Szabad Nép, 1947. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD a Kostársasági V. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM ARA 40 FILLÉR SZOMBAT. 1917 FEBRUÁR 1 Ä Magyar Köztársaság elérkezett fennállásának egyéves évfordulójához. Ezt az évfordulói egyik legnagyobb nemzeti ünnepünk nek tekinti az egész magyar nép, amelynek számára a köztársaság felszabadulásunk és demokratikus fejlődésünk szimbólumává vált. Egy esztendővel ezelőtt, a köztár. sasági alkotmány törvénybeiktatását megelőző harcok idején számtalan, szór utaltunk arra, hogy a köztár­saság formális és tényleges lezárá­sát jelenti a királyság rossz­emlékű és nemzetellenes évszá­zadainak és megvalósulása az ősi és népünk szívéből soha ki nem tép­hető függetlenségi eszmének. Lezá­rása az ellenforradalom negyedszá­zadának, a király nélküli királyság torz korszakának is, amikor Horthy a földesúri és kapitalista reakció osztályelnyomó uralmának bástyája­ként továbbra is fenntartotta a ki­rályság államformáját s gyalázatos országlásának végén még arra is kísérletet tett, hogy a Habsburgok Utódjaként új dinasztiát alapítson. A köztársaság megvalósítása je­lezte azt is, hogy a demokráciában uralomra kerülő nép szakított el­nyomóinak és kizsákmányolóinak államformájával. A királyság a ma­gyar nemzet számára nemcsak nem­zeti függetlenségének hiányát jelen­tette, hanem a népi és nemzetiség) elnyomás rendszerét is. A magyar parasztság, amely végre magáénak mondhatja a tízezer holdak földjét, a munkásság, amely nem rabszolga többé az üzemekben, az értelmiség, amely a szabad országban nem kénytelen többé az uralkodó osztá­lyok helytartójának dicstelen szere­péi vállalni a nép felé, elvetette a királyságot s a köztársaságot vá­lasztotta. mint a szabad emberek, hez legméltóbb államformát. Megmondottuk azonban idejében azt is, hogy a köztársaság csak keret s minőségét az határozza meg, hogy milyen tartalommal töltjük meg. Azt váltottuk és valljuk, hogy a köztársaságnak népi köztársaság, nak kell lennie s nem szabad arra az útra tévednie, hogy csak fügefa, levél legyen egy elnyomó é.s kizsák­mányoló rendszer testén. Ma már mindenki láthatja, hogy figyelmez­tetésünk nem volt hiábavaló. A magyar politikai életben olyan irányzatok érvényesültek, amelyek, nek pártfogása alatt nagyra nőve. kedhettek a köztársaság erőszakos megdöntésére törő, földalatti erők. A leleplezett földalatti összeesküvés világosan mutatja népünknek, hogy a magyar demokrácia szempontjá­ból milyen óriási jelentősége van a köztársasági államformának. Ebhő! újra megtanulhatjuk, hogy a köz­társaság a nép és a demokrácia ál. lantformája s aki a köztársaság el. len tör, az a magyar nép és a de­mokrácia ellen tör. De újra megta­nulhatjuk és elménkbe véshetjük azt a tanulságot is, hogy a köztársaság sorsa csak a haladó népi tömegek és politikai erők kezében tekint, liető biztosítottnak. A köztársaság kikiáltásának egy­éves évfordulóján ennek a nagy munkának a közepén vagyunk. El vagyunk szánva arra, hogy' köztár­saságunkat népünk érdekében min­den eszközzel megvédjek, « kozta,- saságellenes összeesküvést kímélet­lenül eltiporjuk, cinkosaikat eltáfo. Htjuk és az országiam olyan politi­kai frlí ételeket teremtünk, Jíngj soha többé nem juthat senkinél, eszébe a magyar köztársaság meg­döntésének kísérlete. Szviridov altábornagy és Puskin követ üdvöslőtávirata a Magyar Köztársaság első évfordulója alkalmából Seviridov altábornagy, a Szövet­séges Ellenőrző Bizottság helyettes elnöke é.s Puskin a Szovjetunió buda­pesti követe a Magyar Köztársaság első évfordulója alkalmából az alábbi üdvözlő táviratokat küldték a köz- társasági elnöknek: „Elnök Ur! A magyar demokra­tikus köztársaság első évfordulóján engedje meg, hogy őszinte jókíván­ságaimat fejezzem ki és úgy Önnek, mint az egész magyar népnek erőt, egészséget, a magyar demokratikus köztársaság fejlődéséhez pedig sok sikert kívánjak. Fogadja megkülön­böztetett mély tiszteletem kilégzé­sét. Seviridov.“ ★ „Elnök Ur! Kérem, fogadja jókí­vánságaimat a magyar köztársaság kikiáltásának első évfordulója al­kalmából. Kívánok önnek személye­sen és népének gyümölcsöző munkát a magyar demokrácia virágzásának üdvére. Felhasználom az alkalmat, hogy önnek, Elnök Ur, kifejezzem mély tiszteletemet. Puskin.“ Eddig 1200 szlovákiai menekült jelentkezett a puleoki és 400 az ózdi járásban (Miskolci tudósítónktól.) Jócjik Lajos államtitkár a borsodi közigaz­gatás vezetőivel Putnokon ég Bán. réven járt, hogy a szlovákiai ma­gyar menekültek helyzetéről tájéko­zódjék. Megállapította, hogy a put­ri oki. járásban eddig 1200■ az ózdi já. 'rásban pedig 100-an jelentkeztek az összeírásnál. Sokan azonban elmu­lasztották a jelentkezést, mert elhit. ték azt a csehszlovák híresztelést, hogy a menekülteket Mugyaroszá- gon összefogják cs deportálják. A menekülések során sok tragédia tör. tént. Egy fiatal leány ózdtól hét kilométerre a határon túl a csendör- ség közeledésekor cOy szál ingben menekült el hazulról és az ország, úton ózdig futott. A kimerültségtől és a hidegtől meghalt. A közellátási hatóság’ -too kiló olajat és J)0 mázsa búzát utaltak ki az ózdi járás főjegyzőjének, hogy Se­gítsék a menekülteket. A putnoki járás területére a menekültek SO lo­vat ISO fehenet, 72 növendékmarhát, )1 sertést. 510 juhot, 20 ökröt, az ó-di járásban 300 marhái és birkát hoztak át. Ma reggel UNRRA teher­autó induit Miskolcvól a határra és nagymennyiségű élelmet, ruhaneműt és fehérneműt vitt, a menekültek ré­szére. ÜDVÖZLET a Szociáldemokrata Párt 35. kongresszusára! Irta: Révai József Szakasits Árpád eh'társ, amikor tegnapelőtt megnyitotta a Szociál­demokrata Párt kongresszusi em­lékkiállítását, a következőket mon­dotta : — „Az utolsó negyedszázad so­rán egy másik munkáspárt is fel­vonult a magyar munkásosztály szabadságharcában s, a föld alatt, nagy áldozatokkal küzdött a ma­gyar munkásosztályért és a ma­gyar demokráciáért. A Magyar Kommunista Párttal nem egyszer keveredtünk harcba, de ezek a küzdelmek arra szolgáltak, hogy tisztázzák a magyar munkásmoz­galom fogalmait, tehát a munkás- osztály hasznára váltak. Ma, a 75. évet lezáró korszak végén együtt küzdünk a múlt ellen, a jövendő­ért. Bizonyos, hogy a Kommunista Párt ezeket a dokumentumokat a magáénak is érzi, aminthogy mienknek érezzük a Kommunista Párt küzdelmeinek az eredmé­nyeit“. Szakasits elvtársunk megállapí­tásait szóról-szóra aláírjuk. Meg- hatottan jártunk a magyar mun­kásmozgalom hősi múltjának nagyszerű emlékeit tartalmazó ki­állítási termekben és éreztük, hogy a mellünk, &■ hagyományaink nemcsak eltérőek, hanem közösek is. Én magam 1946 májusában, egy előadásomban igy emlékeztem meg a-két munkáspárt közös ha­gyományairól : „A kommunisták feladata el­ismerni és magukévá tenni a Szociáldemokrata Párt múltjá­ból azt, amit mi is vállalunk, ami az egész magyar munkás mozgalom harcos hagyománya... Mi nem helyezkedhetünk arra az álláspontra, hogy a magyar muiikásmozealomnak csak azo­kat a hagyományait ismerjük el és tekintjük magunkénak, amelyek a Kommunista Párt megalakulása óta eltelt idő har­caival függnek össze. ... A ma­gyar szociáldemokrácia nagy­szerű harcai évtizedeken át a magyar feudalizmus, a grófi reakció ellen, a választójogért, azok a naw küzdelmek, amelye­ket a Szociáldemokrata Párt még a múlt században kezdett meg és folytatott a magyar munkásság osztállyá szervezé­séért, a magyar munkásmozga­lomnak, mint tömegmozgalom­nak naggyá növeléséért, a ma­gyar szakszervezetek megterem­téséért, a magyar munkásosz­tálynak, mint politikai tényező­nek nagykorusításáéft — mind­ez közös, kommunista és szo­ciáldemokrata hagyomány.“ A legális magyar munkásmoz­galom az utolsó 25 évben nem­csak Peyer ' Károly paktumaiból és a baloldal ellen folytatott irtó­hadjáratából állt. A Szociáldemo­krata Párt érdeme, hogy Horthy Miklós uralma alatt is fenn tudta tartani a munkásság legális tö­megszervezeteit — amelyekben minden üldözés ellenére gyökeret tudtak verni és fedezékre leltek a kommunisták — és velük együtt harcokat tudott vezetni a magyar munkásság jogaiért és kenye­réért. 1930 szeptember elsejének ugyanaz a jelentősége a Horthy- korszak munkásmozgalmában, mint 1912 májusának a n-igy vá­lasztójogi harcok korszakában. Jó, hogy közeledtünk egymás­hoz közös hagyományaink felis­merése és értékelése dolgában, de a régi harcoknál többet érnek a jelen harcai. A hagyományok közösségének felismerése is abból eredt, hogy együtt harcoltunk sok szociáldemokrata elvtársunkkal Hitler és Horthy háborúja ellen, hogy 1944 március 19. után ösz- szefogtunk, hogy a felszabadulás után közösen kezdtünk hozzá a magyar demokrácia felépítéséhez. Éppen ma van különleges ér­telme és súlya a sokszor használt szavaknak: a magyar demokrácia alapja és biztosítéka a munkás­egység. Kommunisták és szociál­demokraták elmondhatják, hogy ami eredményt a felszabadulás óta a magyar demokrácia elért, azt elsősorban és főleg a két munkás­párt együttműködésének köszön­hetjük: a földreformtól a köztár­saság törvénybeiktatásáig, az újjá­építés és a stabilizáció sikereiig. A munkásegységen múlt, hogy a régi rend híveinek minden igye­kezetük ellenére sem sikerült a magyar parasztság zömét a nagy­birtok és a nagytőke szekerébe fogni és rávinni Nagyatádi Szabó István végzetes útjára. A mun­kásegységnek köszönhető, hogy a magyar reakció szívós és ügyes próbálkozásai ellenére lényeges si­kereket nem tudott elérni és hogy a munkásság, a választásokon el­ért 34 és fél százalékos kisebb­sége ellenére, vezető ereje tudott maradni a magyar demokráciá­nak. Nem véletlen, hogy mi lép­tünk először az ország elé 3 éves államgazdasági tervünkkel és hogy a Szociáldemokrata Párt 35. kon­gresszusa is 3 éves újjáépítési tervről fog tárgyalni és hatá­rozni. A két munkáspárt kialakí­tandó közös terve lesz. az alapja az ország gazdasági felemelkedé­sének, az életszínvonal gyökeres megjavításának. Az építő akara­tot, a kormányzati kezdeménye­zést, a tervek megvalósításának erélyét mi képviseljük. A munkásegység erejével és jelen­tőségével azonban nemcsak mi va­gyunk tisztában, hanem az ellen­ség is. A magyar reakció haditer- vének két főgondolata van; elő­ször: a parasztságot akarja a mun­kásság ellen fordítani