Szabad Nép, 1946. szeptember (4. évfolyam, 196-220. szám)

1946-09-05 / 199. szám

io,*« Sziirt»T­)'íBi!!R 5 szns&D K£p Az őrlési szabálytalanságok és visszaélések orvoslásának egyetlen módja: a maimon nszsvecsnose mondja Szab­eh elv­társ közellátási államtitkár A Kommunista Párt akciója, amellyel a város és a falu dolgo­zóinak terhein akar enyhíteni, újabb fontos állomásihoz érkezett. Amint már tegnapi számunkban jelentettük, a közellátási kormány­­zat elhatározta a vámőrlési díjak leszállítását, de ennek a paraszti követelésnek a teljesítését csak első lépésnek tekintjük a paraszt­ságnak a malmok uzsorájából való teljes felszabadítása felé. A parasztságnak a malmokkal szemben hangoztatott panaszairól és az ezzel kapcsolatos további fel­adatokról megkérdeztük Szobek András elvtárs, közellátásügyi ál á­l­lamtitkár elvtársat.­­ — Teljesen jogos a parasztság pa­nasza a magas vám­őrlési díj miatt — mondotta — Beadják a 25 kiló déza­mát, de a kezelési költség levoná­sával kifizetett összeg nem fedezi az őrlési díjat, így a parasztnak további öt kilónak megfelelő mennyiséget kell hozzátenie, azaz a vámölés összesen 30—32 levó búzájába kerül. 7 forint elég •— Én mag­am a nemzetgyűlés pa­raszti b­ekkjának ülésén kifejtettem azt a felfogásmat, hogy le lehet és le is kell szálítani a vásörlési díjat. E felfogásom alapján megbeszélést folytattunk a minisztériumban a mal­mok érdekeltségeivel. E megbeszélés során, amelyet Bárányos miniszter úr vezetett, a minisztérium a mal­mok minden ellenkezése ellenére a vdmörlési díjat 10-ről 8 forintra, a kereskedelmi őrlés díját 12-ről 11-re szállította le. De tovább kell menni. Jobb árkalkuláción és a malmok üzemanyaga árának leszállításán ke­resztül feltétlen el kell érni, hogy az őrlési díjat 1 forintra szállít­sák le. Jogtalan főkövetelés •— Nemcsak a vámőrlési díj, ha­nem a malom egyéb működése is sérelmes az őröltetőkre. Mindenütt panaszkodnak, hogy az őrlés kap­csán további levonásokat eszközöl a malom, sőt külön szolgáltatásokat követel. Különösen a­ fakövetelés sé­­relme­s; 15—30 kiló fát követel a molnár , ezt a beszerzési árnál sok­kal alacsonyabban, van eset, hogy májsánkint 3 forintjával számolja el. Meg kell állapítani, hogy a malom­­­skik nincs joga tüzelőt követelni. Ha­­szénhiány miatt mégis tüzelőt kér, azt a napi áron köteles elszámolni . Egész sereg panasz szól arról, hogy egy mázsa őrleményből csak 50, 45, sőt van eset, mikor 40 kilót kap vissza az őröltető. Országszerte súlyos kifogások vannak a 90 szá­­zalékos kereskedelmi kiőrléssel szemben, sőt maguk a gazdák kí­vánják, hogy a megkülönböztetést töröljék el, hogy a nincstelen is ugyanolyan kenyeret egyék, mint ők. Ezt a kérdést a kiörlés alsó ha­tárának felemelésével lehet megol­dani. Ezzel is foglalkoztunk és meg­állapítottuk, hogy ezt az alsó ha­tárt fel kell emelni,­­ még annak ö­nök a panasz a kiörlés felső határa ellen is. E kérdésnél sajnos, figyelembe kell venni a rendelkezésre álló mennyiséget, amely a legna­kockáztatásával is, hogy akad ma­lom, amely technikai berendezése miatt ezt nem tudja megcsinálni. Az ilyen malmot, amely a közös­ségnek csak kárára van, le kell ál­lítani és csereteleppé kell átalakí­tani. gyobb óvatosságra kötelezi a mi­nisztériumot.­­ A falvakban, ahol a kötelező lisztminták nem állnak ellenőrzés céljából a parasztság rendelkezésére 63 ahol örülnek, ha hosszú sorbaál­lás után végre őrölhetnek, nem kö­vetelik meg, hogy a malom a fenn­álló rendelkezések betartásával a tisztításból eredő őrletet visszadja. Ez ott marad a malmosnál és lehe­tőséget biztosít számára, hogy ennek és a portásnak megfelelő mennyisé­get finomabb liszt alakjában tartson vissza. E manipulációk következtében különösen ellátatlanok részére tör­ténő 90 százalékos őrlésnél a paraszt és az ellátatlan az előírtnál is si­lányabb lisztet kap. •— Ezeket a parasztság által jogo­san sérelmezett szabálytalanságokat is sürgősen orvosolni kell. Nézetem szerint az orvoslás legjobb módja — mondta befejezésül Szobek elvtárs — a nagyobb malmok községesítése, a kisebbek községi ellenőrzése. A szak­értők ellenőrzésénél ugyanis százszor többet ér, ha maguk az érdekeltek, tehát a parasztok gyakorolják az ellenőrzést a községi képviselőtestü­leteken keresztül. Manipulációk Rendkívül olcsó üdülés Hévízfürdőn­ Egy heti tartózkodás összköltsége 112 forint Jelentkezés az IBUSZ irodáiban TEHETSÉG? SZORGALOM? EGYÉNI MUNKA? _ NEMI HARÁCSOLÁS, parasztnyúzás, munkáskizsákmányolás A MALMOKBAN Már hosszú idő óta tart az elkese­redett vita egyrészt a parasztság és a malommunkások, másrészt a ma­lomtulajdonosok és védői között a malmok községesítése kérdésében. A dolgozók nap-nap után tapasztalják, hogy mohó kezek lisztet, kenyeret vesznek el tőlük és legélesebben til­takoznak a malomtulajdonosok ü­zel­­mei ellen. így Nyírkárászon a falu lakossága megelégelte a malomtulajdonosok goromba modorát, megelégelte, hogy a malmos minden száz kiló liszt után öt kilót jogtalanul megtartson és azt a kincset érő üzleti fogást al­kalmazza, hogy öt részben mérje ki a mázsa lisztet, de a zsákok súlyát nem engedte beszámítani. Ez a rend­kívüli tehetségű, bizonyára igen szorgalmas és tehetséges üzletember egyébként valószínűleg „egyéni munkával” szemetet kevert a korpába és sok más agyafúrt módon is be­csapta a parasztságot. A dolgozók azonban egy napon szá­­monkérték tőle „tehetségét”, „szor­galmát”, „egyéni munkáját”. A köz­ség munkásai, parasztjai összejöttek a Piac­téren és Kozma Ferencnek, a Nemzeti Bizottság elnökének In­dítványára egyhangúan megszavaz­ták a malom községesítését. A sza­vazás után fegyelmezett menetben felvonultak a malomudvarra, ahol Kozma előadta a falu kérését. Kije­lentette, hogy nem a magántulajdon ellen törnek, hajlandók a tiszta be­vétel 10 százalékát a tehetséges és szorgalmas malmosnak leadni, de nem tűrik tovább a visszaéléseket. Azóta Nyírkárász lakossága bizal­mából Dudás Miklós és­­ Pólyák László vezetik a malmot. A Magyar Kommunista Párt a malmok községesítésével akarja megoldani országos viszonylatban azt amire Nyírkárász parasztsága és munkássága példát mutatott. Természetes azonban, hogy a ma­lomtulajdonosok a nép ellenében hű­séges védőkre találtak. A „Magyar Nemzet" nemes hévvel kél a magán­tulajdon védelmére, mert — mondja a lap —méltányolni kell a malom­tulajdonos „tehetségét”, szorgal­mát’’ és „egyéni munkáját." Általá­ban szükség van a kitűnő üzletem­berekre akik létrehozták a magyar malmokat. A „fel­sőség” valóban figyelemreméltó módon ér­vényesül: Tarín például kétféle mi­­zsa működik, az egyiken a beérkező, a másikon a kimenő mennyiséget mázsálják­. Ugyanannak a zsáknak a súlya más, amikor beérkezik, más, amikor kimegy. Amikor a malom egyik munkása figyelmeztette erre a falu dol­gozóit, a malomtulajdonos el­csapta. A 3 százalékos tisztítási veszteséget levonták ugyan, de ezt a 3 százalé­kot nem adták ki a parasztnak, ha­nem bekeverték a korpába. Ugyan­akkor azonban ugyanannyival ter­­mészetesen csökkentették a valódi korpa mennyiségét. Felszámították ezenkívül őrlési porlásért 2 százalé­kot és ezzel is csökkentették a korpa mennyiségét. A gabonát őrlés előtt meg kell nedvesíteni, súlya ezáltal 4—5 százalékkal növekszik. Ezt a növekedést azonban a liszt kiadásá­nál nem vették számításba. A közel­látásügyi minisztériumiban halom­ban álló akták bizonyítják, hogy a malmosok igen-igen kevés ki­vétellel szinte hagyományosan követik el visszaéléseiket. Ezek a visszaélések mondhatni év­századok óta sújtják éppen azokat a dolgozókat, akik számára — különö­sen ma — minden maroknyi liszt fontos. Tóth Kálmán tanakajdi malom­­tulajdonos saját céljaira — persze engedély nélkül — 700 kiló búzát, 100 kiló rozsot és 300 kiló korpát használt fel. Csalás útján szereztek gabonát a mezőkövesdi, pilismaróti, derecskei, dunaföldvári, fonói, kis­­kunfélegyházai, stb. malmok tulaj­donosai is. Hoffmann László pé­­celi malomtulajdonos nem szereti, ha beleszólnak abba, hogyan érvé­nyesíti tehetségét és szorgalmát és hogyan végzi egyéni munkáját, ép­pen azért ő is liberális módon jár el és egyáltalában nem vezet köny­veket. Erősen kétséges azonban, hogy Vizs­lai­ Ferencné, aki Zagyvarékás mal­mának tulajdonosa, valóban a „te­hetsége” révén jutott-e a kicsi új­­szászi mal­mbérletétől a zagyvaré­­kási 9 járatú malom tulajdonáig és több kisebb malom bérletéig. Vizs­lat­ Ferencnének egyébként nincs szakmai képzettsége. A malomtu­lajdonosok „szorgalma” valóban bámul­atraméltó. A munka­időt— természetesen a munkások munkaidejét — a végtelenségig nyújtják. Zalalövőn­y lakosa és vízi­ malmában korlátlan volt a munka­idő. A malommunkások néha 24 órát­­a dolgoztak egy u­ramban. A munkabér megállapítása való­ban egyéni elgondolásra vall, neve­zetesen a szezon elmúltával egy­szerűen kitették őket az utcára. Az ilyen egyszerű és eredeti munkacél, kombináció szinte általános. Ami a malomtulajdonos „egyéni munkáin” illeti, arról is lehetne egyet-n­ást mondani, így például, a budapesti na­gymalmokban nincs mosdó, ebédlő, öltöző­ és rendes WC. A malommunkások porban, piszok­ban étkeztek, öltöztek. 1930-ban a heti fizetés 32 pengő volt, a munka­idő 72 órát Ha a munkásnak meg­halt a hozzátartozója, vagy gyereke született és előleget mert kérni, kirúgták. Ezzel szemben például a ,Schmidt és Császár" malo­mtulaj­­donosainak kilenc (!) luxusautó­juk, körülbelül annyi bérházuk, er­dejük, kőbányájuk volt és míg a munkások leizzadták a 72 órát, ők motorcsónakon száguldtak a Du­nán ... Újra és újra hangsúlyozni kell, hogy a malomtulajdonosok vissza­éléseit ellenőrizni szinte lehetetlen. .. malmok ellenőrzésének évszáza­dos múltja van, amelynek alapján megállapíthatjuk, hogy ellenőrzés helyett csak egy megoldás van: a malmoknak a község, illetve közös­ség tulajdonába való vétele. A Ma­gyar Kommunista Párt alkotmányos úton küzd ezért a demokratikus kö­vetelésért. De ha a törvényhozók többsége nem a parasztság, az ál­lam, a malommunkásorő érdekeit veszik tekintetbe, hanem a malmo­sokét, akkor ebből ,,baj” lehet. VeMli ísKárjiltsiUtraíSe ErttSBjW SMMÓ BÚTORKIÁLLÍTÁSA az Adatkénbe!! „Az Ipar a Megazdaságért“ kiállítássá Eladásra kerülnek a kiállítás területén, saját külön pavillonban szebb­nél-szebb hálószobák, ebédlők, remek és praktikus kombinált be­­rendezések, gyönyörűszép űriszobák, recamier-k, ülőbútorok, stb. Ezen kiállításon p­ropaganda-árak­on árusítunk és a legnagyobb köny­­nyítésekkel állunk a t. Vevőköz­önség rendelkezésére. — Itt kerülnek bemutatásra s­abadalmazott korszakalkotó bútorújdonságaink is. A ki­lításon kívül állandó eladási helyeink: Budapest, IX. Üllői 115. Vill., Baross­ u. 9. VI., Podmaniczky utca 14. ASZTALOSOK fiS lErTJOSOK TERMELŐ fiS ÉRTÉKESÍTŐ­I SZÚ­ETKEZETE. — Telefon: 183—319. ! ­ A holland kormány értesítette a magyar kormányt, hogy hajlandó Magyarországgal felvenni a gazda­sági kapcsolatokat. lürfi hét­elelésül megüs szerezte a pénz*, teljesím­én­yé! A stabilizáció egyik gyenge az aprópénzhiány. Nem lehet­­verni, amennyi azonnal el ne tu. A pénzügyminisztérium és a Caz' .. sági Főtanács állandó gondja ez i't az aprópánzhiány enyhítése. Kas Z­ol­­tán elvtárs, a Gazdasági Főtanács ■­. titkára és Kőris osztályfőnök a pén­z­­ügyminiszter ■ megbízásából a pét­verde vezetőségével tartott megbeszé­lésen módot talált, hogy a jövő hét elejétől megkétszerezzék a pénzverde teljesítményét. — Nem vagyunk m­i... elégedve a pénzverde teljesítmény­­­vel — mondta Vas elvtárs — me­g kell kétszerezni a termelés üteme'. Ha így megy, tíz hónapig tart, amíg­­ellátjuk az országot váltópénzzel. A pénzverde eddig 17,410.000 egy­forintost, 2,730.000 húszfillérest 1,195.000 tízfillérest és 6,075.000 két­­fillérest készített. Ennek is nagy­­részét visszatartják a gazdák, ak­ik a csillogó forintban és fillérben job­ban bíznak, mint az aprópénzül szol­gáló adópengében. Hat autóbusz helyett 25 kerül forgalomba Kiterjesztették a főváros au­ó­­buszközlekedését. A tervezet szerint a jelenleg közlekedő 6 autóbusz he­lyett 25-öt helyeznek forgalomba. Október 15-től a következő járaton bonyolítanák le a forgalmat: meg-­ marad az 5-ös járat, 5/a jelzés* 1 ingajárat indul Pasarét és Széll Kálmán­ tér között, az 1-es kocsi a Móricz Zsigmond­ körtértől a Sza­­badság-híd­on, Belvároson, Andrássy. úton át az Oktogonig fog közleked­ni, 7-es jelzéssel a Vörösvári­ úttól az óbudai temetőig, 17-es számmal Kőbányán a Liget-tértől a Gyom­ - úton át az Ujhegyi-útig, 24/a jel­zéssel a 67-es villamos végállomás.­. - tól Pestújhelyig, 25/a jelzé;­­ a 67-es villamos végállomástól Rákos­palota, Széchenyi-térig indítanak já­ratokat. December 1-ig elkészítik a troliey­­busz hálózatot a Keleti Károly­ utc 1. és a Vérhalom­ tér között. Az 1 es és 5-ös járaton bevezetik a 2 forinto­s vonal­jegyet, az átszállójegy ára vál­tozatlanul 1­0 forint marad. A külső járatok vonaljegye 1 forint lesz. — A lakóházaik tetősérülését, ha azt a háztulajdonos nem állította helyre, joga van a bérlőnek is kija­víttatni. Ebben az esetben a bérlők az Országos Építésügyi Kormány Kst. 1033 ág által igazolt költségeket el­jao­molhatják a­ lakbérben. Sőt ez­en e vonatkozó rendelet (Magyar Közlöny ez évi 156. száma) megadja a lehető­séget, hogy az építkezési költségeket a bérlők az ingatlanon telekkönyvileg­re biztosítsák. leszállított áf síkost fest, tisztit mos jfjjl |jul? Jjjl jp ||% Gyár-főüzlet: $73?$$$p 0?G3 37. 88 "VppV wÉf Fiókok a város minden r r s - in KÖRÚTI HÍRADÓ FILMSZINHÁZ műsora csütörtöktől mindennap rezget­t­ordtól este 10 óráig, folytatólagosan­­ Mafirt-krónika • hét magyar eseményeivel. Angol híradó képek a világ minden tájáról. Orosz híradó friss hírek a Szovjet­ Unióból. Nos Ladamus az 4 évszázadot előre megjóso­lt. Szabadság híd Ginecéh­es mesziitísa Mafirt rajzos híradó Győzött a forint!31..­­ Színes Wait kicsi macska dív- ­ történelmi tankönyvek új ára. I. Benda: Magyarország története az őskortól napjainkig. Polg. lek. IH—IV., gimn. és leánygimn. HI. o. sz. (R.­sz. 501.) Ara Irt 4.70 TI. Bischer: Világtörténelem. Az ókor és középkor Nagy K­rolyig Gimn. és leánygimn. IV., líceum, leánylíceum és gazd. középisk. I o. sz. (Raktárszáma: 502.) .... 5­70 Hl. Komjáthy—Makkai: Világtörténelem Nagy Károlytól a fran­cia forradalomig. Gimn. és leánygimn. V., líceum, leány, líceum és gazd. középisk. I. o. sz. (Raktárszáma: 503.) . . ..30 IV. Csapodt—Renesz: Világtörténelem. A francia forradalomtól napjainkig. Gimn. és leánygimn. VI., líceum, leánylíceum és gazd középisk. n. 6. sz. (Raktárszáma: 504.).......................... 7.S. V. Kogáry: Magyarország története az ősi t őrtől a szatmári bé­kéig. Gimn. és leánygimn. VII., líceum leányliceum és gazd. középisk­ol. o. sz. (Raktárszáma: 505.) ....... 5­0­1­líosáry—Meret. Magyarország története a szatmári békétől napjainkig. Gimn. és leánygimn. VHI., líceum, leánylíceum, ta­nító, és tanítónőképző int. és gazd. középisk. IV. o. sz. (Rak­társzáma: 506.) . ......................................................... . . . 6.— SZIKRA KIADÁS, SZIKRA könyvkiadó, Budapest, VI., Rózsa Ferenc­ utca 111. szám. Postatakarékpénztár­ csekkszámla: 16.984.

Next