzta 1200, régi burgonya 800, uborka 400—600, újburgonya 2300. Az eladási árak emelkedése megfelel az adópengő emelkedésének. Féltízkor a csarnok felügyelősége a gazdasági rendőrség részvételével ellenőrzést tart a Tolbuchinkörúti csarnokban. A 351-es bódéban 24 ezer billióért árulják a só kilóját, holott másutt húszért is látni. Számla nincs. Leíratják vele 20 ezerre. Vele szemben 7.740 billióért árulják a zsíros túrót, 18 billióval drágábban a megengedettnél. Tíz kiló árut elkoboznak és kimérik a megengedett áron. Vad Dezső 3.600 billióért árusítja rosszminőségű körtéjét. A bemutatott számlából kiderül, hogy 2.400-ért vette kilóját, Torma nagykereskedőtől. Az ő haszna tehát jogos volt, de megbüntetik a nagykereskedőt, aki a rossz minőségű árut ilyen drágán adta el. A csarnokban egyébként minden kapható, sőt egy-két helyen az uborkát a megengedettnél olcsóbban árusítják. Rendkívül megnehezítik a bevásárlásokat az adópengejeggyel kapcsolatos számolások. A kereskedők egy része ismét nem fogad el adópengejegyet a vevőktől és sok kétségbeesett háziasszonyt láttunk, akik kezükben az adópengejegyekkel nem tudtak vásárolni. Ugyanúgy, ahogy a nagyvásártelepen beváltják az adópengőjegyet sima pengőre, ugyanúgy a főváros területén levő piacokon is szükséges volna, hogy beváltóhelyeket állítsanak fel. Hitelkorlátozások A pénzügyminisztériumban folytatott tárgyalások eredményeként július 3-án új, szigorú hitelkorlátozások lépnek életbe. Eszerint a bankok saját eszközeikből is csak közérdekű célra folyósíthatnak hitelt, mégpedig a pénzügyminisztérium a Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ véleményezése alapján. Ugyanakkor kötelezik a bankokat, hogy július 5-ig készítsenek kimutatást eddig nyújtott hiteleikről. Ezek közül is csak a közérdekű hitelek maradhatnak meg, azokat, amelyek nem szolgálják a termelés érdekeit, azonnal vissza kell fizetni. Ez az intézkedés igen előnyös hatással lesz a gazdasági életre, mert az eddig hitelekből élő, árut rejtegető, tartogató vállalatokat arra fogja kényszeríteni, hogy piacra dobják árukészletüket. Kormányintézkedések a közellátás megjavítására Karhatalom igénybevétele a felszállításhoz • Egytál étel az éttermekben A nagyüzemek ellátása A keddi minisztertanácson Bárányos közellátásügyi miniszter ismertette, milyen intézkedések történnek a közellátás megjavítására. Utasította a közellátásügyi kormánybiztosokat, hogy a legnagyobb erővel fokozzák a felhozatalt, ha kell karhatalom igény,bevételével. 6500 vagon gabonát mindjárt a cséplőgéptől Budapestre szállítanak. Az éttermekben csak egytál ételt szabad felszolgálni, ami háromféle is lehet. Az exportot egy hétre leállították. A konzervgyárosok vásárlását korlátozzák. Lehetővé tették az adópengő jeggyel való vásárlást. Az élelmiszerüzletek kötelesek 5 óráig nyitvatartani. A rendelet ellen vétőktől megvonják az iparengedélyt. Megszüntetik a luxuskirakatokat. A nagyüzemek gyümölcs és zöldségvásárlását hitellel, szállítóeszközök és csereanyagok rendelkezésre bocsátásával segítik elő. A csepeli vásárcsarnokban és a piacokon a legszigorúbb áruellenőrzést foganatosítják. A kenyérellátást biztosították és a gabonafelszállítás fokozódik. Elfogadták a magyar köztársaság érdemkereszt és érdemrend alapításáról szóló előterjesztést, az építő,ipari vállalkozók követeléseinek adópengőben való meghatározásáról szóló rendelet módosítását. Hozzájárultak a belügyminiszternek a rendkívüli községi, közigazgatási tanfolyamra való felvételéhez megkívánt községi gyakorlat elengedésére tett javaslatához, az igazságügyminiszter előterjesztését a munkavállalók egyéni szabadságát, jogegyenlőségét és emberi méltóságát sértő egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről készült törvényjavaslathoz. Elvileg hozzájárult a népjóléti miniszternek a munkások családi pótlékáról szóló tervezethez.