Szabad Nép, 1946. szeptember (4. évfolyam, 196-220. szám)

1946-09-05 / 199. szám

# H462M4 ^ VILÁG PROLETÁRJAI _______op-}.-jePr, SZABAD NÉP A csepeliek st WM államosításáért — Less aprópénz a jövő héten —«* Megkétszerezik a pénzverde teljesítményét — Mért tűnt el a baromfi, tojás, paradicsom a budapesti piacokról agyar k 0 MM UN I S T IV. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM ARA 40 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 19-16 SZEPTEMBER o Párt sovinizmus vagy koa Hyen címen, vita, folyik a Nép­szava és a Kis Újság, Horyáth Zoltán' elvtárs és Bognár József között. Nem szívesen szólunk bele ebbe a vitába, már csak azért sem, mert azzal a váddal illethet­nének bennünket, hogy a baráti hangon, sőt valóban jó modorban folyó vitát a mi nyera, szókimon­dó, a dolgokat nevén nevező mo­dorunkkal megzavartuk. Hadd te­gyünk mégis — mivel a dolog bennünket is érint — néhány meg­jegyzést. Bognár József cikkéből körül­belül az derül ki, hovy minden bajnak — & koalíciós pártok kö­zötti bizalmatlanságtól kezdve az országban állítólag meglévő „ellen­forradalmi hangulatig“ —a köz­ségi választások elmaradása vagy elhúzódása az oka. Ezzel a legen­dával végre le kdl számolni. Ben­tiünket ne vádoljon senki többé azzal, hogy mi a községi választá­soktól húzódozunk. A július 17-iki koalíciós egyezmény szerint: „A pártok ewkangúan megállapod­tak abban, hogy a községi válasz­tásokat mielőbb meg kell tartani. Megállapodtak abban is, hogy a közigazgatás szervezetének demo­kratikus reformja, a koalíció egyik legfontosabb programkor, tja « a magyar nép elsőrangú érdeke. A belügyminiszter tehát haladék­talanul hozzálát a közigazgatási reform és a községi választójogi törvények előkészítéséhez, hogy a községi választások lehetőség sze­rint mielőbb,, de mindenesetre még ez év őszén megtarthatók legye­nek.“ így szólt az egyezménynek a községi választásokra vonatkozó pontja. Fel kellene tételezni, hogy a kérdés ezzel minden épeszű em­ber számára el van intézve. A községi választásokat megtartjuk az ősszel — ebben mindenki meg­egyezett; minek tehát úgy feltün­tetni a dolgot, mintha a községi választások „elhúzódása“ volna az oka a koalíció zavarainak? A Kisgazdapárt valóban nem tud mással a parasztság elé menni, mint ezzel" a dajkamesével? Mért tesz Bognár József úgy, mintha nem lett volna júliusi pártközi egyezmény ? Mért beszél csak a június 4-ijß egyezményről? Úgy látszik, mj/it- ha a Kisgazdapárt meg ak/ma „felejtkezni“ a július 17-iki /gyél­ményről, amely a községi Válasz­tásokról szóló ponton kív/il egye­bet is tartalmazott. lg/ például Jcözös harcot „a Kisgazd/pártba be­furakodott reakciós el/mek ellen". A koalíció válságának nagy zava­rainak van valami közük ahhoz is, hogy a júliusi egyezmények ebből a pontjából neu» lett semmi. Ta­lán hozzájárul ‘ „a pártok közötti bizalmatlansághoz“ az is, hogy a Kisgazdapárt — ígérete ebenere — tűri sokéiban azokat, akik no­tórius ellenségei a magyar demo­krácia 'ygész bel és külpolitikájá­nak? A/, mondja Bognár József, hogy a parasztságnak a „döntő pozi- e/ikbarí1, „az állam gyakorlati vezetésében“ alig jutott szerep. A vád csak nem mifelénk hang­'zik el? Mert mit tehetünk mi pél­dául arról, hogy a leépítő bizott­ságokba nem kerültek be — a miniszterelnökség jóvoltából — parasztok? Miért a mi hibánk hogy a Kisgazdapárt nem parasz­tokat küld azokba a „döntő pozí­ciókba“, amelyek az ő kezén van­nak, például az Ár- és Anyaghiva­tal élére? Arról sem mi tehetünk, hogy a