Szabad Nép, 1946. november (4. évfolyam, 248-272. szám)
1946-11-01 / 248. szám
PÉNTEK, 1946 NOVEMBER 15 Zárolt betét lesz a fizetések 1500 forinton felüli része A kormány végre erélyes kézzel nyúlt a mammutfizetésekhez: a Magyar Közlöny csütörtöki számában rendelet jelent meg, amely szerint a munkáltatók, illetve vállalatok kötelesek a munkavállalók 1.500 forinton felüli javadalmazását a munkavállaló által választott bankba zárolt betéti számlára befizetni, a betétkönyvet a munkavállaló kapja meg. November 15-ig összesítve be kell jelenteni az illetékes szakminisztériumnál e befizetések összegét. A zárolt betétek felszabadításáról egy későbbi rendelet fog intézkedni. A rendelet szerint javadalmazásnak kell tekinteni minden összegszerűen megállapított és rendszeresített illetményt, pótlékot, különdíjat, jutalékot, segélyt és minden egyéb pénzbeli vagy természetbeni juttatást. A rendelet nem érinti a tulajdoni érdekeltségből -- például részvényből — származó jövedelmeket. Hurokra került pénzuzsorások Az áruspekulánsok elleni razziákkal egykiőben a gazdasági rendőrség megkezdte a kosztpánzüzletek felderítését. őrizetbe vették Fischer Lászlót, a dombóvári Keksz- és Tésztagyár budapesti képviselőjét, aki uzsorakamatra adott kölcsönöket. A pénzt Stern Aladár nevű magántisztviselőtől szerezte, szintén uzsorakamatra. Csütörtökön került hurokra a stabilizáció óta az első nagyszabású dől drspekuláns társaság. Letártóztattatták Hatvani László írógépkereskedő, Czeizter György ékszerészt*, Szigeti Tivadar aranyművest, Hegedűs Sándor divat árukereskedőt, Schwarcz Endréné háztartásbelit és Friedmann László kereskedősegédet. Hatvani László 580 dollárt adott tovább fizetzserrek, hogy értékesítse. Természetesen megfelelő jutalékot kötött ki az üzletből, mert a dollár állítólag egy külföldi tulajdona. Czeizier Szigetinek és Schwerez Endrémének, ezek pedig Hegedűs Sándornak adták tovább a dollárt. Ugyancsak szombaton tartóztatta le a gazdasági rendőrség Katz Jakab pénzbeszedőt és König József textilkereskedőt, akik 100 dollárral üzérkedtek. Házkutatást tartottak Wellisch Pál tőzsdebizományos és Wellisch László értékpapírkereskedő lakásán. Több mint 1100 gram aranyat találtak. Kiderült, hogy mindketten aranytárgyakat fogadnak el zálogba és heti 3—4 százalékos kamatra adnak pénzt kölcsön. Az aranytárgyak Rechnitzer József, Keresztes Gábor és Kettőzi Gábor érdekpapírkereskedők tulajdonai voltak és a kihallgatás során kiderült, hogy Kenézt a Wellischéktől felvett pénzt szintén kihelyezte. Az ő lakásán 50 karikagyűrűt és 400 gram aranyat találtak. Beismerte, hogy az arany nagyrészéért Volgyonyi Béla textilkereskedőnek adott kölcsönt. Valamenynyiüket őrizetbe vették. Qjádaun puvas/JüU közölt A híres termékeny bácskai földek a rőt és aranyló színekben pompázik az ősz, csodálatosan szép és ragyogó az október végi vasárnap Szép a szemnek ez a tarka ragyogás — de nem jó a földrck! Jánoshalmán, az aJMCOsokkal, nyárfákkal tekintetett, H0a lakosú bácskai községben esőre szomjasak a földek — és igazságra a félrevezetett, kijátszott szegényparasztok. Ez a járás az ország második gyümölcsterhő vidéke és a földje olyan, hogy akinek 20 holdja van a javából, már szinte nagygazdának számit. Volt is föld elég, a kisszállási határban terpeszkedett a 56.000 holdas nagybirtok, Boncompagni oasz herceg uradalma. Most mégis ott áll megműveletlenül az 1975-ben kiosztott földek nagyrésze, és ott állnak rmunkátleni kezekkel a földeken az újgazdák — jánoshalmiak és kisszállásiak, — egymással farkasszemet nézve, tanácstalanul és elkeseredve. Nem tudják, kié a föld, ahol még a nyáron mint sajátjukon arattak. Bizonytalanná, kétessé vált minden, mióta Rostik úr a kisszámosi Földigénylő Bizottság kisgazda,párti elnöke kitalálta, hogy a már kiosztott földeket kicseréli, visszavonja, házhelyek céljaira. Folyik az áldatlan huzavona, közben bevetetlenül állnak az értékes bácskai földek. Mit törödnek azzal Rasztikék és társaik, hogy az ágyi munkák megakadnak. Fő, hogy a nyugatosoknak, a kisgazdapárti bíró rokonságának, az „aranykalászos“ mezőgazdászoknak jusson elegendő a jó zsíros földből. Ezek közül hét holdakat kapnak olyanok is, akiknek húsz hold szántójuk és lázzá még szőlőjük is van az apai részről. Van baj ezenkívül is elég! Nincs igaerő, fuvarra megy minden. 50—60 forintért szántanak holdanként a géptulajdonosok, akik közül némelyik inkább rozsdásodni hagyja a traktort a fészerben, minthogy a szegény paraszton segítsen. A gazdasági felügyelőség nem ad üzemanyagot, vetőmagot. A nagygazdák 100—50 forintért árulják a búzát az ellátatlanoknak. Honnan, miből fizessék? A közellátási lisztek rosszak. A „jegyesek" büdös, árpadara-lisztet kapnak, persze fekete áron lehet szerezni szép búzalisztet is. A mélykúti malomtulajdonosok kémén 60 vagon liszt tűnt el. Egy hétre lecsukták a spekuláns malmosokat, de a lisztnek nyoma veszett. Kitörő tapssal és heves igenléssel fogadják a bácskai szegényparasztok a Baloldali Blokk követeléseit, amelynek értelmét és célját egyszerű, világos szavakkal magyarázza meg nekik a kommunista képviselő a jánoshalmi templomtéren és a mélykúti iskola kultúrtermében. Amit mond, az éppen úgy szól a Baloldali Blokk, mint a Kisgazdapárt őszintén demokratikus tagjaihoz. A bácskaiak, amint figyelmes szemekkel, gondatkozó arckifejezésekkel hallgatják a nép képviselőjét, megértik, hogy az ő mindennapi életük, munkájuk és jövőjük attól függ, hogyan oldják meg Budapesten ezeket a nagy, országos kérdéseket. Bácskából visszatérve lassan szemerkélni kezd az eső. A szomjas föld megkapta amit várt. Most már csak az van hátra, hogy a föld népe is megkapja a maga igazságát. Zsúfolt nézetés előtt játsszák nap-nap után a Madách Szinh pdban Shaw ,,Olyan sztep, hogy nem is lehet ige..." című komédiáját. Az első hét előadásról már elővételben eleltek a jegyek s írógép, irodabútor legjobban, legolcsóbban Kovács fi. i. Társa NÁDOR-UTCA 5. TEL : 183-896 I illjásíség metszeni, mert az élelmiszerüzletekben olcsón újból kapható a valódi APOLLO IÁM PART-MŰVEK R.-T. (XX., Soroksári-út 158. és X., C Gergely-utca 27.) október hó 30-tól kezdve a következő önkéntes árleszállításokat hajtotta végre : fürdőkád, gázóra, peróleumiözö, pellentalámpa, 5«§0 /. pf|Uffl©CltH6Wy szeszmérő, vízmérő............................... ' ® ” — Konyhakések és zsebkések, kukoricadaráló . • 15-15 м 1/o engedmény lakberendezési villamos világítótestek . . . 