és a restau­ráció bázisául megnyerni, másod­szor: a munkásság egységét akar. ja meglazítani, majd megbontani. A parasztságra vonatkozó terveit a Kisgazdapárt jobbszárnya, a munkásságra vonatkozó terveit Peyerék és a peyerizmus segítsé­gével akarja megvalósítani. A A magyar kormány kézhez kapta a meghívót a békeszerződés február 10-én Párisban történő aláírására. Kertész István rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter szómba, ton az aláírás előkészítésére Pa­risba utazik. A békeszerződést ma­Kisgazdapártban — amint az ösz- szeesküvés megmutatta, — már komoly sikereket értek el a kis­gazdapárti vezetők ingadozása, politikai vaksága, a jobboldalnak tett engedményei révén. A Szo­ciáldemokrata Párt vezetői — tud­juk, — nem olyan fából vannak faragva, mint a Kisgazdapárt ve­zetői. Nem engedtek a reakció ügynökei nyomásának, nem enged­ték áttörni a munkásegység front­ját. De az ellenség nem teszi le a fegyvert. Nem véletlen, hogy test­vérpártunk vezetői és irányvonala elleni dühös támadás épp akkor következett be, amikor a horthys­ta reakció a küszöbönálló béke­kötés kapcsán rohamra gyülekez- tette erőit. Csak a vak nem látja az összefüggést a munkásegység politikája és szószólói elleni jobb­oldali fellépés és az összeesküvés között. Az összeesküvés leleplezése kapcsán kiéleződött harc sikere a magyar demokrácia belpolitikai életének megtisztulásáért jelentős mértékben azon múlik, milyen vá­laszt ad testvérpártunk 35. kon­gresszusa azoknak, akik az ellen­ség érdekeit képviselik a munkás- mozgalom soraiban. *’ Ebben All h Szociáldemokrata Párt 35. kongresszusának törté­nelmi jelentősége. Üdvözölhettük volna ezt a kongresszust szép sza­vakkal, semmitmondó udvarlás­sal. De mi elvtársainknak, a har­cos múltú, nagy szociáldemokrata pártnak nem udvarolni akarunk, hanem együtt akarunk harcolni vele. Ezért üdvözöltük a kongresz- szust nyílt, elvtársi beszéddel. Tudiuk, hogy Szakasits Árpádot és munkatársait, a Szociálde­mokrata Párt egész harcos tábo­rát nem nekünk kell figyelmez­tetni 35. kongresszusuk törté­nelmi jelentőségére. Amit mi tu­dunk, tudják ők is. Tudják, hogy ezen a kongresszuson a munkás- egységnek még csak meglazulnia sem szabad, ellenkezőleg, meg kell Szilárdulnia. Tudják, hogy a mun­kásegység politikájának nem sza­bad egy helyben topognia, ellen­kezőleg. az új harci feladatok kö­zös vállalásával előre kell mennie. Hisszük, hogy testvérpártunk 35. kongresszusán diadalt arat a munkásegység nagy ügye. Hisszük, hogy a Szociáldemokrata Párt a kongresszus után nem lesz langymeleg „középpárttá“, nem vállalja a „közvetítést“ a demo­krácia bal- és jobboldala között, hanem marad: a magyar munkás- ság, a magyar dolgozó nép har­cra. meg nem alkuvó, előre haladó pártja. Ebben a szellemben kívánunk, elvtársak, jó munkát! gyár részről — mint ismeretes — Gyöngyösi külügyminiszter írja alá, akit Sebestyén Pál rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, vala­mint Pödör László osztálytanácsos, kabinetfőnök kísér el. Megkapta a magyar kormány a békeszerződés aláírására szóló meghívót A Magyar Kommunista Pártba Szociáldemokrata Párt és a Szakszervezeti Tanács szombaton d. u. 3 órakor a Magdolna-utcai Vasas Székházban közösen ünnepli a Magyar Köztársaság fennállásának egyéves évfordulóját. Beszélnek: Hajh László, Marosán György és Piros László

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék