Szabad Nép, 1947. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-21 / 43. szám

PÉNTEK, 1947 FEBRUÁR 11 SZABAD HOP Cismil ezredes levele a köz.■ Iasági elnökhöz Csemil Obrid ezredes, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság mellett működő jugoszláv delegáció vezetője Magyarországról való elutazása alkalmával a következő levelet intézte Tildy Zoltán köztársasági elnökhöz: Köztársasági Elnök úr! A Szövetséges Ellenőrző Bizottság mellett működő jugoszláv delegáció, amelynek vezetésével kormányom megbízott, két évig dolgozott Magyarországon. Ez a munka a felszabadító háború időszakában vette kezdetét abban az időben, amikor a magyar nemzet nagy erőfeszítéseket tett köztársasága és hazája felépítésének érdekében. Erre az időre estek Magyarország demokratikus erőinek azon erőfeszítései is, hogy a háború által megszakított kapcsolatokat aTomv cédállamokkal újrafűzzék és hogy az együttműködést és a barátságot elmélyítsék. Munkatársaim és jómagam is minden eszközzel azon voltunk, hogy az új Jugoszlávia népei és Magyarország között az igaz barátságot megteremtsük és azt ki is mélyítsük. Elnök úr irántunk mindig oly megértéssel viseltetett, amely megértéssel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy munkánk sikerrel járt. Miután most elhagyom az országot, mint a jugoszláv delegáció vezetője, engedje meg Elnök úr, hogy úgy a magam, mint munkatársaim nevében a legmelegebb köszönetemet fejezzem ki. Kérem, Elnök úr, fogadja legmélyebb tiszteletem kifejezését. Obrad Chmil ezredes. Bukaresti tudósítónk jelentését A magyar képviselők munkája A Groza-kormány demokratikus nemzetiségi politikája már a parlamenti szakbizottságok és komissziók megszervezésénél is bebizonyosodott. Az erdélyi magyar nép képviselői teljesen egyenrangúan és egyenlő jogokkal vesznek részt a különféle parlamenti bizottságokban és ezarc vezetésében A megalakult 16 bizottság közül az 1. számú közigazgatási bizottságban dr. Sólymos István, dr. Bakács Ádám és Huszár Sándor; a 2. számú külügyi bizottságban dr. Csákány Béla, Kacsó Sándor és Csikó Nándor; a 3. számú közművelésügyi bizottságban a székely földművesek képviselői: Tóth Géza, Miklós Antal és az ismert közgazdász, Antal Dániel; a 4. számú hadügyi bizottságban Szakács János, Imets János és Jakab János; az 5. számú közoktatásügyi bizottságban Szentmiklósi Ferenc, Benáé Béla és Szűcs Margit, stb. Hasonlóképpen mindezen szakbizottságokban vezető tisztségeket is töltenek be, így dr. Nánási János elnöki, dr. Takács Lajos alelnöki és dr. Sólymos Iván titkári minőségben működik. A felirati vita során Szakács János képviselő az aszály sújtotta vidékekre irányuló gabonaszállítások érdekében emelt szót a közellátási minisztériummá, s ez kellő eredménnyel is járt, mert megsürgette azokat az intézkedéseket, amelyek nyomán a Székelyföld éhezői mind Háromszék megyében, mind Csík és Udvarhely megyében nagymennyiségű élelmet, kaptak Szilágy megyéből és Biharból. A múlt szokásaitól eltérően, a romániai demokratikus képviselők a hét három napját választókörzetükben töltik. Hasonlóképpen minden ünnepi vagy más parlamenti szünidejüket, így a Magyar Népi Szövetség képviselői is ellátogattak saját választási körzetükbe, ahol beszámoltak a népnek eddigi munkájukról. A problémáik minél könnyebb elintézésére és a demokratikus kormánnyal való együttműködés megvalósításáért a Magyar Népi Szövetség ajánlására a Groza kormány magyar főhivatalnokokat nevezett ki egyes szakminisztériumokban. Eddig a következő kinevezések történtek: a közoktatási minisztériumban dr. Felszeghi Ödönt államtitkárrá az igazságügyminientériumban dr. László Ferencet miniszteri tanácsossá és a földmívelésügyi minisztériumban dr. Kálnán Eleket ugyancsak miniszteri tanácsossá nevezték ki. A többi minisztériumba is hasonló szakképzett embereket fognak kinevezni. Erdélyi G. Miklós Révai József szerdai előadásának kezdetén megemlítette, hogy varnnak bizonyos nézetek, főként az értelmiségi közvéleményben, amelyek arról szólnak, hogy az összeesküvés büntetőjogi fölszámoláson túl a baloldal, főképp pedig a kommunistáik ré-záról rejtett szándékok is érvényesülnek a jelenlegi belpolitikai válság során. — Ami a rejtett szándékokat illeti — mondotta Révai —■ bizonyos, aa büntetőjogi szándékokon túl vannak egyéb szándékaink is, bár ezek egyáltalán nem rejtett szándékok. Nem titokban, hanem egészen nyíltan azt akarjuk, hogy az összeesküvés által előidézett politikai válságot felhasználjuk egy komoly gyógyulási folyamatnak a megindítására azért, hogy a jövőben lehetőleg elejét venyük hasonló válságoknak, azért, hogy lehetőleg a magyar demokrácia politikai vezetése ne éljen permanens váltock között. " Vannak olyan vélemények is — folytatta Révai —, amelyek szerint a magyar demokrácia» az összeesküvés által zsákutcába jutott, a kormányzás pedig holtpontra. Megrekedtünk: nem lehet se előre, sem hátra menni, az egymással szembenálló erők egyensúlyban vannak. Ilyen körülmények között vájjon nem lenne-e okosabb — kérdik — ha az okosabb engedne. Az én véleményem az: nem mindig igaz az a mondás, hogy az okosabb enged, bizonyos körülmények között éppen az okosabb az, aki nem enged. A mai helyzet ilyen helyzet. Az összeesküvés kapcsán felfakadt egy kelevény. Természetes, hogy ennek a kelevénynek a feltakadása 'ázz-i iár yMctV-v-n-Va! nehéz rögekkel. Nem szabad azonban elfeledeni nonv ezek a vá'-érök és ezek a nebéséésk _ ha ’an is Jeten’e~1 hevprjv áVanotu’toan — m°!rvoltak elobb te lann-mn-ő formában hosszadalnas szenv^-'4- formájéban. Hogy ez a kesevény felfakadt és ezzel kapcsolatban heveny láz tört ki a koalíció életében, ez nem rosszat jelent, jelenthet jót is, a gyógyulás feltételének létrejöttét. Persze lehetnek olyan vélemények is, amelyek szerint a jelenlegi válság megoldása az lehet, hogy visszamegyünk a lappangó válság állapotába. A mi véleményünk ezzel szemben az, hogy nagy eredmény már maga az is, hogy végre túljutottunk a lappangó válságon, szemtőlszembe állunk végre azzal a problémával, amelyet így vagy úgy — esetleg úgy, hogy a gordiusi csomót ketté kell vágni — meg kell oldani. Mert tisztán kell látnunk azt, hogy az összeesküvés felfedezésével és felszámolásával nem a demokrácia jutott válságba. A jelenlegi válság inkább a gyógyulásnak, a magyar demokrácia megerősödésének a jele. Hiszen mi volt a magyar reakciós erő politikájának és taktikájának a lényege? Legális úton restaurálni a régi rendszert. Ez a taktikai alapelv legmegfoghatóbban az 1945-ös választásokon és az azt követő időkben jutott kifejezésre. De kidrült, hogy a reakciónak ez a politikája kilátástalanságra van ítélve s mivel ezt a reakció belátta, kénytelen volt más eszközhöz folyamodni. A rendőri nyomozás adataiból kiderül, hogy a múlt év elején és közepén öltött komoly formákat az az illegális szervezkedés, amelyet most lelepleztek és amelynek célja a Horthy-rendezet jogfolytonoságának visszaállítása volt. 1946. közepe közt vált vitokossá a reákeó erői s áruéra hogy ennek a célnak törvényes úton valő elérése kilátástalan és ezért erőszakos puccs előkészítésére kel törekedni. Ez természetesen