2Q*Yq CHgedHfICHy SZABAD NÉP Szénbányászatunk fejlődése az államosítás óta Politikai életünk egyik központi problémája az államosítás. Nem véletlen tehát, hogy a magyar sajtó bizonyos részében nap, nap után olyan cikkek jelennek meg, amelyek bel- és külföldi példákra hivatkozva ,,az államosítás sikertelenségét“ igyekeznek bizonyítgatni. Az elmúlt hetekben sok szó esett az államosított magyar szénbányákról, a MASZ-ról is. Érdemes ezért megvizsgálni az adatokat, amelyek a való helyzetről adnak képet. Széntermelésünk az állami kezelésbevétel óta májusig egyenletesen emelkedett, az infláció két utolsó hónapjában — nagyrészt a bányamunkások tekintélyes résznek a mezőgazdasági munkákban való részvétele miatt — ideiglenesen csökkent, a stabilizáció óta, pedig hatalmas lendülettel megnőtt. Az utolsó öt hónap termelési adatai: Az októberi termelés is arányos növekedést mutat: a hónap második felében átlagban felül van a 2400 vagonon és gyakran eléri a 2500 vagont. Az 1938-as évben a havi átlagtérkülönösen érdekes megfigyelni, hogy a munkafegyelem mennyire javult, mennyire csökkent a termeléstől igazoltan vagy igazolatlanul távolmaradók száma. A munkafegyelem javulását nagyrészt a forint sikere okozta, hiszen a bányászkereset országos átlagban 11—12 forint műszakonként. A bányászok annál is inkább megbecsülik a forintot, mivel az elmúlt hónapokban élelem-, ruha- és dohánmfellotásuk erősen megjavult. A munkafegyelem erősödése tükröződik az összmunkásteljesítmény növekedésében is. Míg 1946 júliusban műszakonként 4 és fél mázsát termelt egy ember augusztusban már 4.8, szeptemberben már 5.1 métermázsát. Az emelkedés tehát júliustól szeptemberig 13,3 százalék és októberben még jelentősen fokozódott. Meg kell azonban állapítanunk azt is, hogy míg a vájárteljesítmény elérte a békebeli 00 százalékát, addig az összmunkásteljesítmény még lényegesen alatta vönn a békeszínvonalnak. Miért ? Az egyik ok kétségtelenül a külszíni munkások aránytalanul nagy létszáma. De a fő ok az, hogy most fizetjük meg az elmúlt esztendők rablógazdálkodásának számláját. A műszakok százezreit kell új feltárásra, előválásra, helyreállításra fordítanunk. A demokratikus Magyarország államosított széngazdálkodása teszi jóvá a Horthy fasizmus gazdasági téren elkövetett háborús bűneit. Erősen javult a bányák üzemanyaggal való ellátása is. Ez év áprilisában, májusában még előfordult, hogy robbanóanyag, bányafa vagy egyéb üzemi anyag hiányában napokra megállt a termelés — ma viszont csaknem minden anyagból hónapokra való tartalékunk van. A termelés fokozását a legnagyobb mértékben akadályozza a csille, és sodronykötélhiány. Ma már ez is enyhülőben van és a kérdés február végéig teljesen rendeződik. A feladatok megoldása azonban pénzbe kerül. Ez év augusztus 1-től október 15-ig a MASz pénzforgalma 104 millió volt. Ebből a kincstármelés 7 és fél,8 millió méter mázsa volt. Ez év augusztusában tehát a békebeli színvonal 70, szeptemberében 73 százalékát értük el, októberben viszont eljutottunk 10 százalékig. Az állami szénbányászat az erőművek szénfogyasztásának csökkentésével és a jutalomra és cserére fordított szénmennyiségek megtakarítása révén gondoskodott arról, hogy az értékesíthető szén mennyisége a termelés növekedésénél is nagyobb arányban szaporodjék, így például a napi átlagtermelés júliustól szeptemberig 21,7 százalékkal, júliustól októberig 56.4 százalékkal nőtt — a naponta értékesített szénmennyiség júliustól szeptemberig 25,9 százalékkal, júliustól októberig 1,1,.1, százalékkal emelkedett. A széntermelés növelésének és olcsóbbá tételének lényeges feltétele volt, hogy növeljük a vájároknak és a föld alatt dolgozóknak létszámát, csökkentsük a külszínen dolgozóknak és a munkától távolmaradóknak arányát. Ezen a téren is jelentős eredményeket értünk el. Míg áprilisban 48.256-os összlétszámból 12.705 volt a vájár, addig szeptemberben 48.534-es összlétszámból már 13.703. A föld alatt dolgozók száma áprilistól szeptemberig az összlétszám 57.8 százalékáról 62.9 százalékra emelkedett, ugyanekkor a külszínen dolgozók százalékaránya 42.2-ről 37.1-re csökkent. A munkaerőalakodás teljes képét augusztustól októberig az alábbi kimutatás adja meg: 26 millió forgótőkét adott; ez körülbelül egy havi munkabérre elegendő összeg. (Az 1946 július 27. előtti adósságokat az iparügyi minisztérium fizeti; erre a MASz-nak nem kell költenie.) Megállapítottuk, hogy ez év július 27-től október 15-ig az állam 5.218.000 forintot fizetett rá a szénre, tehát 40 fillért métermázsánként. Ehelyett a ráfizetés helyett többletről számolhatnánk be akkor, hogyha a szénbányászat jelenlegi vezetői elfogadták volna az Anyag, és Arhivatal eredeti javaslatát és hármas szorzószámmal állapították volna meg a szén árát. Ezek a vezetők azonban inkább vállalták a kétszeres szorzószámot, mert így a magyar gazdasági élet m a 5 milló forintos ráfizetésnél lényegesen többet takarított meg. Ezek a megállapítások azonban mit sem változtatnak a tényen: a deficitet a legközelebbi hetekben végleg ki kell küszöbölni. Az államosítás előnyei erre módot adnak. Államosítás nélkül hatvannál több bányavállalat igazgatóinak és részvényeseinek terhét viselné a magyar gazdasági élet Nem lenne tervszerű széngazdálkodásunk, nem lenne biztosítva a magyar ipar, a közlekedés és a háztartások szénszükséglete. A szén árát is a szénkartell állapítaná meg. És más szakmák példáiból nyilvánvaló, hogy háromszoros szénárnál is azon panaszkodnának, hogy a demokrácia gazdaságpolitikája tönkreteszi őket és — mint az elmúlt huszonöt év folyamán — most is nyílt és rejtett támogatást követelnének a köz terhére. Csakis az államosítás sikere tette lehetetlenné a szénbárók kartellpolitkáját. Csakis az államosítás révén sikerült csökkenteni a nagytőke befolyását, érvényesíteni a dolgozók érdekeit. Csakis az államosítás sikerének köszönhető, hogy amíg Ausztriában és Németországban, de másutt is a szénhiány gazdasági katasztrófákat idézett elő, addig nálunk a széntermelés folytonos növekedése a forint védelmének és az ország gazdasági talpraállásának legjobb biztosítéka. Írta: Vas Zoltán Semmi szín alatt sem bízhatjuk el azonban magunkat. Hihetetlenül súlyos kérdések megoldása vár még reánk. De a hősiesen dolgozó bányamunkásság, a mérnöki és tisztviselői kar, a Magyar Állami Szénbányák központja együttes munkával úrrá írsz a nehézségeken és rövidesen megvalósul újabb célunk: a napi 8.800 vagonos deficitmentes széntéremelés! És utána elérik, sőt meg is haladják a békebeli termelést, bebizonyítva: észszerű termeléssel, fejlett szociális berendezéssel az államosított szénbányák virágzó mintavállalata lesz a dolgozó magyar társadalomnak. össtermelés napi terhavonkint moléa vam -mázsában gónokban 1946 május 5,133.416 2.053 június 4,401.647 1.900 július 4,834.262 1.728 augusztus 5.254.612 1.948 szeptember 5.458.469 2.100 október — kb. 2.355 augusztus 31. október 12. föld alatt kulknen cserece dolgozok 100 100 100 103.6 97.4 101 az flaszlétgramból dolgozó távollevő 100 100 104 83.4 agyén villamoshetijegy a lovár ősi közmunkásoknak Philip Rudolf fővárosi tanácsnok bejelentette, hogy a fővárosi közmunkákban résztvevő dolgozók ne 5y filléres órabéren felül ideiglenesen egy darab villamoshegygyet kapnak ingyen. November 5: bejelentés a családi pótlékra! A Családi pótlék október elsejétől jár mindazoknak, akik a rendelet serint jogosultak családi pótlékra. Az igényjogosultak bejelentésének november 5-éig kell megtörténnie, de a munkaadók nagyrésze bejelentési kötelezettségét nem teljesíti. Felkérik az érdekelteket, hogy saját üzemükben vizsgálják meg, vájjon a bejelentés megtörtént-e. Ha a bejelentést elmulasztották,gondoskodjanakt arról, hogy a bejeletés mielőbb megtörténjék, mert ellenkező esetben a családi pótlék késedelmes kifizetéséért az OTI nem vállalhatja a felelősséget. MEPHIROSAG Keil Géza vaskereskedösegéd fegyveresen résztvett üldözöttek felkutatásiban is igazoltatásában, erőszakos fellépésivel « Miket még külön is igyekezett megzsarolni Nyolcévi kényszermunkára fontak. — Dobos Aranka segített "a nyilasoknak öntözött nők elhurcolásában. Három és félévi kényszermunkára ítélték. Eiike Gyula szabósegéd 1944 nyarán felügyelője volt egy az óvóüzem munkaszolgálatosainak. Kegyellenkedése már akkor nem ismert határt. Később a X. kerületi nyilashárban működött is többeket átadott a svábhegyi Gestapo-nak életfogytig tartó kényszermunkával sújtották. a színházak pénteki ÉS SZOMBATI MŰSORA: Operaház. Péntek: Bach Actus Tragicus. Verni, irequiem (7); szombat: Nincs előadás. — Nemzeti. Péntek: Csongor és Tünde (7); szombat: Nincs előadás. — Nemzeti Kamara Péntek: Férjek iskolája. Kotnyelesek (7); szombat: Nincs előadás. — vie: ismeretlen város (7). — Belviojo: Ifi isten Thébában (7). — Madách: Olyan szép, hogy nem ig lehet igaz c"). — Művész; Kurtdike (7). — Pesti; öszintes'g (7). — Magyar; .lanika (7). — Főváros Operett; Csicsónénak három lánya (7). — Medgyaslav: Ki a papa? (7). — Pódium: Minden kegy elkelt (148). Dolgozói Színháza: Az ördög cimborája (7). — Kamara Varieté: Garzoniak,Mátadd (7). — Royal Revü: Új nincsen Thémában (7). — Hétfőtől megindul a 12-es autóbusz az eddigi 5-ös kocsi útvonalán, az új Szent János-kórház és a Boráros-tér között. Az 5-ös járat megszűnik. Rövidesen forgalomba helyezik ismét a 15-ös vonal járatát Boráros-tér—Ferdinánd-híd között. Üzembehelyezik a 21-es Boráros-tér —Csepel közötti járatot és szó van a Rákóczi úton járt 7-es vonal megindításáról is. Ne törje a fejét! Sok pénzt akar nyerni? Vegyen Osztálysorsjegyet Minden második sorsjegy nyer! Húzás már nov. 8-án NAGEL ZSÍRÓSZEREPILOTIKSA