Szabad Nép, 1947. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-15 / 38. szám

% Masaryk bízik megegyezésben Szlovék­a Karintia ügyét tárgyalják Londonban Masar­yk csehszlovák külügymi­­niszter nyilatkozatot adott a „Nerc Yo­rk Times" című amerikai lapnak. Kijelentette, hogy Csehszlovákia tár­gyalni kíván Ma­gyarorsszággal a két ország közötti kérdések - elsősorban a kisebbségi kérdés — megoldásáról. Cse­hszlovákia — mondta — amitat­a ajándékkal kíván tárgyalásokat foly­tatni, hogy különféle elterjedéseket kössön Magyarországga­l. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a magyar békeszerződést ratifikálták és Ma­­gyar­orrazágot felvették az Egyesült Nemzetek szervezetébe. A csehtazslovák külüg­yi m­in­iszter szerdán a pária rádióban is beszélt. Kijelentette: Csehs­ Jovára meg akar egyezni Magyarországgal. Feladata — mondotta — nem lesz könnyű. Képünk annyit szenvedett a háború miatt, és alatt, hogy jogosan követel nemzeti államot. Hiszem, hogy a ma­­gyariak­kal meg lehet egyezni. Isme­rem a magyar munkást és a ma­gyar parasztot. Derék, rendes nép, amely épp úgy óhajtja a békét és a nyugalmat, mint mi s vele meg akarunk é, meg is fogunk egyezni. Néhány nappal ezelőtt Masaryk kifejezte azt a reményét, hogy köz­vetlen tárgyalások indulnak meg Magyarország és Csehszlovákia kö­zött. Ebben a nyilatkozatban Masa­­ryk továbbment a magyar munkás és paraszt dicséreténél. „Lehet, hogy valahai hiba történt és lm­a hibái­­­­­ követtük el, én leszek­. ,Ja első, aki ezt elismeri és megpróbál javí­tani a helyzetén­," — mondotta Reméljük, hogy ezeket a szavakat komoly­­takrít­ta és a kövess esszé­­nysfe levonása követi. Hi­ csehszlo­vák, részről megteremtik a tárgyalá­sokhoz szükséges feltételeket, a megegyezés rajtunk nem fog utalni. Kartella szlovénlakta terü­le­teik­ez Jugoszláviához kell tar­ ok. Vtlf­m dr.. Jugoszlávia kiküldötte a kü­l­ügy­min­­izzt­erh­ely­et­tesek értetkez­letén kifejtette országa álláspontját. Kö­vetelte, hogy Szlovén-Kart­itiát csatolják Ausztriától Jugoszláviához. Ezt a, területi "kérelmet néprajzi okok igazolják, s Jugoszlávia nemki ha­­tárának biztosítása is szükségessé teszi. A két világháború között még­ a nácik uralomra jutási előtt is el­nyomták Ausafortéban a szlovén ki­­sebbséget.. A háború után az 1945-ös osztrák ViVaaEt&sute a, reakció gyök zöldjével végződtek­. Ennek tulajdo­nítható, hogy v, szlovének vgyen-topo­­sztása felé egyetlen lépés sem tör­tént. A korba üli szlovének gs&pvexe­­lének, a Felszabadító Arc .-onakiak megtiltották, hogy Vészzvegye­n a vá­lasztásokon, mert nem mondott le legfőbb programpontjáról: a Jugo­­szláviá­val való egyesülés érdekében folytatott, küzdelemről. A«­ a.?. osztrák jelszó, hogy Kartalla földrajzilag és gazdaságilag oszthatatlan, üres poli­tikai kifogás: az ottani szlovének el­nyomó,­­árvák igazolására. A reakciósok most igyekeznek eze­e­ket á­tcsoport­osít­a­n­i — mondja a moszkvai rádió „A közt­ársaság el­lenes összeesküvés vizsgálati anyaga élénk fényt derít a magyar reakciósok céljaira" — mondta a moszkvai rádió péntek éjjel kom­hontárjábán.. A hivatali jelentétek részésen ismertetése után a s­árdió munk­atársa megállapítja­ ,­a 3 s akció arra törekedett, hogy a ma­gyar dolgozók