Szabad Nép, 1946. szeptember (4. évfolyam, 196-220. szám)
1946-09-05 / 199. szám
Párt sovinizmus vagy kön gyen címen, vita, folyik a Népszava és a Kis Újság, Horváth Zoltán elvtárs és Bognár József között. Nem szívesen szólunk bele ebbe a vitába, már csak azért sem, mert azzal a váddal illethetnének bennünket, hogy a baráti hangon, sőt valóban jó modorban folyó vitát a mi nyerő, szókimondó, a dolgokat nevén nevező modorunkkal megzavartuk. Hadd tegyünk mégis — mivel a dolog bennünket is érint — néhány megjegyzést. Bognár József cikkéből körülbelül az derül ki, hogy minden bajnak — a koalíciós pártok közötti bizalmatlanságtól kezdve az országban állítólag meglévő „ellenforradalmi hangulatig“ —a községi választások elmaradása vagy elhúzódása az oka. Ezzel a legendával végre le kel számolni. Bennünket ne vádoljon senki többé azzal, hogy mi a községi választásoktól húzódozunk. A július 17-iki koalíciós egyezmény szerint: „A pártok önhangúan megállapodtak abban, hogy a községi választásokat mielőbb meg kell tartani. Megállapodtak abban is, hogy a közigazgatás szervezetének demokratikus reformja, a koalíció egyik legfontosabb programkörútja , a magyar nép elsőrangú érdeke. A belügyminiszter tehát haladéktalanul hozzálát a közigazgatási reform és a községi választójogi törvények előkészítéséhez, hogy a községi választások lehetőség szerint mielőbb,, de mindenesetre még ez év őszén megtarthatók legyenek.“ Így szólt az egyezménynek a községi választásokra vonatkozó pontja. Fel kellene tételezni, hogy a kérdés ezzel minden épeszű ember számára el van intézve. A községi választásokat megtartjuk az ősszel — ebben mindenki megegyezett, minek tehát úgy feltüntetni a dolgot, mintha a községi választások „elhúzódása“ volna az oka a koalíció zavarainak? A Kisgazdapárt valóban nem tud mással a parasztság elé menni, mint ezzel a dajkamesével? Mért tesz Bognár József úgy, mintha nem lett volna júliusi pártközi egyezmény ? Mért beszél csak a június 4-iji egyezményről? Úgy látszik, mitha a Kisgazdapárt meg akarna „felejtkezni“ a július 17-iki ügyélményről, amely a községi választásokról szóló ponton kívil egyebet is tartalmazott. Így például a közös harcot „a Kisgazdapártba befurakodott reakciós elemek ellen". A koalíció válságának nagy zavarainak van valami közük ahhoz is, hogy a júliusi egyezmények ebből a pontjából neme lett semmi. Talán hozzájárult „a pártok közötti bizalmatlansághoz“ az is, hogy a Kisgazdapárt — ígérete elenére — tűri sokaiban azokat, akik notórius ellenségei a magyar demokrácia e egész bel és külpolitikájának? Az, mondja Bognár József, hogy a parasztságnak a „döntő pozicikbarít, „az állam gyakorlati vezetésében“ alig jutott szerep. A vád csak nem mifelénk hangzik el? Mert mit tehetünk mi például arról, hogy a leépítő bizottságokba nem kerültek be — a miniszterelnökség jóvoltából a parasztok? Miért a mi hibánk hogy a Kisgazdapárt nem parasztokat küld azokba a „döntő pozíciókba“, amelyek az ő kezén vannak, például az Ár- és Anyaghivatal élére? Arról sem mi tehetünk, hogy a Kisgazdapárt kilenc minisztere közül csak három a paraszt és hogy a tervbe vett személycserék után valószínűleg még kevesebb lesz. Pedig a minisztériumok az állam „gyakorlati vezetéséhez“ tartoznak! Ha tehát a parasztságot sérelmek , érik, az okot nem utolsósorban magában a Kisgazdapártban kell keresni.Nem arról van tehát szó, amiről Bognár József beszél. Sokkal mélyebbre