Szabad Nép, 1946. október (4. évfolyam, 221-247. szám)
1946-10-01 / 221. szám
KEDD 1946 OKTÓBER | SZABAD NÉP 3 ki a koalícióból a nép ellenségeivel gat között. Kelet és nyugat óriásainak egymáshoz közelebb hozására ésösszekötésére mi kicsik vagyunk. A mi külpolitikánkat egyedül a magyar demokrácia érdekei kell, hogy vezessék és külpolitikánk a demokratikus belpolitikának kell, hogy következménye és egyenes folytatója legyen. • Ez már magában kizárja, hogy a Kommunista Párt segédkezet nyújtson olyan külpolitikához, amely tőlünk messze lévő imperialistaérdekek szolgálatába akarja állítani hazánkat, abban a csalóka reményben, hogy ilyen szolgálat haszonnal járhat a magyar népre. Ezt élesen le kell szögezni, mert a magyar reakció, amely semmit sem tanult és semmit sem felejtett, szívesen játszik ilyen tervekkel. Csak rá kell nézni a térképre és mindenki látja, hogy hazánk a fasizmus összezúzása, után egy olyan demokratikus államcsoport közepén fekszik, amely a Balti ten- Déltől az Azriai-tengerig terül el. Ezek az államok ezer esztendő óta közvetlen gazdasági és politikai kapcsolatban állottak hazánkkal. Ezeken az államokon keresztül folyik a Duna, itt vezetnek át a legfontosabb vasútvonalaink, innen kaptuk a múltban legfontosabb nyersanyagainkat és itt helyeztük el iparcikkeinket. Ezektől, az — ismételten ezer év óta működő — tényezőktől nem vonatkoztathatjuk el külpolitikánkat. Aki ezek előtt szemet huny, az tudva, vagy akaratlanul, de új szerencsétlenségbe dönti hazánkat. Rákosi elvtárs a továbbiakban az úgynevezett „szláv veszélyről” szólott. Magyarország a német politika következményeképpen vérzett, szegényedett és maradt el gazdaságilag évszázadok során. Emiatt fogyatkozott meg számbelileg is a szomszéd népekhez viszonyítva A hitleri „Drang nach Osten” következményeit most érezzük a párisi béketárgyaláson. Tudomásul kell vennünk, hogy 1905, az orosz forradalom óta a szláv népek egyre erőteljesebben álltak az emberi, haladás élére. Az 1917-es győztes orosz forradalom már magában véve mutatta, hogy az elmaradt szláv népek a haladás élére álltak. A most lezajlott világháborúban pedig a szovjet nép hősies harca mellé méltán sorakozik fel a jugoszláv és lengyel nép küzdelme. Aki ezekkel a demokratikus szláv népekkel szemben próbálja a magyarságot kijátszani, az már ennek a gondolatnak puszta elfogadásával a reakció mellé, a haladás ellenségei közé áll. Ezt gondolja meg mindenki, akit a pánszláv veszély mumusa megtévesztett. A kemény és szigorú békefeltételek ellenére demokratikus kül- és belpolitika lehetővé fogja tenni, hogy a dunai népek nagy családjában Magyarország önérzettel és egyenrangú félként képviselje a nemzet érdekeit. Csak ez a nyílt, és őszinte politika teszi lehetővé, hogy kiküszöböljünk minden kétértelműséget Magyarország és a nyugati hatalmak viszonyaiból és kiépítsük baráti és gazdasági kapcsolatainkat nyugat szabad nemzeteivel,elsősorban az Amerikai Egyesült Államokkal, Angliával és Franciaországgal. Szakasits Árpád az operaházi megnyitón Gerő Ernő A népi demokráciának a termelésbe is be kell vonulnia Bérkesi elvtárs ezután rátért a termelés és nemzetgazdaság problémáira. Az infláció lezárult, kezdődik egy új periódus — mondotta. A stabilizáció a demokráciának nagy sikere. Ezen belül munkáspárti és kommunista siker.A tőkéseket meglepte a szanálás sikere. Egy dícséretreméltó kisebbség már átállította munkáját az új viszonyokra. Többségük azonban tunyán vagy ellenségesen áll a szanálással kapcsolatos problémák előtt. Sokan közülük szívesebben látnának egy inflációt, amely újabb haszon mellett végleg aláásná a demokrácia tekintélyét. Mások a dolog könnyebb végét fogják meg, s az átmeneti nehézségeket úgy akarják megoldani, hogy az utcára dobják a munkásokat. A népi demokráciának azonban a termelésbe is be kell vonulnia. "A munkásság a felszabadulás utáni hetekben és hónapokban a legnagyobb hősiességgel és önfeláldozással, legtöbbször majden fizetés nélkül, a romokból állította helyre a gyárakat. Magatartása a gyár és a termelés iránti alaposan megváltozott. A magyar munkásság a demokrácia hónapjaiban minden téren nagyot nőtt és más szemmel nézi a termelés vezetésének problémáit. Már csak ezért sem lehet ott kezdeni újra, ahol abbahagytuk. De nem lehet azért sem, mert a környező országok legtöbbje tervgazdálkodásra tért át és azért sem, mivel szegénységünkben az újjáépítést sem lehet határozott terv nélkül végrehajtani. A szövetkezetek is új jelenségek, amelyeknek jelentősége gyorsan nő és amelyeknek megerősödését legalább olyan mértékben kell segíteni, mint a magántőkét. A korlátlan kizsákmányolás és nyereséghajhászás többé nálunk sem engedhető meg. Mivel a demokratikus fejlődés alapja a nemzetgazdaságnak a nép érdekének megfelelő átszervezése, a Magyar Kommunista Párt a nemzetgazdaság demokratikus reformjáért száll síkra. Ennek megfelelően a Magyar Kommunista Párt küzd a közérdek érvényesítéséért, a profithajhászó nagytőke önző érdekeivel szemben. Küzd az állami, községi termelési formák fejlesztéséért. Küzd a szövetkezetek kiépítéséért a városban és a falun egyaránt. Nem akarja gátolni a széleskörű polgári magánkezdeményezést, de szigorú korlátozásokat követel a gazdasági életben a nagytőke hatalmának gátak közé szorítására. Követeljük a termelés és hitel állami irányítását, a bankok és a külkereskedelem állami ellenőrzését, a demokratikus pártok államosítási programjának haladéktalan végrehajtását, a köz érdekeivel szembehelyezkedő, a tulajdonukban lévő termelőeszközöket nem gazdaságosan használó nagytőkések üzemeinek állami igénybevételét, a kiskereskedelem és a kisipar támogatását. Tovább küzdve a termelés emeléséért, anélkül, hogy egy pillanratra is szem előt tévesztenek a szilárd forint biztosításának érdekeit, a Magyar Kommunista Párt napirendre tűzi a harcot a dolgozók életszínvonalának emeléséért.— Követeljük: az iparcikkek és közszolgáltatások árainak további leszállítását, a munkásság legrosszabbul díjazott rétegének és az alsó fizetési osztályba tartozó köztisztviselők fizetésének felemelését, a termelést fölöslegesen drágító igazgatók és egyéb vezető tisztviselők fizetésének csökkentését, létszámuk apasztását. Követelünk erélyes és tervszerű állami rendszabályokat a munkanélküliség leküzdésére, munkát minden dolgozó számára. Követeljük a szakszervezetek jogkörének, a szakszervezeti alkotmánynak törvénybe iktatását. A kartellek és bankok kizsákmányolásával szemben, amely a parasztság nagy tömegeinek elnyomorodásával és lesüllyedésével jár együtt, a Magyar Kommunista Párt küzd a paraszti kisgazdaságok, elsősorban az új gazdák megsegítéséért és megerősítéséért, a parasztság szövetkezeti mozgalmának hatékony állami felkarolása útján. Küzd a kartellek, magánérdekeket szolgáló egykéz vállalatok feloszlatásáért, a bankuzsora feléledésének megakadályozásáért. Követeljük: a földreform befejezését, a telekkönyvezés 1947. júniusáig való végrehajtásával, a parasztság hitelellátását, a Nemzeti Bank, valamint a magánbankok útján. Követeljük a nagymalmok államosítását, a középmalmok és a kismalmok községi ellenőrzését, hathatós állami segítséget a parasztságnak a mezőgazdaság átállításában minőségi termelésre. — A Magyar Kommunista Párt programja: jómódú, műveit parasztságot, virágzó mezőgazdaságot! Váczi-Wollner Miklósné V *"1 fílusi-éffet'ein ma megnyílik ! /II, 2. Asztalcenddis 781-288 „ Itt van a demokratikus többség! • A reakciós jobboldal a nemzeti egység, a koalíció felbomlasztására vesz Irányt. Ezért, állandósulnak a koalíció válságai, amelyekből a kivezető utat a jobboldal abban véli megtalálni, hogy biztosítani akarja döntő befolyását a kormányzatra és az államszervezetre, igyekszik rákényszeríteni a formális többséggel rendelkező, de csak a demokrácia kisebbségét képviselő Független Kisgazdapárt akaratát a demokrácia tényleges többségét alkotó Baloldali Blokkra. . De nem kétséges, elvtársaim, — hangsúlyozta Rákosi elvtárs —, hogy a magyar demokraták többsége a Baloldali Blokkban, elsősorban a munkáspártokban van. (Úgy van, hatalmas éljenzés.) A Kisgazdapártban ma már többségben vannak azok, akik ellenzik az erőteljes demokrácia kiépítését. Ez a Kisgazdapártban uralkodó többség az országnak kétségkívül kisebbsége. De mert uralkodik a legnagyobb pártban, megkísérli, hogy uralmát az egész országra kiterjessze. — Mi nem a formális, de a tényleges demokrácia hívei vagyunk és mert a magyar demokrácia többsége nem a Kisgazdapártban, hanem nálunk, elsősorban a munkáspártokban van, minden erőnkkel küzdünk az ellen, hogy a Kisgazdapártban előretörő reakció országosan is uralkodóvá váljék. Ezzel a helyzettel mindannyiunknak tisztában kell lennünk és nem szabad megengedni, hogy a Kisgazdapárt reakciósai kisebbségi diktatúráról fecsegve, megtévesszék a magyar népet. A kisebbség, a reakciós kisebbség uralma az, amire, ők törekszenek. Ezzel kapcsolatban el kell oszlatnunk azt a tévhitet is, hogy valaki csak azért, mert demokratikus választással küldötték a parlamentbe, már a demokrácia foltnélküli és gáncsnélküli lovagja. Mi nagyon jól emlékszünk arra, hogy a weimari Németországban a fasiszták a demokrácia összes vívmányainak igénybevitelével jutottak hatalomra. Nálunk is tapasztalhattuk 1939-ben, hogy a fasizmus hívei és a demokrácia ellenségei, akiknek 1944 októberében olyan gyászos és bűnös szerepük volt hazánk szerencsétlenségében, szintén demokratikus úton szereztek jelentékeny parlamenti képviseletet. A Kisgazdapárt a bankok és a nagytőke befolyása alatt Rákosi elvtárs ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a Független Kisgazdapárt helyzete kísértetiesen hasonló az első világháború után elpusztult parasztpártokéhoz. A Kisgazdapárt szabadon garázdálkodó reakciósainak működése következtében e párt többsége élesen ellentétben áll a szocialista munkáspártokkal és ugyanakkor , egyre nyilvánvalóbban a kartellek, bankok és nagytőke befolyása alá kerül. Elég ezzel kapcsolatban rámutatni arra, hogy a Kisgazdapárt nemcsak eltűrte a szakállással kapcsolatban az indokolatlanul magas ipari árakat és az agrárolló szinte elviselhetetlen nyílását, hanem lényegében a nagytőke oldalára állt. Még világosabban