Szabad Nép, 1947. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1947-03-22 / 67. szám

i­ tr­o­r vasszsrkezsf® gyorsan és jutányosan szállít . IlCilIJM sodronygyár, XIII., Váci ért 9. Tel.: 201-856, 201.403, 200-021. SZOMBAT, 1947 MÁRCIUS 22 SZABAD NÉP Sóváry Tiba­mér kihallgatása megerősítette az eddig elhangzott terhelő vallomásokat A népbíróság különtanácsa pénte­ken Sóváry Tihamér volt vezérkari alezredes kihallgatásával folytatta az Összeesküvők bűnperének tárgyalá­sát. Megelőzően Arany Bálint védője tett előterjesztést. Jankó tanácselnök, valamint a népügyész válaszából ki­­tűnik, hogy Arany Bálint ügyében pótnyomozás folyik, ezért kihallgatá­­sára csak utoljára kerül sor. Sóváry kihallgatása nem hozott újast, csupán az eddig elhangzott ter­helő vallomások megerősítését. Pá­­­lyafutása röviden ez: 1944 a gazda­sági főcsoportfőnök beosztott első törzstisztje, 1945 áprilisában, a fel­­szabadulás után a demokráciában nevezték ki ezredessé. Arcvonalszol­­galatot 1943 júliusától 1944 júniu­sáig teljesített. Száláéira esküt tett, Budapesten a Corvin-áruházban töl­­tötte az ostromot, itt került fog­­ságba, de elengedték és Debrecenbe került, szolgált a honvédelmi minisz­tériumban, később a szolgálat alól felmentették, de nem B-listázt­áik s illetményeit is jóideig kapta. Elnök: A csendőrség és a nyu­gatra menekült katonai alakulatok a fővezérség alá voltak rendelve? Vádlott: Igen. Elnök: és ezek nem voltak demo­­kráciaellenes alakulatok? Vádlott (hosszú hallgatás után): Úgy gondoltam, hogy ezek mint munkaerők fognak hazajönni. Sikertelen „szerecsenmosti­atás“ Elnök: És azért akarták, úgy-e, hogy fegyveresen jöjjenek? A vádlott erre megint nem tud fe­leletet adni, mire az­­elnök elébe tárja korábbi vallomását, amely szerint mozgalmuk a demokrácia, a köztár­saság ellen, a Horthy-rendszer vissza­állítására irányíűt. Sóvári vissza­vonja ezt a vallomását. A népbírák kérdéseire elmondta, hogy Szűcs és Bencsi ezredesek, a honvédelmi minisztérium kisgazda­­párti vezetői kérték fel, hogy kap­csolódjék be a parasztnapok rendezé­sébe. Azt mondották, ez szép munka lesz és megfelelően dotálják is majd.­­A Parasztszövetségben Tóth István­nal és dr. Szilágyi Gáborral tartott kapcsolatot. A Kisgazdapárt véderő­­bizottságában vitt szerepéről azt ál­lítja, hogy ott csak „kis pont“ volt és a bizottság működéséről B. Szabó miniszter úr tudna részletesebben fel­világosítást adni. Az írásbeli hadpa­­rancsról kijelenti, hogy azt Donáth és Szeretmiklóssy mint „történelmi emlékét“ meg akarták őrizni és til­takoztak megsemmisítése ellen. A népügyész után a védők adnak fel kérdéseket. Sóvári és védője kö­zött kitűnő „összjáték" alakul ki, melynek során az összeesküvő ezre­des „mellőzöttségét" akarja bizo­­nyítan­, s többek között gyászos han­gon jelenti ki: a régi tisztek már alig vannak benn a honvédelmi mi­nisztérium­ban. Ezután vádlottársai kérdeznek és a saját szerepüket igyekeznek kisebbíteni. Sóvári kész­séggel siet Dálnoki Veress és An­­dráss segítségére, nagyban iga­­zolgatják egymás becsületességét és ártatlanságát, de az elnök néhány keresztk­érdéssel mindig lerántja a leplet a „szerecsenmosdatásról". A három magasrangú tiszt általában egymást mentegeti és mindegyikük igyekszik a maca felelősségét a leg­alacsonyabb rangúra, Szentistkoló­sy őrnagyra áthárítani. Egy ízben Só­ Vári a tanácselnök egy kérdésére háromszor egymás után háromfajta feleletet ad, csak hogy a tábornoko­­kat mentse Mikor az elnök rámutat ellentmondásaim, kijelenti: azért nem tud pontos válaszokat adni, mert ő katonai szellemben él. Elnök, a mellébeszélés, a három­féle válaszadogatás egyáltalán nem mutat katonai jellemre, katonás egyenességre. A tárgyalást szombat reggel foly­tatják. A Kisgazdapárt véderőbizottságának tanácsadója Sóváryt barátja? Fülöp ezredes hozta össze Andrásé vezérőrnagy­­gyal, akit különben ismert, mert ő is a Corvin-árulász óvóhelyén bújt az ostrom idején. Részt vett, mint „ta­­pasztalt vezérkari tiszt” a kisgazda­­párti parasztnapok szervezésében, később Jaczkó Pál, Tóth István al­ezredes (a parasztnapok másik szer­vezője) és B. Szabó István volt hon­védelmi államtitkár felkérésére — noha nem­ is volt tagja a Kisgazda­­pártnak — részt vett a pártnak a parlamentben tartott Véderőbizott­­sági ülésein, mint tanácsadó. Úgy látszik, megbíztak benne. Andrása hívta meg annak idején Dálnoki Ve­ress Lajos Ostrom­ utcai lakására, az első úgynevezett földalatti fővezér­­ségi értekezletre. Megelőzően nem fedték fel előtte, miről van szó s itt kapta az első „útbaigazítást”. A vádlott a tanácskozás lefolyását pontosan úgy adja elő, mint a többi összeesküvő — Dálnoki kivételével. Szentmiklóssy őrnagy Dálnoki felszó­lítására tájékoztatta Sóváryt és Barkó István alezredes­t, aki ugyan­csak akikor jelent meg először. Em­­lékszik, arról volt szó, hogy „nem­­sokára visszatér szuverenitásunk s erre fel kell készülni­.Dálnoki kézfogással kinevezte Sóváryt az I. C. (anyagi) osztály vezetőjévé. Veress azt is közölte, hogy politikával majd ő foglalkozik, a többi katona köte­lessége az ő parancsainak teljesítése. Elnök, és ön még akkor sem kér­d­ezte meg, hogy miről is van szó? Nem érdekelte, mik a tervek, hiszen Dálnoki figyelmeztette önt, hogy itt „komoly dolgokról van szó" ... Nem volt gyanús önnek,, hogy a törvé­­nyes katonai kormányzat mögött egy magánlakásban „kineveznek", parancsokat adnak, helyzetet, to­­vábbi kinevezéseket és személyi kér­déseket­ vitatnak meg? Vádlott: Ezen nem gondolkoztam, azt hittem akkor, hogy „jó ügyről” van szó. Sóváry ezután hosszú „lélektani és tárgyi” fejtegetésbe kezd, amely­nek ez a lényege: sejtette, hogy a katonai készülődés mögött párt vagy pártfrakciók állnak, olyanok, ame­lyek legálisan nem fejthetik ki ere­jüket, tehát kénytelenek a föld alatt titokban szervezkedni arra az időre, amikor az ország visszanyeri szu­­verenitását. Donáth szerint számítani kellett baloldali puccsra. Az elnök itt rámutat ennek az elméletnek a képtelenségére: ha a baloldali erők puccsot akarnának, nem várnák meg a szuverenitás visszaállítását; ezzel szemben az összeesküvők szá­mítottak arra, hogy a szuverenitás helyreállása után itt az óra, hogy visszaállíthassák az 1944 március 19-én megszakadt jogfolytonosságot. Vádlott: Ezt nem láttam világo­­san, bíztam Dálnokiban, nem kér­deztem semmit. Azt hittem, hogy valamelyik párt megbízásából ké­szülődünk ... Az első hadparanncs megsemmítisítése után is együtt maradtak az összeesküvők Sóváry vádlott igyekszik a nehéz kérdések elöl kibújni és azt bizony­­gatni, hogy nem látta a szervezke­dés távolabbi és főleg törvényellenes céljait. Az 1. sz. hadparanccsal ő sem értett egyet — állítja — de en­nek ellenére továbbra is részt vett a „fö-föv." ülésein. Elnök: Miért? Mi célból? Nem látta értelmét a dolognak, sem meg­­bízatása (anyagi ügyek, felszerelés stb.) realitásának, a konzekvenciákat még sem vonta le, nem hagyta ott a társaságot, hanem eljárt az ülésekre és tanácskozott, kik legyennek a ke­rületi parancsnokok, akikre számí­tani lehet a hatalomátvétel, a jog­folytonosság visszaállítása után ? Furcsa, hogy egy katona nem érdek­­lődik, mi a cél, kit szolgálnak, miért jönnek össze illegális módon, fedő­nevek alatt — ha céljaik, mint ál­lítja — „békések” voltak? Békés, alkotmányos célok eléréséhez nem kell sem katonai szervezet, sem titkos földalatti fővezérség la,­tb. Ic. osz­tályokkal! Sóváry „emberi motívumokra" hi­vatkozik, de őszinte feleletet nem ad, játssza a „politikailag tájékozatlant". Nem tud felelni az elnöknek arra a megjegyzésére sem­­mit gondolt, Dálnoki Veress Lajos milyen jogcí­men fővezéreskedik és milyen címen adja magának azt­­ a jogot, hogy „visszaállítja a jogfolytonosságot s az összes körben történt katonai ki­nevezéseket felülvizsgálja." Milyen jogon vizsgálja felül a törvényes ha­talom által foganatosított kinevezése­ket és előléptetéseket? Vádlott: A tanácselnök úrnak igaza van, erre nem tudok felelni. Én úgy képzeltem, hogy a jogfolytonos­ság a polgári rétegek nagyobb sú­lyát és uralmát jelenti. Elnök: Éhez sem kell titkos kato­nai szervezkedés. Elég ehhez párla­­menti többség. ­ A „mellélbessülés mestere44 Sóváry ezután elmondta, hogy Dál­noki Veress kijelentette: a parancs­nokok kinevezésénél magának tartja férfi a döntést, egy esetben azonban Andrása döntött Veress helyett. Örley tábornok személyét Sóvári ajánlotta az összeesküvőknek. Fü­löp­­pel együtt rendszeresen feljárt And­rása tábornok lakására, hogy „tisz­tázzák" az összeesküvés hátterét. Egyre csak azt hajtogatja, hogy „békés fejlődést“ akartak, de az el­nöknek arra a kérdésére, hogy akkor miért szervezkedtek katonailag, nem tud választ adni. Azt állítja, hogy nem értett egyet a hadparanccsal sem. Elnök: Akkor miért nem nyilvání­totta, ezt a többiek előtt? Vádlott: Valami fékező erő volt bennem. Arra gondoltam, miért pont én mondjak ellen a hadparancsnak, ha a többiek minid egyetértenek vele. Arra hivatkozik, h­ogy Dálnoki Veress személye tartotta őt vissza az ellentmondástól. Elnök: Dálnoki Veress volt a had­­parancs személyi letéteményese? Sóvári fél, hogy ha az igazat vallja, ezzel árthat Veressnek s hosszú, zavaros mellébeszélésbe kezd. Az elnök rászól: Maga a kibúvás­nak, a mellébeszélésnek a mestere. A ködösítésnek iyen fokát még egy vádlott-társánál sem tapasztaltam. Sóvári ennek ellenére tovább foly­tatja a mellébeszélést. Részint a sa­ját szerepét igyekszik kisebbíteni, részint a rangban felette állókat akarja menteni. Azt hajtogatja, hogy mozgalmuk nem irányult a demo­krácia ellen. FAJI ÉLETBÖLCSELET A Kiss Károlynál talált jegyzőkönyvek bizonyítják: A „Magyar Közösség“ német szolgálatban állt Testvéreim! Hadán­ vésse szíve, telibe a mai nap építő tanulságait! A hét vezér erkölcse legyen ve­­lünk! A mai összejövetelt a Hadúr nevében megnyitom! Kiss Károly Keszeg­ utcai lakásán talált jegyzőkönyvek szerint ezekkel a szavakkal nyitották meg az össze,­esküvők üléseit. Napvilágra került a Kőszeg­ utcai házból az úgynevezett F. É. B., a faji ételbölcselet, az összeesküvők hnnkönyve. A megta­lált iratok halomra döntik az össze,­esküvő Magya­r Közösségi tagok ál­­land­óan hangoztatott állításait, hogy ők német, és háborúellenesek és a jogegyenlőség hívei voltak. Angolszász kémek ellen — a németekkel 1944. áprilisában a következő „faji életbölcseletet" tették magukévá az összeesküvők: ,,Első feladatunk véde­kezni a szovjet­­ betörés ellen, együtt­működne a német hadsereggel!” Néhány sorral odább: „A hazai kommunisták, álmodozók, hatalomról lemaradt erőcsoportok, angolszáz ké­mek és propagandisták mind azon dolgoznak, hogy szabotázs és f­elf­or­­dulás legyen úrrá nálunk, hiszen ez érdekeiknek megfelel .A végeredmény­ben csak a magyarság pusztulását jelenik” . A következő heti ülésen ezt sok­szorosítják: „Ijja a német érdek ta­­lálkozik a magyar nemzet érdekével s ezt a találkozást kell kihasznál­nunk." Később: „A megszálló német hadseregnek feladata a kémközpon­­tok kiemelése, a­ zsidókérdés megol­dásának biztosítása, szabotázsok és kommunista szervezkedések megaka­dályozása és a magyar területnek saját hadászati érdekeik szempontjá­ból való biztosítása. Ezt az adott helyzetet kell kihasználnunk. Rémhí­­reknek ne ugorjunk be. Például ter­­jesztik, hogy a magyar hadsereget le akarják szerelni —­ ez nem igaz" Újra az angolokról néhány „fel­­világosítás". Az angolszász érdek azt kívánja, hogy Európa az angolszász hatalom legigényesebb gyarmata le­­gyen, amelyből minőségi munkák, százados intézmények nevelőhatása alatt, kifejlett szellemiséget,, évezre­­des kifinomult kultúrát lehet kizsák­mányolni." Ugyanezen az ülésen Szalasi Fe­­renc Nép című hetilapjáról megálla­pítják: „Jószándékú újság", az Új Magyarság szerkesztése pedig szerin­­tük mesteri és rendkívül magas szín­­vonalú. Bomlás A vesztett háborút érzik már a Magyar Közösségi tagok, midőn ülé­sükön ezt állapítják meg: „1918 bomlási folyamata már mutatkozik. Figyeljétek csak meg: tömeges belé­pések a Szoc­áld­emokrata Pártba, egyetemi tanárok, politikusok stb. nyílt, barátkozása a baloldallal és tömeges belépések a Szociáldemo­­krata Párttal titkos egyezséget kö­tött Kisgazdapártba. De elsősorban a céltudatos bomlasztok a kommu­nisták!” Az utolsó üléseken már kialakulnak a terveik: meggátolni az esetleges ki­lépést a háborúból, ha pedig ez nem sikerül, földalatti, fasiszta mozgalom létrehozása a felszabadulás utánra. Ezt írják: „Az is lehetséges, hogy egyszer szervezetünk a föld alatt fog működni”. György István ­ Helyzetjelentés az élelmiszerárakról, a zsírról, a cukorról és a kenyérről Biztosítva van az ellátás az új termésig — Még három hónap van előt­tünk — mondta Erőss János köz­ellátási miniszter — és túl va­gyunk a nehézségeken. Június vé­gén megindul a zöldség-, főzelék-, gyümölcsfelhozatal és ezzel lénye­gesen megjavul a közellátás. De addig sem lesz fennakadás. A je­lenlegi ellátási helyzetet minden körülmények között fenn tudjuk tartani. Esnek az árak A piaci jelentések a közellátási miniszternél is kedvezőbben nyi­latkoznak. A tojás ára néhány hét alatt 1—1.20 forintról 50 fillérre suhant a Nagy­vásártele­pen. A burgonya ára 3 forintról 2.40—1­80-ra szállt le. Ella burgo­nyát már 1.40 forintért kapni. Megindult a zöldségfélék árlemor­zsolódása is. Kelkáposztát, ame­lyért a múlt évben 7—8 forintot kértek, ma már 3.80—4.50 forin­tért árusítanak. A piac képe is kielégítő. Mindent lehet kapni. Az árusok előtt zöld­ség-, hagyma-, burgonyahegyek hevernek. Míg februárban hét va­gon burgonya érkezett, március közepéig 89 vagon volt a felhozatal. Teherautókon, kátyúkban ennek a többszöröse érkezett. A dolgozóknak csupán az árak okoznak még leküzd­hetetlen nehézséget. Tekintve azon­ban, ho­gy az időjárás enyhére for­dult az őstermelők felf­ontották a vermeket és megkezdi­k a felhoza­talt. Ez az árak további lemorzsoló­­dására fog vezetni. A sertéshússal való üzérkedés megakadályozására új rendeletet bo­csát ki a közellátásügyi miniszté­rium. Eddig mindenki, aki leadta a levágott sertés zsírjának a felét, szabadon szállíthatott sertést- Ki­derült azonban, hogy a vidéken fel­vásárolt sertéseknek csak elenyésző töredéke érkezik a közvágóhídra. A spekulánsok nem hozták be a fővá­rosba a disznókat, hanem Pestkör­­nyéken feldolgozták. Felvágottban 190 1et forintot kaptak a zsírért 8,70 forint helyett. A visszaélésiek megakadályozására a közellátásügyi minisztérium most előírja, hogy felvágott készítésénél csak 15 százalék zsírt szabad fel­használni. Egyúttal azonban orvo­solni kellene, ami most a szalámi körül történt, amikor az ármegálla­pításnál igazolták és jutalmazták a spekulációt, megengedvén, hogy a 7—8 forintos húsból készült, szalámit 34 forintért adják el. Jön a cukoráradat Egyesek azt mondják: a cukor,­pánikot a nagykereskedők idézték elő, hogy megszabaduljanak az eladat­­hatatlannak látszó cukorkészletüktől. Ez a feltételezés, ha nem is állja meg teljesen a helyét, sok igazságot, tartalmaz. A gyárak raktárai tele vannak a nagykereskedőknél néhány héttel ezelőtt, mázsaszám állt a cu­­kor és a gazdáknál még most is több, mint ezer vágón cukor van, amelyet a répáért kaptak és a túl­kínálat miatt eddig alig tudtak érté­kesíteni. A hatósági cukorellátással eddig sem volt baj A minisztériumnak rendelkezésére áll az a cukormeny­­nyiség, amelyből az új cukorterme­lésig fedezni tudja a jegyre járó szükségletet. A szabadcukornál nem lett volna fennakadás, ha nem ro­hanták volna meg hirtelen az üzle­­teket. Az elmúlt hetekben ugyan­annyi cukrot szabadítottak fel, mint azelőtt. A pánik miatt azonban az emberek készleteit gyűjtenek és már most megvásárolják a nyári befőzés­hez való cukrot. Az eredmény: februárban több cukrot vettek, mint eddig bármikor,­­ mégis az a lát­szat, mintha nem volna cukor. Mi a teendő? A Gazdasági Pe­­tanács elhatározta, hogy soronkívül piacra dobunk 300 vágon cukrot, Budapest havi szükségletének sok­szorosát. Nem lehet olyan pánik, amely miatt ezt fel tudnák vásárolni. Elfogy a kukorica , jó lesz a kenyér Az Egyesült Államokból nagyobb mennyiségű búzát hozunk be. A kenyérellátásban február elején volt a mélypont. Akkor úgy látszott, nem húzzuk ki az új termésig. Azóta ugrásszerűen megjavu­lt a beszolgál­tatás. Ma már ott tartunk, hogy Buda­pesten 41 napi kenyérgabonakészlet van. És ami a legjobb hír: a kuko­rica kezd elfogyni és túlnyomórészt búza érkezik. Három hét múlva előreláthatólag a budapesti raktárak­ból teljesen elfogy a kukorica és megjavul a kenyér minősége. Három hónap múlva pedig meg­jelenik a zöldség. Megkaptuk a hajó­­kat, könnyű lesz a szállítás a duna­­menti kertészetekből. Budapest főze­­lékel­látásának javítására a Gazda­sági Főtanács 8 millió forint hitelt adott. Ha nem lesz elemi csapás, békebeli idény­cikk felhozatalra szá­­míthatunk. Dolgoznak a növényvédő­­szergyárak. Sikerült megakadályozni a gyümölcsösök pusztulását is. Egy­szóval: lesz gyümölcs a fán. A demokrácia, fáján. Gáti Róbert 5

Next