kell nézni, ha a koalíció zavarait akarjuk felfedni és kiküszöbölni. Az igazi ok: a munkásoktól s a parasztoktól: idegen tényezőknek a bajkeverése. Az igazi ok: a kartelleknek, bankoknak, nagytőkéseknek az a politikája, hogy a Kisgazdapárt parasztságát szembeállítsák a raufikássággal, vagy a munkáspárti Irka!, vagy — kezdetnek ez is jó — a munkáspártok egyikével. Jó cél pedig: a kisgazdapárti pártotok segítségével — de nem az ő érdekükben — kiszorítani a munkáspártokat, vagy — kezdetiek ez se rossz — az egyik munkáspártot a hatalomból. / Bognár József Mr?/,késik Nagy Ferencre, aki már három hónappal ezelőtt megmondta,-' hogy „a koalíciót a békeszerzdések után is fenn kell tartani“. Ez igaz. De láttunk mi már olyant, hogy Nagy Ferenc tervezett, és mások végeztek. És a Kisgazdapártban Nagy Ferenc szándékával szemben a békekötés utáni időre vannak egyéb százalékok is! Bognár József ne ír/hia erről? És itt/ mindjárt felelünk“» Kis Ujságrik, amely Révai József elvtársunk szegedi beszédére válaszolva kijelenti: „Körülnéztünk pástunkban és nem találjuk: kik veltük azok, akik sorainkból — otz magas kormányzati, állásokból — kísérleteket tettek a munkásegység megbontására! Erre igazán nem felelhetünk egyebet, mint azt: nézzenek jobban körül. Annál inkább, mert a Kis Újság maga hozzáteszi: „Ha tették volna — mint ahogy tudtunkkal soha sem tették — pártunk akarata és szándéka ellen cselekedtek.“ Lehet, hogy a Kis Újság cikkírójának „tudta nélkül“ tették. Azt viszont a jó Isten tudja, hogy a Kisgazdapártban ki cselekszik a párt „akarata és szándéka“ ellen és, ki a párt „akarata és szándéka“ szerint? „Mi sohasem fogjuk hátba támadni a munkásság maga választotta egységét“ — írja a Kis Újság. — Ez a kijelentés cáfolatnak hangzik, de tulajdonképen burkolt gyanúsítás egy harmadik címre. Mi az ilyen gyanúsításokra tettekkel szoktunk felelni. Ne vegyék zokon a vitatkozók, hogy — hívatlan vendégként — beleszóltunk vitájukba. # H462M4 ^ VILÁG PROLETÁRJAI _______pp-.jePr, SZABAD NÉP a gyar kO MM UN I S T A csepeliek sz WM államosításáért — Lesz aprópénz a jövő héten —«* Megkétszerezik a pénzverde teljesítményét — Mért tűnt el a baromfi, tojás, paradicsom a budapesti piacokról IV. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM ARA 40 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 19-16 SZEPTEMBER . A magyar-román határ kérdésének vitája A csatlós államok gazdasági kártérítésével foglalkozó bizottság elnapolta üléseit A román béke ügyével foglalkozó bizottság szerdán délután vitatta meg a magyar-román határ kérdését. A bizottság keddi ülésén Keith ausztráliai és Harriman amerikai delegátusok kérték a kérdés egy nappal várt elnapolását, hogy tanulmányozhassák Tatarescu beszédét. Az indítványt elfogadták. A gazdasági kérdéseket tárgyaló Balkán-bizottságban megvitatták a Romárim által az Egyesült Nemzeteknek adandó kártérítés mértékét. Mint ismeretes, a magyar békeszerzds tervezete is tartalmaz ilyen pontot. Az Egyesült Államok szerint Romániának teljes mértékben kártalmítania kell az Egyesült Nemzeteket mindazokért a károkért, amelyeket az Egyesült Nemzetek, vagy polgáraik Romániában szenvedtek. Az angol és francia megbízott fenntartással elfogadta a javaslatot. A Szovjetunió a kis országok gazdasági talpraállásának előmozdítása érdekében azt indítványozta, hogy a kártérítés összegét a kár egyharmadában állapítsák meg. Ebben a számunkra is igen jelentős