mutatkozott ez a malomuzsora leküzdésének kérdésében, amikor a Kisgazdapárt, hivatalosan is, a szenvedő parasztokkal szemben a népnyúzó malmok mellé állt. Ez a pálfordulás minden kérdésben kiütközik. Újabban például a népi demokráciával szemben egyre többen emlegetik a „Volgári“ demokráciát. Ha az ember közelebbről megnézi ezt a polgári Programunk az egész dolgozó nemzet közös programja Sokat hallottunk a háború előtt arról, hogy Magyarországon minden feltétele megvan annak, hogy hazánk valóságos kertországgá változzék. Akkor ez a megállapítás helytelen volt, a parasztot fojtogató 1000 és 10.000 holdas nagybirtokok tövében szó sem lehetett kertországról. Ma, mikor ezek a latifundiumok végre a dolgozó parasztság kezére jutottak, nemcsak hogy adva vannak az intenzív, kertszerű művelés feltételei, hanem a juttatott parcellák kicsi volta parancsolólag megköveteli, hogy ebbe az irányba segítsük az újgazdákat Csakúgy, mint a régieket. Hasonló a helyzet a minőségi termeléssel Amint a mezőgazdaságban legnagyobb kincsünk a földműveléshez értő, a földet szerető és nagy szaktudással művelő paraszt, úgy gyáriparunk legnagyobb kincse a magyar szakmunkás, akinek szaktudása a világ bármely más országának munkájáéval felveszi a versenyt. Amíg hazánk a német gyáripar függeléke volt, addig a magyar munkásság pompás szaktudásának értékesítésére és kifejlesztésére kevés tér nyílt. Csak most, a felszabadulás után teremtődtek meg annak feltételei, hogy a magyar munkás, aki szaktudásával Délkeleteurópában feltétlenül vezet, minőségi munkáját teljesen érvényesítse. Egész gyáriparunk jövője attól függ, hogy milyen gyorsan tudunk áttérni a minőségi munkára. Minél gyorsabban, térünk át a minőségi munkára, annál erőteljesebb lesz hazánk gazdasági talpraállítása, annál több magyart tud foglalkoztatni iparunk. • A magyar nemzetgazdaság demokratikus reformprogramjának megvalósítása szilárd gazdasági alapokra helyezi a népi demokráciát. Ez a program a munkásság érdeke, mert biztosítja életszínvonalának emelését és jogot ad neki a termelés irányításában való közreműködésre. Ez a program a parasztság millióinak érdeke, mert megvédi a termelő munkán alapuló kis magántulajdont a harácsoló nagytőkével szemben. Ez a program az értelmiség érdeke, mert biztosítja anyagi felemelkedését és lehetővé teszi számára, hogy ne magánérdekeket, hanem a népet, a közt szolgálja. Ez a program tehát az egész dolgozó nemzet közös programja. Ez a program azt jelenti: nem ez nagytőkének, a népnek építjük az országot. Rákosielvtárs a továbbiakban foglalkozott a közigazgatás, a diplomácia, a telepítés problémáival- A rendőrségről megállapította, hogy utolsó másfél esztendőben óriásit fejlődött. Nem politizáló rendőrségre van szükségünk, de mindenesetre olyan rendőrségre, amely egészséges, demokratikus érzülettől van áthatva és valóban a nép rendőrsége. A demokrácia még nem kezdte meg a közoktatás valóban népi alapokba való átépítését. Sőt helyenként megállapítható, hogy egyben,másban még a Horthy-rendszerhez képest is visszaestünk. Az iskolákban, különösen a középiskolákban a reakciós szellem helyenként, ha lehet, még erőteljesebb, mint akkor, amikor Hóman volt a kultuszminiszter. Pártunknak az eddiginél többet kell foglalkoznia a közoktatásügy demokratizálásával, a népi kultúra fejlesztésével és támogatásával. Minden erőnkkel támogatjuk a népi kollégiumokat. Révai József