nem jelentette azt, hogy az Összeesküvőit teljesen szállították volna a demokrácia törvényes intézményei felhasználásának taktikájával, hanem azt, hogy a legális eszközök alkalmazása alárendelt segítőeszközzé vált az illegális, erőszakos restaurációra törekvő fővonalhoz képest. A taktikának ez a megváltoztatása viszont bevallása volt annak, hogy a reakció gyengének bizonyult arra, hogy legális úton jusson hatalomhoz. Lényegében teleít ez a megváltoztatott taktika a reakció védősugárnak a kifejezése volt. Ami náluk a válság és a gyengeség jele, az viszont emitt az erő jele s ezért indokolt véleményem szerint annak a leszögezése, hogy jelenleg a demokrácia megerősödésének vagyunk a tanúi és a jelenlegi válság nem a magyar demokrácia gyengeségének, hanem erősödésének és megszilárdulásának a jele. Révai József a továbbiakban részletesen foglalkozott az összeesküvés letartóztatott vezéreinek és részt,vevőinek szociális összetételeivel azokkal az antidemokratkus politikai áramlatokkal, amelyek az összeesküvésben futottak össze, valamint azokkal az eszmei irányzatokkal amelyek előkészítették a talajt az összeesküvők szervezkedése számára Foglalkozott azzal a problémával, hogy hogyan keveredhettek ebbe az összeesküvésbe paraszti származású politikusok. Megállapította, hogy történelmi példák igazolása szerint Nagyatádi Szabó István, Mayer János és Kunai András nálunk, a horvát parasztság vezérei Jugoszláviában, a lengyel parasztnál egyes vezérei, mint Vitos és Mikolajczyk Lengyelországban — nem először fordul elő, hogy a parasztság egyes megtévedt fái elárulják osztályukat és lepaktálnak az urakkal. Kovács Béla is ezeknek a sorába tartozik Mi ezért hibásnak tartjuk azt az álláspontot, hogy Kovács Béla paraszti származását figyelembe véve, őt külön kivételes elbánásban kell részesíteni. Nem lehet azt mondani, hogy a munkás, vagy parasztszármazás már önmagában véve biztosíték a demokratikus gondolkodásra. Ha valaki munkás, vagy parasztcsaládból származik, az bizonyos előnyt jelent számára már az indít,ásnál demokratikus fejlődése tekintetében, kedvezőbb társadalmi feltételt saját demokratikus gondolkodásának kialakításában, de önmagában véve nem biztosíték. Attól, hogy valaki paraszt, még lehet árulója a parasztságnak és a demokráciának. Hogy Kovács Béla és társai tényleg árulók-e vagy sem, azt döntsék el a magyar demokrácia törvényes bíróságai. Előadása befejező részében Révai József szóvátette, hogy az összeesküvés ügye idestova két hónapja foglalkoztatja már a közvéleményt és sokan türelmetlenek már amiatt, hogy még mindig nem zárják le az egész ügyet. Mi erre azt felelhetnénk, hogy az ügy lezárását kezdjék az összeesküvő urak. — Emlékezem rá — mondotta —, hogy az utolsó 25 esztendőben 25 évig nem zárták le a baloldali és kommunista hazafiak letartóztatásának az ügyét. Huszonöt éven át szinte megszakítás nélkül tartóztattak le bennünket, anélkül, hogy ezek a letartóztatások valami különös izgalmat váltottak volna ki az úri társadalomból. Mi nem akarunk pélát venni erről. Mi csak azt mondjuk hogy ennek az ügynek is — mint minden bűnügynek — megvan a maga nyomozati, remek mechanizmus. Nem gondolhatja senki józan ésszel, hogy mn ma egy CSI.Zeeesküvőt elfog mnkikkor holnap a rendőrség már mindent tud. Annak idején persze gyorsabban és könnyebben ment a dolog. Amikor bennünket letartóztattak, akkor a Horthy-rendőrség nem a kihallgatással kezdte, hanem azzal, hogy két-három napig — anélkül, hogy egyáltalán megkérdezték volna, ki mi az illető — össze-vissza kínoztak és vertek bennünket. Csak 3—4 nap múlva, amikor a letartóztatottakat kellőképpen „megpuhították" már, kérdezték meg, hogy kicsoda, micsoda. Most például megtörténik olyasmi, hogy Szentiványi Domonkos, amikor kihallgatásra viszik, kijelenti az egyik rendőrfogalmazónak: „Ma rossz idő van, rossz a hangulatom, nem vagyok hajlandó egyetlen kérdésre sem válaszolni, vigyenek vissza a zárkámba". Ilyen nyomozási módszerek mellett persze nem mehet könnyen és gyorsan az ügy felderítése. Ha erre gondolok, keserűség fog el. Nem azért, hogy bennünket másként kezeltek, hanem azért, mert ennek ellenérve is akadnak tényezőit, akiknek fő gondjuk az összeesküvők emberi jogainak, penemlszerű jogainak megóvása.. Azon törik a éitékét, hogyan biztosítsák az összeesküvők jogait és nem ezen, hogyan védjék meg a demokrácia jogait. A belpolitikai válság megoldása nem történhet meg felemás kompronisszumok útján. Mocsárra nem építhetjük politikai életünk konszolidációját, hiszen akkor néhány hónap múlva esetleg újra éledhetne a válság. A mai válság kivehető útja az összeesküvés teljes bűnügyi és poll*''kiokvidálása. Ennek kulcsa a Kisgazdapárt vezetőinek kezében van. Lehet, hogy minden erőfeszítésünk ellenére a válságnak békés megoldása rém sor -skerü'n' és harcra kerül a sor. Ha lön-ne kell erini a harc??, hát jöjön ez a harc. Ez is előfutára és a tervengetője lesz a váltsor írv nemzetünk felemelkedésének. Aki nyugalmat és békét akar — már pedig az értelmiség azt akar — annak akarnia kell, hogy ez a harc minél előbb folyjék le és a demokrácia erőinek győzelmével végződjéle. AZ ÖSSZEESKÜVÉS TANULSÁGAI Révai József előadása a Zeneakadémián S Kirpini értekezlet a belügyminisztériumban A földreform végleges befejezéséről és a sváb kitelepítésről tárgyaltak A belügyminisztériumban csütörtökön főispáni értekezlet volt. Megjelentek Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Békés, Bács-Bodrog, Fejér, Esztergom, Csongrád, Komárom, Szolnok, Székesfehérvár, Szeged, Kecskemét vármegyék és törvényhatósági joggal bíró városok főispánjai, polgármesterei, valamint a megyék alispánjai. Az értekezleten Reisinger Ferenc elvtárs államtitkár elnökölt A belügyminisztérium részéről megjelentek Fischer Gyula dr. és Szentgyörgyi István főosztályvezetők, Vida Ferenc, dr. Zlahy és Jármy miniszteri tanácsosok. Képviseltették magukat a földmívelésügyi, pénzügyi, építésügyi és népjóléti minisztériumok és a főváros. Először a közmunkaváltság díjának arányosabb elosztásáról tárgyaltak. Általános óhaj volt, hogy a munkanélküliségre való tekintettel megfelelő összegben részesítsék a vidéket is. Kérték a hadigondozottak és hadisegélyben részesülőik számottevőbb támogatását. Kimondották, hogy ezt a támogatást lehetőleg központilag utalják ki, mert a helyi ügykezelés költsége sokszor a járulékok 40 százalékát is jelenti. Igen fontos ügyrendi pont volt a községi bírók fizetése. A felszólalók kiemelték annak fontosságát, hogy a községi bírók kapjanak lehetőleg rendes fizetést, mivel eddig általában csak módosabb emberek vállalhatták a bírói tisztet. Szegény ember nem bírtaanyagilag a bírói hivatalt, mivel hivatali órái idejében nem tudott családja fenntartásáért dolgozni. A földreform végleges befejezése érdekében a felszólalók kérték, hogy a földművelésügyi minisztérium költségvetésének terhére a belügyminisztérium nevezzen ki megfelelő számú közigazgatási alkalmazottat, akik a földreform befejezésére szükséges ügykezelési munkákat a községeknél elvégezzék. Ezzel csökkentenék a munkával amúgy is túlterhelt községi képviselőtestületek munkáját. A