Szabad Nép, 1946. augusztus (4. évfolyam, 171-195. szám)
1946-08-01 / 171. szám
. * szállítás költségeit Magyarország viseli. A IV. RÉSZ kimondja, hogy a békeszerződés életbelépésétől számított 90 nap alatt a szövetségesek kivonják haderőiket Magyarországból, de a Szovjetuniónak joga van Magyarország területén annyi fegyveres erőt tartani, amennyi szükséges ahhoz, hogy fenntarthassa a Vörös Hadsereg közlekedési vonalait Ausztria szovjet megszállási övezetével. Magyarország kötelezi magát, hogy a közlekedési vonalak fenntartását megkönnyíti, ezért térítést kap. AZ V. RÉSZ a jóvátételről és az elhurcolt javak visszaszolgáltatásáról intézkedik. Az Egyesült Államok küldöttsége fenntartja a jogot, hogy ezt a kérdést a békekonferencián újra felvethesse. ■ A VI. RÉSZ kötelezi Magyarországot arra, hogy az Egyesült Nemzeteknek és azok állampolgárainak a mai állapotban visszaadja azok törvényes jogait és érdekeltségeit. Magyarország elismeri, hogy az Egyesült Nemzeteket vagy azok állampolgárait kártérítés illeti olyan tulajdonukért, amely a háború alatt elveszett vagy megsérült. Magyarország elismeri, hogy a Szovjetuniónak joga van azokra a magyarországi német követelésekre, amelyeket a Németországi Ellenőrző Bizottság a Szovjetunióra ruházott és lemond a szövetséges hatalmakkal szemben minden olyan követelésről, amely a háború következtében támadt. Új kereskedelmi szerződések megkötéséig Magyarország a legtöbb kedvezményben részesíti az Egyesült Nemzeteket. A VII. RSSZ a Duna-hajózásról szól. Az Egyesült Államok és Nagybritannia minden megkötöttség nélkül szabad hajóforgalmat akarnak biztosítani a Dunán, a szovjet kormány szerint a szabad hajózás lehetőségét meg kell ugyan adni, de a kérdést nem a békeszerződésekben kell szabályozni, mert az a dunai államokra tartozik. A VIII. BEFEJEZŐ RÉSZ kimondja, hogy a szerződés hivatalos szövege orosz fés angol és a békeszerződés a szövetséges hatalmak és Magyarország által történt ratifikálása után lép életbe. A tervezet záradéka — amely közös valamennyi békeszerződés tervezetben — kimondja, hogy a békeszerződések érvénybe lépésétől számított legfeljebb 18 hónapig a nagyhatalmak nagykövetei ellenőrzik a békeszerződés végrehajtását. v. v Vitás kérdések és gazdasági rendelkezések •A békeszerződésekkel egyidőben közzétették, mely kérdésekben nem egyeztek meg a nagyhatalmak. Ezek között szerepel az Egyesült Államoknak több javaslata az olasz-jugoszláv és az olasz-trieszti határok kérdésében. A Szovjetunió nem fogadta el Nagybritanniának és az Egyesült Államoknak azt a javaslatát, hogy a békeszerződések biztosítsák az Egye-sült Nemzetek jogait a legyőzött államok belföldi kereskedelmi repülésében. Vitás kérdés a Dunahajózás is. A jóvá nem hagyott pontok között szerepel továbbá az Egyesült Államoknak az a javaslata, hogy bármely állam, amelyhez területet csatolnák, a területén élő valamennyi személynek, függetlenül annak fajától, nemétől, nyelvétől vagy vallásától, biztosítsa az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat. A Francia Tudósító Iroda részletesen ismerteti a békeszerződés-tervezetek gazdasági rendelkezéseit. Ezek között szerepel az a kikötés, hogy az Egyesült Nemzetek és azok polgárainak minden érdekeltsége és joga, valamint javai visszaadandók. Ha a javak háborús kár, vagy egyéb ok miatt nem adhatók vissza, kártérítés jár. Az amerikai javaslat értelmében a kártérítésnek meg kell felelnie a teljes értéknek, a szovjet javaslat vi-szont az érték egyharmadában állapítja meg a kártérítés összegét. A külföldön lévő román, magyar, finn és bolgár javak ügyében két, egymástól eltérő javaslat van a békeértekezlet előtt. Az USA, Nagybritannia és Franciaország javaslata szerint a legyőzött országok minden javát, jogát és érdekeltségét, amely a szövetségesek területén található, az illető hatalom lefoglalhatja vagy felszámolhatja. Csupán Finnország kivétel. A Szovjetunió ezzel szemben azt kívánja, hogy Magyarországot és Bulgáriát ugyanúgy kezeljék, mint Finnországot, vagyis: Magyarország és Bulgária szintén visszakaphassa a szövetségesek területénlévő javakat és jogokat. A Szovjetunió ezenfelül javasolja, hogy mind a négy szóbanforgó ország visszakapja a Németországba hurcolt értékeket. Franciaország, Anglia és Amerika ezzel szemben azt követeli, hogy a volt csatlós államok mondjanak le Németországgal szemben minden igényükről. A békeszerződések kizárják, hogy a balkán államok és Finnország érvényesíthessék követeléseiket a szövetséges hatalmakkal szemben, függetlenül attól, hogy ezek a követelések közvetlenül a háborúból származnak, vagy pedig az európai hadiállapot következtében hozott rendszabályokból. Az olasz béketervezet Az Olaszországgal kötendő békeszerződés tervezete kiemeli, hogy Olaszország ,a fegyverszünet után tevékenyen részt vett a Németország elleni háborúban és így „együtt hadviselő“-vé vált. Az olasz-jugoszláv és olasz-francia határ kivételével visszaállítják,az1988 január 1-én fennállott határokat. Jugoszlávia felé az úgynevezett „francia vonal"-tól keletre minden terület Jugoszláviához kerül, a „francia vonal“-on belül megalakítják a trieszti szabad területet. Jugoszláviához csatolják Zára városát, a Pelagosa-szigetet és azt környező szigeteket. A pontos határvonalat a két érdekelt kormány képviselőiből álló határmegállapító bizottság jelöli ki. A trieszti szabad terület sérthetetlenségét és függetlenségét a Biztonsági Tanács szavatolja. A négy nagyhatalom képviselője, az olasz és a jugoszláv kormány képviselőivel együtt megvizsgálja a kérdést és javaslatot tesz a békeértekezletnek, amely indítványait a moszkvai értekezleten elfogadott eljárás szerint teszi meg. A terület közigazgatásának szabályait a Biztonsági Tanács hagyja jóvá, ez mvezi ki Jugoszlávia és Olaszország előzetes megkérdezése után a terüület kormányzóját is. Az olasz-francia határ kisebb kiigazításokkal Franciaország javára módosul. A Dodekanezosz szigetcsoport Görögországhoz kerül. Olaszország lemond minden afrikai gyarmatáról és mandátumról, elismeri Albánia felségjogát és függetlenségét, lemond minden olyan törekvésről, hogy Albániában különleges befolyáshoz jusson. Olaszországnak le kell rombolnia a jugoszláv határon lévő erődítményeket, demilitarizálnia kell a Pantellária és Lampedusa szigeteket, Szardíniát és Szicíliát. A szerződéstervezet részletesen megszabja az Olaszország által tartható hadsereget, haditengerészetet és légierőt. Olaszország hét év alatt 100 millió dollár jóvátételt fizet a SXÄBÄB HI»CStrrfVRTtíK, afobsttást Szovjetuniónak, amely igénybe veszi a Romániában, Bulgáriában és Magyarországon lévő olasz javakat is. A szövetséges haderőket mielőbb, de legkésőbb kilenc hónappal a békeszerződés hatályba lépése után kivonják Olaszországból. Olaszország visszaadja azokat a javakét, amelyeket az Egyesült Nemzetek területéről elszállított és kötelezi magát minden aranykészlet viszszaszolgáltatására is. A szövetséges hatalmak visszatarthatják a területükön lévő olasz javakat ellenköveteléseik határáig. A román béketervezet kiemeli, hogy Románia cselekvő részt vállalt a Németország elleni háborúban. Románia határai az 1941 január 1-én fennállott helyzethez igazodnak, de a szovjet-román határ tekintetében az 1940 június 28-án szovjet-román és az 1945 június 29 én megkötött szovjet-csehszlovák szerződés az irányadó. Az 1940. évi augusztus 30-i bécsi döntés semmis, ennek következtében Magyarország és Románia között visszaállítják az 1938 január 1-i határt. A tervezet részletesen intézkedik a romániai fasiszta szervezetekfeloszlatásáról és a háborús bűnösök felelősségrevonásáról. A