Szabad Nép, 1947. január (5. évfolyam, 2-25. szám)

VILÁG PROLETÁRJAI SZABAD NÉP & 0mm/: ft WlMH .óra.-p erG íj ^TVEt^^ LJoldog újévet kívánunk a Szakad Nép minden olvasójának ! A a-:* **••■■■ O M M U N I S T Á K Ö V. ÉVFOLYAM, 1, SZÁM ARA 40 FILLÉR SZERDA, 1947 JANUÁR 1 RÁKOSI MÁTYÁS ELVTÁRS ÚJÉVI NYILATKOZATA a% elmúlt ér mérlegéről én a% új en&teudő kilátásairól Felkerestük Rákosi Mátyás elv- társat, az MKP főtitkárát, hogy a Szabad Nép hasábjain mondja el, milyen eredménnyel zárult az óév és mik a demokratikus Magyar- ország kilátásai az újévben? — Mielőtt as újesztendő kilátá­sairól véleményt mondana, szeret nők haé'ani az elmúlt év gazdasági és politikai értékelését — hangzott az első kérdés. *—‘ Gazdasági téren a magyar demokrácia sok olyan sikerre mu­tathat rá, amelyet legádázabb el­lenségei sem tudnak tőle elvitatni A pénzrom'ást, amely demokrá- ®iánk gazdasági é3 politika! alap­jait egyaránt elsodrással fenye­gette, olyan sikerre! állítottuk meg és olyan eredményesen hoztuk létre a stabilizációt, hogy ez nem­csak itthon, de külföldön is a leg­nagyobb elismerést váltotta ki. Ujiáépítésiink, amelynek leglátha­tóbb mutatója a vasutak és a hi­dak rendbehozása, az egész vona­lon sikerrel halad. Ipari termelé­sünk, hála a’munkásság fegyel­mezettségének és öntudatának, gyorsabban fejlődik, mint ahogy ezt a nyáron előre láttuk. A falu szorgalmas népe, jóllehet két esz­tendőn át szárazság és rossz ter­més volt, 3,400.000 holdon vetett el Őszi gabonát, 20 százalékkal többet, mint tavaly. Megvan min­den reményünk, hogy jövőre meg­szűnik a gabominség. Több, mint kétmillió holdat szántottak gon­dosan a tavasziak alá és ez is egyik biztosítéka a jövő évi jobb termésnek. Államháztartásunk egészségesen fejlődik. A forint most decemberben, a stabilizáció ö' ödik hónapiában, pompásan ki­állta a tűzpróbát: a december 10- től számított két hét alatt kará­csonyi segély utján és más módon 350 millió forint új vásárlóerő je­lentkezett a piacokon és ezt a ha­talmas pénztömeget a gazdasági élet felszívta anélkül, hogy ár­emelkedés, V»— egváb zavar ke­letkezett volna belőle. Gazdasági erősödésünket szolgálja az elhur- colt javak vissz?szerzése: a mű­kincseken kívül 5 hónap alatt 70 millió dollár értékű aranyat, ha­jót, génét kantunk vissza. — Politikai téren is nem egy maradandó sikerre tekinthet visz- sza a magyar demokrácia. Meg­valósítottuk a köztársaságot, a szabad népekhez egyedül méltó államformát. Megszilárdult a szétzilált közigazgatás, megjavult a demokratikus rendőrség. Az ál­lamosítás terén is történt haladás. A magyar politíku'ok moszkvai, Washingtoni, lo .doni. párisi uta­zásával kezd megszűnni az az el­szigeteltség, ame ybe a Horthy- rendazer örökségeképpen kerül­tünk. A béke'árnyalásokon sike­rült kivédeni a szlovákiai magyar­ság kitelepítésének veszélyét. Egtre több demokratikus ország­gal vesszük fel a normális diplo­máciai viszonyt. Egyszóval a bél­és külpolitika terén is maradandó eredményekre tekinthet vissza a magyar demokrácia. — Mivel magyarázható, hogy a kétségtelen gazdasági és politikai sikerek ellenére az egyik belpoliti­kai válság a másikat követi és jelenleg äs olyan krízisbe» Vagywűk, (Amelyet hosszú hetek pártközi érte­kezletei sem tudtak eddig meg­nyugtatóin lezárni? — A válság oka, az, hogy a „régi ári világ“ képviselői, köztük azok, akik befurakodtak a Kis­gazdapártba, nem nyugodtak bele, hogy- az ország felszabadulásával elveszítsék évtizedek, sőt évszáza­dok óta gyakorolt politikai hatal­mukat és gazdasági befolyásukat. Az a nagybirtokososztály, amely annyi poétikai földindulást átvé­szelt és 1945-ig nyeregben tudott maradni, sokkal szívósabb és ön~ tudatosabb, semmint belenyugod­jon vereségébe és késhegyig menő harc nélkül engedje át a terepet a demokratikus népi újjászületés­nek. Ezt annál inkább megteheti, mert társadalmi és politikai befo­lyásának jelentékeny részét, azon­kívül házait, értékpapírjait, vá­rosi palotáit, képgyűjteményeit, elrejtett kincseit stb. megőrizte. — Segítségére van gazdasági és politikai téren - a magyar nagy­tőke, amelynek képvise ői többsé­gükben politikailag a Horthy- reakció enüs^u nőttek fel és most > nem a karín .k megbékélni a demo-' krácia berendezkedésével, a szak- szervezetekkel. az üzemi bizottsá­gokkal ?? a Kommunista Párttal. Támogatja őket az egyházak hiva­talos képviselőinek többsége. Ezek nem törődnek vele, hogy a demo­krácia a földreformmá1 csorbította gazdasági és ezzel po’itikai be'o- lyásukat. Támogatja őket a zsíros parasztság jelentékeny része, me­lyet részben a földreform érintett, részben visszakívánja azt az időt amikor a mezőgazdasági munkás­ság — szervezet és önvédelem hí­ján — olcsó napszámért volt kény­telen dolgozni. Támogatja őket az az állami bürokrácia, amely 1944 március 19. és október 15. e ott és után legnagyobb többségében min­den népellenes irányzatnak ren­delkezésére állott. Ez a bürokrácia meg tudta akadályozni, hogy a B-listázással lényegesen megrit­kítsuk sorait; így a magyar de­mokrácia közigazgatásában ma is ott vannak azok, akiket Gaál Gasz- ton, a Kisgazdapárt alapítója, a trösztök mellett, a nép legnagyobb csapásaként emlegetett. — A régi, úri rend helyreállítá­sára milyen módszereket alkalmaz ma a reakciót — Ma a régi rend helyreállítása szívós, kitartó, apró munkával tör- tén’k. Helyenkint, mint a közok­tatás terén, nincs is szükség res­taurálásra, mert itt mind a mai napig érintetlenül áll, sőt erőső d k az a szellem, amely Klebeís- berg és Hőman öröksége. A saj ó terén a restaurálást olyan mód -szerek jelz!k, mint a Hírlap meg­jelenése. amely munkatársaiban, szellemében, sőt betűiben is ügyek szik pontosan folytatni a Légrá- diak Pesti Kalapjának Horlhyt támogató és 1944 március 19-et oly s’kerrel eiőkéacítő hagvr-má nyait. A stabilizáció maga megnö­vel' a rég' kapitalisták gazdaság' ereiét a k^zig-'Z^atäs meg-z’’"r ^ptéoával a re-keás tikztv'slők bmák. stb. bef-ivása és tek'n'élve "s nő. A de-^oVácia és a reakció he reá legtöbbször ném világosan felismerhető kérdések körül fo­lyik, hanem álcázva, apró kis üt­közetekben, amelyeknek összefüg­gése a nagy küzdelemmel az egy­szerű ember számára nem szembe­ötlő. A napokban láttunk például egy kísérletet, amely a parasztság védelmének ürügyével a szövetke­zeteket a fasiszta Wünschen Fri­gyes megmaradt helytartói kezére szeretné átiáts-ani. — A régi Horthy-tisztviselők- nek, mint „szakembareknek" szí­vós és céltudatos visszaállítása ugyanebbe a vonalba vág. A demo­krácia intézményeinek szakadatlan és rosszindulatú kritizálása, az eredmények lekicsinylése, a bajok és panaszok felnagyítása, mind részei ennek a demokrácia elleni hadjáratnak. — Közrejátszanak természete­sen ebben a harcban a nemzetközi hatások is. Ugyanazok az erők, melyek világszerte igyekeznek a népi demokráciát szorítani és amelyek működésénél legtipi­kusabb formája az, ■ r szágaan folyik, tern - - ■«& rűleg nálunk is éreztetik hatásaikat, Es a demokrácia e'len vívott szívó , és szakadatlan harc tartalékául készen állanak a volt csendőrtisz­tek, nyugatosok, fasiszták tíz- és tízezrei, akik ma még inkább csak a földalatt nyüzsögnek, de csak megfelelő pillanatot, békekötést, a Szovjet Hadsereg kivonulását várják, hogy szükség esetén fegy­veres vagy terrorisztikus fellépés­sel is megindíthassák a harcot de­mokráciánk ellen. — A magyar reakció haditer­vének elirő szakasza a Nemzeti Függetlenségi Front koalíciójának széttörése, utána a munkásegység és a Baloldali Blokk meglazítása és felbomlasztása volna. Ha ez sikerülne, ha a Kommunirta Pár­tot ei tudnák szigetelni a többi demokratikus erőktől, utána jö­hetne a következő lépés. — Szívós kísérletek folynak, hogy megbontsák a munkásegysé­get és a Baloldali Blokkot. Peyer és társainak fellépése a Szociál­demokrata. Pártban, a Paraszt­pártban mutatkozó ingadozások és válságok ennek, a kísérletnek az eredményei és mutatói. — A reakció gazdasági és poli­tikai ellentámadásait az 1946-os esztendőben nagyban és egészében a demokrácia ki tudta védeni Eb­ben a kivédésben nem egyszer a mozgósított tömegek erejére tá­maszkodott a demokrácia, mint márciusban. Eredménnyel jártak a decemberi küldöttségek és tünte­tések is, amelyek a reakció okozta drágulással szemben léptek fel. Elsősorban a dolgozó tömegek megmozdu’ásának volt köszön­hető. ha a spekuláció okozta drá­gulást nemcsak megállítottuk, ha­nem kissé vissza is szorítottuk. Újra bebizonyult, hogy a demo­krácia érd:keinek megvédésére el­engedhetetlenül szükséges a dol­gozó tömegek aktív fellépése. — Mit tart az új esztendő leg­fontosabb gazdasági kérdésének* — Az 1947-es év feladatai szer­vesen következnek a demokrácia elmúlt két esztendejének fejlődé­sébő'. Az idén meg kell kezdenünk Pártunk hároméves gazdasági ter­vének megvalósítását, amely meg­gyorsítja és hatványozza újjáépí­tésünket éé talpraállításunkat, amely három év alatt önerőnkből, ha szükséges, minden külföldi se­gítség nélkül, nemcsak begyógyítja a háború ütötte gazdasági sebeket, hanem a békebelinél lényegesen magasabb színvonalra emeli a dol­gozók életét. Ezt a tervet tartom az 1947-es esztendő legfontosabb kérdésének. A hároméves terv döntő része az igazi köztehervise­lés megvalósítása. Az elmúlt két esztendőben elsősorban a dolgozó tömegek viselték a terhek zömét. Ez így volt a pénzromlás idején és sokszor így maradt a stabilizáció­ban is. A mi feladatunk most az, hogy a terhek jelentékeny részét átrakjuk a tehetősebbek, a gazda­ságilag erősebbek vattaira és köz­ponti kérdésül a dolgozó tömegek életszínvonalának megnövelését vessük fel. A munkásság, amely két esztendő óta eléggé nem di­csérhető önmegtartóztatással és ge lommal dolgozott, árust jog­ra elvárja, hogy sor kerü jön gazdasági helyzetének gyors és alapos megjavítására. Ezt követeli tőlünk a dolgozó parasztság és ezt követeli parancsoló! ag aZ értelmi­ség, a köztisztviselői réteg, benne a közoktatás munkásai, akiknek helyzetén különösen gyorsan és gyökeresen javítani kell — Az 1947-es esztendő elsősor­ban azt tűzi ki eíeng dhrt'tlsn feladatul, hogv több kenyeret, ruhát, cipői, kultúrát adjunk a magyar demokrácia legfőbb tá­mogatóinak, — a dolgozóknak. Emellett a demokrácia követelmé­nyeinek megfelelően a kő-életben: a gazdasági és politikai kulcspo­zíciókban az eddiginél sokk"! na­gyobb szerepet kell kapnia az igazi munkásoknak és az iga/d pa­rasztoknak. Eddig ezen a téren lényegében még csak az méretek­nél tartunk. Valóban kérgeste­nyerű, kétkezi munkás vagy pa­raszt ma a demokrácia két esz­tendeje után is, nagyon ritka je­lenség a gyárak igazgatőságaib'n vagy közéletünk vezető ürlyein. Ezen változtatni kell. Ha de­mokráciánk valóban a munkások, a parasztok, a haladó értelmiség rendje akar lenn5, úgy ennek ab­ban is meg kell nyilvánulnia, hogy e rétegek képviselői az ed­diginél has onlíthatatí - nul na­gyobb mértékben jutnak vezető helyekre. A reakció előretörésé­nek egyik jelensége péMául az, hogy a paraszti demokrácia*-01, a parasztság igazi képviselőinek megfelelő szerephez juttatásáról ftmyre kevesebb sző esik. Az 1947-es esztendőnek itt is válto­zást kell hoznia, Mmden gazda­sági és politikai tervünk csődöt fog mondani, ha nem tudunk bátran és bőven meríteni a ma­gyar nép legértékesebb rétegeiből. Az 1947-es esztendő demokratikus s: re: elsó’sorban azon múlnak, hogy munkásokat és paraszto­kat s azét életének első vona­lába Ijuk-e állítani? ♦ — Mily enek ldtja « politikai héiyze' °.tt — A gazda .=• ági kilátások első- rendűek a magyar demokrácia ■számára. M:. Mtétete megvan annak, hogy gazdasági térem a háború rombolásai után soha nem láiott felvirágzásnak induljon ha* zánk. A nehézségek nem gazda- ' sági, hanem politikai téren van­nak. A régi úri világ híveinek, s magyar reakciónak nem kell olyan virágzó ország és boldog nemzet, amely egyúttal demokra tikus és népi erőkön nyugszik, ők nagyon jól tudják, hogy minél g /om abban ver gyökeret az új- gazda és minél hamarabb alakítja, át földjét virágzó, boldoguló gaz­dasággá, annál nagyobb híve lesz a demokráciának, amely a nincs- telenségből kiemelte. A reakció nem akar jómódú, a demokráciá­val megelégedett kisiparosságot és még kevésbé öntudatban, szer­vezettségben és főleg gazdasági erőben megnőtt munkásságot. A magvar reakció semmitől nem fél annyira, mint a demokrácia nyu­godt. békés, virágzó fejlődésétől. Ez az oka unnak, hogy ma a nyu­galom és a béke hívei a 'demokra­ták, elsősorban a kommunisták„ Ez az oka annak, hogy a reakció az, amely a nyugalmat zavarja, álhíreket terjeszt, a föld alatt szervezkedik, amely áj háborúban1 reménykedik, amelynek tervei o~ak úgy sikerülhetnek, ha a bé­kés, nyugodt fejlődést meg tudja zavarni. A magyar reakció az, amely szakadatlanul űiabb válsá­gokat okoz. amely fondorkodik, á^ál, nem akar belenyugodni ab­ba, hogy elvesztette a csatát és hajlandó újra minden szerencsét­lenséget rá zúdítani hazánkra, ha ezzel elvesztett uralmának egy töredékét is visszaszerezhetné. A reakció legveszedelmesebb része az, amely elsősorban a Kis­gazdapártba befurakodva, a kor­mányzáson, a koalíción belül foly­tatja harcát a demokrácia ellen. How ez a reakció milyen befolyá­sos és milyen mélyen bele van ágyazva a Kisgazdapártba, azt s Vértessy-Vidovics-botránynál lát­tuk. Ezt a kit hétnróbás reakcióst a Kisgazdapárt jórésre szinte az utolsó lehetőségig védte. A ms< *var demokrácia válságának elhú­zódását elsősorban az okozza, hogy a Kisgazdapárt nem akar szakí­tani a sora !Han garázdálkodó re­akciósokkal. Er»'Vr,i rjoeüg minden koalíciós m?oreorvezés- csak a papí­ron marad. H’ába határozzuk el a legszebb gazdasági terveket, ha a, koalíción belül is tevékenykedő -e- akciősok meg tudlak fűmi a kípzös memUlaood ásókat. A gázdaság! megegyezések értéktelenek, ha hiá«'>"rík hozzátok végrehaitásuk politikai bMosítéka. Ez a biztosí­ték következetes, szívós harc, elvi és szervezeti síkon a koálícóbot befurakodott reakció étten. A Kis­gazdanárt hajlandó ugvan e téren elvi nyilatkozatokra, de nem haj­landó i?vomr he’kwk az elkerül« hetetlenü! szükséges rendszabá­lyokat. Ezek n°'kül pedig a legra­dikálisabb nyilatkozat Is csak írott mai ászt marad és a reakciót inkább fe1b's+or)tia. min- vissza­veti. Ez az oka annak, hoarv a nártkSz! -"delek a döntő oo- litíkai ,’-ő"őipt)en. » re-'r."/, eUeni harc kérdésében nem vezettek eredményre. Es ez az oka annak, hogy a jő gazdasági kilátások ©*«

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék