Szabad Nép, 1947. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-18 / 14. szám

VILÁG PROLETÁRJAI V. ÉVFOLYAM» 14. SZÁM [16 MB Jjpi­­p 111 ip • IMF fig ng N­e fá­ssunk hajósdit! A „Magyar Nemzet“ tegnapi száma a következőket írja: „ ... a Kisgazdapárt vezetői nem ismer­nek mellékszempontokat, ők ma­guk sürgetik a kivizsgálást és nem védenek meg annak esetleges kö­vetkezményeitől senkit... A Kis­gazdapárt tehát elől járt a jó pél­dával. Most a többieken a sor ... Azt várja a közvélemény, hogy most már a Kommunista Párt szintén hozza nyilvánosságra a sa­ját belekeveredett párttagjainak névsorát, folytassa le a vizsgálatot ugyanolyan következetességgel és bátorsággal, mint a Kisgazda­­párt. .. A közvélemény egyenlő mértéket vár, sőt követel.“ A „Magyar Nemzet“ idézett so­rait nem lehet másnak nevezni, iránt politikai szemérmetlenség­nek! A szemérmetlenség azzal az állítással kezdődik, hogy a Kis­gazdapárt „elől járt a jó példá­val“, hogy az összeesküvők elleni eljárás „következetességében és bátorságban“ mi utánozzuk a Kis­gazdapártot! Távol áll tőlünk a káröröm, hisz jól tudjuk, hogy a Kisgazdapárt mély válsága és ki­gyógyulása e válságból ügye és érdeke az egész magyar demokrá­ciának. De ha a Kisgazdapárt saj­ttója büszkélkedik és dicsekszik, ahelyett, hogy hamut szórna a fe­jére, akkor mégis azt kell mon­danunk: ez több a soknál! A Kis­gazdapárt „járt elől jó példával“? A Kisgazdapárt volt „bátor és következetes“? Kissé botcsinálta volt ez a „következetesség“. Más­fél évi óvás, intés és figyelmezte­tés után fanyalodtak csak rá, akkor, amikor „jó példával“ az államvédelmi szervek már elől­jártak. Ebből a „jó példából“ sem­mi se lett volna, ha a belügy­minisztérium szervei nem leplezik le Mistéth úr, Saláta, úr, Jaczkó úr, Hám úr, Vatai úr, Arany Bálint úr és a többiek összeeskü­vését. A­­ jó példával“ akasztott ember házában tehát kissé furcsa dicsekedni. De ne beszéljünk a múltról. Van most dicsekedni való a Kis­gazdapárt „következetességével“ és „bátorságával“? A Kisgazda­­párt politikai bizottsága az össze­esküvésbe keveredett­ képviselői ügyének kivizsgálására három tagú bizottságot küldött ki: Dobi Istvánt, Bencze Imrét és Kővágó Józsefet. Talán , ez az a „bátor“ és „következetes“ intézkedés, amellyel a „Magyar Nemzet“ di­csekszik ? Megmondjuk őszintén: a bizottság három tagj­a közül kettő iránt mély bizalmatlanság­gal viseltetünk. Bencze Imre a Kisgazdapárt jobbszárnyának pro­minens tagja. Talán ez teszi al­kalmassá arra, hogy az összeeskü­vők és a Kisgazdapárt reakciós jobb­szárnya közötti kapcsolatokat „kivizsgálja“? Kővágó József pe­dig talán azóta vált alkalmassá erre a vizsgálatra, amióta az egyik hetilapban megjelent, egy Londonba írt és cáfolat nélkül maradt, tehát hiteles levele ? Ne játszunk, urak, bujósdit! Ez a „vizsgálóbizottság“ inkább elkenő, mint vizsgáló bizottság. De nemcsak erről van szó. Az összeesküvés leleplezése óta a Kisgazdapárt — a parasztcsoport kivételével — még csak meg sem kísérelte, hogy a tragikus hely­zetből levonjon bizonyos politik­ai következtetéseket és önbírálóan felfedje az összefüggést jobb­szárnyának politikai magatartása és az összeesküvés között. Az összeesküvésben résztvevő kis­gazdapárti képviselők ügyét egy­szerűen rendőri ügyként „vizsgál­ják“, de hogy az összeesküvésbe való belekeveredés nem véletlen volt, hanem a kisgazdapárti jobb­oldal politikájának logikus és szerves következménye volt,­­ erről nem hallunk semmit! És arról sem hallunk semmit, hogy a kisgazdapárti jobbszárny poli­tikai garázdálkodásának tűrése, a reakcióval való tudatos szövetke­zés teremtette meg a Kisgazda­­pártban azt a légkört, melyben az összeesküvők tenyésztek, éltek és virultál­. Virultak volna tovább is, ha a rendőrség nem sújt le rájuk. Ezeknek a politikai következte­téseknek a levonásáról nem hal­lunk semmit. Ezt akarja elke­rülni, az összeesküvést puszta rendőri üggyé szűkíteni a Kis­gazdapárt. De ez nem vezethet másra, mint magának az össze­esküvésnek a bagatellizálására, a nyomok elkenésére. A Kisgazda­párt bizonyos elemeinek fő gondja ma sem az összeesküvés kímélet­len feltárása, a fertőzött részek bátor eltávolítása, hanem a „tűz lokalizálása“. Pedig nyilvánvaló, hogy így­­ nem gyógyulás követke­zik be, hanem sokkal rosszabb. A „Magyar Nemzet“ is „loká­lis ára“, próbálja­­ a tüzet a saját háza táján, de úgy, hogy t­űzcsóvát próbál dobni a szomszéd ház tete­jére. Politikai szemérmetlenség, de politikai együgyűség is, a hely­zet teljes félreismerése arról be­szélni, hogy a Kommunista Párt­nak vagy a Szociáldemokrata Pártnak is holmi összeesküvő „névsort“ volna kötelessége nyil­vánosságra hozni. Listákat, tisz­telt uraim, a nyomozó hatóságok hoznak nyilvánosságra. Tehetünk mi róla, hogy e listákban, a Fő­­vezérség, a 7-es bizottság, a fa­siszta „Magyar Közösség“ név­soraiban kisgazdák szerepelnek, messze az 57 százalékon túl? Itt most nincsen se „paritás“, se ,,arányosítás“. Mit akarnak hát „eg­yenlő mértékkel“ mérni? A Kommunista Pártot, mely másfél esztendeje harcol a Kisgazdapárt jobbszárnya, mint az összeeskü­vők legális fedezéke ellen, akarják „egyenlő mértékkel“ mérni a Kis­gazdapárt reakciós jobbszárnyá­val? Aki ezt „követeli“, annak el­ment a sütnivalója. Az még mindig nem tudja, hányat ütött az óra! Ideje megtanulni. Ideje apró tak­tikázás és méregkeverés helyett a maga teljes komolyságában fel­mérni és megérteni azt a válságot, amelyben a magyar demokrácia egyik fontos tényezőjét, a magyar parasztság nagy pártját, a Kis­gazdapártot, a reakcióval való szövetkezés döntötte. Ne taktikáz­zanak az urak, hanem vegyenek példát saját parasztjaikról, akik komolyan próbálják kimenteni, ki­vezetni pártjukat a válságból. Károlyi Mihály a belügyminiszternél Károlyi Mihály pénteken délelőtt a belügyminisztert. Károlyi Mihály meglátogatta Rajk László elvtárs­­ hosszan tárgyalt a belügyminiszterrel Bál ARA 4 ® FILLÉR í /\sft nggra ’PQt'C Äs Mm P^te^Szociáldemokrata Párt és a Szakszervezeti Tanács szombaton délután 2 órakor a Sportcsar­nokban közös ősszvesetőségi illést tart. Pesséínek: Rákosi M­áty­á­s és Szak­a­sits Árpád elvtársak. A beszédeket a rádió is közvetíti* Megjelenés csak meghívóval! SZOMBAT, 1947 JANUÁR 13 A mentelmi bizottság javaslata a nemzetgyűlésnek Saláta, Jaczkó, gyulai, Hám, Horváth, üss, falai is Vörös ilspn­apírű­ képviselők előzetes letartóztatásba kerülnek bizottsághoz, amely soron kívül fog­lalkozik a felsorolt képviselők men­telmi jogának felfüggesztésével. i­ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága pénteken délután 3 órakor Farkas Mihály elnöklete alatt ülést tartott. A bizottság letárgyalta Saláta Kál­­mán és Jaczkó Pál nemzetgyűlési képviselők mentelmi ügyét. Didin Jenő előadó javaslatára megállapí­totta, hogy Saláta Kálmán­­ a demo­kratikus államrend és a demokra­tikus köztársaság ellen irá­nyuló bűntett, Jaczkó Pál a magyar állam­rend és­­ a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntettének elkövetésével gyanúsítható. A bizottság elhatározta, javaslatot tesz a nemzet­gyűlésnek Saláta Ká­lmán és Jaczkó Pál mentelmi jogának — nevezettek előzetes letartóztatására is ki­terjedő hatályú — felfüggesztésére. A mentelmi bizottság Marosán György előadói ismertetése után letárgyalta Gyulai László, Kámn Tibor, Horváth János, Kiss Sándor, Vattai László és Vörös Vince nemzet­gyűlési képviselők mentelmi ügyét. A bizottság meg­állapította, hogy nevezett képviselők a demokratikus államrend és a demokratikus köztársaság megdönté­sére irányuló mozgalomban való részvétel által elkövetett bűntettel gyanúsít­hatók. A bizottság úgy határozott, hogy a nevezettek mentelmi jogúnak az elő­­fizetes letartóztatást is magába fog­laló hatállyal történő felfüggeszté­sét javasolja a nemzetgyűlésnek. Az MTI jelentése szerint Kiss Sán­dor és Vatai László megjelentek a miniszterelnökségen és felajánlották Nagy Ferencnek, hogy mentelmi jo­gukról önként lemondanak. A nemzetgyűlést hétfőre összehív­ták. Ezen az ülésen a Ház előrelát­hatóan döntést hoz a nyolc képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről. A budapesti népfőügyészsé­g pén­teken délben sürgős kiadatási kére­lemmel fordult a­­ nemzetgyűlés el­nökségéhez a következő hat kis­gazda-képviselő ügyében: Vatai László, Horváth János,­­ Gyulai László, Kiss Sándor, dr. Hánt, Tibor és Vörös Vince. A nemzetgyűlés el­nöksége az iratokat értesülésünk szerint azonnal áttette a mentelmi Körözési parancs Saláta Jám­ál ellen A belügyminisztérium­ közli • A mentelmi bizottság döntésével felfüggesztette Saláta Kálmán dr. nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát. Saláta Kálmán dr. nem­zetgyűlési képviselő azonban már a mentelmi bizottság döntése előtt megszökött. A magyar állam­­rendőrség államvédelmi osztálya el­rendelte Saláta Kálmán dr. nemzet­gyűlési képviselő körözését. A bel­ügyminisztérium rádiószolgálata út­ján értesítette­ az összes rendőri hatóságokat, beleértve a határrendé­szeti kapitányságokat is, hogy kéz­rekerítéséről gondoskodjanak és őri­zetbevétele esetén haladéktalanul állítsák elő a magyar államrendőr­­ség államvédelmi osztályára, Buda­pesten. Felhívjuk a magyar köztársaság minden polgárát, hogy Saláta Kál­mán dr. kézf­ eltérítésében működjék közre. Mindenki, aki Saláta Kálmán dr.-t 1917 január 17. óta látta, tar­tózkodási helyéről tudott, vagy je­lenlegi tartózkodási helyéről tud, jelents­e a magyar á­llam­rendőrség államvédelmi osztályán, Budapest, VI., Ambrássy­ út 60. vagy táv­beszélőn a 131—710. szám alatt, Saláta Kálmán dr. nemzetgyűlési képviselő személyleírása a követ­kező : Született Budapesten, 1917-ben, apja neve Saléin­­ Gyula, anyja neve Börzsönyi Anna, foglalkozása gaz­daságkutató tisztviselő és nemzet­gyűlési képviselő, családi állapota nőtlen, 170—175 cm magas, test­arcú, haja és szeme barna, orra rendes, bajusza angolosra nyírott, legutóbb sötét ruhát és fekete szö­vet télikabátot viselt, választékos modorú és mozdulatú. Külügyi tisztviselők az összeeskü­vési­en Az összesküvés külföld­i felé irá­nyuló szálait jórészt Szentivány­i Domonkos rendkívüli követ irányí­totta. Szentiványi valaha a Horthy­­családnak volt a bizalmasa és ifjabb Horthy Miklósn­a­k legszűkebb ba­ráti köréhez tartozott. Bizalmi em­bere volt a Bethlen­-, majd a Darányi­­kormánynak, Telelős Pál pedig a mi­­niszterelnökség­i tájékoztatási osz­­tály vezetésével bízta meg. Szent­ Iványi 1937-ben lépett be­­ az Ex-be„ Etelköz! Szövetségbe, kitüntetések tö­megét kapta Horthyéktól, Kállay újra előléptete, majd 1944-ben a Turáni Társaság ügyvezető alalnö­ke lett. A felszabadulás után a földalatti összeesküvés élére állt, minden idejét az összeesküvés szervezé­sével töltötte. Gyöngyösi külügyminiszter ugyanis nem bízott benne, úgyhogy naponta csak mintegy félórát töltött a kül­ügyminisztériumban — munka nél­kül. A IV. fizetési osztály illetmé­­nyét azonban minden elsején ponto­­san felvette. Szentiványi az aktív és a demo­kráciából kiseprűzött külügyi tiszt­viselők egész sorát szervezte be kül­földön. Ezek közé tartozott Szabó Tamás, aki 34 éves kora ellenére most Londonban a kö­vetség első titkára. Szabót a felszabadulás után a Kis­gazdapárt helyezte külügyi pozícióba. Szabó Tamás valaha a háborús fő­bűnös Oroszt Marton István követ­ségi titkár bizalmi embere volt, Szabó szerezte Marton részére a­­ fasiszta propaganda-fényképeket, összekötte­tései révén hamarosan beilleszkedett, a­ demokráciába. Mint­­ magasállású külügyi­­ tisztviselő Londonban feltű­nően költekező életmódot folytatott, legszűkebb baráti köréhez tartozott Lady Listowell, az Andergék z­­old­­jában álló lap főszerkesztőnője. A horthysta magyarországi ös­­­szeesküvés külföldi mozgatója volt Hőgye Mihály református pap, aki a felszabadulás után Parisban követségi titkár volt. Ausztriában­, Gellért Andor szövö­gette az összeesküvés szálait. Gyöngyösi prágai tárgyalásai idején nevezték ki ausztriai fő­­konzulnak. Gyöngyösi visszatérése után meg­vonta tőle ezt a megbízatást. Gellért ezentúl az elhurcolt magyar javak ügyeiben „dolgozott“. Olaszországban Csepei Dénes volt az egyik megbízottja az összeesküvésnek, Csepei a nyilasuralom alatt a­ kül­ügyminisztérium politikai osztályá­nak vezetője volt, nem is tért­ vissza Magyarországra. Együtt dolgozott többek között Fónay Em­őjével, aki Olasz­­országban a Hazahozatali Kor­mánybizottság egyik megbízottja Svájcban Honti Ferenc intézte az összesküvők ügyét. Honti valaha, mint a Revíziós Liga megbízottja került Genfbe, a felsza­badulás után a demokratikus magyar kormányt támadó cikkeket írt a svájci lapokban és a Magyar Segély­­bizottság sajtóosztályának vezetője volt. 1944-től 1946 novemberig a Kis­gazdapárt svájci megbízottja volt, bár a Kisgazdapárt jól t­udta, hogy Hon­t­i Ferenc Pétiain idejében , Vichyben sajtóelőadó volt és Parisban a bolse.­viele­ellenes kiállítás anyagának ös­­­szegyűjtésében tevékenyen részt vett. Éppen ezért a felszabadulás után nem is mert­ hazajönni, hanem meg­­­bízottait küldte Magyarországra „pu­­­hatolódzni’’: Sárosi Bálát, aki ekkor bejelentés nélkül ált Budapesten, Tímár Eriket, akit Magyarországon feketézégért internálta­k, végül Szi­lágyi Józsefet, akit franciaországi múltjáért ugyancsak három hónapra internáltak s aki jelenleg a Kis Uj­­ság párisi szerkesztője Az összeesküvők főhadiszállása váltakozva Paris és Genf volt, a báró Bakách-Be­s­senyeinek­­ mindkét városban lévő lakásán. Fázisban az Avenue Kieberen gyűjtötte maga köré Bessenyei a puccsistákat, bőven ellátta őket pénzzel abból a 8 millió svájci franknak megfelelő aranyrúd­­készletből, amelyet báró Rad­vánszky Antallal csempészett ki nyugatra Az összejövetelek állandó látogatója volt többek közt Lederer Lajos, az Observer politikai munkatársa, Sztanj­kovits Viktor, a BBC magyar osztá­lyának főmunkatársa, Lady Listervell Franco­ párt fasiszta magyar mág­násivadék, továbbá Mikes Imre, a Magyar Nemzet párisi tudósítója. Sztankovits Viktor valaha s. Pi^ler Lloyd munkatársa volt, majd a­­ lon­doni Magyar Tanácsba fura­kodott be, mint a Kisgazdapárt angliai képviselője, egészen addig, míg ki nem derültek az Anders-kormánnyal való kapcsolatai. Érdekes egyéb­ként, hogy Mikes Imrének a­ h­ave körülbelül a földalatti összeesküvés kipattanásával egyidőben lekerült a Magyar Nemzet hasábjairól. A Magyar Közösség*“ levése egységértól­­izonyítékai a Parasztszövetséginél lefoglalt iratokban A Parasztszövetség helyiségeiben csütörtökön, — mint jelentettük — házkutatás volt. A lefoglalt anyagot az államvédelmi osztályon pénteken kezdték tanulmányozni. Már az anyag első áttekintésénél kiderült, hogy a Parasztszövetségnél jelentős mennyiségű fasiszta sajtót,­ymek­­ találtak. A magántermészetű iratok között most olyan feljegyzéseket ta­láltak, amelyek a fasiszta Megyár Közösségnek a Parasztszövetség ke­retében teljesített­­ tevékenységét világítják meg é­s bizonyítják. «

Next