Szabad Nép, 1947. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1947-03-01 / 50. szám

2 tóságú kormányzó úr arra az esetre, ha idegen hatalom jogai gyakorlásá­ban őt meggátolná, engem nevez ki miniszter­elnökké és rámbízza az or­­sz­ág vezetését. L­ehet, hogy ez a te­vés vonzotta Kiss Károlyt és a Ma­gyar Közösséget, amikor újra bevon­ták a Magyar Közösségbe. Dálnoki szerint ma is Horthy az államfő Érdekes, hogy míg Dálnoki egy­részről igyekszik úgy beállítani az összeesküvést, mintha annak célja hatalom „alkotmányos“ megszerzése volna, másrészről beismeri, hogy a jogfolytonosság elvi alapján áll és szerinte Horthy Miklós „de jure“ (jog szerint) ma is kormányzója Magyarországnak „de facto“ (tényle­gesen) nem. A köztársasági elnök szerinte „de facto“ köztársasági el­nök, „de jure“ azonban nem. Ami annyit jelent, hogy a mai rendszert és a köztársaságot nem ismeri el. Donáth hatoldalas „opusáéban", amelyre Dálnoki mindig hivatkozik, amikor politikai kérdésről van szó, azt írta, hogy .. a jogfolytonosság megszemélyesítőjének Horthyt tart­juk“. Elnök: ön is annak tartja? Dálnoki: Igen, őt is... de Vele szemben a jogfolytonosság képviselő­jének a köztársasági elnököt is elis­merem. Erre a zavaros válaszra nagy de­rültség támad a teremben. Dálnoki nem mer nyíltan színt vallani a meg­bízólevél adományozója, Horthy mel­lett. Az elnök rámutat, hogy rendőr­ségi vallomása szerint ma is Horthy Miklóst tartja Magyarország jogos, törvényes kormányzójának. Donáth sokkal őszintébb, mert nem tagadja, hogy ma sem ismeri el a demokrácia alaptörvényeit. Dálnoki: Én nem vagyok ilyen határozott. A továbbiakban arról beszél, hogy a rendszerváltozást úgy is elkép­zelte, hogy a béke aláírása, után a kormány lemond és megkérdieti a népet. Ez esetben a mozgalom, pon­tosan a Magyar Közösség, mint párt lépett volna fel, vagy esetleg más párttal f­uzionált volna s így hata­lomra jutva, maga dönthették volna a demokráciát s biztosíthatták volna a lehetőséget a jogfolytonosság vissza­állításához, vas­yis a Horthy-rend­­szer restaurálásához. Erre az esetre is tartogatták a maguk katonai gar­nitúráját- Dálnoki beismeri, hogy királyságról vagy kormányzóságról volt szó A népbíróság elnöke ismerteti a február 25-én felvett rendőrségi ki­­hallgatási jegyzőkönyvet és megkér­dezi Dálnokit, hogy ismerte-e a Ma­gyar Közösség ideológiáját a háború után ? Dálnoki a rendőrségen azt val­lotta, hogy a Magyar Közösség meg­maradt a­ horthysta fajvédő ideoló­giánál­ . . Elnök: Tehát tudja, hogy mint ilyen szembenáll a demokratikus renddel ? Dálnoki kitérő választ ad és azt magyarázza, hogy a múltban a Ma­gyar Közösség nem az akkor fenn­állt rend ellen dolgozott (derültség), de va­lamilyen célja volt­ Az elnök megkérdezi: mi volt a szízess­ég célja most? Dálnoki hosszú habozás után a jogfolytonosságot emlegeti, majd ar­ra a kérdésre, hogy ezt ho­gyan képzeli el, látva, hogy kitérni nem tud, beismeri: " Királyságról, vagy kormányzó­ságról lehetett szó, ez volt az én véleményem, amikor szervezkedni kezdtünk. Szoros személyi kapcsolatok a Kisgazdapárttal Ezután a népbírák tesznek fel kér­déseket. Dr. Antal Gyula elvtárs, a szociáldemokrata népbír­ó arról fag­gatja Dálnokit, miért őt jelölték föld­alatti fővezérnek, miért vallotta Dal­noki azt hogy tőle sokan vártak va­lamit? Majd hirtelen a következő kérdéssel csap le: Azt mondotta, hogy maguk mö­gött a Magyar­ Közösség és más erők is álltak. Mire gondolt? __ A meglévő politikai pártokra, elsősorban természetesen a Kisgazda­­pártra. A többi uraknak is (össze­esküvő társaira gondol), a Kisgazda­­párttal­­volt a legszorosabb személyi kapcsolata. A népbíró további kérdéseire Dál­noki bevallja, hogy a csendőrséget újra fel akarta állítani. Dr. Antal: Ismerte a csendőrség tevékenységét a németek bejövetele után. Mégis újjá akarta ezt az ala­kulatot szervezni? Dálnoki: A csendőrségről lehetnek különböző vélemények. Annyi kétség­telen, hogy igen jó katonák voltak, teljesítettek minden parancsot. A tanácselnök félbeszakítja a csendőrségről mondott dicsérő beszé­det- -Az emberek lemészárlására vo­natkozó parancsot is teljesítették“ — inti le Dálnokit. — Menjünk to­vább. Dr. Antal további kérdéseire Dál­noki állandóan tagadó választ ad. Nem tudta, hogy a magyar demokrá­cia a csendőrséget kollektíve felelős­ségre vonta, nem politizált. „Célom az vol, hogy megszervezzem a létező honvédséget, ami van“ — mondja értelmesen. A népbíró a fejére ol­vassa, hogy B.-listás tiszteket igye­kezett újra elhelyezni. Dr Antal: Ez nem politizálás? Dálnoki (dadogva): Nem­ Politika latinul (politika tudvalévően görög szó) valamire való törekvést jelent. Utána siránkozó hangon hozzáteszi: Hát politizálásnak is lehet nevezni • ■ • (Dálnoki kapkodó és ellentmondó válaszai láthatóan felizga­ják a vád­lottak padján ülő Donátidot. Fejét rázza, térdére üt, csodálkozva tárja szét karját.) A Magyar Közösség és a tl©rthy»rendszer Most Széli elvtárs, a Kommunista Párt népbírája tesz fel kérdéseket. — Tudta, hogy Donáth a Magyar Közösség vezetője? — Igen. — Ismerte a Magyar Közösség ideológiáját? —, Igen, még Honszeretet egyesü­let korából. — Tudta, hogy a Honszeretet egye­sület a Magyar Közösség nevű tit­kos társaság fedőszerve? — Igen — Tudta-e, hogy ezeket a horthysta titkos társaságokat a köztársaság kormánya feloszlatta? Dálnoki dadogni kezd: — Tudtam. Nem tudtam. Sejtettem. Gondoltam. A továbbiakban elmondja a volt vezérezredes, aki úri büszkeséggel jelenti ki: természetesnek tartja, hogy a demokráciában is befolyást gyakorolt a honvédelmi minisztérium határozataira, hogy nem hitte a Ma­gyar Közösséget köztársasá­gelllenes szervzetnek. Széli: Tudta-e, hogy a Honszeretet és a Magyar Közösség illegálisan dolgozott ? Dálnoki erre a tárgyalás legkép­telenebb válaszát adja: — A Honszeretet, illetőleg a Ma­gyar Közösség illegálisan csak a Horthy-rendszer ellen működhetett.­­ (Erre az ostobaságra a fővádlott Donáth megint sürd fejcsóválással fejezi ki rosszalását.) A Románia elleni­ harc és Erdély sorsa Domhond kihallgatásának legdrá­maibb pillanatai következnek. A kommunista népbíró arról kérdezi az erdélyi hadtest, majd az erdélyi had­sereg volt parancsnokát, akinek két­ezer — 1944 márciusában és szep­temberében — volt kezében az or­szág sorsa, hogy mit tett ezekben a történelmi pillanatokban. Dálnoki nem is próbálja tagadni a siralmas valóságot: annak ellenére, hogy sa­ját bevallása szerint biztos volt a németek vereségében, nem tett sem­mit hazájáért Széll: Igaz-e, hogy 1944 tavaszán, nyarán és őszén az erdélyi politikai élet vezetői, Erdély népének küldött­ségei számtalan esetben kérték arra, hogy a parancsnoksága alatt álló érintetlen hadsereggel álljon át a Szovjetunió oldalára? — Igaz. Tudtam, hogy ezt kellett volna tenni, de nem tettem, mert nem voltam condottieri természet. (Condottieri rablóvezért vagy mond­juk, kalandort, zsoldoskatonát jelent. SZHBHU NÉP SZOMBAT, 1947 MÁRCIUS 1 Rablóvezérnek rablóvezér volt Dál­­nok­i.) Széll: Nem merte vállani a fele­lősséget. Gyáva volt. Kiderül, hogy Dálnoki nemcsak nem állt át a Szovjetunió oldalára, hanem még 1944 szeptemberében, Románia kiugrása után vállalkozott arra, hogy hadseregével offenzívát indít Románia ellen és Tordánál be is tört Déserdélybe. Dálnoki megint csak azzal védekezik, hogy nem merte vállalni a felelősséget a „fel­sőbb parancs megtagadásáért“. Széll: De azért vállalta a felelős­séget, vállalta a kockázatot, hogy összeesküdjék a demokrácia ellen. Illegális szervezkedésre vállalkozott. Dálnoki: Nem volt illegális. — Akkor miért szökött meg? Dálnoki erre a kérdésre nem tud felelni. A kommunista népbíró ezután arról faggatja a vádlottat, milyen szerepe volt a kolozsvári közművek elpusztításában és erdélyi baloldali vezetők —­ Kovács Katona Jenő, Naszy József, Józsa Béla elhurcolta­­tásában és meggyilkolásában. Dál­noki tagad, nem tud semmiről újra ellentmondásba keveredik önmagával a végül bevallja: tudott arról, hogy a csendőrök Nagy Józsefet elhurcol­ták. Újvidék Széll: 1941-ben Újvidéken volt? — Igen.­­ — Mi történt ott a túszokkal? Dálnoki zavaros mesét ad elő, de a népbíró ráolvassa a valóságot. A túszok egy részét más túszokkal cse­rélték ki. Az új foglyok közül sokat kivégeztek. Ezután a parasztpárti népbíró, Czéh kérdez. — Azt mondotta, hogy a Magyar Közösség a munkások és parasztok támogatásáért küzdött? — Igen. — Azt mondotta, hogy újjá akar­ták szervezni a csendőrséget? — Igen. — Tudja-e, hogyan támogatta a csendőrség a munkásokat és parasz­tokat, a múltban? Dáln­oki kép lesen válaszolni, hebeg. Czéh: Köszönöm, elég. Szen­tm­ríi I és Sy­lt cinekkel állt összeköttetésben A népügyész az összeesküvők faj­elméletéről, majd a hadparancsról kérdezi Dálnokit, aki kijelenti, hogy egyáltalában nem tudott a hadpa­­rancsról. Mikor fejér­e olvassák, hogy saját bevallása szerint ceruzával bei­javított, elhallgat. Utána a védő tesz f-l mentőkérdé­­seket. Dálnoki hangsúlyozni akarja, hogy csak laza kapcsolatban állt az összeesküvők,­és a közben súlyosan megvádolja egyik társát, Szentmik­­lóssyt. A következőket mondja: — Amikor megtudtam, hogy Szent­­miklóssy egy Pünkösdi nevű kémmel áll összeköttetésben, elment a kedvem az egész dologtól. A tárgyalást ma fél 9-kor föl­­ják. A mezőgazdasá­g fe­lendítését határozta el a Szovjetunió Kommunista Pártja 1947-ben hat és félmillió hektárral növelik a vetésterületet .­­ Harmincnégyezer új traktor A Szovjetunió Kommunista Párt­jának központi bizottsága értekezle­­tet tartott. Az értekezleten fontos határozatokat hoztak az ország há­­ború utáni gazdasági életének tárgyá­ban. A bizottság szükségesnek tartja, hogy a gabonatermelést három év alatt a békebeli színvonalra emeljék. Az ötéves terv befejeztével a kenyér­­magtermelés meghaladja a háború­előtti évek átlagát. A vetésterületet 1947-ben közel hat és félmillió hek­tárral növelik az előző évhez viszo­nyítva. Fokozzák a gyepottermelést is és 165 ezer hektárral nagyobb te­rületen termelnek gyapotot. Az értekeszlet véleménye szerint a mezőgazdaságot csak a gépest­és fokozásával lehet fejleszteni. Ezért ebben az esztendőben 34 ezer új trak­tort állítanak munkába és 510 millió rubel értékű különböző mezőgazda­sági gépet biztosítanak a szovjet földművelők számára. 1948-ban 67 ezer új traktort fognak munkába állítani. A Kommunista Párt központi bi­zottságának intézkedései a szovjet nép érdekét szolgálják és elősegítik életszínvonalának emelését. K­r­ván négyhatalmi egyez­ményt javasol Bevly angol külügyminiszter az alsóház külügyi vitájába®, bejelen­tette: Byrnes javaslata alapján tá­mogatja azt a tervet, hogy az Egye­sült Államok, a Szovjetunió, Fran­ciaország és Na­gybritannia négy­hatalmi szerződést kötsön a tám®idó széllem feléledésének megakadályo­zására. Ez a kérdés — mondotta — a moszkvai tárgyalások napirendjén szerepelt Az angolszász hatalmak támogatják a reakciós görög hadere­­­et Nagybritannia arra kötelezte ma­gát, hogy a reakciós görög kormány hadsereg­ének költségeit március hó 31-ig fedezi. Az angol kormány most azzal a kéréssel fordult az Egyesült Államokhoz, hogy a már­cius 31 után felmerülő költségek egy részét ők fedezzék. Ezzel Anglia nyíltan bevallotta, hogy továbbra is be akar avatkozni a görög bel­ügyekbe. Horváth Márton sajtófogadása a londoni magyar követségen A londoni rádió jelenti: Horváth Mártó® nemzetgyűlési képviselő, a Szabad Nép felelős szerkesztője, alol a kommunista kongresszusra érke­zett Londonba, pénteken a magyar követségen sajtófogadást tartott. Horváth Márton ismertette a magyar politikai helyzetet és az összeeskü­vés legutóbbi fejleményét. Hangoz­tatta, hogy a Kommunista Párt és a többi ba­loldali párt fenn akarja tar­tani a koalíciót a reakciósoktól meg­tisztított Kisgazdapárttal. Végül ki­­jelenette, ha választásokra kerül sor, akkor azokat ugyanolyan szabadon és tiszta eszközökkel folytatják le, mint az első választásokat. előtt kijelentette, hogy Nagybritan®ia magára nézve kötelezőnek ismer el minden olyan döntést, amelyet az Egyesült Nemzeteik Szervezete a p­­­lesztinai kérdéssel kapcsolatban hoz. A világpolitika hívei Egyesült Államok | Angol birodalom | Szovjetunió | Szt“*in .fogadjál cl" ---------‘............. 1 Janiderwicz lengyel miniszterelnököt. A megbeszélésein Molotov is jelen volt.­­ Church­ill az Alkotmányos Klub politikai tanácsához intézett üzenetében élesen támadta a munkás­­párti kormányt.­­ Bevin külügyminiszter az an­gol alsóházban bejelentette, hogy a Nagybritannia és Franciaország kö­zött létrejött szövetségi szerződést kedden Dunquerqueban fogják alá­írni. Az amerikai földművelés,­ügyi minisztérium bejelentette, hogy 6—10 millió bushel burgonyát kül­denek Európába. Az USA-nak még így is 15 millió bushel feleslege van, bár a földművelésügyi minisztérium burgonyát adott a szeszgyártásra és trágyázás céljára is. Dunavölp­re I A katonai —. --------" bíróság megkezdte újabb német háborús bűnös­ csoport perének tárgyalását. A fővádlott Ha­­rold Turner, „Szerbia német scatonyi vezetőségének főnöke“. — A­­ B­ztonsági Tanács vizsgáló­­bizottságot küldött ki a korfui szo­­ros elaknásításával kapcsolatos Al­­bánia elleni angol vádak­ megvizsgá­­lására. A kínai kommunista haderő nagy offenzí­­vát indított Mandzsúriában. A köz­­ponti kormány jelentése szerint a kommunista csapatok már csak 15 mérföldre vannak Mandzsúria fővá­rosától.­­ A görög helyzet megvizsgáláá­sára kiküldött nemzetközi bizottság két halálraítélt szabadságharcos ki­­végzésének elhalasztását kérte, hogy kihallgathassák őket. A görög haza­­fiakat mégis kivégezték. Ez nagy felháborodást keltett a bizottság tag­­jaiban­. Az Egyesült Nemzetek Szerve­zete a kisebbségek ellen elkövetett bűntetteket népellenes bűncselek­ményekként kívánja a nemzetközi jogszabályok közé beiktatni. —■ Franciaországban bizottságot alakítottak az 1945—1945 között történt események­ kivizsgálására. A bizottság elnökévé a kommunista Joinville tábornokot választották meg.­­ A francia nemzetgyűlés kül­ügyi vitáján Pierre Cot képviselő hangsúlyozta, hogy Franciaország­nak szorosabbra i­ kll fűznie a barát­­ság szálait a közép- és keleteurópai államokkal és e célból Lengyel­­országgal, Csehszlovákiával és Jugoszláviával szövetségi szerződést kell kötnie. Nagyvilág Portzi tudósítónk jelentései Az amerikai szakszervezeti tárgyalások kedvező alakulásáról Belgium legnagyobb lapja, a He Soir jelenti Newyorkból, hogy az amerikai szakszervezeti egység meg­teremtése irányában jelentős lépések történtek. Január folyamán Philip Murray, a CIO egyik vezetője levelet írt William Greenhez, az AFL elnö­kéhez. Közös és egységes front fel­­állítását ajánlotta a kongresszus re­­publikánus irányú többségének mun­­kásellenes törvényhozása ellen. Erre a levélre Green január 31-én vála­szolt, és tíztagú vegyest bizottság fel­állítását javasolta, amely®a­k feladata a szakszervezeti egység előkészítése volna. Erre a levélre Murray most vála­szolt. Elfogadja a vegyesbizottság felállítását és "bejelenti, hogy maga fogja vezetni a CIO delegációját. Hozzáfűzi azonban, hogy véleménye szerint a vegyesbizottságnak minde­nekelőtt a legsürgősebb feladata a munkásellenes törvények elleni küz­delmek folytatása. A munkásgység kérdésének vizsgálata csak ezzel kap­csolatban történhetik. Végül a CIO vezetője azt kéri, hogy a tanácsko­zásokba vonják be a független szak­­szervezeteket is, így elsősorban a vas­utasok szakszervezetét, amely egyik nagy szakszervezeti központhoz sem tartozik. Szekeres György Éjfélkor érkezett: Issih­ulatmla elfogadta a szovjet médissta­­javaslatokat a szívességi szerződésben Mac Neil brit államminiszter pén­teki sajtóértekezlete során kijelen­tette: A brit kormánynak az a szán­déka, hogy elfogadja a Szovjetunió­nak a brit-szovje­t szerződéssel kap­csolatos minden olyan módosító ja­vaslatát, amely összhangban ált a­­z Egvesült Nemzetek alapokmányával- Ugyancsak Mac Nell brit állam­­miniszter pénteken sajtó képviselő. KISKERESKEDŐK! NAGYGYŰLÉST urania Vasárnap d. e. 11 órakor országos tiltakozó tartunk az Filmszínházban

Next