Szabad Nép, 1946. december (4. évfolyam, 273-296. szám)

1946-12-25 / 293. szám

SZERDA, TO­BB DECEMBER 25 SZABAD NÉP Ut­az­ás az OPER­A körül 10 PERC ALATT TÓTH ALADÁR: az alapokon kell­kezdeni az építkezést Az Operaház ..nagyérdemű közön­sége*, amikor le­telepszik kényelmes bársonyülésébe él­vezni kedvenceinek énekét, elmer­ülni a dallamok szépségé­ben, alig gondol arra a heteken, hónapokon át folyó rendszeres munkára, amely megelőzi egy-egy dalmű előadását. A színpad vilá­gából legfeljebb a -„kulisszatitkok“, az öltözők pletykái, a művésznők évszámai érdeklik. Pedig ennek az esténként oly pompázatosan csil­logó mesevilágnak vannak szürke nappalai is, amelyek ott peregnek a háziszínpadon, a kórteremben, a balettiskolában, a korrepetitorok, karmesterek szobáiban, a műter­mekben, a műhelyekben s az igaz­gatósági irodákban, reggeltől késő éjszakáig tartó robotban. Nézzünk hát körül ebben a szüntelen mun­kában eltelő színpad mögötti élet­ben, ahol nap mint nap folyik a verseny a művészi szépért, a tö­kéletes előadásért, a sikerért. A nap minden szakában lüktet a munka az Operaház mintegy 600 sze­mélyt foglalkoztató nagyüzemében. A műszakiak előadás után még lebontják Memphis falait, vagy Peking váro­sáét (aszerint, hogy éppen mit játszottak) s reggel ők az elsőt, hogy előkészítsék az az­napi előadás építményeit. Korán indul az irodákban is a munka s 9-kor már a próbaszobák körül is különös hangzavar fogadja az eme­leti folyosókra betévedt idegent. Emili­a „Cosi fan tutte“ négyesét zengik, amonnan a Grál-elbeszélés hallatszik, a harmadik szobából a „Bajazzók“ prológuséinak dallama árad. A kórteremben a férfikar a Lohengring­ zord kórusait fújja, a háziszínpadon a zenekar Ferencsik vezényletével az utolsó tisztogatá­sokat végzi a „Petruska“ színes szövetén. Mindezt percnyi pontossággal elő­írja: a bejárat alatti hirdetőtábla. Délelőtt, délután próba, este pedig előadás. Állandó megfeszített szelle­mi és fizikai koncentrációt kívánó munka, mégis nincs­­, hatalmas épületben senki, ciki ne örömest venne részt benne. Aki egyszer be­lekóstolt (karmester épp úgy, mint a valamennyi szerepet kívülről dú­doló díszletmunkás), többé már nem szabadul a zenének és színpad­nak ettől a bűvös mákonyától. Operai ig­azgatónak lenni mindig díszes pozíciót, ugyanak­kor sok gondot je­lentett. A díszt ál­talában könnyen viselték a direkto­rok, a gondot már nem mindegyikük. Volt a múltban igazgató, aki szí­vesebben üldögélt törzskávéházának törzsasztalánál, mint a hivatali szo­bájában s volt olyan is, aki a bő­kezű sajtófogadások rendezésében látta legfőbb feladatát. Az igazi vezetés hiánya bizony nyomokat hagyott az együttesben. Tóth Aladár igazgató személye, művészi eszményei viszont a leg­jobb biztosíték, hogy legelső dal­színházunk rövidesen ismét régi vértezetében mutatkozhassék meg. (Számunkra nem közömbös az a világos állásfoglalás sem, amellyel mindjárt hivatalba lépésekor meg­határozta az Opera­ház igazi hiva­tását. „Az lesz az igazi gyönyörű­ségem, ha frakkok és szmokingok helyett sok-sok munkásruhát látok majd a nézőtéren“ — mondotta be­mutatkozó beszédében.­ Ritka munkabírással irányítja a munkát. Mindenütt ott van, ahol egy-egy találó gondolattal kell rávilágítani az éppen felvetődő kérdésre, ahol tanác­sra van szükség. Szüntelenül tárgyal, ügyes-bajos dolgokat intéz, jót-fut a hivatalos fórumoknál, ke­zében tartja az egész apparátust. E sorok írója három napon át kísérletezett, míg bejutott hozzá. Bocsánatkéréssel fogad: — Ne ha­ragudj, látod mostanig külügymi­niszteri urakkal tárgyaltam, most meg próbaéneklőket kell meghall­gatnom.­­— Megállapodunk: félóra múlva a nézőtéren találkozunk, a Pet­rupka első előadásszerű teljes próbáján. Lenn a bedíszletezett nagyszínpa­don zongoraszó mellett a tánckar gyakorol. A főszereplők „bemelegí­tő“ mozdulatokkal memorizálják a­ táncok*!.­.. Közben folyik p. vilá­gítás rögzítése­­... Olykor hangszóró csendül a színpadon: „kékkel utá­­namenni Petruskának". ..a sárgát kissé jobbra“ .. .. — Fülöp Zoltán díszlettervező a nézőtéren levő ren­dező®­sztal mikrofonján adja ki uta­sításait. Próba után Tóth Aladár el­mondja észrevételeit a Petruska vezérkarának, majd leülünk a büffé egyik sarkában, mert mint mondja: ha felmegyünk az irodá­ba megrohanják s a beszélgetés­ből megint nem lesz semmi. Elgondolásairól, a játékrend­ről, nehézségekről, tervekről esik szó. — Reinitz Béla mesélte egyszer. — Kezdi, — hogy a fiatal Kodály sokszor hangoztatta"- nálunk az a legnagyobb baj, hogy mindent felületesen csinálnak. Ezért arra tette fel az életét, hogy mindent az adásijánál kezd építeni. —­ Ko­dálynak ezt az elvét szeretné keresztülvinni az Operaháznál. Az ilyen munka az énekkarnál, a zenekarnál kezdődik. Ezen a té­ren a két együttes igazán heroi­kus teljesítményt végzett. Ugyan­így tervszerű munkával ki kell alakítani a balettkarban a klasz­­szikus hagyományok ápolása mellett, a népi alapokból tovább­fejlesztett sajátos magyar tánc­­stílust. Újításként bevezette a zenekar vonós- és fúvóskari kü­­lönpróbáit. Minden tárgyilagos hallgató megállapíthatja majd, hogy ennek hangzásbeli hatása máris mutatkozik. A szólisták arányos foglalkoztatása, más­részt pedig a műsorelnd zavarta­lanságának b­ztosít­ása érdekében minden darabot két szereposztás­ban játszat. Ezt különösen a fiatal tagok szempontjából tartja fontosnak. Nagy gondja a színház nagyon szerény anyagi kerete. A koráb­ban felraktározott anyagokat ta­valy majdnem teljesen felhasz­nálták és így sajnos, csak nagyon kevés előadás jelenhet meg új köntösben. A műsor­darabokat sorra á­ tisztogatják és az egyes bérletekben lehetőleg egymás­utánban hozzák színre, hogy ez­zel is egyre jobb teljesítményt biztosítsanak. — Egy­es lapok Puccini-elle­­nességgel vádolnak —­ mondom. Mosolyogva felel: — Nincs olyan bolond operaigazgató, akiről fel­tételezhető, hogy a modern idők legvérbelibb operaszerzőjét kitil­tani szándékoznék a színházából. Egyébként is, ezidőszerint éppen öt Puccini dalmű szerepel a mű­sorunkon. Tervek? Britten: „Péter, a Jász“ bemutatója, magyar balett­es idosságok, a­ Boris Godunov, Varázs­fuvola, Siegfried teljes fel­újítása, Bruno Walter, Fádleni és Doráti vezénylése, Swanholm februári vendégjátéka. Felvető­dött az együttes párisi vendég­­szereplésének terve. Erre csak akkor kerülhet sor, ha a legtisz­tább művészettel állhatunk ki a francia közönség elé. Az után­pótlás? Sok tehetség van közöt­tük, különösen a tenoranyag biz­tató. Sajnos, idén már nem tudja megvalósítani szándékát, de jö­vőre olasz énekmestert szerződ­teti a fiatalok képzésére. Közben már valóságos udvar vesz körül, valamennyien az igazgatót várják. Be kell, hogy fejezzük a be­szélgetést . . . Lózsy János M­etro :Qordujini, slayer hatalmas, zenés filmje Mickey ROONEY Judy GHRLAND ragyogó vígjátéka Tavasz a Srontwayn Csütörtök este 128-tól: MÁTÓL: Forum Décsi ...........................­* Budapesti Kisipari­­­­észvénytársaság Budapest, Vili, Vas­uta 2­ d Tel. 136-352 Girószámla a Magyar Nemzeti Banknál P. K. és TE BE tagja Székesfőváros altruista alapítású pénzintézete. A kisemberek bankja Előnyös kamatozásra elfogad takarék- és folyószámlabe­téteket Kisipari hitelek­­ Termelési hitelek — Váltóleszámítolás Kezességi (garancia) levelek Kisemberek bankügyleteinek lebonyolítása ­ MOLNÁRNÁL nagy választékban kaphatók fizetési kedvezménnyel irodai és táskaírógépek kézi és elektromos számológépek . . . törpeszupertől Rádiókcsúcsszuperig 6 havi részletre is, 6 hónapos garanciával. Használt rádiókban nagy választék. Az összes typusú táskagramofonok »Durium« és »Odeon« hanglemezújdonságok fliótt- és sütótelepek, zseblámpa­elemek állandóan raktáron Villamossági cikkek nagy választékban Vidékre utánvéttel szállítunk Budapest XI. Bartók Béla­ út 41 (volt Horthy Miklós-út) Telefon: 258-214 -----------------------------------/ Tőzsdelovag Bemutató a Pesti Színházban Balzac egy évszázaddal ezelőtt Fezér címen darabot írt a pénz őrü­lete ellen. A színmű teljességgel hasznavehetetlen. Színpadszerűtlen­­sége miatt egyáltalán nem került elő­adásra. Kolozsvári Grandpierre Emil a Balzac-ötlet nyomán most megírta a pénz komédiáját. A három felvoná­son át szüntelen azt hallani: pénz, árfolyam, áremelkedés és ársüllye­dés, vétel és eladás, érdekházasság és csőd. A szerző félreismerhetetlenül hangsúlyozza: A száz év előtti kör­nyezet és hely­szán csak alkalom, hogy a szatíra görbe tükrében a m­ai polgári társadalom torz arcát láttassa, azét a rétegét, amely egyre mélyebbre és egyre menthetetlenebbül zuhan a megsemmisülésbe. Időszerű, hatásos és minőségi írás, s jóllehet, szerzőjé­nek első színműve, máris színpad­­i sérűi gondolkodásról tanúskodik. Kár, hogy az előadás kissé elta­lálja az író szándékát. Ebben vészes az a sietség, amellyel a Napsütés teljes kudarca miatt, tíz nap alatt a közönség elé hozták a darabot, más­felől pedig maga az együttes jelleg­­telensége. A vendég Lehotay Árpád játssza az eszközeiben nem váloga­tós, mindenre elszánt tőzsdész. Van­nak kiemelkedően jó mozzanatai, de egészében hiányzik az igazi íz és fűszer az alakításából. Zavartalanul egységes formát talán csak Somló István mutat, meg Ruttkay Éva, Gáti József é­s Juszt Gyula. Hamis figurájával kirí Bakó Márta, harso­gásával pedig Keleti, a színlap többi szereplője Sivó Mária, Bárdi, Rámo­nyi, Zátony, Polosay, Farkas Erzsé­bet és Marsovszky Lívia. Egri­ István rendezése általában jó ütemet diktál. Neogrády Miklós interiőrjei egyre inkább elmerülnek a megszokottság unalmában. CS. J.) Sándor Erzsébet te dr. Székel.* János 1041. december 1­4-én hó­napáról keltődévi, nyiind a külön élesítés helyzett.)_________ I dr. Somogyi Géza fogorvos újból rendel Budiafrs'fcen. VI., Ixascella­ utca (16. Tele­­fo­n: 125—100.________________________________ Rezgőnyi gyermekfénykép a szü­lök öröme. Telefon: IV., Kálvin-tér 5. és IV., Váci-utca 11/b. IRODABÚTORT is KOCSI­S JÁNOSTÓL vegyen, V. Nádor-utca 20. Telefon 127-182 O It Hova! Színház Fantomja.’ A nagy siker jegyében zajlott le a ROYAL REVÜ VARIETÉ karácsonyi műsorának be­mutatója. Honthy Hanna a műsor prima­donnája játszik és énekel egy kis operettben Sorthy Györggyel. Salamon Béla két remek bohózatban lép fel és sok mókájával tapsr­a ingerelte a közönséget. Sokat nevettek Halmay Imrén, aki „A Royal Színház fantomja” című több képből álló bohózatban szerepel. Rácz Vali érdekes magánszámai, Misoga, Tihanyi Magda, Kőrössy Zoltán, Darvas Marika, Szánthó Klári és Marietta tetszettek legjobban a műsorból, amelyben néhány igazán kitűnő artistaszámot is láttunk. A műsort Lóránton Vilmos rendezte. Bernard László és Friedmann Magda jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) Kártológépek, szemfelsze­­dőgépek, síkkötőgépek, gumipolyítógépek megérkeztek. KELEN Czeáky­ utca tizennégy, 5—11-ig, délután 4—6-ig. Telefon: 128—216. Gépi kőtőrők utánvéttel is! Ferencsik János bécsi szereplése A nagymúlttú bécsi zeneegyesület, a Gesellschaft der Musikfreunde meg­hívására Ferencsik János két f­lhar­­móniai hangversenyt vezényelt a Konzerthausban. Nagy sikere nyo­mán újabb vendégszereplésre kapott meghívást. Operaházunk kitűnő kar­mestere bécsi útjáról a következőket mondotta a Szabad Népnek:­­— Február közepén há­rom ízben vezényelek a bécsi filharmóniai zene­­kar élén és a tervek szerint dirigá­lok a három szín­­házban játszó (Volksoper, Thea­’er an der Wien, Redout,­nsaal) Operában ts. A vlág­­hírű bécsi filharmóniai együttessel együ­tt dolgozni mindig rendkívüli élményem. Ezzel korántsem akarom azt mondani, hogy nem vagyok na­gyon elégedett az itthoni operaházi zenekarral. Az egészséges szélekető és az elegendő próba­szám — hála Tóth Aladár igazgató elgondolásai­nak — rövid idő alatt, olyan együt­test eredményezett, amellyel igazam nagy öröm együtt mu­­s­kázni. A zenekar minden tagját olyan igazi lelkesedés, becsvágy és őszin­te oda­adás fűti, amelyről nem lhet elfogó e­smeréesel szólni. Nem látom távo­linak azt az­ időt, amikor a bit-fa,pesta filharmóniai zenekar ismét méltó lesz régi megbecsült múltjához. m * Az MKP rendezés­ében a Tudo­­mányos és Művészeti Vitaelőadások pedagógiai tagozatán december 28-án szombaton délután 4-kor Ale­­xits György: A demokratikus köz­nevelés feladatai címmeel tart elő­adást. Belépés szabad és díjtalan. 13

Next