Szabad Nép, 1947. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1947-03-14 / 61. szám

2 Az összeesküvési per csütörtöki tárgyalásán­­­iss­­Cárolly, a „főideológu­s beismer© vallomást tett Az Összeesküvők bűnperének nyol­cadik napján Jankó tanácselnök fél­beszakítja Arany Bálint kihallgatá­sá­t és megkezdi Kiss Károly kihall­­g­atását. Siptkóczy Im­re dr. Szent­­miklóssy védője engedélyt kér, hogy dr. Joó János angyalföldi elmegyógy­­intézeti igazgató főorvos a követ­kező tárgyalásokon részt vehessen Szentmiklóssy elmeállapotának meg­­figyelésére. A tanács ese­te­ az enge­délyt megadja. Kies Károly kijelenti, hogy bűnösnek érzi, m­of­át, mivel részt vett olyan politikai szerveske­­désben, amely a jelenlegi rendeset­ ellen irányul. Elmondta, hogy 1945 késő nyarától kapcsolódott be a szer­vezkedésbe, amely eleinte az ostrom előtti kapcsolatok tisztázását tűzte ki céljául és ötletszerű­an­ jött . Sokat foglalkoztak a politikai helyzet­tel, annak lemé­rés­ével. Elnök: Milyen eredménnyel járt ez a lemérés? Vádlott­: Arra az eredményre ju­tottunk, hogy nem tudunk beleillesz­kedni a demokratikus rendszerbe. Mi magyar faji alapon, állottunk, a leg­elegfontosabb szempont a szár­mazás volt, a magyar ősöket a nagyszülőkig kellett igazolni. Elnök: Honnan merítették a faji gondolatot?­­ Hiszen a legmagasabb, rendű államalakulatok sohasem tet­ték ezt magukévá. Vádlott: Ezt én az akkori egy­oldalú ideológiai befolyásnak tulaj­­donítom. Ez a befolyásolás a 25 .éves rendszerből származik, a­­ szegedi gondolattal indult el. Elnök: Lényegében tehát­­olyan mozgalmat szerveztek, amely a rendszer­ megdöntését tűzte ki céljául. Vádlott: Igen. Mikor ez így hatá­rozott formában ki­lakult, már mind a heten együtt voltunk. Elnök: Ki volt ennek a célnak a hangadója? vállaltam helyet, csak • „szorgalmi szerepet“. Az új vezérlő tanács tag­­jai a régiek közül Kémért és Vág, a fiatalok közül Bálint és Soós Géza, a­­ szakemberek közül Káder és Do­náth, a politikai életben aktívan résztvevők közöl Arany Bálint volt. A Közösség beindítása augusztusban történt, a katonai főcsoport terve ok­­tóberben­­— az új vezérlő tanács megalakulásával egyidőben — vető­dött fel. A katonáidnak fel­écela késintegei«... Elnök: Hogyan indult meg a ka­­tonai­­szervezkedés ? Vádlott: A Közösség főcsoport­jait Bálint, Kay, Héder és Donáth vezették. Az ő jelenlétükben felol­­vastuk a tagok névsorát és az­­egyes szemnélyeket beosztották a főcsopor­tokba. A katonák, a Donáth vezetése alatt álló negyedik főcsoportba kerül­tek. Legfontosabbnak különben a gazdasági térre m­úló át­tolódást tar­­tottak, ezért került Héder- főcsoport­jába több mint 500 ember, míg a többi háromba csak 200—250 jutott együttvéve. A Do-rá­h-féle csoport aktivizálása úgy indult, hogy Szent­­mikh­­ Ssy lakására meghívták a ka­­tona­i csoport kijelölt vezetőit, Veress Lajost és Andrásat. Itt Donáth meg­okolta a katonai szervezkedés gya­korlati szükségességét- A békeszerső- ifi A Khadsség falpolitikai giförli volt”­ff Vádlott: Donáth. — Engem, mint a Magyar Közösség közismert em­berei, állandóan sürgettek a régi ta­gok, közöttük Donáth: mi teasz az újjászervezéssel ? Donáthn­ak már az ostrom előtt az volt az álláspontja: a felszabadulás után személyi kap­­csokitokat kel teremteni az új rend­­szerrel. Az ostrom után hozzá veze­­tettt az első utam is megkérdeztem: sikerült-e ez a szándéka? Donáth akkor azt mondta: nem." 1915 őszén azután ismét hozzáláttunk a szervez­kedéshez. — Meglátod. ’— mondta Donáth — megint, eljön egy olyan idő, mint az első háború után, ami­kor egy aránylag kis csoport, ame­lyik tudta, mit akar, kezébe tudta venni a dolgok irányítását. A közös­­ség faj­ politikai gyűrű volt, amelyet e gondolat szolgálatába igyekeztem állítani A Hetes Bizottság a közös­ség szerve volt. Ezután a vádlott részle­tesen el­­mondja, hogyan kapcsolódott be Do­­náth az irányításba, hogyan váltak az összejöveteleik egyre rendszere­sebbé. Céljaik legőszintébb­­megfo­­galmazása az a broasura volt, ame­lyet Donáth 1946 augusztusában fo­­galmazottae meg, s amelyet Kiss sa­­ját m­aga­­ sokszorosított, gépelt le több példányban. A vádlott ezután el­ismerli, hog­y a jog­folytonosság a régi rendszer visszaállítását jelentette volna a kor­­mányzóval és a kétkamarás ország­­gyűléssel az élén. A Hetes Bizottság tagjai mind olvasták Donáth brossó,­ráját Az elnök sorba szólítja Donáthot, Szentmiklóssyt és Szentiványit, akik elismerik, hogy a bros­urával egyet­értettek. Kiss ex tűn ,elmondja, hogy amikor ellenkormány megalakításáról volt szó, a­­miniszterelnök személyével kapcsolatban felbukkant Lakatos Géza neve. Az ellenkormány­­gondo­latát­­ Donáth vetette fel 1946 szep­­temberében, azzal a céllal, hogy a béketárgyalások és a szovjet hadse­reg kivonulása, után Számolni lehal egy rend­sserváltoozással. Lakatos-korm­­án­y • Él rendszer megteremtésére Elnök: Arra gondoltak, hogy a kisgazda többség megtagadja a bizalm­amt a koalíciótól? Vádlott: Részint erre, részint arra, hogy új választó,sokat írnak ki és ez vezet majd a változáshoz. Erre kel­lett egy „tartalék, kormány",■ „át­meneti kormány“. Donáth az hang­súlyozta, hogy a jogfolytonosság vonzó tesz a­ tömegek felé és Lakatos az utolsó m­iniiatti­inek, ak­i nem mondott le. Elnök: És akit... Vádlott: ...akit a kormányzó ne­vezett ki. Lakatos kormányának az lett­­volna a feladata, hogy új rend­szert teremtsen, mégpedig a régi, logS-es választójog alapján. , Ha a kormányzó nem tudott volna haza­jönni, akkor egy Horthy-féle, meg­bízással rendülkező ember állott volna az ország élére." Ilyennek is­mertük Dalnoki Veress Lajost. Ké­sőbb kiderült, hogy­­ Ho­rthytól csak miniszterelnöki megbízatással rendel­kezett. Elnök: Akkor ki állt volna mégis az ország élén? ! Vádlott: Részemre mindegy tett­e volna, ki lesz az államfő, ha a Hetes Bizottság elfogadja. Bsen­dványit úgy­­ ismertem, mint a kormányzó közvetlen környezetébe­ tartozó em­­­bert és­ engem megnyugtatott az­, a tudat, hogy ő tisztáb­an van azzal, ki legyen Horthy helyettese. A Laka­­tos-kormány terve, amelyet­­főképpen Donáth helyeselt, csak október elején vetődött fel. Egy héttel utóbb buko ■kánt fel a katonai szervezkedés kér­dése is. Donáth mondotta ugyan­csak az átmeneti­­ időszakkal­­kapcso­latosan: gondoskodni kell egy kar­­hatalmi szervezetről is, amely meg­­felelő kézben legyen. Elnök: Ez a karhatalmi szervez­kedés a­­f­ennálló rendszerrel is szem­­befordult volna? Vádlott: Igen. Olya­n szentélyt ke­restünk, aki­ biztosíték ennek a jó megszervezésére. Ekkor került szóba Dalnoki Veress Lajos. Az elnök ezután szünetet rendelt el és megengedte,­­ hogy Dalnoki Veress és Andrása ellenőrzés nélkül beszél­hessenek védőjükkel. A katonai szervezkedés oka: közeledik a békekötés Szünet után Kiss ellenmondásba keveredik Doná­thtal és Szentmik­lós­­syval való szembesítés során. Azt állítja ugyanis, hogy a karhatalom megszervezése hetes bizottsági hatá­rozat volt. Ezzel szemben Donáth és Szentmiklóssy szembesítés után is fenntartják korábbi vallomásukat, amely szerint csak hármasban­ be­szélték meg e­zt a kérdést. •Szen­t­­iványi megint másként vall,­­össze­vissza beszélnek, mindegyik hajlandó volna visszavonni vallomását. ,,fel­té­­teleznd, hogy emlékezete csal“ Do­­náth kivételével, aki állhatatosan megmarad korábbi vallomásánál és látszik az arcán, hogy nincs meg­­elégedve összeesküvő társaival. Kiss ezután elmondja, hogy a ka­tonai szervezkedést Donáthon ke­­resztül katonai szakemberekre bíz­­ták. Tagadja, hogy ez a katonai szer­­ve­zked­és összefüggött volna a Ma­gyar Közösség újjáélesztésével. Az elnök keresztkérdései alatt, sorozatos ellen­tmondások után végre elismeri, hogy mind a két dolognak közös forrása volt: a békekötés időpontjá­nak közeledése. Elnök: Mennyiben vártak támoga­tást a Hetes Bizottságban a Magyar Közösségtől? Vádlott: Teljes mértékben. Ugyan­az volt­­mindkettőnek az elvi alapja. Beszámolómat a Közösség újjáélesz­téséről mindannyian örvendetesnek tartották. A Közösség és a Hetes Bi­zottság között az én személyem volt a kapcsolat. Később azután az volt a benyomásom, hogy sokan úgy vé­­­­lik: az én befolyásom, akaratom a­­ döntő a Magyar Közösség vezetésé­­­­ben. Ezért lemondattam a régi ve­­­­zérlő tanácsot és az újban már nem KÉP PÉNTEK/ 1847 MARCHES 14 A POLOZÓK ISKOLÁJÁBA szeretne járni Vaszondy Rudolf szövő­munkás. Azt írja levelében, hogy­.kicsi gyerekkora óta egyedül tartotta fenn magát, nem jár­hatott iskolába. Kern is volna most semmi baj, hiszen mehet az esti gimnáziumba, csakhogy ő a gyárban a délutáni turnusban dolgozik és a főnökség nem akarja délelőttre áttenni. A szövőmester úr még rá is Mohárt, hogy „egész meg vannak zavarodva, azzal az is csolávéd, m­a már maga a negyedik“. „A demokratikus Magyarországnak tanult munkásokra van szüksége“ ■— írja tovább, — „miért mondják hát arra, hogy »meg­­zavarodott«, aki tanulni akar?“ Sok hasonló tevés érkezik hozzánk. Arról­­panaszkodnak, hogy nemesítik kevés pihenőóráját kell feláldoznia, utolsó filléreit irkára, könyvre költenie annak, aki a dolgosok iskolájába jár, hanem még gáncsolják is, gúnyolják is. Pedig, ha vannak hősök ebben az országban, hát ok azol­. Nyolc-tíz órát görnyedni esztergapad, üllő, daru,­marógép mellett, nyolc-tíz órán át autót, villamost, vonatot vezetni,* leveleket hordna, fűrészelni, emelni és utána kérges tenyérrel megfogni a ceruzát, kábult fejjel magolni a földrajzleckét,­­éhes gyomorral bemenni az iskolába és az előadásra figyelni,­­­szinte emberfeletti teljesítmény. Úgy illene és úgy kellene, hogy minden üzem segítse, támogassa, azokat a­ dolgozóit, akik az esti iskolába járnak. Azt közli levele végén Vaszondy Rudolf, nem ír többet, mert fél, hogy írását olvasatlanul papírkosárba dobjuk". Azt már láthatja, hogy levelével foglalkozunk, annál jobban sajnáljuk, hogy valamit kifelejtett belőle: munkáltatója nevet. Ha megírja, utánanéz­tünk volna, miért nem, tetszik a főmester úrnak, hogy a három ele­mit végzett szövőmunkás szeretne tovább tanulni, miért kívánja vissza azt az időt, amikor a proli pénzét is, estéjét is iskola helyett kocsmában pocsékolta el, amikor a munkásnak csak annyi tudásra volt szüksége, hogy engedelmes rabszolga lehessen belőle. A magyar demokráciának öntudatos, művelt­­munkásokra van szüksége­ öntudatos, művelt embereket, nevelnek a dolgozók iskolái. Senkinek sincs joga ahhoz, hogy akadá­yozza, gúnyolja más ember tanulását. Aki ezt mégis megteszi, nem csak egy ember ellen vét, hanem a demokrácia ellen is. Úgy is feleljen érte! Fehér Klára Idén után — mondotta — olyan át-­­ meneti helyzet, adódhat,­­­ amely na­gyon kedvező lehet a közösségi elvek­. nek. Az átmeneti kormány által át lehet majd venni a hatalmat. A ka­­tofíliáiknak erre fel kell készülniök. „Nem vitás, hogy a demokratikus rendszer megdöntésére gondoltunk“ Jankó elnök döntőn­ek tartja Kiss Károly vallomását s ezért pontosan tisztázni akarja, hogy Donáth, aki a jogfolytonbeastg elvét, tehát az ellen­forradalom, alapjait megvetette, mi­képpen ismertette erre vonatkozó ter­veit a közösséggel és a Hetes Bizott­sággal. Valóban úgy mondta-e Do­náth összeesküvő társainak, hogy köze­ledik a hatalom átvételének ideje, az a bizonyos „dim'-neti“ idő­szak, amikor­­megkísérelhe­tik a ter­­vek realizálását. Kiss Károly elmondta,, hogy Donáth beszélt, erről, de csak általán­osság­ban, Donáth szerint „kevés erő kell majd, hogy átbillenjen, a mérleg nyelve". Elnök: Hová billenjen? Vádlott: Nem vitás, hogy hová, hiszen mindannyian közösségi tagok voltunk, tudtuk, miről van szó, n­em kellett részletesen magyarázni.. Elnök: Egyenes feleletet kérek. A cél a mostani rendszer megdöntése volt-e,,vagy gém? Vádlott: Igen. Nem fejeztük ki ügyem ilyen pontosan, de ez nálunk, magától értetődő volt. Különben mi célja lett volna az egész dolognak? ©ősit® ssesrabesiíés A népbíróság elnöke ezek­ után tisz­tázni akarja, hogy milyen össze­függés volt a Magyar Közösség aktivizálása és a­z ugyanarra az idő­pontra esett katonai szervezkedés között. Kiss Károly megerősíti azt a vallo­mását, hogy a Magyar Közösség, a Hetes Bizottság és a belőle sarjadt katonai szervezkedés ugyanazon az ideológiai alapo­n állt, ha szervezetil­aag nem is volt azonos. Kétségtelen az is, hogy a kod­ónéi szervezkedés és a Hetes Bizottsági karhatalmi szer­­vezésre vonatkozó terve összefügg­tek. Az elnök maga elé szólítja Doure­­hot, Dáhroki Veress Lajost és Szent­­miklóssyt és előbb Donáthtól kérdezi meg, hogy így volt-e? Donáth: igen, így volt. Veress (fölindultan előre lép): Én nem tudom, ők miről tárgyaltak. . Elnök: Ne mondja ezt! Súlyos dol­gokról volt szó, amelyek ön előtt tör­téntek. Feleljen egyenesen arra a kérdésre, úgy történt-e az ön fel­kérése a katonai szervezkedés veze­tésére, ahogy azt Kiss elmondotta, vagyis hogy ismerte a célt? Veress:' Nem emlékszem. Elnök Veresshez): ön nemcsak arra kapott megbízást, hogy gondos­­kodjék katonai csoport megszervezé­séről,­­ hanem a karhatalom kézbevé­telére is. (Kiss Károlyhoz). Álljon oda Veress elé s mondja a, szemébe, hogy megbízatása nem csupán egy legális utón, létrejött kedvesen kor­­mányköni atelláció esetére szólt, ha­­nem arra az esetre is, ha a­ békekö­­tés és az orosz csapatok kivonulása után a köztársasági rendszert esetleg fegyveres erővel kell megdönteni. Süss Károly:­­Dalnoki Veress sze­mébe mondja: Igen, erről volt szó. Veress.: Lehet,­ele én nem vállal­tam. Én két feltételt szabtam. Hogy csak a békekötés után és alkotmá­nyos úton. Elnök (Kiss Károlyhoz): Szabta-e ezt a­­feltételt Veress Lajos? Kiss­­Károly: Nem emlékszem rá. Elnök (Szent­mi­klóssyh­oz): Így vol­t ? Szentmiklóssy: Nem vonom két­ségbe Kiss Károly szavát. Semmi okom nincs kételkedni a szavaiban. Andal­ss (feldúltam):­Nem így volt. Kiss nem beszélt sem átmeneti kor­mányról, sem karhatalomról. Kiss: Nem is én beszéltem, hanem a Donáth. Fenntako­m, amit mond­tam. Az elnök, firtatja, hogy milyen fegyveres alakulatról volt szó. Kiss Károly nem emlékszik pontosan, de az volt a meggyőződése, hogy nem játékról, hanem komoly dologról van szó. Ezért vontak ide körükbe szakembereket, akik tudják a dol­gukat. Elnök a nyomozati jegyzőkönyvek­ből­ felolvas egy részt, amely szerint „Donáth egy összejövetelen megvilá­gította az illegális fegyveres erők megszervezésének gondolatát, értve alatta a katonaság, a csendőrség és a rendőri alakulatok céljaink szolgá­­latéba való állítását“. Elnök: Fenntartja ezt a vallomá­sát. ? Vádlott: Igen, én így értelmeztem Donáth szavait. Miam­is Bálint szerep© a Hetes Bizottságban és a Kisgazdapártban A tanácselnök Kiss Károlyt most arról kérdezi, milyen szerepe volt Arany Bálintn­ak a Hetes Bizottság­ban. A vádlott elmondta: tudta, hogy Arany Bálintnak jó kapcsolatai vannak a Kisgazda­párt vezetőihez, sőt egyikhez állítólag családi képcső. Ir­tok is fűzik. Az any­ jól informált ember volt és mindenről tájékoztatta a Hetes Bizottságot, különben a köz­társasági elnökjelölés idején hozott értékes információkat. Általában Saláta é­s Arany ezt az álláspontot képviselték -—­s ezt a Hetes Bizott­­sg is helyesnek találta­ —, hogy e Baloldali, Blokk követ­eléseivel szerv­­ben a legjobb védekezés ellenkövete­­lések fölállítása,. Vádlott, Arany és Saláta feladata volt, hogy érvényt szerezzenek ».He­tes Bizottság állásfoglalásainak és elimlározásainttak Kovács Bélán ke­resztül. Arany eznikidil a B-lipta vonalán és az iga­zolóbizot­tságok összeállításánál érvényesítette kap­­csolatait. Hasznos tevékenységet fej­tett ki a Parassiszövetségben is ab­ban a­­tekintetben, hogy a mi em­­­bereink kezébe juttatta a vezető po­zíciókat. Elnök: Mi volt a cél? Eszköz volt-e a Paraszt­szövetség az önök politikai, céljai eléréséhez? Vádlott: Feltétlenül. Ezt is szá­mításba vettük. Elnök: Mi volt az ön meggyőző­dése, hogy Arany Bálint milyen célt szolgál­t közreműködésével ? Vádlott: Milyen célt? Meggyőző­désem, hogy ugyanazokért a­ cé­lokért dolgozott, azaiért, a többi Ma­gyar Közösségi tag is dolgozott... Elnök: ...és amelynek végcélja a mai rendszer megdöntése volt. Vádlott: Igen, azonosította rangát az összeesküvők pirogra­mjával Kiss­ Károly beamsfi, hogy­­ ,a de­mokratikus köztár­­sasági alaptörvé­nyeket illetően volt olyan, amellyel egyetértett, volt olyan, amellyel nem. Ami a Donáth-féle jogfolytonossági elméletet illeti, ő elfogadta. Kan tagadja, hogy ezzel kétségbe vonta a demokratikus, jogszabályok érvényes­­ségét. Elnök: Arany Bálintnak is ez volt az álláspontja? Vádlott: ■ Legjobb meggyőződésem szerint igen. Ami konkrét megnyil­vánulásait illeti, erre csak azt mond­hatom: ő is megkapta a Donáti... féle k­­osarát, de nem emelt elím­a lefogást, aminthogy a többi sem, tehát, minthogy tovább is velünk tar­tott, joggal gondolhattam, hogy azo­nosította m­n­agát a programmal. Kiss Károly végül arról vallott, hogy miért ellenezték a népbíróság rendszerét. Vallomásából kitűnik, hogy Baky László, a deportáló til­­maggyilkos is Magyar Közösségi Üg volt és amikor halálraítéltek, a­ Hetes Bizottságban és a Magyar Közösségi tagok körébenn sajttalkoz­ták. A tárgyalást az elnök itt berekesz­­telte és folytatását pénteken reggel ,fél 9-re tűzte ki, amikor folytatják Kiss kihallgatását. VasenoV/ 71 éve Narei­zsák • Tőzsdepalota Papirasz?5 - 124-64© T • » R »

Next