belügyminisztérium megbízottai közölték, hogy ez az ügy már a megvalósulás előtt van. Az új gazdák teleki könyvezésére remélhetőleg sok gyorsított közigazgatási tanfolyamot végzett fiatalembert sikerül elhelyezni a községi közigazgatásban. Utolsó napirendi pontként szerepelt a svábok kitelepítésének ügye. Valamennyi felszólaló megegyezett abban, hogy az ország érdekében feltétlen folytatni kell a kitelepítést és mielőbb be kel fejezni. Különösen Fejér megye megbízottai emelték ki az ügy fontosságát. Tavasszal 120—140.000 sváb kitelepítése lesz esedékes. , A legközelebbi főispán értéke?..?!! február 24-én lesz. Ekkor az ország keleti és északkeleti vármegyéi más képviselői ülnek össze. ÍGY ÍRTUK TI... Beszámoltunk arról, hogy szerdán reggel a Ferrotechnika portása, Szilágyi Bertalan agyonütötte Erményi András segédmunkást akit avval gyanúsított, hogy a kapunál lévő bélyegzőórával megkárosította egy órabér erejéig a vállalatot. Szilágyit azonnal letartóztatták. A szomorú eseményről a csütörtöki napisajtó a következőképpen emlékezett meg: KIS ÚJSÁG. Ma éjszaka, a központi ügyeletre érdekes bejelentés futott be. A Ferrolux gyártelep éjszakai portása, Dobrovszky Béla öszszeszólalkozott az egyik munkással, Erményi Andorral. Az összegyólalkozásból verekedés lett, amelynek során az éjszakai portás agyonverte a munkást. Dobrevszky a gyilkosság után megszökött. VILÁGOSSÁG. Mára virradó éjjel a Ferrolux gyár telepén az éjjeli őr összeszólalkozott Engedi György munkással. Botjával olyan hatalmas csapást mért Enyedi fejére, hogy az rögtön meghalt. Tettének elkövetése után megszökött. MAGYAR NEMZET. Az Optikai művek Csörsz-u. 41. sz- telepén holtan találták kedden este Erményi András gyárimunkást. Erményi kedden délután korábban akart kimenni a gyárból és megkérte a portást, hogy kartonlapját későbbire pecsételje le... stb. VILÁG. Rejtélyes iűlakosság ügyében indított nyomozást ma délelőtt a főkapitánysság bűnügyi osztálya. A Ferrotechnika munkásai ma reggel eszméletlen férfit találtak a gyár előtt. Mire a mentők megérkeztek, a férfi meghalt. Zsebében Naményi András névre szóló iratokat találtak. Az eddigi tanurabiaitások szerint az éjszaka folyamán részegen betévedt a nyár területére és ott többekkel verekedett. Valószínűnek látszik, hogy Verekedés közben agyonütüttték. A Világ tehát odáig megy, hogy a gyilkossággal a Ferrotechnika munkásait gyanúsítja. Jó volna talán a nyomozást Mangelo doktor boncolaóorvosára bízni. Strelontextilcsempészeket védte a zsfraság előtti zsarolásért letartóztatták A gazdasági rendőrség hosszabb ideje figyelte az Anyag- és Árhivatal textilellenőrző csoportjának tagjait. A csoport vezetőjét, Beinitzer Györgyöt és öt társát zsaroláson érték. Több súlyosan terhelő tanúvallomás alapján mindannyiukat letartóztattak és átadták az ügyészségnek. Bátort,zsi legutóbb a Kreton-Textil finnel!« csempészeinek bírósági tárgyalásán szerepelt az Anyag- és Arvatal képviseletében kiküldött szakértőként. Az orgoványi gyilkosok tárgyalása Az orgoványi gyilkosok csütörtöki folytatólagos tárgyalásán az annakidején a kecskeméti törvényszék fogházában összegyűjtött baloldali személyek kivégzésének ügyét tárták a vádlottak elé. 1919 november 19-én harminchárom személyt lőttek ugyan az egyik tanyán, néhány nap múlva pedig másik hármat. Az elvetemült gyilkosok a keresztkérdések ellenére is konokul tagadták, hogy bármi részük is lenne a gyilkosságok elkövetésében. Egyedül Bán Sándor vallott be annyit, hogy a kérdéses napon őrszolgálatot teljesített a törvényszék fogházának kapujában.