Szabad Nép, 1947. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1947-03-01 / 50. szám

SZOMBAT, 1947 MÁRCIUS 1 SZABAD NÉP Jugoslávia gazdasági és társadalmi rendszere Betlen Oszkár előadása az MKP Politikai Akadémiáján Az MKP Politikai Akadémiájánakkeretében péntek este Betlen Oszkár tartott előadást Jugoszlávia gazdasági és társadalmi rendszeréről. Előadásában a többi között ezeket mondta: ■— A nemrég kiadott államosítási törvénnyel, Jugoszávia egész nagyipara és minden pénzintézete állami kézbe jutott. Mi tette szükségessé ezt a törvényt? — Szükségessé tette ezt elsősorban az, hogy a tőkésosztály Jugoszláviában úgyszólvá teljes egészében előkészítette és szolgálta a fasiszta megszállást, így ellensége volt az ország függetlenségének. • A jugoszláv nép köztársasága nem engedheti meg, hogy ez a hazaárulásban leérettségizett osztály ismét szerephez, gazdasági hatalomhoz jusson. Szükségessé tette az államosítási törvényt az is, hogy Jugoszláviában az iparnak és a pénzintézeteknek jelentős része külföldi tőkések kezében volt. Jugoszlávia szabadságszervezetével összeférhetetlen, hogy népe ismét idegen tőkések bérmunkásaként dolgozzék. Szükségessé tette végül az államosítást az, hogy Jugoszlávia most indítja el ötéves gazdasági tervét és ennek a háborúban mérhetetlenül sokat szenvedett országnak újjáépítését és tervszerű gazdálkodását rendkívül megnehezítette volna, ha iparának fontos része magánkézben maradt volna; magánérdekeiket, jelentős részben külföldi érdekeket szolgált volna. — Mit jelent a nagyipar államosítása Jugoszláviában? Azt jelenti-e, hogy csak a gyárak tulajdonában következett be változás? Azt jelenti-e, hogy Jugoszláviában a magánkapitalizmust felváltotta az állam, kapitalizmus? Nam. Jugoszláviában nemcsak a tőkést távolítják el a gyárból, hanem a tőkés , szervezési szellemet is. A termelés célja már nem az, egyes üzemek„minden áron Valló, rentabilitása, ■ hanem az ország és a nép szolgálata üzemi rentabilitás helyett országos rentabilitás a cél. Ez lehetővé teszi az igazságosabb munka bérrendezést és az árak igazságosabb alakulását. Nem fordulhat elő, hogy nehezebb és fontosabb munkát végző dolgozók alacsonyabb bért kapnak csak azért, mert üzemük nem oly rentábilis, mint valamelyik kevésbé fontos közszükségleti cikket gyártó üzem. És az sem fordulhat elő, hogy fontos közszükségleti cikkek ára elérhetetlenül magasan alakul csak azért, mert gyártási kalkulációja nem kedvező. .•. Az árak és bérek alakulását nem ilyen lokális üzemi érdekek befolyásolják, hanem egyedül az ország és a nép érdekei. Mert Jugoszláviában az államosításnak nem államkapitalista jellege, hanem népközösségi jellege van. Ebben különbözik a jugoszláv és számos más ország államosdásától. A régi Jugoszláviában — folytatta Betlen elvtárs — az uralkodó szerb burzsoázia saját népének és a nem szerb nemzetiségeiknek kimetétlen elnyomásával akarta fenntartani uralmát. A megoldatlan nemzetiségi kérdés az a régi Jugoszlávia roskatag tüketén az egyik legnagyobb rés. A: Jugoszlávia nemzetiségeinek test ínsége és egysége alapján épül fel úmunkra, magyarok számára ezen csak azért bír különleges jelentőséggel, mert jugoszláviai magyar testvéreink egyenrangú polgárai lettek az országnak, részt vesznek a helyi,, járási, és országos kormányzásban- Jelentős ez számunkra azért is, mert a Szovjetunió után most egy újabb állam bizonyította be, hogy a nemzetiségi kérdést a szabadságellenes erők szétverésével meg lehet oldani. Jugoszlávia nemzetiségi politikája a legsúlyosabb érv Csehszlovákia mai nemzetségi politikájával szemben, amely azt hirdeti, hogy az emberi haladás mai fokán a nemzetiségi államok idejüket múlták és a nemzeti államok váltak időszerűvé. Betlen elvtárs a továbbiakban a magyar és a jugoszláv nép kapcsolatairól beszélt. — A magyar nép legmélyebb rokoni szemmel kíséri déli szomszédjának munkáját — mondotta. — A jugoszláv nép, amikor a maga békéjéért küzd, egyúttal Magyarország békéjéért is harcol. A múltban minden háború, amely betört az egyik országba, átcsapott a Dráva partján és elöntötte a szomszéd országot is. Ezért Jugoszlávia békéjének az ügye a mi békénk ügye is. Jugoszlávia népének szabadságküzdelme a magyar nép szabadságának ügye is. A népfelszabadító háborúban Jugoszlávia azok ellen a német, olasz és magyar fasiszta megszálló hadak ellen harcolt, amelyek a magyar népet is rabságban tartották, és Jugoszlávia felszabadulását és függetlenségét azzal biztosította, hogy megszüntette az országban az idegen tőke hatalmát, amely a múltban elnyomást és háborút hozott magával. Ezzel a jugoszláv nép azt az imperialista befolyást gyengítette meg a Duna völgyében, amely Magyarországra annyi szerencsétlenséget hozott és amely annyira része, ■tyezteti a magyar szabadságot és függetlenséget. Betlen elvtárs nagy tetszéssel fogadott előadásához Bogdánfi Sándor és Gerle Imre a Magyar Jugoszláv Társaság vezetőségi tagjai szóltak hozzá. Előbbi a jugoszláv munkás, mozgalom történetét, Bogdánit pedig Jugoszlávia karintiai igényeinek jogosultságát ismertette érdekes hozzászólásában. dolgozók gazdasági érdekei akartak szolgálni vállvetve a kiskereskedelemmel — mondotta Székely Pál elvtárs az AFOSZ vezérigazgatója Pénteken délutánaz AFOSz sajtófogadást tartott. Székely Pál elvtárs, vezérigazgató ismertette a szövetkezet működését. 1939-ben, mikor Rajnisséknak sikerült az AFOSz-ot feloszlatni, 100 áruda működött 1100 ■alkalmazottal, ma 198 áruda 1324 alkalmazottal. Az infláció fokozottan sújtotta a szövetkezetét, mert harcot kellett vívnia a feketepiaccal, a köz érdekében árnivelláló szerepet kellett betöltenie. A dolgozók gazdasági érdekeit akarjuk szolgálni — mondotta Székely elvtárs — a munkásokat, tisztviselőket tisztességes áron jó áruval akarjuk ellátni. Nem a kiskereskedők ellen, hanem velük vállvetve dolgozunk. Mikor most hatalmas mennyiségű rizs, citrom, narancs, kakaó, száraztészta behozatalát bonyolítjuk le, már előre biztosítottuk, hogy ezekből az árukból a kiskereskedők beszerzési szövetkezetei is részesüljenek. ffVissza a földbirtokot ! Internál! nyilasok, síkerek, svábok és csavargók örömmámorban fogadták az összeesküvés hírét. A hatalmas épületek földszintjén kádár, kovács, bognár, asztalos, lakatos, rádiós, iparművész, festőműhelyek. Három hónapja létesültek, most vadonatúj gépek zúgása hallatszik ki mindegyikből. Odabent a jólfűtött tisztmünkréban fogy a munka. 245-en dolgoznak, gyors egymásutánban kerül ki kezük alól egy-egy hangulatlámpa, ernyő, mozgójáték, sakkészlet és talán még el is hisszük, a nyilas párttagsága miatt internált Erdélyi József lakatosnak a frázis-szerű szavakat: ,,Szérgyeld m a múltam ... mindet jóvá akarok tenni... félrevezettek .. A többi 2600? ,Nem dolgozunk a rendőrségnek, dolgozzanak a prolik. Mi pihenünk, nemsokára eljön a mi időnk, amikor mi is dolgozni fogunk, mondták, amikor kipattant az összeesküvés és ők a becsempészet újságokból értesültek a koalíció válságáról. Dr. Rettegi, dr. Becker nyilas orvosok voltak a hangadók és irányításukat követték az internált „nagyfejű“ nyilasok és a gazdasági bűnözök. A „nemzetesasszony” Az összeesküvés kipattanása, a politikai válság jó „vizsga” volt a táborban: : megváltoztak-e internáltjaink? Ha a műhelyekkel somszédos börtönrészen végigmegyünk, egy szóval válaszolhatunk: Nem! A cellák zsúfoltak lettek az utóbbi napokban, vérszemet kapott, újra vad nyilassá vált internáltaktól. Az első pera Szálasi Ferencnéé. Priccséről egy könyvet emelek fel: 1944 február 7-én dedikálta „Szeretést 'Nem- setesasszonyomnak a jobb jövőre