Szabad Nép, 1946. szeptember (4. évfolyam, 196-220. szám)

1946-09-05 / 199. szám

Párt sovinizmus vagy kön­ gyen címen, vita, folyik a Nép­szava és a Kis Újság, Horváth Zoltán­ elvtárs és Bognár József között. Nem szívesen szólunk bele ebbe a vitába, már csak azért sem, mert azzal a váddal illethet­nének bennünket, hogy a baráti hangon, sőt valóban jó modorban folyó vitát a mi nyerő, szókimon­dó, a dolgokat nevén nevező mo­dorunkkal megzavartuk. Hadd te­gyünk mégis — mivel a dolog bennünket is érint — néhány meg­jegyzést. Bognár József cikkéből körül­belül az derül ki, hogy minden bajnak — a koalíciós pártok kö­zötti bizalmatlanságtól kezdve az országban állítólag meglévő „ellen­forradalmi hangulatig“ —a köz­ségi választások elmaradása vagy elhúzódása az oka. Ezzel a legen­dával végre le kel számolni. Ben­n­ünket ne vádoljon senki többé azzal, hogy mi a községi választá­soktól húzódozunk. A július 17-iki koalíciós egyezmény szerint: „A pártok önhangúan megállapod­tak abban, hogy a községi válasz­tásokat mielőbb meg kell tartani. Megállapodtak abban is, hogy a közigazgatás szervezetének demo­kratikus reformja, a koalíció egyik legfontosabb programkörú­tja , a magyar nép elsőrangú érdeke. A belügyminiszter tehát haladék­talanul hozzálát a közigazgatási reform és a községi választójogi törvények előkészítéséhez, hogy a községi választások lehetőség sze­rint mielőbb,, de mindenesetre még ez év őszén megtarthatók legye­nek.“ Így szólt az egyezménynek a községi választásokra vonatkozó pontja. Fel kellene tételezni, hogy a kérdés ezzel minden épeszű em­ber számára el van intézve. A községi választásokat megtartjuk az ősszel — ebben mindenki meg­egyezett, minek tehát úgy feltün­tetni a dolgot, mintha a községi választások „elhúzódása“ volna az oka a koalíció zavarainak? A Kisgazdapárt valóban nem tud mással a parasztság elé menni, mint ezzel­ a dajkamesével? Mért tesz Bognár József úgy, mintha nem lett volna júliusi pártközi egyezmény ? Mért beszél csak a június 4-iji egyezményről? Úgy látszik, mi­­t­­ha a Kisgazdapárt meg akarna „felejtkezni“ a július 17-iki ügyél­ményről, amely a községi válasz­tásokról szóló ponton kív­il egye­bet is tartalmazott. Így például a közös harcot „a Kisgazdapártba be­furakodott reakciós elemek ellen". A koalíció válságának nagy zava­rainak van valami közük ahhoz is, hogy a júliusi egyezmények ebből a pontjából neme lett semmi. Ta­lán hozzájárul­t „a pártok közötti bizalmatlansághoz“ az is, hogy a Kisgazdapárt — ígérete elenére — tűri sokaiban azokat, akik no­tórius ellenségei a magyar demo­krácia e egész bel és külpolitikájá­nak? Az, mondja Bognár József, hogy a parasztságnak a „döntő pozi­­c­ikbarít, „az állam gyakorlati vezetésében“ alig jutott szerep. A vád csak nem mifelénk hang­­zik el? Mert mit tehetünk mi pél­dául arról, hogy a leépítő bizott­ságokba nem kerültek be — a miniszterelnökség jóvoltából a parasztok? Miért a mi hibánk hogy a Kisgazdapárt nem parasz­tokat küld azokba a „döntő pozí­ciókba“, amelyek az ő kezén van­nak, például az Ár- és Anyaghiva­tal élére? Arról sem mi tehetünk, hogy a Kisgazdapárt kilenc mi­nisztere közül csak három a pa­raszt és hogy a tervbe vett sze­mélycserék után valószínűleg még kevesebb lesz. Pedig a miniszté­riumok az állam „gyakorlati ve­zetéséhez“ tartoznak! Ha tehát a­ parasztságot sérelmek , érik, az okot nem utolsósorban magában a Kisgazdapártban kell keresni.­­Nem arról van tehát szó, ami­ről Bognár József beszél. Sokkal mélyebbre kell nézni, ha a koalí­ció zavarait akarjuk felfedni és kiküszöbölni. Az igazi ok: a mun­kásoktól s a parasztoktól: idegen tényezőknek a bajkeverése. Az­ igazi ok: a kartelleknek, bankok­nak, nagytőkéseknek az a politi­kája, hogy a Kisgazdapárt pa­rasztságát szembeállítsák a raufi­­kássággal, vagy a munkáspárti Ir­ka!, vagy­ — kezdetnek ez is jó — a munkáspártok egyikével. Jó cél pedig: a kisgazdapárti pártotok segítségével — de nem az ő érde­kükben­ — kiszorítani a m­unkás­­pártokat, vagy — kezdetiek ez se rossz — az egyik munkáspártot a hatalomból. / Bognár József Mr?/,késik Nagy Ferencre, aki már három hónappal ezelőtt megmondta,-' hogy „a koalí­ciót­­ a békeszerz­dések után is fenn kell tartani“. Ez igaz. De láttunk mi már olyant, hogy Nagy Ferenc tervezett, és mások végez­tek. És a Kisgazdapártban Nagy Ferenc szándékával szemben a békekötés utáni időre vannak egyéb százalékok is! Bognár Jó­zsef ne ír/hia erről? És itt/ mindjárt felelünk“» Kis Ujságr­ik, amely Révai József elvtár­sunk szegedi beszédére vá­laszolva kijelenti: „Körülnéztünk pástunkban és nem találjuk: kik veltük azok, akik sorainkból — otz magas kormányzati, állások­ból — kísérleteket tettek a mun­­kásegység megbontására! Erre igazán nem felelhetünk egyebet, mint azt: nézzenek jobban körül. Annál inkább, mert a Kis Újság maga hozzáteszi: „Ha tették vol­na — mint ahogy tudtunkkal so­ha sem tették — pártunk aka­rata és szándéka ellen cseleked­tek.“ Lehet, hogy a Kis Újság cikkírójának „tudta nélkül“ tet­ték. Azt viszont a jó Isten tudja, hogy a Kisgazdapártban ki cse­lekszik a párt „akarata és szán­déka“ ellen és, ki a párt „aka­rata és szándéka“ szerint? „Mi sohasem fogjuk hátba tá­madni a munkásság maga válasz­totta egységét“ — írja a Kis Új­ság. — Ez a kijelentés cáfolat­nak hangzik, de tulajdonképen burkolt gyanúsítás egy harmadik címre. Mi az ilyen gyanúsítások­ra tettekkel szoktunk felelni. Ne vegyék zokon a vitatkozók, hogy — hívatlan vendégként — beleszóltunk vitájukba. # H462M4 ^ VILÁG PROLETÁRJAI _______pp-­.­­jePr, SZABAD NÉP a gyar k­O MM UN I S T A csepeliek sz WM államosításáért — Lesz aprópénz a jövő héten —«* Megkétszerezik a pénzverde teljesítményét — Mért tűnt el a baromfi, tojás, paradicsom a budapesti piacokról IV. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM ARA 40 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 19-16 SZEPTEMBER . A magyar-román határ kérdésének vitája A csatlós államok gazdasági kártérítésével foglalkozó bizottság elnapolta üléseit A román béke ügyével foglalkozó bizottság szerdán délután vitatta meg a magyar-román határ kérdé­sét. A bizottság keddi ülésén Keith ausztráliai és Harriman amerikai delegátusok­ kérték a kérdés egy nappal várt elnapolását, hogy tanul­mányozhassák Tatarescu beszédét. Az indítványt elfogadták. A gazdasági kérdéseket tárgyaló Balkán-­bizottságban megvitatták a Romárim által az Egyesült Nemze­teknek adandó kártérítés mértékét. Mint ismeretes, a magyar békeszer­­z­d­­s tervezete is tartalmaz ilyen pontot. Az Egyesült Államok szerint Romániának teljes mértékben kárta­­lmítania kell az Egyesült Nemzete­ket mindazokért a károkért, ame­lyeket­­ az Egyesült Nemzetek, vagy polgáraik Romániában szenvedtek. Az angol és francia megbízott fenn­tartással elfogadta a javaslatot. A Szovjetunió a kis országok gazdasá­gi talpraállásának előmozdítása ér­dekében azt indítványozta, hogy a kártérítés összegét a kár egyhar­­madában állapítsák meg. Ebben a számunkra is igen jelentős kérdésben a bizottság nem döntött, tárgyalá­sait elnapolta. Az olasz területi és politikai bi­zottságban Bebler jugoszláv delegá­tus válaszolt Borsimi Triesztre vo­natkozó fejtegetéseire. Csodálkozását fejezte ki, hogy az új Olaszországot Bonomi képviseli, akit az olasz Szo­cialista Pártból kizárta­k. Bebler megállapította, hogy az olasz kor­mány támadó szellemű sovinizmust szít. Triesztről kijelentette, hogy a megbékélés kedvéért elfogadja a négy nagyhatalom elvi döntését, de új határ megvonását leéri. A BÉKEÉRVE­KEZÍJYF HIRES Páriában úgy tudják, hogy Molotov szovjet külügyminiszter e héten visszatér Páriába. Byrnes amerikai külügyminiszter Szeptember 10-én ellátogat Német­­ország amerikai övezetébe és Stutt­gartban beszédet mond. A négy nagyhatalom helyettes kül­­ügyminiszterei kedden értekezletet tartottak. Optálás és nem kényszertelepítés Szabadka népe a Népfront járási értekezletén foglalkozott a jugo­­­szláv-magyar lakosságcsere kérdésé­vel. Megállapította, hogy tulajdon­képpen op­tálásról van szó, amelynek célja, hogy az önként jelentkezők számára mindkét oldalon lehetővé tegye az áttelepülést. Minthogy ha­zug híreik keltek szárnyra, dr. Bixe­­litzky, a Népfront elnöke erélyes sza­vakkal cáfolta, mintha a jugoszláv hatóságok ki akarnák telepíteni a magyarokat. Kitelepítésről szó sincs. A jugoszláviai magyarok, ha akar­­ják, optálhatnak Magyarország ja­vára, a magyarországi szlávok, ha akarják, optálhatnak Jugoszlávia javára. Jugoszláviát csak azoknak kell elhagyni ott, akik 1941. után te­lepedtek le. A jugoszláv demokrácia szelleméből természetszerűleg követ­kezik — mondotta Strelitzky —, hogy csupán önkéntes jelentkezések alapján lehet szó elköltözésről, kényszerintézkedésekre nem kerül­het sor, szállásának mérlegéről. Megállapí­­totta, hogy Mac Arthur a nagytőké­sek befolyása alatt áll. A császárnak ma is 3000 hektár, néhány nagy bir­­tokosnak pedig 600 ezer hektár földje van. A munkásság és a pa­rasztság ugyanúgy rabszolgasorban él, mint a fasizmus idején. Az anti­demokratikus elemeket „kissé átfé­sülték”, valójában minden a régiben maradt. Mac Arthur politikáján so­k ismert előtt nem keltett meglepetést, hogy Japán teljhatalmú ura az évforduló alkalmából kijelentette: félti Japánt, hogy „könntyen­­okmánya lehet ra­­­­dikális, szélsőbaloldali filozófiának”. Mac Arthur kommunistaelsnes nyi­­latkozatát számos amrikai lap heve­­sen támadta. ANGOL NAGYLELKŰSÉG A béketárgyalások szenzációja Anglia hihetetlen jóvátételt követe­­lése Olaszországgal szemben. Angol helyről ehhez megjegyzik: a követe­­­lés önmagában véve „mérsékeltnek*" mondható, mert figyelmen kívül hagyja az olasz légitámadások által Nagybritanniának okozott mintegy 1 milliárd fontos kárt, továbbá a har­cokban elesett angol katonák család­jának kárpótlását. Nagybritannia va­­lós. . -n­ nem kövéren a szóbanforgó összeg (11 és fél milliárd dollár!) tényleges átutalását, valószínűleg megelégszik azzal, hogy lefoglalja, az Angliában levő olasz követelése­ket, amelyeknek összege körülbelül 8 milliárd dollár. (A Szovjetunió jóvátételi igénye, amely miatt Nagy- britannnia úgy felhördült 100 millió dollár, vagyis a 8 milliárdnak nyolc­vanad része!) Angol részről végül megállapíják: nem követelnek olyan szolgáltatást, amely lehetetlenné tenné Európa gazdasági megújhodá­sát... A VILÁGPOLITIKA HÍREI — Londonban rakodó­ sztrájk tört ki. New-Yorkban 40 ezer teher­gép­kocsivezető sztrájkol. Az áruszállítás megbénult. — A Kopen­gában üléseső Élet­­mesész Világértekezlet elutasította Spanyolország felvételi kérelmét. — Az Erdély című lap szerint Oradnán­ egy vasgárdista-csoport pogromot rendezett. A vizsgálat megindult. — A belga kormány bűnrészesség­­gel vádolja Francot, Degrelle meg­­szöktetése miatt. — Az Evening News szerint Ke­vin nem szándékozik lemondani a kü­lügyminisz­terségről a palesztinai és közelkeleti kérdések rendezése előtt. A müncheni rádió szerint Cseh- Szlovákia­­—3 ezer szudétavidéki német zsidót kíván kitelepíteni. — Benes elnök amnesztiát adott olyan bűncselekményekre, amelyek nem tartoznak a katonai vagy nép­­bíróságok hatáskörébe. Az amnesz­tiából a magyar nemzetiségű szemé­lyek ki vannak zárva.­­ Az EAM központi bizottsága követeli, hogy a görög államtanács nyilvánítsa érvénytelennek a népsza­vazás eredményét. Biztonsági Tanács napirendre tűzte a görög kérdést Az Egyesült Államok Anglia ellen szavazott A Biztonsági Tanács hét szavazat­tal kettő ellenében elhatározta, hogy napirendre tűzi Ukrajna panaszát Görögország ellen. Az Egyesült Álla­mok a Szovjetunióval együtt szava­zott Anglia és Hollandia ellen. Bra­zília és Ausztrália tartózkodtak a szavazástól. Gromíco nyomatékosan hangoztatta, hogy a görögországi helyzet fenyegeti a békét és a bizton­ságot. Szerinte a vádak, amelyeket Görögország Albánia ellen emel, semmivel sem jogosultabbak, mintha valaki, a francia népet tenné felelőssé a vichy kormány cselekedeteiért. (Az albán nép, csak úgy, mint a francia nép nagy többsége, hősiesen harcolt a betolakodók ellen.) A Párisban fel­lépő görög megbízottak — mondotta Gromk­o — fasiszta érzelműek és arra törekszenek, hogy akadályozzák a békeszerződések megkötését. A brit csapatok görögországi tartózkodását a görög demokrataellenes elemek egyre nagyobb mértékben kihasznál­ják. A választásokról Gromk­o meg­állapította: az eredményeket meg­­hamisították, a belföldi terror és a külföldi csapatok jelenléte megaka­dályozta az országot Véleményének szabad nyilvánításában. A KÜLPOLITIKA HÍREI — A franciaországi magyar Fü­g- I­detlenségi Front fogadást rendezett Párisban Gerő és Szakasits elvtár- Uast tiszteletére. Szakosíts dvldra a két nagy munkáspárt együttműkö­déséről beszélt, amely — mondotta — a demokrácia biztosítéka. Gerő elvtárs Magyarország újjáépítésének eddigi eredményeit vázolta és szin­tén a mu­nkásegység jelentőségét hangoztatta. Szakosíts elvtárs ked­den Páriából Svájcba utazott, hogy ott a svájci Szocialista Párt főtit­kárával tárgyaljon. SZOVJET-SVÉD TÁRGYA­LÁSOK Az Egyesült Államok kormánya a napokban jegyzékben kifogásolta, hogy a Szovjetunió és Svédország között hosszúlejáratú gazdasági megegyezés készül. A Szovjetunió a jegyzékre válaszolva, csodálkozását fejezte ki, hogy Amerika beavatko­zik olyan kereskedelmi árgyalá­­sokba, amelyeket két független ál­lam folytat egymással. A svéd kor­mány ugyancsak visszautasította az Egyesült­ Államok beavatkozási kí­sérletét. A svéd-szovjet tárgyalások egyébként Moszkvában még e héten újra megindulnak. JAPÁN MEGSZÁLLÁSÁNAK egyéves Mérlege A Japán feletti, győzelem és Japán megszállásának egyéves évfordulója alkalmából a moszkvai rádió át­tekin­­tést adott Japáa szövetséges meg­ SZEPTEM­BER 25. ÍTÉLET NÜRNBERGIJÉN Szombaton véget ért a nürnbergi per. A vád­beszédek elhangzása s a vádlottak utolsó felszólalása után a nemzetközi bíróság zárt ajtók mö­­­gött hozza meg ítéletét a náci go­nosztevők ellen. Ítélethirdetésre való­színűleg csak szeptember 25-ike kö­rül kerül sor.

Next