Kisgazdapárt kilenc mi­nisztere közül csak három a pa­raszt és hogy a tervbevett sze­mélycserék után valószínűleg még kevesebb lesz. Pedig a miniszté­riumok az állam „gyakorlati ve­zetéséhez“ tartoznak! Ha tehát a, parasztságot sérelmek , érik, az okot nem utolsósorban magában a Kisgazdapártban kell keresni. ^Nem arról van tehát szó, ami­ről Bognár József beszél. Sokka! mélyebbre kell nézni, ha a koalí­ció zavarait akarjuk felfedni és kiküszöbölni. Az igazi ok: a mun­kásoktól s a parasztoktól: idegen tényezőknek a bajkeverése. AzJ igazi ok: a kartelleknek, bankod­nak, nagytőkéseknek az a politi­kája, hogy a Kisgazdapárt pa­rasztságát szembeállítsák a rau/i- kássággal, vagy a munkáspárti Ir­ka!. vágj' — kezdetnek ez is jó — a munkáspártok egyikével. JL cél pedig: a kisgazdapárti partotok segítségével — de nem az 6 érde­kükben1 — kiszorítani a inunkás- pártokat, vagy — kezdetiek ez se rossz — az egyik munkáspártot a hatalomból. / Bognár József Mv?/;kosik Nagy Ferencre, aki már hs/om hónappal ezelőtt megmondta,-' hogy „a koalí­ciót ' a békeszeré/dések után is fenn kell tartan/“. Ez igaz. De láttunk mi már ályant, hogy Nagy Ferenc tervezet/, és mások végez­tek. Ss a Kisgazdapártban Nagy Ferenc szándékával szemben a békekötés utáni időre vannak egyéb szár/lékok is! Bognár Jó­zsef ne fr/hia erről? Ss it'/ mindjárt felelünk“» Kis Ujságr/ik, amely Révai József elvtár/sunk szegedi beszédére vá­laszolva kijelenti: „Körülnéztünk pástunkban és nem találjuk: kik ve/tak azok, akik sorainkból — 6í? magas kormányzati, állások­ból — kísérleteket tettek a mun- kásegység megbontására! Erre igazán nem felelhetünk egyebet, mint azt: nézzenek jobban körül. Annál inkább, mert a Kis Újság maga hozzáteszi: „Ha tették vol­na — mint ahogy tudtunkkal so­ha sem tették — pártunk aka­rata és szándéka ellen cseleked­tek.“ Lehet, hogy a Kis Újság cikkírójának „tudta nélkül“ tet­ték. Azt viszont a jó Isten tudja, hogy a Kisgazdapártban ki cse­lekszik a párt „akarata és szán­déka“ ellen és, ki a párt „aka­rata és szándéka“ szerint? „Mi sohasem fogjuk hátba tá­madni a munkásság magaválasz­totta egységét“ — írja a Kis Új­ság. — Ez a kijelentés cáfolat­nak hangzik, de tulajdonképen burkolt gyanúsítás egy harmadik címre. Mi az ilyen gyanúsítások­ra tettekkel szoktunk felelni. Ne vegyék zokon a vitatkozók, hogy — hívatlan vendégként — beleszóltunk vitájukba. A magyar-román határ kérdésének vitája A csatlós államok gazdasági kártérítésével foglalkozó bizottság elnapolta üléseit A román béke ügyével foglalkozó bizottság szerdán délután vitatta meg a magyar-román hátár kérdé­sét. A bizottság keddi ülésén Keith ausztráliai és Harriman amerikai delegátusok/kérték a kérdés egy nappal válj elnapolását, hogy tanul­mányozhassák Tatarescu beszédét. Az indítványt elfogadták. A gazdasági kérdéseket tárgyaló Balkán-Jbizottságban megvitatták a Romár#» által az Egyesült Nemze­teknek adandó kártérítés mértékét. Mint ismeretes, a magyar békeszer- zöá(/s tervezete is tartalmas ilyen pontot. Az Egyesült Államok szerint Romániának teljes mértékben kárta- ámítania kell az Egyesült Nemzete­ket mindazokért a károdért, ame­lyeket . az Egyesült Nemzetek, vagy polgáraik Romániában szenvedtek. Az angol és francia megbízott fenn­tartással elfogadta a javaslatot. A Szovjetunió a kis országok gazdasá­gi talpraállásának előmozdítása ér­dekében azt indítványozta, hogy a kártérítés Összegét a kór egyhdr. madában állapítsák meg. Ebben a számunkra is igen jelentős kérdésben a bizottság nem döntött, tárgyalá­sait elnapolta. Az olasz területi és politikai bi­zottságban Bebler jugoszláv delegá­tus válaszolt Borfimi Triesztro vo­natkozó fejtegetéseire. Csodálkozását fejezte ki, hogy az új Olaszországot Bonomi képviseli, akit az olasz Szo­cialista Pártból kizártaik. Bebler megállapította, hogy &z olasz kor­mány támadó szellemű sovinizmust szít. Triesztről kijelentette, hogy a megbékélés kedvéért elfogadja a négy nagyhatalom elvi döntését, de új határ megvonását leéri, A BÉKEÉRYE KEZÍJYF HIKES Páriában úgy tudják, hogy Molotov szovjet külügyminiszter e héten visszatér Páriába. Byrnes amerikai külügyminiszter Szeptember 10-én ellátogat Német. ország amerikai övezetébe és Stutt­gartban beszédet mond. A négy nagyhatalom helyettes kül_ ügyminiszterei kedden értekezletet tartottak. Optálás és nem kényszertelepítés Szabadka népe a Népfront járási értekezletén foglalkozott a jugo- íizláv-magyar lakosságcsere kérdésé­vel. Megállapította, hogy tulajdon­képpen op tálasról van szó, amelynek célja, hogy a* önként jelentkezők számára mindkét oldalon lehetővé tegye az áttelepülést. Minthogy ha­zug híreik keltek szárnyra, dr. Btxe- litzky, a Népfront elnöke erélyes sza­vakkal cáfolta, mintha a jugoszláv hatóságok ki akarnák telepíteni a magyarokat. Kitelepítésről szó sincs. A jugoszláviai magyarok, ha akar. ják, optálhatnak Magyarország ja­vára, a magyarországi szlávok, ha akarják, optálhatnak Jugoszlávia javára. Jugoszláviát csak azoknak kelt élhagynlcJt, akik 1941. után te­lepedtek le. A jugoszláv demokrácia szelleméből természetszerűleg követ­kezik — mondotta Strelitzky —, hogy csupán önkéntes jelentkezések alapján lehet szó elköltözésről, kényszerintézkedésekre nem kerül­het sor. Biztonság! Tanács napirendre tűzte a görig kérdést Az Egyesütf Államok Anglia ellen szavazóit A Biztonsági Tanács hét szavazat­tal kettő ellenében elhatározta, bogy napirendre tűzi Ukrajna panaszát Görögország ellen. Az Egyesült Álla­mok a Szovjetunióval együtt szava­zott Anglia és Hollandia elten. Bra­zília és Ausztrália tartózkodtak a szavazástól. Gromíco nyomatékosan hangoztatta, hogy a görögországi helyzet fenyegeti a békét és a bizton­ságot. Szerinte a vádak, amelyeket Görögország Albánia ellen emel, semmivel sem jogosultabbak, mintha valaki, a francia népet tenné felelőssé a vichy kormány cselekedeteiért. (Az albán né/, csak úgy, mint a francia nép nagy többsége, hősiesen harcolt a betolakodók ellen.) A Párisban fel­lépő görög megbízottak — mondotta Gromico — fasiszta érzelmüek és arra törekszenek, hogy akadályozzák a békeszerződések megkötését. A brit csapatok görögországi tartózkodását a görög demokrataellcnes elemek egyre nagyobb mértékben kihasznál­ják. A választásokról Gromico meg­állapította: az eredményeket még. hamisították, a belföldi terror és a külföldi csapatok Jelenléte megaka­dályozta az országot Véleményének szabad nyilvánításában, A KÜLPOLITIKA HÍREI — A franciaországi magyar Fiig- I gctlenségi Front fogadást rendegeit Párisban Gerő és Szakasits elvtár- Uaft tiszteletére. Szakosíts dvtdra a két nagy munkáspárt együttműkö­déséről beszélt, amely — mondotta — a demokrácia biztosítéka. Gerő elvtárs Magyarország újjáépítésének eddigi eredményeit vázolta és szin­tén a mu/hkásegység jelentőségét hangoztatta. Szakosíts elvtárs ked­den Páriából Svájcba utazott, hogy ott a svájci Szocialista Párt főtit­kárával tárgyaljon. SZOVJET-SVÉD TÁRGYA­LÁSOK Az Egyesült Államok kormánya a napokban jegyzékben kifogásolta, hogy a Szovjetunió és Svédország között hosszúlejáratú gazdasági megegyezés készül. A Szovjetunió a jegyzékre válaszolva, csodálkozását fejezte ki, hogy Amerika beavatko­zik olyan kereskedelmi árgyalá- sokba, amelyekét két független ál­lam folytat egymással. A svéd kor­mány ugyancsak visszautasította a2 Egyesült. Államok beavatkozási kí­sérletét, A svéd-szovjet tárgyalások egyébként Moszkvában még e héten újra megindulnak. JAPAN MEGSZÁLLÁSÁNAK egyéves Mérlege A Japán feletti, győzelem és Japán megszállásának egyéves évfordulója alkalmából a moszkvai rádió áfctekih- tést adott Ja^&a szövetséges meg­szállásának mérlegéről. Megáilapf, tóttá, hogy Mac Arthur a nagytőké­sek befolyása alatt áli. A császárnak ma is 3000 hektár, néhány nagy bin. tokosnak pedig 600 ezer hektár földje van. A munkásság és a pa­rasztság ugyanúgy rabszolgasorban él, mint a afsizmus idején. Az anti­demokratikus elemeket „kissé átfé­sülték”, valójában minden a régiben maradt. Mac Arthur politikáján ro.k ismerd előtt nem keltett meglepetést, hogy Japán teljhatalmú ura az évforduló alkalmából kijelentette: félti Japánt^ hogy „könrtyen ^ákmánya lehet ra* ‘ drkális, szélsőbaloldali filozófiának”, Mac Arthur kommunistaeUsnes nyi, latkozalát számos amrikaí lap heve* sen támadta. ANGOL NAGYLELKŰSÉG A béketárgyalások szenzációja Anglia hihetetlen jóvátételt követe, lése Olaszországgal szemben. Angol helyről ehhez megjegyzik: a követe™ lés önmagában véve „mérsékeltnek*' mondható, mert figyelmen kívül hagyja az olasz légitámadások által Nagybritaaniának okozott mintegy % milliárd fontos kárt, továbbá a har­cokban elesett angol katonák család­jának kárpótlását. Nagybritannia va- lej. . -ii nem kövérén & szóoanforgj összeg (11 és fél milliárd dollár!) tényleges átutalását, valószínűleg megelégszik azzal, hogy lefoglalja, az Angliában levő olasz követelése­ket, amelyeknek összege körülbelül 8 milliárd dollár. (A Szovjetunió jóvátétel! igénye, amely miatt Nagy. britamnia ügy felhördült 100 millió dollár, vagyis a 8 míiliárdnak nyolc­vanad része!) Angol részről végül megállapíják: nem követelnek olyas szolgáltatást, amely lehetetlenné tenné Európa gazdasági megújhodá­sát... A VILÁGPOLITIKA HÍREI — Londonban rakodó-sztrájk tört ki. New-Yorkban 40 ezer teher gép­kocsivezető sztrájkol. Az áruszállítás megbénult. — A KopenMgában üléscső Élei. mesést Világértckezlet elutasította Spanyolország felvételi kérelmét. — Az Erdély című lap szerint Oradnáii egy vasgárdisía-csoport pogromot rendezett. A vizsgálat megindult. — A belga kormány bünrészesség. gél vádolja Francot, Degrelle meg- szöktetése miatt. — Az Evening News szerint Ke­vin nem szándékozik lemondani a kiilügymlnisz térségről a palesztinal és közclkeleti kérdések rendezése előtt. A müncheni rádió szerint Cseh• Szlovákia %—3 ezer szudétavidéki nőmet zsidót kíván kitelepíteni. — Benes elnök amnesztiát adott olyan bűncselekményekre, amelyek nem tartoznak a katona! vagy nép- bíróságok hatáskörébe. Az amnesz­tiából a magyar nemzetiségű szemé­lyek ki vannak zárva, — As EAM központi bizottsága követeli, hogy a görög államtanács nyilvánítsa érvénytelennek a népsza­vazás eredményét. SZEPTEóIBER 25: ÍTÉLET NÜRNBERGIJÉN Szombaton véget ért a nürnbergi per. A vád beszédek elhangzása s a vádlottak utolsó felszólalása után a nemzetközi bíróság zárt ajtók mö-' gött hozza meg Ítéletét a náci go­nosztevők ellen. ítélethirdetésre való­színűleg csak szeptember 25-ike kö­rül kerül sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék