Szabad Nép, 1947. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-12 / 9. szám

VASIT?N­ P. 1917 JAVTTAR Vt Tág vásznak—%mdok Gyártja az újpesti Magyar Pamutipar A Magyar Pamutipar újpesti tele­­peit kápráztató számokkal fogadnak. Számokkal, amelyek azt bizonyítják: a termelés felülmúlja a békebelit. Ha az ember gondo­k'o­ni kezd, az Bilik eszébe, akkor a gyáros haszna is nag­yobb itt, mint a multtan. És ha az ember nagyon merész, arra gondol, akkor ,a munkás sorsa is jobb itt, mint a múltban. I>e az ilyen merészségnek csaló­dás az ára. Körúti kirakat — és ami mögött­e, van A körúti kirakatokban vég­számra áll a hófehér vászon Gyár­totta: a Magyar Pamutipar,, Új­pest-A hófehér vászonnak az a szeren­cséje, hogy­­ nem tükrözi vissza a Pamutipar munkásainak gondjait. Mert akkor fekete, nagyon fekete Volna. A kenyérgondokkal kezdjük. Pár napja megjelent egy kiírás a gyár táb­áján­. Élelmiszercsomagokat kap­nak a munkások. Nem lett belőle semmi. A vállalat tőkései hónapo­kon át hitegették a dolgozók­at: le­gyenek nyugodtak. Somogyban 30 vagon burgonya van leelőlegezve a részükre. Csak várni kell, mert zá­rolva van. A munkások nekiindul­tak a hivataloknak. Megszerezték a feloldást. Akkor derült ki, hogy a tőkések a burgonyát már régen továbbadták. Kaphattak volna zsírt, is, előnyös feltételek mellett az egész téli szükségletet. De a gyá­rosoknak nem volt szívük leelőle­gezni. — Talán egy szövetkezettel le­hetne segíteni a helyzeten — gon­dolták a munkások. — A terv az igazgatóság akadékoskodásai miatt hosszú ideig késett. Most egy kis segítség­ kellene, de a vállalat el­zárkózik. Meleg­ holmik ,­ didergő munkások A Váci­ utcán korzózókat meleg holmik védik, óvják a hidegtől. Gyártójuk: a Magyar Pamutipar. Újpest. Alik fonják, szövik őket, rossz, foltozott ruhákban járnak. Fagyos­kodnak, dideregnek otthon is, munka közben 13. A IT-es fonóban a fűtő­testnek csak a helye van meg. Téli­­kabátban dolgozik az, akinek van­­ télikabátja. A WC-k mind ablaktalanok. Át­süvít rajtuk a fagyos, teli szél. És olyan kevés van, hogy a munkások sorban állnak előttük. Az I­eg fonódéban tikkasztó hő­ség. De ebben nincs köszönet. Mert Ivóvíz nincs a hatalmas helyiségben Aki megszomjazik, az megizzadtan mehet ki a hideg levegőre inni. Színes áruk —­■ sápadt arcok A belvárosi lakás fürdőszobája ragyog a tisztaságtól. Az állvá­nyon puha, rózsaszín törülköző. Gyártotta: a Magyar Pannt­par, Újpest. A munkásasszony tüdejére az I-es fő ében lerakódik a por. Köhög, sá­padt. A légmentesítő hetek óta nincs üzemben, egy erősebb motor hiány­­zik. Az igazgatóságnak ..nincsen pénze rá”. Az öltözőknek átalakított légó­­pincikben több mint 100 munkásra nógy vízcsap jut, a műszakok befe­jezéskor csak közelharcban lehet hozzájuk férni. Egy.egy öltözőszek­­rényben 4—5 dolgozó ruhája prése­­lődik össze. A lakatosműhely sötét, zsúfolt, készségtelen, már 50 évvel ezelőtt nem lett volna korszerű. Az egyik központi vízcsap a kovácsműhely kalapácsgépének közvetlen szom­szédságában van. Itt áll sorban az elszíneződött vízért a