békeszerződések életbelépése után 90 nappal visszavonják a szövetséges haderőket, csupán a Szovjetunió jogosult, az ausztriai szovjet övezettel való összeköttetés biztosítására csapatokat tartani Romániában. A román jóvátétel 300 millió dollár. Ez az összeg nyolc éven át fizetendő. A Szovjetuniónak joga van mindazokra a romániai német vagyontárgyakra, amelyeket a németországi Szövetséges Tanács a Szovjetuniónak engedett át. A bolgár béketervezet visszaállítja Bulgária 1941 január 1-i határait. A görög-bolgár végleges határt csak a két ország meghallgatása után állapítják meg. A Jugoszláviának és Görögországnak fizetendő jóvátétel összegét Jugoszlávia és Görögország véleményének meghallgatása után határozzák meg. A finn béketervezet visszaadja a Szovjetuniónak a Petsamo tartományt, a Szovjetunió pedig lemond arról a jogáról, hogy bérbevegye Hange szigetét. Finnokszág 50 évre kölcsönadja a Szovjet-uniónak Porkkala-Ud vidékét és az ahhoz tartozó tengerrészt tengeri támaszpont céljaira. Ezért a Szovjetunió évi ötmillió finn márkát fizet. A finn jóvátétel összege 300 millió dollár; ezt nyolc év alatt kell megfizetni. v.p. Nyilvános lesz a párisi értekezlet minden tárgyalása A párisi békeértekezleten Byrnes, Attlee és Vang-Bi-Csie kínai küldött mondtak beszédet. Ezek a javaslatok — mondta Byrnes — erőfeszítést jelentenek olyan egység megteremtésére, amely elengedhetetlen feltétele a béke megteremtésének. Az amerikai külügyminiszter hangoztatta, hogy az Egyesült Államok nem térnek vissza az elszigetelődés politikájához. Atilee megállapította: A békeértekezlet célja, hogy az egyszerű embert megszabadítsa egy újabb háborútól való félelemtől. Vang -Li-Csie szerint a győztes hatalmaknak szigorúan ki kell tartatiák a háború idején vállalt kötelezettségeik, elveik és ígéreteik mellett és nem szabad olyan feltételeket szabniuk a legyőzött nemzeteknek, amelyek elősegíthetik a reakciós elemek erőrekapását. Molootov szovjet külügyminiszter a keddi ülésen nem vett részt, s szerdán beszélt. A párisi békekonferencia eljárási szabályzatát kidolgozó bizottság elnökévé a belga Spaakot, alelnökivé Karács jugoszláv kiküldöttet választották meg. A bizottság úgy döntött, hogy az értekezlet minden tárgyalása nyilvános lesz. Molotov külügyminiszter — aki az indítványt támogatta — hozzátette: a Szovjetunió mindig amellett volt,hogy a béketerv szetedtet teljes szemegükben nyilvánosságra kell hozni. A békeértekezlet ügyrendi bizottsága szerdán délelőtt Spaak elnökletével ülést tartott. Jugoszlávia képviselője elfogadta a négy nagyhatalom ügyrendi javaslatát és azt kérte, hogy az értekezletre az Olaszország részéről megtámadott Albániát, mint huszonkettedik államot hívják meg. A Jugoszláv küldött kijelentette, hogy néprajzi természetű határozatok meghozatalához feltétlenül szükség van az, érdekelt szövetséges ország hozzájárulására. Ezért javasolja, az egyébként helyesen döntő kétharmad többség néprajzi kérdésekben csupán akkor legyen érvényes, ha magában foglalja azt a szövetségest aki leginkább van érdekelve a kérdésben. A holland megbízott, majd az utána felszólaló ausztráliai megbízott kifogásolták a kétharmadnyi többség szabását. A VILÁGPOLITIKA HÍREI Az amerikai kongresszus több haladószellemű tagja követelte: a kínai háború terjedésének megakadályozására vonják vissza az amerikai szárazföldi és tengeri haderőt Kínából. Jeruzsálemben kihirdették az ostromállapotot. A lakosság kerületenként meghatározott időpontban csak 2 2 órára hagyhatja el lakását. Megszavazta a nemzetgyűlés a forintérték életbeléptetéséről szóló törvényt A nemzetgyűlés é érdemi üléjén Varga Bél elnök jelentette, hogy Tombor Jenő helyet Korányi Jánospótképviselőt hívták be a nemzetgyűlésbe. Z. Nagy Ferenc (FKGP) napirend előtti felszólalásában az új terményárak megváltoztatását kérte. Nánási László (Parasztpárt) ugyancsak a kukorica, árpa és napraforgó árának felemelését sürgette és felszólította a kormányt, hogy a vámörlési díj legfelsői))) határát a jelenlegi 25 kiló búza helyett legfeljebb 15 kiló búzában állapítsa meg. Búzás Márton (pártonkívüli) személyes megtámadtatás címén kért szót, majd Vajda Imre elvtárs (SzDP) nagy beszédben válaszolt Vásári István (pártonkívüli) előző napi beszédére, amelyben a magyar demokráciát súlyosan sértő kijelentéseket tett. „Az nem megy — mondotta — hogy a magyar demokráciát mt, a parlamentben ócsárolják, az nem lehet, hogy a magyar stabilizáció gyengítése éppen ebben a házban induljon meg.” Vásári István (pártonkívüli) válaszában tovább folytatta gyalázkodását és hitegetésnek, világbolondításnak nevezte a stabilizációt, óriási vihar támadt. (Jusztus Pál, S.TíP.y,7. hazaárulás. — Zöld Sándor MKP: Bíróság elé kell állítani Vásárit a forinttörvény értelmében.) Nagyiván János (P.-kiv.) felszólalása után Varga Béla házelnök bejelentette: Vásári István a gyorsírói jegyzetek tanúsága szerint a stabiliizációval olyan súlyos kijelentéseket tett, amelyek miatt rendre kell utasítania. Az elnök Vásárit a mentelmi bizottság elé utalta. A nemzetgyűléés ezután általánosságban elfogadta a felhatalmazási törvényjavaslatot, megszavazta a forintérték életbeléptetéséről szóló törvényt, majd részleteiben is elfogadta a felhatalmazási törvényjavaslatot. Az elnök a következő ülés időpontját csütörtökön délelőtt 10 órára tűzte ki. Ezután Molnár Erik elvtárs, népjóléti miniszter szóbeli választ adott két interpellációra, majd az egyes minisztereknek interpellációkra adott írásbeli válaszait olvasták fel. Ezután került sor az interpellációk elmondására. Halter Béla (szabadságpárti) a belügyminiszter írásbeli válaszát nem fogadta el. Kossa István elvtárs ülélnak szavazásra tette fel a kérdést, a nemzetgyűlés többsége a belügyminiszter válaszát tudomásul vette. Ellene szavaztak a Szabadságpárt és a Kisgazdapárt egy része. Az írásbeli válaszok után Kossa István elvtárs, alelnök előterjesztést tett a házszabályról, hogy az interpellációt csak kétszer lehessen elhalasztani. A nemzetgyűlés elfogadta a javaslatot. A szerdai nemzetgyűlésre előjegyzett interpellációk nagy részét a képviselők töröltették, illetve elhalaszották. Futó Dezső (FKGP) a belügyminiszterhez Interpellált: Alföldi László markó utcai fogházigazgató felfüggesztése ügyében, amely közben elintéződött. Reicher Endre (FKGP) a kúnmadarasi ítélet ügyében interpellált. Védelmére kell a vádlottaknak és jogtalannak mondotta, hogy halálraítélték a kunmadarasi gyilkosságok felbujtóit, mert szerinte ezek — Takács Gergely, kisgazdapárti titkár és Nagy János tanító — semmiféle bűnt nem követtek el. (A baloldal viharos felháborodással utasítja vissza ezt a kijelentést.) Reicher a továbbiakban ezt, állította, hogy az egyik vádlottat egy pofonért életffogytiglani fagy hírbüntetésre ítéltek (Révész Ferenc SzDP: „Egy pofontól haltak meg az áldozatok?") Reicher ezután azt hangoztatta, hogy csupa munkáspárti személy követte el a gyilkosságokat. Erre ismét kitört a vihar. (Hazudik — kiáltják a baloldali képviselők. — Marosán elvtárs: „Az áldozat szociáldemokrata volt." Végül azt követelte a felszólaló, hogy szüntessék meg a Népbíróság intézményét. A Szabadságpárt és a Kisgazdapárt egy része megtapsolta Reicher Endre interpellációját. Végül Futó Dezső (FKGP) mondott f el két interpellációt. .Ezekben a tőle megszokott uszító hangnemben támadta a rendőrséget és Rajk elvtárs belügyminisztert. Felszólalásában olyan hangnemben foglalkozott a halott Bánó Mihály, volt délpest, megyei rendőrkapitánnyal, hogy az elnöklő Kéthly Anna elvtársa kénytelen volt Futót rendreutasítani. Az ülés negyed 6-kor ért véget.