Szabad Nép, 1947. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1947-03-30 / 73. szám

§ A SZIKRA húsvéti könyvei: HEWLETT JOHNSON: SZOVJETHATALOM Angol főpap tárgyilagos írása arról, hogyan él a világ szocialista egyhatodaira fűzve .... 24.— forint Kötve........................34.— forint VAJSARIVAP, IMI MÁRCIUS 19 SZABAD MÍP A „költői“ Molnár Ferenc s alképzeletszegény44 realisták A színházi válságnak már szinte külön rovatot nyitottak a lapok, — képesek és képtelenek egyaránt. — Natés fta Színházi intimpista riporter, alá kl ne fejtette volna korszakalkotó ötletét e tárgyban. Hozzászóltak persze a hozzáértők is, köztük Tamási Áron, a jeles regényíró. Véleménye azonban nem , sokban különbözik őzökétől, akik a csengő - bongó értelmetlenség kultuszát védelmezik és nem ott keresik a válság okát, ahol az jelentkezik, hanem ott, ahol nyoma sincsen. Tamási az egyik színházi hetilapban az ellen tiltakozik, hogy «s írók ,az élet otromba és buta valóságait, állítják elénk és nem a költői igazságot,, amely egyedül tudná az embert alkalmassá tenni arra, hogy a valóság méltatlan és szégyenteljes eseményeit elsorvassza és végső fokon megszüntesse.” (!!) Ez már igen íme az otromba élettől, a durva valótól független költői igazság. Így fest az, ha valaki rosszul tanulta meg az igazi költőktől a leckét, mely imigyen szól , stán jól tudom, a költő sose lódít, az igazat mond, na Csak a valódit.“ Tamási aztán még rá is dupláz, mondván, hogy a „realizmus“ , (így, macskakörmök közt) csak „divatos bűvszó, amelyet nem világnézet, hanem a képzelet hiánya szült“. Végül megállapítja, hogy az előttünk járó nemzedékben „csak egyetlen író volt, aki tudta és érezte, hogy mi is a Színház. Ez az egy ember Molnár Ferenc volt. Ő is rájött arra, hogy költő kell a színpadra is ..." Komolyan vitába szállni Tamási Áron megállapításaival — úgy hiszem, — nem érdemes* Ha néki Molnár Ferenc költői csicsergése kedvesebb, ám hallgassa* Mi már csak megteszünk az olyan ,„képzeletszegény és világnézet nélküli” írókkal, mint Gorkij, vagy Móricz Zsigmond, akik üggyel,bajjal csak eligazodnak valahogy az „élet durvaságai’’ között is. it Hallgassuk meg inkább, mint vélekedik a színházi válságról az egyszerű néző, az a kopottruhás házaspár, akiknek beszélgetését a minap hallottam a villamoson. — Nézd csak, mennyien állnak a mozi előtt! — szólal meg a férfi a Királyutca közelében. — Persze, mert a színházakban annyi pocsék darabot játszanak —feleli rá az asszony. — Ez is azért csukott be, — mutat a férfi a Wesselényi utca fölött lógó „Magyar Színház”-táblára. —■ Bezzeg, a Madách Színház tele van manden este. — Mert azt a darabot az életből vették. Kiváncsi vagyok,milyen lesz ma este, ez a forint. —• Hiába, jó darab, az jó darab, zárja le a színházi válságról folytatott vitát az asszony, majd mindketten leszállnak a Rákóczi út sarkán és elindulnak a Nemzeti Színház felé. Márkus Lászlónak a Haladásban megjelent színházi válság cikkében is van fenntartás. De Márkus is megállapítja, hogy a polgári színház jutott válságba, nem pedig azok a színházak, melyek a realista művészet útján járnak. Megállapítja, hogy a polgári színház „elenyészett életformát“ fejezett ki, egy olyan stílust, mely „épen úgy tárgytalanná lett, mint mondjuk, a lakásberendezés művészetének nagypolgári stílusa“. * A hét válságkrónikájának legfurábbeseménye az a küldöttség