verejtékes munkájá­nak gyömlölése a külföldi monopol­­tőke kezébe jusson és hogy ebből a reakciósoknak, mint közvetítőknek előnyük származzék. A reakció ezt szert teszi, ho­gy uralmát külföldi se­gítséggel visszaállítsa. Az öszkerráküvés le­leplezése akció­ban még nem jelenti hogy a ma­­g­yar reakció már ártalmasl­anná van­ téve, hogy már felhagyott, a demo­krácia elleni aknamunkájával. A re­akciósok most­ igyekeznek erőiket át­csoportosítani, s úrámnevezett balol­dali ügynökeiket mozgósítani, ne­hogy veveségük teljes legyen. Nem szabad elfelejteni, hogy a magyar reakciósok hadát a Hort­hy-ren­dszer 25 évest át összetartotta és azt a leg­különfélébb módszerek alkalmazá­­sára is kiartatni. Magyarország dolgozó tömegei, a munkások, pazaratok és a haladó ér­telmiség levonta a­ múlt tapasztalatai­ból a taalutságot és most, amikor a magyar reakció a dolgozók szabad­ságára tör, még­ jobban tömörítik erőiket a horthysták elleni harcra. És itt igen helyénvaló Károlyi Mihály egyik nyilatkozatát idézni, mert ez az egész demokra Oku® magyar társa­dalomnak véleményét fejezé ki. ..51.­­előtt megkett­nők az alkotó munkát, végtett meg kell szabadulnunk azok­tól, akik az összeesküvésben részívet­tek, valamint az­oferól is, akik ezeket titekbe«, vagy nyíltan támogatták” — fejezi be kommentárját a mosz­kvai rádió. IZZADHAT! 72 C, azaz hetvenkét Celsius sok meleg mar u­jjra működik R­UDAS OÖZBEN A Tiláppolitika Izíret Nao­wilád I Khmország szembe. _________12__­ szállna minden olyan hatalommal, amely finn területen át támadást kísérelne meg a Szov­jetunió ellen —- mondotta Paasikivi, Finnország elnöke. UTOLSÓ PlUSINT La Derniére Chance A Canneai Kímv­erseny n­agy dí­j­as remekm­­íve­­i Angol, amerikai, olasz, német, Lancia művészek alkotása « KOSSUTH A Kar­apest Székesfővárosi Trözirke­­tréai Rt. nyilvános versenytárgyalást hirdet: autóbusi­ atrox szükséares 1411 darab egypólusú autonormál forrléiet. 434 esztab mennyezet jár,*pa és , .‘14# darab homályos, domború üveg, a­ fenti menmyezetlámpához v«.tő­ssoál­­lítésára. Űrlapok és­ felfvételei­: VII . Akácfa­­.utca l6. szám. IV. emelet'4$» »2. siat* mcS‘tekinthi.t''ák, il­e­ve meg:-:'.ere.t’jC-tök. Az ajánlatok benyújtási határideje: 1547. ftrbruájr* JS^án S­ó^a. Budapest, 1947. február 12. # Budapest Székesfővárosi Közlekedési itt. Jónász Vilmos és Weiner Ferenc/ Szerszám- én laksJosví nagy ára, W U » A 9» £ 5 T, XIV., Erzsébet lai'ányné-jítjR 125 Tiefen: 120—%4$. syáfim^nyainak kizárólagos ma-yaromeg- vere/nép/Ssd­SJe-SCHATIDT JÓZSEF acélj­. vas- és szimér. unagykork VI.. Attdrástsy-út ‘íg. tíz if­­ítiá­j lapja az 8 figíry si&fa! ára 50 fillér Előfizetés 1 hóra 2 frt. *4, évi*e 6 frt. SZOMBAT, JM7 FEBSÜÁK 15 SZABfíP Hím nsnaKOMKUfsM «K&waKüMMOimrmnaa ijMWimuram ­ Felháborító támadás érte csü­törtökön este a trieszti szlovén gim­­nácciumat. Fasiszta ifjak megtámad­ták az épületet, letépték a gviovén­­nyelv® felírásokat, s az intézet igaz­gatóját és egyik tanárát megsebesí­tették. A raonfalconei járásban a­ szakszervezetek általános sztrájkot rendeltek el, az utóbbi időben el­követett terrorcselekmények miatt. Szovjet­uni­ó s íkorc ki­bég, kazák, tű­­,­lemén, kirgiz, lett, észt, moldvai és a kourelo-fi­nn köz­társaságban vasárnap kiemek a vá­lasztások. A választási hadjárat a Szovjetunió valamennyi népe poli­tikai és erkölcsi egységének jegyi­be*! fejték, ....... B«navö?gye! 7 csehszlovák «_• _______sf/-- 1 Franciaoenzag Ho­zoti tárgyalások kezdődtek sze­zetpági és barátsági szerződés leütésről, Fran­ciaország Lengyelországgal kultúrá­iig egyezmányt köt a közeljövőbe­,t. — Az osztrák ssak és­vensitti: tiltakoznak az ierén a terv ellen, hogy textilipari víí tamutifcentönt vigyenek ki Alasz­ából a brit gyapotipar szá­­mára. Gyűjtésünk a dorogi feányásiekért A Szabad­­lép szerkesztőségére naponta érkeznek pénz- és termé­szetbeni adományok s­ dorogi bá­­nyaszerencsétleniség áldozata ipar hozzátartozói javára. Az adomá­nyokat minkét­ adomány­ozótól írá­sos nyugta ellenében vesszük át és továbbítjuk rendeltetési helyére. Legutóbbi hírlapi nyugtázásunk idején az adományok összege 95 ezer forint volt. Azóta es az ÖS5s­szeg. már 104­ ezer forint körül van. Most pótlólag és folytatólagos go.­.­­, hír­apilag is nyugtázzuk az adományokét. Együtt: 144.Sg2.S6 Tértől ke­retik ed ők Ormágo» Beterxe «'» Értékesítő Szöveti escete Összesen 14 darab «.£* nadrágot, mellényt é* Viasireitert »idom­ány­ozó ti A bányaszerencsétlenSég ál­do/» tai hozzátartozó i­ta­k A Kiseryóni J­á»5 Vízmwkássi«■ február 3-án gyásznon­sot mondatott a bányasze­­r Máeséilí Tiség áldOTáteinak lelki (idvreTt, n hozzáí&fto«Al£ megsegítéséb­e?/, 3,5'W).—- iő_ rlxittal járwft hozzá. A gyá*i­iseenfis*l«b Ief r.s a­ gyűjtés a két munk^priart kni'Üs gkeiőjft. Kőbányai M. Textil mömkássai­sa és igaiiyatítasara .... Bj­ef»fc Sifor VíKiunvfck troignaui VJ kerüUU Verdin Andi Éri piaci árusok műsoros estéjének jö­­redelm­^...................................... • B.Sman­í W.'W! Ijőtülsőő B- l»oídísm(is«K «.xa.U osztály a . . V»Sitte£y#»í M.Rg'j’íil Pártbizottság. ÍT, adomá­ny R ...... MüHer Tastvérek Ví*.­fyés«íti Gyár­fi. T. iyasí&'tí.tá.vág'a é* m­un­kavá­lalói........................... \?ivP II. kpv. (a «E«. jfancsétlenül Járt bányás2­0.k koz Z fítftTtűJiói Javára x^adezell bit* j«vedi?!m­'A..................... fcr^Lí'r-^yár ti­sztvis­elő? év RiUfikasB»' . Pent«/,pe5turítici téglagyár kira, talookíti &p mrmnkásai . . •span­ar­ em íiíjaJődijosjú én munk­ is*i................................ Novak Tsívá®. « ..Kritika egy mond­atban a rímrí pályáén t­elsd­ diját ..................... . . A sí­rá kábel, és gumigyár «««»­­kássága ....... ^StephABOum’* nyomda alkalMi 'i§5.— •534.­«f.31 311.~ 44*.-­t .. f. m -IV.— 311 — eus/.esien. }).X 414.56 EdtHjfi­g.vHjt éfMÖBk .... 93.(Kf.7 S6 Kisfigsui Demokratistus­ok Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezete fölhívja a hitelezőit, figíry követije esi­­ket három napon belül dr. várjon.­ Kezzőnek, Kispest, Atil!*-ntea 14. ez. alantiéi­ be. Francia művészek és írók vitája A KOMMUNISTA ESZTÉTIKÁRÓL Roger Garaudy feltűnést, keltő cik­ket írt &z­­.Arts de Fig.ura­.h&ti. a kommunista csati­lkáról. Ciliket. he­ves vita slövésre. Válaszolt rá Aragon a „Les Leides ■Ihancotises­’ hasáb­jain és Fisrre Héráé az „Action“. ban. Garaudy mindenel is m iött kijelenti, hogy vélem­énye ^sastint a Kommu­nista Pártos , nincs eaccétikája. „Egy kommunista festő festhe­t úgy, mint. Picasso, de jógáiba* áll éppen cilwilienébéippa» 5» festeni. Picasso festészete. nem. a konunucizm­ua esz­­tétikája“ — írja Garaudy, majd m­eg.lllapit­ja, hogy amit, mond, && saját véleménye, nemperkg hivatalos álláspont, de ,,tilois talán egyéni­­vé­­leményt alkotnia a kommunistának? Szó eincs róla.­ Est csak oljienségeink és as ostobák fogják ránk ("a kettő töbnyirps azonosi,­nítik azt hiszik, hogy w/.’én snámúakra mrpán nyelv­tani fagdiolla. Nyugodjanak belé: mindnyájan a saját valemányü­nket mon­djuk és egyik­ünk sem fogja Id­­moitaani- esen a téren o, végső .sz.et. msijt az esztétiit: n illed­ek végső szó. Munkára hát, szabadon !” Vara-e kommunista e­ztétika ? Aragon válaasol: ,,Hi egy kor.uuu­nlste ütni sseretd Picas­s­ot’, még­ nem követ el bűnt. Kár nyitott ajtókon tív.ag­ini. Ha Yior.ont sarretl. ..... t­e­méif­ín tudja, miért ssereti. Az egyenruhától való f­átoli­akbélt aOkcA poliisaina caféaatok ö. tonik íAaSTukra s pyra látják­, hogy ' Jlr. j­­öcvvktppan ők húztak egyenrum­i: Ariequir. bohóc?«héját, a 2 .urakat hűségesen ki»t.ólgá!ó ia** öltözé-jét. Szűk aztán, thelyett, hogy a asahr.d. ság o Sex Atgeit " ütnék, — magát s a*?. fe?iCs-ot ütik." ,,A Keruwhu'ai­sta Pártnak­ igenis Van esztétikája, — állapítja meg végül — és ez a realizmus c-w­i'rt,­­kájft." Pierce lleryé két hosszú cikkben fejti ki vélem­ivét. Cher au­dy álláspontját n­agy rész­ben elfogadja. Ssoriale is elsősorban m­ű­­vekre van szük­ség­, szabad munkára, mindett ország adott visz.Onysin.sk és lehet öségeinek megfelülően. De a lírai imm­ászánaik mégis mindenütt megvan a maga esztétikai­­elve: a világnézet.. . Nem Vagyunk­ szektások, n m uta­­sstunk el elfo­gulta­n azt, ami nem tel. itten a­ miénk, de tenméssszeseei kö­­telességeink a saját szempontunk, te­hát a dialektikus materializmus sze­rint elemezni az irodalmi és milvéniai alkotá­sokat". A tcaltzmm nem tnvike „ Zsd­anov, a szovjet Kommunista Párt titkára a népet szolgáló művé­szetet követeli. Emelkedett eszmék­től áthatott harcos művészetet, mely­nek szociális jelen­sége van. Melyik kommunista ne írná alá e fogalma­­ást? A művész akkor realista, ha nem az „objektivisták­“ nyers való­ságát vagya- a mindennapi realizmust tolmácsolja, hanem akkor, ha egy kor egész drámaiságát, a társadalom minden törekvését kifejezi. Kenia szerint a realitás olyan, mint egy folyó, amelyben a felül­et alatt fel ítéli fedezni a mély áram­­latokat. A­ művész akkor realista, ha h­rti a nyers valóságot, a m­inden­­napi realizmust ábrázolja, hanem akk­or, ha a kor egész drámaiságát, a társadalom minden törekvését ki­fejezi" — írja Beivé, majd ismét l­ Matzt idézi: „Az irodalom területén szólós lehetőségeket kell biztosítani az egyéni kezdeményezésnek, gondol­­kozóknak és a képzeletnek. Mindez csak annyit jelent, hogy egy prole­tár párt irodalmi munkáját nem le­het gépiesen azonosítani a párt többi szektorainál, mr.n.rcájá­val. Az iroda­lom megváltozását nem hajthatjuk végra egyik pilanatról a­ másikra. Távol áll tőlünk, hogy merev szabá­lyokat állítsunk fel, hogy a problé­mát néhány utasítással akarjuk megoldani. Nem, ezen a területen *. legkevésbé sem lehet sematizálni...