dr. Becker Béla”. Szálasiné— mint mondják — csak úgy falta a becsempészett újságokat az elmúlt napokban.. Itt van előttem egy zöldpullóveres, zöldharisnyás nyilas baba — amelyet ő kötött — ebben akarta kicsempészni uszító leveleit a Bercsényi utca 7-be, Lutzékhoz. Csak néhány szó a levélből: „Ti is tudja, tok, megértük az utolsó felvonást... nemsokára meglesi a mi igazi felszabadulásunk...” végig a termeket néhány nappal ezelőtt Róka József, a táborírnoka, aki szintén megkótyagosodott az elmúlt hetek eseményeitől. Most ő is az egyik cella lakója — vége irodai karrierjének. A fogházirodában most veszik fel a jegyzőkönyvet azokról, akik ugyanakkor munkára vonulás közben megtámadták a kísérő rendőrt. Ez is — mint, kiderült —■ „központi utasísításra” történt. Seress Attila, Török Károly volt SS-legények, Dér Jenő, Bíró Márton Százezreket sikkasztó textilgyűjtők, Ruppert Tibor és Farkas Lajos csavargók voltak a merénylői Németh VI. Imre rendőrnek. A politikai és gazdasági reakció között itt is teljes volt az összhang — csak a rendőr segítségére érkező két szolgálaton kívüli rendőr tudta megfékezni a ,Jöe a demokráciával!”, „Vesszen a rendőrség!” jelszavakat ordítozó internáltakat. Mind a hatan bevallják, hogy azt hitték: „Elérkezett az idejük” — ők is cellákba kerülnek. Idekerül az egyik leghangosabb: dr. Gönczi Jenő MONE-tag, volt nyilas göröskereszt-vezető is, aki hónapokon át leveleket Csempészett ki a táborból és ezekben öt-tízezer forintért barátait ajánlja védőügyvédként internált társainak. — Húsz százalékot Gönczinek tettek félre a barátok „jobb időkre”. Kiderült, hogy a levelek szétosztó helye az internált volksbundtet a vezér, Schellenberger feleségének Murányi utcai fiszerüzlete volt — idecsempészték ki a leveleket, amelyek most megkerültek. Egy Seerzinger nevű volksbündiszt.fi Szervező így ír: „Lesz még összeesküvés, amelyet nem lepleznek le. . győzünk! Visszajönnek kintről a testvérek!” Lázadás A heteken át tartó uszítás végül tettekben folytatódott! „Elérkezett az idő a kitörésre, kiderült az összeesküvők igazsága, indulás!“ — ezt a jelszót adta ki Vastagh Imre, a panamista disznókiereskedő. Gébért Imre volksbundista szervező hozzá, fűzte: ,Elérkezett az idő, hogy felkössük a demokratákat'“ Szavai után az internáltak egy része össze,csomagolta holmiját és várta az uszítók további parancsait. Hozzájuk csatlakozott Székely Sándor, az ügetőverseny csalója, aki még néhány nappal ezelőtt párnájából a tokat ette —■ így bizonygatta, hogy örült, azután Márffy József, az er. Zsébetvárosi bombamerénylő, de teokráciában csempész, aki ugyan, csak a bolondok szektájába tartozott, Zimmer Ferenc, a hírhedt sváb nyilas halkereskedő, aki szívbajt sttimulált heteiken át, de titokban fogadásból tíz krémest megevette a még vagy harmincan. Elindultak a kijárat felé, demokráciaéllenes jelszavakat kiabáltak és a rendőrök felszólítására sem álltak meg. Rendőri erősítés jött és ez meggyőzte a lázadókat, how még nem jött el a nyilasok, volksbundisták és arberek ideje. A magas falak mögött csak azokat a híreket hallják meg, amelyek a demokrácia válságáról szólnak — de ezeket örömmel. Megváltoztak ? Aligha! György István DE LETÖRT A SZARVUK 2850.en élnek itt a magas kőfalak mögött: nyilasok, volksbundisták, köztársaságellenes uszítók, feketézők, csempészek. Van azonban 2850.üknek itt a Böszörményi úti központi internálótáborban egyetlen közös tulajdonságuk: halálos ellenségei voltak a demokráciának. Csak voltak? Végis most is azok? — A célunk — mondja a táborparancsnok rendőrőrnagy — vissza, vezetni őket a társadalomba— de... És ez a „le” szócska sokat jelentően hangzik. Dolgozzanak a prolik! „Kitört a háború* A válság napjaiban egyébként dr. Becker, báró Jeszenszky Józsefnél dr. Héjj János, dr. Dvozák Lajos hadbíróezredes, Manner Ödön gyógyszerész, Szálas kebelbarátja, hangos szimpátiatüntetést rendeztek Szálas síne mellett. Hatalmas csomagot küldtek neki és csak úgy visszhangzott a folyosó Szálasi dicséretétől. — Vissza a földbirtokokat! — üvöltötte a néhány manual azelőtt idekerült dr. Matyasovszky Sándor kerületi tisztiorvos, „meghalt az új rend!" — Kitört a háború az angolok és az oroszok között, most hallottam a rádióban! — ezzel a hírrel rohanta Pamvextiltívek Rt. (Fehérvári út 62.) „SZERESSÜK NEVELŐINKET“ » NEVELŐK MEGBECSÜLÉSÉRE TANÍT A GYERMEKBARÁTOK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK ÚTTÖRŐ-MOZGALMA .Szeressük nevelőinket’53*' mozgalom ürmesvélyes megnyitása 1947. máricus 2-án, vasárnap délelőtt 11 órakor a MAGYAR SZÍNHÁZBAN 200 tagú úttörő énekkar. Népi játékok és jelenetek. Vidám tornabemutató, a liliom Étteremben március 1-tőlLÁSZLÓ IMRE énekel Jó konyha! Hlasxnjr Sára harmonikaművész és Lovínszky László hegedűművész kíséretével. .... 'ti A nv*írtlvAml /»£ K.váló italok! Asztalrendelés: 139—078. Bán'Ziasspuszta'i birtokára kertészt keres Melegágy-felts fertőstésről rendelkezzik előnyben- Gyárak, a. bizottságok figyelmébe 1 5 000 kötetes magyar Szépirodalmi könyv'.Az olcsón eladó. Érdeklődés: „Előnyös alkalom’’ jeligéje akkd'toa 5 Hatalmas demokratikus előretörés a budapesti ipartestületi választásokon A fővárosi ipartestületi választások hatalmas demokratikus előretörés jegyében folynak. A cipészipartestület vezetőségének választásán közel 1000 főnyi tömeg jelent meg, holott már 350 tag megjelenése határozatképessé tette volna a közgyűlést Egyhangúlag, lelkes ünneplés kíséretében választották meg ismét a Németh János elnöksége mellett működött régi vezetőséget. A cipészek bizalmukat továbbra is azokba helyezik, akik az első lehetetlen árrendelet visszavonásával, a nyersanyagellátás 20 százalékos emelésének és a típuscipőmegrendelések megháromszorozásának kiverekedésével bebizonyították hogy harcoltak a kisiparosság érdekeiért. A kommunista, vagy a közös munkáspárti lista győzött a következő választásokon: kőművesmesterek, töröndösök, szűcsök (egyhangú), üvegesek (egyhangú), fehérneműkészítők (egyhangú), fényképészek, fehérneműtisztítók, fogtechnikusok, írógépműszerészeik, cipészek és női szabók. A két utóbbi ipartestület egyike 5000, másika 5200 tagot számlál, így az IPOK-ba nem 1, hanem 9, illetve 10 képviselőt küld. Mindkettőnél a választás egyhangú volt. A kisgazdapárti, illetve pártonkívüli lista eddig mindössze nyolc helyen, köztük a fodrászipartestületben diadalmaskodott. Erről az utóbbiról írva, a „Magyar Nemzet” hozzáfűzte: „Budapesten nagy érdeklődéssel néznek a cipészek, férfiszabók és nőiszabók ipartestületi választása elé, amelyeknek kimenetele a fentiek ismeretében nem lehet kétséges.“ Nos, a nőiszabók és cipészei egyhangúlag a demokratikus Vitára szavaztak és előrelátható, hogy a férfiszabók sem fogják a Krámmer•—Prónay-féle Barosslistát megszavazni, hanem a munkáspártok közös listáját juttatják a győzelemhez. légy kiadás külföldre Angliába, Ausztriába, Belgiumba, Bulgáriába, Csehszlovákiába, Franciaországba, Hollandiába, Jugoszláviába, Lengyelországba, és Luxembourgba forintért válthatja meg vasútjegyét az IBUSz budapesti menet jegyirodáiban. V., Vigadó utca 1—3. (Főiroda.) Tel.: 189-300, 385-574, 180-079. V., Vörösmarty-tér 7—8. (Autobus-Tours.) Tel.: 380-507. VI., Oktogon-tér 3. Tel.: 420-583, 421-714. VII., Rákóczi-út 70—76. (Magyar Divatcsarnok.) Tel.: 225-254. I., Krisztina-körút 141. (Nemzeti Hitelintézet.) Tel.: 160-430. IX., Bartók Béla út 11 (Pesti Magyar Kereskedelmi Bank.) V., Szent István körút 21. (Gárdonyi áruház.) Tel.: 120-425. Tel.: 258-192 és vidéki fiókirodáiban. Jegyét kívánságra, csekély térítés ellenében, házhoz szállítjuk.