kérdésben a bizottság nem döntött, tárgyalásait elnapolta. Az olasz területi és politikai bizottságban Bebler jugoszláv delegátus válaszolt Borsimi Triesztre vonatkozó fejtegetéseire. Csodálkozását fejezte ki, hogy az új Olaszországot Bonomi képviseli, akit az olasz Szocialista Pártból kizártak. Bebler megállapította, hogy az olasz kormány támadó szellemű sovinizmust szít. Triesztről kijelentette, hogy a megbékélés kedvéért elfogadja a négy nagyhatalom elvi döntését, de új határ megvonását leéri. A BÉKEÉRVEKEZÍJYF HIRES Páriában úgy tudják, hogy Molotov szovjet külügyminiszter e héten visszatér Páriába. Byrnes amerikai külügyminiszter Szeptember 10-én ellátogat Németország amerikai övezetébe és Stuttgartban beszédet mond. A négy nagyhatalom helyettes külügyminiszterei kedden értekezletet tartottak. Optálás és nem kényszertelepítés Szabadka népe a Népfront járási értekezletén foglalkozott a jugoszláv-magyar lakosságcsere kérdésével. Megállapította, hogy tulajdonképpen optálásról van szó, amelynek célja, hogy az önként jelentkezők számára mindkét oldalon lehetővé tegye az áttelepülést. Minthogy hazug híreik keltek szárnyra, dr. Bixelitzky, a Népfront elnöke erélyes szavakkal cáfolta, mintha a jugoszláv hatóságok ki akarnák telepíteni a magyarokat. Kitelepítésről szó sincs. A jugoszláviai magyarok, ha akarják, optálhatnak Magyarország javára, a magyarországi szlávok, ha akarják, optálhatnak Jugoszlávia javára. Jugoszláviát csak azoknak kell elhagyni ott, akik 1941. után telepedtek le. A jugoszláv demokrácia szelleméből természetszerűleg következik — mondotta Strelitzky —, hogy csupán önkéntes jelentkezések alapján lehet szó elköltözésről, kényszerintézkedésekre nem kerülhet sor, szállásának mérlegéről. Megállapította, hogy Mac Arthur a nagytőkések befolyása alatt áll. A császárnak ma is 3000 hektár, néhány nagy birtokosnak pedig 600 ezer hektár földje van. A munkásság és a parasztság ugyanúgy rabszolgasorban él, mint a fasizmus idején. Az antidemokratikus elemeket „kissé átfésülték”, valójában minden a régiben maradt. Mac Arthur politikáján sok ismert előtt nem keltett meglepetést, hogy Japán teljhatalmú ura az évforduló alkalmából kijelentette: félti Japánt, hogy „könntyenokmánya lehet radikális, szélsőbaloldali filozófiának”. Mac Arthur kommunistaelsnes nyilatkozatát számos amrikai lap hevesen támadta. ANGOL NAGYLELKŰSÉG A béketárgyalások szenzációja Anglia hihetetlen jóvátételt követelése Olaszországgal szemben. Angol helyről ehhez megjegyzik: a követelés önmagában véve „mérsékeltnek*" mondható, mert figyelmen kívül hagyja az olasz légitámadások által Nagybritanniának okozott mintegy 1 milliárd fontos kárt, továbbá a harcokban elesett angol katonák családjának kárpótlását. Nagybritannia valós. . -n nem kövéren a szóbanforgó összeg (11 és fél milliárd dollár!) tényleges átutalását, valószínűleg megelégszik azzal, hogy lefoglalja, az Angliában levő olasz követeléseket, amelyeknek összege körülbelül 8 milliárd dollár. (A Szovjetunió jóvátételi igénye, amely miatt Nagy- britannnia úgy felhördült 100 millió dollár, vagyis a 8 milliárdnak nyolcvanad része!) Angol részről végül megállapíják: nem követelnek olyan szolgáltatást, amely lehetetlenné tenné Európa gazdasági megújhodását... A VILÁGPOLITIKA HÍREI — Londonban rakodó sztrájk tört ki. New-Yorkban 40 ezer tehergépkocsivezető sztrájkol. Az áruszállítás megbénult. — A Kopengában üléseső Életmesész Világértekezlet elutasította Spanyolország felvételi kérelmét. — Az Erdély című lap szerint Oradnán egy vasgárdista-csoport pogromot rendezett. A vizsgálat megindult. — A belga kormány bűnrészességgel vádolja Francot, Degrelle megszöktetése miatt. — Az Evening News szerint Kevin nem szándékozik lemondani a külügyminiszterségről a palesztinai és közelkeleti kérdések rendezése előtt. A müncheni rádió szerint Cseh- Szlovákia—3 ezer szudétavidéki német zsidót kíván kitelepíteni. — Benes elnök amnesztiát adott olyan bűncselekményekre, amelyek nem tartoznak a katonai vagy népbíróságok hatáskörébe. Az amnesztiából a magyar nemzetiségű személyek ki vannak zárva. Az EAM központi bizottsága követeli, hogy a görög államtanács nyilvánítsa érvénytelennek a népszavazás eredményét. Biztonsági Tanács napirendre tűzte a görög kérdést Az Egyesült Államok Anglia ellen szavazott A Biztonsági Tanács hét szavazattal kettő ellenében elhatározta, hogy napirendre tűzi Ukrajna panaszát Görögország ellen. Az Egyesült Államok a Szovjetunióval együtt szavazott Anglia és Hollandia ellen. Brazília és Ausztrália tartózkodtak a szavazástól. Gromíco nyomatékosan hangoztatta, hogy a görögországi helyzet fenyegeti a békét és a biztonságot. Szerinte a vádak, amelyeket Görögország Albánia ellen emel, semmivel sem jogosultabbak, mintha valaki, a francia népet tenné felelőssé a vichy kormány cselekedeteiért. (Az albán nép, csak úgy, mint a francia nép nagy többsége, hősiesen harcolt a betolakodók ellen.) A Párisban fellépő görög megbízottak — mondotta Gromko — fasiszta érzelműek és arra törekszenek, hogy akadályozzák a békeszerződések megkötését. A brit csapatok görögországi tartózkodását a görög demokrataellenes elemek egyre nagyobb mértékben kihasználják. A választásokról Gromko megállapította: az eredményeket meghamisították, a belföldi terror és a külföldi csapatok jelenléte megakadályozta az országot Véleményének szabad nyilvánításában. A KÜLPOLITIKA HÍREI — A franciaországi magyar Füg- Idetlenségi Front fogadást rendezett Párisban Gerő és Szakasits elvtár- Uast tiszteletére. Szakosíts dvldra a két nagy munkáspárt együttműködéséről beszélt, amely — mondotta — a demokrácia biztosítéka. Gerő elvtárs Magyarország újjáépítésének eddigi eredményeit vázolta és szintén a munkásegység jelentőségét hangoztatta. Szakosíts elvtárs kedden Páriából Svájcba utazott, hogy ott a svájci Szocialista Párt főtitkárával tárgyaljon. SZOVJET-SVÉD TÁRGYALÁSOK Az Egyesült Államok kormánya a napokban jegyzékben kifogásolta, hogy a Szovjetunió és Svédország között hosszúlejáratú gazdasági megegyezés készül. A Szovjetunió a jegyzékre válaszolva, csodálkozását fejezte ki, hogy Amerika beavatkozik olyan kereskedelmi árgyalásokba, amelyeket két független állam folytat egymással. A svéd kormány ugyancsak visszautasította az Egyesült Államok beavatkozási kísérletét. A svéd-szovjet tárgyalások egyébként Moszkvában még e héten újra megindulnak. JAPÁN MEGSZÁLLÁSÁNAK egyéves Mérlege A Japán feletti, győzelem és Japán megszállásának egyéves évfordulója alkalmából a moszkvai rádió áttekintést adott Japáa szövetséges meg SZEPTEMBER 25. ÍTÉLET NÜRNBERGIJÉN Szombaton véget ért a nürnbergi per. A vádbeszédek elhangzása s a vádlottak utolsó felszólalása után a nemzetközi bíróság zárt ajtók mögött hozza meg ítéletét a náci gonosztevők ellen. Ítélethirdetésre valószínűleg csak szeptember 25-ike körül kerül sor.