“ ,,a re3ü2£»us» nem d&eXe — álla­pítja meg H­ércé amelyet akár­­milyen árura rá lehet rsgasataul. A mo-'Crusta Hixac mélytéges feaista művészettel ajinidékozott meg min­ket, míg a si'On­a'ista George Sand reakci­ós irodal­va,' alkotott". Végül összefoglalja mondanivaló­­ját: „Toli­ e kommunista világnézet, amelyik kifejezésre kell jutnia « •művészetbenVan. Elítél-e eleve a Kom­munista Párt bizonyos kifejezési formákat ?­yent. A cél, mint Lenin mondja: Vali­ban új, nagy korcmuivivte művészet, amely megteremti tardikuáhort a megil­­lő formát. A művészit a népé. Gyökereit tehát mélyen le kail «restntenie a dolgozó tömegekbe, hogy azok megértsék és megszere­ssék." * A kommunista esztétikáról szóló francia vitához holnapi számunkban közöljük Lukács György hozzászóló­ sőt. Akarja, hogy gyermeke hasznosra töltse el szabadidejét? Vegye meg neki a legújabb számát! A február 15-i számban: Hatodik általános. (Folytatólagos diákregény.) A gyógyító sugár. Hálás állatok. Mátyás k­irály Óbudán. Hát­og­at ás a könyvek biroélahuábar. A gyakorlati élet műhelytitkai. Rejtvény és bélyeg rovat, játék, tréfa stb. i fiattár a serdülő ifjúság lapja. Megjelenik minden hónap 1-én és 13 én 12 oldal 50 fillér kapható minden újságárusnál. Szeszl®r Tibort, a kitűnő oboa-művészt hallottuk ». Székesfővárosi Zenekar cel­törtönt-­ti hi­r-igversenyén. Haydn obos-vrz­ vnyét adta elő tökéletes technikával és mű­vészi átéléssel, amit csak nagyon kevés előadóművésznél tapasztaltunk. Köztudomású, hogy az oboa általá­ban­­hrat­­szóló-hangszín, mégis Szesz­­ler művészete feledte,­i ennek a zene­kari hangszernek szült skáláját és Szeszlerf művészetét még fokozottab­ban csodáljuk, hogy ezt a termé­­szetadrca ''hiányosságot egyéniségének súlyával kiküszöböli. Különösen tet­szett az utolsó tétel könnyed és bra­vúros megoldása és az a csodálatos kristálytiszta hang, amit oboán senki így’’ nem tud megszólaltatni. A hangverseny többi számában Hroder egyik vonószenekari koncert­jét és Brahms első szimfóniáját Lukács Miklós vezényletével ját­szotta a Székesfővárosi Zenekar. Sz. E. * a*.jaw»«4tr»l tan ti&áóst Gais« Klira mir&'Mafcj ,: Uurdces Ku’:iir«::s­­v»tsés rajíljkotijj.ban (KottenbiBer-ut^a ST/c.) szi­zdln C-kor. Vendégedet s:Jrescn I Átvet: * Nyilatkozat », Magyar Színház ügyében. A Magyar Színház üzemi bizottsága szerkeszt­őségünl­höz nyi­latkozatot juttatott el, amelyben fel­háborodással tiltakozik a Kis Újság február 14-i számában megjelent cikk ellen. Az üzemi bizottság megdöb­benve utasítja vissza a Kis Újság cikkének azt a gondolatát, hogy a színházat hat hónapra zárják be. Ez az antiszociális intézkedés SO dolgozót fosztana meg kenyerétől. A nyilatkozat megállapítja, hogy a Kis Újság cikke nemcsak az igazgató személye ellen szól, hanem az alkal­mazta­tottságukat is veszélyezteti. * MAGYAR-SZOVJET KULTUP­­DtitLUTAXT rendesett a magyar kül­­ügyminisztérum kulturális osztálya a Formukhibban. Megjelentek a V­áros­­követség, a Szövetséges Ellen­őrző Bizottság és a min­istériumok képviselői, Péchy Blanke és Gellért Hugóné magyar és orosz műfordítá­­sokat mondottak el, Cserfalvá HV.s és Schneider Hédi pedig hegedű- és zongoraszámokat játszottak nagy si­­körrel. Xa*y tiäikääis e'-üv wag hr m wipaii 1®, aíne-jy tébv^Áx 15-én Ő kezesett«­ lesz megí­sT­ tva. .v New-York Návéu­sz össn­Sű Ürmei­ban.

Next