munkások nagyrésze. A gyárban dolgozók gyerekeinek száma meghaladja a másfélezret. A gyermekotthon egy kis betonpadlós szoba: harmincan is alig férnének el benne, most 90—100 gyerek zsúfo­lódik itt össze. A kulturház kicsi, szűk, nem fér el benne a munká­ság tizedrésze sem. Számos helyiségét vezetőállású egyének lakásnak haszná­l­jk. A ka­­tolikus kulturkör helyisége csak ,a kiváltságos, a munk­ásságtól elzár­kózó, régi műkedvelőgárda előtt áll nyitva. ■­ Ahol valami javulás mutatkozik, azt nagy küzdelmek árán harcolták ki: egy kis tej, szalonna, a kazán­ház izzó hőségében dolgozóknak, kö­peny és meleg étel az udvaron hó­­ban-fagyban robotolóknak. Mert az fib, gyenge, erélytelen. S addig a Hitelbank nyugodtan növelheti hasz­nát 3600 k­m-kést megrövidítve. *7 EMBER ÉLETE. Ha rendes az emésztése Az THUS* Idegenforgalmi. Beszer­­s*s:, Utazási #3 Sz:V1j­ás? r­t* igazga­tósága 1947 janu­ár hó Sen megü­tött ig­azg­a­tósági tilécér ér­ re»énvi S#i?dar közgazdasági n'ség'.Jó válás­.. .0 ta meg j elnökévé­ A vállalat vezetése termé­­­­szetesen továbbra is Ra­cs'ny­ Miká'y elvtárs kezében marad. Versenytárgyalási Sziltelmény A Budapest Szaké­rf óvárosi Közte ke­­r i­rt. nyilvános versenyt'-gyal&s hirde 201> © 00 tfm. nyers len vászon-szalag g.r.ít.isá a. Az ajánlatok benyújtásának határ­ideje- 1917. január 21-én délelő t 9 óra Az ajánlati fel­ét­etek a BS KR. Anyagbeszerzési Sz ko­d­áj­án.­,l (V­I. Akácfa-utca ,15 . IV. emelet 429. szám; szerezhe­tk be. Halált az összeesküvőkre A köztársaságok­ cfftös szervezkedés leleplezése óta egyre nagyobb tömegben érkeznek a sürgönyök és a levelek, amelynek aláírói az ország közvéleményének nevében elítélik a nemzetellenes szervezkedést és a leg­­­­súlyosabb büntetést követelik a bűnszövetkezetek tagjai számára. A Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetségének központi vezetősége és SS megyei küldöttje levelet Intézet­t a miniszterelnökhöz s a levélben a földmunkások, újgaz­dák és kisbirtokosok nevében köve­telik az összeesküvés minden részle­tének alapos felderítését, az összees­küvők és támogatók nevének nyil­vánosságra hozását, felelőssgre vo­násukat és kímélet nélküli megbün­tetésüket.­­Halálbüntetést követelünk — mondja a többi kö ott a levél — az összeesküvés értelmi szerzőire és vezetőire, akik a dolgozó parasztsá­­got és az ipari munkásságot szabad­ságától, jogától és földjétől akarták megfosztani. Tudja meg a magyar köztársaság és a dolgosó nép min­den ellensége, hogy szövetségünkbe tömörült 300 ezer paraszt dolgozóval találja meredt szembe.“ Az MKP kecskeméti szervezete 9 pártnap alkalmával viharosan tünte­­ett az ar­­összeesküvők és a demo­kratikus pártokban meghúzódó cin­­kosaik ellen és követelte, hogy az igazságszolgáltatás vasszigorral sújt­son az összeesküvőkre, segítőtársai­kat pedig távolítsák el a magyar közéletből. ■— Halálbüntetést követel­nek sürgönyükben Partvard község dolgozói, az érsekvadkerti MaDISz, a drégelypaldnki kommunista párt, a szidi MKP. A nógrád megyei koalí­ciós pártok és szakszervezetek me­gyei vezetősége a következő sür­gönyt küldte: Nógrád vármegye de­mokratikus népe legnagyobb biza­lommal van a kormányzat iránt és követeli a fasiszta összeesküvők pél­dás megbüntetését. Az első Honvéd Nevelőtiszti Tan­folyam előadói és hallgatói 31 alá­írással ellátott levelükben többek közt azt írják: honvédségünk tagjai soha többé nem fogják fegyvereiket népük ellen fordít­ani. A honvédség munkáját nem­­ haJtaáruló táborno­kok, haem a nép érdekei irányítják. Befejezésül követelik az összeeskü­vők példás megbüntetését. Az épitőmunkások levele a miniszterelnökhöz A budapesti ég környéki építési­­ kenyerünk vállalatok munkásainak bizalmi te­­­­­tülete értekezleten foglalkozott a köz­­társaságellenes összeesküvéssel. Az értekezletről átiratot küldtek Nagy Ferenc miniszterelnökhöz. Követelik, hogy görgősen fo­ytassák le a vizs­gálatot és alkalmazzák áis összeeskü­vők szervezőivel szemben a legszi­gorúbb megtorlást. — Kivárjuk és követeljük — mondják átiratukban —, hogy id­e­ ékig bíróságok ne az edd’gi szel­lemben, ítélk­ezzenek fölöttük. Ne­künk, építőipari munkásoknak nem beszéd. Tudomására hozzuk miniszterelnök úrnak, hogy a kelő megtorlás és a reakció elleni erőteljes harc érdekében hozott min­den intézkedésénél a magyar építő­ipari munkásság a legteljesebb mér­­tékben támogatja. Hanyag embernek h­ideg az otthona, mert VEKETtsVIHET RZOMHEL melegei a Fővőncs Fri­flyai uunániL Map ©* a 8 g Buiapest, V„ Jel ki Pál­ u. 12 Küler Adolf barátai mind ott ültek Nü­rnbergben a NÉPEK ITÉLŐSZÉKE előtt. A náci politikusok díszpéldányai reszkető szájjal rebegték el idétlen védekezésüket, s mindent elkö­vettek, hogy a vádözönt elhárítsák­­ valamelyik társukra. Nekünk, magyarok­nak akik fájdalomból, keserűségből és kínból, amit Gőringék előidéztek, bőven kijutott, szintén nem volt érdektelen, hogy a NÉPEK ÍTÉLEISZÉKE milyen dön­tést fog hozni. Nap-nap után lestük a lapokat, nem a szenzációhajhászástól, hanem az igazságos elégtételt keresve, és a per mindig hozott új dolgokat. Annyi átélt keserűség után még min­dig hitet­lenül kaptunk a fejünkhöz, hát ez is volt. Ez lehetett a IIX században? Igen, — ez volt a nürnbergi per részleteit és a náci banditák dicstelen végét tárja fel az URÁNIA . filmszínház következő mű­sora a NÉPEK STÉT^SZÉKE. (Végig magyarul beszélő film.) Sajnos, sokan •annak akiknek Nürnberg nem tud elég­tételt nyújtani.,* SZABAD NÉP DiROALMIS a legnagyobb történelmi film, a Royal Apolló filmszínházban. IPéter szemé­lében az apa összeitliözÄ a cárral. .. MAFTRT 8ZOVEXFORT FXLM, „ Pfagy Péter T ES r V­EK FI­LM­J­E­i/i­ 5. Versenytárgyalási h­hde­mény A Budapest Székesfővárosi K­özls­­kedési Bt- nyilvános verseny árgyalást hirdet: 390 900 darab kff. elektróda és hegesztő anyagok, továbbá k b. 20 1­00 m0 kl­. kí éretű, részben gépüveg, részben 'áb­aüveg " állítására. Áss ajánlatok benyúj­ásának határ­ideje: az elektródá­kra 19í7 január­­ 4-én 9 óra, az üvegre 1947. január 31-én 9 óra. Az aj­án­­la­i fel­ételek a BSzKK­­Anyagbeszerz­ési Szakosztályán 1 VII, Akácfa­ utca 15, IV emele t 4SS. szo­bában szex*ezhetők be. 1 AZ ÖSSZEESKÜVŐK ÉS A STABILIZÁCIÓ A Horthy fasizmus visszaállí­tására szövetkezett összees­küvés egyik célja a forint meg­buktatása volt. Ez a hír nem lep meg bennün­ket Mikor novemberben az áru­rejtegetés, az áruspekuláció, az ár­­felhajtás komoly méretek­et kez­dett ölteni, számunkra nyilvánvaló volt, hogy a reakció indult táma­dásra a forint ellen. Nyilvánvalóan a reakció aknamunkája volt az a suttogó propaganda, mely a drá­gulást nem is nyomon kísérte, ha­nem inkább megelőzte és a legkép­­telenebb rémhírekkel igyekezett megingatni a bizalmat a stabili­záció iránt. Ugyanez a suttogó propaganda a vidék reakciós kö­rein át minden úton módon meg­kísérelte a parasztságot visszatar­tani attól, hogy beszolgáltatási kötelezettségének eleget tegyen. Közellátási szervezetünk mulasz­tásai és a közellátási szervezetben terpeszkedő reakciósok kezére ját­szottak a­ stabilizáció ellenségei­nek. Fontos élelmiszerek eltűntek a piacról és csak feketén­­ voltak megszerezhetők. A bíróságon ter­peszkedő reakció pedig szabad­lábra helyezte és felmentette az árdrágítókat és árwrestegetőket. A forint elleni gazdasági össze­esküvés mégis összeomlott, még mielőtt a köztársaság ellen szőtt politikai összeesküvést leleplez­ték. A stabilizáció győzött. Ebben a győzelemben ismét komoly ré­szünk volt nekünk, kommunisták­nak, vezetőknek csakúgy, mint közkatonáknak és részük volt azoknak a széles dolgozó töme­geknek, melyek a mi vezetésünk­ben, a mi jelszavainkban bízva,­ az utcán, a gyárakban és a hiva­talokban kiáltottak a forint vé­­delmére. P­olgári részről élesen bírálták a forint védelmének azt a módját, hogy a tömegek, mi több, az asszonyok tömegei az utcára mentek tüntetni a drágaság ellen, sőt a Parlament épületébe is elju­tottak. De ki tagadhatja ma, hogy ezeknek a megmozdulásoknak jó­tékony hatása volt és meggyorsí­tották a kormány drágaságellenes intézkedéseit ? Még több rossz szó hallatszott azok ellen, akik elég merészek vol­tak bíróságainknak forintellenes, stabilizáció ellenes működését osto­rozni. De ki tagadhatja ma, hogy ennek az ostorozásnak is jótékony hatása volt? Elhangzott az első halálos ítélet egy forintrontó ellen s ez kétségkívül megfélemlítően hatott a stabilizáló ellenségeire. A közellátás mulasztásait és bű­neit nem lehetett mind jóvá tenni, de itt sok bajt sikerült orvosolni. Erélyes, bár elkésett intézkedések még enyhítettek valamit a burgo­nya hiányon, szervezési rendszabá­lyok, a nagykereskedők feketézési lehetőségeinek kikapcsolása rend­­behozta a textilhelyzetet, felemelt cukor- és zsíradagok és bizonyos élvezeti cikkek behozatala tűrhe­­tővé tette a dolgozók karácsonyi élelmiszerellátását. Minden általános drágítás alól kihúzta a talajt az, hogy a kor­mány — elsősorban merült csak a kommunisták követelésére — eré­lyes kézzel megakadályozta a bankjegy-menny­iség emelkedését. Nem árt ezt hangsúlyoznunk azért, mert míg több intézkedés a széles avilanosság előtt játszó­dott le, addig a bank­jegymennyi­ség korlátozásáról vagy felemelé­­séről cs­k. zárt ajtók mögött foly­tak heves viták. De nem árt ezt hangsúlyozni azért sem, mert míg az árurejtegetésben, a csempéézés­­ben, vagy drágításban a széles tömegek is azonnal felfedezik a forintellenes merényletet, addig a forgalomban levő bankjegymen­­­nyiség nagysága és annak válto­zása kevéssé ésdik’i a dolgozókat. Pedig a stabilizációnak itt van legsebezhetőbb pontja. N­e értsen félre bennünket senki! A bankjegymennyi­ség szaporodása nem mindig vezet drágulásra. Ha a forgalomba ke­rülő­­ áru mennyisége nő, ennek természetes vele­járó­ja a forgal­om­ba kerülő pénz mennyiségének emelkedése, mert a nagyobb for­galom lebonyolítására — feltéve, hogy az árak és egyéb körülmé­nyek nem változnak — több pénz kell. De ha az áruforgalom nem nő és a pénzmennyiség emelkedik, akkor szükségszerűen bekövetke­zik a drágulás. Mi, kommunisták mindenki más­nál jobban sürgetjük a termelés emelését és mindenki másnál töb­bet teszünk a megvalósításáért. A legnagyobb erőfeszítéssel igyek­szünk emelni a termelést és ezzel együtt a dolgozók életszínvonalát A termelés emelése nagyobb áru­forgalmat és egyúttal nagyobb pénzforgalmat fog jelenteni Egyelőre azonban, tehát a legkö­zelebbi hetekben, sőt a legköze­lebbi két-három hónapban még nem számíthatunk az áruforgalom növekedésére. Munkánk nyomán ugyan örvendetesen emelkedik né­hány fontos iparág termelése, vi­szont a mezőgazdaság ezekben a hónapokban némi húson és zsíron kívül jóformán semmit sem hoz a piacra. Ma tehát a bankjegyforga­­lom­ növelése nem indokolt és du­gulásra, a stabilizáció megingására vezetne. E­zt értsék meg azok, akik különböző célokra könnyel­műen ignzt követelnek az állam­tól, sokszor igen jogosultnak lát­szó érveléssel­ firts­k meg, hogy a magyar demokrácia állama ma még a háború, a német és nyilas rablás keserves örökségét nyögi. A magyar állam szegény és sok jogosult követelést sem tud ki­elé­gíteni. Kiadásokat, melyekre nincs fedezet a költségvetésben — min­den eddig nem előirányzott k­­ dte ilyen kiadás­t csak úgy teljesít­het, ha szaporítja a bankjegy­­mennyiséget. A bank­jegymen­n­­y­­séget pedig egyelőre nem szabad szaporítani, tehát az állammal szemben sem szabad könnyelműen követelőzni. Kétségtelen, hogy sokszor jó­hiszeműen támasztanak nem tel­jesíthető követeléseket. De a jó­­hiszeműeket nem egyszer olyanok, mozgatták, a kik tudatosan tö­rik­ a forint ellen. Az összeesküvők gazdasági szövetségesei és segítő­társai még nincsenek leleplezve. Tudnák, haan a demokrácia ellen­ségei közül sokan fontos, gazda­sági állásokat töltenek be. Mi sem természetesebb, minthogy minden erejükkel a stat­ilizác­ó megbuk­tatására törnek. Elsősorban és régióként azon fáradoznak, hogy­ a barikjegvmennyiség növelésének korlát­jait áttörjék. Itt árthatnak a legtöbbet és amellett itt vannak legkevésbbé a tömegek szeme előtt. A stábVizadónak ez az a frontszakasza, ahol ma különös szükség van a demokrácia híveinek éberségére. rr-­a­t * A- v Ed H­i­ff látta 70.000 e­mber JANIKAT Nézze mes­ ÖH ’« a­ MAGYAR SZÍNHÁZBAN | 115 Sárdy9 luray, Mihályi

Next