járás volt, amelynek során a roskadozó Vígszínház küldöttsége azt követelte a polgármestertől, hogy akadályozza meg egyes Színházak olcsó, 1,3 forintos jegyakcióit. A tehetetlenségébe belebukott Vígszínháznak tehát az fáj, hogy a Madách Színház nincs válságban, sőt jó üzletnek bizonyult, annyira jónak, hogy már a szegény dolgozót is olcsó áron hozzájuttathatja magas színvonalú szórakozáshoz. A Magyar Színház válsága megoldódott: a Nemzeti Színház és az Opera rövidesen megkezdi vendégjátékait a nagymúltú színházban. Legközelebb a Kaméliás hölgy, utána pedig Hauptmann: Naplemente előtt című darabja kerül színre. Ehhez egy kis átcsoportosításra volt szükéség: az előkészületben levő Sarkedarabot, a Tisztességtudó utcalányt nem a Nemzetiben, hanem a Nemzeti Kamarában mutatják be. Shakespeare Vízkeresztjének próbáit viszont megkezdték a Nemzeti színpadán és az előkészületek már megkezdődtek a 60 éves Kassák Lajos első színművének előadására. Ehhez hasonló jókat kíván a többi színháznak is Csepfi Fáiké Balázs Bélát ünnepli vasárnap a magyar író- és művésztársadalom negyvenéves írói jubileuma alkalmából. A Fővárosi Népművelési Központ matinét rendez tiszteletére a Belvárosi Színházban. A keit-verseiből Moday Margit és Somlói István mutat be néhányat. Bulla Bírna, Dénes György, Simányi Mária és Késmárki Kálmán Balázs Béla „Boszorkánytánc“ című színművének egyik jelenetét játssza el. Némethy Ella és Kálmán Oszkár részleteket ad elő a ,,Kékszakállú herceg vára“ című, Balázs a Bartók-operából. • A vasesztergályosok, gépmunkások és rokonszakmák húsvét vasárnapján negyed 11 órai kezdettel a Magdolna utcai székház színháztermében a Segítő Alap javára nagyszabású művészmatinét rendeznek. Fellépnek: Major Tamás, Bánky Zsuzsa, Gobibi Hilda,Gregias Zoltán, Fodor János, Ladiányi Ferenc, Alezeghy Lajos és sok más kiváló művész. * A MAGYAR PARTIZÁNOK BAJTÁRSI SZÖVETSÉGE rendezte Szabadság-kiállítást a nagy sikerre való tekintettel Április 7-ig meghosszabbítják. A kiállítást eddig, több mint 20.000 ember tekintette meg. * A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság a Nemzeti Múzeumban rendezett ifjúsági kiállításét, a nagy érdeklődésre való tekintettel, április 7-ig meghosszabbították. Nem robban az atombomba Hollywoodban Az amerikai közönség feszült izgalommal várta az első atombombafilmet, amelyet már elkészülése előtt hónapokon át reklámozott a Metro- Goldwyn gyár. „Az atombombafilm sikere nem volt kirobbanó“ — állapítja meg az amerikai kritika. A New York Times szerint „atom-spellinessi szörnyet“ teremtettek a hollywoodi rendezők, akik „banális romantikával“ töltötték meg a „Kezdet vagy vég”-et, amelynek egyik példányát egy kazettába zárva befalazták az utókor számára. A film a huszonötödik század közönségéhez intézett bevezető beszéddel kezdődik, majd bemutatja az atomkutatók és mérnökök munkáját s végül a hirosimai atombombázást. A kritikusok szerint azonban mindezt valószínűtlenül és kezdetlegesen rendezték s ostoba, szentimentális szerelmi történettel öntötték nyakon. * SZÁMOS MŰTÁRGYAT vásároltak már eddig a Második Szabad Nemzeti Kiállítás anyagából. A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt jelentős összeggel vett részt a művek megvételénél, beszédesen példázva a magyar művészek iránti megbecsülésüket. Az állami vásárlásokat bizottság végzi. A főváros is nagyobb összeget szánt az értékes művek megszerzésére. A magyar dolgozók útja Székesfővárosi Zenekar zeneéletünk egyik legfontosabb tényezője és olyan értékes kultúrmunkát végez, amely szinte felbecsülhetetlen. Közvetlenül a felszabadulás után már megkezdte működését. . Első hangversenyét 1945 február 23-án tartotta. A zenekar megszervezése és annak nevelése elsősorban Somogyi László igazgató-karnagy érdeme. Különösen a vonósok játékát hozta nagyszerű összhangba, és megteremtette a zenekarban az egységes játékstílust. A Mozart és Bach műveiből összeállított zenekari ciklusok nagyban hozzájárultak zenekultúránk továbbfejlődéséhez, mert hiszen köztudomású, hogy a felszabadulás előtti években ezt a két nagy mestert — akiknek művészete az egyetemes zenekultúra alfája és ómegája — teljesen elhanyagolták. Most pedig ez a két zeneszerző Magyarországon a legnépszerűbb s ez kétségkívül a Székesfővárosi Zenekar propagandájának köszönhető. A minden második hét vasárnapján tartott zenekari matinékon a modern magyar és a nyugateurópai zeneirodalom legjobb műveit kerülnek előadásra. A Székesfővárosi Zenekar hangversenyének belyárai az operaházi és színházi jegyek árához viszonyítva aránylag olcsók, különösen ha tekintetbe vesszük a Zeneakadémia nagytermének jó akusztikáját, ahol a legolcsóbb helyen is kitűnően hallható az előadás. Ez az érem egyik oldala. Nézzük meg azonban a hiányokat is. Elsősorban a karmesterek szerepeltetésével kapcsolatban van néhány megjegyzésünk. Érthetetlen például, hogy a kórus és zenekari együttes legkiválóbb magyar szakértője,Bárdos Lajos, ,az egész évben csak egyetlen alkalommal jutott szóhoz. Most, húsvétkor, mikor Bachnak két, énekkarra és zenekarra írott műve is előadásra kerül, sajnálattal látjuk, hogy sem a zenekar vezetőségének, sem a hangversenyrendező vállalatoknak még csak eszükbe sem jutott Bárdost meghívni, holott nézetünk szerint ő volna erre a leghivatottabb. Sáridon Frigyes, akiről már többször megállapítottuk, hogy egyik legképzettebb Bach-dirigensünk és ezen felül Bartók muzsikájának kitűnő értelmezője, szintén csak egy a Gtabanmnal dirigált Nagyon helytelenítjük, hogya Székesfővárosi Zenekar igazgatósága két ilyen élvonalbeli karmester képességeit nem használja ki. Nem értjük azt sem, hogy néha megokolnianul vagy helyt nem álló kifogással fiatal, tehetséges, magyar zeneszerzők műveinek előadását elutasítják. Például Mihály András „Requiem"-je, amelyet a szerző elhalálozást bajtársai emlékére írt és amely kitűnő alkotás, azon a címem, hogy sok próbát igényel, nem kerül műsorra. Légfőképpen azonban azt prográsoljuk, hogy a zenekar a munkásság széles rétegeinél propagálhatná a színvonalas zeneirodalmat, nem jár ki üzemi hangversenyek tartására és neon tart az Operaház mintájára munkáselőadásokat. Pedig égetően fonos volna, hogy a művelődni vágyó munkásság n® csak ne operairodalmat, ,hanem a zenélés igazi formáját, a szöveg nélküli zenét is megismerje, mert így lehetne ide szélesíteni a magyar dolgozók útját a magas zenekultúra felé Szervánszky Endre a zmA Néhány megjegyzés a Székesfővárosi Zenekarról A hit FILMJEI Az ezred fia. A háború kegyetlen démona a gyermekek ezreit űzte otthonából a végtelen orosz föld ege alá. Hányódásuk során legtöbbjüket valamelyik katonai alakulat vettepártfogásába. Ezeknek a kis hősöknekállított, maradandó emlékét Katajev: „Vonja, az ezred fia“, címűn, regényében. Ebből a mélyen emberi írásból készült ez a Mafist újdonság. Háborús film, de mennyire elütő mindattól, amit ebben a műfajban eddig felmutattak. Valami olyan megkapó, őszinte emberség, derűs életszemlélet, gyengédség és rajongó gyermekszeretet árad minden kockájából, amely többet mond el a szovjet ember lelkiségéből, mint sokkötetnyi írás. Értékes, szép munka. Nemcsak tartalmában, hanem a Színészi játék, a fényképezés, a rendezés, a filmszerűség szempontjából is. (Uránia.) (1) Tarzan New Yorkban. A füzetes regényekből táplálkozó, sajnos, n©m is vékony közönségrétegnek örömére Tarzan ismét Budapestre érkezett, óriás barátjuk ezúttal olyan súlyos ellentétbe kerül a civilizációval és Newyorkba repül. Ott azután gengszterekkel és bírósággal csatázik, lepke módjára röpköd egyik felhőkarcolóról a másikra, fejest ugrik a Hudsonhídról — egyszóval akad izgalom bőven. Végül: a csúnya banditák elveszik méltó büntetésüket, a jó bíróság is rendet csinál, Tarzan,papa és családja ismét boldogan kraulozik afrikai tanyájának halastavában és Csitamajom egy pálmafáról, vígan rikoltozza: itt a vége, fuss el véle... Nem történt nagyobb baj, legfeljebb néhány gyanútlanul betévedt néző bosszankodik ennyi tömény amerikai naivság láttán. (Városi Színház.) (!) Hercesd szerető. Ha idősebb Dumas saját maga gyártott volna filmet terjengős romantikus történelmi regényeiből, abból sem kerekedhetett volna ostobább és hazugabb történet, mint és az állítólag új francia film. Néhány szép kép egy-egy pillanatra feloldja a szenvelgő párbeszédek végtelen sivárságát és egyhangúságát, de a royalista ifjú gróf és a hercegi szerető naiv, giccses elmesített regénye mégis elmerül a teljes unalomban. (Átrium. Royal Apollo.) (m) Arab éjszakák. Ha Harun al Hasid, a bölcs és igazságos bagdadi kalifat a filmkritikus álruhájában megnézné, hogy mit csináltak belőle a film hollywoodi nagymesterei. — ugyancsak csodálkozna. Szép, hosszú szakállát leborotválták, ezeregy éjszakai kirándulásának mély emberi, művészi és szociális tartalmát alaposan kilúgozták. A szegények, az elnyomottak kalifájának arca elmosódik a nagy revü csillogásában. De amennyit veszítünk a meséből, ugyanannyit nyerünk filmszerűségben. Izgalmas, vadnyugati történetet látunk, keleti pompával díszítve, ellenállhatatlan s helyenkint igaz, emberi humorral fűszerezve. Nagyszerűen sikerültek a verekedő tömeg, jelenetek és a díszletek, amelyeknek meseszerű irrealitása finom hátteret ad a cselekménynek. (Corvin, Scala.) Kozsonya Mihály és Bánk a munkásszínpadom Néhány napja délutántól éjszakáig zengő szótól hangos a „Tőrdvés” kultúrterme: zajlik a Munkás Kultúrszövetség nagybudapesti kultúraversenyének középdöntője. A verseny a nyilvánosság előtt dől el, örvendetesen nagy az érdeklődés: a többszázszemélyes nézőtér nap,nap után zsúfolásig megtelik, munkásközönséggel. Böngészem a műsort. A résztvevők anyagválasztása igazán dicséretreméltó. Moliére, Katona József, Madách, Csehov drámarészletekkel, Petőfi, Vörösmarty, Ady, József Attila, Juhás Gyula versekkel lépnek a nyilvánosság elé. Ma különösen értékes estét ■ sikerült elcsípnem. Moliére „Botcsináltam Jaktar”-ának gondos, frissen gördülő előadása pereg a színpadon, a Hutter és Lever olajgyára együttesének előadásában, nagy vonásaiban, de sok apró részletében is meglepően stílusosan. Különösen Sganarelle alakítója érzékeli fogékonyan a darab játékosságát s diktál üdítő tempót a többieknek is. A Gschwindt-gyár dolgozói „Bánk Bári"-jelenettel mutatják meg, hogy milyen messzire jutottak már a polgári műkedvelés művészi igénytelenségétől. Mindegyike érzi, hogy szerepében milliók ki nem mondott keservét, vágyát fejezi ki, ez fűti, lelkesíti mondataikat. Csiszolt összjátékuk mellett megkapó hatást kelt szép színpadképmegoldásuk és a jelmezek sílusossága. A mérfölden léptekkel való haladást példázza a Gázgyár színjátszóinak darab választása is. Az ismeretlen szerzőtől származó ,,Kozsonya Mihály házassága’’ kétszázesztendős komédia. Nem könnyű feladat az életre* keltése , mégis milyen pompásan érzik ezek az emberek az ízeit, menynyire tudják máris, hogy ennek a számukra eddig ismeretlen darabstílusnak legfőbb éltetője a felszabaduló könnyedség. Hazafelé menet igyekszem kérném a látottakat. Tárgyilagosnak kellene lennem, sorra venni a hibákat, mert hiszen bőven találkoztam ezekkel is. De fogvatartás összbenyomás élménye: az az őszinte érzés és áhitat, amely áthatja ezeknek a munkásembereknek szerep formálását s amely élővé, emberivé teszi alakításaikat még akkor is, ha talán kissé szögletesen, sután vagy érdesen cseng a szavuk s itt,ott esetlen a mozdulatuk. Ezek az együttesek már világosan látják feladatukat s azt az utat, amely a dolgozók művelődésének nagyszerű jövőjébe vezet. (L- J.) . mi k " Mit érdem meg kémi, mepkotipati? | Színház | Léfry 16 mindhalálig ^Móricz Zsigmond Nyilas Misijének költői története. Vasárnap d.h u. Nemzeti). Tükör (A magyar kisiposztély nagy problimátt vett fel Déry Tibor drámája. Vasárnap este. Nemzeti). Egerek és embereit (Amerika Szegényeinek, a nincstelen földmunkásoknak életét mutatja be Steinbeck Madách Színház) Vidám kísértet (Jó mulatság, Művész Színház). Váratlan vendég (Pristley tegalmos drámájának utolsó hete a Pesti Színházban). Fáim Az ezred fia (Szeris finom, emberi filmtörténet Katajev regényéből, Uránia). Arab éjszakák (Szép, színes, romantikus mese, Corvin, Scala) KiállíTások~ A fi Szabad Nemzeti Kiállítás a mai magyar képzőművészet teljes keresztmetészetét mutatja be a Fővárosi Képtár termeiben (Egyetem u. 6. 10—2-ig.). A Szabadság Kiállítás, amelyet a Partizánszövetség rendezett Megyeházán, tanulságosan szemlélteti a magyar foaadalmaik és szabadságharcok történetét. (Városháza 7. 10—5-ig ) • VILMA KIRÁLYNŐ visszavonta az Orániai ház művészeti és tudományos aranyérmét Mengelbergtől, a híres Konzertgebouw zenekar karnagyától, a német megszállás alatti magatartása miatt. Rendkívüli matinék a FÓRUMBAN! FRANK CAPRA döbbenetes erejű dokumentumfilmjei lerántják a leplet a második világháború kulisszatitkairól. Vasárnaptól minden délelőtt 1013-ig folytatólagos előadások. Zene Az Álarcosbál, Verdi áradó dallambőségű operája kerül színre vasárnap délelőtt az Operaházban, este Rossini frissen pezsgő , víg dalműve, a Sevillai borbély szerepelt a műsoron. * Az Úrhatnám szolgáló Pergobeles VÍZ-operája és írét Mozart-apróság csendül fel este a Vígoperában a TAVASZ , első lehelet«, egy bimbónő «aercum ób ! két fiatal szív ' alá hozásának törénét« a SZEREIEM'EM című film. BHI' beuoaló muzsika: Duntijevszki zenéje, aranyszéba hajú fiatal színésznő és egy ifibolygós arcú kétéves csöppség a szereplői ennek a filmnek, amelyet húsvétra az Uránia filmszínház tűzműsorára. (x)