Szabad Nép, 1946. november (4. évfolyam, 248-272. szám)

1946-11-01 / 248. szám

lások megszüntetését a bel- és kül­földi forgalomban, a megszálló ha­talmak ellenőrzése alatt lévő javak feletti rendelkezést, az arany és de­­vizakincs visszaszerzését, a hadifog­lyok hazahozatalát, az Ausztriában élő menekültek hazaszállítását és Ausztria felvételét az ÖNO-ba. Az áramszolgáltatás terén­­ nem­ változott a helyzet. Valamennyi tar­tományban igen nagy mértékben kor­látozták az áramh­asználatot, így Stájerországban az ipari üzemek­­ minden hónapban csak két hétig kapnak áramot. Egyre fenyegetőbbé válik az élelmiszerhiány is. Klagen­furtban a munkások feleségei tünte­tést rendeztek a Városháza előtt, majd küldöttséget menesztettek az elöljáróhoz. Kérték, hogy­­ez élelme­zési helyzet megjavítása érdekében tegyen erélyes intézkedéseket. Köve­telték az árak leszállítását és a nácik meg hadigazdagok vagyonának ei­­­ob­zását. Három kommunista miniszter az új chilei kormányban Gonzalez Videla, a baloldali pártok jelöltje, akit köztársasági elnökké választottak, megalakította az új kor­mányt. A kormányban négy radi­kális, három kommunista, három szabadelvű politikus és egy szakmi­­niszter foglal helyet. Belügyminiszter Cueves lett, külügyminiszter Gomez- Mindketten a radikális párt tagjai. ­ Jegy nélkül kapható a marha- és juhhús A vendéglátó ipari üzemekben virsli, szafaládé, párisi, nyáriszalámi és egyéb ehhez hasonló hentesáruk szabadon kiszolgálhatók. Ez a ren­delkezés a sertés, vagy marhahúsból készült kolbászra nem vonatkozik. A közellátásügyi miniszter további rendelkezésig szabaddá tette a marha- és juhhús, továbbá az ezekből elő­állított friss vagy tartósított készít­mények árusítását. Se pénz, se krumpli Meddig maradnak büntetlenül a BURGOSz panamistái? A kisújszállási szegényparasztok több mint egy esztendővel ezelőtt krumplit akartak venni. Befizették érte a pénzt a BURGOSz szolnoki megbízottjának, de azóta nem láttak a krumpliból egy szemét és nem akadtak a nyomára nehezen össze­­kuporgatott filléreiknek sem. Leg­utóbb már a nemzetgyűlésen is szóvátettem ezt a sötét ügyet, de most leírom az újságba is, hadd tud­jon róla ország-világ, talán így nyo­mára jutunk a sikkasztónak és ha egyebet nem, legalább elégtételt kapunk. A szolnoki Halász és Szabó cég, mint a BURGOSz megbízottja, el­adott a kisújszállási kisparasztok­­nak 300 mázsa krumplit 1945 októ­berében. Még abban a hónapban be­fizettük az árát is, egyszer 570.000 pengőt, egyszer 240.000-et és így to­vább, mert egyre újabb értesítést kaptunk, hogy megy feljebb a krumpli ára, pótoljuk a hiányzó ösz­­szeget. November 10-én egy távirat érkezett, melyben valami Fényszarusi nevő „kormánybiztos” közli velünk, hogy két vágón burgonyát már út­nak is indított. Vártuk a krumplit, csak nem jött. Újabb levél érkezett helyette és hírül adta, hogy „vissza­élések” miatt lezártá­k a BURGOSz vezetőit, ezért nem történt meg eddig a szállítás. A hír nem volt éppen megnyug­tató, de azért vártunk még egy dara­­big türelemmel. Végül a Halász és Szabó cég, akit a hónapok múltával egyre jobban szorongattunk, mint ahogy minket is szorongattak a pénzüket veszélyben látó kisúj­szállási parasztok —, beperelte a BURGOSz-t és követelte több mint 2300 mázsa étkezési burgonya le­szállítását. Ez 1946 február 11-én történt. Ebből láttuk, hogy nem mi, kisújszállásiak vagyunk az egyedüli kárvallottak és joggal reméltük, hogy­ a BURGOSz panamistái rövi­desen elnyerik méltó büntetésüket. Jámbor óhaj. A BURGOSz „per­gátló kifogást” emelt: bejelentette, hogy őt nem lehet beperelni, mert neki nincs „jogi személyisége", ő nem különálló szerv. Az április­­i tárgyaláson megtudtuk az­t is: arról ,hogy a felperes által befizetett pénznek mi volt a további sorsa, illetve, hogy a felperesnek a még le nem szállított burgonyát ki tarto­zott volna szállítani, (a BURGOSz) információi hiányában nyilatkozni nem tud.“ Úgy látszik, a bíróság is zavarba jött: most már van-e BURGOSz, vagy nincs, mert amelyik volt, az nem tud információt adni saját ma­gáról, az eltűnt pénzt illetően tehát nyilván az a BURGOSz adhatna felvilágosítást, amelyik nincs. Végül elnapolták a tárgyalást és május 8-án, az új tárgyaláson a törvény­­szék elhatározta: megkérdezi a köz­­ellátásügyi minisztériumot, hogy mi is az a BURGOSz, leihet-e perelni? A tárgyalásra megidéztek több ta­nút, de csak egy jelent meg, egy Késmárki nevű közellátási tanácsos, aki ismerte a BURGOSz ügyeit, de a hivatali titoktartásra utalva nem vallott egy szót sem. Ezzel aztán szépen el is aludt a mi krumplink ügye. A kárvallottak ügyvéde egyre írogatott ugyan a törvényszékhez, hogy ne engedje elhúzni a pert, hogy a burgonya árának megállapításáról szóló rendelet a BURGOSz-t teszi fe­­lelőssé a hasonló ügyekben. Mindhiába, azóta nem történt semmi. Ez így nincsen rendjén, ezt nem lehet eltűrni. Amint interpellációm­­ban tettem, úgy most is azt kérem a közellátásügyi miniszter úrtól, vi­lágítsa meg előttünk ezt a sötét kér­­dést, hogy a kisújszállási parasztok, de a többi kárvallottak is az igazsá­gukhoz jussanak végre a BURGOSz. ügyben. Bakó Kálmán nemzet­­gyűlési képviselő. ­ Egy 45-ös villamos csütörtökön délelőtt a Bajcsy,Zsilinszky­ út és Fodmaniczky­ utca sarkán belefutott a 46-os villamos szerelvényébe, amelynek utolsó kocsija felborult. Pintér János kalauz, Horváth Mihály postaaltiszt és Rancsek Józsefné vak asszony súlyos sérüléseket szenve­­dett. SZABAD NÉP ——» PÉNTEK, 1946 NOVEMBER 1 Pártközi értekezlet Szerdán hste 6 órakor Varga Bé­lának, a nemzetgyűlés elnökének el­­nöklésével pártközi értekezlet volt, amelyen Nagy Ferenc, Rákosi Má­tyás, Szakosíts Árpád és Veres Pé­ter vezetésével a koalícióba tömörült pártok, valamint Kossa István veze­tésével a szakszervezetek képviselői jelentek meg. Az értekezletről a következő közlést adtak­­: A pártok a tanácskozás során tisztázták az ügyrendet és abban állapodtak meg, hogy elsősorban a konkrét gazdasági kérdések megtár­gyalására térnek rá. A pártközi ér­tekezlet az alapvető szempontok megvitatása után a tanácskozások folytatását kedd estére tűzte ki. A honvédelmi minisztériumn nyilatkozom­ Az újvidéki per kapcsán Zöldi Márton volt esendőr százados azt a vallomást tette, hogy 1942 január­­jában egy, a délvidéki atrocitások­ról készült jelentésre, mely az az­napi halottak számát 1200—1400 főre becsülte, Kuthy László altá­bornagy azt az írásbeli megjegy­zést tette, hogy „kevés”. A Katona Politikai Osztály a val­lomás alapján azonnal vizsgálatot indított Kuthy László altábornagy ellen. A Vizsgálat megál­lapította, hogy az inkriminált széljegyzettel ellátott Jelentés már a Szegeden le­folytatott 1944. évi hadbírósági tár­gyaláson is bűnjelként szerepelt és ott megállapították, hogy ezt Új­­szászy István, a Vt­f. 2. osztály akkori vezetője írta rá megjegy­zésként. Fenti tény és a most jegyzőköny­vileg lefektetett tanúvallomások alapján kétségtelenül megállapít­ható, hogy az ország közvéleményé­­ben jogosa,­ felháborodást keltő al­jas fasiszta cselekedetben Kuthy László altábornagynak, a honvéd­­ség felügyelőjének semmi része nem volt. . A munkásság felruházása A Szakszervezeti Tanács kereté­ben megalakult a „Szervezett Dol­gozók Országos Szövetkezete”. Leg­fontosabb feladata a munkásság fel­ruházása. Az amerikai árukölcsön összes munkásruházati cikkeit ez a szövetkezet fogja forgalomba hozni. Beszerzési csoportok és üzemi bi­zottságok jelentkezzenek a Szövet­kezet Fiumei­ út 4. sz. alatti helyisé­gében. Új sdyvezető elnököt választ az Újságírószövetség A Magyar Újságírók Szövetsége választmányának október 30-án tar­tott ülése úgy határozott, hogy a Szövetség tagjait november 10-én, vasárnap délelőtt 11 órára rendkí­vüli közgyűlésre hívja össze. A rend­kívüli közgyűlés tárgysorozatán új ügyvezető elnök választása és az így esetleg megüresedő tisztségek betöl­tése szerepel. A rendkívüli közgyű­lést a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara dísztermében tartják meg (V., Szemere­ utca 6.). A tárgy­sorozathoz teendő esetleges javasla­tokat legkésőbb három nappal a köz­gyűlés megtartása előtt kell benyúj­tani a MUOSz titkárságánál. ROMOK FRANKFURTIAM Az amerikai hadsereg lapjának, a „The Stars and Stripes"- nek naptára jelenti: Two years ago to­day — Ma két éve az ame­rikai repülők Frankfurtot bombázták, Frankfurton ez nem látszik. Úgy tűnik, mintha két hete bom­bázták volna. Egy-két amerikaiak lakta épülettől eltekintve nyoma sincs újjáépítésnek, renoválásnak. Néhány főutcáit a romokat visz­­szaszorították a kiégett, lebombaszőnyegezett házakba, de az utcák többségében csak az amerikai Dzsipek számára vágtak keskeny utat a téglatörmelékek halmazaiban, amelyek méter magasan borítják el a gyalogjárót. Eisenhower tábornok október elején Frankfurtbam járt és ingyon kellemetlen dolgokat mondott a város amerikai parancs­­nok­ságán. Minden olyan itt — mondotta — mint amikor a főhadi­szállásom itt volt,­­ a háború folyt. A szovjetövezetből érkező amerikai tisztek pedig arról számoltak be nekem, hogy ott élet, építkezés folyik. A frankfurti parancsnokságon most tervek készülnek, elő­készületek folynak. De váljon elégségesek-e az amerikai parancsnok­ság tervei Frankfurt és az egész megszállott Németország újjá­építéséhez? Nem valószínű. Ehhez nemcsak a romokat kell eltakarítani. Más háborús maradványokat is. A hit­lerista eszmevilág maradvá­nyait. E téren kevés történt. Nácitlanítottak. Kitették a náci­ párt tagjait. De komoly ideológiai harc nem indult meg. Nem is indul­hatott, mikor az amerikaiak a leváltott nácitagok helyébe a volt német nemzeti párt tagjait, az „előkelő nácikat“ helyezték. Ezek nem tudják és nem is akarják átnevelni a német népet. A németeket Hitler más népek feletti uralomra, a hajcsárok, felügyelők, porkolábok szerepére nevelte. Ebből a szerepből kiestek, újat nem kaptak. Ezért fásultan, közönyben él az amerikai övezet némete. Régi isteneit elvesztette, új eszmét nem talált. Nem látja jövőjét, nem lelkesíti semmi, nincs kedve dolgozni, alkotni. Nem tanult. A lak­osság nagy része vagy Amerika-ellenes, vagy szovjetellenes. A szovjet övezetből menekült nácik szítják a hangulatot a Szovjetunió ellen. Mások az amerikaiakat szidják, mert kisajátították Frankfurt szállodáit, a Carltont, a Hotel Wiesbadent, a Hotel Vier Jahreszeitent. Szidják az amerika­iakat, mert az utcán csak amerikai autók járnak, szidják, mert az ép lakónegyedeket a megszálló csapatok foglalták le. Az éhes utcaseprő szitkozódik, mikor az amerikaiak csokoládéspapírjait és k­étszersültdobosait sö­pörgeti halomra. Az anyák szitkozódnak, mikor a rendkívül elter­jedt nemibajok leányukat is elkapják. A peremvárosokba szorult dolgozó szitkozódik, mikor a túlzsúfolt villa­m­oskocsikból megpil­lantja a „Roundup“ feliratú kocsikat, melyekre német nem szállhat fel és amelyek félüresen, egy-két amerikait számítva járják az út­vonalaitól. , Szidják az amerikaiakat, szidják a Szovjetuniót és elárulják ezzel, hogy a háború és vereség iskolája sem oktatta ki őket. Nem azok ellen fordulnak, akik háborúba sodortál­ őket. Nem a háborús bűnöseit gyűlölik, hanem azokat, akik befejezték a háborút. Nem a háború számlájára írják a vereségnek, a megszállásnak, a hadi­fogságnak terheit, hanem az amerikaiaknak vagy a szovjeteknek számlájára. És mindez azt jelenti, hogy nem tanulták meg gyűlölni a háborút, hanem — ha öntudatlanul is — új háborútakarás csí­rázik, revánsvágy él bennük. Ezért feksze­ vek még a romok Frank­furt utcáin. " Botlen Oszkár Az OKH bankuzsorája Méltányos hitelt akarnak a parasztok, nem bankuzsorát A hitelre szoruló újgazdák részéről általános a panasz az OKH vidéki tagszövetkezetei ellen Ezeknek a szö­vetkezeteknek nagy része nem a dol­gozó parasztok érdekeit nézi, hanem igyekszik minél nagyobb hasznot húzni tőlük. Kondoroson most alakult meg az OKH: a volt főjegyző, a volt bíró, meg három zsirospanaszt alapítottak, 40 forintot kérnek azok­tól az új gazdáktól, akik az állami hitelakcióból részesülni akarnak. A fejér megyei termelési értekezleten rengeteg panasz hangztt el az OKH ellen. Bicske és Aligut községek képviselői egész sereg sérelemről szá­moltak be. A Bicske és Vidéke Hitelszövetke­zet, az OKH tagja, egy esetben pél­dául 2000 forintnyi kölcsönt folyósí­tott, a kölcsö­nvevő azonban csupán 1800 forintot kapott kézhez. A szö­vetkezet Ugyanis, amint a „Fehérvári Hírek” jelenti, kamat címén 60 forin­tot vont le 40 helyett, 16 forintot számított nyomtavány és portakölt­ségek­re, míg a valóságos kiadása egy forint volt, bekebelezési díjra 30 forintot számolt,­­ pedig csk 20 jár érte, községi bizonyítványra egy he­lyett 15 forintot, törlési engedélyre 10 helyett 49 forintot vont le. Telek­könyvi szemlére — bár ilyen nem volt — 6 forintot számolt el az OKH- fiók, így — a 4 forint belépési díjjal és a 20 forint üzletrész-levonással — 200 forintot vont le a szövetkezet a kölcsönből, a 96 forint megokolt le­vonás helyett. Új és régi gazdák panaszai egy­aránt arra vallanak ,hogy a mezőgaz­daság hitelellátásának sürgős reform­jára, új és régi birtokosok vezetése alatt álló szövetkezeti hitelszerve­zetre van szükség. — Lukács György írásait és mim­­kájának jelentőségét hosszabb cikk­ben méltatta Stephen Spender, a ne­ves angol író — jelenti a párisi rádió. HA TÖR Flamellt, kartont , ktznavászt, iiletet, s t­*9 Vidéki* et a rendelések beérke­zésének sorrendjében kizárólag utánvéttel szállítunk CUTS ■ M­-SAH 11, RÁK 12.

Next